Ajax-loader

BiblioManiac

Rate_positive 95 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

1713 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (87)

Szécsi Noémi - Géra Eleonóra - A ​budapesti úrinő magánélete
Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon… A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét - a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Szécsi Noémi - Nyughatatlanok
Szécsi ​Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket - és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna. A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.

Szécsi Noémi - Kommunista ​Monte Cristo
Ki ​gondolná, hogy a vörösre festett évek szatírába illő történeteket rejtenek magukban? Magyar történelem 1919-től 1956-ig egy henteslegény szemszögéből - egészen másképp, mint ahogy eddig láttuk. Sanyi, a daliás henteslegény 1919 nyarán Kun Béla megbízásából Bécsbe indul. Kezében bőröndnyi arany, szívében szerelem és rettegés. Akármennyire is szeretné, a Tanácsköztársaság elveszett ügyét már nem tudja megmenteni, mégis visszatér, hogy kiszabadítsa Korvin Ottót. Terve kudarcot vall, ám a Horthy börtönében megélt, válogatott kínok után Sanyi még mindig szilárdan hiszi: attól, hogy ő kommunista, még lehet boldog! Szívet nem cserél, de kettős élet várja: otthon polgári bőség, reakciós feleség, reakciós gyerekek, kint a világban pedig az illegális Mozgalom, és egy patinás forradalmárcsaládból származó szerető. Várja még a gazdasági világválság, a nyilasterror, a zsidóüldözés, Budapest ostroma és megannyi politikai kaland. Minden szépen alakul, de közbejön Rákosi Mátyás országlása, amikor mindenkinek színt kell vallania. Ekkor kiderül, van annál nagyobb bűn, mint hogy egy hentes vegetáriánus... Milyen az emberarcú kommunizmus? A fejfájós Kun Béla, a kegyetlen Szamuely Tibor, a széplelkű Korvin Ottó, a stréber Rákosi Mátyás, a sakkozó Kádár János. És Sanyi, akinél minden szál összefut...

Polgár László - Nevelj ​zsenit!
Nem ​receptet adok, csak egy szemléletmódot, s nem akarok senkit rábeszélni arra, hogy neveljen zsenit. Csak azt akartam megmutatni, hogy lehet zsenit nevelni. Nem szólítok fel, nem biztatok senkit, mindenkinek saját magának kell eldöntenie, mit akar tenni, viszont átadom pedagógiai rendszeremet, és végigvezetek mindenkit azon az úton, melyet én is bejártam. Azzal a bizonyossággal, hogy nevelhet zsenit, és érdemes is, mert boldog ember lesz belőle.

Polgár László - Nevelhetsz ​zsenit...
"Nem ​szólítok fel, nem biztatok senkit, mindenkinek saját magának kell eldöntenie, mit akar tenni, viszont átadom pedagógiai rendszeremet, és végigvezetek mindenkit azon az úton, amelyet én is bejártam. Azzal a bizonyossággal, hogy nevelhet zsenit, és érdemes is, mert boldog ember lesz belőle." Polgár László "Polgár László a hazai és a nemzetközi speciális pedagógia rendkívüli originalitású és hatékonyságú vezető egyénisége, akinek különösen a fiatalok alkotókészségének és logikai képességének fejlesztése terén kidolgozott játékrendszerei és reformgondolatai világszerte osztatlan sikereket és gyümölcsöző vitákat váltottak és váltanak ki." Ádám György akadémikus, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke

Lesznai Anna - Kezdetben ​volt a kert
A ​szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.

Stephen Butler Leacock - Gertrud, ​a nevelőnő
Stephen ​Butler Leacock (1869–1944) angol származású kanadai közgazdász, író. Szellemes irodalmi paródiái tették világszerte ismerté. A magyar olvasók a hozzá lélekben érezhetően közel álló Karinthy Frigyes átültetései jóvoltából ismerhetik. Ezen a hangoskönyvön a jellegzetes angol humor legjobb történetei közül szólal meg néhány. Miközben Szacsvay László szórakoztató előadását hallgatjuk talán még azt a kérdést is feltesszük magunknak, hogy ebből a humorból vajon mennyi az eredeti és mennyi az „átköltés”. Az mindenesetre biztos, minden sort és mondatot áthat Karinthy szellemessége és személyisége.

Stephen Butler Leacock - A ​Kék Edward
"Az ​olvasó is szeretné tudni, kicsoda hát Kék Edward? A kérdésre maga a Nagy Detektív válaszol haladéktalanul. - Hogy Ön még sohasem hallott Kék Edwardról, csak azt bizonyítja, hogy irigylésre méltó körülmények között élt idáig, egy olyan körben, melynek nyugalmát nem dúlta fel a gonoszság és a bűn. De ha nem is hallott róla, Kék Edwart mégis emberek ezreit tartja rettegésben a világ minden táján. Nyomait követtük egészen Sanghájig, hogy aztán hirtelen Madagaszkárban bukkanjon fel. Ő szervezte azt a borzalmas rablótámadást Irkuckban, melynek során tíz muzsikot robbantottak fel egy palack Igmándi keserűvízzel. - Kék Edward volt az, aki évek hosszú során át veszélyeztette a közbiztonságot Chicagóban - folytatta a Nagy Detektív. - A "geng" fiókokat szervezett a földgömb minden fontosabb pontján. Tagjait tudományos kiképzésben részesítette - valamennyien tudnak írni, olvasni és százig fejben számolni. Kék Edward eddig fittyet hányt a világ valamennyi rendőrségének."

Stephen Leacock - Gertrud, a nevelőnő (humorszkek)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

D. Tóth Kriszta - Húszezer ​éjszaka
Húszezer ​éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland? D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét. A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test felfedezésének története a női lélek útvesztőiben. És tükör, nehéz, de határtalanul felszabadító belenézni. D. Tóth Kriszta író, újságíró. Pályáját angol nyelvű lapoknál kezdte, az ország tévériporterként, tudósítóként és műsorvezetőként ismerte meg. Első regénye Jöttem, hadd lássalak címmel 2013-ban jelent meg, és elnyerte a Libri Aranykönyv díját magyar irodalom kategóriában. Az írás mellett gyerekjogokkal foglalkozik, ő az UNICEF magyarországi nagykövete. 39 éves, családjával Budapesten él. "- Nem gonosz vagyok, hanem őszinte és reális. Ki legyen veled őszinte, ha nem én, a legrégebbi barátnőd, aki mindent végigcsinált veled? Bőven itt az ideje, hogy kimondd a dolgokat. Nem nyafogni kell azon, hogy negyvenéves lettél, hogy jaj istenem, elmúlt a fél életem, jaj istenem, honnan jöttem, hova tartok, hanem el kéne kezdeni a saját jelenedet élni. Beleállni a szembenézésbe. Egyszerűen túllépni bizonyos fájdalmakon, lejönni régi sérelmekről, amelyek fogva tartanak, mint valami kábítószer. Abba kéne hagyni, hogy mindent az anyádra, az apádra, Csabára, Tomira, meg mit tudom én még, kire fogsz! Nem lehetsz passzív elszenvedője az életednek. Te mindig csak mással foglalkozol - Panni nagyon formában volt aznap este. Helga pedig remegett a dühtől. És a végén robbant. - Én? Én foglalkozom mindenki mással? És te? Mikor néztél körül utoljára otthon, nálad?"

Czakó Zsófia - Nagypénteken ​nem illik kertészkedni
Czakó ​Zsófia bemutatkozó kötetének elbeszélője egy olasz férfival él, távol a magyarországi kisvárostól, amelynek katolikus miliőjében felnőtt. A milánói dóm konténerkasszájában dolgozik, ahol jegyeket értékesít. Jól fizető állást hagyott ott ezért a munkáért, és – bár sem az olasz, sem a magyar családja nem érti, mit keres ezen a helyen – hosszú ideje először érzi szabadnak magát. Kötelességtudat és megfelelési kényszer, kompromisszumkészség és az elvárásoktól való félelem, komplexusok és szorongások kölcsönhatásait vizsgálja a szerző a kötet írásaiban. Mit fog szólni Rosaria néni, Ica néni, mit gondol az olasz szomszéd és Gábor atya? A jó szándékú tanácsokból és javaslatokból kifogyhatatlan környezet nyomása alatt pedig annak a lehetőségét keresi: mit tenne, ha csak a saját kedvére cselekedne?

Stefan Zweig - Sakknovella
Ez ​a "mesternovella" Stefan Zweig utolsó szépirodalmi alkotása, és még halála évében, 1942-ben megjelent; azóta is az író egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott műve. Az elbeszélés sajátságos feszültségét a főszereplők zseniális sakkpartijának izgalmas megjelenítése, és az író alteregójának tekinthető, a Bécset megtámadó német fasizmus elől Amerikába menekülő osztrák ügyvéd alakjának különös titokzatossága adja. A novella egyik főhőse a New Yorkból Buenos Aires-be tartó óceánjáró gőzösön a majdnem végzetessé váló sakkjátszma kapcsán így meditál: "A sakkjátékhoz, amint a szerelemhez is nélkülözhetetlen a partner, hogy ne váljunk automatává, puszta robottá -, s ezáltal végül embertelenné..."


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (59)

Kiss Angéla - London ​csak oda
Egy ​fiatal magyar lány – mint annyi másik, aki éppen Írországot, vagy Németországot, Ausztriát, esetleg Dominikát célozza meg – Londonig vásárol csak odaszóló, „one way ticket”-et, hogy kipróbálja önmagát. A kedves, őszinte, szellemes és önirónikus hangvételben megírt regény érdekes, tanulságos képet ad a külföldi beilleszkedés megannyi megpróbáltatásáról, a társra találás „kínjairól” és örömeiről, s új fénytörést kap általa az ott és az itthon vonzereje is.

Kiss Angéla - London ​csak oda
Egy ​fiatal magyar lány – mint annyi másik, aki éppen Írországot, vagy Németországot, Ausztriát, esetleg Dominikát célozza meg – Londonig vásárol csak odaszóló, „one way ticket”-et, hogy kipróbálja önmagát. A kedves, őszinte, szellemes és önirónikus hangvételben megírt regény érdekes, tanulságos képet ad a külföldi beilleszkedés megannyi megpróbáltatásáról, a társra találás „kínjairól” és örömeiről, s új fénytörést kap általa az ott és az itthon vonzereje is.

Kiss Angéla - Dominika ​csak oda
A ​stílus ugyanaz – szemtelenül fiatalos, fiatalosan szemtelen, kalandosan romantikus, romantikusan kalandos –, az elbeszélő más. Kiss Angéla megírta a London csak oda folytatását, ám csavart rajta egyet: az első regényből megismert, immár férjezett Miss Kiss visszatér, nem kevés kalamajkát okozva a neves, ám roppantul életunt brit bestseller író, az egykori modell, Molly életében. Pompás tájak, izzó szerelmek, nagy áskálódások. Irány: Dominika csak oda!

Kiss Angéla - London ​csak oda
Egy ​fiatal magyar lány – mint annyi másik, aki éppen Írországot, vagy Németországot, Ausztriát, esetleg Dominikát célozza meg – Londonig vásárol csak odaszóló, „one way ticket”-et, hogy kipróbálja önmagát. A kedves, őszinte, szellemes és önirónikus hangvételben megírt regény érdekes, tanulságos képet ad a külföldi beilleszkedés megannyi megpróbáltatásáról, a társra találás „kínjairól” és örömeiről, s új fénytörést kap általa az ott és az itthon vonzereje is.

Kiss Angéla - Dominika ​csak oda
A ​stílus ugyanaz – szemtelenül fiatalos, fiatalosan szemtelen, kalandosan romantikus, romantikusan kalandos –, az elbeszélő más. Kiss Angéla megírta a London csak oda folytatását, ám csavart rajta egyet: az első regényből megismert, immár férjezett Miss Kiss visszatér, nem kevés kalamajkát okozva a neves, ám roppantul életunt brit bestseller író, az egykori modell, Molly életében. Pompás tájak, izzó szerelmek, nagy áskálódások. Irány: Dominika csak oda!

Kiss Angéla - London ​csak oda
Egy ​fiatal magyar lány – mint annyi másik, aki éppen Írországot, vagy Németországot, Ausztriát, esetleg Dominikát célozza meg – Londonig vásárol csak odaszóló, „one way ticket”-et, hogy kipróbálja önmagát. A kedves, őszinte, szellemes és önirónikus hangvételben megírt regény érdekes, tanulságos képet ad a külföldi beilleszkedés megannyi megpróbáltatásáról, a társra találás „kínjairól” és örömeiről, s új fénytörést kap általa az ott és az itthon vonzereje is.

Kiss Angéla - London ​csak oda
Egy ​fiatal magyar lány – mint annyi másik, aki éppen Írországot, vagy Németországot, Ausztriát, esetleg Dominikát célozza meg – Londonig vásárol csak odaszóló, „one way ticket”-et, hogy kipróbálja önmagát. A kedves, őszinte, szellemes és önirónikus hangvételben megírt regény érdekes, tanulságos képet ad a külföldi beilleszkedés megannyi megpróbáltatásáról, a társra találás „kínjairól” és örömeiről, s új fénytörést kap általa az ott és az itthon vonzereje is.

Kiss Angéla - Dominika ​csak oda
A ​stílus ugyanaz – szemtelenül fiatalos, fiatalosan szemtelen, kalandosan romantikus, romantikusan kalandos –, az elbeszélő más. Kiss Angéla megírta a London csak oda folytatását, ám csavart rajta egyet: az első regényből megismert, immár férjezett Miss Kiss visszatér, nem kevés kalamajkát okozva a neves, ám roppantul életunt brit bestseller író, az egykori modell, Molly életében. Pompás tájak, izzó szerelmek, nagy áskálódások. Irány: Dominika csak oda!


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (43)

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs / Kék öböl
A ​Nobel-díjas amerikai író főműve, az Érik a gyümölcs a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról mond kemény ítéletet, és megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásairól. A Joad család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében vág neki egy rozoga, használt teherkocsin a hosszú útnak Kaliforniába, ahol megvetés és terror fogadja őket. Munka csak szórványosan adódik, a bérek egyre alacsonyabbak. A történet mégsem a reménytelenség jegyében fejeződik be: az elnyomottakban érlelődik a felismerés, hogy közös erejükkel szemben az elnyomó hatalom tehetetlen, és az emberség alapjait az embertelen körülmények sem kezdhetik ki. A Kék öböl ugyancsak Steinbeck szülőföldjén, Kaliforniában játszódik, de ezúttal más oldaláról mutatja meg az író tehetségét. Szereplői remekül megrajzolt különc figurák - zárt közösségük életének mulatságos epizódjaiból kerekedik ki a könyv cselekménye, sok humorral és leleménnyel.

John Steinbeck - Egerek ​és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök
John ​Steinbeck először 1937-ben, az Egerek és emberek című kisregényével hódította meg a közönséget. Kegyetlen, borzalmas, embertelen világról szól a mű, két mezőgazdasági vándormunkás George és Lennie világáról. Hétköznapi természetességgel élik tragikus életüket, az emberhez méltó élet csupán távoli, megvalósíthatatlan ábránd számukra - s mégis az egyetlen értelmes cél, még elérhetetlen voltában is. A Lement a hold 1942-ben jelent meg a világháború alatt, amikor az író haditudósítóként járta a frontokat. Szűkszavú fojtott szenvedélyű, az "európai új rend" gyűlöletétől izzó humanista remekmű a fasiszta megszállók ellen törhetetlen hittel, a maga erkölcsi fölényének és végső győzelmének biztos tudatában harcoló hatalmas lelkierejű kis népről. Az 1954-ben keletkezett Szerelem csütörtök bohókás mű, antihőseiben Steinbeck azoknak a hipsztereknek az ősképét rajzolja meg, akik majd a hatvanas években elárasztják Amerikát a New York-i Greenwich Village-től a San Franciscó-i Haight-Ashbuyrig. Ezek az antihősök dekadenciájuk ellenére is erősek: erejük abból táplálkozik, hogy az Egerek és emberek vándormunkásaival ellentétben nekik már sikerült kiszakadniuk az Amerikai Álom igézetéből.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Thomas Mann - A ​Buddenbrook ház
Thomas ​Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" - nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam - üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan - halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.

Szabó Magda - A ​szemlélők
A ​szemlélők ha úgy tetszik voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. (Szabó Magda) A regény első kiadása 1973-ban jelent meg

Márai Sándor - San ​Gennaro vére
A ​regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az.E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy,mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.

Giuseppe Tomasi di Lampedusa - A ​párduc
„A ​párduc” maga Salina hercege, akinek élete és halála, a hercegi sarjak ötven esztendőt felölelő krónikája talán az olasz arisztokrácia hanyatlásának legszebb leírása. Salina herceg ifjú unokaöccse szenvedélyesen beleszeret egy vagyonos polgár leányába. Az öreg herceg beletörődik sorsába, és maga is az új rend mellett szavaz. Mély emberismeret és kellő öngúny kell ahhoz, hogy a herceg belássa: „…mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változzon.” A szicíliai herceg egyetlen regényét az író titokzatos személye avatta páratlan szenzációvá. A fordulatos mű költőien, méltóságteljesen, mégis fanyar humorral festi meg egy nemesi család széthullását a történelmi korszakváltás küszöbén.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (21)

John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs / Kék öböl
A ​Nobel-díjas amerikai író főműve, az Érik a gyümölcs a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról mond kemény ítéletet, és megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásairól. A Joad család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében vág neki egy rozoga, használt teherkocsin a hosszú útnak Kaliforniába, ahol megvetés és terror fogadja őket. Munka csak szórványosan adódik, a bérek egyre alacsonyabbak. A történet mégsem a reménytelenség jegyében fejeződik be: az elnyomottakban érlelődik a felismerés, hogy közös erejükkel szemben az elnyomó hatalom tehetetlen, és az emberség alapjait az embertelen körülmények sem kezdhetik ki. A Kék öböl ugyancsak Steinbeck szülőföldjén, Kaliforniában játszódik, de ezúttal más oldaláról mutatja meg az író tehetségét. Szereplői remekül megrajzolt különc figurák - zárt közösségük életének mulatságos epizódjaiból kerekedik ki a könyv cselekménye, sok humorral és leleménnyel.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

John Steinbeck - Egerek ​és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök
John ​Steinbeck először 1937-ben, az Egerek és emberek című kisregényével hódította meg a közönséget. Kegyetlen, borzalmas, embertelen világról szól a mű, két mezőgazdasági vándormunkás George és Lennie világáról. Hétköznapi természetességgel élik tragikus életüket, az emberhez méltó élet csupán távoli, megvalósíthatatlan ábránd számukra - s mégis az egyetlen értelmes cél, még elérhetetlen voltában is. A Lement a hold 1942-ben jelent meg a világháború alatt, amikor az író haditudósítóként járta a frontokat. Szűkszavú fojtott szenvedélyű, az "európai új rend" gyűlöletétől izzó humanista remekmű a fasiszta megszállók ellen törhetetlen hittel, a maga erkölcsi fölényének és végső győzelmének biztos tudatában harcoló hatalmas lelkierejű kis népről. Az 1954-ben keletkezett Szerelem csütörtök bohókás mű, antihőseiben Steinbeck azoknak a hipsztereknek az ősképét rajzolja meg, akik majd a hatvanas években elárasztják Amerikát a New York-i Greenwich Village-től a San Franciscó-i Haight-Ashbuyrig. Ezek az antihősök dekadenciájuk ellenére is erősek: erejük abból táplálkozik, hogy az Egerek és emberek vándormunkásaival ellentétben nekik már sikerült kiszakadniuk az Amerikai Álom igézetéből.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Thomas Mann - A ​Buddenbrook ház
Thomas ​Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" - nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam - üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan - halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.

Márai Sándor - Az ​idegenek
Harmadsoron ​az «idegenekről» szól ez a könyv. Az idegenekről, akik egy reggel megszállják az alvó várost, eltelepednek rajta, mint egy bacillus-kolónia, és nincs menekvés. Itt válik ez az álom- és lényekregény, amely hol csak súrolja, mint a repülő, szemével a földi dolgokat, hol a végső közös gyökerekből szív fel különös virágba borító nedveket, konkréttá és reálissá, magyarrá. Az idegenek kezébe veszett magyarság regénye, irredenta-regény. Vannak témák, amelyek olyan egyéniség-alázóan közösek és olyan minden művészin túlmeredően monumentálisak, hogy az igazi írók általában idegenkednek tőlük és átengedik őket lelkes műkedvelőknek vagy ügyes tollászoknak. Ilyen téma volt elsősorban a háború és azután ami a háborúból ránk maradt, az ország feldarabolása. Bármennyire is mindannyiunk életébe belevágó tény ez, az ujjunkon lehetne megszámlálni az igazi alkotásokat, amelyek foglalkoznak vele, félek, hogy egy kezünk ujjain. Külön nehézség, hogy azok az írók, akik elcsatolt területen élve, legkivált volnának hivatva megírni az ottani magyarság sorshelyzetét, politikai okokból, igen érthető módon, nem beszélhetnek arról, amiről beszélni bizonyára a legégetőbb lelki kényszer volna a számukra. Márai abban a szerencsés helyzetben van, hogy onnan jött, de független minden odaáti vonatkozástól és végre megírhatja, amit meg kellett írnia.(Szerb Antal) Ahogy Thomas Mann-nál is megfigyelhetjük a különböző polgár-nemzedékek bomlását, hanyatlását, válságát, hasonlóképpen ábrázolja Márai a Garren-regényekben a polgárok megváltozását, eltorzulását, 1930-tól kezdve azonban Márai az élő regényirodalom élére lendült. A "Zendülők" már kétségtelen remekmű volt: nagy lélektani felkészültséggel írt, feszülten izgalmas regény kamaszkorú fiúkról, akiket visszarettent a felnőttség, amely menthetetlenül következik. És erre következett a már felnőtt fiatalok magányának regénye, párizsi élményeinek lecsapódása, az "Idegen emberek". - Vannak olvasók, akik ezt a két korai regényét szeretik legjobban. Holott az igazi nagy művek a polgári életforma történelmileg-lélektanilag hiteles látleletei. Egy önéletrajzi regénnyel kezdődik: az "Egy polgár vallomásai"-val. A következő évek nagy kompozícióiban már általánosítva a magánélményeket, egy család - Garrenék - történetében rajzolja kötetről kötetre a polgári, pontosabban a középeurópai, legpontosabban a magyar polgári lét társadalmi és lélektani helyzeteit. A "Féltékenyek" és folytatásképpen már a háború alatt és után írt "Sértődöttek" számos kötete színvonalban és hitelességben semmivel sincs mögötte az európai nagy polgárcsalád-ábrázolásoknak, Thomas Mann "A Buddenbrook-ház"-ának és Martin du Gard "A Thibault-család"-jának. Ha ezt a három nagy ciklust együtt, egymás után olvassuk, a legmagasabb művészi színvonalon, dokumentumszerűen élhetjük át a párhuzamot is, a különbséget is a német, a francia és a magyar polgári lényeg között. - Tulajdonképpen a polgári létnek ezt az ábrázolását egészíti ki élete második felében kötetről kötetre épített "Napló"-iban. Mintha egyetlen véghetetlen regényfolyam volna, amit saját élményeiről, a világ jelenségeinek kommentálásáról és a maga teremtette Garren-család létének változatairól ír. A Színház című hetilap 1947/41-es számában ekként nyilatkozott Márai (az első kiemelés tőle, a többi a magunké!): „Karácsonyra jelenik meg a Sértődöttek című regényem. (...) három kötetben lezár egy élménykört (...). A » Sértődöttek« -ben a két első rész alakjai és problémái élnek tovább, természetesen más életkorban és másféle problémák között. Mint minden család- és nemzedékregény, a » Sértődöttek« is az idő kérdéseire szeretne felelni: egy család sorsa belenő az időbe, annak végzetébe, s együtt érik, épül és pusztul vele” (idézi: Fried István: Márai Sándor titkai nyomában, Salgótarján, 1993. 77.). Kitetszik ez idézetből: a Garrenek az író elképzelése szerint is Garrenek, vagyis a polgárlét sűrítményei, szimbólumai. Mitikus hősök, kiknek életkora (szemben például Thomas Mann Buddenbrookjaival avagy Martin du Gard Thibault-fivéreivel) nem igazodik a hétköznapokban érvényes időszámításhoz; nem ismerik az idő törvényeit, irreverzibilis voltát, olyanok, mint – Ady szavával szólva – „... akinek nem egy ifjúsága van, de váltogatja az ifjúságokat” (vö.: Ady Endre: Az irodalomról. Bp., 1961. 358.). Innen nézvést érthető meg, hogy a Garrenek – ámbár családtörténetük, rokonságuk, emberi kapcsolataik sora (stb.) változatlan marad – miért nem korosodnak, miért nem igazodik életük a kronológiához, miért mozoghatnak oly szabadon és fesztelenül a históriai időben s a személyes létidőben. Márai Sándor a maga korában is prófétának bizonyult, évekkel előbb megjósolta a nagy világégést, ebben a könyvben pedig azt, hogy milyen lesz a háború utáni világ. Hogy a béke nem lesz más – Blake-kel szólva –, mint „kölcsönös rettegés”. Aki szegény, az így vagy úgy előbb-utóbb valamilyen formában kénytelen prostituálódni, a gazdagok pedig a politika, a hatalom „stricijei”, akik az erkölcsi szakadékba „futtatják” bérrabszolgáikat. legújszerűbb és leghitelesebb ebben a műben a különféle tudatállapotok, az alig megfogható fizikai-fiziológiai-pszichológiai érzetek, impressziók s a tárgyi-környezeti atmoszféra leírása. Márai a legnehezebbre vállalkozik: a megfogalmazhatatlan megfogalmazására, az alig kifejezhető pontos szavakkal való rögzítésre. "Túlzott és erőltetetten nyugtalan volt, ami most kezdődött az ablak előtt. Még nem volt neve, de már érezni lehetett, hogy név nélkül is hatalmas, mint a tenger vagy a tömeg." – gondolja a vonatban a Németország felé utazó Garren Péter. A Jelvény és jelentés (1948) ennek a valaminek "ad nevet", ezt próbálja meghatározni és megfogalmazni. Márai mindig, minden művében ezt a valamit keresi: az élet nehezen tudatosítható, racionálisan nem értékelhető mozzanatait; mindazt, ami az ember társadalmi léte, egyénisége, érzékelhető és megfogalmazható fizikai-szellemi valója mögött helyezkedik el. A ciklus első kötetét (A Zendülők, Féltékenyek) ismerők közvetlen folytatásként vehetik kézbe ezeket az írásokat. Garren Péter apja betegségének hírére érkezett meg szülővárosába, amely természetesen a némileg stílízált (így pl. a tenger partjára helyezett) Kassa, amelyet már meghódítottak "az idegenek". Márai persze nem a Trianon utáni helyzetet kívánja ábrázolni, sokkal egyetemesebb nézőpontból mutatja be azt a folyamatot, ahogy egy régi polgárváros, egy sok száz éves organikus fejlődés végpontjára érkezett, csodálatos "műalkotás" nemcsak hódítók birtokába jut, hanem saját magától is elidegenül. Nem történt semmi "tragédia", nincs vérengzés, súlyos elnyomás, semmi látványosan hódítói akció. Csak éppen egy szerves élet szűnik meg kimondhatatlanul, inkább csak a hatodik érzékkel felfoghatóan. Péter apja meghal, és vele együtt elmúlik e műfajtalan művész műve is: maga a város. Még egyetemesebbé, még történetfilozofikusabbá teszi a problémát a Sértődöttek első kötete. Garren Péter épp Párizsban él és író (Márai sok önéletrajzi elemét is belelopott ebbe a regénybe), amikor meghallja a "hangot", Hitler hangját a rádióból. Szó nincs még világháborúról, még az sem tudható, mi fán terem a nácizmus, de valami "elkezdődött". Ennek az "elkezdődésnek" a regénye a Sértődöttek első része. És ami elkezdődött, az ezúttal nemcsak egy város, nemcsak egy életforma, hanem egy egész hatalmas kultúra, a polgári Európa kultúrájának halála. Hatalmas mű A Garrenek műve, de persze az egészet ismerni kell teljes értékű befogadásához. A regényciklus darabjai (A zendülők kivételével) nem olvashatók külön-külön vagy tetszőleges sorrendben.

Márai Sándor - San ​Gennaro vére
A ​regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az.E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy,mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.

Szabó Magda - A ​szemlélők
A ​szemlélők ha úgy tetszik voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. (Szabó Magda) A regény első kiadása 1973-ban jelent meg


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (21)

Király Rudolf - Tanuljunk ​könnyen gyorsan olaszul!
Olasz ​nyelvkönyv magántanulók és tanfolyamok számára.

Király Rudolf - Tanuljunk ​könnyen gyorsan olaszul!
Olasz ​nyelvkönyv magántanulók és tanfolyamok számára.

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Kiss Noémi - Sovány ​angyalok
A ​negyvenéves tanárnő bírósági ítéletére vár, és közben a kórházban próbálja összerakni sorsa mozaikdarabkáit. Hol tört meg az élete? Létezésének kudarca a testébe, a történelembe vagy a házasság természetébe volt írva? A Sovány angyalok lapjain Lívia visszaemlékezéseit olvashatjuk: egy kizökkent személyiség múltmentési kísérleteit. Hogyan ismerkedtek meg férjével, az ígéretes atlétával, hogyan küzdöttek, majd adták fel, hogy gyerekük legyen, miképpen élték meg a rendszerváltás kalandos zűrzavarát - és végül miként néztek szembe azzal, hogy nincs már hova futniuk egymás elől. Kiss Noémi új regényében az irodalom nyelvén beszél az élethazugságokról, a családon belüli erőszakról, a testi-lelki meddőségről. A Sovány angyalok egyszerre érzéki és idegen, forrón közelítő és hidegen absztrakt.

Kiss Noémi - Sovány ​angyalok
A ​negyvenéves tanárnő bírósági ítéletére vár, és közben a kórházban próbálja összerakni sorsa mozaikdarabkáit. Hol tört meg az élete? Létezésének kudarca a testébe, a történelembe vagy a házasság természetébe volt írva? A Sovány angyalok lapjain Lívia visszaemlékezéseit olvashatjuk: egy kizökkent személyiség múltmentési kísérleteit. Hogyan ismerkedtek meg férjével, az ígéretes atlétával, hogyan küzdöttek, majd adták fel, hogy gyerekük legyen, miképpen élték meg a rendszerváltás kalandos zűrzavarát - és végül miként néztek szembe azzal, hogy nincs már hova futniuk egymás elől. Kiss Noémi új regényében az irodalom nyelvén beszél az élethazugságokról, a családon belüli erőszakról, a testi-lelki meddőségről. A Sovány angyalok egyszerre érzéki és idegen, forrón közelítő és hidegen absztrakt.

Angela Kiss - How ​to be an Alien in England
'In ​England everything is typical. If your train is late, it is typical. If there are no seats on the upper deck of a bus, it is typical. If it starts to rain at five o'clock just before you leave work, it is typical.' 'The English do not like to be wished "Have a nice day", because to them it sounds like a command. They think, Who the hell do you think you are to order me to have a nice day?' Ten years ago, Angela Kiss arrived in the UK without a word of English. All she brought with her was a small bag, a sense of adventure, a desire to work and a copy of George Mikes' classic 1940s' humour book about the peculiarities of the British, How to be an Alien. Through every dodgy flat share, low-paid waitressing job, awkward date and office mishap, Angela held tight to George's wit and wisdom. With his help she began to understand how to live amongst the English - with their eccentricity, spirit and singing train drivers - and fell in love with a land rich in green spaces, pubs and puddings. A wry, often affectionate view on the English, and how to navigate our national personality.

Kiss Angéla - How to be an Alien in England
In England everything is typical. If your train is late, it is typical. If there are no seats on the upper deck of a bus, it is typical. If it starts to rain at five o'clock just before you leave work, it is typical.' 'The English do not like to be wished "Have a nice day", because to them it sounds like a command. They think, Who the hell do you think you are to order me to have a nice day?' Ten years ago, Angela Kiss arrived in the UK without a word of English. All she brought with her was a small bag, a sense of adventure, a desire to work and a copy of George Mikes' classic 1940s' humour book about the peculiarities of the British, How to be an Alien. Through every dodgy flat share, low-paid waitressing job, awkward date and office mishap, Angela held tight to George's wit and wisdom. With his help she began to understand how to live amongst the English - with their eccentricity, spirit and singing train drivers - and fell in love with a land rich in green spaces, pubs and puddings. A wry, often affectionate view on the English, and how to navigate our national personality.

Kollekciók