Ajax-loader

Rukkola OFFICIAL

Rate_positive 456 Rate_neutral 27 Rate_negative 1

1289 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Alan Dean Foster - A ​fekete lyuk
A ​fekete lyuk a legpusztítóbb erő a világegyetemben. Elnyel mindent, ami anyag... majd egy ősrobbanás megteremti az új galaxisokat, hogy egy másik fekete lyuk ismét elnyelje őket. S a teremtés-összeomlás körforgása folytatódik...

Schmidt Egon - Bécsy László - Mozaikok ​a természetből
Aki ​nyitott szemmel járja a természet ösvényeit, barangol erdőn és mezőn, a vizek, nádasok környékén, rengeteg apróbb-nagyobb élményt gyűjthet. Egy-egy madár vagy más állat viselkedésének megfigyelése, a válasz keresése az ilyenkor gyakran felvetődő miértekre számomra mindig örömet, s egyben kihívást is jelent. De éppen olyan örömet okoz az is, ha ezeket az élményeket másokkal is megoszthatom, ha sikerül új barátokat szereznem a számtalan sebből vérző természet számára. A könyvben az Új Ember című katolikus hetilapban 2000 októbere és 2005 áprilisa között megjelent írásaim kaptak helyet időrendi sorrendben. Egész napos kirándulásokból kiragadott epizódok, váratlanul elém került apró élmények, amelyeket a terjedelem szabta határokon belül, Bécsy László barátom gyönyörű fotóival illusztrálva nyújthattam át az olvasóknak. (A szerző)

Dr. Pálffy Endre - Román ​társalgási zsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frank Leonard - A ​100-as box
"...bang! ​Az ajtó felső, homályos üvegtáblája ezer darabra törve robbant be a szobába.... További három lövés ütötte át az ajtó falemezét. Az egyik golyó kitörte a szemben levő ablakot, a másik nagy csengés-bongással felborított egy fémből készült papírkosarat, a harmadik átütötte a lábikrámat. Lassan nyílt az ajtó, és Pat McCann lépett az irodába, egyik kezében füstölgő revolver, a másikban a cipőm. Fegyverét föltartva kétszer a mennyezetre tüzelt... - Senki ne mozduljon! - rikkantotta, és Kowalskiékra szegezte a fegyvert... Mindhárman szinte sóbálvánnyá váltak a váratlan zenebonától. - Te jó ég, Ross! - kiáltott fel, meglátva összevert arcomat. Kitépte szájamból a rongyot, feloldozta a kötelékeimet. - Nagyon ki vagy készülve? Nem tudnád megmotozni ezt a bandát? - Nemigen, Pat. Golyó ment a lábamba... Nem vitt rá a lélek, hogy megmondjam: ő lőtt a lábamba. Nem is lett volna értelme tudtára adni, hogy kilőtte az egész tárat, mind a hat golyót. - Tartsd a fegyvert, Ross - nyomta Pat kezembe az üres pisztolyt. - Ha egyet rezdül is valamelyik tetű, nehogy a lábára célozz! Bele abba a mocskos képébe, de rögtön! - Csakis! - mondtam keményen, és igyekeztem minél ádázabb képet vágni..." A 100-as boxnak, a New York-i Városháza Panaszirodájának nyomozója, Ross Franklin milliós visszaélést leplez le a Szociális Segélyközpontban. Az útra készen álló sikkasztók azonban nemcsak a milliót - őt is összecsomagolják, amikor fordul a kocka, és Ross egy üres piszolyt kap a kezébe, hogy sakkban tartsa őket...

Eleni Kazantzaki - A ​meg nem alkuvó
A ​nagy görög életútját, emberi-írói portréját a legilletékesebb, özvegye, az író-újságíró Eleni Szamiu-Kazantzaki rajzolja meg. A kötet négy kronológikus fejezetre tagolódik. Az Egy új mítosz nyomában az írónő Kazantzakisz születésétől (1883) 1924-es megismerkedésükig idézi fel az eseményeket. Az író gyermekéveivel, serdülőkorával nem foglalkozik, hanem az olvasót a Jelentés Grecónak című különös önéletrajzhoz irányítja, amelyben Kazantzakisz részletesen beszámol családjáról, s krétai éveiről. Az elbeszélést 1902-vel kezdi, amikor az ifjú Nikosz Athénba utazott tanulni. Az egyetemi éveket, az olaszországi utazásokat, első feleségével, a szintén író Galatiával kötött házasságát, a pályakezdés, politikai aktivitás, az eszmekeresés és élményszerzés korszakát, a bécsi, berlini hónapokat az író levelei, naplójegyzetei, szóbeli emlékezései alapján rekonstruálja Eleni. (A dokumentumok közül olyan érdekességeket is felhasznál mint például Zorbász, a görög levelei.) A Nagy utópia című fejezet 1924-től 1939-ig követi nyomon az író tevékenységét. Ezekben az években ismerte meg a Szovjetúniót, s vett részt a spanyol polgárháborúban. A világháború éveiről és a győzelmet követő évről (ekkor tárcanélküli minisztere volt a görög kormánynak) számol be A mítoszok lerombolása című fejezet. A görögországi polgárháború kitörésétől élete végéig önkéntes francia száműzetésben élt, ezt beszéli el a Ki a nyílt tengerre című fejezet. A rengeteg izgalmas dokumentumot felhasználó életrajz nem a külső történésekre, hanem a roppant összetett eszmevilágú író belső portréjának hiteles mozaikokból való összerakására koncentrál.

Ismeretlen szerző - A ​nagy vadászat avagy a részecskék képregényes világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Louis Stevenson - The ​Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde / The Suicide Club
Robert ​Louis Stevenson originally wrote "Dr. Jekyll And Mr Hyde" as a "chilling shocker." He then burned the draft and, upon his wife's advice, rewrote it as the darkly complex tale it is today. Stark, skillfully woven, this fascinating novel explores the curious turnings of human character through the strange case of Dr. Jekyll, a kindly scientist who by night takes on his stunted evil self, Mr. Hyde. Anticipating modern psychology, "Jekyll And Hyde" is a brilliantly original study of man's dual nature -- as well as an immortal tale of suspense and terror. Published in 1866, "Jekyll And Hyde" was an instant success and brought Stevenson his first taste of fame. Though sometimes dismissed as a mere mystery story, the book has evoked much literary admirations. Vladimir Nabokov likened it to "Madame Bovary" and "Dead Souls" as "a fable that lies nearer to poetry than to ordinary prose fiction."

Donald H. Menzel - Csillagászat
Az ​utóbbi évtizedekben a csillagászat olyan óriási fejlődésen ment keresztül, amely egyenértékű a Galilei óta eltelt három évszázad haladásával. A szerző, aki korunk egyik nemzetközileg elismert csillagásza, a Harvard Egyetem professzora és a Harvard Obszervatórium igazgatója volt, az új eredmények tükrében mutatja be tudományága egyes területeit. Ahhoz azonban, hogy a Világegyetemről ma kialakult képet megértsük, és értékelni tudjuk, ismernünk kell a múlt eredményeit is. Ennek szenteli a szerző az első fejezeteket, bemutatva a csillagászattörténet fontos állomásait, korszakot képviselő tudósainak munkásságát. Ezután a lényeges fizikai tudnivalók összefoglalása, a modern kutatásokhoz nélkülözhetetlen csillagászati műszerek ismertetése következik. A csillagászati objektumok leírását a szerző a Földdel kezdi, azután szemügyre veszi a Naprendszer többi égitestjét is. Bolygórendszerünk határain túllépve ismerteti a csillagok jellemzőit, típusait, foglalkozik a csillaghalmazokkal, galaxisokkal, részletesebben a Tejúttal, a galaxishalmazokkal, kvazárokkal. Elemzi a különféle kozmológiai elméleteket, és a Földön kívüli élet lehetőségeit. Rendkívül értékes a kötet illusztrációs anyaga. A fotók, köztük ötven színes kép, híres obszervatóriumok felvételei. A könyv végén elhelyezett csillagászati táblázatok és a csillagképekről készített 24 térkép sok segítséget nyújthat az égbolton való tájékozódáshoz és a különböző égitestek megfigyeléséhez. A kötet a csillagászat kedvelői számára érdekes olvasmány és egyúttal hasznos kézikönyv is.

Joy Adamson - Oroszlánhűség
A ​szerző férje, aki Kenya egy északi tartományában vadászati főfelügyelő, egy napon - félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből - lelövi a három alig néhány napos oroszlánkölykök anyját. A kölyköket felkutatja, és magához veszi. A két nagyobbat néhány hónapi nevelés után állatkertbe küldik. A harmadikat, a legkisebbet és leggyengébbet, Elzát, a házaspár felneveli. A kis oroszlánnal egész addigi életrendjük átalakul: mindenüvé viszik magukkal, hivatalos vadászútjaikra, szabadságuk idején a tengerhez... Az idő múlásával a kis oroszlán természetesen kifejlett, tökéletes példánnyá növekszik. Mit tegyenek vele? Bár eredetileg Elzát is állatkertbe szánták, mégis úgy döntöttek, hogy Afrikában tartják. A vadon ugyan rendszerint elpusztítja az emberi környezetben felnövekedett ragadozót, de Elza félig-meddig mégiscsak természetes környezetében nevelődött... A vadászati főfelügyelő és felesége nekivág a szokatlan kísérletnek: "visszavadítani" neveltjüket, s nem utolsó sorban "férjhez adni" őt... s mindezt, a kedves epizódok sorozatát, a nagy és izgató kísérletet annyi bájjal közvetíti az írónő (aki pedig nem hivatásos tollforgató), hogy valóban nem tudjuk letenni ezt a változatos és színes írást, amelynek végén a hűséges Elzát és körülötte forgolódó embereket, fehéreket és feketéket, egyaránt.

John Osborne - Dühöngő ​ifjúság
Három ​huszonéves fiatal egy szobába zárva, munka nélkül őrlődik. A szerelmes lány kiszolgálja a fiúkat. Jimmy szenved és sajnálja magát. Cliff sajnálja Jimmyt. Alison elhagyja Jimmyt, aztán mégsem. Feltűnik Helena, aztán eltűnik. Mi lesz Jimmyvel, hogyan lehet mindezt ép ésszel túlélni? Tudjuk jól, hogy túl lehet, hiszen már átéltük. És milyen jó lenne újra húsz évesen!

N. N. Nyekraszov - Szibéria ​ma és holnap
A ​Szovjetunió nyolcadik ötéves tervében 1870 nagy ipari létesítmény kezdte meg üzemét. Ezek nagy része Szibériában van. Szibéria nevét az utóbbi időben szárnyra kapta a hír: páratlan gazdaságú olaj- és földgázlelőhelyeket fedeztek fel területén és az óriási tajgás és tundrás területek, ahol a fejlődésre a múltban kevés remény volt, példátlan jövő előtt állnak. Szibériáról a múltban viszonylag keveset tudtunk. Nyekraszov akadémikus most jóformán minden t elmond róla, ami egy ilyen szerény terjedelmű könyvbe belefér: ismerteti mesés természeti kincseit - olaj, földgáz, szén, vasérc, színes- és ritkafémek, nemesfémek, drágakövek, fa stb. -és felvázolja a jövő fejlődés irányát. A könyv mindenkihez szól, akit érdekelnek korunk izgalmas problémái. (1976)

Thomas Babington Macaulay - Ánglia ​története I-VI.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johan Huizinga - Homo ​ludens
Központi ​állítása, hogy “az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék tehát nem szorul magyarázatra, jelenléte kezdettől fogva természetes adottság. A játék az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra “magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek.

Jacques Gernet - Kína ​hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén 1250-1276
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kutasi Kovács Lajos - A ​Zöldpokoltól a Vidámkikötőig
Kutasi ​Kovács Lajos, mint fiatal író 1949-ben vándorolt ki Brazíliába, ahol 20 évig magyar lapszerkesztő volt. Könyveit Brazíliában,Argentínában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban adták ki. ... 1968 októberében, mintha egy hétig semmi se történt volna a nagyvilágban, a brazil újságok első oldaláról eltűntek a világ politikai hírei, hogy helyet adjanak annak a drámának, amely az Amazonas ősvadonában, a Zöldpokolban játszódott le. Az újságolvasók százezrei lesték és várták a híreket: mi lett a sorsa annak a tíztagú expedíciónak, melyet egy olasz misszionárius, Calleri páter vezetett a Rio Alalau vidékén élő atroáris indiánok közé? Azután a dzsungelből váratlanul előkerült az expedíció egyik tagja, Alvaro Paulo da Silva, a Mineiro. Huszonhárom napig teljesen egyedül volt az őserdőben, míg 280 km-re Manaustól keletre elérte ltacoatiarát. Az egyetlen tanú ... S hogy mi lett a többiekkel, és milyen a múltja, jelene Dél-Amerika legnagyobb országának, az európányi Brazíliának? Erre ad választ ebben a könyvében Kutasi Kovács Lajos, aki közel negyedszázados brazíliai tartózkodása során nemcsak Amazónia ősvadonját, a Mato Grosso zord szikláit, a keleti tengerpart nagyvárosait, hanem egy ellentétektől terhes világ múltját és jelenét kalandozta be.

Pierre Berton - Aranyláz ​Alaszkában
1896-ban ​a Klondike-folyó környékén, Kanada és Alaszka határán gazdag aranylelőhelyet találtak, s ennek hírére a következő évben valóságos népvándorlás indult meg erre a tájra. A kincskeresők közül nem egy elpusztult a rendkívül nehezen megközelíthető, szubarktikus vidék úttalan hegyeiben, meredek hágóin és vad folyóin, sokan visszafordultak a nehézségek láttán, de még így is nagy tömegek vergődtek el az "ígéret földjére", ahol sátortáborok és városok nőttek ki gomba módjára a földből. Bár az aranyásók nagy többségének reményei nem váltak valóra, akadtak szép számmal olyanok is, akik máról holnapra vagyonhoz jutottak. Egy-egy parcella néha napok alatt gazdaggá tette tulajdonosát, ám a vagyon többnyire ugyanilyen gyorsan úszott el az új települések kártyabarlangjaiban, mulatóhelyein. Gátlástalan szerencselovagok, spekulánsok, vállalkozók, könnyűvérű nők hada lepte el az új Eldorádót, de a konjunktúra csak rövid ideig tartott. Dawson, az aranyásók központja, hihetetlen gyorsan fejlődött lázasan lüktető várossá a semmiből, alig egy esztendő múlva azonban álmos kis fészekké zsugorodott össze. Az aranyláz lecsillapodott, a feltárt lelőhelyeket zömmel nagy társaságok vették kezelésbe, a pionír időszak elmúltával a gyors egyéni vagyonszerzés illúziói szertefoszlottak. A szerző avatott tollal nyúl a tárgyhoz, író és téma szerencsés találkozása azonban nem egészen véletlen. A kanadai szerző Dawson Cityben, az "aranyvárosban" töltötte gyermekkorát, és később is rövidebb-hosszabb időre vissza-visszatért szülőföldjére. Apja a harmincezer aranyásó között volt, akik 1898-ban átkeltek a hírhedt Chilkoot-hágón, hogy aranyat keressenek. Pierre Berton arra törekedett, hogy a klondike-i aranyláz minél teljesebb krónikáját állítsa össze. Felhasznált minden kiadott és kiadatlan forrásmunkát. Feljegyezte a vidék szájhagyományát, megszólaltatta az "aranyroham" még életben talált veteránjait. Könyve az utolsó nagy aranyláz történetének legátfogóbb, teljes hűségre törekvő és mindvégig drámai feszültségű összefoglalása.

V. P. Alekszejev - Az ​emberi rasszok földrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_129807
Prága ​idegenvezető Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Prága ​idegenvezető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy József - Eger ​története
A ​város történetét foglalta össze Nagy József az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, elmélyült kutatások alapján. Eger polgárainak dolgos hétköznapjai és a múlt hagyományai szervesen ötvöződnek előadásában. A könyv gazdag képanyaga a város történetének minden szakaszáról jól egészíti ki az író megállapításait.

Tardy Lajos - Régi ​hírünk a világban
Hermnányi ​Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: "...a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség." És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

Konsztantyin Szimonov - Töprengő ​írások
Szimonov ​egyike a legnevesebb kortárs szovjet alkotóknak. Kevésbé ismerik hazánkban műhelytanulmányait, emlékezéseit, az irodalom elvi és gyakorlati kérdéseiről szóló cikkeit, felszólalásait. Ezeket gyűjtöttük össze kötetünkben. Könyvünkben szerepelnek az író emlékezései, a többi között Pudovkinról, Chaplinről, Nazim Hikmetről, Bunyinról, cikkei és tanulmányai Bulgakovról, Hemingwayről, Tolsztojról, Napóleonról. Megismerjük Szimonov őszinte, "egyes szám első személyben" írott vallomásait saját munkásságáról, háborús regényeinek keletkezéséről, figyelmet érdemlő gondolatait a háború valóságáról, hiteles ábrázolásának feltételeiről. "Élet, könyvek, kéziratok" címmel szerepelnek Szimonov levelezésének részletei, amelyekben eredeti, szubjektív módon ad tanácsot kezdő literátoroknak, különbözteti meg a tehetséget a dillettantizmustól, és egyúttal bepillantást enged saját ars poeticájába is. A könnyed, szórakoztató stílusban írott gyűjtemény joggal tarthat számot az olvasóközönség legszélesebb rétegeinek érdeklődésére.

V. M. Masszon - Egy ​kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsejtun
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gábor Imre - Horváth Árpád - A ​haditérképek históriája
Zrínyi ​Miklós (1620-1664) "Vitéz hadnagy" című munkájából idézünk: "Az mely kapitány az földnek csínját nem tudja, keveset viszen végbe a maga szándékában... Egy árok, egy patak, egy szalma oka volt sokszor hadak veszedelmének: mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket, mint feküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az erdőknek járását, a vizeknek folyását." Az idézett sorok jól bizonyítják, hogy a hadvezérnek ismernie és a harc során fel is kell használnia a terep adta lehetőségeket. Ehhez pedig térképre is szüksége van. A könyv szerzői munkájukban a katonai térképészet és a katonaföldrajz történetéből vett képek felvillantásával vezetik végig az olvasót azon a hosszú és érdekes úton, amely a tájékozódás legősibb eszközeitől és módszereitől a légi fotogrammetriai eljárással készült, napjainkban is használt legkorszerűbb térképekig vezet. Könyvünknek - A haditérképek históriájának - megírása során nagy figyelmet fordítanak a magyar térképészet, a magyarországi térképkészítés és kiemelkedő művelőinek bemutatására. Ki, hol és mikor rajzolta az első térképet - nem tudjuk. A legrégebbi korokból ránk maradt térképéket állatbőrre, fakéregre festették, mammutagyarra vésték vagy agyagba nyomták. A térképkészítés technikája - művészete - az idők folyamán sokat változott. A szerzők a görögök és a rómaiak kezdetleges térképei után a középkor és a nagy felfedezések korának térképeit tekintik a térképkészítés első időszakának. Ebben a magyar Mikoviny Sámuel munkássága kimagaslik. A térképezés fellendülésének kezdetét hazánkban a térképkészítésnél alkalmazott vetületek rendszerezése, a térképészmérnöki képzés és a magyarországi "Első katonai felvétel" jelzi. Valóban korfordulót a XVIII. és a XIX. században végrehajtott "Második katonai felvétel" térképei, valamint a térképezést forradalmasító fotogrammetria kialakulása hozott. A magyar Lipszky János, Kanitz Fülöp és Tóth Ágoston nevei fémjelzik ezt a kort. A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés - elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika - hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára. Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei - ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők.

Tim Severin - A ​Brendan-expedíció
A ​szerző: Tim Severin, ír történész… Szent Brendon: ír püspök; a Navigatio című középkori krónika tanúsága szerint bőrből készült csónakon Írországból indulva átkelt az Atlanti-óceánon Amerikába. Útközben hatalmas vízi szörnyekkel csapott össze, madaraktól és juhoktól hemzsegő szigeteken kötött ki, kristályoszlopot látott a vízből kiemelkedni, égő salakot okádó hegyek mellett hajózott el, sűrű ködön vágott keresztül, majd partot ért, ahol dúsan termő gyümölcsfák sorakoztak szélesen hömpölygő folyó partján… Amit a szerző bizonyítani akar: Szent Brendan szerzetes társaival megtehette ezt az utat, átkelhetett bőrhajóján az atlanti vizeken… A bizonyítás módja: Tim Severin a középkori leírások alapján bőrből hajót épít, és néhány társával átkel az óceánon… A könyv: az 1500 évvel ezelőtt épített curragh-hajók rekonstrukciójával kezdődő nyomozási történet, hajózási és archeológiai tanulmány, de mindenekelőtt izgalmas útibeszámoló arról, hogy Tim Severin nemcsak követte Szent Brendant - lehetséges útvonalán -, hanem analógiát is keresett a Navigatióban leírt földrajzi jelenségekre (Juhok Szigete - Feröer-szigetek; a tüzes salakot okádó hegyek, a Kovácsok Szigeté - Izland; a vízből kiemelkedő kristályoszlopok - jéghegyek stb.). Tim Severin izgalmas expedíció keretében mutatja be a fölfedező utazások egyik érdekes középkori epizódját.

Maurice Bailey - Maralyn Bailey - 117 ​nap a hullámok hátán
Nincs ​hír arról, hogy bárki túlélt volna ilyen hosszú tengeri hányódást, mint Maralyn és Maurice Bailey vitorlás hajójuk drámai pusztulása után. Közel négy hónapot töltöttek felfújható gumitutajukban és mentőcsónakban, és csaknem mindvégig kizárólag azon éltek, amit a tenger és a levegő, ég adott. A térséget, amelyben hajójuk a Csendes-óceán keleti felén, a Galápagos-szigetek közelében elsüllyedt, nyüzsgő hal- és madárvilág népesíti be, de meg kellett találniuk a módját, hogy az állatokat megfogják, hogy ebben a környezetben miképpen éljenek és táplálkozzanak, és ez rendkívüli adottságokat, találékonyságot és elszántságot követelt. Egymást érték a problémák. Forróságot és hideget, éhséget és szomjúságot, betegséget, a csónakot felborító vad viharokat, a tutaj sérülését és a felszerelés egy részének vesztét, mindent el kellett viselni és le kellett küzdeni. Hét hajót láttak, de egyik sem állt meg, és mind kétségbeesettebben és reménytelenebbül nézték, hogyan tűnik el sorra valamennyi a horizont alatt. Mire koreai halászok végre segítségükre jöttek, valójában már beletörődtek abba, hogy sorsuk örökre az óceánhoz köti őket.

Miloslav Stingl - Keresztül-kasul ​Mikronézián
Miloslav ​Stingl cseh néprajzkutató írásait ismeri már a magyar olvasóközönség, de "Világjárók" sorozatunkban ez az első kötete. Könyvében a Csendes-óceáni Szigetek Gyámsági Terület alá tartozó ismeretlen mikronéziai szigetvilágot mutatja be, a Csendes-óceánban elszórt 2141 szigetet Új-Guinea fölött, Melanézia és Polinézia között. Szigeteket, melyek "úgy lebegnek földünk legnagyobb óceánjának habjaiban, mint a vízbe vetett koszorúk." Stingl szigetről szigetre utazik ebben a különös világban, és mesél rejtélyekről, melyeket még nem fejtett meg a tudomány (Nan Madol, a palaui üvegpénz), különös szertartásokról (a netti varázslónők), legendákról (a kígyó, amely elhozta a bölcsesség korát), a társadalmi hierarchiáról (a fésű nélküli emberek)... Bikini és Eniwetok - az amerikai atomkísérletek színtere - lakosainak sorsáról és a hidrogénbomba hamujába "belekóstolt" japán halászok kálváriájáról. A szerző nemcsak a múltat és a jelent, hanem a jelenben kirajzolódó jövőt is bemutatja olvasóinak. "Az emberiség egyszer igénybe veszi a tengerek roppant kincseit, és a kis Mikronézia, amelyhez az óceánnak oly roppant nagy területe tartozik, hasznát veszi majd ennek a gazdagságnak. Szerencsés utat, Mikronézia!"

Edmund Hillary - Kockázat ​nélkül nincs győzelem
E ​könyv a Mount Everest első megmászójának önéletrajza, e kötetében E. Hillary összefoglalja mozgalmas életének legfontosabb eseményeit, s leírja jelentős alpinista túráit és felfedezéseit. Gyermekkorának és ifjúságának rövid megjelenítésében fontos esemény szüleinek új-zélandi méhészkedésében való részvétele és katonai szolgálata a csendes-óceáni szigeteken - a második világháború éveiben. A háború befejeztekor került sor első komolyabb hegyi vállalkozására: megmászta az új-zélandi Mount Cookot. Rövidesen egymást követik a kisebb-nagyobb, már inkább expedíciószámba menő túrák, amelyek során a fiatal hegymászó elsajátítja a technikát, barátokra-társakra tesz szert, feljut néhány nevezetes csúcsra az európai Alpokban, majd az első Himalája-expedícióban sikerül megmásznia a Mukut Parbatot - s ezért meghívják az 1953. évi nagy angol Everest-expedícióba, melynek során - Tenzing Norgaj serpa hegyi vezetővel együtt - elsőként feljutott a világ csúcsára, a 8848 méter magas Everestre. E hatalmas sikert ünneplés, előadássorozatok - és a lovaggá ütés jelentős mozzanata követi, majd Hillary újabb nagy célt tűz maga elé: az Antarktisz átszelését. Rendkívüli fizikuma és kitartása rendkívüli teljesítményekre teszi képessé. Különleges megbízatásoknak is eleget tesz: pl. kipróbálja a legmodernebb felszereléssel a magaslati akklimatizációt, mentőexpedíciók részese, megvizsgálja az állítólagos jeti-maradványokat (hamisítványok!), sugárhajtásos csónakon járja a nepáli vad folyókat. Hillary stílusa olvasmányos, van humorérzéke, a könyv kalandokban bővelkedik. A szerző meleg szeretettel ír családjáról és megkülönböztetett tisztelettel alpinistatársairól. A könyv különösen érdekes fejezetei azok, amelyekből kibontakozik az önzetlen, humanista Hillary jelleme.

Hegedűs Hubert - Hajók ​- vizek - tengerészek
Hegedűs ​Hubert tengerészkapitány legújabb könyvének is - mint előző két kötetének: Matrózéveim; Dunán - tengeren - , a világtenger a főszereplője. A Hajók - vizek - tengerészek a hajózás, a tengerészélet, a tengerészkalandok iránt érdeklődő olvasónak kínál érdekességeket. A szerző a tengeri hajózáról mint munkáról, mint kemény emberi helytállást, sok lemondást igénylő hivatásról ír. A könyv lapjain a hajósélet hétköznapjai és szereplői jelennek meg: kapitányok, tisztek, fedélzetmesterek, kormányosok, matrózok. A szerző egy amerikai tengerészkapitánnyal folytatott szakmai beszélgetések során eleveníti fel emlékeit. Ezek a beszélgetések sok érdekes, a tengerész munkájával szorosan összefüggő problémáról szólnak: a navigálásról, a ki- és berakodás technikai feltételeiről, a tengeri olajkutatókról, jéghegyekről, halakról, kis- és nagyhajókról, a magányos vitorlázás veszélyeiről stb. stb. A szakmai tárgyú beszélgetéseket a két kapitánnyal, illetve társaikkal megtörtént eseményeket - hajótörés, mentés, csempészkaland - feldolgozó novellák szakítják meg és teszik változatossá. A kötetet szakmai kifejezések jegyzéke egészíti ki, melyben az érdekes kalandok és fontos tudnivalók kiegészítéseként a hajózási ismeretek kisenciklopédiáját is kézhez kapja az olvasó.

Umberto Nobile - A ​pólus, életem kalandja
Umbero ​Nobile tábornok a két világháború közötti időszak egyik sokat vitatott, érdekes egyénisége volt. A léghajózás megszállottja, az Északi sark szerelmese, s az "Italia" léghajó katasztrófájának egyik szenvedő alanya. Személyét évekig támadások érték, amiért a szerencsétlenség áldozatai közül elsőnek őt szabadították ki az úszó jég fogságából. A világ közvéleménye - élén az olasz fasiszta kormánnyal - azzal támadta, hogy társait cserben hagyta, s ha közvetve is, hozzájárult ahhoz, hogy a szerencsétlenség végül annyi áldozatot követelt. Nobile önéletírásában érdekes, erős akaratú, igazáért síkra szálló személyiség bontakozik ki előttünk, aki az "Italia" tragédiáját követően még több mint ötven évig, kilencvenkét éves koráig élt, s ezalatt állandóan az igazságért, a katasztrófa körülményeinek mint teljesebb tisztázásáért harcolt. Könyvében nemcsak ezt a fő és életének meghatározó epizódját dolgozza fel. Megtudjuk, hogyan ismerkedett meg a léghajózással, elbeszéli Amundsennel közös északi-sarki repülését a "Norge" léghajón, ezután következnek az "Itala" tragédiáját követő nehéz, zaklatott esztendők, majd beszámol a Szovjetunióban töltött öt évről, amikor tanácsadóként dolgozott ott, majd az Egyesült Államokban végzett munkájáról, amely a második világháború kitörése miatt csak néhány hónapig tartott. Izgalmas képes fest a fasizmus bukása utáni Olaszországról, s arról, miképpen kérte fel őt az Olasz Kommunista Párt, hogy a listájukon jelöltesse magát az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. Nobile katonás magatartása, kesernyés humora, önmagával és munkatársaival szembeni szigorúsága, megszállottsága tükröződik e dokumentum értékű könyv lapjain.

Nagy Kázmér - Az ​én Ausztráliám
A ​szerző, aki két évtizedig élt Ausztráliában - ebben a művében hiteles és teljes képet rajzol a Dél-tengerek kontinensnyi országának múltjáról és mai társadalmáról. Egy családi tragédia kapcsán hat év távlatából repül Londonból Sydneybe, hogy újra találkozzon volt második hazájával. Ez a felkavart érzelmek hullámzó viharait idézi fel benne, és egyúttal alkalmat ad, hogy kritikus szemmel vizsgálja a mai ausztrál ember életét, gondolkodásmódját, szokásait, társas kapcsolatait és a tájat, amely két évszázad során sajátosság formálta a hajdani börtönsziget mai nemzeti öntudatát.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - A ​Sarkcsillag nem vezérelte őket
A ​Centkiewicz házaspár a könyörtelen Északi-sark felfedezői után ebben a könyvében a Déli-sark meghódítóinak állít emléket. Dumont d\'Urville, Borchgrevink, Shackleton és Scott alakját rajzolják meg. A porték \lépcsőzetesen\ emelkednek fölfelé, mindegyik hős egy lépcsővel közelebb kerül a Sarkhoz. Dumont d\'Urville még csak kikötött az Antarktiszon, de ezért a kikötésért csaknem az életével fizetett. Borchgrevink volt az első, aki társaival ott telelt. Shackleton már a Sarkot ostromolta. Ő a legendás Boss, aki drámai körülmények között az addigi legnagyobb utat tette meg a Hatodik földrészen. S végül Scott, akinek legfőbb és egyetlen életcélja, megszállott álma a Déli-sark meghódítása volt, s akit végül ezen az úton megelőzött Amundsen. A portrékból kirajzolódik a négy hős sziklaszilárd, férfias és vonzó jelleme, az a törhetetlen makacsság és szívósság, amellyel önmagukkal és a könyörtelen természettel harcolva törekedtek céljuk eléréséért. A Centkiewicz házaspár érdekfeszítően írja le azt a mérhetetlen szenvedést, amellyel a Sark meghódítóinak meg kellett küzdeniök. Regénybe illően izgalmas, a hősök egész életét felvonultató cselekményes fejezetek és naplórészletek teszik hallatlanul olvasmányossá a könyvet.

Székely András - Katona Sándor - Szovjetunió ​I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáboriné Csánk Vera - Az ​ősember Magyarországon
Hogyan ​lett az ősember kis népcsoportjaiból fejlett vadásztársadalom? Milyen környezetben, hogyan éltek, vadásztak, miként laktak legrégibb elődeink? Milyen leleteket hagytak maguk után, amelyekből most a késői utódok is megértik őket? Ezekre a kérdésekre kapunk választ a könyvből úgy, mintha magunk tennénk látogatást az egykori ősembernél: Vértesszőlősön, az Istállóskői-barlangban, a Szeletában vagy a Duna-kanyar vadásztáboraiban. Ez az első régészeti könyv, amely a magyarországi ősemberkutatás eredményeit a tudomány mai szintjén közérthetően bemutatja. A szerző saját kutatási gyakorlatának eseményeit és eredményeit is ismerteti tudományos szakszerűséggel és ugyanakkor színes, a közvetlen átélés élményét nyújtó stílusban.

L. V. Saposnyikova - A ​Kék-hegyek törzseinek titkai
India ​déli részén, a kéklő Nilgiri-hegyek között él egy titokzatos nép, a todák. Az európaiak csak alig kétszáz éve tudnak róluk, s csupán néhány száz főt számlálnak, s mégis etnográfusok tucatjai keresték fel őket, vaskos monográfiákat szenteltek ennek az elszigelten élő népnek. Hipotézis hipotézis után dőlt meg, amelyek pedig mind azt igyekeztek felderíteni, hogy kik a todák és honnan jöttek. Ezekre az egyszerű kérdésekre máig sem lehet végleges választ adni, ezt Saposnyikova sem adja meg. Ez a törzs parányi, alig számlál 800 főt. Századunk közepéig, amíg India gyarmat volt, úgy tűnt, hogy könyörtelenül kipusztulásra is ítélt, hiszen a civilizáció erőszakosan tört be életébe, megfosztotta földjétől, élete alapvető pillérétől is, a hatalamas bivalycsordáktól. S amit a todák a gyarmatosító hatalamaktól kaptak, még pusztítóbb volt, vérbaj és alkohol. A szabad India sikerrel fogott neki gyógyításuknak. 1650 körül még erős, gazdag, minden szükségessel rendelekző nép volt, akit Nilgiri többii törzsei a Föld urának ismertek el, mert szerintük: Nilgiribe elsőnek a todák jöttek. A todák nagylelkű urai voltak a földnek, szívesen megosztották földjeiket a jövevényekkel, és ezen az alapon épült ki a kapcsolatuk, amely mindenki számára gyümölcsöző volt, az állattenyésztő toda pásztoroknak csak úgy, mint a földművelő és kézműves kotáknak, badagáknak, sőt még a varázslók törzsének, a kurumbáknak is. Ez azonban már szinte csak a múlt, a gyarmati hatalmak szembefordították a törzseket, nemcsak a todák földhöz való jogát vitatták el (ez is rejlett eredetük lázas kutatása mögött, mert ha sikerül bizonyítani, hogy nem régi jövevények, akkor jogalap születik földjeik elrablásához, és az angol urak "kényesek" voltak a jogalapra). A kötet első részében a remek tollú etnográfusnőm keresztül a todák vallanak magukról, életmódjukról, szokásaikról, hiedelmeikről, legendáikról. Járunk toda házakban, megismerjük a családot, a munkamegosztást, a férfiak és a nők helyzetét, elkísérjük a halott todát utolsó útjára, és a fiatalt a templom elé, ahol a hajnal első sugaránál kapja meg a nevét, és az első intelmet: légy jó, légy nagylelkü. De elmegyünk esküvőre is, ahol a menyasszony egy csapásra három férjet kap. Három pompás fivért. Találkozunk olyan idős todákkal is, akik nemcsak családjukat vesztették el, hanem nemzetségüket is, de olyannal nem találkozhatunk, akit a törzs magára hagyott volna, mert a todák életében sok ezer éves szokások és hgyományok az uralkodók, ezek a javak megosztását és nem felhalmozását parancsolták. A kötet második részébena todák eredetének kérdését igyekszik feltárni a szerző, hatalmas történelmi, etnográfiai, és régészeti anyagra támaszkodva, és természetesen a saját kutatásait is felhasználva. Saját kutatásai köz tartozik egy kirándulás, amelynek az a célja, hogy eljusson Amanodrba, a holtak országába. A toda hagyományok őrzői remekül tudják az odavezető utat, sőt azt is,hogy az út egy-egy szakaszán mi vár az eltávozottra, aki elindul, hogy életét tovább élje az elhunyt rokonai között, egészen addig, amíg térdig nem kopik a lába, mert akkor Jon isten, a holtak ura visszaküldi, hogy újra szülessen. Olvasóink kezébe igen érdekes útikönyvet adunk, amely térben a Nilgiribe visz, időben pedig úgy időszámításunk előtt vagy kétezer esztendőbe, mivel a mai todák tulajdonképpen jelentős változás nélkül azt az életet folytatják, amit Nilgiriben letelepedett őseink alakítottak ki, megérkezésükkor.

I. M. Zabelin - Hairhan ​rejtélyei
Az ​élet, a történelem sok miértet vet fel. Miért kereste fel két ízben is az ősember Hairhan rejtélyes barlangját? Mi rejlik a középkori kolostor befalazott tömlöcében? Hogyan került Velencéből a Fehér Gondolkodó a XVI. században Djennébe, Afrika szívébe? És sorolhatnánk tovább a miérteket. Mivel kezdjük? Hogy tudjuk meg, mi lett a sorsa még a forradalom előtt eltűnt sarkvidéki expedíciónak, hiszen ez a sors mindmáig rejtélyes maradt? Milyen körülmények között pusztultak el ennek az expedíciónak a tagjai, kinek a bűne volt a tragikus döntés? Életben maradt-e valaki? Két szovjet tudós, akik feltalálták a kronoszkópot, végül is válaszolnak a kérdésekre. Ez a fantasztikus elektronikus gép a kutatókhoz közel hozza az időben távoli tárgyakat, lehetővé teszi azt, hogy a képernyőn rekonstruálják a távoli múlt izgalmas, gyakran drámai eseményeit. Bármiről szóljon is a kötetben szereplő hat tudományos-fantasztikus elbeszélés, "főszereplőjük" a szovjet tudósok alkotó keresése, logikus gondolkodása, nagy képzelőereje, és roppant tudományos erudíciója, akiket találmányuk - a kronoszkóp - sok eredményes történelmi kutatás elvégzésében segít.

Kollekciók