Ajax-loader

Birkás Erika

Rate_positive 39 Rate_neutral 4 Rate_negative 1

2915 napja velünk van 1147 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1 Rukkaracsony_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (69)

John Killens - Aztán ​mennydörgést hallottunk
Jegyet ​váltott és a színes sor végére állt. Most már szabadon lélegzett. A déli éjszaka levegője jólesett a tüdejének. megtörölte arcát kekiszínű zsebkendőjével, és megkönnyebbülés áradt végig egész testében. Otthon van, biztonságban! Többé nem keveredik ilyen pácba. Most, amikor keresztüljött a kihalt városon, most ébredt rá először arra, milyen kétségbeesetten akar előretörni a hadseregben, hogy tiszt lehessen, meg minden. Miért ne? Minél több a néger tiszt, annál demokratikusabb a hadsereg, nem igaz? Nem ezért folyik a háború? A magas, fehér sofőr leszólt: - Beszállás! Természetesen előbb a fehér katonák szálltak be. Amikor a négerek kerültek volna sorra, újabb fehér katonák szállingóztak oda, egyesek részegen tántorogtak, csukladoztak, és amíg jöttek, a négereknek várniuk kellett. Solly Sunderst a sor végén tehetetlen düh emésztette, amint látta, hogy az utolsó pillanatban mindig újabb fehér katonák érkeznek, nevetgélnek, káromkodnak, kiabálnak, jókedvűen, déli akcentussal, középnyugati vontatottsággal, brooklyni ír tájszólással: "Fiam, ezek a georgiai pipik! Csupa remek bőr!" "Az ám, férfifalók mind!" Két fehér katona közeledett a buszhoz, középtermetű fickók, az egyik komoly képű, amásik arcán ördögi mosoly. Megálltak az ajtónál, rápillantottak a színesek sorára, aztán a sofőrre. - Tessék, szálljanak be! - szólt az. - De ezek az emberek már előttünk itt voltak - mondta a komoly arcú. - Az a színes sor. Ők jönnek a legvégén. Ez a szabály. Solly drukkolt, hogy a fehér katonák ne hagyják magukat. Akkor szálltok föl, amikor tetszik, az istenfáját! Ne engedjétek. Ez a két fehér katona tudja, miért folyik a háború! Rokonságot érzett velük. - Ez nem igazság! - mondta a komolyabbik fehér, és ránézett barátságos arcú társára. Solly szinte örült, hogy itt áll, láthatja és hallhatja mindezt. - Nem én csinálom a szabályokat, barátom - mondta a sofőr, aki Sollyt Rutherfordra emlékeztette. Magas volt, vékony, csontos és jókora pisztoly fénylett a derekán. - Fölszállnak vagy maradnak? - kérdezte a két fehér katonától. Egymásra néztek, a mosolygós arcú megszólalt: - Hát mi a fenét csinálhatunk? Szél ellen...A fene egye meg. Még pár percig haboztak, aztán megadóan fölszálltak. És tovább jöttek a fehér katonák, miközben a sötét tekintetű színesek remegtek az ingerültségtől. A busz megtelt, az állóhelyek is, a motor köhögve, köpködve megindult, becsukódott az ajtó, és a busz kigurult az állomásról anélkül, hogy egyetlen néger katonát fölvett volna.

Jack Kerouac - Úton
Jack ​Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd’ mindegyiknek ő maga a hőse.Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" műfaja.Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker. Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé.

Szobotka Tibor - Megbízható ​úriember / Az összeesküvők / Menyasszonyok, vőlegények
„... ​az a korszak, amelyben kinek-kinek élnie adatott, egyszer - olykor többször is -, mint valami élőlény, szembenéz velünk, és rákényszerít, hogy igazoljuk magunkat.” A számvetés órái többnyire a történelem kiélezett helyzeteiben, fordulópontjain érkezik el. Gyakran azonban csak utólag. Pedig mindig „tudnunk kell, hogy miért élünk, és miért érdemes meghalnunk”. A történelem azonban ritkán oly kegyes, hogy az egyént eligazítsa. Szobotka Tibort pedig az ember éppen akkor érdekli a legjobban, amikor „sem ereje, sem lehetősége nincs, hogy másnak mutatkozzék, minta amilyen”. Akkor, amikor a szélsőséges, átmeneti korszak végképp dezorientálja; vagy úgy, mint a _Megbízható úriember_ „révbe ért” kalandorát, aki nem is sejti, hogy a fasizálódó Magyarország, amely váratlan karrierhez segítette, éppúgy elsüllyed majd a második világháború poklában, mint ő maga. Vagy úgy, mint _Az összeesküvők_ fiktív történetének hőseit, akiket pedig a határozott irányítás, eszmei háttér, felrajzolt jövő nélküli mozgalmak mindenkori tragikuma temet majd el. A dezorientáltság és a káosz tragikomikus színben tűnik fel a _Menyasszonyok, vőlegények_ világában. A könyv a háború utáni zűrzavaros években játszódik Budapesten. Konjunktúralovagok, dollárspekulánsok, prostituáltak, háborús lelki sérültek, rántottáról ábrándozó kiéhezett romlakók kavarognak a könyv lapjain, kapkodó bizonytalanságban. Olyan idő ez, melyben mindenkiről lehullik „álarc is, maszk is”. Szobotka Tibor otthonosan mozog a történelem útvesztőiben bolyongó figurák között, finom iróniával ábrázolja őket olyannak, milyenek. S ha humanizmusa olykor keserű is, nemcsak az ítéletet ismeri, hanem az irgalmat is.

P. G. Wodehouse - Kirabol ​a komornyikom
Rabolnak-e ​bankot a komornyikok?, teszi fel a kérdést a könyv egyik szereplője. Mire azonban megkapjuk a választ, sok víz folyik le a vadregényes Papsajt Villa kerti csapján, és sokan megfordulnak a Bond Bankház patinás épületében. Ez utóbbiak nagyrészt azonos céllal: hogy egy jól időzített bankrablással megmentsék a céget a csúfos csődtől. Igaz, a látogatók között akad hamisítatlan bankrabló, sőt egész rablóbanda is, de minderről illetlenség lenne többet elárulni. A zseniális Horace Appleby, a rendíthetetlen Ada Cootes kisasszony, a peches ifjú bankigazgató, Mike Bond, és szívszerelme, a talpraesett Jill számos hajmeresztő, lélegzetelállító, vérfagyasztó - no és természetesen fergetegesen mulatságos kaland során jut le a szokásostól némiképp eltérő happy endig.

P. G. Wodehouse - Golfőrültek
P. ​G. Wodehouse eddig magyarul meg nem jelent golftörténeteinek első kötetét tarthatja kezében az olvasó, amelyben az író szeretetteljes iróniával figurázza ki az angolok egyik "régi mániáját", a golf iránti elvakult rajongást.

Juliette Benzoni - Az ​utazó
Vajon ​sikerül-e neki a gyilkos nyomára akadnia normandiai száműzetése idején? Legyőzi-e az önérzete a szerelmét, amely akarata ellenére olyan lányhoz fűzi, akinek apja halálos ellensége? Kivívhatja-e újra a család becsületét, amikor felépíti végre saját otthonát? Juliette Benzoni a Forgószelek Házában helyszínekben és személyiségekben olyan gazdag, regényes freskót tár elénk, hogy eláll a lélegzetünk, és még a szívünk is elszorul tőle.

Juliette Benzoni - A ​menekült
Hiába ​lakják be feleségével, Agnes-szel otthonukat, a férfi által épített Forgószelek Házát, hiába tartják keresztvíz alá immár második gyermeküket, az érzelmek vihara nem kerüli el őket. Guillaume szíve ugyanis továbbra is hevesen dobog újra megtalált gyermekkori szerelméért, Édes Marie-ért, sőt ott is megszületik a közös szerelemgyerek. Talán lehetne is folytatni ezt a kettős, titkos életet, ha ármánykodásával nem lépne közbe a gonosz unokatestvér, Adele Hamel... A titokról lehull a fátyol. Ezután azonban hősünk nyomtalanul eltűnik. Elmenekült? Meghalt? Senki sem tudja. A magánéleti viharok hátterében dúl a nagy francia forradalom, és Agnes, ez a büszke, arisztokrata hölgy is úgy érzi, Párizsban a helye, így elindul – egyenesen a vesztőhely felé. Közben Édes Marie-nak is nyoma vész... A Forgószelek Háza második kötete sem okoz majd csalódást azoknak, akik szeretik a romantikus történelmi regényeket.

Juliette Benzoni - A ​betolakodó
Megint ​eltelt jó pár év, s Guillaume Tremaine immár középkorú, bár még mindig rendkívül vonzó férfi. A Forgószelek Házába viszi Édes Marie-tól való fiát, Arthurt, akit féltestvérei, Adam és Elizabeth - ha eleinte nem is könnyen, de - befogadnak otthonukba. Ám egy nemkívánatos személy is érkezik a békés családi fészekbe: Lorna, Édes Marie gyönyörű, de álnok lánya. A betolakodó szemet vet Guillaume-ra, s ezzel szörnyű lavinát indít el: a ház békéje veszélybe kerül...

Juliette Benzoni - A ​száműzött
1803-at ​írunk Benzoni regényfolyamának negyedik, utolsó kötetében, amikor is az immár 54 éves, de még mindig vonzó Guillaume gyermekeivel – két fiával és Elisabeth lányával – boldogan élne a Forgószelek Házában...Ezt az idillt azonban beárnyékolja egy gyönyörű, ámde álnok nőalak, Lorna, Édes Marie lánya, aki betelepszik a Tremaine-házba. Sőt: gyermeket vár nagybátyjától, Guillaume-tól, akinek valójában nem érte dobog a szíve. S egy másik gyermek is megfogan: Elisabethé és a száműzött trónörökösé, XVII. Lajosé. Mi lesz a gyermekekkel? Mi lesz a szerelmekkel? Beköltözik-e még a Forgószelek sok szenvedést látott házába a béke és a boldogság? Mindeközben a háttérben felbukkannak a korszak nagy történelmi alakjai: a hírhedt rendőrminiszter, Fouché, a ravasz diplomata, Talleyrand és maga Bonaparte Napóleon. Benzoni ezúttal is úgy nyújt hiteles történelmi tablót, hogy közben izgalmas-élvezetes olvasmányban is részünk lehet, és végigkövethetjük egy nem mindennapi család sorsát.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Juhász Árpád - Juhász Erika - Hegyek ​ormán - tengerek mélyén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc - Magyarország
Panoráma ​nagyutikönyvek sorozat az adott országról általános tudnivalókat – földrajz, történelem, gazdaság, társadalom, kultúra, tudomány stb. – tartalmaz. Az utazással és a mindennapi élet dolgaival kapcsolatban részletes gyakorlati tudnivalókkal ismertet meg. A részletes útikalauz sok színes képpel, térképpel, leírással, információval mutatja be a látnivalókat, ajánlott útvonalakat és kirándulásokat.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Covers_6585
elérhető
0

Judith Krantz - Szeretők
Judith ​Krantz bestsellereinek nőalakjai mindig elbűvölőek, de talán Gigi Orsini, a Szeretők hősnője a legellenállhatatlanabb közülük. A húszas éveinek derekán járó Gigi eredeti egyéniség: tehetséges, bámulatosan szemtelen, egyben romantikus, bátor, vonzó és szexis. Magánélete mégis válságba kerül, kapóra jön hát, amikor - ismerve rátermettségét - reklámszöveg-írói állást kínálnak neki egy Los Angeles-i reklámügynökségnél. A lány élete új irányt vesz a hatalmas kihívások világában. Judith Krantz lendületes, kalandokban bővelkedő, veszélyesen erotikus meséjében a reklámszakma űzőiről is könyörtelenül lerántja a leplet.

Nelson DeMille - Bábeli ​fogságban
A ​hetvenes években játszódó regényben az izraeli Kneszet tagjai két Concorde gépen az arabokkal való béketárgyalásra repülnek New Yorkba. A biztonsági szolgálat fokozott óvintézkedései ellenére bomba került a repülőgépekre, amelyeket két évvel korábban, még Franciaországban helyeztek el arab terroristák. A pilóták és az utasok - köztük Miriam Bernstein közlekedési miniszterhelyettes asszony és Jacob Hausner biztonsági főnök - a nyomukban haladó terroristáktól tudják meg, hogy életük veszélyben forog. Az arabok a gép felrobbantásával fenyegetőznek, ha nem teljesítik utasításaikat. Az egyik Concorde vezetője ellenáll, és a gép a levegőben megsemmisül. A másik repülőt az Eufrátesz folyó völgyébe, az egykori Babilon földjére "kalauzolják", hogy utasait túszul ejtsék. Tervük azonban nem sikerül, mert a gépen utazók - élükön David Becker pilótával - a fogság helyett a harcot választják. Minden erejükre, ügyességükre és elszántságukra szükség van, hogy tartani tudják magukat és megszabaduljanak szorult helyzetükből.

Sidney Sheldon - Angyalok ​dühe
"- ​Lefizetni?! Engem?! Senki se fizetett le! - tiltakozott Jennifer felháborodottan. Roberd di Silva felkapta az ismerősnek látszó barna borítékot Waldman bíró asztaláról. - Senki? Egyszerűen csak odament a tanúmhoz, és átadta neki ezt? - kérdezte, majd még mindig dühtől fuldokolva megrázta a borítékot, melyből egy döglött, sárga kanári hullott az asztalra. Látszott, hogy kitekerték a nyakát." A döglött kanári látványával megnémul a vád tanúja, a fiatal ügyvédnő reményteljes karrierje pedig már induláskor kettétörik. Úgy tűnik, az isten sem mossa le róla a gyanút, hogy a maffiának dolgozik. Jennifer Parker szívósan veti magát a kilátástalan harcba hírnevének megmentéséért - és győz. Ám sikerei csúcsán, mint oly sokat, ő is megszédül...

Sidney Sheldon - Semmi ​sem tart örökké
Betegek ​végeláthatatlan áradata, pár perces, nyugtalan alvásokkal tarkított maratoni ügyeletek, a doktornőben sokszor csupán a nőt látó kollegák kellemetlenkedései, a pénz mindenhatóságában bízó maffiózók, elvetélt és hirtelen fellobbanó szerelmek - három, az egyetemről frissen kikerült orvosnő mindennapjainak apró összetevői. Sidney Sheldon, a fordulatos amerikai regény mestere sem tudott ellenállni a népszerű műfaj csábításának, s orvosregényt írt, de a rá jellemző módon. Nem vérfagyasztó bűncselekmény köré építi fel a történetet, hanem a legnagyobb San-Franciscó-i közkórház, az Embarcadero County Hospital életét bemutatva bontja ki három hőse, a született sebész Paige, a fekete bőrű, tragikus sorsú Kat és a kényszerből orvossá lett, a kórházban is csak a szerelem művészetében való jártasságából élő, de ápolónőként végül a helyét megálló Honey történetét. A sodró lendületű cselekményt az egyik főhős, a nyereségvágyból elkövetett gyilkossággal igaztalanul megvádolt Paige bírósági tárgyalása foglalja keretbe, és Sheldon - hűen önmagához - a végig lebilincselő regény utolsó lapjain is képes izgalmas meglepetéssel szolgálni az olvasóknak.

Sidney-sheldon-hajsza
elérhető
2

Sidney Sheldon - Hajsza
Jaime ​Miro élő legenda volt, a baszk nép hőse és a spanyol kormány ostora. Száznyolcvan centi magas, intelligens arcú, izmos testű férfi, töprengő sötét szemekkel. Aki látta, gyakran magasabbnak, sötétebbnek és hevesebbnek írta le, mint amilyen valójában volt. Igazi férfi volt, realista, aki megértette az iránta érzett féktelen dühöt, és romantikus, aki kész meghalni azért, amiben hitt... Megan, Lucia, Garciela és Teresa némán imádkozva és munkálkodva morzsolgatja napjait egy zárda falai mögött.... Roman Acoca ezredes, a francóista spanyol hadsereg terroristaellenes alakulatának elvakult, kemény parancsnoka... Útjuk egy ponton keresztezi egymást, s lavinaként indulnak el az események - kinek-kinek a végzete felé.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (48)

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Sue Townsend - Adrian ​Mole és a kis kétéltűek
1991. ​január 1. kedd Újévi elhatározásaim: 1. Kiadatom a könyvem. 2. Megnyerem a Booker-díjat 3. Elveszem Pandorát. 4. Naponta zoknit cserélek. 5. Otthagyom a Környezetvédelmi Hivatalt. 6. Nem öntöm a tealeveleket a WC-be. 7. A világbéke ügyét szolgálom. 8. Időben visszaviszem a kikölcsönzött videókat. 9. Megszerzem a jogosítványt. 10. Csak fölözött tejet iszom. 11. Szakállat növesztek. 12. Kibontom a cipőfűzőmet, mielőtt leveszem a cipőt. 13. Igyekszem türelmesebben viselkedni társadalmunk reménytelen, hátrányos helyzetű egyedeivel, mindenekelőtt a szüleimmel. 14. Eldöntöm, hogy van-e Isten.

William Golding - A ​Legyek Ura
"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Hill Ferenc - Fallosz ​monológok
Nincsenek ​szavaink. Legalábbis már attól könnyen zavarba jövünk, ha néven kell neveznünk a... Péniszünket? Fütyinket? Faszunkat? Ha a nemiségről beszélünk, és nem akarunk trágárak lenni, csak a gyereknyelv negédes, vagy az orvosi szaknyelv hideg és mesterkélt kifejezései állnak rendelkezésünkre. Egy könyv, amely tabu-témához nyúl, szükségképpen nyelvi tabukat is áthág, nincs ez másképp a Fallosz monológok esetében sem. Ám a trágárságot a szándék teszi azzá, és e könyv szándéka szerint nem megbotránkoztatni akar. Férfiak beszélnek arról, ami férfivá teszi őket - mást se tesznek, mondhatnánk erre. Csakhogy e könyvet nem a dicsekvés retorikája uralja: merevedési problémák, önkielégítés, korai magömlés, kisebbrendűségi érzés, bűntudat, elégedetlenség, kényszerképzetek, titkolt és szégyellt vágyak - ezek is a férfi-lét (s így kötetünk) részét képezik, noha összeegyeztethetetlenek a macsó beszédmóddal. Katolikus pap és pornószínész, nőfaló és homoszexuális, értelmiségi és funkcionális analfabéta, huszon- és nyolcvanéves férfitársaink beszélnek (a névtelenség jótékony homályából, ám épp ezért minden gátlás nélkül) arról, hogyan jutottak el az első orvososditól az első magömlésen át a mába. A kötet a nagy sikerű Vagina monológok ikerdarabja, ám míg párját a megszólalás ténye teszi figyelemreméltóvá, a Fallosz monológokat az, hogy a benne megszólalók most nem azt mondják, amit a társadalom elvár tőlük, és amit saját maguk is elvárnak maguktól, hanem a színtiszta igazat.

Décsi Ágnes - Szántó Péter - Kínai ​főzőiskola alapfokon - Kínai ízek hazai alapanyagokból könnyen, gyorsan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Denis Diderot - Az ​apáca
A ​nagy XVIII. századi francia filozófus, kritikus, enciklopédista és regényíró legjobb regénye ez a mű. Egy sugárzóan ártatlan és megkapóan életvidám fiatal lányt kolostorba kényszerít a családja. Jóságában és elhagyatottságában engedelmeskedik, leteszi az örök fogadalmat, de minden csepp vére lázad az élet törvényeit megcsúfoló rabság ellen és ki akar szabadulni. Hanem a korabeli egyház nem tűrheti a rendbontást, és Suzanne nővérnek meg kell járnia a legmélyebb poklot is: börtönőrei, eltorzult lelkű szerencsétlen társai az ördögnél is gonoszabbak.. Diderot regénye az igazi nagy művek jegyeit viseli: árnyalt jellemekben gazdag, kitűnően felépített, izgalmas - és születése idején veszedelmesen szókimondó, bátor alkotás.

Katharina Bartsch - Orális ​szex tabuk nélkül
Amit ​a kezedben tartasz, azt semmiképpen nem nevezném kézikönyvnek, hiszen a teljesség igénye nélkül íródott. Nem anatómiai szakkönyv és nem dögös macáknak és tökös macsóknak szánt bevállalós-szaftos feladatgyűjtemény.Inkább olyan szembecsukós, érzéki, tapinthatóan erotikus, megindító és izgató, az érzelmeket is érintő, néhol filozófikus tanulmány, amely mindenkit ott és annyira fog meg, ahol csak tud, elsősorban mindenképpen az alsó fertályon.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (40)

Theodore Dreiser - Amerikai ​tragédia
Klasszikus ​krimi: egy fiatalember megöli a szeretőjét, s utána elkezdődik nyomozás, a bizonyítás, majd lesújt a büntetés. De talán még izgalmasabb, hogy mi történt előtte? Miért ölt Clyde? Miféle erők játéka végez az áldozattal is, a tettessel is? Furcsa dolog, de a nagy naturalista regényben végül minden jelképpé válik, minden túlmutat önmagán, s amikor az olvasó leteszi a krimit, már tudja, hogy többet és mást is kapott: társadalom kritikát és annál is többet - erkölcsfilozófiát. Miután ugyanis meggyőződünk róla, hogy Clyde-nál sokkalta bűnösebb a társadalom, amely a maga konkrét és elvont mechanizmusával bűnbe hajszolja, felvetődik egy mélyebb és nehezebben megválaszolható kérdés: ez a társadalmi meghatározottság mennyiben veszi le a felelősséget a tettes-áldozat válláról? Vagyis a regény minden látszólagos egyszerűsége ellenérei s több síkon játszódik - talán ennek köszönheti maradandóságát.

Robert Graves - Jézus ​király
Jézus-életrajzban ​a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az újjászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám óta. A világi hatalom igényéről való puszta lemondás nem volt elegendő. Elszántan remélte, hogy magát a halált is legyőzi. Tragédiája a keresztrefeszítéskor teljesedik be - nem a fizikai halálban, mely az ő szándéka szerint való, de mert ráébred arra, hogy áldozata fölösleges. Graves Jézusa nem természetfölötti csodákat véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű gyermeke, az elhivatottság megszállottja, átfogóan mély erkölcsös gondolatok hirdetője. A könyv műfaját tekintve nem valódi történelmi regény, mert hősét történelmi környezetbe helyezi ugyan, de ezt a történelmet saját költői látása szerint formálja.

Marcel Brion - Rembrandt ​élete
Marcel ​Brion, a neves francia művészettörténész-író és akadémikus könyve monográfia, regény és tanulmány együttvéve. Ragaszkodik a tényekhez, és alkalmazkodik az adatokhoz, ugyanakkor behatóan és érzékletesen elemzi az egyes műveket, felhasználva az elbeszélés nyújtotta lehetőségeket is, elsősorban az érzelmi és lélektani motívumok kibontásánál. Az elegáns, árnyalt és igen kifejező stílusú műben Rembrandt élete és művészi munkássága tökéletesen összefonódik. Az élettörténetben benne vannak a művek, a művekben az élettörténet; egyik sem érthető meg a másik nélkül. Ez az ábrázolásmód rendkívüli közelségbe hozza az olvasóhoz Rembrandtot és korát, amelynek a szerző kiváló értője. A könyv gazdag kor- és művészettörténeti ismereteket nyújt, amelyek segítségével más festőkhoz is közelebb férkőzhetünk.

Erich Maria Remarque - Szerelem ​és halál órája
A ​Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem.

Benedek István - A ​ledöntött oszlop
Courbet, ​egy burgundiai nagygazda fia, tájszólásban beszélő és harsogóan vidám kedélyű fickó, a szülői ház és a társadalom ellenállását legyőzve festő lesz. A korabeli - múlt századi - szokással szembeszegülve elvet minden akadémikus, klasszikus és romantikus kötöttséget, és ezzel kiközösíti önmagát a hivatalosan befogadott festők köréből. Van bátorsága szembeszállni a "Szalon" tekintélyuralmával, önálló nyilvános kiállítást rendez az általa létesített "Realizmus pavilonjában", tehetségével kényszeríti ki a kritika és a közönség elismerését. Színes és kalandos életpályája összefonódik Franciaország nagy társadalmi fordulataival. Három forradalmat él át, végül emigrációban hal meg, mert a párizsi kommün utáni reakció felelőssé teszi a Vendöme-oszlop ledöntéséért: előbb börtönbe csukják, majd az oszlop helyreállítási költségét is vele akarják megfizettetni. Az életerőtől duzzadó festőmester összeroppan a méltatlan üldözés súlya alatt. Hazája csak halála után ismeri fel, hogy korának legnagyobb festőjét tette gúny és üldözés tárgyává.

David Weiss - Meztelenül ​jöttem
Aki ​nyolc éves volt 1848-ban, és az első világháború idején halt meg, annak az élete akkor is regényes, ha történetesen nem korának legnagyobb szobrásza. Auguste Rodin nem volt simulékony ember, nyers modorával és szenvedélyes művészi megszállottságával nem tette könnyűvé az életét azoknak, akik kapcsolatban állottak vele. Alkotásai olyanok, mintha vihar korbácsolná őket, és ezt nem volt könnyű elfogadtatni sem az akadémikus, sem a polgári közízléssel. Nem adta be a derekát, győzött, de nagy árat fizetett érte: az életét is szakadatlan belső vihar dúlta. Mint szobrai, oly súlyosak életének az eseményei is: szerelmei, barátságai, egyre merészebb művészi vállalkozásai. Az olvasó egy nagy korszak súlyos egyéniségéről kap dokumentum értékű éles képet.

Lindner László - A ​Loire völgye
A ​Loire völgye, Franciaországnak talán legvonzóbb része, úgy él a köztudatban, mint a világhírű kastélyok hazája. A szakembereknek és a közvéleménynek ezt az egybehangzó ítéletét mi is elfogadhatjuk, de csak azzal a módosítással, hogy ez a vidék másféle műemlékekben, régi kolostorokban, román és gótikus stílusú templomokban is igen gazdag. A kastélyoktól természetesen nem akarjuk és nem is tudjuk elvenni a pálmát. Sokan és sokszor felvették már azt a kérdést, hogy tulajdonképpen hány kastély is lehet a Loire völgyében? Erre azonban úgyszólván lehetetlen felelni. A válasz ugyanis egyfelől attól függ, hogy mekkora a terület, amelyet a Loire völgyéhez tartozónak érzünk, másfelől pedig attól, hogy mit it tekintünk kastélynak? Vannak ugyanis épületek - a franciák "manoir"-nak nevezik őket -, amelyek udvarházaknak, kúriáknak, de kis kastélyoknak is elfogadhatók. Közöttük és az igazi, nagy kastélyok között a határ meglehetősen elmosódik, hiszen egy-egy "manoir" művészi, de történelmi szempontból is felveheti a versenyt egyes nagyobb kastélyokkal. Azután számítsuk-e ide a romokban - esetleg részben restaurálva - reánk maradt középkori erődítményeket? A franciák "chateau" névvel illetik az utóbbiakat is - kastély, vár, erődítmény náluk egyaránt "chateau". A számra vonatkozóan tehát nem tudunk határozott választ adni. Arra azonban most is és a Részletes útikalauz fejezetben is felhívjuk a figyelmet, hogy ha meg akarjuk ismerni a legfőbb nevezetességeket, a legszebb látnivalókat, egy-egy kirándulás keretében el kell távolodni a Loire-tól, hogy kövessük a mellékfolyók völgyét, ahonnan további kitérőkre nyílik alkalom. Hiszen olyan gyönyörű várak, mint Loches, Chinon, de tulajdonképpen Angers is, továbbá olyan csodálatos kastélyok, mint Chambord, Cheverny, Chennceau, Azay-le-Rideau nem a Loire mentén fekszenek, hanem a mellékfolyók völgyében, vagy azoktól is némi távolságban...

H. G. Wells - Az ​istenek eledele
Az ​izgalmas regény története egy csodálatos tápszer köré szövődik. A tápszer nem kevesebbre képes, mint hogy hatszorosára növesszen minden teremtett élőlényt, legyen az növény, állat vagy ember. Az eleinte kísérleti célokra szánt anyag természetesen elszabadul és vele elszabadul a pokol... Rémséges szörnyetegek jelennek meg. Sosem látott méretű gyilkos csalánok, tigrisszerű patkányok, hatalmas darazsak bukkannak fel és szaporodnak ijesztő sebességgel. Végül megjelenik - a világ különböző pontjain - az óriási ember! A kisemberek társadalma felfigyel a veszélyre, és minden eszközt megragad arra, hogy az óriásokat saját kisszerű értékrendjének rabszolgáivá tegye. Ez azonban csak ideig-óráig sikerülhet. Az óriások síkra szállnak érdekeikért, és kitör az öldöklés...


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Theodore Dreiser - Amerikai ​tragédia
Klasszikus ​krimi: egy fiatalember megöli a szeretőjét, s utána elkezdődik nyomozás, a bizonyítás, majd lesújt a büntetés. De talán még izgalmasabb, hogy mi történt előtte? Miért ölt Clyde? Miféle erők játéka végez az áldozattal is, a tettessel is? Furcsa dolog, de a nagy naturalista regényben végül minden jelképpé válik, minden túlmutat önmagán, s amikor az olvasó leteszi a krimit, már tudja, hogy többet és mást is kapott: társadalom kritikát és annál is többet - erkölcsfilozófiát. Miután ugyanis meggyőződünk róla, hogy Clyde-nál sokkalta bűnösebb a társadalom, amely a maga konkrét és elvont mechanizmusával bűnbe hajszolja, felvetődik egy mélyebb és nehezebben megválaszolható kérdés: ez a társadalmi meghatározottság mennyiben veszi le a felelősséget a tettes-áldozat válláról? Vagyis a regény minden látszólagos egyszerűsége ellenérei s több síkon játszódik - talán ennek köszönheti maradandóságát.

N. Szentirmay Teréz - Pozsgás ​növények
A ​mai hobby-kultusz egyik legszebb válfaja a növények gyűjtése, termesztése. Bár ízlésünk, lehetőségeink különbözőek, ám egy biztos, valamennyien gyönyörködni akarunk az élet egy darabjában. Színt, vidámságot igyekszünk teremteni magunk körül. Az afrikai, amerikai földről származó, rendkívül változatos alakú, sokszor bizarr formát öltő pozsgások sokaságában erre bőven meg is van a lehetőség, hiszen kellő hozzáértéssel a lakásnak, kertnek egyaránt hálás és mutatós, olykor szenzációs díszei lehetnek - ha valaki egy kicsit is szereti őket, nem sajnálja tőlük az időt. Sok közülük ugyan már közismert, csak még azt hisszük róluk, hogy kaktuszok: pedig nem minden kaktusz, ami pozsgás! Milyen szempontok alapján válasszuk ki jövendő pozsgásainkat. Mit kívánnak környezetüktől (talaj, hő, fény, víz stb.)? Miként védjük őket a betegségektől, kártevőktől? Ezekre a kérdésekre ad hiteles feleletet Szentirmay Teréz, a Debreceni Botanikuskert kertészmérnöke, a pozsgások megbízható szakértője. Nemcsak a kezdők ismereteinek bővítésére törekszik, hanem a gyűjtőknek készült nagy faj- és fajtaválasztéka lehetőséget ad az elmélyülésre is, hiszen 43 növénycsaládból, mintegy 200 nemzetségből s több száz fajból kedvünkre válogathatunk. Ajánljuk a könyvet minden virágkedvelőnek, növénygyűjtőnek.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók