Ajax-loader

Péter Székely

Rate_positive 63 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

1247 napja velünk van 36 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Karl-Heinz Jesper - Ki ​teremtette az isteneket?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Caaroy Carville - Titánember ​1.
Magyarország ​a béke szigete. Távol esve a terrorizmussal és polgárháborúval sújtott világtól, Szigeti Attila, más néven a Titánember is csupán közszolgálati jótettekkel teszi azt, amihez a legjobban ért: védelmezi a gyengébbeket, és segítő kezet nyújt ott, ahol mások nem elég erősek a feladathoz. De nem rettenhet meg abban a helyzetben, amikor a világ problémái a küszöbünkre érkeznek, és ismeretlen tettesek támadják meg a paksi atomerőművet. Bár a teljes katasztrófát sikerül elkerülni, a károk így is hatalmasak. A magyar nép szuperhőse iránti bizalma megroppan, a magyar kormány is bűnbakot keres a történtekre, hogy a híres orosz technológiai vállalattal kötendő Stratégia Megállapodást sikerre vihesse, mialatt Sarka Noémi, egy kotnyeles oknyomozó újságírónő és az amerikai hírszerzés is Titánember nyilvánosságtól elzárt civil identitása után nyomoz. Vajon sikerül az eleddig példátlan helyzetben is helyt állnia Titánembernek? Megtalálhatja, ki állhat a szörnyűséges akció mögött, amikor a saját barátnője is ellene dolgozik? Képes lesz a tettest időben megállítania, mielőtt már nem csupán Magyarország, de egész Európa és a nyugati civilizáció is a létéért fog elkeseredett harcot folytatni? Hiszen a szálak mozgatója nagyon is jól tudja: a nyugati demokráciát abban az országban kell a legerősebben megtámadni, ahol annak gyenge pontja található...

Miles Hewstone - Wolfgang Stroebe - Szociálpszichológia
A ​könyv a korszerű szociálpszichológiai tudásba nyújt alapos bevezetést. A számos kiváló szerző által írott kötet egyes fejezetei egy-egy tematikus egység alapján szerveződnek, s a vonatkozó téma részletes, fogalmilag kidolgozott, ugyanakkor tekintélyes empirikus anyagot mozgató áttekintését adják. Eközben azonban az egyes fejezetek időről időre utalnak a kötetben olvasható többi fejezetre is, így válik a könyv egységes egésszé. A kötet ezért éppúgy használható az egyetemi alap és mester szintű oktatásban egységes szociálpszichológia tankönyvként, mint az egyes fejezeteknek megfelelően, egy-egy téma, például az attitűdök, az agresszió, a csoportközi viszonyok vagy az egészség pszichológiai vonatkozásainak tanulmányozásához. A kötetet haszonnal forgathatják a szociológusokon és a pszichológusokon kívül a szociálpszichológia iránt érdeklődő szomszédos tudományok művelői és a valódi tudományos áttekintésre fogékony szélesebb olvasóközönség is.

Earl Babbie - A ​társadalomtudományi kutatás gyakorlata
A ​kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.

Michael Crichton - A ​13. harcos
Kr. ​u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a "ködszörnyeket", ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek. A _Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb_ és a _Zaklatás_ szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel. Michael Crichton (1942-2008) regényei éveket át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az Egyesült Államok a mozis (_Zaklatás_) és a televíziós (_Vészhelyzet 1. epizód_) nézettségi és a könyveladási (_Zaklatás_) listákat.

J. R. R. Tolkien - Beowulf
Egy ​legendás történet sárkánnyal, gyűrűkkel - _A Gyűrűk Ura_ első szívdobbanása? A dán király boldogan uralkodik harcias népén, mígnem egyszer csak kezdenek eltünedezni a sörivó nagy csarnokból a harcosok. Nemsokára már senki sem mer ott éjszakázni. Ekkor érkezik svéd földről Beowulf, hogy megküzdjön a szörnnyel, aki a dánokat irtja. És miután sikerrel jár, visszatér ősei földjére, és belőle is nagy király lesz. J. R. R. Tolkien mítoszteremtő, nagy író volt - és nagy tudós. Nyelvészként kezdte pályafutását, és ebből nőtt ki érdeklődése az óangol irodalmi emlékek iránt. Ő azonban nem egyszerűen nyelvemlékeknek tekintette ezeket a szövegeket, hanem izgalmas irodalmi műveknek. Leghíresebb közülük _Beowulf_, az óangol eposz, melyben a rettenthetetlen hős mellett - először az angol irodalomban - szerepel sárkány, sőt vannak gyűrűk és tündék is, mint aztán _A Gyűrűk Urá_-ban... Tolkien nemcsak prózai fordítást készített a műből, hanem megírta, mint mesét, sőt énekmondóként meg is verselte. A könyvet bőséges magyarázó anyag teszi még érdekesebbé: ezt Tolkien egyetemi előadásaiból állította össze fia, a hagyaték gondos kezelője, Christopher. A _Beowulf_ hatalmas karriert futott be: készült belőle film Angelina Jolie-val, és számítógépes játék is. Most végre olvashatjuk, és egy híres tudós vezetésével alaposan tanulmányozhatjuk is.

Nicholas Goodrick-Clarke - A ​nácizmus okkult gyökerei
Az ​angol történész könyve tudományos alapossággal tárja fel azon ausztriai és németországi okkultista csoportok leglényegesebb jellegzetességeit, amelyek a huszadik század első négy évtizedében politikailag szélsőjobboldali érdeklődést és elkötelezettséget mutattak. A szerző összefüggést állapít meg a Madame Blavatsky-féle teozófia és e csoportok nézetei között. Olyan személyek életútját írja le, mint Guido von List, Jörg Lanz von Liebenfels, Rudolf von Sebottendorff, Karl Maria Wiligut és mások; nem feledkezve meg azon szervezetek - a Guido von List Társaság, az Új Templomosok Rendje, a Thule Társaság, a Germanenorden, az SS okkult irányultságai - ismertetéséről sem, amelyeknek e személyek vagy alapítói, vagy pedig vezetői voltak. Az életutak leírása során a szerző bemutatja, hogy ezek a személyek milyen kapcsolatban álltak a német nemzetiszocializmus bizonyos meghatározó képviselőivel, vagy ha nem is álltak személyes kapcsolatban, eszméik mennyiben voltak hasonlóak a nemzetiszocialista eszmékhez. A szerző rendkívül átfogó és precíz kutatómunkát végzett; ezt jelzi a könyvben található rengeteg hivatkozás és a témával kapcsolatos kiterjedt bibliográfia is. A könyv óriási segítség tehát azoknak, akik még mélyebben szeretnék megismerni ezt az izgalmas témát.

Szepes Mária - Smaragdtábla
A ​Smaragdtábla egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, a természettudományok, a mélypszichológia és a saját tapasztalataim alapján... E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és a modern természettudomány egymást kiegészítő szoros összefüggéseit olyan színes, érthető példákkal, amelyek napjainkban más fogalomrendszerrel, de a Föld és a világegyetem azonos jelenségeiről feltárt vagy egyelőre megválaszolatlan kérdéseiről beszélnek.

John Boyd - Philip Zimbardo - Időparadoxon
A ​híres-hírhedt stanfordi börtönkísérletek atyja, Philip Zimbardo szociálpszichológus kollégájával, John Boyddal több évtizedes kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy az időhöz való viszonyunk - anélkül hogy tudnánk róla - döntően befolyásolja a magánéletünket, munkánkat, karrierünket, viselkedésünket és kapcsolatainkat. Érdemes mielőbb végiggondolnunk, mennyire vagyunk az élvezeteket hajszoló, kockázatvállaló jelenhedonisták; az élet sorszerűségét elfogadó jelenfatalisták; a régi szép időket boldogan időző múltpozitívak; a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodó múltnegatívak; célokért megvalósításáért küzdő jövőorientáltak vagy a spirituális életet hirdetők transzcendentalisták. Ha tisztázzuk az időhöz való viszonyunkat, könnyebben kezelhetjük mindennapi problémáinkat, konfliktusainkat és sikeresen elkerülhetjük a hibás döntéseket. A szerzők ezért olyan - ma már világszerte sikerrel alkalmazott - módszert dolgoztak ki, amellyel mindannyian könnyedén megállapíthatjuk saját időperspektíváinkat. Sőt rengeteg példával és gyakorlattal szolgálnak, amelyek alapján felépíthetjük az általuk javasolt ideális időprofil, amellyel kiegyensúlyozottabb és teljesebb életet élhetünk.

Philip Zimbardo - A ​Lucifer-hatás
A ​Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk - és miképp képes az ember a gonoszra. Korunk könyve, sokrétű, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és az etikus magatartás iránti elkötelezettségét. Mitől lesznek a jó emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan lehetséges, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális emberek megkínoznak más, teljesen normális embereket? Ugye most arra gondolnak, ugyan kérem, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet amiben... Vagy mégis lehetséges lenne? Philipp Zimbardo szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, mely tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Mitől válnak teljesen hétköznapi, normális emberek váratlanul kegyetlenné? Hogyan fordulhat elő, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális, hétköznapi emberek megkínozzák, akár meg is ölik a nekik mit sem ártó, teljesen hétköznapi embertársaikat? A legtöbben azt mondanánk, velem ez nem történhet meg, én soha nem ártanék senkinek.Zimbardo professzor a történelemből, saját úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bebizonyítja, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak addig tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé.

Covers_112753
Északi ​népmesék Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - Északi ​népmesék
Népek ​meséi, mítoszok, sokszínű világunk kulturális kincsei. Számos mese és monda származik az északi országokból, ahol a hagyomány a hó fehérségébe és az érintetlen természet zöldjébe burkolózik. Más misztikus teremtményekkel együtt innen származnak a manók, ezek a természetfeletti kis lények, akik az eseményeket jó vagy rossz irányba vezetik, és akikkel ebben a gyűjteményben is találkozhatunk.

Tokaji Zsolt - Turulfi
A ​regény azon a játékos felvetésen alapul, milyen lett volna a világ, ha annak idején, a 30-as évekbeli Magyarországon a korabeli Egyesült Államokban tapasztalható szuperhős-kultusz meghonosodott volna. Vagyis ha létezett volna egy olyan alternatív valóság, mint amilyeneket az amerikai képregényekből, a comics-okból megismerhetett a világ. A Turulfi alapötletét Juhász Viktor: A Rádiumember magányossága című, korábban megjelent elbeszélése adta, amely a kötet végén ugyancsak olvasható. A történet képregényszerűségét Sarlós Endre kiváló illusztrációi is hangsúlyozzák.

Tari Annamária - Y ​generáció
Sokan ​vágynának biztonságot adó érzelmekre egy olyan életben, egy olyan környezetben, amelyben keménynek és határozottnak kell lenni. Az Y generáció tagjai a mai huszonévesek és fiatal harmincasok, az információs kor gyermekei. Világukban mélyen megváltoztak az érintkezési szokások, és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély. Kénytelenek megteremteni azt az illúziót, ami a csoporthoz tartozást és a közösségi élményt adja. Ezt pedig sokszor az interneten találják meg: közösségi portálokon, blogokon, hálózatszervezésen alapuló játékokban. Nincs könnyű dolguk… Tari Annamária szerint világunk változásait nem csupán értelmi, hanem érzelmi eszközökkel is követni kell. A szerző gyakorló pszichológusként évek óta foglalkozik a modern életben tapasztalható pszichés jelenségekkel és a személyiség működésének változásaival. Könyvében a pszichológia felismeréseit igyekszik ötvözni a klinikumban tapasztalható mai változásokkal (pl. étkezési zavarok átalakulása, munkahelyi, párkapcsolati problémák stb.), s megpróbál használható megoldásokat, stratégiákat kínálni a régi és új nemzedékek közti szakadékok áthidalására.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

Immanuel Kant - Antropológiai ​írások
A ​Pragmatikus érdekű antropológia, Kant utolsó nagyobb lélegzetű írása, annak az előadás-sorozatnak a könyvvé formált változata, melyet harminc éven át évente megtartott, szélesebb publikum előtt és a maga feje után, kötelező (kormányzatilag jóváhagyott) sorvezető nélkül. Találkozni benne mindazzal, ami Kantot, túl a tekintélyen, amelyet a Kritikák szereztek neki, lebilincselő beszélgetőpartnerré tette a kortársak szemében: amit Kant összeolvasott, végighallgatott és kigondolt csillapíthatatlan kíváncsiságában az ember, az emberi esendőség és az esendőségek dacára mégiscsak bámulatra méltó emberi tehetségekről és fogékonyságokról. Bár az antropológiai előadások nem filozófusoknak vagy filozófustanoncoknak szóltak, mégis sok minden előkerül a könyvben a Kritikákból. Szó esik továbbá olyasmiről is, amiről a voltaképpeni filozófiai munkákban nem esett szó, ám ami Kantot azokban is szenvedélyesen érdekelte - egyebek közt nemünk esélye arra, hogy ne kelljen beismernünk, hogy "az eszes lényeknek ez a faja aligha érdemel tisztes helyet a többi (általunk ismert) lény között". A kötetben olvasható néhány kisebb antropológiai tárgyú írás, valamint egy bő válogatás az ízlést és a nem karakterét tárgyaló fejezetekhez készült jegyzetekből is.

Orosz László Wladimir - C. ​G. Jung pszichológiájának alapelemei az archaikus létszemlélet fényében
E ​kötet megjelenésével hézagpótló tanulmányt bocsátunk a jungi komplex pszichológiával foglalkozó szakemberek és az érdeklődő olvasóközönség rendelkezésére. A szerző – aki éppen olyan otthonosan mozog a tradicionális asztrológia, az alkímia, a jóga-szimbolika terrénumán, mint a mitológia-értelmezés, a vallás- és művészettörténet, az esztétika vagy éppen a nyelvészet berkeiben – szinoptikus látásmódjának köszönhetően hasonlíthatatlan biztonsággal tárja fel az olvasó előtt C. G. Jung pszichológiájának valóban spirituális dimenzióját, amelyről az úgynevezett transzperszonális lélektan – néhány kivételes képviselőjétől eltekintve – jobbára úgy beszélt, hogy az archaikus magaskultúrák organikus létszemléletét ignorálta. Jelen tanulmány nélkülözhetetlen a jungi mélypszichológia jelentésének és jelentőségének adekvát megértéséhez, és minden olyan embernek ajánlható, aki – felelősséget érezve önnön sorsa iránt – készen áll számára mindezidáig ismeretlen nézőpontok megfontolására, esetleges elfogadására és integrálására.

Ismeretlen szerző - Határmunkálatok ​a tudományban
Mi ​köze a freudi szexualitásnak az okkultizmushoz? Hatással lehetnek-e a bölcsészek absztrakt vitái az egyetemek jövőjére? Hogyan kommunikál a kutyaetológus a gazdákkal, az állatokkal, és tudóstársaival? Tanítsunk-e biológiaórán vallási nézetekkel összeegyeztethető keletkezéstörténetet? Valóban átjárhatatlanok a nyugati és keleti orvoslási hagyományok közötti határok? Hogyan befolyásolta a politika a magyar társadalomtudományok kialakulását? Miként hat az üzleti szemlélet a tudományos teljesítmény megítélésére? Hogyan alakítják különböző intézmények a magyar tudomány finanszírozási rendszerét? Bevonható-e a nyilvánosság a társadalomtudományok művelésébe? Milyen alapon dönthetünk laikusként tudományos szakértők között? Elhatárolható-e a tudomány a nemtudománytól? Bár a fenti kérdések látszólag függetlenek egymástól, mindegyikük ugyanahhoz a problémához kapcsolódik: ahhoz, hogy milyen határmunkálatok folynak a tudományban. A tudomány folyamatos viták és harcok színtere, amelyekben a nyilvános térben megnyilatkozó szereplők újra- és újrarajzolják a tudományterületek közötti és a tudományt körülölelő határokat. A kötet tíz tanulmánya közös elméleti keretben elemzi ezeket a határmunkálatokat.

Binzberger Viktor - Fehér Márta - Zemplén Gábor - Kuhn ​és a relativizmus
Létezik-e ​valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája? Thomas Kuhn könyve, A tudományos forradalmak szerkezete már jó egy emberöltővel ezelőtt felvetette ezeket a problémákat. A könyv nyitó mondata szerint a „tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudományfölfogásunkat.” Ezen újfajta tudományfelfogás nyomán fellángoló viták a paradigmákról, a racionalitásról és relativizmusról, valamint az inkommenzurábilitásról forradalmian átalakította a tudományról kialakult képet. A Kuhn és a relativizmus című kötet fő célja körüljárni ezeket a problémákat, valamint visszatekintve megvizsgálni a konstruktív, illetve destruktív relativista álláspontokat.

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Izing Róbert - Támadás ​az űrből!
Figyelem, ​földlakók! Ez egy ufóinvázió! Ettől rettegett az egész bolygó már legalább egy évszázada: hogy megjelenik egy idegen faj az űrből, és nekiáll kiirtani minket. A faj megérkezett. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt akár még le is tudják győzni őket. A magyarok állják a szavukat: olyan technológiát mutatnak fel, amilyet emberfia még nem látott a Földön. A Pumi egység űrhajói a legképzettebb pilótákkal mutatják meg a világnak, hogy milyen is a magyar virtus a Föld légkörében – és azon túl. Csakhogy az idegenek ezt egyáltalán nem viselik valami jól. Minden erejüket, minden tudásukat egyetlen célnak rendelik alá: elpusztítani a “hángárikat”, és térdre kényszeríteni a Föld nevű bolygót. Űrflottájuk akkora, hogy a Napot sem látni tőlük, egyvalamit azonban nem tudnak. A magyarokat egy titokzatos hős segíti, aki Buga Józsefnek hívja magát, és pontosan tudja, hogyan kell megállítani az ufóanschlusst… Izgalom! Feszültség! Csészealjak! Izing Róbert első könyve az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye, amelyet nemcsak a műfaj rajongói fognak élvezettel kézbe venni, hanem azok is, akik szeretik a parádés ötleteket, a pörgő cselekményt és nem utolsó sorban az ellenállhatatlan humort.

Jane Austen - Merryn Williams - A ​Watson család története
Jane ​Austen regénytöredékét Merryn Williams az írónő stílusában fejezte be. Hűen követi az eredeti elképzelést, és úgy folytatja a regényt, ahogyan ő annak idején elmondta a nővérének. Austen ismét egy nagyszerű hősnőt állít elénk, akinek el kell döntenie, hogy a szívére hallgat inkább, vagy a kényelmes, előkelő életet választja?

Jane Austen - Szerelmek ​és ballépések
Jane ​Austenre manapság elsősorban az Emma, az Értelem és érzelem, vagy a Büszkeség és balítélet című filmek alapjául szolgáló regények írójaként gondolunk. Azaz romantikus, kizárólag nőknek való „tündérmesék” kiötlőjeként. Pedig sokkal több volt ennél, hiszen ha a nevét nem is, nemét nyíltan felvállalta a nagyközönség előtt, amivel szembehelyezkedett a kor normáinak. Egy olyan korénak, amelyben a nők egyértelműen másodrendű helyzetbe kényszerültek az élet minden területén, így az irodalomban is, minek következtében a siker legbiztosabb záloga a teljes névtelenség vagy a férfiúi írói álnév lehetett. Az ellenszegülésre afféle alkotói magabiztosság adott alapot és okot, amihez hasonlót csak kevés kortársánál tapasztalhatunk. Mert Austen nem csupán ügyes tollú író volt, aki éveken át csiszolgatta, javítgatta, korszerűsítgette műveit a kiadásuk előtt, hanem a leszűkítés és apró részletekbe menő kidolgozás eszközeit felhasználva rendkívüli társadalomkritikai érzékkel mutatta be a tizenkilencedik század elejének dzsentri életét. Mindezt megingathatatlan erkölcsi elszántsággal, ugyanakkor többnyire finom, még véletlenül sem bántó iróniával teszi, miközben a műfaj – a realista regény egyik alfaja: a jó modort, érzelmeket és példaképeket bemutató romantikus komédia – elvárásainak megfelelően a női (és férfi) lélek mélyre ható ismeretéről tanúságot adva ábrázolja a házasság, a szerelem és az emberi kapcsolatok örömeit és buktatóit, s közben megszívlelendő tanácsokat ad. Hiszen melyik, a viszonzatlan vagy hamis szerelemtől megsebzett lánynak ne adott volna némi erőt egy efféle kijelentés, hogy: „A szerelmi csalódás égető fájdalmára bizonyosan a barátok közelsége a leghatásosabb orvosság.” Vagy melyik férjet szerezni vágyó hajadonnak ne kellett volna szembesülnie az igazsággal, hogy: „Egyetlen férfi sem ütközik meg azon, ha egy másik férfi szemet vet szerelme tárgyára. Egyedül a nő viselkedése képes ezt égető kínná változtatni.” És a helyzet azóta sem változott sokat. Mint ahogy ma sem feledhetjük, hiszen az élet nap mint nap emlékeztet minket arra, hogy: „Az üzlet, ahogy ön is tudja, pénzt hoz, szemben a barátsággal, amely szinte soha.” Csak azt nem szabad elfelednünk, hogy Austen kisasszony az ilyen – igazságuk ellenére fenntartással kezelendő – mondatokat nem olyanok szájába adja, akiket szerinte, és a merev társadalmi szabályok feltétlen követőivel szemben az érzelmeikre (is) hallgatóknak utánoznia érdemes. Jane Austen füveskönyve teli van a fentiekhez hasonló életbölcsességekkel és elmésségekkel, amelyek érzésem szerint cseppet sem veszítettek érvényességükből, hiába az azóta eltelt kétszáz év.

Jane Austen - Jane ​Austen levelei
"Íme, ​elértem a levélírás legművészibb fokára, ami, amint mondani szokták, abból áll, hogy az ember pontosan azokat a szavakat veti papírra, amelyeket élőszóban mondana." Jane Austen, 1801. január 3. "Az újabb és újabb témákat felvető, majd elejtő szövegekben minduntalan felbukkan egy-egy szellemes, kajánkodó megjegyzés, valamelyik családtagnak, ismerősnek irányzott fricska, vagy akár egy félmondatnyi terjedelmű, remekbe szabott jellemzés, amely mind a világát éles szemmel figyelő, és azt kihegyezett mondatokban ábrázoló író jelenlétéről árulkodik. Jane Austen, a leány, testvér, sógornő vagy szomszéd cselekszik, de Jane Austen, az író az, aki megfigyel és szavakba önt, aki megjegyzéseket fűz ahhoz, amit láttat." Vallasek Júlia Az író 1796-1817 között, elsősorban családtagjaihoz írt leveleiből készült válogatás először jelenik meg kötetbe gyűjtve magyar nyelven.

Szántai Zsolt - Pártusok ​kincse - A Seuso-eredet
A ​fiatal magyar történész Londonba utazik, hogy előadást tartson a szkíta-magyar rokonságról. A nem túl sikeres fellépést követően egy titokzatos műgyűjtő különös feladattal bízza meg: a rendelkezésre álló dokumentumok és információk alapján próbálja megtalálni az érméket, amelyeket az egyik kis-ázsiai nép mesterei készítettek az égből a földre érkezett ezüstből. Dr. Pusztai kutakodni kezd, s eközben tudomást szerez egy titkos, magyar társaság létéről, amelynek az ezüst megszerzése és hazajuttatása a célja. A szakáktól a görög Ankhiszészhez, tőle a fiához, Aineiaszhoz került az ezüst. Aineiasz elvitte Karthágóba, onnan az egyik római császár, majd Seuso birtokába került... Ám ez csupán a fele annak, ami az égből érkezett. Miközben megismeri az ezüstérmék három és fél ezer éves történetét, Pusztainak szembesülnie kell azzal, hogy nem minden az, aminek látszik. Azoknak, akik felfogadták, nem a szaktudására volt szükségük: egyszerű csaliként használták. Ekkor már nem csupán az a tét, hogy a kincs visszakerül-e jogos örököseihez, Magyarország népéhez - ekkor már annak a fiatal nőnek az élete is veszélybe kerül, aki képes lehet rá, hogy megszüntesse a kincset sújtó, ősi átkot, és elvezesse a műgyűjtőt az ezüst többi részéhez: Attila király sírjához...

Nagy Bandó András - András ​könyve
Hittel ​élő istenkereső vagyok. Hiszek magamban, az erő velem van. Ez az erő pedig maga a teremtett Istenem, mankóm és iránytűm, mely bennem van, születésemtől a halálomig. Nem kötődöm vallásokhoz, pártokhoz, csoportokhoz. Tudom, bármely közösséghez tartoznék, gyanakodva szemlélném a többieket. Így maradhattam nyitott mindenre és mindenkire, és így érthetek meg minden tőlem eltérően gondolkodót. Életfölfogásom az erősek jellemzője, a gyöngébbek egyedül gyámoltalanok, elvesznek. Én megvagyok. Szeretek templomba járni, de az ima kényszere nélkül. Amikor az ajtó előtt állok, Isten is házon kívül van. Mikor belépek, már ő fogad. Ott is jól elbeszélgetünk.

Nagy Bandó András - András ​II. könyve - Kútásó
"..E ​magasztos személyt, ki még most is mindennap vezérli a világ sorsát, méltán nevezhetjük isteninek, nem abban az értelemben, mintha Jézus magába olvasztott volna minden isteni tulajdonságot, vagy azokkal adekvát lett volna, hanem azon értelemben, hogy Jézus volt az az egyén, ki nemét a legnagyobb lépéssel vitte az isteni felé. Az emberiség a maga összességében alacsony, önző lények keveréke, kik csak abban múlják felül az állatokat, hogy önzésük megfontoltabb. De ez egyforma köznapiság közepette oszlopok emelkednek az ég felé, megannyi bizonyítékai egy nemesebb rendeltetésnek. Jézus a legmagasabb az oszlopok között, amelyek mutatják az embernek, hogy honnan jött és hová kell törekednie."

Futász Dezső - Kövecses Zoltán - Országh László - Magyar-angol ​nagyszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mia March - Finding ​Colin Firth
From ​the author of The Meryl Streep Movie Club, a “heart-warming, spirit-lifting read just in time for beach season” (Kirkus Reviews), comes a new novel about three women, connected in secret and surprising ways, who are in for a life-changing summer when rumor has it that actor Colin Firth is coming to their Maine town to film a movie. After losing her job and leaving her beloved husband, journalist Gemma Hendricks is sure that scoring an interview with Colin Firth will save her career and marriage. Yet a heart-tugging local story about women, family ties, love, and loss captures her heart— and changes everything. The story concerns Bea Crane, a floundering twenty-two-year-old who learns in a deathbed confession letter that she was adopted at birth. Bea is in Boothbay Harbor to surreptitiously observe her biological mother, Veronica Russo—something of a legend in town—who Bea might not be ready to meet after all. Veronica, a thirty-eight-year-old diner waitress famous for her “healing” pies, has come home to Maine to face her past. But when she’s hired as an extra on the bustling movie set, she wonders if she is hiding from the truth . . . and perhaps the opportunity of a real-life Mr. Darcy. These three women will discover more than they ever imagined in this coastal Maine town, buzzing with hopes of Colin Firth. Even the conjecture of his arrival inspires daydreams, amplifies complicated lives, and gives incentive to find their own romantic endings.

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​mese morfológiája
Talán ​egyetlen folklórkutató egyetlen műve vált igazán világhírűvé: Proppnak az orosz varázsmese felépítéséről, ahogy ő nevezte, "morfológiájáról" szóló kismonográfiája. Idézik ezt nemcsak az orosz folklór szakértői, vagy világszerte a mesekutatók, hanem irodalomtudósok, a strukturalizmust vizsgálók, sőt általában a modern filológiai irányzatok ismerői. A mese morfológiája először 1928-ban jelent meg Leningrádban, és az "orosz formalizmus" néven ismert irányzat keretében méltán sikert aratott. Minthogy egy közismert műfaj, a közkedvelt népmese egy nagy csoportját igen pontos és találó módon jellemezte, hivatkoztak rá mindazok, akik az egyszerűbb elbeszélések szerkezetét vizsgálták. Bizonyos nemzetközi visszhangot is említhetünk - ám ekkor még nem ismerték fel a könyv klasszikus értékeit. Propp magán az orosz formalista mozgalomban belül is különálló egyéniség volt - témaválasztása, valamint későbbi, sokoldalúan szaktudósi tevékenysége révén. _Voigt Vilmos_

Mircea Eliade - Okkultizmus, ​boszorkányság és kulturális divatok
A ​jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.

Dr. Lehmann Alfréd - Babona ​és varázslat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mircea Eliade - Gautama ​Buddhától a kereszténység győzelméig
Eliade ​(1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945. novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokban, ahol 1957. márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Alapművévei, a Vallási hiedelmek és eszmék története három kötetével az Olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Mircea Eliade - A ​kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig
Mircea ​Eliade (1907. március 9-1986. április 22) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Legjelentősebb vallástörténeti áttekintésének első kötetét veheti kezébe az olvasó. Eliade már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokba, ahol 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Eliade alapművének, a "Vallási hiedelmek és eszmék történeté"-nek három kötetével az olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Mircea Eliade - Mohamedtől ​a reformációig
Mircea ​Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Mircea Eliade - Misztikus ​születések
A ​Bukarestben született, Kalkuttában diplomát szerzett, a második világháború alatt Londonban és Lisszabonban diplomáciai szolgálatot teljesítő, majd Párizsban és Chicagóban oktató világhírű vallástörténész és mítoszkutató munkái ma már kivétel nélkül a műfaj klasszikusainak számítanak. A Misztikus születések azokat a "Haskell-előadásokat" tartalmazza, amelyeket Eliade 1956 őszén a Chicagói egyetemen tartott. A mű Eliade elképzelése szerint nemcsak a szakértő olvasóknak szól, hanem elsősorban a tanítványainak, az egyetemi hallgatóknak, sőt mindenkinek, akit érdekel az emberiség szellemtörténete. Ezért a szerző saját bevallása szerint arra szorítkozott, hogy a beavatás összetett jelenségét nagy vonalakban vázolja fel. Az előadások kötetbe gyűjtésekor a másik szempont az volt, hogy új módszertani megközelítést tárjon fel, a kultúrtörténet nyújtotta perspektíván túl azt derítse fel, hogy vajon egy-egy szimbólum, mítosz, szertartás milyen történelmen túli üzenetet revelál a ma embere számára. Hiszen Eliade meggyőződése szerint a beavatás minden autentikus emberi létezés velejárója, annak az örök emberi vágynak a kinyilvánítása, hogy át akarjuk és át is tudjuk alakítani az életünket. A mű vezérmotívuma az a gondolat, hogy a primitív világtól a modern felé haladva a beavatás szerepe egyre csökken. Eliade szerint a kereszténység épp azért válhatott világvallássá, mert megszabadult a görög és keleti vallások misztériumaitól és mindenki számára hozzáférhető üdvözülést kínált. A szerző hat fejezetben tárgyalja a belevaló iniciációt, a sámánikus és katonai beavatásokat, valamint a nagy vallások, a görög és keleti vallások, illetve a kereszténység iniciációs rítusait, hogy végül az egészet beavatási motívumok és bizonyos irodalmi témák közötti párhuzamokkal, valamint a modern világ okkultista mozgalmainak az elemzésével zárja. Eliade szokásos szerzői erényei, lenyűgöző tárgyismerete, szellemes okfejtése és közérthető, élvezetes irodalmi stílusa a nagyközönség számára is vonzó olvasmánnyá teszik a művet.

Mircea Eliade - Vallási hiedelmek és eszmék története
Mircea Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd 1945-től Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig az Egyesült Államokban, Chicagóban tevékenykedett. Fő műve eredetileg három kötetben jelent meg. A kiadó most egy kötetben adja ki ezt a jelentékeny művet. Az első kötet az őskori ember vallási hiedelmeinek ismeretével kezdődik, majd végigvezet Mezopotámia, az ősi Egyiptom, Izrael, az európai és indiai megalitikus kultúrák, a hettiták isteneinek világán, az indoeurópai vallások kezdetein, megismertet a korai görög pantheon alakjaival és az eleusziszi misztériumokkal. A második kötet az ősi Kína vallásaitól a brahmanizmuson, a hinduizmuson, a római valláson át a kereszténység születéséig és győzelméig, míg a harmadik kötet Mohamedtől a reformkorig taglalja a vallástörténet eseményeit. A köteteket bőséges jegyzetanyag és kritikai bibliográfia egészíti ki.

Kollekciók