Ajax-loader

Bodnár Csaba

Rate_positive 475 Rate_neutral 29 Rate_negative 3

2393 napja velünk van 240 napja láttuk utoljára

Badge-tolkien-2015-fantasy Badge-stoppos-1 Ugrifules_300 Badge1_300 Nonap1_300 Make_love_and_read_300 Buek_2013_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Silly_walk_300 Poe_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (2532)

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Lengyel László - Illeszkedés ​vagy kiválás
Hányszor ​tesszük fel magunknak a kérdést: hol van Magyarország? Vagy: mekkora Magyarország? Hol voltunk 1956-ban, amikor Budapesten fegyverek dörögtek - és mégis Szuezra figyelt inkább a világ? Miért az első atlanti válság hagyott mélyebb nyomokat a mai világrenden, mint Magyarország lázadása a szovjet tömbön belül? Mekkora volt Magyarország a klasszikus Kádár korban? Illeszkedtünk a világhoz, vagy kiváltunk belőle a rendszerváltás után? Bismarck Poroszországból, Adenauer Kölnből, Brandt Berlinből indult Európa felé. Vajon honnan indult Kádár János? Honnan Antall József és Kovács László, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc? Hogyan értékelhető a rendszerváltás kormányainak nemzetközi politikai, gazdasági teljesítménye. S merre mehet tovább az európai Magyarország.

Kiszely István - Sírok, ​csontok, emberek
Milyen ​volt a régi korok embere? Kik és hogyan éltek a mai civilizált területeken? Milyen szokásaik, betegségeik voltak? - Megannyi kérdés, amelyek szinte valamennyiünkben felvetődnek. A választ a történeti embertan igyekszik e kérdésekre megadni. Dr. Kiszely István az Akadémia Régészeti Intézetének antropológusaként ott van az ásatásoknál, mert a csontok vizsgálata nem a laboratóriumi asztalon kezdődik, hanem ott, ahol rájuk bukkantak. S minthogy a mai Magyarország területén igen gazdag leletanyag van, s ezeknek a feldolgozásában maga a szerző is részt vállal, a könyvben olvasható leírások első kézből származnak, maga a kutató adja át munkájának az eredményeit az olvasónak.

Pelle János - Antiszemitizmus ​és totalitarizmus
Antiszemitizmus ​és totalitarizmus egymással kölcsönhatásban álltak, tragikus módon összekapcsolódtak. Történelmi és tömegpszichológiai viszonyuk elemzése nálunk több mint fél évszázadon át a legszigorúbb tabu témának számított.A szerző e kötetben új megközelítésben elemzi a ma is vitára ingerlő fogalmakat, illetve a mögöttük álló rendszereket. Bizonyítani próbálja: lehet és elengedhetetlenül szükséges újat mondani a kelet-európai és a magyar történelem legfájdalmasabb kérdéseiről.

Tatár György - Izrael ​- Tájkép csata közben
Hogyan ​lehet az ellenséggel élni egy országban? – ezt a radikális és az európai gondolkodás számára nehezen megválaszolható kérdésre válaszol Tatár György Izrael-könyve. A szerző több évet élt Izraelben, ennek élményanyagát, tapasztalatait és belső vívódásait sűríti gondolatgazdag könyvébe. Ez a 2000-ben, az Osiris Kiadónál megjelent könyv második, bővített kiadása.

Domenico Fisichella - A ​politikatudomány alapvonalai
Domenico ​Fisichella könyve az olasz egyetemeken általánosan használt politikatudományi tankönyv korszerűsített, részben átdolgozott, legfrissebb kiadásának magyar fordítása ez a kötet. A tudományelméleti alapvetés után a politika fogalmát tárgyalja, majd összehasonlító rendszerelméleti megközelítésben sorra veszi a politikatudományi elemzés legfontosabb területeit: a politikai rendszer, a politikai folyamat, a társadalmi-gazdasági rendszer, a politikai rendszer egységei, a pártrendszerek és a választási rendszerek, a képviselet, a kormány, a bürokrácia témakörét, valamint korunk rezsimjeit.

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Gunnar Myrdal - Korunk ​kihívása: a világszegénység
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anne Reboul - Jacques Moeschler - A ​társalgás cselei
"Menj ​el fogat mosni!" - mondja az apa este a gyereknek. "Nem vagyok álmos" - válaszolja a gyermek. Hogyan vagyunk képesek arra, hogy ezt a két logikailag össze nem függő mondatot értelmes társalgásként fogjuk fel? A pragmatika alapvető kérdése, hogy emberi tudásunk hogyan irányítja a nyelv használatát. Ez a könyv bevezetést nyújt a pragmatikával most ismerkedőknek, ugyanakkor határozott tudományos állásfoglalást közvetít. A két kiváló francia szerző, miközben a szakirodalom útvesztőjében is eligazít, a mindennapi életből vett példákkal mutatja meg, hogy mindannyian gyakorlati pragmatikusok vagyunk. A könyv nemcsak a jövendő nyelv- és irodalomtanárok, a pszichológusok és a nyelvészek számára fontos, de élvezetes olvasmánya lehet a művelt nagyközönségnek is.

Vahebzadeh Hasszán - Perzsa-magyar ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Christopher Hamilton - Hogyan ​küzdjünk meg az élet nehézségeivel?
Hogyan ​fordítsuk hasznunkra, amikor az élet próbára tesz minket? Sosem lehetünk felkészülve a veszteségekre, kudarcra vagy csalódásra. Christopher Hamilton vallásfilozófus könyve azonban megmutatja, miként nézzünk szembe ezekkel, amikor mégis bekövetkeznek. Történelmi, filozófiai és irodalmi példákkal illusztrálja, milyen megpróbáltatásokat rejt a családi élet, a szerelem, a barátság, a betegség és a halál közelsége. Ismerteti a leghatékonyabb megküzdési stratégiákat, és arra biztat, hogy a nehézségeket inkább a megvilágosító felismerések bőséges tárházának tekintsük, melyek gazdagítják életünket.

Anne Karpf - Hogyan ​szeressük az életkorunkat?
Ki ​ne szeretné, ha éveket letagadhatna a korából? Félünk az öregedéstől, bármit megtennénk, hogy elkerüljük. Anne Karpf szociológus arról ír könyvében, mennyire meghatározza az öregedéshez való viszonyunkat történelmünk és kultúránk. Egyúttal szemléletmódunk megváltoztatására ösztönöz, konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy az öregedés életünk szerves része, és akár gazdagító tapasztalat, fejlődési lehetőség is lehet.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

William Styron - Házam ​lángra gyullad
A ​regény színhelye Itália, szereplői amerikaiak és olaszok, s a cselekmény középpontjában egy gyilkosság áll. A festői díszletek és a véres tragédia azonban csupán keretül szolgál az írónak arra, hogy bemutasson két embert, aki az "édes élet'' hínárjában vergődik: egy tehetséges, de elzüllött festőművészt, s egy romlott de mégis érdekes egyéniségű milliomost. Az alkohol és a szexualitás gőze lengi körül őket, konfliktusuk hátterében ott sötétlik hazájuk, Amerika délvidékének robbanásig feszült problematikája - nem csoda hát, hogy Itália kék ege alatt is hasztalan keresik a feloldódást, és sorsuknak tragédiába kell fulladnia. A "Házam lángra gyullad" a XX. sz. egyik legnagyobb művészregénye.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (261)

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
19

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Paramahansza Jogananda - Egy ​jógi önéletrajza
Paramahansza ​Jogananda volt az első olyan indiai jógamester, akinek az volt a küldetése, hogy Nyugaton éljen és tanítson. Az 1920-as években, midőn az általa „spirituális kampányoknak” nevezett útjain keresztül-kasul bejárta az Egyesült Államokat, lelkes hallgatósága az akkori Amerika legnagyobb előadótermeit is megtöltötte. Jogananda színre lépése valóban hatásos volt, tartós befolyása azonban ennél is nagyobb. Ez a könyv, mely 1946-ban jelent meg először, segítette a jóga elterjedését, és máig ható ösztönző ereje a Nyugaton zajló spirituális forradalomnak. Ritka eset, hogy egy Jogananda nagyságú bölcs saját tollából ad számot az élettapasztalatairól. Számos vallási hagyomány követői jutottak arra a felismerésre, hogy az Egy jógi önéletrajza a spirituális világirodalom remekműve. És valóban, minden mélysége mellett ezt a művet át- meg átszövi a finom humor, a történetek pezsgése és a gyakorlatias józanság. Most, az 1946-os eredeti kiadás közzétételével az olvasó úgy élheti át e mű belső erejét, ahogy azt a nagy jógamester annak idején „melegében” formába öntötte. Külön meglepetés a magyar olvasók számára, hogy a híres, ám az 1946-os kiadás után született negyvenkilencedik fejezetet ezúttal a könyv függelékében megtalálják.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Nikosz Kazantzakisz - Akinek ​meg kell halnia
Egy ​anatóliai görög faluban húsvét táján összeülnek az elöljárók. Nagy gondban vannak: a következő évi passiójáték szereplőit kell kijelölniük. Sok vita után Krisztus szerepét Manolioszra, a fiatal pásztorra bízzák. Manoliosz és társai - az apostolok, akik között ott van a földesúr fia is - őszinte szívvel, nagy elmélyüléssel készülnek szerepükre. Ám Krisztus eme igazi követői akaratlanul is szembekerülnek az emberi gonoszsággal. Fellépésük drámai eseményeket von maga után, melyek során mindenki megmutatja igazi arcát.

Szabo_magda_alarcosbal
elérhető
55

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt

Eric Knight - Sam ​Small csodálatos élete
A ​szerző 1942-ben megjelent Sam Small csodálatos élete című elbeszéléskötetét - amellyel első nagy sikerét aratta az angolszász világban - nem kisebb személy ültette át magyarra, mint Szerb Antal. A lazán összefüggő novellafüzér főszereplője Sam Small, a potrohos, kissé együgyű, de a híres angol józan ésszel bőven megáldott, érző szívű, középkorú yorkshire-i kisember, aki faluja és megyéje nemzedékről nemzedékre szálló erényeit, a bátorságot, az igazságszeretetet, a türelmes kitartást testesíti meg. Szegény Sam Small a világ legjámborabb embere volna, két lábbal járna a földön - például fajulának ivójába -, és szépen szeretne éldegélni feltalálói jövedelméből kissé házsártos feleségével, ám a legkülönösebb dolgok esnek meg vele: hol felfedezi, hogy tud repülni, amivel fölforgatja egész New Yorkot; hol "skizoperén" módon meghasad - és megverekszik testté lett "jobbik énjével", mert felesége nem óhajt "bigámiában" élni; hol elcsór egy kuvasz szukát, amelyről kiderül, hogy képes lánnyá változni - az Amerikából éppen betoppanó feleség megrökönyödésére; hol pedig merő véletlenségből nyakon csíp két német kémet... Ezeket a népmesei elemeket őrző, népi anekdotákból táplálkozó elbeszéléseket ízes, vérbő humor és derűs, megértő emberszeretet jellemzi - kicsik és nagyok mulatáságra és okulására egyaránt. A könyv a szerző halálának ötvenedik évfordulójára jelenik meg.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (387)

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Jorge Semprún - A ​háborúnak vége
"Három ​nap egy férfi életéből. Három nap egy spanyol férfi életéből. Vége a háborúnak, amely azonban még ránehezedik az egyének sorsára. A jelen: egy éledő ország, egy elaggott, nagyon fiatal ország. A nyaralók paradicsoma: tizennégymillió turista lógatja lábát a vízbe, a tranzisztorok lármájában. Diego sorsa a forradalom, még ha néha az álom vagy fájdalom alakjában jelentkezik is. Három nap Diego Mora életéből, Párizsban; Spanyolország ránehezedik távoli jelenlétének teljes súlyával. Három nap, amelyet Juan - az elvtársa, fivére - keresésének szentel, akit veszély fenyeget." Ezeket mondja művéről, forgatókönyvéről Jorge Semprun, a világhírű, spanyol származású Goncourt-díjas francia író. Igen, három nap története, telve lelkesedéssel, szorongással, szerelemmel, póztalan hősiességgel. Felejthetetlen történet, melyből Alain Resnais készített nagy sikerű filmet, és emlékezetes Jorge Semprun summázata: "A legfontosabb talán mégis a cselekvés szívós öröme." A háborúnak vége című filmet, amelynek Franciaországot kellett volna képviselnie Cannes-ban, kizárták a fesztiválról. A filmet ennek ellenére levetítették a város egyik mozijában, és a fesztiválon részt vevő spanyol újságíróktól a Luis Buhuel-díjat kapta, amelyet erre az alkalomra alapítottak.

Mihail Bulgakov - A ​fehér gárda
Az ​író első regényével, A fehér gárdával indítjuk útjára hatkötetes Bulgakov-sorozatunkat. A regény 1922-24 között íródott, cselekménye a Városban, azaz Kijevben játszódik, 1918 végén és 1919 elején, a polgárháború legkritikusabb időszakában. A városban a németek, a hetman egyégei, a fehér tiszti osztagok, Szimon Petljura szabadcsapatai, majd a bolsevikok küzdenek a hatalomért. Tombol az erőszak, fosztogatnak, progromokat rendeznek, teljes a káosz. Ebben a káoszban próbálják megőrizni a polgári életformát, a tiszti becsületüket, a kultúrát a Turbin család tagjai, akik szüleiket már elveszítették. Mind a három testvér, Jelena, Alekszej és Nyikolka, valamint barátaik és hozzátartozóik is válaszút előtt állnak. Magánéletük viszonylagos békéje és monarchista meggyőződésük képviselete között kellene választaniuk. A történelem azonban arra kényszeríti őket, hogy beismerjék erőtlenségüket, s rájöjjenek arra, hogy immár nem lehetnek cselekvő részesei a zavaros időknek, a szabad választás jogáról végleg le kell mondaniuk. A fehér gárda fő motívuma az Apokalipszissel kapcsolatos, így Bulgakov regénye is egyike azon, közvetlenül a forradalom után íródott műveknek, melyek a bekövetkező új korszakot mint apokaliptikus kataklizmák sorozatát értékelik. A démonikus elem, amely az író fő művében, A Mester és Margaritában központi helyet foglal el, szintén megtalálható ebben a regényben. Itt a rossz a történelemben rejtőzik, megtestesítője Petljura, a zavar fő kiváltó oka, az esztelen, szörnyű, nacionalista lázadás vezetője, akiről legendák terjednek, A regény végére kiderül, hogy Petljura egyáltan nem mítosz, hanem a véres valóság, holttestek sora bizonyítja létét. Bulgakov 1925-ben megírta a regény színpadi változatát is, melynek bemutatójára A Turbin család napjai címen 1926 októberében került sor a Művész Színházban. A fehér gárda 1960-80-as években készült orosz kiadásaiból - a magyar fordítás az 1966-os orosz verzió alapján készült - több, az uralkodó ideológia számára kínos bekezdést kihagytak. Ezeket a bekezdéseket helyreállítottuk, s ugyancsak közöljük a mű zárófejezetét, melyet az író 1925-ben adott át közlésre, s amely Oroszországban csak 1988-ban, a Novij mir folyóiratban jelent meg.

Jean-Paul Sartre - Az ​ördög és a jóisten
Sartre ​1951-ben bemutatott Le diable et le bon Dieu című (a 16. századi német parasztháborúk idején játszódó) drámáját a leginkább talán történelemfilozófiai példázatként értelmezhetnénk. Sartre drámája ugyanis elsősorban nem a parasztháborúról és nem is a szereplők életéről és sorsáról, hanem egy (a későbbiekben kidolgozandó) metafizikai összefüggésről szól. Természetes, hogy a darab cselekménye és a szóban forgó metafizikai alapgondolat feszültségteli viszonyban állnak egymással. A metafizikai tartalomhoz képest a cselekmény fölöslegesen túlbonyolítottnak tűnik: a kép szinte áttekinthetetlenül összetett, nehéz követni, hogy ki kivel és ki ellen van. A cselekményben bőven vannak motiválatlan lépések (például Heinrich árulási jelenetében) és teljesen fölöslegesnek tűnő szálak (mint például Götznek a nőkhöz való viszonya). Az elemzés így rendkívüli nehézségekkel szembesül, ezért először a darab előzményére kell vetnünk egy pillantást. Sartre főhőse már 180 évvel korábban megjelent Goethe Götz von Berlichingen című drámájának címszerepében. Persze Sartre a darab tartalmát és cselekményét annyira átformálta, hogy még a rokonság is csak igen-igen áttételes. Goethe drámájának azonban volt egy motívuma, amelyet már a kortárs értelmezők is kiemeltek. A darabról Jakob Michael Reinhold Lenz 1773-ban a következő sorokat írta: “Mit tanulhatunk ebből a darabból? Azt tanulhatjuk belőle, hogy a cselekvés a világ lelke, nem az élvezet, nem az érzékenység, nem az érzelmi megnyilvánulás; csak az az ember válhat hasonlatossá Istenhez, aki szakadatlanul cselekszik, és a tevékenységében szakadatlanul élvezetet talál. Azt tanuljuk belőle, hogy a bennünk cselekvő erő a szellemünk, a legmagasabb rendű részünk, hogy ez adja meg számunkra [...] az igazi életet, az igazi következetességet, az igazi értéket, hogy enélkül az összes élvezetünk, az összes észlelésünk és az összes tudásunk puszta szenvedés, a halál elhalasztása.”1 Goethénél olyan cselekvésről van szó, amely a közösség sorsát valóban releváns módon átalakította. Sartre-ot is éppen ez érdekelte: a történelmi cselekvés anatómiája és logikája. Ennek pontos kidolgozásához azonban Sartre más fogalmakat használt, mint Goethe, és ezért teljesen más források után is kellett néznie. (Weiss János)

Janagida Kendzuro - A ​szabadság filozófiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Várady Géza - Ezernyolcszáznegyvennyolc, ​te csillag
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegyi Klára - Egy ​világbirodalom végvidékén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (21)

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​szellem fenomenológiája
Hegel ​művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni a szerzőt, mert az az érzésünk támad, hogy egy szó megváltoztatása vagy kihagyása is végzetes lehet. _A szellem fenomenológiája_ című munkáról maga Hegel írja azt, hogy igazán csak akkor érthetjük meg az első mondatokat, ha már az egész művet értjük - ez a sajátos paradoxon, körbenforgás gyakran lehet élményünk Hegel olvasásakor.

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Georges Duby - A ​lovag, a nő és a pap
Az ​ezredik év és a 13. század kezdete közé esik az európai házasság történetének egy igen fontos szakasza: az egyház vezetőinek kemény küzdelme azért, hogy saját koncepciójukat érvényesítsék a házasság intézményében. Miközben, nem minden nehézség nélkül, rászorították a papokat a nőtlenségre, a világi népességet a keresztény házasságnak megszentelt és a papság által ellenőrzött keretébe kívánták zárni. Az a rend, amelynek a bevezetésére törekedtek, egy másik házassági modell helyébe lépett, szembehelyezkedett a régi szokásokkal és egy korábbi rend erkölcsi kötelezettségeivel. A lovagok nem egykönnyen fogadták el, hogy többé nem bocsáthatják el kényük-kedvük szerint feleségüket, ha az nem ajándékozza meg őket fiúgyermekkel, vagy ha egyszerűen jobb házasság kínálkozik. Abba is nehezen törődtek bele, hogy többé nem vehetik el unokatestvérüket. A konfliktus hosszan tartó és látványos volt: I. Fülöp francia királyt háromszor közösítették ki olyan magatartásáért, amelyet az egyházi vezetők házasságtörésnek, bigámiának, vérfertőzésnek neveztek. Mégis, míg a házasság elfoglalta helyét az egyház hét szentsége között, bizonyos kompromisszumok lehetővé tették a két erkölcs összebékülését: az egyházi szigor ellenpontjaként, a feudális társadalomban kibontakozott a lovagi szerelem kultusza. Mindazonáltal a keresztény házasság szabályai és szertartásai egyeduralkodóvá váltak. Ez a rendszer egészen korunkig működött, a házasság intézményének újabb válságáig, amelynek manapság szemtanúi vagyunk.

Covers_34871
12

Ismeretlen szerző - A ​világtörténelem krónikája
Az ​ember minden kétségbeesése és kételkedése amiatt, hogy a történelem zűrzavaros, hogy észrevehetetlen, fejlődik-e egyáltalán a jó, abból fakad, hogy a szomorú vándor útjának túl rövid szakaszát látja át. Johann Gottfried von Herder A világtörténelem krónikája azt a nagyra törő célt tűzte maga elé, hogy az egész utat áttekintse, amit az emberiség létezése során megtett. Az első lépéstől, amikor az emberi faj megjelent bolygónkon, a legközelebb múltig, az interkorszak világáig. Fáraók és filozófusok, kalifák és királyok, diktátorok és demokraták hagytak nyomot maguk után ezen az úton - de ezek már a világtörténelem útjelzései. Eszmék sokszínű gazdagsága, nagy hódító hadjáratok, lenyűgöző műalkotások és úttörő felfedezések állnak egymás mellett a sorban szenvedésekkel és kudarcokkal, népek eltűnésévéel, városok elmúlásával. A történelem mint szépségeiben, mint szörnyűségeiben az ember alkotása, nem több és nem kevesebb. Az emberiség történelmének sokrétűsége, valamint a legutóbbi évtizedek robbanásszerű tudományos fejlődése természetesen válogatást tett szükségessé, mi legyen az, ami méltó arra, hogy bekerüljön a krónikába. Egy olyan könyvben, amely áttekintést akar nyújtani, a történelemnek minden mozzanata, minden helyszíne és szereplője nem lehet jelen. A történelemtudomány szemlélete sem statikus, az értékelése módosulhatnak az újabb és újabb felismerések fényében. Az adatok csökkentése azonban semmiképpen nem lehet gátja a megértésnek - sőt inkább előfeltétele az összefüggések felfedezésének. A világtörténelem krónikája tömör formában, illusztrációk sokszínű gazdagságában tárja az olvasó elé a lényeges tényeket és összefüggéseket. A létrejött mozaikkép tartalmaz humanista tetteket és embertelen cselekedeteket egyaránt, mint ahogyan a merészen kutató szellem teljesítményeit és szomorú kudarcokat is. De segítségükkel - a krónika közreadóinak reményei szerint - jobban megérthetjük a múltat, minden ellentmondásával együtt, és a harmadik évezred elejéről visszapillantva megkönnyíthetjük talán utunkat a jövőbe is.

Zoltán Péter - Ég ​és föld között
ZICHY ​Mihály (1827, Zala - 1906, Szentpétervár) Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyidejűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt. 1844-ben Bécsbe került, ahol Waldmüller tanítványa volt. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a romantika kedvelt témáját mély pszichológiai kifejezőerővel dolgozta fel. 1847-től Waldmüller ajánlására Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett. Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett. 1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruzarajza, akverell- és olajportréja látott napvilágot. A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajzsorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet eseményeit megörökítő rajzokon kívül azonban a népélet ábrázolására is talált módot utazásai során. 1867-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le. Párizsban tevékenyen részt vett a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet - a Párizsban élő magyar kisiparosok szervezete - munkájában, melynek utóbb elnöke lett. Trefort Ágoston megbízásából megfestette Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára c. képét. Következő nagyobb szabású képe 1875-ben készült: III. Henrik tivornyája. A Párizsi világkiállításra 1879-ben festett A rombolás géniuszának diadala c. festményét merész, antimilitarista mondanivalója miatt a francia hatóság kitiltotta a kiállításról. 1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra. Ettől kezdve főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg. (Ez utóbbinál a balladák szövegét is ő írta le.) Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit. Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.

Csányi Vilmos - Agresszió ​az élővilágban
Legyenek ​bárányok vagy farkasok, legyünk héják vagy galambok, egyformán érezzük és féljük az agressziót. Az állatvilág egyik legfontosabb adaptív mechanizmusa (kivéve amikor inadaptív), az emberek számára pedig külső és belső környezetük alapvető jellemző. És természetesen mindenkit foglalkoztat lényege, hatásmechanizmusa, állattenyésztőt, zoológust, békeharcost és rendőrt. Ne várjunk rövid definícióit, egyszerű magyarázatot ettől a könyvtől! Kapunk viszont sok példát, értelmes (néha kissé eltérő) magyarázatokat, és ami a legjellemzőbb és az etológia lényege, objektivitásra törekvést. A könyv egészében interdiszciplináris jellegű: az etológusok mellett az idegélettan és a pszichológia képviselői is megtalálhatók a szerzők között.

Sárközi Mátyás - Micsoda ​életek
"Persze, ​hogy írhatnánk tudományos igényű angliai magyar emigrációtörténetet, korkép-elemzésekkel, statisztikákkal, számadatokkal és táblázatokkal. De a szépírót elsősorban az egyéni sorsmorzsák érdeklik, hiszen minden ember élete regény. A két világháborút, forradalmakat, fajüldözést és proletárdiktatúrát átélt magyaroké angol földön is többnyire kalandregény, ha nem éppen rémregény." - Sárközi Mátyás


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók