Ajax-loader

Kiss Béla

Rate_positive 144 Rate_neutral 4 Rate_negative 2

2339 napja velünk van ma itt járt

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (354)

Elena Ferrante - Amikor ​elhagytak
Olga, ​a csinos és okos fiatal nő, harmonikus családban neveli két gyermekét, egészen egy átlagos délutánig, amikor férje minden előzmény nélkül bejelenti: elhagyja. A kánikulában vergődő, elnéptelenedett olasz városban Olga végigjárja a közhelyesnek is mondható stációkat, megpróbálja visszaszerezni a férjét, nyomoz a vetélytárs után, a nyílt utcán jelenetet rendez, de azután sosem sejtett mélységekbe zuhan, otthona szertehullik, gyerekei kicsúsznak a kezéből, kifordul önmagából. Pokoljárását a múlt kísértetei övezik, de a legfőbb ellenfele önmaga. Kíméletlenül szembesülnie kell egész korábbi életével, csak azután találhat vissza régi énjéhez, és teremthet új kapcsolatot. A történetből egy szerelem bukásának, egy párkapcsolat kiüresedésének megrendítő eseményei bontakoznak ki, mégis Olga útja, amelyet tragédiákkal terhelten, konok makacssággal végigjár, drámaian egyedi, és éppen egyediségében hordozhat megváltó üzenetet minden sorstársának; talán ezért is volt akkora siker a közönség és a kritikusok köreiben egyaránt.

Michael Ondaatje - A ​háború fényei
1945-ben ​Nathaniel tizennégy éves, amikor szülei a háború végén nővérével, Rachellel együtt hátrahagyják Londonban, és Szingapúrba utaznak. A testvérpárt szüleik egy Molylepke nevű, titokzatos figura gondjaira bízzák. Pártfogójuk alighanem egy gonosztevő lehet – találgatja Rachel és Nathaniel, miközben lassanként megismerik azt a szokatlan kompániát, akik hosszú hónapokon át istápolják és meghökkentő formákban tanítgatják őket. A két tizenéves egyre inkább meggyőződik arról, hogy gyanújuk Molylepkével kapcsolatban nem alaptalan, és bizalmukba fogadja botcsinálta gyámjukat és ismeretségi körét, akiket valami ködös múltbeli háborús szolgálat tart össze. Tizenkét esztendővel később Nathaniel nekirugaszkodik, hogy összeillessze az emlékek töredékeit: voltaképp mi is történt velük annak idején? Édesanyjuk hónapok múltán, az apjuk nélkül tért vissza, és egyetlen kérdésükre sem adott választ. London szürke épületei, nátriumgőzlámpák, a kivilágítatlan utcákon égő máglyák, pislákoló jelzőfények és sejtelmesen repkedő gyertyalángok szolgáltatnak hátteret a kutatáshoz, melynek eredményén már maga Nathaniel sem képes eligazodni. Ondaatje szívbemarkoló regénye látszatok és intrikák, erőszak és szerelem bonyolult szövedékét tárja fel, újra meghozva a világsikert az elmúlt ötven év egyik legnépszerűbb írójának. Michael Ondaatje kanadai író, 1943-ban született Sri Lankán, jelenleg Torontóban él feleségével. Legismertebb műve Az angol beteg, amelyből kilenc Oscar-díjat elnyert filmadaptáció készült és melyet a Man Booker díj ötven éves története legjobb regényének választottak. A háború fényei a hetedik regénye.

Ken Follett - A ​katedrális
A ​világszerte népszerű Ken Follett legsikeresebb regénye. A cselekmény a középkorban, a XII. századi Angliában játszódik. A könyv oldalain középkori világ kel életre, mely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a hideg kőpadlókon zajló forró ölelkezéseket, kínzást, gyilkosságot és a szerzetesi élet keserveit. A cselekmény egy katedrális építése körül bonyolódik, melyért Benedek-rendi szerezetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén; körülöttük vér, ármány és szerelem.

Ken Follett - Az ​ígéret földje
A ​XVIII.század végén játszódó történet hősei Skóciából indulnak útnak, és Angliából, London bűzös sikátoraiból, egy vitorláshajó nyirkos mélyén utazva jutnak el az akkortájt benépesülő Ígéret földjére, vagyis Amerikába. Tetteiket a szenvedély irányítja: a gyűlölet, a szeretet és a szerelem vezérli a családi, baráti és intim kapcsolatokat. Az érzelmek megkötő és felszabadító ereje segíti át a hősöket az élet rejtélyes, izgalmas nehézségein, a kalandok szövevényes bonyodalmain, a világ vonzó, ellenállhatatlan szépségei felé.

Williams_augustus
elérhető
9

John Williams - Augustus
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).

John Updike - Így ​látja Roger
Egy ​New England-i egyetem világába vezet, főhőse egyetemi tanár, teológus, a korai egyháztörténet kutatója. s ellenlábasa a kor hőse. Számítógép-szakember. Roger professzor istenképe a múltban gyökerezik, de felszínes - ellenlábasáé a jelenkorban, a természettudományban, de az ő hitét mély meggyőződés fűti: élete célja, hogy Isten létét a számítógéppel bizonyítsa. Kettőjük spirituális küzdelme eldöntetlenül végződik - Isten bizonyítatlan és bizonyíthatatlan. Mint ahogy eldöntetlen marad magánéletük küzdelme is, ami - meglehet - csak Roger professzor képzeletében zajlik: Roger gondolatban végigéli felesége és a számítógép-varázsló házasságtörő viszonyát. Miközben a maga óvatos módján ő is elmerészkedik a házasságtörés határvonaláig - hazulról elkóborolt fél-unokahúgával. Ez a viszony is, az a viszony is felemás módon ér véget. Mint ahogy felemás módon mindkettőjük hite is.

John Updike - A ​kentaur
Nemzeti ​Könyvdíj, 1964 A Kentaur egy görög, mitikus történet újramondása modern környezetben. Updike a Nyúl-sorozat első könyvét követően és A Farmot megelőzően írta, az USA-ban eredetileg 1963-ban jelent meg. Kheirón egy bölcs, nemes lelkű kentaur volt, aki fájdalmas sebet kapott, mégsem volt képes meghalni és lemondott a halhatatlanságáról Prométheusz javára. Updike huszadik századi változatában az Olymposzból egy kisvárosi középiskola lesz, Kheirónból George Caldwell középiskolai tanár, Prométheusz pedig nem más, mint Caldwell tizenöt éves fia, Peter. Kheirón agóniáját Caldwell életének utolsó három napja örökíti meg, amelyről az amerikai Nemzeti Könyvdíj zsűrije azt írta: „…merész beszámoló egy apa-fiú konfliktusról, amelynek során az apa rengeteg mindent nem képes kifejezésre juttatni, fia viszont annál inkább.”

John Updike - Nyúlszív
Nyúl, ​a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt. De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.

John Updike - Nyúlcipő
Nyúl ​– nemrég még egy kisváros középiskolájának kosarassztárja, ma, huszonévesen, az 1950-es évek vége felé áruházi ügynök – nemigen akar beleszokni a házaséletbe. A gépies-népies amerikai udvarlás után (légyottok kölcsönlakásban meg az autó hátsó ülésén) feleségül vett Janice hamar teherbe esett, és máris iszik: az asszony méla unatkozása mintegy eljövendő életük szürkeségét vetíti a körvonalazatlan, de igen intenzív ábrándokat kergető Nyúl elé. Azt a fajta szürkeséget, amely szülei megsavanyodott házasságában, apja robotéletében, apósa kisszerű ügyeskedésében, anyja és anyósa örök elégedetlenségében ölt testet előtte. Az első szökési kísérlet csupán egy eszeveszett autózás, a második azonban egy prostituált karjai közé vezet – Ruthban az igazi szerelem (talán csak félig csalóka) ígéretét látja hősünk. Ám Janice közben megszüli második gyereküket, s Nyulat visszarántja a kötelesség – testi-lelki terelgetői nemcsak a család, a mindkét ági szülők, a munkáját fáradt-lelkesen végző pap, hanem önnön, alakulófélben lévő felelősségérzete is.

John Updike - Párok
A ​világhírű amerikai író e remek regénye megjelenése után kilenc hónapig vezette a könyvek népszerűségi listáját az USA-ban, s az egész könyvet átlengő erotika miatt nagy botrányokat kavart. A történet a közelmúltban, egy amerikai kisvárosban játszódik, ahol a munkán és a házasságtörésen kívül mást nem nagyon lehet csinálni. A párok - mindenki a másik párjával - kényelmes ágyakban űzik szeretkezéseiket: van akinek ez csupán játék, van akinek igazi szerelem, van akinek hódító és bódító érzés, van akinek csak pajzs a halálfélelem ellen. A házasságtörés - írta Updike - lehetőség egy jelentéktelen ember számára egy másik jelentéktelen ember élvezetére. A nyers szókimondás és a filmszerű, briliáns stílus egysége a mű, az amerikai házasság - és házasságtörés - kegyetlenül őszinte ábrázolása.

John Updike - Gyere ​hozzám feleségül
Jerry ​Conant szereti Sally Mathiast, - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás... A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret fájdalmát.

John Updike - Nyúlketrec
Harry ​(„Nyúl”) Angstrom visszatért feleségéhez, befogta magát az igába: apja mellett robotol egy kis nyomdaüzemben. Most éppenséggel Janice az, aki szökni akar – házasságuk érzelmi elsivárosodása az autóügynök Charlie Stavroshoz, apja egyik beosztottjához űzi. Körülöttük ott tombolnak az 1960-as évek, a faji zavargások, a polgárjogi küzdelmek, a vietnami háború és nem utolsósorban a Holdra szállás évtizede. A társadalmi változások nagy korszaka Nyúl fejlődésének is jelentős állomása. Kristályosodik alapvető konzervativizmusa, de szabadság- és embereszménye is: egyfelől makacsul újra és újra kiáll Amerika vietnami „küldetése” mellett, nem hajlandó csakis rosszat feltételezni a politikusokról, másfelől az új jelenségeket is szeretné megérteni, nyitott minden interpretáció, minden vita előtt. Janice elköltözött, egyedül kell nevelnie fiukat, a tizenhárom éves Nelsont, s ráadásul befogad a házába két „forradalmárt”: a törvény elől bujkáló, kábítószer-élvező és -terjesztő, önjelölt Megváltó, fekete vietnami veteránt, Szúnyogot és az alig tizennyolc éves gazdag hippilánykát, Jillt. Éjszakába nyúló eszmecseréik, mozgalmi „szeminárjaik” hűen tükrözik a társadalmi felfordulás zavarosságát éppúgy, mint elkerülhetetlenségét és végső kilátástalanságát. A kendőzetlenül ábrázolt szerelmi háromszög s maga a történet megint csak tragédiába torkollik, hogy azután Janice és Nyúl, az emblematikus amerikai átlagházaspár tovább folytassa ketrecbe zárt, mégis egyre kiteljesedő életét.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (78)

Lucinda Riley - Fény ​az ablak mögött
Édesanyja ​halála után Emilie de la Martiniéres hatalmas vagyont örököl, többek között az omladozó dél-franciaországi kastélyt és az azt körülvevő szőlőt. A lányra amúgy is hatalmas súlyként nehezedik az öröksége, és most megroppan a hagyatékkal kapcsolatos feladatok terhe alatt. A fiatal angol műkereskedő, Sebastian Carruthers siet a segítségére, akinek a felbukkanása éppoly titokzatos, mint a kastély renoválásakor előkerülő versek, amelyeket apja nagynénje írt sok-sok évvel ezelőtt. Emilie elhatározza, hogy a titkok nyomába szegődik és felderíti a múltat. Az események a nácik megszállta Franciaország világába vezetik, amikor is brit ügynökök minden veszedelemmel – a lelepleződéssel, a Gestapo kínzásaival – dacolva a francia ellenállás mellé állnak, hogy akár életüket is kockára tegyék Európa felszabadításáért. A bátor hősnők egyike éppen Dél-Franciaországba kerül bevetésre, így az angol kémnő és Emilie családjának története kibogozhatatlanul összefonódik, és végzetes eseményekhez vezet… Lucinda Riley regényei hangos sikert aratnak szerte a világban, e kötete történelmi eseményekben és szerelmi fordulatokban bővelkedő regény, letehetetlen olvasmány a romantika és az izgalmak elegyének kedvelői számára.

Louisa May Alcott - Kisasszonyok
A ​March család négy lánya - Meg, Jo, Beth és Amy - számára nehéz idők járnak. Édesapjuk az amerikai polgárháborúban szolgál, anyjuk otthon igyekszik elfogadható életet teremteni. Sok megpróbáltatást és jó pár örömteli fordulatot végigélve, a lányokból igazi kisasszonyok válnak a történet végére.

4625174_5
elérhető
13

Cormac McCarthy - Suttree
A ​jó családból származó Cornelius Suttree - vagy ahogy ivócimborái hívják, Bud - lemondott a kiváltságosok életéről, hogy horgászként tölthesse napjait egy rozoga lakóhajón a Tennessee folyó partján, Knoxville közelében. A társadalom peremén különcök és lecsúszott csodabogarak - bűnözők, alkoholisták, hajléktalanok, kurvák és szerencsevadászok - között él, ám távolságtartása, humora és büszkesége képes kiemelni Sutreet ebből a testi-lelki mélynyomorból. A részben önéletrajzi ihletésű, először 1979-ben megjelent Suttreeban Cormac McCarthy a korai regényeitől eltérően szereplők tucatjait mozgató, gigantikus társadalmi tablót alkotott. Lehengerlő erejű látomás ez az ötvenes évek kocsmákban tengődő alvilágáról és a szerző állandó témájáról: a fülledt, misztikus és minden ízében groteszk amerikai Délről. McCarthy Cornelius Sutree figurájában megteremtette a modern idők Huckleberry Finnjét. Kritikusai szerint a Sutree az egyik legfontosabb amerikai egzisztencialista regény.

Caroline Hulse - A ​felnőttek
Egy ​volt házaspár, a lányuk és az új partnereik. Ugyan, mi baj történhet? Matt és Claire kizárólag a lányuk, Scarlett érdekeit tartották szem előtt, amikor a közös karácsonyi víkendről döntöttek. Hiszen melyik épeszű ember akarna öt teljes napot együtt tölteni a volt és a jelenlegi szerelmével? Egy hétévesnek viszont bizonyára nagy öröm, ha együtt mókázhat a szüleivel, anya teljesítménykényszeres pasijával és apu kicsit flúgos, tudós barátnőjével, aki talán még állatokon is kísérletezik. Különösen jó hír ez akkor, ha Scarlett aktuális legjobb barátja, a többiek számára láthatatlan nyúl, Posey is velük tart a kiruccanásra. A Vidám Vadonban pedig minden adott, hogy a díszes társaság igazán jól érezze magát. Mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb elfoglaltságot, hiszen programlehetőségben és italban igazán nincs hiány. A kényszerű nosztalgiázás, azonban próba elé állítja az egykori és az aktuális párokat.

Leïla Slimani - Altatódal
Myriam, ​a francia-marokkói ügyvédnő úgy érzi, munka nélkül nem lehet boldog - így hát bébiszittert kell keresni a gyerekek mellé. Arról nem is álmodtak a férjével, hogy megtalálják a tökéletes dadát, Louise-t, aki udvarias, szolgálatkész, játszik a gyerekekkel, varázslatos esti meséket talál ki és énekel nekik, zsúrokat szervez, remekül főz, tisztán tartja a lakást, és zokszó nélkül marad akár estére is. Ez az eszményi dada a mi Édes Annánk mai párizsi mása. Saját elrontott, magányos, végleg kisikló külvárosi élete helyett egy jómódú család életébe éli bele magát, a tébolyig... A legelső mondatból - "A baba meghalt" - már tudjuk, mi fog történni, mégis hallatlanul izgalmas (és egyben rejtélyes) a folyamat, amely a gyilkossághoz elvezet. A marokkói születésű Leïla Slimani tizenhét éves kora óta él Franciaországban. Nagy sikert aratott már első regényével is (Dans le jardin de l'ogre), amely egy nimfomániás nő történetét meséli el, az Altatódallal pedig elnyerte a Goncourt-díjat, amelyet 1903 óta ítélnek oda az év legjobb francia nyelvű regényének.

Donna Tartt - A ​titkos történet
Öten ​voltak - négy fiú meg egy lány. Két fiú szemüveget viselt, a harmadik albínó volt, az ikrek pedig, a fiú meg a lány, akár két flamand angyal. Megközelíthetetlen, titokzatos csoport a kis vermonti egyetemen. Már amit tanultak: az ógörög, az is a kiválasztottság légkörével vonta be őket. Ebbe az arisztokratikus társaságba csupán egyetlen új diáknak sikerül bejutnia: a feltörekvő Richard Papennek. Ő beszéli el évekkel később a csoport titkos történetét. A különös ifjak megszállott professzoruk vezetésével nemcsak tanulják, hanem át is élik a hajdani kultúrát, az ősi vallást, a mámoros orgiákat, hol az isten vért követel... Történhet-e bűn? Baleset? Áldozat? Hogyan lesz bűnhődés az árulóra kirótt büntetésből? Hogyan folyik egymásba elfojtott és megélt szerelem, szabadság és lelkifurdalás, álom és valóság, élet és halál? Donna Tartt könyve bűnügyi regény, a lélek rezdüléseit boncolgató finom olvasmány, mulattató és szívbe markoló. Egy fiatal amerikai írónő első regényét tartja kezében az olvasó: Mely máris világsiker.

Ann Napolitano - Ezüst ​madarak
Egy ​nyári reggelen a tizenkét éves Edward felszáll egy New Yorkból Los Angelesbe tartó repülőgépre. Rajta kívül száznyolcvanhatan utaznak Kaliforniába: többek között egy tőzsdecápa, egy Afganisztánban szolgált veterán, egy fiatal nő, aki nemrég tudta meg, hogy gyermeket vár, egy haldokló iparmágnás és egy szabad lelkű asszony, aki a kontrollmániás férje elől menekül. Nem is különbözhetnének jobban egymástól. Egy dolog azonban összeköti őket: mindannyiuk élete fordulóponthoz érkezett. A sors azonban mást tartogat számukra: a repülő félúton lezuhan. Edward az egyedüli túlélő. Csodával határos megmenekülése egész Amerika érdeklődését felkelti, és a fiúból akarata ellenére egy csapásra híresség lesz. Ám nemcsak a nemkívánt ismertséggel kell megküzdenie, hanem a baleset következményeivel is. Ann Napolitano életigenlő regényében az emberi sors nagy kérdéseire keresi a választ. Miből merítünk erőt a mindennapokhoz? Hogyan bízhatunk meg másokban? Hogyan lehet teljes szívvel megélni az életet? Felemelő történet öt ember életéről és egy kamasz fiúról - amely belopja magát a felnőttek szívébe.

Chris Carter - Egy ​gonosz elme
Ha ​eszébe jutsz... meghalsz. Egy bizarr baleset folytán egy még bizarrabb gyilkosságra derül fény egy amerikai kisvárosban. A férfira azonban, akit a kettős gyilkosság vádjával letartóztatnak, hamarosan egy még sokkolóbb gyanú árnyéka vetül: legalább huszonöt éve folyamatosan rabolja el, kínozza és csonkítja meg az áldozatait. A gyanúsított azt állítja, ártatlanul keveredett bele az egészbe, és egy titokzatos idegen követte el a bűntényeket. De vajon lehet-e hinni neki? Az FBI azonnal nyomozni kezd az ügyben, nemsokára azonban külső segítséget kell kérniük. A sorozatgyilkosokra specializálódott, elismert kriminálpszichológust, Robert Huntert bízzák meg azzal, hogy hallgassa ki a gyanúsítottat. Ez a nyomozó számára az eddigi pályafutása során kapott legnehezebb feladatnak bizonyul. A kihallgatás alatt ugyanis borzasztó titkok kerülnek napvilágra, amilyenekre senki sem számított. A legnagyobb titok mégis a gyilkos kilétét fedi, akinek az elkapásához Hunternek a saját magát kísértő démonokkal is szembe kell néznie...


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (134)

Wu Ming-Yi - Rovarszemű ​ember
Vajo-vajo ​szigetét minden másodszülött fiúnak el kell hagynia aznap, amikor betölti tizenötödik életévét - így áldozzák fel a tengeristennek. Atile'i a legerősebb úszóként és a legjobb csónakosként elhatározza, hogy dacol a sorssal, és ő lesz az első, aki életben marad. Alice, akinek férje és fia is örökre eltűnt a hegyekben, tengerparti házában csendben készül az öngyilkosságra. Tervét azonban keresztülhúzza a Tajvan partjainak ütköző hatalmas szemétsziget, amelyen Atile'i menedéket talált. A katasztrófa után Alice a fiúval elindul a hegyekbe néhai férje nyomában, abban reménykedve, hogy megfejti családja eltűnésének rejtélyét. Útjukon feltámadnak az emlékek, különös kapcsolat alakul ki köztük, és feltárul egy sötét titok, amely arra készteti Alice-t, hogy megkérdőjelezzen mindent, amit addig tudott. Wu Ming-yi 1971-ben született Tajvan szigetén. A rovarszemű ember a negyedik regénye, amely 2011-ben jelent meg.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Leïla Slimani - Altatódal
Myriam, ​a francia-marokkói ügyvédnő úgy érzi, munka nélkül nem lehet boldog - így hát bébiszittert kell keresni a gyerekek mellé. Arról nem is álmodtak a férjével, hogy megtalálják a tökéletes dadát, Louise-t, aki udvarias, szolgálatkész, játszik a gyerekekkel, varázslatos esti meséket talál ki és énekel nekik, zsúrokat szervez, remekül főz, tisztán tartja a lakást, és zokszó nélkül marad akár estére is. Ez az eszményi dada a mi Édes Annánk mai párizsi mása. Saját elrontott, magányos, végleg kisikló külvárosi élete helyett egy jómódú család életébe éli bele magát, a tébolyig... A legelső mondatból - "A baba meghalt" - már tudjuk, mi fog történni, mégis hallatlanul izgalmas (és egyben rejtélyes) a folyamat, amely a gyilkossághoz elvezet. A marokkói születésű Leïla Slimani tizenhét éves kora óta él Franciaországban. Nagy sikert aratott már első regényével is (Dans le jardin de l'ogre), amely egy nimfomániás nő történetét meséli el, az Altatódallal pedig elnyerte a Goncourt-díjat, amelyet 1903 óta ítélnek oda az év legjobb francia nyelvű regényének.

Veres Attila - Odakint ​sötétebb
1983-ban ​minden megváltozott Magyarországon. Az egyik erdőben újfajta állatok jelentek meg, hosszú csápjaikkal a faágakon kapaszkodva. Sehol a világon nem láttak még hozzájuk hasonlót. Életműködésük érthetetlen - nincs szükségük élelemre, de imádják a cukrot, meg lehet őket érinteni, de nem lehet lefényképezni. Emésztőváladékuk sokak szerint gyógyítja a rákot. De ami talán a legkülönösebb: nem lehet őket kivinni az országból. Csoda történt, vagy csupán nem vettünk észre valamit, ami végig a szemünk előtt volt? Miután csaknem kiirtottuk őket, telepeket hoztunk létre, hogy a fennmaradtakat biztonságban tudjuk. Gábor egy ilyen telepre érkezik dolgozni. Felelősség nélküli munkának tűnik: délelőtt etetés és trágyalapátolás, majd hosszú, unalmas délutánok langyos sörök és külföldi fiatalok társaságában, akik Gáborhoz hasonlóan mind menekülnek valami elől, legyen az egy régi szerelem, vagy a felnövéssel járó felelősség. De Gábort az állatok választották ki. Senki sem gondolja, hogy ez jelentőséggel bír... de mi van, ha mégis? Ha az egyszerű nyári munka hamarosan bizarr, iszonyattal, halállal teli rémálommá válik, melynek a tétje sokkal nagyobb, mint azt bárki gondolta volna? Veres Attila a lovecrafti horrort és a vandermeeri szürreáliát vegyíti első regényében, egyszerre tisztelegve a spekulatív fikció múltja és jövője előtt.

Jessie Burton - A ​babaház úrnője
Mindazt, ​amit látsz, játéknak veszed. Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni. Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai. Jessie Burton 1982-ben született. Első regénye, A babaház úrnője 2014-ben jelent meg, melyet Anglia legnagyobb könyvesbolthálózata, a Waterstones az év könyvévé választott. 2015-ben 31 nyelven jelenik meg a regény. A szerző jelenleg második művén dolgozik.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (132)

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

Wu Ming-Yi - Rovarszemű ​ember
Vajo-vajo ​szigetét minden másodszülött fiúnak el kell hagynia aznap, amikor betölti tizenötödik életévét - így áldozzák fel a tengeristennek. Atile'i a legerősebb úszóként és a legjobb csónakosként elhatározza, hogy dacol a sorssal, és ő lesz az első, aki életben marad. Alice, akinek férje és fia is örökre eltűnt a hegyekben, tengerparti házában csendben készül az öngyilkosságra. Tervét azonban keresztülhúzza a Tajvan partjainak ütköző hatalmas szemétsziget, amelyen Atile'i menedéket talált. A katasztrófa után Alice a fiúval elindul a hegyekbe néhai férje nyomában, abban reménykedve, hogy megfejti családja eltűnésének rejtélyét. Útjukon feltámadnak az emlékek, különös kapcsolat alakul ki köztük, és feltárul egy sötét titok, amely arra készteti Alice-t, hogy megkérdőjelezzen mindent, amit addig tudott. Wu Ming-yi 1971-ben született Tajvan szigetén. A rovarszemű ember a negyedik regénye, amely 2011-ben jelent meg.

Esterházy Péter - Javított ​kiadás
"Álmomban ​azt magyarázom apámnak, miközben ő kezemre teszi azt a nagy, súlyos apakezét, hogy az a jó, ha megírom ezt a históriát, ezt a szót használom, históriát, úgy mondom, mint egy gyereknek a doktor bácsi, ne féljen, nem fog fájni, ez a legjobb megoldás. Mint valami betegségről beszélek a "dologról", amiről senki nem tehet, és ő a szenvedő alanya. Hogy a kezét az enyémre tette, az olyan erős, jó érzés, hogy föl is ébredek. Nyolc óra van, gyorsan leírom (leírtam). Próbálok válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen érzés vagy kedv vagy hangulat maradt bennem az álom után, de a jónak csak az emléke van meg, mostanra csak a fázás maradt, fázom." Esterházy Péter Esterházy Péter új könyve a Kossuth-díjas író édesapjának ügynök múltját tárja az olvasók elé.

Zadie Smith - Fehér ​fogak
A ​második világháború utolsó napjaitól az ezredfordulóig ível Zadie Smith regénye, amelyben három észak-londoni család élete gabalyodik össze minden lehetséges módon: szerelemben és gyűlöletben, politikában és történelemben, s a vak vagy éppen bölcs? véletleneknek abban a hátborzongató elegyében, amely mindent ésszel kibogozhatatlan szövevénnyé kutyul. A színtiszta angol Archibald Jones és a bangladesi Szamad Miah örök barátsága 1945-ben köttetik, amikor egy angol tankban szolgálnak, s végül az unalmas utászmunka mellett egy kis kaland is kijut nekik: elfognak egy francia tudóst, aki a náciknak dolgozott Egy elrontott első házasság, egy meghiúsult öngyilkossági kísérlet és az áldásos véletlenek összjátéka után, immár valamikor a hetvenes években Archibald egyszer csak azon veszi észre magát, hogy egy gyönyörű szép, csokoládébőrű jamaicai lány a felesége: a vakítóan fehér fogú Clara A gyerekek Szamad iker fiai és Archie-ék lánya a gyökereiket, identitásukat, istenüket és életük értelmét keresve lázadnak a szülők ellen: történelmi sebek fakadnak fel, hormonok és hitek tombolnak bennük és szélsőséges ideológiákat valló fundamentalista mozgalmak körülöttük, s minden még bonyolultabb lesz, amikor megjelenik a színen a bölcs, racionális Chalfen család és a FuturEgér, az a genetikailag módosított kis állat, mellyel a nagy tudós Chalfen meg akarja mutatni az emberiségnek, hogy immár úrrá lehetünk a véletleneken, s az ember hála a hozzá hasonló tudósok áldásos munkájának többé nem lesz kiszolgáltatva elhibbant, vak gének működésének. S egy nagy zárójelenetben, amikor az isteni teremtésbe beavatkozni próbáló Chalfen ellen lázad és tüntet az iszlám fundamentalista (Szamad fia), a radikális állatvédő (Chalfen fia) és a Jehova tanúja (Clara anyja), a sors megint Archibaldra, a tökéletes átlagemberre bízza a hősi tettet...

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

Ian McEwan - Vágy ​és vezeklés
1935 ​nyarának legforróbb napján a tizenhárom éves Briony meglesi nővérét, amint az a szomszéd fiú szeme láttára levetkőzik, és a Tallis-ház parkjának ékes szökőkútjába merül. Az írói tehetséggel megáldott kislány a nap folyamán más rejtélyes események szemtanúja is lesz, és gyermeki, de nem éppen ártatlan képzelete kiszínezi a valóságot, szörnyű titkokat sejt a két kamasz évődése mögött. Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Vágy és vezeklés ragyogóan és lebilincselőn ábrázolja a gyermekkor végét, azt a pillanatot, amikor első komoly döntésünk súlya ránk nehezedik. Vajon hazudhatunk-e magunknak egy életen át? Az évtizedeket átívelő regény a háború sújtotta Anglia harctereitől, napjainkig kíséri végig egy beteljesületlen szerelem történetét, míg a középpontban a szégyen és a megbocsátás, a jóvátétel és a nehéz feloldozás mélységes - és mélységesen megindító - vizsgálata áll. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. Érzéki nyelvezetét, filmszerű látásmódját és hihetetlen emberismeretét világszerte méltatják. Kritikusai szerint a brit irodalom ezzel a regénnyel lépett be a XXI. századba.

Markus Zusak - A ​könyvtolvaj
1939, ​a náci Németország A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. És egyszer csak hullani kezdenek a bombák. 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Kollekciók