Ajax-loader

bukovics

Rate_positive 1636 Rate_neutral 12 Rate_negative 0

2430 napja velünk van 0 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Peter Z. Malkin - Harry Stein - Eichmann ​a markomban
Harminc ​évvel ezelőtt izraeli ügynökök egy kis csoportja rábukkant a világ egyik legtöbbet keresett bűnözőjére, Adof Eichmannra. Peter Z. Malkin volt az az ifjú izraeli, aki egy Buenos Aires-i utcán elrabolta Adolf Eichmannt. Évtizedeken át titokban tartották a nevét. Most azonban elolvasható lélegzetelállító története, az Eichmann azonosítására irányuló, szigorúan titkos akciótól kezdve a megdöbbentő felfedezésekig, amelyekre Malkin jutott az Eichmann-nal folytatott, titkos beszélgetések során. Az eredmény két féfri portréja. Egyikük, egy szabadságharcos, azért is küzd, hogy megőrizze emberségét a háború közepette. A másik, Adolf Eichmann, a "jó német", aki - különösena Malkin és Eichmann között folyt, eddig még nem publikált beszélgetések fényében - maga az ördög, aki ráadásul a leginkább nyugtalanító módon mutatkozik meg. Talán nincs is más, első kézből származó beszámoló, ami így megdöbbentené és feldühítené az olvasót, ami ilyen gyorsan könnyeket csalna elő az emberből, és ami örökre megváltoztatná gondolkodásmódját.

Viz László - A ​torinói halotti lepel
Ez ​a könyv arról a Torinóban ôrzött halotti lepelrôl szól, mely egy keresztre feszítéssel kivégzett ember ruhátlan holttestének képét ôrzi, és amit ezért a keresztény hívek többsége mindig is Jézus temetési leplének tartott és tisztelt.A lepel tisztelete a múlt század végéig a hagyományra támaszkodott. De 1898-ban Secondo Pia torinói ügyvéd lefényképezte a leplet, és e fényképek a lepelnek olyan soha nem sejtett tulajdonságait tárták fel, melyek miatt az az elmúlt néhány évtizedben a tudományos érdeklôdés középpontjába került.

Borzák Tibor - Családregény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rita Monaldi - Francesco Sorti - Imprimatur
IMPRIMATUR SECRETUM VERITAS MYSTERIUM UNICUM ... ... "Monaldi ​& Sorti a műfaj megteremtőjét, Umberto Ecót is felülmúlja" NRC "Ez a különös érdekfeszítő és gazdagon részletezett történelmi thriller olyan pazar és lenyűgöző, mint a korszak, amelyben játszódik." The Independent Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte.

Laura Mucha - Kit, ​miért, hogyan szeretünk?
Létezik ​"szerelem első látásra"? Mit keresünk a partnerünkben? Természetes-e a monogámia? Miért lépnek félre az emberek? Honnan tudjuk, hogy ideje továbblépni? A legtöbb ember fél nyíltan és őszintén beszélni a szerelmi életéről. Nekik szól a Kit, miért, hogyan szeretünk? Laura Mucha nagy sikerű könyve a legújabb tudományos tényeken alapul, amit több száz ember személyes története tesz átélhetővé és emberközelivé. A könyv szerzője több mint 40 országból 200 ember vallomását dolgozta fel, akik legszemélyesebb történeteiket, érzéseiket, észrevételeiket fogalmazták meg a szerelemről. E kivételesen őszinte, intim és megvilágító erejű beszélgetések ihletésére veti bele magát Laura Mucha a szerelem vizsgálatába a természettudomány, a pszichológia és a filozófia aspektusából. Az interjúalanyok kendőzetlenül beszélnek szerelmi kapcsolataikról, örömeikről és problémáikról, Laura Mucha pedig biztos kézzel vezet minket a szerelem fellobbanásától a hűtlenségen vagy a konfliktusokon át a kapcsolatokat lezáró szakításig, válásig... vagy a halálig.

281304_177544242314197_5944327_n
elérhető
92

Scott Westerfeld - Csúfok
Mindenki ​tündöklően gyönyörűvé válik, mint egy szupermodell. Mi ebben a baj? Tally hamarosan tizenhat éves lesz, és már alig várja. Nem a jogosítvány miatt, hanem hogy végre szép legyen. Tally világában a tizenhatodik születésnap egy olyan műtétet jelent, ami az embert taszító csúfból lélegzetelállító szépséggé változtatja. És azonnal egy olyan high-tech paradicsomba kerül, ahol nincs más dolga, mint őrületesen nagyokat bulizni. Néhány hét múlva ő is megérkezik oda. De új barátnője, Shay nem biztos benne, hogy széppé akar válni. Szívesebben próbálná ki az életet odakint. Amikor Shay megszökik, Tally a szépek világának egy teljesen új oldalát ismeri meg - és ez taszító. A hatóságok az elképzelhető legrosszabb ajánlatot teszik a lánynak: találja meg barátnőjét és adja a kezükre, máskülönben sosem változhat széppé. Döntése örökre megváltoztatja az életét. Egy új, rabulejtő trilógia első kötete.

Claire Calman - Leckék ​vasárnapi apukáknak
Scott ​bedőlt a csábításnak, ami egy hosszú combú, fergeteges alakú, igéző szemű nő alakjában érkezett az életébe. Egy aprócska félrelépés nem a világ, gondolta… Hát, elszámította magát. Felesége, Gail nemcsak hogy kizárja az otthonukból, de hallani sem akar a kéztördelő, bűnbánó Scottról. A férfi élete darabokra esik szét. Mi a módja, hogy bukott szülőből újra zseniális apa, fantasztikus szerető és kiváló társ legyél, vagy legalábbis megközelítsd az eszményit… A Leckék vasárnapi apukáknak a bűnös férj, a sértődött feleség, a megszeppent kamasz lány és a szeretetéhes fiú szemszögéből meséli el egy válás és egy újrakezdés történetét. Claire Calman bestsellerei a női magazinok olvasóinak kedvenceivé váltak szerte a világon. Friss humorú, sodró lendületű történeteiben szinte együtt lélegzünk, izgulunk, szeretünk és nevetünk figuráival. Sikerkönyvei egyszerre varázsolnak el és nyitják fel szemünket olyan hétköznapi bölcsességekre, amelyeket csak az igazán kiemelkedő írók tudnak szerethető regényekbe foglalni.

Maggie Stiefvater - Shiver ​- Borzongás
Grace ​nem tud élni egy sárga szemű farkas borzongató közelsége nélkül. Sam két életet él: a nyárban és a télben... Aztán Grace találkozik egy sárga szemű fiúval, aki olyan ismerős, hogy eláll a lélegzete. Az ő farkasa! Csak ő lehet! De a tél itt van a nyakukon... Hagyd, hogy Maggie elbűvöljön a meséjével! Szeretni fogod.

Erich Maria Remarque - A ​fekete obeliszk
Az ​egyre keserűbb író a második világháború utáni évtizedekben írta ezt a Magyarországon mindeddig nem igazán ismert remekművet. Azokban az években, amikor kihúnyt megint az optimizmus fénye, hogy netán az emberiség megelégelte már a háborút, és a közeljövőben fel fog ragyogni a világbéke napja. "A világ békéje! Soha nem beszéltek róla többet, és tettek érte kevesebbet, mint a mi időnkben!" - fogalmazza meg az író ennek a regényének bevezetőjében. "Ezért nem árt, ha egyszer visszamegyek azokban a csodálatos években, amikor a remény zászlóként lobogott felettünk, és olyan gyanús dolgokban hittünk, mint emberiség, igazságosság, tolerancia - és abban is, hogy egyetlen világháborúnak elegendő tanulságul kell szolgálnia egy emberöltő számára." Ezek a "csodálatos évek" az első világháború utáni Németországban zajlanak. A történések hősei sírásók, prostituáltak, temetkezési vállalkozók és a Werdenbürcki Költők Klubja. A legjobban fizetett mesterségek a kifordult világban! A szűk helyszín is ennyi csupán, a Városi Temető és a mellette található utcák épületei: borbélyok, sírkövesek, egy elmegyógyintézet. De a világ mégis tele lelkesedéssel, hiszen a "nap besüt a Heinrich Kroll és Fiai Síremlékkészítő Cég irodájába. 1923. áprilisa van, és az üzlet jól megy..."

Erich Maria Remarque - Szerelem ​és halál órája
A ​Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem.

Max Gallo - A ​gyilkosok éjszakája
A ​náci uralom egyik legfélelmetesebb epizódja 1934. június 30. véres éjszakája, amikor Hitler igazi gengsztermódra leszámolt vetélytársával, Röhmmel, az SA parancsnokával. A Franciaországban rendkívül népszerű író oknyomozó dokumentumkrimije mesterien eleveníti fel az események feszültségét, a nagy leszámolást megelőző órák, napok, hetek, hónapok manővereit, intrikáit s magát a " hosszú kések éjszakáját" is. Gallo olyan érzékletesen rajzolja meg a politikai erőviszonyokat, hogy az olvasó számára nyilvánvalóvá válik: nem pusztán vetélkedésről, személyes bosszúról, az elfajztott SA-vezérek "megbüntetéséről" volt szó; az összeesküvéssel megvádolt Röhm és gárdája (és "mellesleg" sok-sok teljesen ártatlan ember) legyilkolása a további események szempontjából is nagy horderejű elhatározás eredménye, a nácik közti belső harc döntő mozzanata volt. Max Gallo 1932-ben született Nizzában. Író, történész, kritikus. Sok történelmi munkája, tucatnyi regénye jelent meg. 1984-ig a francia kormány szóvivője volt; jelenleg a Le Matin című párizsi újság főszerkesztője, képviselő az Európa Parlamentben.

Alesz Adamovics - Büntetőosztagosok
Ez ​a regény igen nagy sikert, s nem kevésbé nagy feltűnést keltett a Szovjetunióban. Írója nálunk sem ismeretlen, hiszen a _Hatinyi harangok_ szerzőjeként és a _Feljegyzések a blokád történetéhez_ társszerzőjeként, nevét a magyar olvasók is minden bizonnyal megjegyezték. A Büntetőosztagosokkal Adamovics olyan témához nyúlt, amely ha tabu éppen nem volt is, mindenesetre a ritkánál is ritkábban bukkant elő az utóbbi évtizedek szovjet irodalmában. A regény ugyanis azokról szól, akik a hitlerista támadás után, szembefordulván hazájukkal, átálltak az ellenség oldalára, és a Nagy Honvédő Háború egész ideje alatt a fasiszták zsoldjában harcoltak. Különböző nemzetiségű, korú, foglalkozású emberek ezek,akiket valójában csak egyetlen dolog fűz össze: tulajdon árulásuk tudata és ténye. Majd egyre inkább az, hogy a megszállók megtorló különítményeseivé válva, emberek számlálhatatlan ezreit mészárolva le, s falvak sok-sok tucatját téve a földdel egyenlővé – maguk tudják a legjobban, hogy önnön könyörtelen ítélet vár majd rájuk, amint üt a leszámolás óráját. A regény – voltaképpen dokumentumokból és tanúvallomásokból, írói rekonstrukciókból és belső monológokból fölépített alkotás – az árulás lélektanának és módozatainak olyan páratlanul mély, sokrétű ábrázolását nyújtja, amely a maga nemében valóban példa nélkülinek nevezhető. E korántsem könnyű, néhol pedig szinte györtelmes olvasmány megrendítő hatású mű. Kétségtelenül Alesz Adamovics eddigi legkiválóbb alkotása.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

James Clavell - A ​Patkánykirály
Dúl ​a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen "gyáván " megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között - tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában. "Drámai és totálisan magával ragadó regény, durva és brutális megnyilatkozásokkal. James Clavell lenyűgöző történetmesélő, csodás megfigyelő, olyan ember, aki sok mindent megért és megbocsát." _- New York Times_ "Félelmetesen izgalmas, várakozásokkal teli regény." _- Ian Fleming_ "Csodálatos regény." _- Washington Post_

Marcello D'Orta - Isten ​ingyér teremtett bennünket
Mi ​végre vagyunk a világon? Miért teremtett bennünket az Isten? Nagy kérdés, a filozófia két-három évezred alatt se tudott rá igazán megnyugtató választ adni. Ki tudja, miért nem kérdezték meg eddig a Nápoly környéki gyerekeket? Azazhogy: mostanában végre megkérdezték. Az Én reméljük, megúszom világhírű, nálunk is közismert szerzője, az arzanói gyerekek szeretett tanítója. Most végre tudjuk: „Isten azért teremtett bennünket, hogy nyugodtan elküldhessen bennünket a paradicsomba." Ezért nyilvánvaló, hogy „Isten jól tette, hogy megteremtett bennünket". De a tízéves délolasz gyerek nem egyszerűen csak lefordítja a biblia, a hittan igazságait. Hozzáteszi a maga nem megvetendő, XX. század végi élettapasztalatát. Meghosszabbítja a jól-rosszul megemésztett történeteket, életszabályokat, hozzájuk teszi a maga morálját. Csoda-e, ha úgy gondolja, hogy a Jóisten azért egy kicsit túlzásba vitte a teremtést? Azokat talán elhagyhatta volna, akik már hajnali hatkor kezdik a gyilkolást. Ő csak tudja, hogy nemcsak az egyiptomi fáraó volt „nagy görény", az a „Szaddamhuszejn" is. S ha voltak a világon olyan „nagy benga tahók", mint Góliát, akivel talán még Rambo se bírt volna meg, meg olyanok, mint Poncius Pilátus, akit le kellett volna karatézni, abból csakis az következhet, hogy "ha Isten teremtett bennünket, az ő baja". A nemes kérdésekre olykor kancsal, illetlen válaszok érkeznek a dolgozatokban. De éppen ez a szép D'Orta újabb dolgozatgyűjteményében. Nemegyszer az az érzésünk, hogy a józan ész mond képtelennek tetsző, mulatságos, de igaz kritikát a képtelen világról. Lator László

Leonore Fleischer - Rain ​Man - Esőember
Szívfacsaró ​történet... Charlie Babbitt: vagány (vagy annak hiszi magát), nyüzsgő és keservesen büszke. Amikor apja meghal, azt reméli, nagy vagyont örökölt. De apja mást gondolt. Raymond Babbitt: Charlie tizennyolc évvel idősebb bátyja, akiről Charlie semmit sem tudott: egy gyógyintézet ápoltja, saját elméjének foglya, gyermekkora árnyainak üldözöttje. És hárommillió dollár örököse. Amikor Charlie elrabolja Raymondot, és megpróbálja elrejteni, hogy megszerezze a pénzt, nem sejti, hogy mindkettejüket odüsszeiába hajszolja, keresztül-kasul Amerikán - a múltba vezető hosszú útra, vesztükbe, egyszersmind kölcsönös szeretetük váratlan újjászületéséhez.

Mary Berg - Napló ​a varsói gettóról
Mary ​Berg naplója az első autentikus dokumentum a varsói gettó történetéről. Először S.L. Shneiderman adta ki angolul New Yorkban, 1945 áprilisában. Rövidesen francia, olasz, dán, spanyol, portugál és héber nyelven is megjelent. Mary Bergről (eredeti nevén Miriam Wattenbergről), az ismert Lodzi régiségkereskedő lányáról már gyermekkorában kiderült, hogy képzőművészeti és irodalmi tehetséggel van megáldva. Tizenöt éves, mikor a németek megtámadják Lengyelországot. Miután elkobozták a Wattenberg család tulajdonában levő műkincseket és lodzi lakásukat, Varsóba költöznek, és három évig élnek a gettó poklában, habár a gettó egyre zsugorodó területére összezsúfolt majdnem 600 000 zsidó közül ők kezdettől fogva a kiválasztottak kis csoportjához tartoznak. Mikor a Wattenberg család 1944. március 14-én Gripsholm óceánjáró fedélzetén New Yorkban érkezik, a riporterek közt ott van a szintén lengyel származású Shneiderman, akinek a tizenkilenc éves Mary átadja tizenkét, apró betűkkel teleírt noteszét. 1944. április 19-én, a varsói gettó felkelésének első évfordulóján Mary már ott menetel a 35 000 lengyel zsidó által rendezett tömegtüntetésen. Mary Berg naplója nemcsak megjelenítő erejű leírásával köti le figyelmünket, hanem a részletek hitelességével is. Amikor a varsói gettó romjai alatt megtalálták a fémdobozokban elásott Ringelblum-archívumot, a történészi alapossággal készült feljegyzések mindenben alátámasztották a naplóban közölt adatokat, sőt a gettó fontosabb személyiségeiről adott jellemzéseit is. Mary Berg naplójában ráadásul olyan részleteket és megfigyeléseket is találunk, amelyek nem lelhetők fel sem Ringelblum gyűjtésében, sem egyéb naplókban vagy memoárokban. Könyve tehát mindmáig a nemzetközi antifasiszta irodalom páratlan értékű dokumentuma.

Sigrid-Maria Grössing - A ​Habsburgok szerelmi krónikája
Kit ​ne érdekelnének híres emberek, művészek, uralkodók szerelmei, titkos vagy éppenséggel házassággal szentesített kapcsolatai? A téma örökzöld, hát még ha Európa egyik legnagyobb uralkodóházának, a ma is számtalan leszármazottal büszkélkedő Habsburg-oknak a szerelmeit dolgozza fel valamely vállalkozó szellemű történész. Mert bizony rengeteg anyagot kell átnéznie, hiszen a Habsburg-házat gyakorta kereste fel Ámor, hogy pajkos nyilával megsebezze az istenként tisztelt, ám mégis húsból-vérből való esedő uralkodókat, főhercegeket, hercegeket. Vad szerelmi szenvedélyek dúltak már a középkortól kezdve ebben a családban, Szép Fülöp és a szenvedélyes Őrült Johanna gyermekei minden bizonnyal egy pusztító szerelem gyümölcsei, s Ferenc József, a kötelességtudó hivatalnok-császár sem becsülte alább a női nemet (noha mindvégig imádta az ő gyönyörű Sissijét), mint csapodár fia, szinésznőcskék, táncosnőcskék kedvence, Rudolf trónörökös. Szórakoztató, ugyanakkor igényes olvasmány is a Salzburgban elő történész-író könyve, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a történelem, mert hiszen a Habsburgok szerelmeinek krónikája történelmünk krónikája is.

Leon Uris - Meghalsz, ​tengerész!
Félelmetesen ​kemény kiképzés, köznapi gondok, könnyű kalandok, forró szerelmek, hátborzongatóan véres csaták. Leon Μ. Uris könyve nem méltánytalanul szerepelt oly hosszú időn át a nyugati bestsellerlisták élén. Regénye az amerikai tengerészgyalogság második világháborús csendes-óceáni harcainak színterére kalauzolja el az olvasót. Hősei a 6.tengerészgyalogos ezred – gúnynevén a Nyalókás Hatodik – katonái olyan világban élnek, amelyről mindeddig kevés fogalmat alkothatott a magyar olvasó. Uris valósághű közelségbe hozza a tengerészgyalogosok mindennapjait. Művét joggal nevezték „kemény" regénynek. Pompásan szórakoztató, élvezetes olvasmány.

Herman Wouk - Forrongó ​világ
A ​világhírű amerikai írót már nem kell bemutatni az olvasónak, hiszen a közelmúltban megjelent Háború és Végső győzelem című regényei nagy sikert arattak. A világtörténelem egy amerikai család életébe ágyazva: ez Herman Wouk műveinek jellemzője. a Forrongó világ is egyszerre családregény és izgalmas kalandregény. A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban, a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból, az amerikaiak hitetlenkedése, hogy úgysem igazak az Európából érkező szörnyű hírek. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készülődnek a háborúra. Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de világháborúra még csak most készülődő, forrongó világban… "Elsőrangú történet, igazi remekmű..." The New York Times "Most azok is átélhetik a szárazföldi és tengeri ütközeteket, akik akkor még nem is éltek..." Time "Remekmű: óriási, izgalmas és magával ragadó..." The Washington Post

Harry Martinson - Úton ​a tenger felé
A ​tizenkét-tizenöt éves kora közötti időszakot írja meg az író, az első világháború esztendeit, egy magára maradt árva gyerek hányattatásait a semleges, éhínség sújtotta Svédországban. Megrázó képet fest a kisparaszti világról, melyet a szegénység, a félelem, az irigység kormányoz, s ahol az életben maradás egyik alapfeltétele a hazugság. Martin Tomasson arra kényszerül, hogy cseppet sem rózsás gyermekéveit széppé hazudja, hogy szüleinek nyomorából gazdagságot fantáziáljon. De közben megutálja azt a környezetet, ahol mindenki a maga képére akarja formálni, előbb a Mocsárba, a tőzegtermelők közé, majd a répaszedők világába menekül, egyre nyugatabbra, míg végre eléri a tengert - ám a haditengerészeti iskolában sincs nyugvása, onnan is megszökik, hogy aztán újabb gyári kitérő után a kereskedelmi hajózásban lelje meg a kiutat.

Asszonyok
elérhető
11

Ismeretlen szerző - Szép ​asszonyok egy gazdag házban
Ez ​a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mű már három kiadásban és nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven; hisszük, hogy ez a negyedik kiadás is széles körökben terjed el.

Francesca Marciano - Szerelmem, ​Afrika
A ​Kenyában élő fehérek egzotikus világa: alkalmi munkából élők, vadvilág kutatók, képzőművészek és haditudósítók cserélik ki intim titkaikat filmesekkel. Vacsorapartikon találkoznak, szeretkeznek, dolgoznak, meghalnak. Érzéki, bölcs és katartikus regény a valódi és jelképes vadon könyörtelen játékszabályairól egy kegyetlenségig őszinte hősnő elbeszélésében. Francesca Marciano dokumentumfilmes és forgatókönyvíró. A Szerelmem, Afrika az első regénye. Rómában és Kenyában él.

Schmidt Egon - Hörcsögök, ​egerek, egyebek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartha András - Kézikönyv ​a nők elsárkányosodásáról
"A ​nő csoda. Csak bámuljuk - szépségükön, bájukon, kedvességükön túl - hihetetlen munkabírásukat, kitartásukat, rendkívüli energiájukat, ahogy a munkahelyen és a családi életben helytállnak. Lenyűgözve figyeljük őket, de e csodálatba mindig belekeveredik egy gombostűfejnyi mellékgondolat. Régóta és sokakban megfogalmazódott már, hogy a nőkkel kapcsolatban sötét rejtély, titok lappang." Talán sikerült a szerzőnek ezt a titkot megfejtenie. Vagy mégsem?

Betty Mahmudi - William Hoffer - Lányom ​nélkül soha
Betty ​Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazott, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Bettyt megdöbbentették az ottani életkörülmények, és az, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket pedig gyűlölik. Betty hamarosan vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig.

Betty Mahmudi - William Hoffer - Végzetes ​szülők
"Most ​már amíg élek, azért fogok küzdeni, hogy egyetlen gyermeket se tehessen rabbá a tulajdon apja. Ne hurcolhasson idegen országba. Hogy a gyermeknek is joga legyen a teljes emberi szabadságra." Betty Mahmudi világraszóló sikerkönyve, a Lányom nélkül soha több mint negyven országban, több tízmillió olvasót avatott be Betty és lánya, Mahtab szívszorító történetébe, nemrég pedig nálunk is a sikerlisták élére ugrott. A Lányom nélkül soha 2. a történet világsikerű folytatása. Egy anya vallomása, két kibékíthetetlen világ harca, egy elveszett és megtalált boldogság története. Igazi, hiteles és megrázó mű, amely az első részhez hasonlóan felhívja a világ figyelmét arra a problémára, mely nők millióinak az életét teszi pokollá.

Karen Blixen - Volt ​egy farmom Afrikában
1912 ​telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő..." Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet. Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, "a Ngong-hegyek alatt", ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, az afrikai "bennszülöttekkel", a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom "nagyasszonya". Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön-, majd elváltan, s meglehetősen viharos szerelmi viszonyban egy másik "természeti emberrel", a tragikus véget ért Denys Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, 1937-ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később romantikus- pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) főműve azonban kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt "felsőbbrendűségét" - Farah Adent, Kinan-dzsuit és a többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak. Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal.

Lengyel Péter - Cseréptörés
A ​regény hőse, Bárán János, egy budapesti külvárosban, utcagyerekként ipiapacsozik. Felnőtt már, túl van a harmincon, amikor emlékezetében, gondolatokban végigjárja a gyerekkort, mert rádöbben, hogy hiányzik életéből a múlt, az első mozdulatoknak, szavaknak ideje, amit az ember megőriz, tagad vagy vállal, amiből felépíti énjét, önmagát, és elhatározza, hogy utánajár eltűnt emlékeinek, annak, amit a mondat: \"apja eltűnt a háborúban\", magában rejt. Hiszen ami megtörtént, nem tűnhet el nyomtalanul, őrzi a tárgyi világ, a város, egy utcaburkolat, egy házfal: Budapest.

Kollekciók