Ajax-loader

Baranyai Gábor

Rate_positive 489 Rate_neutral 9 Rate_negative 0

2426 napja velünk van 331 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Ugrifules_300 Badge1_300 Nyuszi_300 Rukkaracsony_300 Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.


Jaroslav Hašek - Alserbach ​százados háborús zárszámadása
Június ​16-án reggel Alserbach százados úr kótyagos fejjel kimászott a fedezékből. A lövészárokban jó szokása szerint rákezdte: - Kutyák, disznók, disznó, kutya, disznó, kutya... Hirtelen azonban elhallgatott. Hangja búsan és idegenül csendült a szokatlan csöndben. A nap már magasan állt, de a lövészárokban furcsa némaság honolt. Alserbach százados tévedhetetlen hadászati érzékével hamarosan megállapította, hogy a lövészárok üres. Szerteszét puskák, szuronyok, borjúk, köpenyek hevertek, és amerre csak a szem ellátott, mindenfelé ki nem lőtt töltények borították a földet. A lövészárok partját letaposták, és a százados úgy érezte, hogy itt valami nincs rendben. Az egyik vastraverz mögött halottmereven feküdt Frank káplár, aki életében olyan tehetségesen rugdosta a katonákat...

Ken Kesey - Száll ​a kakukk fészkére
A ​félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Sławomir Mrożek - Levélkék
Gondjaim, ​és töprengéseim, akárcsak a kiadó, amely kiadja őket -merő luxus. Csak a fölös kalória, szabadidő és lakótér teszi lehetővé. De mi következik ebből ? Alighanem csak annyi: az egyszerű tisztességérzés azt parancsolja, ügyeljek rá, hogy ezekből a gondokból és töprengésekből kijöjjön valami. Sajnos, ha írásról van szó, ebben nem lehet biztos az ember. De luxus nélkül... A koncentrációs táborokban semmit sem találtak ki. Nemcsak irodalmat. Egyáltalán semmit. Erre azt lehetne felelni, hogy még a koncentrációs táborokat is teli hassal gondolták ki, bőven volt rá idejük, és jó tető a fejük fölött. Halgass, ördög.

Jane Austen - Meggyőző ​érvek
Anne ​Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet - csak Anne Elliot nem… A Meggyõzõ érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény.

Fekete István - Csí
Csí ​és Vit, a fecskepár nagy útra készül. Ideje volna indulni már a meleg tenger partjáról haza, ahol üresen várja őket a malomalji fészek. A kis fecskeasszony sebesült szárnya azonban nem bírná az utazást. Maradnia kell hát, egyedül. És várja, hűségesen várja a párját. Ám hűségről, hűtlenségről a természet másként vélekedik, mint mi, emberek.

Willy Breinholst - Hahó, ​Anyu, hahó, Apu!
Életem ​első izgalmas éve, tulajdon előadásomban. A világom már több mint egymillió ember ismeri Willy Breinholst első könyvét, mely magyarul is megjelent, s a címe: Hahó, megérkeztem! A dán humorista legújabb munkájával is bebizonyítja, hogy Ádám és Éva óta a gyereknél nincs jobb ötlet a világon. Berinholst úr egyébként a Guiness-könyvben jegyzett példányszámrekord alapján a humor világbajnoka.

Veér András - Erőss László - Bolondok ​(űr)hajója
"Nehéz ​egy könyvet elkezdeni, de befejezni sem könnyű. Még nagyon sok mondanivalónk lenne, hisz az Internet, az MTI, a különböző hírközlő szervek ontják a szcientológusokról szóló információkat, bírósági eljárásokat, a híres emberek támogató csapatának akcióit. Valahol azonban már csak a kézirat leadási határideje miatt is önmérsékletet kellett mutatnunk. Igyekeztünk azonban befejezni az első részt azokkal az anyagokkal, amik még szeptemberben hozzáférhetők voltak. Mintha világszerte offenzívában lenne a szervezet. Lehet, hogy a könyv megjelenése időpontjában már újabb botrányokról szólnak a napilapok. Mindezek elemzése azonban nem marad el. A téma kimeríthetetlen... Hogy mekkora a baj idehaza, azt követő könyvünkből megtudhatják."

Veér András - Erőss László - Magyarország ​a szcientológia (pók)hálójában
A ​könyv a Szcientológia Egyház magyarországi nyomulására vetít éles reflektorfényt. A történetek egyikéről sem mondható el, hogy a fantázia terméke lenne. A leírásra került események ugyancsak furcsák, meglepőek, néha megrázóak, de mindezek ellenére a szerzők birtokában vannak azok a dokumentumok, amelyekkel az események igazsága teljes egészében bizonyítható. (A könyv nem második kötete vagy folytatása a Bolondok űrhajója című könyvüknek.)

Járai Judit - Quo ​vadis Domine?
Quo ​vadis Domine, kérdezte Péter Jézustól. A meggyávuló az igaztól, az elbátortalanodó a Mestertől. Akitől kell és lehet és érdemes kérdezni. Aki utat mutat. Quo vadis Domine?, kérdezzük meg Papp Lajostól! Tőle kell és lehet és érdemes kérdezni. Miközben a pécsi éjszakában zengett és suttogott hangja, fogva tartott hite és világa s nem eresztett varázsos szuggesztivitása, miközben beszélt és mesélt és vitatkozott és tétovázott és tépelődött és sóhajtott, elgondolkodott és érvelt, hitről és politikáról, nagyvilágról és magyarságról, szenvedéllyel, de megfontoltan – egyszeriben a Quo vadis?-templomban éreztem magam. Az Örök Rómában, a régi Appia ókeresztény kazamatái melletti szépséges szentélyében… Mely Péter történetét őrzi.

Végvári József - "Én ​is szakisztanék"
Szerelem, ​szerelem, Átkozott gyötrelem, Miért nem virágoztál Minden fa tetejen. Minden fa tetején, Diófa levelén, Hogy szalasztott volna Minden szegény legény. Én is szakisztanék, Ha jóra találnék, Ha jóra, ha szépre, Régi szeretőre. Régi szeretőmért Mit nem cselekednék, Tengerből a vizet Kanállal elmerném. Tenger fenekéről Apró gyöngyöt szednék, Régi szeretőmnek Gyöngykoszorút kötnék. FŐNIX KÖNYVEK 25.

Gál Zsuzsa - Az ​én zeneszerzőm - Liszt Ferenc
A ​csodagyerekről, minden idők legnagyobb és legünnepeltebb zongoraművészéről, a modern zongoratechnika megalapítójáról, szól ez a könyv, akit Beethoven csókja indított el a művészi pályáján, és aki diadalmenetben járta be Európát. Liszt Ferenc világjáró hazátlan volt, magyarul nem tudott, de hazájának szenvedése mindig ráébresztette magyar mivoltára. Ő volt az `isteni`, az `egyetlen` a `nők bálványa` - ugyanakkor magányos művész. Liszt Ferenc sikerekben és csalódásokban gazdag pályafutását követheti nyomon az Olvasó e kötetben, melyet korabeli fotók gazdagítanak.

Endo Suszaku - Némaság
Endo ​Suszaku Némaság című regénye - témaválasztásában és szemléletében egyaránt - sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében - a misszionálás folytatásán túl - egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba... A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan engedheti meg Ő ezt a tengernyi szenvedést? Isten nem marad néma, látszólagos hallgatásában sem! - érti meg legvégül Rodrigues, a szenvedő Krisztus arcában látva meg mesterének valódi arcát. Egy részleteiben is kiváló, szellemében pedig kifejezetten keresztény ihletésű regényt vehet kézbe a magyar olvasó. Általa nemcsak egy izgalmas történet részesévé válik, hanem saját kereszténységének, saját Krisztus-képének bírájává is.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

Polgár Péter - A ​Metallica sztori
A ​rockzene, de főként a heavy metál mint zenei műfaj mindig is a kirekesztettek műfaja volt. Követői a lázadás, a másként gondolkodás zászlaját emelték a magasba, szembefordulva a "többség" akaratával. Voltak/vannak (feltehetően lesznek is) olyan zenekarok, melyek munkásságukkal sokat tettek/tesznek azért, hogy ez a fajta zene a fogyasztói társadalom egyre szélesebb rétegeihez találja meg az utat, késztesse a műfaj ellenzőit - az utálat helyett - a tiszteletre a másként gondolkodók iránt. Ilyen zenekar a Metallica is, melynek tagjai több mint 25 éves pályafutásuk során mindent elértek, amit egy zenekar elérhet, minden korlátot és falat ledöntöttek. Nincs olyan hely a Földön, ahol ne ismernék a Metallica nevet; ha koncerteznek, még ma is tízezrek mozdulnak meg. Sok tízmillió eladott lemez (a "Fekete album" 16 millió eladott példánnyal minden idők legsikeresebb metal-albumainak egyike)

Sławomir Mrożek - Leckék ​a legújabb kori történelemből
A ​kötet a nyolcvanas évek prózájából ad válogatást, azt emeli ki, ami ebben új. Bár Mrozek prózája elképzelhetetlen groteszk parabolák és állatmesék nélkül, a legfontosabb írások már nem ilyenek. Eltűnik a megszokott távolságtartás, személyes hangvételű önéletrajzi elbeszéléseiből kirajzolódik az emigrációban élő konzervatív galíciai humorista rezignált alakja. Visszájára fordítva az Übü királyból eredő rémes közhelyek a nyolcvanas évek történetei már nem távoli szigeteken, a nyílt tengeren, a nagyvárosi szalonokban vagy alagsori odúkban játszódnak, hanem Lengyelorszában, vagyis mindenhol.

Egely György - Gömbvillám!
Tárgyakat ​tüntet el... fémdarabok puhulnak meg a környezetében... mozgó járműveket követ... ablaküvegen párologtat lyukat... vályogfalakat fúr ki - csupa olyan tulajdonság, mellyel szemben értetlenül állunk. A gömbvillám talán az utolsó természeti jelenség, amit alapjaiban nem értünk. S nem is érthetjük, míg a megszokott három térdimenzióban gondolkodunk! - állítja Egely György, a kötet szerzője. Lépjünk hát ki ismert terünkből, és képzeljük el a gömbvillámot négy térdimenziós folyamatként! A negyedik térdimenzió nem fikció, hanem lehetőség egy fejlett technikára, mellyel talán megoldható a "matató ménkű" rejtélye.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Robert Merle - Állati ​elmék
Valahol ​Florida napsütötte kék ege alatt, az Atlanti-óceán partvidékén Sevilla professzor vezetésével izgalmas delfinkísérletek folynak. A delfinológia amerikai tudósai már eddig is sok mindent megtudtak a delfinek magasrendű értelmi képességeiről, de Sevilla a régen dédelgetett álmot akarja megvalósítani: az emberi beszédre akarja megtanítani két barátságos, okos delfinjét. Sokrétű és kitartó kutatásait egy katonai szerv finanszírozza, mely a definek iránt elsősorban harcászati szempontból érdeklődik. Miközben az izgalmas kísérleteket lassan siker koronázza, Sevilla rádöbben hogy két hirszerző szervezet figyeli munkáját, magánéletét, beosztottjainak minden lépését. A feszültség egyre fokozódik, a kis kutatócsoporton belül is: szerelmi párbajok, titkokzatos letartóztatások követik egymást, és végül egy szép napon eltűnnek a beszélő delfinek. Elszöktek? Vagy elrabolták őket? Kik a tettesek? Milyen titkos célból hajtották végre az akciót? A rejtélyes és megdöbbentő eseményekre csak a beszélő delfinek tudnának fényt deríteni. Vajon sikerül-e megtaláni őket?

Móricz Zsigmond - Szegény ​emberek
Válogatott ​novelláiban a 130 éve született Móricz fájó szeretettel, szerető haraggal szemünkbe mondja, hogy milyenek vagyunk. A legnagyobb magyar író olyan megrendítő erõvel ábrázolja a becsületességre áhítozó szegény embert, hogy égre kellene kiáltanunk: Kár, hogy nincs Isten. Pedig kellene, hogy légyen.

Hans Christian Andersen - Andersen ​legszebb meséi
A ​dán meseíró sajátos helyet foglal el a meseszerzők panteonjában. Bármely életkorban (akár gyermekfejjel, akár felnőtten) halljuk egy-egy történetét, az azokban elrejtett mélyen emberi gondolatok hosszú időn át velünk maradnak, formálnak minket. Nagy hatással ír olyan kényes témákról és érzésekről, mint szeretet, gyűlölet, önzetlenség, irigység, féltékenység, hiúság stb. Érdekes történeteinek szálait mindig különleges módon bonyolítja, stílusára viszont némiképp rányomja bélyegét a személyiségét meghatározó melankólia és irónia. Talán e kettősség egyvelege adja azt a vonzerőt, amely immáron közel két évszázad távlatában máig hat.

Steve Perry - Stephani Perry - Ripley ​háborúja
Miközben ​az emberiség maradéka a Föld visszavételére készül, az orbitális pályán haladó Gateway űrállomás különös látogatókat kap. Mindannyian megjárták a Poklot, de visszatértek. Billie az első. Wilks a második. A harmadik a rég halottnak hitt Ellen Ripley... Egy túlélő, akinek se múltja, se jövője. Egy ember, akinek életében egyetlen cél maradt csupán: szembenézni és megküzdeni a Földet bitorló szörnyetegek fejedelmével...

Alekszandr Szolzsenyicin - Rákosztály
1955 ​márciusában vagyunk valahol Közép-Ázsiában, egy kórház rákosztályán. Ide érkezik meg a belügyes Ruszanov (aki viszolyogva fekszik be a „közemberek” közé, és az az elve, hogy „mindenki bűnös, ha megvakarjuk”) és Kosztoglotov, aki az egyetemről a háborúba került, onnan a Gulagba, s szabadulása után most még a rákkal is meg kell küzdenie. A rákosok kórtermében a szovjet társadalom jellegzetes képviselői fekszenek: egyesek, a hatalom kiszolgálói félnek a lassanként beinduló változásoktól, a személyi kultusz leleplezésétől, mások reménykednek, hogy igazi olvadás kezdődik, s az ország testéről visszahúzódik a rákos burjánzás: a táborok, a sztálinizmus, az embertelen diktatúra. S közben csodás gyógyulásról álmodoznak – talán az orosz népi gyógyászat, a nyírfagomba segíthet, ha a „hivatalos” orvosoktól már nincs mit várni. A Rákosztály sok szempontból önéletrajzi mű. Maga Szolzsenyicin 1953-ban szabadult a lágerbõl, s utána Kazahsztánban jelöltek ki neki kényszerlakhelyet. Két év múlva a taskenti kórházban rákos daganatot diagnosztizáltak szervezetében. Élet és halál között lebegett, de legyőzte a betegséget, s úgy érezte, azért maradt életben, hogy beszámoljon a lágerlakó milliók szenvedéséről. A Rákosztály-beli Kosztoglotovban saját életének ezt a pár évét írta meg: küzdelmét a súlyos betegséggel, s küzdelmét azért, hogy a lágerben töltött évek után értelmet találjon életének. 1968-ban a The Times irodalmi melléklete jelentette meg először a Rákosztály néhány részletét, amely Oroszországban (mint ahogy nálunk, Magyarországon is) csak a kommunista rendszer összeomlása után jelenhetett meg.

Zórád Ernő - Egy vándorfestő ifjúságai 1911-1951
Talán az utolsó igazi gavallér önéletírása ez. Volt képügynök, focista, műkedvelő színész és énekes bérházak udvarán. Lakott vidéki kúriákban, kültelki odúkban és Pest fényűző fogadójában az Angol Királynőben. Viharos szerelmek, átmulatott éjszakák. Nők, Nők és Nők. Telt szőkék, buja barnák és démoni feketék. Ilyen volt egyik élete. Másik élete a Tabán varázslójáé, a világhírű festőé, grafikusé.

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Covers_128777
Ismeretlen ​moldvai nótafák Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Ismeretlen ​moldvai nótafák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Federico García Lorca - Két ​esti hold
Federico ​Garcia Lorca (1898-1936) tulajdonképpen kortársunk lehetne. Hogy nem lett azzá, arról Franco fasiszta csendőrei tehetnek. De műveivel itt él közöttünk. Drámáti világszerte játsszák, versei számos kiadásban jelentek meg magyarul is, s akik ismerik, tudják, hogy kevesen énekelték meg olyan szépen a spanyol tájat, a délvidék pompás zöldjeit és narancssárgáit és a sokféle holdat, mint ő. De azt kevesen tudják, és a gyerekek csak ezután fogják megérteni, hogy nemcsak a spanyol népet szerette, hanem a gyerekeket is. Egyik versében így emlékezik a gyermekkora: "Párducfoltos lovacskák hátán lovagolva, gyerekek falják a holdat, mintha cseresznye volna." Az egyik spanyol kiadású kötetében ott látható az egyéves Lorca párducfoltos lovacska hátán lovagolva. S lám, ez a nagyszerű ember, forradalmár költő hogy szeretett játszani! Ebben a kötetében, mely gyermekekhez szól, versei az ő eredeti, néhol vidám, tréfás, másutt szomorkás rajzaival jelennek meg, kitűnő magyar költők tolmácsolásában.

Benedek István - A ​tudás útja
Nehéz ​lenne meghatározni Benedek István könyvének műfaját. A természettudomány története az ókortól a 20. századig? A tudósok működésének bemutatása? Aligha - Az emberi gondolkodás legkiválóbb vagy legjelentősebb, legnagyobb hatású képviselőinek gondolkodásmódját igyekszik Benedek István írásai felfűzni, hogy elolvasása után az olvasóban megmaradjon a kép: ilyen utat tett meg az emberi tudás. Ez a könyv nem elégíti ki azt az igényt, hogy belőle mindenről részletesen olvassunk. De megtudjuk azt, hogy miként vélekedik a gondolkodásról, a természettudományos szemlélet alakulásáról a szerző. S persze közben magunk is végigjárjuk az utat nem aprólékos részletekben, inkább valahogy úgy, amint a kíváncsi turista végigszalad a múzeumok termein.

Richard Rohr - John Bookser Feister - Reménység ​a sötétben
A ​kommersz áradata mellett a jelen kötetünkhöz hasonló vészjelzések is érkeznek az Egyesült Államokból. Jobban oda kellene figyelnünk rájuk. Az amerikai társadalmat kritikusan, ugyanakkor pozitív elfogadással szemlélő Richard Rohr újabb magyarul megjelenő műve egyszerre mutatja be a "nyugati fehér ember" társadalmi utazásának és az egyén lelki utazásának a zsákutcáit. De nem csak a diagnózist állítja fel, hanem egyúttal gyógyszert is kínál: a belső átalakulást. Ha ezt "magánemberként" sokan megtennénk, akkor a társadalmi környezetünk is radikálisan megváltozna. A szerző gondolataiban a kereszténységet vallók és elutasítók egyaránt megtalálhatják azokat a kincseket, amiért érdemes efféle szellemi túrára vállalkozni. Mi, akik a kereszténységet és az egyházat olykor minden kritika nélkül elfogadjuk, rácsodálkozhatunk arra, hogy szeretett vallásunk mennyire ésszerű és praktikus, míg a kritikus elmék arra, hogy végül is mennyire hasonló módon gondolkodnak, mint mi. Végül különösen ajánlható ez a könyv olyanoknak, akik éppen valamiféle lelki zsákutcában toporognak. Az ember fájdalmát tetőzi ilyenkor, hogy úgy érzi, mindenki elhagyja, sőt egyenesen menekülnek előle, mint a fertőző betegtől. Rohr viszont – és persze az igazi keresztény hagyomány – éppen ellenkezőleg tesz: mellénk áll, és kimondja, hogy a túlságosan magabiztosakkal szemben, a bajban levők a jövő reménységei, tőlük várható a valódi megoldás…

Alan Dean Foster - Kristálykönnyek
Érezte, ​hogy testében megindult a lassú, de megállíthatatlan folyamat, melynek során lárvából bábbá, majd felnőtté, vagyis adulttá válik. Az átalakulás folyamata és a magatehetetlen, tudattalan állapot minden lárvát félelemmel töltött el. Nyugtalan híresztelések terjedtek el a lárvák között olyan esetekről, amikor az átalakulás során torz egyedek jöttek létre. Az ilyeneket állítólag kitaszította a társadalom. Aggodalommal telve figyelte a lezajló folyamatokat, és az azokat regisztráló műszereket. Vajon mi fog bekövetkezni, ha a genetikai kódba valamilyen hiba csúszott? Mi történik, ha a lárvabőr kiszakad, mielőtt a metamorfózis befejeződik, vagy még rosszabb esetben, ha a lárvabőr nem engedi szabadon az új testet?

Alan Dean Foster - Utazás ​a halál bolygójára
A ​Sleamer Állomáson vár indítási engedélyre két mit sem sejtő földi tudós, egy xenológus és egy geológus. Feladatuk, a SUNIT nevű ritka és értékes fém felkutatása. A bolygón harcba keverednek a szörnyekkel és kétségbeejtő helyzetbe kerülnek. Útitársuk egyike bérgyilkos, aki az űrhajót is meg akarja szerezni. A küzdelembe bekapcsolódik egy metamorf is , aki bármilyen alakot fel tud ölteni. A metamorf őrzi a XUNCA-t a Galaxis legveszedemesebb fegyverét... Ha a XUNICA működésbe lép, a világegyetem létét veszélyezteti.

Anna Ahmatova - Idők ​futása
Anna ​Andrejevna Ahmatova az orosz irodalom egyik legnagyobb költőnője. Első verseskötete az Este 1912-ben jelenik meg ezt hamarosan újabb verseskötetek követik. A Mandelstam vezette akmeista csoporthoz, csatlakozik. Ennek az irányzatnak és Ahmatova lírájának is a század elején divatos szimbolizmussal ellentétben a reális a mindennapi élethez kötődő motívumukból való építkezés az alapja. Ahmatova költészetének már ekkor megkülönböztető sajátsága a mély kontrasztok a melankolikus, tragikus hangulatok és a világos ujjongó hangulatok váltakozása. Az 1917-es forradalomban nem vesz aktívan részt, de a 20-as években irt verseiben elítéli az emigrációt. A 30-as évektől lényegesen megváltozik költészete. Az 1935–40 között írt önéletrajzi ciklusát a Rekviem-et csak jóval halála után 1987-ben adják ki. Költészetével egyre jobban szembe kerül a szovjet rendszerrel így 1946-tól 1956-ig teljes megjelenési tilalom alá esett. 1962-ben irodalmi Nobel-díjra jelölik, de a díjat ebben az évben John Steinbeck kapja. 1965-ben az Oxfordi Egyetem díszdoktorává avatják. Ahmatova költészetét klasszikus egyszerűség, tiszta stílus és pontosság jellemzi. Verseinek melódiája és mély lírája fogja meg elsősorban olvasóit.

George Orwell - Állatfarm
Orwell ​1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr . Jones Major-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul... A könyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

Metta V. Victor - Egy ​komisz kölök naplója
A ​szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nyelvű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok – családtagok, barátok, kisemberek –, mind az egyes „naplóbejegyzések” tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak elkeresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőttvilágban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.

Lao-ce - Tao ​Te King
A ​híres kínai filozófus, Lao-ce mai napig töretlen népszerűségnek örvendő műve. A Tao te king a kínai bölcselet hatalmas jelentőségű, egyetemes fontosságú alkotása, amely egyúttal költői alkotás is. A művet Weöres Sándor fordításában olvashatjuk.

Szepes Mária - Jupiter ​palotája
Raquel, ​az emberiség története során nagy tanítók alakjában újra és újra testet öltő kozmikus lény napjaink világvége konstellációjában összehívja Mythenburg várába hét tanítványát, a hét bolygó emberi megtestesüléseit. A rendkívül tehetséges író-költő, Baráth György ezoterikus kutatásain nagy tehertétel gyámoltalan, féltékeny öccse, Zoltán. Viszonyukat tovább bonyolítja, hogy Zoltán esküvője után szerelem szövődik az ifjú asszony, Lídia és György között. A szerelem és a kötelességtudat konfliktusát csak a halál oldhatja föl...

Kollekciók