Ajax-loader

Kerekes Attila

Rate_positive 73 Rate_neutral 4 Rate_negative 0

891 napja velünk van ma itt járt

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Arisztotelész - Politika
Arisztotelész ​a politika tudományát, amely a szabad emberek legmagasabbrendű közösségének, az antik városállamnak az életével foglalkozik, az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartotta. Híres művében, amelyet hosszú idő után magyar nyelven újra közreadunk, arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet?, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa?

Gaius - Gaius ​római jogi institutióinak négy könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lucius Annaeus Seneca - Játék ​az isteni Claudius haláláról
Seneca, ​Lucius Annaeus (Corduba, ma Córdoba, Spanyolország, Kr. e. 4 és Kr. e. 1 között Róma mellett, Kr. u. 65.) római filozófus, államférfi, költő, drámaíró. A szatíra prózát és verset elegyítő műfajába tartozik az Apocolocyntosis vagy Ludus de morte Caesaris (Játék az isteni Claudius haláláról, vagy: Az isteni Claudius tökkéválása) című gúnyirat, amelyet Seneca a nyilvánosan előadott emlékbeszéddel egyidőben a politikai kritika és a személyes rosszindulat hangján írt az elhunyt császárról.

Eutropius - Róma ​rövid története
Bármennyire ​is hihetetlennek tűnik, több mint ezer év történelmét tartja kezében az olvasó. A Kr. u. IV. század sajátos, de a korra igen jellemző rövid, lényegre törő történetírói műfaja a breviárium. Ezek közül az egyik legsikeresebb Eutropiusé, aki Valens császár számára állította össze a Római Birodalom történetét a Város alapításáról, hogy bemutassa, mi és kik, milyen kormányzati és erkölcsi elvek tették Rómát a földkerekség urává. Eutropius műve igen hamar nagy népszerűségre tett szert, és kedvelt kézikönyv - sokáig iskolai kötelező olvasmány - maradt születése óta eltelt hat évszázadon át.

Homérosz - Homéroszi ​himnuszok
"Az ​eposz megelégszik avval, hogy a csodát az események jelentőségében magában lássa. Nem így a himnuszok. E költemények, amelyek nagyrészt a 8. és 6. század között keletkeztek, és amelyeknek nagy része vallási, ünnepi szertartásba illeszkedett, már erősen hangsúlyozták a csoda csoda voltát; a csodákkal zsúfolt mindennapi események fölé emelkedő, rendkívüli és különlegességükkel megrendítő történetekre van szükségük. Vajon azért-e, mert költőik már nem tudtak magukon az emberi történeteken úgy megrendülni, mint Homérosz? Mert látásuk már nem olyan friss, hogy például a szerelemnek ünnepiségét fölismerjék máskülönben, csak akkor, ha a szerelmes nő a nász után a mennyezetig magasodik, és maga jelenti ki magáról, hogy istennő, mint az Aphrodité-himnuszban? Nemcsak ezért. Hanem azért is, mert e himnuszoknak, minthogy szertartás részei voltak, feladatuk az is volt, hogy az ünnepélyes recitáláshoz az ünnepi kezdőhangot megadják" - írja Devecseri Gábor. Kötetünket Papp Oszkárnak a himnuszok csodákkal zsúfolt, ünnepi világát megjelenítő tűzzománcai illusztrálják.

Caius Valerius Catullus - Caius ​Valerius Catullus összes versei
„Caius ​Valerius Catullus a világirodalom mindmáig legközvetlenebb hangú lírikusa: nem játszik szerepet, nem vágja magát az őszinteség pózába. Nem tárja fel erényeit, legfeljebb öntudatlanul, s hibáiról sem szól az oly gyakori – tetszelgő s az olvasóra kacsintó – módon, nem óhajtja ezekben is erényeit csodáltatni.” – írja róla a fordító. Életeleme, levegője, természetes közege a vers és a versírás – ez őrizte meg máig is olyan varázsosan frissnek, olyan kicsattanóan és csattanósan elevennek, mint amilyennek Devecseri Gábor újonnan átdolgozott, az eredetivel rokon ihletésű fordításából, szellemes utószavából és gondos jegyzeteiből megismerjük.

Arisztophanész - Arisztophanész ​két komédiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Euripidesz - Íphigeneia ​Auliszban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Quintus Tullius Cicero - Hogyan ​nyerjük meg a választásokat?
Aktuális, ​bevallatlanul is alkalmazott kampányfogások. Pedig több mint 2000 éve írták. Marcus Tullius Cicero, a híres szónok számára állította össze fivére, Quintus "A hivatalra pályázók kézikönyvét", amikor bátyja a római köztársaság legmagasabb posztjára akarta magát megválasztatni. Az ókori szerző azt tanácsolja, hogy a közéleti tisztségek megszerzése érdekében a pályázónak semmilyen trükktől, hamis ígérettől, hazugságtól és színleléstől sem szabad visszariadnia. Korunkból is ismerős a kötetben taglalt eljárás, ez teszi folyvást érvényessé a leírtakat. E művet most tarthatja kezében első alkalommal magyar nyelven az olvasó.

Veadandp0115
Széphajú ​Khariszok tánca Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Széphajú ​Khariszok tánca
Évszázadokon ​keresztül nem volt olyan fontos eseménye a görög városállamok élénk közéletének, melyet dallal-tánccal, muzsikával ne tettek volna emlékezetessé. A muzsika már-már nem is ünnepélyességet kölcsönzött az eseményeknek, hanem azok érthetőségének és jelentőségének kifejezési eszközévé formálódott. Alkman, Arión, Sztészikhorosz, Ibükosz, Szimonidész, Pindarosz, Bakkhülidész, Timotheosz legszebb ünnepi dalait, egyik-másik nagy görög költő töredékben fennmaradt varázslatosan édeshangú énekét, ifjú leányok kartáncainak, atlétaversenyek, olümpiai játékok, kocsiversenyek győzelmeinek dicséreteit gyűjtöttük össze ebben a kötetben.

Quintus Horatius Flaccus - Horatius ​költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Arisztophanész ​vígjátékai
Arisztophanész ​valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.

Gaius Suetonius Tranquillus - The ​Twelve Caesars
Astringent, ​dramatic, entertaining, Suetonius was the first Latin biographer of any note. The Twelve Caesars of Suetonius (born A D 69), covering the Roman rulers from Julius Caesar to Domitian, remains one of the richest and most fascinating of all Latin histories. Suetonius gathered much of his information from eye-witnesses, checking his facts carefully and quoting conflicting evidence without bias. But his history is also the most vivid and the raciest account we have of scandalous and amusing incidents in the domestic lives of the first Caesars.

Arisztotelész - Rétorika
A ​meggyőzésre való törekvés, a szónoklás feltehetőleg egyidős a nyelvvel. Jelentősége a homéroszi társadalomban például vetekszik a fegyverekével. Mikor ez utóbbiak csődöt mondanak, az okos szavak veszik át szerepüket. "Lám, az acháj fiakat te legyőzöd, öreg, szavaiddal." - olvashatjuk az Iliaszban. A meggyőzés művészetének klasszikusa Arisztotelész, aki Rétorikáját feltehetőleg i. e. 329 és 323 között írta. A mai olvasót, aki nem feltétlen szónok kíván lenni e mű olvastán, nemcsak a meggyőzés logikai eszközeinek felsorolása, a lélektani és etikai bizonyítékok tárháza, a stílus és a beszédelrendezés kérdései kötik majd le, hanem el fogja bűvölni az erisztotelészi bölcsesség, mely minduntalan megnyilatkozik, akár jótettről és háládatlanságról esik is szó, akár arról, hogy kik előtt is szégyelljük magunkat. 1845-ben, Kis János magyarításában jelent meg nálunk először a Rétorika. A fordító panaszkodott Arisztotelész "szófösvénysége" és a magyar rétorikai terminológia hiánya miatt. Csaknem másfél évszázad múlva, ma, ugyanezzel a két nehézséggel küzdött meg Adamik Tamás - sikerrel. Arisztotelész Rétorikáját az olvasó figyelmébe ajánljuk.

Gaius Suetonius Tranquillus - A ​Caesarok élete
A ​Caesarok élete tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatók, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Faludy György - Latin ​költészet
Faludy ​György a latin költészet klasszikusaiból válogat, amennyiben Catullus, Maecenas, Flaccus, Tibullus és mások költeményeiből nyújt át egy csokorra valót. Az albumnak is beillő verseskötetet pompeji falfreskók és mozaikok, római, nápolyi és a birodalom más részeiről származó szobrok domborművek és stukkók díszítik. A könyvet a szerzők részletes életrajza teszi teljessé.

Q. Curtius Rufus - A ​makedón Nagy Sándor története
Útleírás, ​anekdotafüzér, a modern lélektani regény előfutára: talán így fogalmazhatnánk meg legjobban e különös könyv műfaját. Útleírás, hiszen a világhódító Nagy Sándor hadjáratairól szóló krónika elvezeti az olvasót Egyiptomba, Perzsiába, a mesés Indiába, megismertet messzi tájakkal, rémítő állatokkal és furcsa népszokásokkal. És anekdotafüzér is, egyfajta Ezeregyéjszaka meséi vagy Dekameron. Megelevenedik a gordiuszi csomó kettévágásának története, olvashatunk az amazon királynőről, aki fiúgyermeket szeretne a makedón királytól, és fiúszeretőkről, akik tisztes katonák élete-halála felől döntenek. Bepillantást nyerünk Dareiosz kincsesházába, Szemiramisz kertjeibe, tanúi vagyunk a hatalom megtartásáért vívott kegyetlen harc eseményeinek, megvesztegetéseknek, gyilkosságnak, a hóhér munkájának.

Thuküdidész - A ​peloponnészoszi háború
A ​görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.

Phaedrus - Mesék
A ​latin irodalomba Phaedrus ültette át az antik világban oly népszerű műfajt, az állatmesét. Phaedrus nagyszerűen értette a módját, hogy az emberek különféle jellembeli fogyatékosságait, okosan és szellemesen, mégis úgy pellengérezze ki, hogy közben ne az egyes embert sértse, hanem az emberiségnek váljék hasznára. Verses meséiben felvonulnak a mindennapi élet típusai, a könnyelmű, a zsugori, a pórul járt okoskodó, a felfuvalkodott, üresfejű hencegő, a hatalmaskodó, a szegények elnyomója, a hazudozó. Phaedrus nemcsak az Augustus-kori Róma emberéhez szólt - igazságkereső bölcs ítélete, friss humora, gazdag élettapasztalata sok mondanivalót tartogat a mai olvasó számára is. Összesen öt könyvet írt.

Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Aiszkhülosz - Aiszkhülosz ​drámái
DRÁMÁI: ​Perzsák; Heten Théba ellen; Oltalomkeresők; Oreszteia; Agamemnon; Áldozatvivők; Eumeniszek Az első nagy görög drámaírónak körülbelül 90 darabja közül hét maradt fönn viszonylagos épségben, ezeket tartalmazza a kötet. A fennmaradtak közül a Perzsák az első. Az athéni görögöknek és Periklésznek a perzsa seregek elleni szalamiszi tengeri gyözelmét ünnepli benne, s egyben élete sorsdöntő élményét eleveníti meg. Érdekes, hogy valamennyi szereplő perzsa, az író ezzel érzékelteti a görög győzelem hatását. A két ellenfél a demokráciát és a keleti despotikus államformát is megtestesíti. A Heten Théba ellen előzménye az, hogy Théba egykori uralkodóját, Laiosz királyt az istenek figyelmeztetik: ne kívánjon gyermeket, mert az meg fogja ölni, és saját anyját veszi feleségül. Oidipusz mégis megszületik, és elköveti a bűnt, majd megbűnhődik: két fia száműzi vétkeiért. Eteoklész és Polüneikész az örökölt város uralmán összekülönbözik, és Eteoklész idegen katonasággal vonul Théba ellen. A várost csak a Labdakida-uralkodóház pusztulása és Kreón hatalomra kerülése menti meg a pusztulástól. Danaosz király lányairól szól az Oltalomkeresők. Ennek mondai témája tömeges férjgyilkosság. A lányok nászéjszakájukon végeznek férjeikkel, akik unokatestvéreik, Aigüptosz király fiai. Az egyetlen danaidát, aki nem hajtotta végre a szörnyű tettet, az istennő, Aphrodité menti meg nővérei várható bosszújától. Az Oreszteia a drámaköltő egyetlen, teljességében fennmaradt trilógiája, tagjai: Agamemnon, Áldozatvivők és Eumeniszek, és az Atreida-család bűneit és bűnhődését viszi színre. Miért nevezik Aiszkhüloszt a tragédiaírás atyjának? Nemcsak azért mert elődeitől nem maradt fenn teljes mű, hanem azért is, mert ő vezette be a döntő újítást: a kórus és a színész mellett ő léptette fel a második színészt, s ezzel az epikus és lírai elemekkel szemben megerősítette az akciót és a drámai dialógust.

Platón - Nagyobbik ​Hippiász / Kisebbik Hippiász / Lakhész / Lüszisz
"Hát ​ő nem éppen kifinomult lélek..., hanem közönséges senki, akit nem érdekel más, csak az igazság." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Hérodotosz - Thuküdidész - Xenophón - Polübiosz - Görög ​történetírók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Phaidrosz
"Ha ​valaki meglát valami földi szépet, visszaemlékezik a valódi szépre, szárnya nő, és tollát borzolva felrepülni vágyik, de tehetetlenségében csak néz a magasba, mint a madár..." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Platón - Philébosz
"Itt ​van előttünk, borkeverő mesterek előtt két forrás: a gyönyörűségek forrását most mézhez hasonlítom, a tudás kijózanító és bortalan forrását pedig fanyar és egészséges vízhez. Ezeket kell tehát a lehető legszebben összekeverni." A Philébosz új, filozófiailag, nyelvileg megbízható fordítása, a jegyzetek és a kísérő tanulmány Horváth Judit munkája. Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Xenophón - Kürosz
Közel ​háromezer éves regényt nyújtunk át az olvasónak. Szerzője Xenophón, az i. e. V-IV. században élt görög történetíró, aki a maga korában nemcsak mint történetíró volt híres, hanem mint regényíró is. A Kürosz is regény, afféle "fejedelmi tükör", amely arra keres választ, milyen legyen az ideális államfő és hadvezér. Xenophón - és főhőse, Kürosz - a mindennapi élet legapróbb eseményeire is gondol: hogyan étkezzenek a katonák, miképpen viselkedjék a vezető a környezetében élőkkel, helyes-e megajándékozni őket, stb, stb. A cselekményt- amely a történelmi eseményektől eltérően vázolja fel a nagy Perzsa birodalom megalakulását - bájos epizódok tarkítják, pl. Pantheia áldozatos szerelme, apró udvari intrikák. A sokszor megmosolyogtató, máskor megkönnyeztető történet szinte észrevétlenül vezeti be az olvasót a perzsa, egyiptomi, asszír birodalom katonai és polgári életébe, s képet ad a perzsa birodalom hanyatlásáról is.

Marcus Valerius Martialis - Válogatott ​epigrammák
Marcus ​Valerius Martialis római költő. Mint korának több híressége, ő is Hispánia szülötte. Szülőhelyét 23-24 éves korában hagyta el, hogy a birodalom fővárosában próbáljon szerencsét. Műveit azoknak szánja, akik kedvelik a Floralia-ünnep népies szabadosságát. Szerinte a jó élet a kellemes élet, a természetes mérték megtartása ételben, italban, szerelemben. Elítél mindenkit, aki ez alatt a mérték alatt él. Az emberi és társadalmi hibák, fonákságok kikacagtatására új epigrammatípust teremt.

Arisztotelész - Organon
Az ​Organon I. kötete magyarul először a Görög és Latin Írók sorozatban jelent meg a görög szöveg kíséretében 1961-ben. Az első kiadás óta eltelt időben - mialatt a kétnyelvű kiadvány persze már rég elfogyott - egyre világosabban fogalmazódott meg az igény az Organon magyar szövegének újbóli publikálására. A Filozófiai Írók Tára sorozat szerkesztő bizottsága ennek az igénynek akar eleget tenni most, amikor az Organon I. kötetének 1961-es kiadásából a magyar szöveget, az útmutatást, valamint a magyarázó jegyzeteket minimális - a görög szöveg elhagyásából származó - változtatásokkal közzé teszi.

Hermész Triszmegisztosz - A ​tökéletesség útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Quintus Horatius Flaccus - Ódák ​és epódoszok
"A ​horatiusi levelek és szatírák kommentárja után elkészült az ódáké és epódoszoké is, így most már a teljes életművet magyarázatos kiadásban veheti kezébe a remélt olvasó. Tudományszakunk régi adósságát törlesztettük ezzel. Igyekezetünk arra irányult, hogy ne csak a latin szakos tanárjelöltek és gyakorló tanárok gondjait csökkentsük, hanem a latin Horatius olvasóinak gyérülő táborát se hagyjuk eligazítás és bátorítás nélkül. Ezt azonban nem olcsó segítségnek szántuk: a kommentár használóit közös sétára, a költő (nem magyarázó!) gondolatmeneteinek követésére invitáljuk. De ez a társalgás - mint a horatiusi sermo - felkészültséget és állandó készenlétet igényel. Olyan Horatius-vers, amelyet szótárból összekeresgélve igazán meg lehetne érteni, egy sincs. Lassú meditációk, elmélyedő - lehetőleg hangos - olvasás, meghitt összeszokás eredményeképpen nyílik meg csak előttünk a költő. Gazdagabbak leszünk minden sorral, amelyért megdolgoztunk, de érdemes megdolgozni érte." Borzsák István

Xenophón - Emlékeim ​Szókratészról
"Az ​athéni Erkhia démoszból származó Xenophón, Grüllosz fia tiszteletre méltó és jóvágású férfi volt. Egy alkalommal összetalálkozott Szókratésszal. Mesélték, hogy a bölcs elzárta botjával a szűk utcácskát, és megállította Xenophónt. Megkérdezte tőle, hol árulnak különféle élelmiszereket. Meghallva a választ, újabb kérdésekkel állt elő: Hol nevelik a szép és kiváló férfiakat? Látva Xenophón habozását, felszólította: Kövess hát, és tanuld meg! Attól kezdve Xenophón Szókratész tanítványa volt." Az ókori anekdotában szereplő Szókratészről mindenki tudja, ki volt: athéni filozófus az i. e. V. század végén, azon kevesek egyike, akik halálukkal hitelesítették tanításaikat. A kevésbé közismert tanítvány: a sokoldalú író, az Anabázis, a Kürosz neveltetése szerzője, hadvezér, gazdálkodó, történész - és szívében mindhalálig hűséges társa a filozófia mártírjának, Szókratésznak.

Homérosz - Íliász ​/ Odüsszeia / Homéroszi költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diogenész Laertiosz - A ​filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Diogenész ​Laertiosz _A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben_ című műve mind a mai napig az antik filozófiatörténet egyik leggyakrabban idézett forrása (miután a filozófiatörténet mai formájában sokáig ismeretlen volt). Ha a szerző népszerűségre törekedett, minden kritika és szövegkritika ellenére elérte célját. ___Laertiosz kezünkben levő műve sajátságos műfaj. Maga a szerző filológusként mutatkozik be, aki minden rendelkezésére álló forrást felhasznál, és megpróbál a „filozófusok történetének" Prokrusztész-ágyába kényszeríteni. Leginkább nagy mondaciklusnak tekinthetjük művét, amely a „relata refero"-elv alapján közvetíti amit mások mondtak. Úgyszólván az egész nem egyéb, mint indirekt beszéd. ___Laertiosz igyekszik az életrajzi adatokat élénkíteni különböző groteszk jelenetekkel a bölcsek és filozófusok életéből, és amennyire lehetséges, nézeteiket áthagyományozni az utókornak. így számít széles olvasókörre, akárcsak jelen fordítása. ___A bölcsek mondásainak áthagyományozása mutatja, hogy a filozófia kezdetének az „életbölcsességet" tekinti. Az összes filozófus közül Platónnak és Epikurosznak szentel egy-egy teljes könyvet, ami valamit elárul a szerző álláspontjáról. ___Diogenész Laertiosz, ha sajátságos módon is, bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nem egy esetben félisteneknek vélt iskolaalapítókat és mestereket, ha nem is tekintjük különcöknek és csodabogaraknak, de hozzánk közelebb állóknak érezzük. _Rokay Zoltán_

Platón - Prótagorasz
"Mi ​az, már megint szofisták? Nem ér rá az úr!" Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Platón - Euthüphrón ​/ Szókratész védőbeszéde / Kritón
"A ​vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet." A Szókratész perét, a filozófus perbeli magatartását és érvelését bemutató szövegek a nyugati ember önképének legfontosabb komponensei közé tartoznak. A három Platón-dialógus új, filozófiai, jogtörténeti és nyelvi szempontból megbízható fordítása, a jegyzetek és a kísérő tanulmány Gelenczey-Miháltz Alirán és Mogyoródi Emese munkája. Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Publius Ovidius Naso - Hősnők ​levelei
Mitológiai ​hősnők és hősök fiktív leveleit olvashatjuk ebben a kötetben: többek között Penelope, Medea, Helene, Paris, Hero és Leander sorait. Mint Ovidius másik nagy művében az Átváltozásokban, itt sem a hagyományból ismert alaphelyzetek a fontosak, hanem azok leleményes költői megjelenítése. Ovidius briliáns invencióval ír jeleneteket és lelki folyamatokat: az elégikus disztichonokban írt levelek eljátszatlan, ám annál inkább elképzelhető monodrámákká forrósodnak. Imádat, féltékenység, harag, megbocsátás, megalázkodás, hol őrjöngő, hol szenvelgő testi vágyakozás cikázik át gyors egymásutánban a monológokon; a költő ugyanakkor arról sem feledkezik meg, hogy az Augustus által ideológiává silányított mítoszokból finom iróniával csúfot űzzön. Kifinomult erotika, pszichológiai éleslátás és költői zsenialitás egyesül Ovidius művében. A kötetet korabeli arcképek illusztrálják: Ovidius névtelen kortársai - jórészt kortársnői - , kik talán ugyanúgy gondolkodtak, szerettek és szenvedtek, mint a levélíró hősnők.

Kollekciók