Ajax-loader

skótkirálynő Bp

Rate_positive 6547 Rate_neutral 66 Rate_negative 14

3113 napja velünk van 0 napja láttuk utoljára

Rukkaracsony_2015 Supporter_300 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Bagoly Ugrifules_300 Plecsni300 Rukkaracsony_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Sinka István - Nagy ​útakról hazatérve
A ​XX. századi magyar irodalom népből jött költőóriásának a hosszas, méltánytalan mellőzés ellenére tizenhárom verseskötete jelent meg. Ez a legteljesebb kiadás.

Arany László - A ​magyar emigráció mozgalmai
"Arany ​Lászlónak e munkája - írta róla egyik kritikusa a századfordulón - mindazon kellékekkel jeleskedik, melyek a történelem politikai esszéíróját e magas műfajban művésszé teszik. A vizsgálódás tárgyául vett nagy történeti és politikai beszámolásnak tartalmi ismertetése, a lényegesnek kivonása és összegzése útján, teljességével és tárgyilagos hűségével nem kevésbé érdemel méltánylást, mint az ismertető tudományos készültsége, mely előbb fényesen megvilágítja az egész anyagot, hogy aztán nyugodt világosságban taglalhassa. Előadásának érdekessége, szempontjainak emelkedettsége és stíljének komoly előkelősége az esszét teljesen méltóvá teszi ahhoz a nagy műhöz, melyet ismertet és bírál." E nagy mű pedig nem más, mint Kossuth Lajos híres memoárja, az _Irataim az emigrációból_.

Fóti Andor - Szemben ​a bűnözőkkel
"Elérkeztünk ​tehát a befejezéshez. Tulajdonképpen már csak az elfogás, a kihallgatások, a bizonyítás volt hátra. "Csak"... Ebben az esetben ez a "csak" annyi mindent jelenthet! Mindenre elszánt banditákkal állunk szemben, olyan emberekkel, akik már bebizonyították, hogy hidegvérűen gyilkolni is képesek. Biztos, hogy nem könnyen adják meg magukat az elfogáskor... S ha mindez sikerül, találunk-e elegendő tárgyi bizonyítékot náluk, hogy a két gyilkosságot is egyértelműen rájuk bizonyíthassuk, lehetetlenné tegyük tagadásukat? És egyáltalán, hogy kapcsolódnak össze ezek a gyilkosságok és a kémtevékenység?"

Anatolij Ribakov - Az ​Arbat gyermekei
Ez ​a hosszú évekre az íróasztalfiók mélyére süllyesztett regény az elmúlt év egyik legfőbb társadalmi eseménye volt a Szovjetunióban. A Nehéz homok szerzőjének új regénye egy csapásra a figyelem középpontjába került, az olvasóközönség nagy része lelkesen üdvözölte, míg mások a múlt meggyalázásával vádolták. Az Arbat gyermekei egy tragédiákkal terhes kort idéz, melynek főszereplője Joszif Visszárionovics Sztálin, a "népek atyja", a "Bölcs Vezér", aki tébolyult hatalomvágyában leszámol a milliószám leskelődő ellenséggel a párton belül és hatalmas országában. A cselekmény időpontja 1933-34, amikor Sztálin valamennyi vélt és valós ellensége leteszi a fegyvert, befejeződik a kolhozosítás, nagy erővel folyik az iparosítás, megkezdődik a moszkvai metró építése, a pártegységet látványosan demonstrálja a "győztesek kongresszusa", összehívják a szovjet írók első kongresszusát... és közben egyre zsúfoltabbak a börtönök, újabb és újabb szibériai falvakat kell kijelölni a száműzötteknek, s végül 1934. december 1-jén merénylet áldozata lesz Kirov, a leningrádi pártbizottság titkára. Az Arbat tér környékén élő fiatalok pedig éli a maguk életét, tanulnak, dolgoznak, szórakoznak, míg egy nap rádöbbennek, hogy a gondtalan ifjúságnak vége...

Bogáti Péter - A ​mahagóni ember
László ​Károly regényes életrajza Bogáti Péter regényében Kossuth titkárának, László Károlynak kalandos életét dolgozza föl. László Kossuthot követte törökországi, majd amerikai emigrációjába, később külön útra tért, mérnöki szaktudását igyekezett hasznosítani, vállalkozó lett, és jelentős vagyonra tett szert. Életének eseményeit Napló-jában jegyezte föl, ebből merít, ezt bővíti ki és színesíti az író. László Károly mahagónifa-kitermeléssel is foglalkozott, és hazatérésekor ebből készíttetett íróasztalt a Tudományos Akadémia számára. Az érdekes, változatos ám sok tekintetben talányos életutat Bogáti Péter írói ihletettséggel dolgozza föl.

Hegedüs Géza - Arcképvázlatok
Ha ​az olvasó találkozott a szerző A magyar irodalom arcképcsarnoka című könyvével, akár úgy is tekintheti, hogy most annak második kötetét tartja a kezében. Hiszen amiként abban, úgy ebben is kereken száz magyar író és költő arcképvázlatát ismerheti meg; s minthogy ez a könyv később jelenik meg, mint amaz, tehát sorrendben: ez a második kötet. Holott mégsem az, és nagyon kérem az olvasót, ne is tekintse annak. Először is: itt szó sincs semmiféle időbeli folytatás­ról, itt is nagyon régiekkel – XVI. századbeliekkel – kezdődik a névsor, és nemrég elment kortársakkal végződik. De még csak azt sem lehet mondani, hogy okvetle­nül értékrendbeli különbség van a két könyv felidézte íróművészek között. Egy­szerűen arról van szó, hogy itt most azokról beszélek, akik ezért vagy azért nem fértek el abban az Arcképcsarnokban. Mert az ugyan igaz, hogy irodalmunk legvitathatatlanabb klasszikusairól a szerző – mármint én, aki e sorokat írom – az előző kötetbe írta-vázolta azokat a bemutató mondatokat, amelyekkel jelezni kívánta, hogy őbenne milyen fővonásokkal rajzolódnak ki ezek a legnagyobbak, ámde ezeknek a kétségtelenül legnagyobbaknak, legjelentékenyebbeknek a száma alig-alig haladja meg a tucatot. Hogy őmelléjük kik kerültek abba az Arcképcsar­nokba, azt nagymértékben meghatározta a szerző saját ízlése, olvasói emlékeinek követelőzése vagy egyik-másik alak életrajzi érdekessége. És mivel négy-öt író­gépelt oldalnál rövidebben nemigen lehet valamelyest is szemléletes képet vázolni egy-egy íróról, száz ilyen vázlatnál több pedig nem fér még egy viszonylag terjedel­mes kötetbe sem – tehát a kerek százas szám varázsa (amely Dantét is igézte, hogy Isteni színjátéka éppen száz énekre terjedjen, és Boccacciót is arra csábította, hogy száz novellából állítsa össze Dekameronját, és még a mi Szerb Antalunkat is ösz­tönözte, hogy száz versből építse fel a szerintem mindmáig legszebb magyar nyelvű költői antológiát) nekem is azt az egyáltalán nem irodalomtörténeti, hanem iro­dalmi játéknak tekinthető komponáló igényt adta, hogy kereken száz ugyanolyan hosszú – illetve ugyanolyan rövid – arcképpel igyekezzem vágyat ébreszteni az olva­sókban kimeríthetetlen kincsestárunk, a magyar irodalom minél teljesebb birtokba vételére.

Nemere István - Nincs ​idő meghalni
Budapest ​kellős közepén, a Nemzeti Bank előtt, különös módon gyilkolnak meg egy belga bankárt: fúvócsőből mérgezett tűt lőnek a nyakába. Lakos Donát az EURPOL-lal együttműködő budapesti iroda nyomozója, a szigorúan bizalmas nemzetközi ügyek specialistája alighogy belefog a nyomozásba, máris újabb áldozatról érkezik hír. Ljubljanában, hasonló körülmények között ölnek meg egy másik bankárt, nem sokkal ezután pedig Brüsszel legforgalmasabb pontján megtörténik a harmadik kivégzés. Donát a térfigyelő kamerák felvételeit elemzi, ingázik a három főváros között, de nem jut közelebb a megoldáshoz. Ám feltűnik neki, hogy a tettes minden helyszínen otthagyta sajátos ,,kézjegyet". Egy hárombetűs feliratot: ZVB. A nyomok végül Breznába vezetnek, ahol Donát mellé szegődik egy csinos helyi rendőrnő, Norina, aki egy nemzetközi bankellenes maffia ügyében nyomoz...

Zelk Zoltán - Egyszervolt ​ember
Zelk ​Zoltán éleműsorozatának ötödik köteteként jelennek meg 1964 és 1971 közt írt karcolatai, tárcái, jegyzetei, interjúi, Miről szólnak a költő írásai? Semmiről és mindenről - ahogy maga mondja. Akad köztük hangulatkép és prózai költemény, akad, amely - hogy szép képét idézzük - kifordítja a percek üres zsebét, emlékeket idéz az ifjúkorból és a két háború közti irodalmi életből, az erdélyi ifjúmunkás-mozgalomból és az egykori Nyugat szerkesztőségéből, Kosztolányi- és József Attila-versek titkait vallatja, megrajzolja barátai - Nagy Lajos, Radnóti, Vas István, Korniss Dezső, Pap Károly, Gelléri Andor Endre, Nagy László és mások - arcképét, de helyet kérnek írásaiban a hatvanas évek gondjai és örömei is, a nemzedékek ellentéte-egysége csakúgy, mint a lakásínség vagy a kávéházak hiánya, sőt, Sportsarok című rovatában a hajdani és mai sportélethez fűz jegyzeteket...

Stephen Vizinczey - Érett ​asszonyok dicsérete
"Stephen ​Vizinczey nevét nehéz betűzni, még nehezebb kiejteni, de érdemes megtanulni, mert korunk egyik mestere" - írta a madridi Epoca a világhírű angol nyelvű íróról, aki Vizinczey Istvánnak született 1933-ban, Kálozon. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. Harcolt a forradalomban és 1956 decemberében nyugatra menekült. Mint filmíró és szerkesztő dolgozott Kanadában, első regénye sikeréig. Az Érett asszonyok dicsérete (In Praise of Older Women) 1965 óta csaknem 4 millió példányban kelt el világszerte. Vizinczey rendhagyó önéletírásából 1978-ban film is készült, Érett nők dícsérete címmel.

Kurt Tucholsky - A ​gripsholmi kastély
Egy ​szerelmespár elhatározza, hogy néhány hetes nyári szabadságát Svédországba tölti. Némi kószálás után a Möler tó partján telepednek meg, az ősi, híres gripsholmi kastély egy melléképületében bérelnek néhány szerény szobát. Fürdenek, sétálnak a környéken, élvezik az üde svéd nyarat - aztán egy sétájuk közben egy sor némán menetelő kislánnyal találkoznak: a sor elején ridegarcú asszony, a sor végén magányosan botorkáló, síró kislány. Hazatérve Gripsholmba, kifaggatják háziasszonyukat, s megtudják, hogy a közelben egy barátságtalan épületben német leányinternátus működik. Ez a találkozás megzavarja a fiatal pár harmonikus napjait, s mikor a síró kislány váratlanul újra berobban az életükbe, úgy érzik, nem hagyhatják magára, segíteniük kell rajta. S ettől a pillanattól kezdve a derűs, nyári történetet szorongató izgalom szövi át: sikerül-e jó akarttal legyőzni a konok és korlátolt embertelenséget, ezt a sötét történelmi fenyegetést, mely itt még a békés táj, s a gondtalan vakáció kontrasztjában egyedinek és elszigeteltnek tűnik.

Szántó György - A ​tibeti biblia
Elbeszélések ​a történelem és a művészet nagyjairól. A mindmáig rendkívül népszerű szerző egyik legérdekesebb, legváltozatosabb elbeszéléskötete. Nemcsak Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály, Jászai Mari vagy Mányoky életének egy-egy válságos fordulatát, elbűvölő vagy megrendítő élményét tárja olvasója elé ez a gyűjtemény, hanem a történelem olyan korszakalkotó hőseivel is szívszorító ismeretségbe kerülünk, mint Huszt János, akit Konstanz városában nem vonta vissza tanításait, hanem vállalta vértanúhalálát a máglyán. Szántó György a történelem és művészet óriásait nagyszerű elbeszélő tehetséggel rajzolja meg életük apró dolgaiban is.

Zilahy Lajos - A ​Dukay család I-III.
Zilahy ​Lajos Ararát-ja 1947-ben jelent meg. Később - már külföldön - az író folytatta ezt a regényt, majd végül megírta az Ararát-ban olvasható történetek előzményeit is, s így befejeződött a Dukay család című trilógia, a magyar arisztokrácia széthullásának nagyszabású társadalomrajza. A magyar arisztokrácia széthullásának társadalomrajzát egy mű szerkezetébe fogni: hatalmas vállalkozás. Kivált, ha az író a roppant történelmi és nem kevésbé fontos emberi dimenziókat egyaránt érzékeltetni akarja. Ha a széthullás törvényszerű folyamatát történelmi mélységében s ugyanakkor sokféle emberi változatában próbálja bemutatni. És Zilahy Lajost, miközben az Ararát-tól eljutott a végérvényesen kiteljesedett nagyregény-kompozicióig, egyre inkább az igényesebb, a nehezebb megoldások vonzották. A regényben, mely a bécsi kongresszus megnyitásakor - 1814-ben - kezdődik, és a felszabadulással ér véget, több kor és több nemzedék története szövődik egymásba, fordulatosan, izgalmasan. Bár Zilahy Lajos az emberi sorsokat és helyzeteket bemutatva távlatos és pontos valóságábrázolásra törekszik, nem idegenkedik a romantikus regények színeitől és elemeitől sem. Mint ahogy kritikai szándéka sem fojtja el líráját és humorát. Realista társadalomrajznak és romantikának - határozott, kemény ítéletének és gyengéd költőiségnek olyan szintézise ez a próza, mely méltan tarthat számot a népszerűségre.

Pierre Moustiers - Lámpavasra ​az arisztokratát!
˝A ​népszerű francia író a tragikus sorsú orléans-i herceg, közismertebb nevén Égalité Fülöp apokrif naplójában az 1789-es forradalom legizgalmasabb eseményeit eleveníti fel. A napló 1793 áprilisa és novembere között "keletkezett", amikor a királyi családdal és híveivel való végső leszámolás jegyében a már kivégzett XVI. Lajos unokaöccsét, Égalité Fülöpöt és két fiát is börtönbe vetették. A regény hőse színesen, hitelesen idézi fel a forradalom dicsőséges és véres napjait, miközben megpróbálja tisztázni magában saját szerepét, egész életútját. Hogyan csatlakozott Bourbon herceg létére a forradalomhoz, mi késztette arra, hogy mind gyakrabban feltámadó rossz előérzetei, kétségei ellenére a király halálára szavazzon, s mindezek után hogyan juttatták végül őt is a vérpadra? Megannyi kérdés, melyekre finom öniróniával, megnyerő őszinteséggel keresi a választ a napló szerzője.˝

Marlitt E. - A ​Schilling-ház
"- ​Ismerem én azokat a jó barátaidat - mondta nejének Schilling báró -, akik szerint te, mint egykori apáca, már régen visszatértél volna eredeti szent hivatásod körébe, ha a pokoli elvakultságban kimondott "igen" nem kötelezne férjedhez. A báróné szótlanul hanyatlott vissza székébe és csaknem véresre harapdálta ajkait. A báró folytatta: -Atyám sajnos kierőszakolta egybekelésünket. A te csendes, higgadt modorod, a csinosan megírt leveleidben megnyilatkozó szelíd odaadásod az ő szemében valóságos madonnává tett téged. Akkor a sír szélén állt, és azt hitte, hogy fiának könnyű, kényelmes sorsot biztosít. Fia pedig azokban a súlyos órákban nem is gondolt a jövőre. - Ezzel talán most azt akarod mondani, hogy sohasem szerettél?"

J. Spillmann - A ​gyónási titok áldozata
Maga ​az élet szolgáltatta eset a legbecsesebb bizonyítéka, hogy milyen szigorú kötelességet ró a papra a gyónási titok megtartása. Még életének veszélyeztetésével is meg kell azt őriznie. A címlap regénynek mondja ezt a történetet, mert feldolgozásában, egyes részletek kiszínezésében költői módon jártam el. Hangsúlyozom azonban, hogy a történet magva, a főcselekmény valódi, megtörtént eset. A múlt század vége felé játszódott le, tehát még élő tanúi vannak s a világsajtó sokat foglalkozott vele annak idején. Mikor a költői szabadsággal éltem, csak a szükségből csináltam törvényt ennek az eseménynek elmondásában. A valóság ezzel nem homályosult el. Sőt elképzelhetőbb, tapinthatóbb lett. Mintegy reliefbe szökött az adatokból s megkapva azt a világítást, amelyben példaszerűvé válik, hogy alkalomadtán milyen áldozatot kíván - kötelességből, nem pedig egyéni hősiességből eredő áldozatot - a gyónás titkának megőrzése a katolikus paptól.

Földeák János - Négyszer ​kopogtak az ajtón
A ​történelem nehéz leckéket adott fel nemzedékünknek. Máig örvénylő kérdésekre várjuk a kielégítő választ, a magyarázatot: e két regény is mai tárgyú, de mégis történelmi tanulságokat hordozó alkotás. Foglalata: az elmúlt negyedszázad, a korváltás drámai eseményei. E háttér előtt pergeti az író, szinte a filmművészet eszközeivel, két asszonyi sors válságát: érzelmi hajótöréseket, majd a kibontakozást és megbékélést. A Négyszer kopogtak az ajtón című regényben, 1945-től napjainkig követi a főszereplő, Puskás Éva életútját, szerelmeit és házasságait. A sokat sejtető cím jól érzékelteti és felidézi Éva "Sors-szimfóniájában" a könyörtelenül visszatérő motívumot: a szembenézést önmagunkkal. A Leszámolásban pedig izgalmas-érdekfeszítő nyomozáshoz hívja magával az olvasót. Nemcsak fordulatos olvasmány a könyv: egyben példázat is helytállásról és megingásról, morális felelősségről és megalkuvásról - de sohasem oktató, tanáros merevséggel, hanem élő alakok sorsának, jellemeinek, nemzedékek összecsapásának erős, láttató ábrázolásával.

Petőcz György - Csak ​a narancs volt
A ​látszat csal: nem visszaemlékezést (visszaemlékezéseket), hanem klasszikus interjúkötetet tart kezében az olvasó. A Fidesz legelső parlamenti frakciójának öt tagja, Fodor Gábor, Hegedűs István, Molnár Péter, Szelényi Zsuzsanna és Ungár Klára mondja el újságírói kérdésekre válaszolva emlékeit és elemző véleményét a kollégiumi évekről, a Fidesz születéséről, a parlamentbe kerülésről, a megerősödésről és a párton belüli hatalmi harcokról, azok pszihologiai és politikai gyökereiről és okairól.

Gyurcsány Ferenc - Útközben
"Vannak ​az életben pillanatok, amikor Magyarország olyannak látszik, amilyen lehetne: optimistának, igazságosnak, békésnek és biztonságot adónak. Ilyen pillanat volt a közelmúltban, amikor az ARC-fesztiválon Oláh Ibolya énekét hallgattam: "_Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország..._" Akik ott hallgattuk a dalt, biztosra vehettük, hogy hamarosan úton-útfélen ezt dúdolja majd mindenki. Nyilván azért, mert azt fogalmazza meg, ami közös bennünk. Azt, hogy nem egyszerűen szeretjük ezt az országot, de készek vagyunk tenni is azért, hogy valóban olyan legyen, amilyen lehetne. Engem is ez az érzés ösztönzött e könyv megírására. A haza tettrekész szeretete. Nekem persze mások az eszközeim, mint egy dalszövegírónak vagy egy zenésznek. Politikus vagyok, aki az ország jövőjét közvetlenebbül befolyásolhatom, mint más. De ami legalább ilyen fontos: baloldali ember vagyok, és nem csak azért, mert soha nem felejtem el, honnan jöttem; azért is, mert nem tévesztem szem elől azt sem, hova akartam, és akarok eljutni másokkal együtt. Egy jobb Magyarországra, ahol a gyermek későbbi helyét az életben végre nem családi származása, hanem szorgalma, tehetsége és munkája jelöli ki. Ilyen egyszerű ez. Persze mindig könnyebb tisztán látni a célt, mint ismerni és megtenni az utat, ami odáig vezet. Innen nézve ez a könyv nem más, mint az egyik útvonal-lehetőség a sok közül. Számomra mégis a legfontosabb. Ez az irány az, amelyben hiszek." _Gyurcsány Ferenc_

Kodolányi János - Jajgatunk ​és kacagunk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodolányi János - Fellázadt ​gépek I-II.
Kodolányi ​János elbeszéléseinek legjavát tartalmazza ez a gyűjtemény. Pályakezdésétől napjainkig. Első novelláiban kegyetlen és ismeretlen világot fedezett fel az irodalom számára: az Ormánságot, a nagybirtok, a középkori sötétség szorításában vergődő falut és a falu tehetetlenül gyötrődő vagy kétségbeesésében tragédiába rohanó népét. A parasztság belső bomlását, meghasonlottságát ábrázolja, a bajok történelmi, társadalmi gyökereit, de sorsközösséget is vállal vele, bízva a felemelkedés és változás reményében. A tárgyi hitelesség igényével, a folklorista és szociográfus alaposságával mutatja be a falut - távol áll tőle minden teátrális, a Szabó Dezső-s póz, eszményítő romantika -, de nem a dokumentum igény, hanem a valóság művészi bemutatása, eleven típusok ábrázolása a célja. A húszas évek paraszti világának tragikus sötétsége, egy emberi sors genézise, a történelem, a legendák ködébe vesző múlt a kötet témái s egyben Kodolányi írói útjának legfontosabb állomásai. Vívódások és ellentmondások, küzdelmek, egy ember számára szinte megoldhatatlanul súlyos problémákkal, vallomások és útkeresések torlódnak össze, súlyosodnak egymásra a könyv lapjain, Kodolányi gazdag és eredeti művészetének sodrásában.

Sinkó Ervin - Egy ​regény regénye
Az ​én moszkvai tartózkodásom óta eltelt, túlontúl eseményes három évtized életem tájképét nagyon sok sírral népesítette be, eseményekben, küzdelmekben, megrázkódtatásokban, fájdalmakban, reményekben és megvalósulásokban szédületesen bővelkedett- mégis, az idő múlásával egyre többet kell gondolnom a moszkvai VEGAAR egykori igazgatójára, a szőke, minduntalan el-elpiruló fiatal németre, Bork Ottóra, kiről az Egy regény a regényben oly sűrűn és nemegyszer csúfolódóan barátságtalan hangsúllyal történik említés. A jelenet, amikor a nyitott ajtón keresztül a titkárnőjével való beszélgetésemet hallva, ő, az igazgató szobájában, íróasztala mögé guggolva próbál előlem elrejtőzve láthatatlanná válni - ez a feledhetetlen élmény, illetve látvány ma, három évtized távlatából úgy rémlik fel előttem, mint valami kínos, de minden szónál beszédesebb jelkép. Kigondolni se lehetne kifejezőbb szimbólumot: a nagy vállalatnak ez az igazgatója, aki hirtelen elhatározással igyekszik összecsucsordova elbújni az ügyfele elől a tekintélyes íróasztal alatt - elbújni a cselekedet, a döntés, maga a létezés kockázata elől. Tragikus módon azonban épp ez volt a megvalósíthatatlan, a végül is megoldhatatlannak bizonyult feladat: nem lehetett letenni,és levegővé válni, nem lehetett úgy igazgatónak lenni, hogy az ember mégse legyen az, tisztséget viselni és ugyanakkor még elbújni is úgy, hogy azt észre ne vegyék.

Covers_2229
elérhető
2

Anita Nair - Hölgykupé
Egy ​végtelen hosszú utazás idejére - a hölgykupé utaslistájának esetlegessége révén - kényszerűen összezárt hat asszony sorsa tárul fel a regény lapjain, akik unaloműzésből, kitárulkozási kényszerből mesélnek egymásnak. Kibeszélik magukból a fájdalmat, amelyre a sors, vagy éppen India még ma is ható társadalmi tradíciói kényszerítik-kárhoztatják őket. Ám tudják, hogy az önmagukhoz is kegyetlenül őszinte élet-vallomások, a "gyónásaik" továbbra is titokban maradnak, hiszen e vallomássorozatnak nincs, mert nem is lehet visszaütő folytatása-következménye.

Kodolányi János - Keserű ​ifjúkor
Kodolányi ​János könyve négy önéletrajzi jellegű írását tartalmazza. A Feketevíz az író gyerekkoráról szól. A Szakadék-ban diákkorát meséli el. A Futótűz-ben a pályaválasztás előtt álló ifjú szerelme, csalódása, költészet iránti vágya rajzolódik elénk. A Tavaszi fagy a kezdő író nyomorúságos küszködését ábrázolja.

Haim Ginott - Szülők ​és gyermekek
Minden ​szülő azt szeretné, hogy gyermeke bizakodó, boldog legyen, hogy elégedett, sikeres felnőtt váljék belőle. Az "eredmény" azonban gyakran kiábrándító: félénkség és agresszivitás, udvariatlanság, fegyelmezetlenség, eltékozolt tehetség - a sort hosszan folytathatnánk. Haim Ginott magyarul is harmadik kiadásban megjelenő, ma már klasszikus könyve gyakorlati tanácsokat ad a szülőknek olyan mindennapi kérdésekben, mint a dicséret és a bírálat, a felelősség és a függetlenség, az engedékenység és a szükséges korlátok. Végigkísérhetjük a gyerek életének egy napját a felkeléstől a lefekvésig, megtudhatjuk a féltékenység és a szorongás okait és leküzdésének módját.

Benedek István Gábor - Öt ​lövés a történelemre
Rövid ​életemben ezek az írások egyszer már megjelentek. Kitöltötték a maguk helyét, szívemnek kedves nyomófelületét különböző napilapokban, folyóiratokban. Először arra gondoltam, közlöm a lap nevét, és a dátumot is persze, de a végén hagytam a bibliográfiát. A tárcák akkor, ott, jó helyen voltak, és jó időben. Most viszont, így együtt, merőben mást mutatnak, legalábbis remélem. Darabnyi, de azért pontosan összefüggő, fontos világot. A Tisztelt Olvasót éppen ezért kérhetem arra: ne fossza meg magát az eredetiség, az újdonság élményétől. A meglepetések rendre előkerülnek a sorok közül. Ha mégsem sikerül a kísérlet, legfeljebb azt mondhatjuk déjá vu.

Bárány János - Az ​Antall József elleni merénylet
Ajánlom ​ezt a könyvet Antall József emlékének, Boross Péternek, Horn Gyulának, Orbán Viktornak és a mindenkori magyar miniszterelnöknek. (A szerző)

Covers_222331
MSZPénz Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - MSZPénz
A ​hazai sajtóban megjelent híradások alapján összeállított könyv az azóta lassacskán elfelejtett „bróker-ügyet” kívánja összefüggéseiben bemutatni az olvasónak

Ilse Tielsch - Elefánt ​az utcánkban
"Írástudó ​lévén kötelességemnek érzem, hogy kritikus szemmel nézzem magam körül a világot. Nyugtalanít és szorongással tölt el a lázas beton-, műanyag- és hulladékvilágunkban élők elmagányosodása, vak hite a fejlődésben, az a hajlandósága, hogy egyéniségének tökéletes feladásáig alárendlje magát az uralkodó divatoknak. Hiszek abban, hogy a Föld az ember számára rendeltetett Paradicsom, ahonnan nem valamikor réges-régen űzetett ki, hanem éppenséggel a közeli jövőben fog így járni, hacsak fel nem adja a csalóka reményt, hogy élhet az önmaga által életre hívott szörnyetegek között" - vallja Ilse Tielsch, az 1929-ben született, számtalan osztrák és német irodalmi díjjal kitüntetett bécsi írónő, versek, elbeszélések, hangjátékok termékeny szerzője, a modern nagyvárosi életmód éles szemű, kitűnő humorú megfigyelője és bírálója. A kötet elbeszélései - csekélyke változtatással - íródhattak volna akár szép hazánk bármely lakótelepéről és környékéről is. A nagyvárosi ember élete, nosztalgiái alkotják Tielsch témáinak zömét. És ha elbeszélésein nem is lehet mindig felelőtlenül vihogni - az sem baj. Kacagj, Olvasó, ha megszakad is szíved!

Richard Armour - Évával ​kezdődött...
Kevés ​mulatságosabb és csípősebb könyvet írtak valaha is a nőkről, mint amilyen az Évával kezdődött. Csak annak a tollán születhettek ilyen pikánsan humoros, remekbe sikerült "karcképek a világtörténelem kidomborodó nőalakjairól", aki fennhangon ugyan a bölcselőkkel együtt azt fújja, hogy a nők minden baj és galiba okozói, a férfiak őrületbe kergetői, de szíve mélyén a költőkkel ért egyet, akik azt vallják, hogy minden öröm és gyönyörűség forrásai is. Richard Armour kaján mosollyal kukkant be a történelem meghitt zugaiba, királynők és királyi szeretők budoárjának félhomályába, de nemcsak Helenét, Kleopátrát, Joséphine-t ábrázolja "neglizsében", hanem hős Menelaoszt, birodalomteremtő Julius Caesart és világhódító Napóleont is. Az elbűvölően szellemes, gondolati és szójátékoktól sziporkázó szöveg szinte minden mondata egy-egy csattanó.

German Castro Caycedo - Lelkemet ​az ördögre hagyom
A ​kötet szerzője a kitűnő kolumbiai újságíró German Castro Caycedo munkássága az írott sajtóban és a televízióban országa határain túl is figyelmet keltett. Figyelme korunk társadalmának legégetőbb gondjaira irányul: regényeiben nyomon követhető ennek hiteles tanúsága. A Lelkemet az ördögre hagyom a tényfeltáró újságírás korszerű, pergő ritmusú dokumentumregénye. Lapjain megelevenedik a Yarí folyó természeti szépsége és kegyetlen vadonja, emberek kétségbeesett küzdelme a túlélésért az őserdő könyörtelenségével szemben. Derűs kalandok, a főszereplő kétségei és tanúvallomásai - mind-mind a kitűnő akcióregények velejárói. Ám ez a kötet ennél mélyrehatóbb értékeket is rejt.

Sarah Garden - Ha ​kígyót melengetsz
Tévedés, ​hogy a múltat végképp el lehet törölni, hiszen hatással van a jelenükre, s nagymértékben befolyásolja a jövőnket is. A saját bőrén érzi mindezt Sharon Tyler régész, aki nem csak a foglalkozása okán kerül kapcsolatba a régi időkkel, de saját múltjának kísértetei is kínozzák. A csinos, érzékeny és sikeres tudósnő, aki egy tv-show alkalmával a Miocén lady becenevet kapja a műsorvezetőtől, nehezen viseli a népszerűséget. Nem elég, hogy ismeretlenek szólítják meg az utcán, vagy telefonon kérnek tőle randevút, de fenyegető leveleket is kap. A titokzatos zaklató azonban nem elégszik meg az írogatással, hanem lépésről lépésre halad őrült tervének megvalósítás a felé. Vajon egy megbomlott elméjű rajongó áll a háttérben, vagy valahol máshol kell keresni a megoldást és az elkövetőt? Milyen titkok lappanganak a mélyben, s kinek áll érdekében ezeket a felszínre hozni? A szerelem mindent megold, esetleg tovább bonyolítja a dolgokat? A kérdésekre a választ a regény hősei is csak nehezen lelik meg, s az olvasóknak is izgalmas órákat szerez a történet összekuszált szálainak kibogozása.

Talpassy Tibor - A ​reggel még várat magára
Talpassy ​Tibor 1928 és 1944 között Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik fiatal munkatársa volt. Újabb visszaemlékezéseiben négy évtized távlatából is a fiatal barát tiszteletével eleveníti meg századunk egyik legellentmondásosabb politikusának közéleti és emberi küzdelmeit élete utolsó másfél évtizedében. "Szigorúan olyan eseményeket elevenítek fel, melyeknek általában én magam, ritkábban valamelyik közeli barátom közvetlen résztvevője vagy megfigyelője lehetett. Igyekszem a tudomásomra jutott történésmolekulákkal takarékosan gazdálkodni, s a hangsúlyt azokra a mozzanatokra helyezem, amelyek hűen tanúsítják, hogy Sopronkőhida elbukottja milyen erőfeszítéseket tett, hogy a nemzeti gátszakadásnak elejét vegye. Felelevenítem azokat az emlékeimet is, amelyek Bajcsy-Zsilinszky Endre erkölcsi tartását tükrözik, s igyekszem eloszlatni néhány általam tévesnek tartott feltételezést. Mindenekelőtt azt a tévhitet szeretném megingatni, hogy Zsilinszky erős eltökéltséggel kereste azt a halált, amely múltjának nyomasztó terhe alól felmentést adhat. Immár egyik utolsó mohikánja vagyok annak a körnek, amely mellette összetartó közösséggé szerveződött, s úgy vélem, a halál kímélete sem véletlen. Félreérthetetlenül figyelmeztet, hogy a tanúságtevés kötelességét ne mulasszam el."

Gyárfás Endre - Pazarló ​skótok
Sokan, ​ha a skótokról hallanak, csak a skót-viccekre, a kockás, piros szoknyaviseletre, a dudára – és a skót whiskyre gondolnak. Pedig Skócia sokkal gazdagabb, a skótok sokkal ..pazarlóbbak", mint azt általában hiszik. Gyárfás Endre avatott lollú leírásaiból megtudhatjuk, hogy a skót viccek mögött a sanyarú sorsú, elnyomásban is hősiesen kitartó, kemény nép szükségszerű takarékossága rejlik, hogy a skót szoknya piros kockás mintázata az egykori törzsi, vérségi kötelékek, az elnyomók ellen szövetkező klánok megkülönböztető jele volt, s hogy a skót whisky készítése valóságos tudomány… A kelta eredetű népei nem kényeztette el a történelem. A vért és tehetséget pazarló nép fiai között találjuk a költő Burnst, a gőzgép feltalálóját, Wattot és számos ragyogó tehetségű díszét az emberiségnek. Gyárfás Endre színes leírásai nyomán megelevenednek a skót városok és várak, a pazar skót tájak, a tehetséges fiatalok – és ha nagyon figyelünk, talán még a titokzatos szörny háta is felbukkan előttünk a Loch Ness mély, kék vizéből …

Robert Merle - Íme, ​a király!
Robert ​Merle történelmi regényfolyamának minden kötete, így ez a negyedik is, önálló történet, képzelt hősük, Pierre Siorac, a hugenotta bárófi kalandjai fűzik össze őket, s a háttérben persze az igazi francia történelem. Merle ebben a könyvben Franciaország tizenhat esztendejét beszéli el a Szent Bertalan éjszakájától III. Henrik időleges diadaláig. A szoknyabolond Pierre-ből a király orvosa és titkos "ágense" lesz, s kettős szerepében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Henriknek jó és rossz cselekedeteiben. Közben politikai missziója érdekében gyakran - bár nem kedve ellenére - veszedelmes és lebilincselő szerelmi cselszövényekbe keveredik. Elkísérjük hősünket III. Henrik hálószobájába és Angliai Erzsébet tróntermébe - a gáláns doktor bizonyára sajnálta, hogy fordítva nem történhetett - tanúi vagyunk Guise herceg és a francia király történelmi párbeszéd-ének, látjuk mint űzi el Henriket a lázongó Párizs, és végül hogyan lesz úrrá a király a végromlással fenyegető anarchián.

Herold Ágnes - Még ​ma velem leszel
"Ezt ​a pózt a természet alkotta meg így, az árapály, a hüllők kinövő szárnya, a repülni tanulás, a szőlőtőkék mámora, a nyári éjszakák puha, fekete ege. Maga a teljes önzés és teljes biztonság: semmi dolgom." "Nő mondja, férfi mondja... és mi másról mondhatná érzéki pezsgésű vagy izzású monológját, mint a férfiról meg a nőről, a nőről meg a férfiról? A könyvet lassan, ízlelgetve, vissza-visszalapozva kell olvasni, mint minden jó könyvet: szereplői rólunk beszélnek, arról, ami férfi és nő találkozásaiban a legfontosabb pillanat: amikor én veled vagyok, te velem vagy, együtt vagyunk, egymásban, egymásért. Az elbeszélések és a párbeszédek összeállnak egy nőkből és férfiakból álló baráti-szerelmi kör történetévé, amelyet többen mesélnek el nekünk. Így születik ez a több szempontú regény, amelyben ki-ki a maga módján látja önmagát, a történteket és a másikat. Öröm-szöveg Herold Ágnes regénye, amelyben teljes természetességgel jelenik meg férfi és nő kapcsolatának ritka csodája." (Kálmán C. György)

Jeney László - Kárpáti György - Melbourne ​- Miami - Margitsziget
Egy ​hónappal az 1956-os forradalom után a magyar vízilabda-válogatott Melbourne-ben megvédte olimpiai bajnoki címét, s nem utolsósorban 4-0-ra verte a Szovjetunió csapatát, majd mielőtt visszatért volna Magyarországra, a csapat egy része több hónapos amerikai körúton vett részt. A "Melbourne, Miami, Margit-sziget" egy évvel az események után született. Ez a könyv azonban nem csupán az akkori történések rendkívül színvonalasan, sajátos humorral tálalt leírása, hanem kordokumentum is arról az időszakról, amikor a tejes igazság nem jelenhetett meg.

Kollekciók