Ajax-loader

Babgul

Rate_positive 165 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

1605 napja velünk van ma itt járt

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (252)

Daphne du Maurier - A ​Manderley-ház asszonya
Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián - ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása - ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra - ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől - ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg - de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy - bár az igazságszolgáltatástól megmenekült - végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál - s vele együtt az ártatlanoknak is? A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását - s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

William Styron - Feküdj ​le sötétben
Egy ​fiatal, Virginiából származó lány öngyilkosságot követ el New Yorkban. Megdöbbentő halála a kiindulópont, melyre az eseményt előidéző okok, motívumok - az előélet - feltárását, kegyetlen megvilágítását céljául kitűző regény cselekménye épül. Mert e mögött a "mindennapi" haláleset mögött bonyolultnak látszó, s mégis oly logikus rendről tanúskodó bűnök és mulasztások, gyengeségek és csalások láncolata húzódik. Peyton Loftis az "elveszett nemzedékhez" tartozó részeges, kisiklott életű, gyenge apa és a gyűlölet, gyanakvás lelkileg sterilizáló állapotában senyvedő anya végleg "elveszett gyermeke". A huszadik századi Amerika - közelebbről: a Dél - erkölcsi-társadalmi hegycsuszamlásának emlékműve ez a könyv. William Styron (1925–2006), a Fitzgerald-Faulkner-Hemingway utáni nemzedék egyik legnagyobb írója. Most életműsorozatát indítjuk útjára ezzel az első művével, amellyel 1951-ben berobbant az amerikai irodalomba.

Stefan Zweig - Ámok
Stefan ​Zweig a két világháború között a legnépszerűbb, legolvasottabb német nyelvű írók egyike volt, nemcsak a német nyelvterületen, hanem Európa- és Amerika-szerte. Népszerűségének titka hatásossága volt: bármilyen témához nyúlt, keze alól mindig hatásos, olvasmányos, divatos könyv kerekedett ki, olyan író munkája, aki ismeri-érti az írásművészet fortélyait, és mindig tudja, milyen mondanivalóval válthat ki adott pillanatban visszhangot. Életművének javát legjobb elbeszélései és esszéi adják. Ebben a kötetben elbeszéléseiből gyűjtöttünk össze a legmaradandóbbakat. Nagy részükben egy-egy tragikus élet bontakozik ki, s az író a humanista művész szenvedélyével száll szembe azokkal a pusztító, nyomorító erőkkel, amelyek ezeket az életeket tragédia felé sodorják. Egyrészt külső társadalmi erőkkel, mint a fasizmus (Sakknovella), másrészt belülről bomlasztó lelki torzulásokkal, mint a hazug polgári konvenciók vagy a fékezhetetlen, vak szenvedélyek (Égő titkok, Érzések zűrzavara, Ámok) Az izgalmas lélektani vagy történelmi határhelyzetet Zweig mindannyiszor megkapóan szép részleteken át, fordulatosan, kristálytiszta, szenvedély hevítette stílusban bonyolítja a kifejlet felé.

Covers_102084
Égszínű ​fátyol Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Égszínű ​fátyol
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár nyolcadik kötetét adjuk az olvasóinknak. Válogatásunkban ezúttal is jól ismert, több könyves szerzőket, s nálunk még ismeretlen, induló tehetségeket mutatunk be. Tíz író, tíz megkapóan szép történet fiatalokról, öregekről, gyerekekről, nőkről és férfiakról - egyetlen szóval - az életről. S az írók, akár a múltat, akár a jelent elevenítik is meg, írásaikban közvetlenül vagy áttételesen, a klasszikus hagyományokat követve vagy kísérletező eszközökkel, valamennyien a ma emberéhez szólnak, az ember jóságába és nagyságába vetett töretlen hittel és a valóság megrázó erejű ábrázolásával. A sorozat jellegének megfelelően ez a válogatás nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi két év elbeszélés terméséből kíván ízelítőt nyújtani.

Tyihon Szjomuskin - Alitet ​eltűnik
A ​bálnacsont alátéteken könnyedén siklik a vízre a fókabőr csónak. Az övig meztelen, barna bőrű, prémnadrágos vadász gyakorlott mozdulattal hajítja el szigonyát. Felbődült a félelmetes agyarú rozmár, vére vörösre festi a tenger s az úszó jégtáblákat. A parton várakozók ujjonganak örömükben. Van már friss hús, a hosszú tél után végre jóllakhat a telep apraja-nagyja. A sámán dobszava elűzte gonosz szellemeket, sikeres volt hát a vadászat. A hó alatt rejtőző csapdákban is vergődik már egy-egy ezüst- vagy fehérróka. A prémekért majd árut ad cserébe a gazdag, az erős, a hatalmas Alitet, Korauge sámán fia, az amerikai kereskedő barátja, s örömöt visz haza a vadász asszonyának a jarangba. Beláthatatlan jégmezőkön, viharos éjszakai tengere, gyilkos hóförgetegben küzd létéért a zord szépségű északi táj, a távoli Csukcsföld lakója. Erőszakkal, mindennapos ádáz harcban kell elragadnia a mostoha természettől a szűkös falatot. Gyermekien tiszta lelkű ez a maroknyi nép, dolgos, becsületes és vendégszerető. De babonás hiedelmek bűvkörében él: Ősi, olykor barbár szokások kísérik a születést és a halált. a lét e két nagy misztériumát , szigorú nemzetségi törvények szabályozzák a házasságot, a társférj jogait, és köti gúzsba a kibontakozó új szerelmet ebben a különös, öntörvényű világban.

Mario Vargas Llosa - Mayta ​története
Egy ​perui trockista forradalmárról szól Mario Vargas Llosa 1984-ben megjelent regénye: Alejandro Maytáról, aki 1958-ban egy elvetélt, tragikomikus, mindössze tizenkét óráig kitartó forradalmi felkelés vezére volt. A szerző a szemtanúkat kérdezve igyekszik rekonstruálni az eseményeket, feltárni az igazságot, hogy aztán annak ismeretében „hazudhasson", mert hiszen nem történelmet ír, hanem regényt, melynek jelen idejében egy „világvége-korszakot élő", háború, terrorizmus és idegen katonai beavatkozás sújtotta Perut képzel el. Az utolsó fejezetben találkozik a megöregedett, beteg, életét fagylaltárusként tengető Maytával is: a fikció szembesülhet a valósággal, ha a „valóság" szónak van egyáltalán értelme. Mert az egy éven át tartó nyomozás ellenére csak annyi bizonyos, hogy „mindenütt hegyekben áll a szemét", és az emberi nyomorúsággal szemben a forradalmi akciók éppoly tehetetlenek, mint egy regény. A tehetetlenségnek ez az érzése és a nyomorúság elleni dacos - akár irodalmi, akár forradalmi - lázadás kapcsolja össze a szerzőt és hősét, olyannyira, hogy a regény lapjain már-már összeolvadnak ők ketten: Mario Vargas Llosa, az író és Mayta, a forradalmár, akinek hitével és világnézetével az író nem ért egyet, mégis szeretne hinni erkölcsi tisztaságában.

Mario Vargas Llosa - A ​Zöld Palota
Vad ​indulatokkal fűtött, a természet erőivel, egymással és saját ösztöneikkel élet-halálharcot vívó embereket ismerhetünk meg a világhírű perui író először 1966-ban megjelent regényében. A Zöld Palota valójában bordélyház, többnyire ide kerülnek végül azok a bennszülött lányok, akiket a katonák - az egyház együttműködésével - elrabolnak, hogy "megmentsék" a lelküket... A Zöld Palota megalapításának és működésének mitikus-misztikus története azonban csak a szerteágazó, nagyívű cselekmény állandó erotikai és erkölcsi feszültséget keltő magját alkotja; a szerző vissza-visszatér hozzá, miután hőseivel a vad amazóniai tájakon vagy Piurában, a perui nagyvárosban bolyong. És a fülledt őserdőben, a Santiago folyón és a piurai külvárosi negyedekben kibontakozó szövevényes kalandok során egy lázadó és elbukó törzsfőnök, egy leprás élőhalottá süllyedő csempész és egy prostituálttá váló bennszülött lány sorsát kísérhetjük végig évtizedeken át. Látszólag mindenki elbukik, akár hősi, akár aljas, akár erényes utat választ: a Zöld Palota vagy éppen a zöld dzsungel a maga civilizáció előtti törvényeivel minden nemesebb törekvést magába nyel, s az ember itt még akkor sem tud jót cselekedni, ha a céljai humánusak. Ám minden világnézeti pesszimizmusa ellenére Vargas Llosa regényéből valami felemelő vitalitás, valami habzsoló életszeretet, a teljességre törekvés lendülete árad.

Margaret Atwood - Alias ​Grace
A ​regény alapján készült sorozat november 3-tól a Netflix műsorán. A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével együtt kegyetlenül végeztek Grace munkaadójával és annak házvezetőnőjével. Védője Grace elmeállapotára hivatkozva eléri, hogy ne kötél általi halálra, csupán életfogytiglanra ítéljék. Sokan vannak meggyőződve arról, hogy gonosz és őrült teremtés, de ugyanennyien az ellenkezőjéről is: ártatlan teremtés, aki a körülmények áldozata lett. Egy fiatal és feltörekvő orvos elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ezért hetente leül beszélgetni a lánnyal, aki egyre inkább megnyílik neki, ám azt állítja, a gyilkosságból semmire sem emlékszik... Margaret Atwood valós történelmi eseményen alapuló regénye felkerült a Man Booker-díj shortlistjére, és 2017-ben tévésorozat készült belőle.

H%c3%b3
elérhető
77

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Robert Merle - Üvegfal ​mögött
A ​regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (34)

Graham Greene - A ​harmadik
_Az ​első:_ "Vele voltam. Kijöttünk a lakásából. A járdán Harry megpillantotta egyik barátját az utca túlsó oldalán. Intett neki, és lelépett a járdáról, hogy átmenjen hozzá. Ekkor egy dzsip száguldva befordult a sarkon... Meghalt, mielőtt a mentők ideértek volna." _A második:_ "Éppen át akartam menni az úttesten Harryhez. Ő a szemközti járdán állt, meglátott, és azonnal felém indult, hogy találkozzék velem, amikor az a dzsip... szörnyű volt, szörnyű!" _Ám Martins sejtette, hogy van egy HARMADIK is,_ aki tud valamit Harry Lime titokzatos és váratlan haláláról, méghozzá valami olyasmit, amit a másik kettő nem akart vagy nem mert elmondani... Rejtélyes gyilkosságok a háború utáni, megszállt Bécsben. A világhírű bűnügyi regény első magyar kiadása.

Alberto Moravia - Római ​utazás
Moravia ​a XX. sz. olasz irodalmának egyik legjelentősebb és legnépszerűbb alkotója. A Római utazás utolsó nagy regénye. Egy húszéves fiatalember tér vissza szülővárosába, gyermekkora színhelyére. Szabadulni akar gyermekkora megrázó élményétől, amikoris tanúja volt életvidám anyja szeretkezésének egy idegen férfival. Mario, a fiatalember új és új szerelmi kísérleteivel, hol akaratlanul apja leendő feleségébe botlik, hol egy másik, múltjával küszködő asszony és 14 éves lánya vetélkedése kavarja fel szexuális életét. - A férfi és a nő viszonyának örök aktualitására keres választ az író, freudi alapon éppúgy mint konkrét szerelmi aktusokon keresztül, utolsó nagy művében, amely szinte összegzése egész életpályáját foglalkoztató témáknak. A művel a kiadó Moravia eddig magyarul kiadatlan műveinek sorát nyitja meg.

Alberto Moravia - A ​leselkedő
Én ​elsõsorban a szememmel élem az életet, írja bevezetõjében a regény ifjú franciatanár hõse. Kényszeresen és tehetetlenül bámulja vélt vagy valós rémképeit: a Szent Péter-bazilika fölé képzelt atomfelhő gombáját, vetélytársaként rettegett sikeres apját, saját rejtélyesen viselkedő feleségét, aztán egy néger lányt, aki mintha egy erotikus Mallarmé- versből lépett volna elő, s végül lesi és egyben közszemlére teszi önmagát is, igen, a kukkolót a lehetõ leghálátlanabb szerepben, az áldozatéban. Tehetetlenül és kényszeresen, mert tudja, hogy a beteg, öreg, de diadalmas apák és gyönge fiaik egyformán az ördög szánalmas játékszerei. Moravia világéletében elkötelezett voyeur volt, de valószínűleg ebben a regényében a legtöményebb az olvasó kulcslyukélménye. Itt mindennemû kapcsolatban és dimenzióban a szexus dominál, mindegy, hogy apa-fiú viszony, Mallarmé, a 68-as kontesztáció vagy az atomháború fenyegető veszélye a téma. Szemérmetlen regény. Szemérmetlenül jó. Alberto Moravia (1907 - 1990) az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás atyamestere, az olasz irodalom és filmművészet emblematikus alakja. Huszonkét évesen adja közre első regényét, A közönyösök-et, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörbõl külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába. Közben sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik. 1952-ben megkapja a legrangosabb irodalmi díjat, a Stregá-t. Regényeiből többek közt Vittorio de Sica, Bernardo Bertolucci, Mario Soldati, Jean-Luc Godard közremûködésével rendre filmfeldolgozások készülnek. Korának legnépszerûbb és legbotrányosabb olasz írójaként megadatik neki, hogy a főszereplő öntudatával élje végig a huszadik századot. Az önmagát a morál esztétájának nevezõ Moravia impozáns életművébõl most hatkötetes sorozatot bocsát közre a kiadó. A mûvek sorrendben: Agostino (Kisregények), A római lány, A megalkuvó, Egy asszony meg a lánya, A figyelem, A leselkedő.

William Faulkner - Példabeszéd
A ​regény Faulkner kései műve. Azt gondolhatnánk tehát, hogy lehiggadt, letisztult, klasszicizáló öregkori mesterdarab. De nem: a Példabeszéd még a csupa rendhagyó vállalkozásból összeálló életműben is különleges kivétel: újabb kísérlet. Elüt a többitől mind témáját, mind ábrázolásmódját tekintve. Nem a Yoknapatawpha megyei Jeffersonban játszódik, hanem az első világháború francia hadszínterén: nem a "déli mítoszt" jeleníti meg a szimbolikus naturalizmus korábban megismert faulkneri eszközeivel, hanem az Újszövetséget "modernizálja" allegorikus példázat formájában. Egy fiatal francia tizedes és tizenkét követője zendülést szít a közkatonák közt a front mindkét oldalán. Békét hirdet. A háború megakad, de csak egy hétre, mert az ellenfélként szemben álló tábornokok is összefognak, s hamar helyreállítják a "rendet". A lázadót (történetesen épp két közönséges bűnözővel együtt) kivégzik, majd holttestét (furcsa véletlen folytán) kihantolják, s mint Ismeretlen Katonát a Diadalív alá temetik, ahol örökmécs ég fölötte. Ami illik is hozzá, hiszen (a körülmények különös összjátéka következtében) épp a szövetséges hadakat vezérlő agg marsall természetes fia, a felkínált és megtagadott hatalom egyetlen örököse... A sorozatos "véletlenek" nemcsak könnyen behelyettesíthető bibliai párhuzamok, hanem - paradox módon - azt is jelzik, hogy a regény az egyszerű példázatnál jóval több, bonyolultabb gondolatot vet föl. A hősi legendát egy lólopás groteszk története egészíti ki; a naiv allegóriát modern látomás: a tehetetlenül sodródó s mégis célratörő, hatalmas és elpusztíthatatlan embertömeg állandó konkrét jelenléte ellensúlyozza. Ettől a kiegészítéstől és ellentpontozástól, a tiszta bölcselethez merészen hozzákevert nyers valóságtól lesz a rendhagyó regény szabályosan faulkneri kompozíció: egyszerre összegzés és új kezdeményezés. Kívül esik a korábbi könyvek körülhatárolt epikai világán, de ugyanarról szól, amiről az egész életmű: az emberi élet értékéről, az erkölcsi döntés és cselekvés lehetőségéről, az egyén és a közösség viszonyáról, az emberiség végzetéről. Ahogy az író a Nobel-díj átvételekor a híres stockholmi beszédben megfogalmazta: a "megmaradás" és a "fennmaradás" dilemmájáról. William Faulkner ezen a regényén dolgozott legtöbbet: kilenc évig írta. Azt várhatnánk tehát, hogy megnyugtató eszmei lezárást, végső megoldást találunk benne. De nem: mint minden Faulkner-mű, ez is befejezetlen - drámai megjelenítése csupán a sorskérdésnek, amelyre az olvasó felzaklatott lelkiismeretében keresendő a felelet.

Alison Lurie - Feltételes ​megálló
...Anglia ​volt és lesz képzeletének és vágyainak földje. Negyedszázadon át csak gondolatban látogatta; lassan, szeretettel alakítgatta ki, rendezte be kedves könyveiből, Beatrix Pottertől Anthony Powellig. Amikor pedig végre megpillantotta, úgy érezte magát, mint a mesebeli gyerekek, akik felfedezik, hogy bemászhatnak a nappali szoba falán lógó képbe... Alison Lurie amerikai írónő a patinás Cornell Egyetemen (Ithaca, New York állam) az angol irodalom professzora. Számos regényt, gyerekkönyvet, tanulmányt írt, megszámlálhatatlan irodalmi kitüntetésben, előkelő díjakban részesült. Feltételes megálló című regénye elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

John Hersey - Harangot ​Adanónak
John ​Hersey, napjaink egyik legünnepeltebb amerikai bestseller írója, a már-már hihetetlennek tetsző kiadásszámok és példányszámok, no meg az irodalmi sikerlisták verhetetlen bajnoka, ezzel az 1944-ben megjelent regényével indult el írói pályáján annak idején. A könnyed pergésű, derűs, fordulatos történet 1943-ban, közvetlenül az angolszász szövetségesek délolaszországi partraszállása után, egy szicíliai kisvárosban, Adanóban játszódik. Victor Joppolo őrnagy, a városka amerikai katonai parancsnoka fejébe veszi, hogy demokráciára fogja "tanítani" a városka minden rangú, rendű s nemű lakóit, akik túlságosan is hozzászoktak a fasizmus parancsuralmához. A pompás humorral, meglepő fordulatokkal s némi érzelmességgel megírt regény cselekménye végül is Adanó egykori harangja körül forog, amelyet a fasiszták ágyúöntés céljára leszereltek, de amelyet a makacs Joppolo mindenáron vissza akar szerezni a kisváros lakóinak. Hogy derék buzgalma aztán milyen mulatságos kalandsorozat elindítójává válik - az maradjon egyelőre titok az olvasó előtt. Felsorolni is lehetetlenség volna, hogy hány nyelven és hány kiadásban jelent meg Herseynek ez a mindmáig talán legszebb, legnépszerűbb regénye. Csak egyetlen sokatmondó adat: a magyar fordítás a regény 1977-ben megjelent 41. (!) amerikai kiadásából készült.

Covers_3154
elérhető
4

Marcel Aymé - Csudapofa
Egy ​köztiszteletben álló, de szépnek éppen nem mondható párizsi ügynök arca egyik pillantartól a másikra megváltozik-, és arcával nemcsak a külleme, hanem az egész élete is. A furcsa csodát persze senki se hiszi el, és a főhős kénytelen új arcával új életet élni. Vonzó külsejével mindenkit könnyen meghódít, még a felesége is szerelemre lobban iránta. Ez nem volna baj, de a régi én eltűnése furcsábbnál furcsább bonyodalmakat idéz elő, sőt már-már bűntényt sejtet barátai körében. De a legváratlanabb pillanatban újabb csoda történik vele. Aymé mulatságos, szivárványló története kipellengérezi az álnok embereket, akik néha egész életükön át csak színlelnek, hazudnak maguknak - és a világnak.

Szilvási Lajos - Albérlet ​a Síp utcában
Szilvási ​Lajos talán legnépszerűbb regényében olyan kérdéseket érint, melyekre napjainkban sokan keresnek választ. Dr. Kelemen András, jól kereső fővárosi orvos élete válságba jut. Még diákkorában, a politikai perek idején nagy megrázkódtatás éri. Ivásra adja a fejét, s évről évre mindinkább az alkohol rabja lesz. Tudományos munkájával fölhagy, a pályán még remek intuitív képességének és szakmai lelkiismeretességének köszönheti maradék tekintélyét, de lassan kicsúszik a lába alól a talaj. Magánéletében is zsákutcába kerül, házassága felbomlik, csak barátaihoz kötődik teljes szívvel. A megváltozott politikai légkör, a tisztuló közélet érezteti jótékony hatását Kelemen életében is. Ehhez járul egy kezdődő szép szerelem, s ha visszaesésekkel is, de megteszi az első elhatározó lépéseket egy új élet felé, ahol az ember a másokért végzett munkában találja meg létezése értelmét.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Covers_42647
Esztétikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Esztétikai ​kislexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_202303
Olasz ​szakácskönyv Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Olasz ​szakácskönyv
Pizza, ​spagetti, makaróni, rizottó, tortellini, ravioli receptek


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (56)

Aldous Huxley - Pont ​és ellenpont
"A ​regény és az életrajz és a történelem: együttesen az igazi műformák. Úgy gondolom, sokkal többet el lehet mondani elvont eszmékről konkrét alakokkal és helyzetekkel, akár képzeletbeliekkel, akár valóságosakkal, mint absztrakt fogalmakkal. Műveim közül oly sok a történelmi vagy életrajzi írás.. Ezekben az egyedi életekben és eseményekben azt elemzem, ami számomra fontos és egyetemes gondolat.. Hitemre, Dosztojevszkij hatszor olyan mély, mint Kirkegaard, mert regényt írt… A regényben úgyszólván összebékül az abszolút a relatívval, és megjelenik az általános az egyediben. És ez lenyűgöző, úgy hiszem, az életben éppúgy, mint a művészetben." Aldous Huxley

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Kafka
elérhető
37

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Ernest Hemingway - Fiesta
1926-ban, ​nem sokkal az első világháború befejezése után jelent meg ez a regény, mely az író és a háborút átélt generáció egy részének lelkiállapotát fejezi ki Hemingway jellegzetes módján. Megsemmisültek a korábbi valóságos és vélt értékek, a háborúban részt vett ifjúság idegrendszere megsérült, nem maradt energiája sem arra, hogy az árulók ellen forduljon, sem pedig arra, hogy új értékeket teremtsen magának: nincs más hátra, mint visszatérni a testi élvezetekhez. A Fiesta valamennyi szereplője is a háború sérültje. Párizsban verődik össze a társaság, boldogtalan, gyökértelen angolok és amerikaiak. Az ellenállhatatlan Lady Brett Ashley, akiben nemcsak jövendő második férje, Michael Campbell, hanem többi lovagja, Jake Barnes amerikai újságíró, Bill Gorton meg Robert Cohn amerikai író is szerelmes. Testi és lelki sebeiket, erkölcsi összeomlásukat itallal, szerelemmel, világjárással, érzéki gyönyörökkel próbálják gyógyítani, természetesen hiába. Elvetődnek Pamplonába, végigélvezik és isszák a Fiestát, és Brett az ünnepelt ifjú toreádort is hálójába keríti, csaknem megfertőzi, de az ép test és ép lélek mégis győzedelmeskedik: megmenekül karmaiból. Az ünnepségek után tovább vonszolja a társaság önmagát és kiábrándultságát másfelé, újabb izgalmakba, de az olvasó biztosan tudja: a gyógyírt másutt sem lelik meg. Az irodalomkritika nagyon értékeli ezt a regényt, mert Hemingway a párbeszéddel való jellemzést, a légkör érzékeltetését páratlan művészettel oldja meg: szinte abban a pillanatban megérzi az olvasó a levegőváltozást, amint a vonat eléri a spanyol határt. Szomorú, vádló regény ez: nagy író kiváló alkotása.

Szily_kitolas_(425x640)
elérhető
23

Szily László - Kitolás
Szily ​László, újságíró, horgász és apa, a magyar horgászirodalom Rejtő Jenője búcsút intett a csökös háglik, porongok és kékfarkúak bukolikus világának, és egy, a halaknál is nehezebben kiismerhető, viszont sokkal hangosabb élőlény felé fordította írói (és privát) figyelmét. Szily újságíró: pontos, jó megfigyelő, szenvtelen és objektív, Buster Keaton-i pofával képes leírni például, hogy kezében ecsettel, a frissen mázolt falat mellével leradírozva zuhan az újonnan vásárolt gyerekágyba. A pszichedelikus börleszkjelenetek mellett Szily gyakran rántja elő sajátos, akár szabadalomként is bejegyeztethető poéntechnikáját: közszereplőket rángat be vicces helyzetekbe, képtelen hasonlatokba...

Vera F. Birkenbihl - Testbeszéd
A ​test jelzései gyakran többet árulnak el rólunk,mint beszédünk.Hiszen mutogatunk,hadonászunk,bólogatunk,de valójában sokszor nem is gondoljuk,hogy ilyenkor gondolatainknak adunk megjelenítési formát környezetünk számára. Ezek a testbeszéd jelei, melyek ha tetszik ha nem akaratlanul is hűen tükrözik legbelső érzéseinket. Ezt az elképzelést több ténnyel is bizonyították.A beszélt nyelv mennyiségét összehasonlították a testbeszéd nyelvezetével és kimutatták, hogy két ember közötti kommunikáció több mint 55%-a nem verbális úton jön létre. Sokkal dinamikusabb, meggyőzőbb mint a beszélt nyelv.Érzéseinknek csak 7%-át fejezzük ki szavakkal. A testbeszéd nyelvezete igen összetett megértéséhez és elsajátításához, mint mindenhez időre és gyakorlásra van szükség. Ha belegondolunk azonban, hogy a kutatók szerint akár 1 millió jelzés féle létezik, akkor van miért elkezdenünk tanulni. A testbeszéd minden formája különböző jelentéssel bír, csak fel kell ismerni a helyzetet és s hely jelentőségét, mely országonként is változhat.

Miguel Ángel Asturias - A ​Kincses úrfi
Valóság ​és képzelet szüntelen kölcsönhatásának költői játáka. A valóság maga gerjeszti a képzeletet: az izzó trópusi levegő, a fényvisszaverődés, a hegyek-völgyek rejtelmei, a felhők és a lombok alakzatai. Elég egy ódon kúria egyetlen falmaradványa, egy "kölyökfolyosó", hogy egy különösen érzékeny gyermeklélekben a képzettársítások egész bonyolult rendszerét hozza létre. Az olvasó belefeledkezik ebbe az álom-valóság játékba, elringatózik azon a végtelen tengeren, ahol a Kincses úrfi meg Bernardo ifjúúr és Joper ifjúúr a furcsa, süket plébánossal kergetik a kísérteties kalózhajót.

Avery Corman - Kramer ​kontra Kramer
"- ​Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? - Igen. - Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. - És miért dönti el? - Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. - Olyan, mint az igazgató? - Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak." Ez a mára már klasszikussá érett regény - egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a kisfiúé, akinek a maga módján szintén meg kell küzdenie azzal a helyzettel, hogy a szülei később marakodnak érte és fölötte - a kritikusok szerint új irányt szabott a társadalmi gondolkodásnak Amerikában. Része volt ebben a felejthetetlen filmváltozatnak is, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep játszotta a főszerepeket.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (137)

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

William Golding - A ​torony / A piramis
A ​világhírű angol író két regénye két teljesen más világba vezet el. A torony (1964) egy középkori templomépítés körül örvénylő, emberi életek egész sorát követelő drámát elevenít meg. Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, az égbe fúródó torony fölépítéséhez. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja maga körül a közösség életét. A tornyot a pokol ellenében is fölépíti: megküzd elemekkel és emberekkel, de mire a torony áll, elveszített mindent... E tragikus, démoni példázattal mintegy ironikus ellentétben áll A piramis (1967) három epizódja, amely egy angol kisvárosi fiatalember fejlődésének és szerelmi kijózanodásának három állomásáról mesél. Az első személyben elmondott történetben a főhős kamaszkori szexuális megszállottságából ábrándul ki a kisváros szexbombájával lezajló groteszk kalandja révén; a másodikban az "eszményi" szerelemről hull le a szépítő fátyol egy bohózati elemekkel megrajzolt, amatőr színielőadás keretében. A harmadik tragikus epizód: a vénkisasszony zongoratanárnő tragédiájának, magányosságának, megőrülésének és halálának a históriáját beszéli el.. A két különböző hangulatú regényt egyaránt áthatja Golding írástudói felelőssége: az emberi alapértékek modern válságának okait- jelenségeit kutatja fehéren izzó szenvedéllyel.

Nadine Gordimer - Livingstone ​bajtársai
Varázsos ​afrikai tájak, elegáns polgári otthonok, élénk szórakozóhelyek keretében mozgó nőkkel, férfiakkal ismerkedünk meg a világhírű dél-afrikai írónő novelláiban; angolokkal, afrikanderekkel, zsidókkal, feketékkel. Csendes, derűs, eseménytelen, hétköznapi világba vélünk becsöppenni: flörtök, utazások, pletykák töltik be a szereplők szabad idejét; és egy páratlanul árnyalt, érzékletes művészi ábrázolás folyamatában szinte észrevétlenül érkezünk el minden esetben a drámához, a robbanáshoz, a látszatok mögött húzódó súlyos, kemény valósághoz, amely szorongásra, gyötrődésre, lelki válságra ítéli a Dél-afrikai Köztársaságban az embereket, még legmagánabb életükben is.

Zbigniew Safjan - Senki ​földje
...Az ​én jelentéseim ellentétesek voltak az alapkoncepcióval. Először életemben... Nem hiszem egyébként, hogy ez érdekelné... Én tudom, milyen bonyolult a tévedés mechanizmusa. Néha egyenesen azt gyanítom, hogy a tévedés tőlünk függetlenül jön létre, mintegy rajtunk kívül születik, s vezet azokhoz a döntésekhez, melyeket azután már nem lehet visszavonni, mert túl sok fontos ember vereségét jelentené, félrevonulást, elmerülést a semmibe... N. személy szerint ragaszkodott a tévedéshez. Hát hogyan győzhettem volna meg őt? Hisz ő is rudott mindent..." Kinek volt érdeke, hogy eltegye láb alól a lengyel titkosszolgálat egyik volt emberét? Miért nem akarják a hatóságok felderíteni a gyilkosság igazi hátterét? Zbigniew Safjan a Kloss kapitány című televíziós filmsorozat egyik szerzője e regényében a második világháború küszübén álló Lengyelországban dúló hatalmi harcokba nyújt bepillantást. Egy rejtélyes körülmények között végrehajtott gyilkosság és a háttérben működő sötét erők kibogozása alkalmat teremt arra, hogy az író bemutassa a huszadik század romantikusainak, Pilsudskinak és az ezredeseknek az uralmát, mely végül a szeptemberi katasztrófába sodorta az országot.

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

E. M. Forster - Szellem ​a házban
A ​már életében klasszikusnak számító angol írónak ez volt a negyedik, a kritikusok szerint a legjobb regénye. Ismét életre kel az Edward-kori Anglia. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállalkozó, és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre.

Alberto Moravia - Az ​unalom
Az ​unalom, amelyről e regényben szó van, nem a munkálkodó ember életében nagy ritkán előforduló és pihentető üresjárat, nem a kisgyerekek unatkozása, hanem gyötrelmes, kínzó lelkiállapot, életforma, úgy is mondhatnók: elidegenülés. Dino, a regény hőse, nem tájképek vagy absztrakt kompozíciók festése közben unatkozik olykor-olykor: egyáltalán nem fest, és mint idegen tárgyat nézi a fehér vásznat, az ecsetet. Pompás szeretője van, Cecília; de a lány is - hiába öleli kétségbeesetten - idegen marad tőle, Dino nem tudja igazán birtokolni. A semmibe foszló Cecília akkor lesz valóság, amikor megjelenik a színen Luciani, a másik szerető, a munka nélküli színész, akivel a festőnek ezután osztoznia kell. Fogadás a Via Appia előkelő villájában, szerelmi légyott a festőnegyed műtermében, féltékenykedés, tűnődés a kórházi ágyon - izgalmas jeletek során közeledünk a végső megoldáshoz, amely mégsem végső, mert Dino és a többiek világában soha nincs végső megoldás. Alberto Moraviát nem kell bemutatnunk a magyar olvasóközönségnek, hisz annyi regénye, elbeszélése jelent meg nálunk. Mégis, a Moravia-rajongók úgy érezhetik, hogy Az unalom sűrítve adja a neves olasz író erényeit, a kiváló társadalom- és lélekrajzot, a lebilincselő előadásmódot, a helyzetek megelevenítését. Nyilván ezt értékelték Olaszországban - ahol öt év alatt huszonhat kiadást ért meg a regény, filmre vitték külföldön is, két tucat országban, ahol fordításban megjelent. Az unalom világszerte fogalom lett: az elidegenülés kórképe, tudományos igényű szépirodalom analízise. Moravia nem szereti hőseit, sem a pénzsóvár anyát, sem a vetélytárs pénzéből élő Lucianit, sem Dinót, a mama pénzét megvető, de a mama pénzéből élő, sőt a mama pénzét lopkodó, élhetetlen és feltehetően tehetségtelen Dinót, sem az állatian primitív és vonzó Celíliát: tudományos megalapozottsággal boncolja társadalmukat és mond felette ítéletet. Mégis, ha van a regénynek olyan szereplője, akit az író különös gonddal, majdnem hogy együttérzéssel rajzolt meg, az Cecília, korunk egyik lánya, aki semmiről nem vesz tudomást, öntudatlanul éli a maga életét, és csal meg, gyötör halálra másokat.

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (105)

Nadine Gordimer - Livingstone ​bajtársai
Varázsos ​afrikai tájak, elegáns polgári otthonok, élénk szórakozóhelyek keretében mozgó nőkkel, férfiakkal ismerkedünk meg a világhírű dél-afrikai írónő novelláiban; angolokkal, afrikanderekkel, zsidókkal, feketékkel. Csendes, derűs, eseménytelen, hétköznapi világba vélünk becsöppenni: flörtök, utazások, pletykák töltik be a szereplők szabad idejét; és egy páratlanul árnyalt, érzékletes művészi ábrázolás folyamatában szinte észrevétlenül érkezünk el minden esetben a drámához, a robbanáshoz, a látszatok mögött húzódó súlyos, kemény valósághoz, amely szorongásra, gyötrődésre, lelki válságra ítéli a Dél-afrikai Köztársaságban az embereket, még legmagánabb életükben is.

William Golding - A ​torony / A piramis
A ​világhírű angol író két regénye két teljesen más világba vezet el. A torony (1964) egy középkori templomépítés körül örvénylő, emberi életek egész sorát követelő drámát elevenít meg. Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, az égbe fúródó torony fölépítéséhez. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja maga körül a közösség életét. A tornyot a pokol ellenében is fölépíti: megküzd elemekkel és emberekkel, de mire a torony áll, elveszített mindent... E tragikus, démoni példázattal mintegy ironikus ellentétben áll A piramis (1967) három epizódja, amely egy angol kisvárosi fiatalember fejlődésének és szerelmi kijózanodásának három állomásáról mesél. Az első személyben elmondott történetben a főhős kamaszkori szexuális megszállottságából ábrándul ki a kisváros szexbombájával lezajló groteszk kalandja révén; a másodikban az "eszményi" szerelemről hull le a szépítő fátyol egy bohózati elemekkel megrajzolt, amatőr színielőadás keretében. A harmadik tragikus epizód: a vénkisasszony zongoratanárnő tragédiájának, magányosságának, megőrülésének és halálának a históriáját beszéli el.. A két különböző hangulatú regényt egyaránt áthatja Golding írástudói felelőssége: az emberi alapértékek modern válságának okait- jelenségeit kutatja fehéren izzó szenvedéllyel.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

Alberto Moravia - Az ​unalom
Az ​unalom, amelyről e regényben szó van, nem a munkálkodó ember életében nagy ritkán előforduló és pihentető üresjárat, nem a kisgyerekek unatkozása, hanem gyötrelmes, kínzó lelkiállapot, életforma, úgy is mondhatnók: elidegenülés. Dino, a regény hőse, nem tájképek vagy absztrakt kompozíciók festése közben unatkozik olykor-olykor: egyáltalán nem fest, és mint idegen tárgyat nézi a fehér vásznat, az ecsetet. Pompás szeretője van, Cecília; de a lány is - hiába öleli kétségbeesetten - idegen marad tőle, Dino nem tudja igazán birtokolni. A semmibe foszló Cecília akkor lesz valóság, amikor megjelenik a színen Luciani, a másik szerető, a munka nélküli színész, akivel a festőnek ezután osztoznia kell. Fogadás a Via Appia előkelő villájában, szerelmi légyott a festőnegyed műtermében, féltékenykedés, tűnődés a kórházi ágyon - izgalmas jeletek során közeledünk a végső megoldáshoz, amely mégsem végső, mert Dino és a többiek világában soha nincs végső megoldás. Alberto Moraviát nem kell bemutatnunk a magyar olvasóközönségnek, hisz annyi regénye, elbeszélése jelent meg nálunk. Mégis, a Moravia-rajongók úgy érezhetik, hogy Az unalom sűrítve adja a neves olasz író erényeit, a kiváló társadalom- és lélekrajzot, a lebilincselő előadásmódot, a helyzetek megelevenítését. Nyilván ezt értékelték Olaszországban - ahol öt év alatt huszonhat kiadást ért meg a regény, filmre vitték külföldön is, két tucat országban, ahol fordításban megjelent. Az unalom világszerte fogalom lett: az elidegenülés kórképe, tudományos igényű szépirodalom analízise. Moravia nem szereti hőseit, sem a pénzsóvár anyát, sem a vetélytárs pénzéből élő Lucianit, sem Dinót, a mama pénzét megvető, de a mama pénzéből élő, sőt a mama pénzét lopkodó, élhetetlen és feltehetően tehetségtelen Dinót, sem az állatian primitív és vonzó Celíliát: tudományos megalapozottsággal boncolja társadalmukat és mond felette ítéletet. Mégis, ha van a regénynek olyan szereplője, akit az író különös gonddal, majdnem hogy együttérzéssel rajzolt meg, az Cecília, korunk egyik lánya, aki semmiről nem vesz tudomást, öntudatlanul éli a maga életét, és csal meg, gyötör halálra másokat.

Robert Merle - Két ​nap az élet
Fülledt ​nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba... De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen... Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

E. M. Forster - Szellem ​a házban
A ​már életében klasszikusnak számító angol írónak ez volt a negyedik, a kritikusok szerint a legjobb regénye. Ismét életre kel az Edward-kori Anglia. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállalkozó, és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre.

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Ili%c3%a1sz
elérhető
6

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók