Ajax-loader

Babgul

Rate_positive 176 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

1762 napja velünk van 3 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (245)

Julien Green - Leviathan
A ​regény címe szimbolikus. Mit akar kifejezni az író ezzel a szóval, amelyre a regényben egyetlen célzás sem történik? Egy félelmes, irtózatos valamit, ami regénye szereplőire egyformán ránehezedik. Nevezzük sorsnak, nevezzük életnek, nevezzük rabságnak: mindegy. Abban, amitől ezek a szereplők rettegnek, mindegyikből van valami. BENEDEK MARCELL

Mario Vargas Llosa - Szeretem ​a mostohámat
Vargas ​Llosa erotikus kisregénye - a folytatásával, a szerelem és szeretkezés témáját minden elképzelhető formában kibontó Don Rigoberto feljegyzései-vel együtt - a szerző életművének egyik legragyogóbb csúcsa: lebilincselő, az olvasó játékos fantáziájának is szárnyakat adó alkotás. Egy tehetős, erejének minden tekintetben teljében lévő limai biztosítóigazgató, don Rigoberto új asszonyt hoz a házhoz, az érett szépségű, épp negyvenéves doña Lucreciát, aki nemcsak a vágy apadhatatlan forrását fakasztja fel urában, hanem a házasság intézményébe vetett hitét is újraizmosítja. Az isteni pár felhőtlen nászát a férfi előző házasságból való fia, az angyali bájú Alfonsito sem zavarja meg. Ellenkezőleg. A gyermek, pontosabban kiskamasz valósággal belebolondul mostohájába: ha csak teheti, cirógatja, öleli-csókolja doña Lucreciát, akit ez a hamvas rajongás súlyos zavarba ejt, annál is inkább, mivel érzékei veszélyesen kellemdús választ adnak az ártatlan (?) gyermeki ostromra. Míg aztán egy napon...

Ernest Hemingway - Karácsony ​a világ tetején
A ​15 éve elhunyt Nobel-díjas amerikai író bejárta az egész világot. Az első világháborúban Olaszországban önkéntes, utána a Közel-Keleten és Görögországban tudósít, Spanyolországban élvezi a bikaviadalok mozgalmas vidámságát és brutalitását. Harcol a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán. 1941-ben Kínában jár. A második világháború idején részt vesz a normandiai partraszállásban. Afrikában oroszlánra, a kubai partokon nagyhalra vadászik, saját bőrén érzékelve ember és természet örök harcát, hogy bebizonyítsa: az ember, ha akar, a természet legyőzhetetlennek látszó erőitől sem szenved vereséget. Az Alpesekben veszélyes sítúrákon vesz részt, Párizsban a mulatókat látogatja az "elveszett nemzedék" amerikai művészeivel, beszélget a Szajna-parti horgászokkal és könyvárusokkal. Szeretettel ír a latin ember szenvedélyességéről, derűjéről, humanizmusáról. Otthon nem érzi jól magát: Amerikáról kevés a mondanivalója. Témái a háború és a halál, a bátorság és a helytállás, a sport és a szerelem. A kalandos életre részben az élményszerzés hajtja, mert nagy súlyt helyez arra, hogy jól ismerje azt, amiről ír. "Ha az ember oda megy, ahová mennie kell, és azt teszi, amit tennie kell, eltompítja és kicsorbítja az eszközt, amivel ír. De inkább legyen csorba és tompa, és inkább kelljen újrakalapálnom, köszörülnöm és fennem, csak tudjam, hogy van miről írnom..." - ez írói felfogása. Szabályos útikönyvet soha nem írt. Novelláiból, riportjaiból állítottuk össze ezt a válogatást, amely négy színtéren: Amerikában, Afrikában, Európában és a tengeren mutatja be a világhírű utazót.

Daphne du Maurier - A ​Manderley-ház asszonya
Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián - ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása - ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra - ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől - ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg - de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy - bár az igazságszolgáltatástól megmenekült - végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál - s vele együtt az ártatlanoknak is? A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását - s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

William Styron - Feküdj ​le sötétben
Egy ​fiatal, Virginiából származó lány öngyilkosságot követ el New Yorkban. Megdöbbentő halála a kiindulópont, melyre az eseményt előidéző okok, motívumok - az előélet - feltárását, kegyetlen megvilágítását céljául kitűző regény cselekménye épül. Mert e mögött a "mindennapi" haláleset mögött bonyolultnak látszó, s mégis oly logikus rendről tanúskodó bűnök és mulasztások, gyengeségek és csalások láncolata húzódik. Peyton Loftis az "elveszett nemzedékhez" tartozó részeges, kisiklott életű, gyenge apa és a gyűlölet, gyanakvás lelkileg sterilizáló állapotában senyvedő anya végleg "elveszett gyermeke". A huszadik századi Amerika - közelebbről: a Dél - erkölcsi-társadalmi hegycsuszamlásának emlékműve ez a könyv. William Styron (1925–2006), a Fitzgerald-Faulkner-Hemingway utáni nemzedék egyik legnagyobb írója. Most életműsorozatát indítjuk útjára ezzel az első művével, amellyel 1951-ben berobbant az amerikai irodalomba.

Stefan Zweig - Ámok
Stefan ​Zweig a két világháború között a legnépszerűbb, legolvasottabb német nyelvű írók egyike volt, nemcsak a német nyelvterületen, hanem Európa- és Amerika-szerte. Népszerűségének titka hatásossága volt: bármilyen témához nyúlt, keze alól mindig hatásos, olvasmányos, divatos könyv kerekedett ki, olyan író munkája, aki ismeri-érti az írásművészet fortélyait, és mindig tudja, milyen mondanivalóval válthat ki adott pillanatban visszhangot. Életművének javát legjobb elbeszélései és esszéi adják. Ebben a kötetben elbeszéléseiből gyűjtöttünk össze a legmaradandóbbakat. Nagy részükben egy-egy tragikus élet bontakozik ki, s az író a humanista művész szenvedélyével száll szembe azokkal a pusztító, nyomorító erőkkel, amelyek ezeket az életeket tragédia felé sodorják. Egyrészt külső társadalmi erőkkel, mint a fasizmus (Sakknovella), másrészt belülről bomlasztó lelki torzulásokkal, mint a hazug polgári konvenciók vagy a fékezhetetlen, vak szenvedélyek (Égő titkok, Érzések zűrzavara, Ámok) Az izgalmas lélektani vagy történelmi határhelyzetet Zweig mindannyiszor megkapóan szép részleteken át, fordulatosan, kristálytiszta, szenvedély hevítette stílusban bonyolítja a kifejlet felé.

Covers_102084
Égszínű ​fátyol Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Égszínű ​fátyol
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár nyolcadik kötetét adjuk az olvasóinknak. Válogatásunkban ezúttal is jól ismert, több könyves szerzőket, s nálunk még ismeretlen, induló tehetségeket mutatunk be. Tíz író, tíz megkapóan szép történet fiatalokról, öregekről, gyerekekről, nőkről és férfiakról - egyetlen szóval - az életről. S az írók, akár a múltat, akár a jelent elevenítik is meg, írásaikban közvetlenül vagy áttételesen, a klasszikus hagyományokat követve vagy kísérletező eszközökkel, valamennyien a ma emberéhez szólnak, az ember jóságába és nagyságába vetett töretlen hittel és a valóság megrázó erejű ábrázolásával. A sorozat jellegének megfelelően ez a válogatás nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi két év elbeszélés terméséből kíván ízelítőt nyújtani.

Tyihon Szjomuskin - Alitet ​eltűnik
A ​bálnacsont alátéteken könnyedén siklik a vízre a fókabőr csónak. Az övig meztelen, barna bőrű, prémnadrágos vadász gyakorlott mozdulattal hajítja el szigonyát. Felbődült a félelmetes agyarú rozmár, vére vörösre festi a tenger s az úszó jégtáblákat. A parton várakozók ujjonganak örömükben. Van már friss hús, a hosszú tél után végre jóllakhat a telep apraja-nagyja. A sámán dobszava elűzte gonosz szellemeket, sikeres volt hát a vadászat. A hó alatt rejtőző csapdákban is vergődik már egy-egy ezüst- vagy fehérróka. A prémekért majd árut ad cserébe a gazdag, az erős, a hatalmas Alitet, Korauge sámán fia, az amerikai kereskedő barátja, s örömöt visz haza a vadász asszonyának a jarangba. Beláthatatlan jégmezőkön, viharos éjszakai tengere, gyilkos hóförgetegben küzd létéért a zord szépségű északi táj, a távoli Csukcsföld lakója. Erőszakkal, mindennapos ádáz harcban kell elragadnia a mostoha természettől a szűkös falatot. Gyermekien tiszta lelkű ez a maroknyi nép, dolgos, becsületes és vendégszerető. De babonás hiedelmek bűvkörében él: Ősi, olykor barbár szokások kísérik a születést és a halált. a lét e két nagy misztériumát , szigorú nemzetségi törvények szabályozzák a házasságot, a társférj jogait, és köti gúzsba a kibontakozó új szerelmet ebben a különös, öntörvényű világban.

Mario Vargas Llosa - Mayta ​története
Egy ​perui trockista forradalmárról szól Mario Vargas Llosa 1984-ben megjelent regénye: Alejandro Maytáról, aki 1958-ban egy elvetélt, tragikomikus, mindössze tizenkét óráig kitartó forradalmi felkelés vezére volt. A szerző a szemtanúkat kérdezve igyekszik rekonstruálni az eseményeket, feltárni az igazságot, hogy aztán annak ismeretében „hazudhasson", mert hiszen nem történelmet ír, hanem regényt, melynek jelen idejében egy „világvége-korszakot élő", háború, terrorizmus és idegen katonai beavatkozás sújtotta Perut képzel el. Az utolsó fejezetben találkozik a megöregedett, beteg, életét fagylaltárusként tengető Maytával is: a fikció szembesülhet a valósággal, ha a „valóság" szónak van egyáltalán értelme. Mert az egy éven át tartó nyomozás ellenére csak annyi bizonyos, hogy „mindenütt hegyekben áll a szemét", és az emberi nyomorúsággal szemben a forradalmi akciók éppoly tehetetlenek, mint egy regény. A tehetetlenségnek ez az érzése és a nyomorúság elleni dacos - akár irodalmi, akár forradalmi - lázadás kapcsolja össze a szerzőt és hősét, olyannyira, hogy a regény lapjain már-már összeolvadnak ők ketten: Mario Vargas Llosa, az író és Mayta, a forradalmár, akinek hitével és világnézetével az író nem ért egyet, mégis szeretne hinni erkölcsi tisztaságában.

Mario Vargas Llosa - A ​Zöld Palota
Vad ​indulatokkal fűtött, a természet erőivel, egymással és saját ösztöneikkel élet-halálharcot vívó embereket ismerhetünk meg a világhírű perui író először 1966-ban megjelent regényében. A Zöld Palota valójában bordélyház, többnyire ide kerülnek végül azok a bennszülött lányok, akiket a katonák - az egyház együttműködésével - elrabolnak, hogy "megmentsék" a lelküket... A Zöld Palota megalapításának és működésének mitikus-misztikus története azonban csak a szerteágazó, nagyívű cselekmény állandó erotikai és erkölcsi feszültséget keltő magját alkotja; a szerző vissza-visszatér hozzá, miután hőseivel a vad amazóniai tájakon vagy Piurában, a perui nagyvárosban bolyong. És a fülledt őserdőben, a Santiago folyón és a piurai külvárosi negyedekben kibontakozó szövevényes kalandok során egy lázadó és elbukó törzsfőnök, egy leprás élőhalottá süllyedő csempész és egy prostituálttá váló bennszülött lány sorsát kísérhetjük végig évtizedeken át. Látszólag mindenki elbukik, akár hősi, akár aljas, akár erényes utat választ: a Zöld Palota vagy éppen a zöld dzsungel a maga civilizáció előtti törvényeivel minden nemesebb törekvést magába nyel, s az ember itt még akkor sem tud jót cselekedni, ha a céljai humánusak. Ám minden világnézeti pesszimizmusa ellenére Vargas Llosa regényéből valami felemelő vitalitás, valami habzsoló életszeretet, a teljességre törekvés lendülete árad.

Margaret Atwood - Alias ​Grace
A ​regény alapján készült sorozat november 3-tól a Netflix műsorán. A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével együtt kegyetlenül végeztek Grace munkaadójával és annak házvezetőnőjével. Védője Grace elmeállapotára hivatkozva eléri, hogy ne kötél általi halálra, csupán életfogytiglanra ítéljék. Sokan vannak meggyőződve arról, hogy gonosz és őrült teremtés, de ugyanennyien az ellenkezőjéről is: ártatlan teremtés, aki a körülmények áldozata lett. Egy fiatal és feltörekvő orvos elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ezért hetente leül beszélgetni a lánnyal, aki egyre inkább megnyílik neki, ám azt állítja, a gyilkosságból semmire sem emlékszik... Margaret Atwood valós történelmi eseményen alapuló regénye felkerült a Man Booker-díj shortlistjére, és 2017-ben tévésorozat készült belőle.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (48)

Honoré de Balzac - Kurtizánok ​tündöklése és nyomorúsága
A ​regény főhőse az Elveszett illúziókból jól ismert Lucien de Rubempré, aki csalódásait kiheverve és adósságait kifizetve, újra megjelenik Párizs porondján. A fiatalember egy titokzatos pártfogóra akadt, aki érthetetlen szenvedéllyel megszereti Lucient, s egyetlen életcélja az, hogy a fiatalember meggazdagodjék és feljusson a társadalmi létra legmagasabb fokára. Lucien ellenben, barátja törekvései és akarata ellenére, beleszeret Párizs egyik legszebb kurtizánjába és ezzel elindul e két személy, drámai fordulatokkal teli története. Az olvasó előtt feltárul a kurtizánok hol tündöklő, hol nyomorgó világa, a párizsi szalonok talmi csillogása, a nagyratörő és bukással küzdő művészek különös élete, s végül a gazdagon tenyésző alvilág és börtönök pokla a Restauráció éveiben.

1484173_761686373847733_1407331811_n
elérhető
47

Émile Zola - Nana
Fauchery ​írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…” Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével. A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Émile Zola - Tisztes ​úriház
A ​pénzre és szerelemre éhes, de az élet dolgaiban tapasztalatlan Octave egy tisztes úriházban bérel lakást a nagy lehetőségek Párizsában. Csinos fiatalember, aki elsősorban a nők révén szeretne karriert csinálni. A korabeli polgárokat az önzés, pletykálkodás, kapzsiság és irigység fűti, így elvegyülve Octave könnyen jut vagyonhoz, testi szerelemhez, dicsőséghez; ha ügyesen használja alantas eszközeit, és megválogatja barátait, de még inkább ellenségeit. Az egyik legnagyobb hatású francia író mesterműve kíméletlenül leplezi le kora képmutatását, erkölcsi hanyatlását. Octave visszás sikertörténete tökéletesen példázza, hogy egy tisztességtelen világban csak tisztességtelen eszközökkel lehet érvényesülni.

%c3%89mile_zola-a_hajsza
elérhető
7

Émile Zola - A ​hajsza
Napóleon ​Lajos államcsínyének sikere után megkezdődik a "császári hajtóvadászat" élvezetekre, nőkre, milliókra. Gyanús forrásokból eredő szennyes aranyáradat önti el Párizst, az ismeretlenség mélyéből felszínre vetve a plassans-i Pierre Rougon egyik fiát, Aristide Saccard-t, az újsütetű milliomost, aki szédületes spekulációkban szerezte vagyonát. Felesége, Renée, unalomtól való rettegésében viszonyt kezd mostohafiával, a se férfi, se nő Maxime-mal. Torz, beteg, kificamodott jellemek mindenfelé... A férfiak komolysága, a nők mosolya, még a fiatalok vidámsága is elvadult emberi szenvedélyeket, feneketlen romlottságot takar, s egy "tébolyult kor tébolyult embereinek" beteges elfajzását tárja az olvasó elé.

Simone de Beauvoir - Egy ​jóházból való úrilány emlékei
'... ​II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védet helyzetben ismerkedtem a világgal' - írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világában, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.

David Herbert Lawrence - Lady ​Chatterley szeretője
Büntetett ​előéletű regény a Lady Chatterley szeretője. Évtizedeken keresztül botránykő volt, 1928-ban, megjelenésekor pornográfia vádjával elkobozták az angol hatóságok. Szövegét megcsonkitották, nyomdafestéket nem tűrő szavait, mondatait, fejezeteit gondos munkával törölték. Több mint harminc évet töltött le büntetéséből, míg az 1960-as perújrafelvétel rehabilitálta, s végre Angliában is megjelenhetett a teljes szöveg, amely addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokban volt olvasható. Az elgépiesedett civilizáció, a kiégett racionalizmus tagadásának regénye ez, szenvedélyes, poétikus, fésületlen alkotás. A modern társadalom bajainak orvosságát a természetes ösztönök, az érzelmek, érzékek szabadjára eresztésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat sért meg, a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja kendőzetlenül, szókimondóan a testi szerelmet. Magyar nyelven először 1933-ban látott napvilágot - csonkított formában -, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt. Teljes szövegét kapja most kezébe az olvasó, a legenda szétfoszlik, s egy irodalomtörténeti jelentőségű mű foglalja el helyét a könyvespolcon.

Émile Zola - Hölgyek ​öröme
Zola ​társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházassága révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi csillogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, "szolid" konkurrenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó "modern" áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába...

Charles Dickens - Copperfield ​Dávid
Charles ​Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa. Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.

Émile Zola - Rougonék ​szerencséje
Zola ​nagy regényciklusai közül kétségkívül a Rougon-Macquart sorozat a leghíresebb, a legértékesebb. Ennek a húszkötetes ciklusnak, amely 1871-től 1893-ig íródott, a szerző szándéka szerint voltaképpen az lett volna a hivatása, hogy Zola biológiai - átörökléstani - elméletét illusztrálja. A kisszerű terv kereteit azonban szerencsére - mint már annyiszor - szétfeszített a zolai művészi igény és tehetség: a Rougon-Macquart sorozatból a második császárság társadalmának hatalmas körképe lett. A Rougonék szerencséje ennek a sorozatnak az első darabja, ebben a kötetben szerzi meg a Rougon család azt a társadalmi pozíciót és vagyont, amely a "dinasztia" alapja lesz. A III. Napóleon államcsínyét megelőző nyugtalan, magasztos és szennyes kor ez: a haldokló köztársaság védelmére felkelt tömeg hősi története, nemesek, papok kétarcú mesterkedéseinek, a feltörekvő, pénzsóvár, rangkórságos kispolgárok kicsinyes cselszövényeinek, Miette és Silvére áhítatos, lobogó, szűzi szerelmének története ez a könyv...

Heinrich Mann - Ronda ​tanár úr
Miként ​lesz a gimnázium rettegett tanárából, az erkölcs védelmezőjéből a kisváros legzüllöttebb bűnbarlangjának életre hívója? A bosszúvágy űzi ronda tanár urat a kisvárosi lebujba Fröhlich Róza művésznőhöz, hogy diákjait rajtakapja erkölcstelen életmódjukon. A gúnyneve elől menekülő, kegyetlen tanár azonban lassanként úgy belegabalyodik az orfeumi énekesnő öltöztetői szerepébe, hogy élete gyökeresen megváltozik. Botrányos körülmények között, diákjaival együtt kell távoznia a gimnáziumból, ám zsarnoki szelleme új utat talál: feleségét, Rózát használja fel arra, hogy erkölcsi anarchiát szabadítson a városra. Arisztokraták és polgárok egymásnak adják a kilincset Ronda tanár úr házánál, és sorra buknak el, immár nem csupán az iskolai vizsgán... A Ronda tanár úr 1905-ben jelent meg először. Heinrich Mann metsző humorral festi meg alakjait: egymáshoz arányul itt zsarnok, művész és polgár. Mindenki olyan ellenfelet kap, amilyet érdemel.

Jane Hertford - A ​gyöngéd szex
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (61)

Vágó Márta - József ​Attila
"E ​kézirat borítólapján ez állt: »Csak halálom után jelenhet meg«. Mégsem tarthatom vissza halálomig, oly sokan, oly sürgetően kérik tőlem. Attila említette a leveleket ennek is, annak is. Sok minden magyarázatra szorult a levelekben. 1942-ben leírtam hozzáfűződő emlékeimet. Az ilyen halálraszánt írás leleplezi, kiszolgáltatja az emlékezőt, jobban más írásműnél. 1942-ben másképpen is írtam, mint ahogy ma lehetne. Abban az atmoszférában, ebben az írásban külső szempontok nem szerepelhettek. A hős rajza is csak a belső, kényszerítő emlékvíziót követte. A röpke időben elsuhanó alakot igyekezett megrögzíteni és életének egy kis darabját, nem többet és nem kevesebbet. Az emlékek akkor elevenebbek voltak, mint ma. Utóvégre kötelességem kiszolgáltatni az egészet, úgy ahogy van. Mégis, igen nehéz elhatározás ez. Sokat gondolkoztam. Hagyjak ki belőle? Válasszak álnevet? Tartsam magam elé, mint kis maszkot a betűk jellemeinek jelmezes menetében? Vagy álljak ki - talán vezeklésül is - ily meztelenül közéjük? Szokatlan dolog, magánéletünkből egy-egy villanásra a nyilvánosság elé rántott ismerősöket, magamat is, így, ennyire nyíltan megmutatni. Úgy érzem, mintha csukott szemmel szakadékba lépnék." - Ezzel a bevezetővel bocsátja a közönség elé Vágó Márta József Attiláról szóló emlékiratát.

Aldous Huxley - Pont ​és ellenpont
"A ​regény és az életrajz és a történelem: együttesen az igazi műformák. Úgy gondolom, sokkal többet el lehet mondani elvont eszmékről konkrét alakokkal és helyzetekkel, akár képzeletbeliekkel, akár valóságosakkal, mint absztrakt fogalmakkal. Műveim közül oly sok a történelmi vagy életrajzi írás.. Ezekben az egyedi életekben és eseményekben azt elemzem, ami számomra fontos és egyetemes gondolat.. Hitemre, Dosztojevszkij hatszor olyan mély, mint Kirkegaard, mert regényt írt… A regényben úgyszólván összebékül az abszolút a relatívval, és megjelenik az általános az egyediben. És ez lenyűgöző, úgy hiszem, az életben éppúgy, mint a művészetben." Aldous Huxley

Alberto Moravia - Levelek ​a Szaharából
Szaharai ​tévutakon, Rituális tánc az éjszakai őserdőben, Krokodilvadászaton, Látogatás egy szultánnál. Vendégségben egy varázslónál. Gróf Teleki Sámuel nyomában - ilyen, kedvcsináló alcímek is hirdethetnék ezt a könyvet, Alberto Moravia afrikai útirajzainak gyűjteményét, De ilyenek is: Defoe és Joseph Conrad, Mark Twain és a Grimm testvérek nyomában. Moraviát mindig, minden egyformán és egyszerre foglalkoztatja. Számára természetes, hogy a Zaire folyón hajózva Conrad naplóját olvassa; az Afrika szívében kalandozó értelmiségi számára az úti élmények befogadása, illetve az élmények feldolgozása, a kulturális "hasznosítás" úgyszólván egyidejű művelet. Hápogó lelkendezésnek vagy fölényes, európai legyintésnek ezekben az útirajzokban nincs nyoma. Szigorú pontosságukon legfeljebb a Moraviánál oly szokatlan meghatottság ejt néha-néha csorbát: a sivatag-óceánok, tengernyi szavannák és kútmély dzsungelek időtlenségéből egyszer s mindenkorra kirekesztett ember szomorúsága.

F. Scott Fitzgerald - A ​nagy Gatsby
Azt ​mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne? Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Kafka
elérhető
39

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Ernest Hemingway - Fiesta
1926-ban, ​nem sokkal az első világháború befejezése után jelent meg ez a regény, mely az író és a háborút átélt generáció egy részének lelkiállapotát fejezi ki Hemingway jellegzetes módján. Megsemmisültek a korábbi valóságos és vélt értékek, a háborúban részt vett ifjúság idegrendszere megsérült, nem maradt energiája sem arra, hogy az árulók ellen forduljon, sem pedig arra, hogy új értékeket teremtsen magának: nincs más hátra, mint visszatérni a testi élvezetekhez. A Fiesta valamennyi szereplője is a háború sérültje. Párizsban verődik össze a társaság, boldogtalan, gyökértelen angolok és amerikaiak. Az ellenállhatatlan Lady Brett Ashley, akiben nemcsak jövendő második férje, Michael Campbell, hanem többi lovagja, Jake Barnes amerikai újságíró, Bill Gorton meg Robert Cohn amerikai író is szerelmes. Testi és lelki sebeiket, erkölcsi összeomlásukat itallal, szerelemmel, világjárással, érzéki gyönyörökkel próbálják gyógyítani, természetesen hiába. Elvetődnek Pamplonába, végigélvezik és isszák a Fiestát, és Brett az ünnepelt ifjú toreádort is hálójába keríti, csaknem megfertőzi, de az ép test és ép lélek mégis győzedelmeskedik: megmenekül karmaiból. Az ünnepségek után tovább vonszolja a társaság önmagát és kiábrándultságát másfelé, újabb izgalmakba, de az olvasó biztosan tudja: a gyógyírt másutt sem lelik meg. Az irodalomkritika nagyon értékeli ezt a regényt, mert Hemingway a párbeszéddel való jellemzést, a légkör érzékeltetését páratlan művészettel oldja meg: szinte abban a pillanatban megérzi az olvasó a levegőváltozást, amint a vonat eléri a spanyol határt. Szomorú, vádló regény ez: nagy író kiváló alkotása.

Szily_kitolas_(425x640)
elérhető
24

Szily László - Kitolás
Szily ​László, újságíró, horgász és apa, a magyar horgászirodalom Rejtő Jenője búcsút intett a csökös háglik, porongok és kékfarkúak bukolikus világának, és egy, a halaknál is nehezebben kiismerhető, viszont sokkal hangosabb élőlény felé fordította írói (és privát) figyelmét. Szily újságíró: pontos, jó megfigyelő, szenvtelen és objektív, Buster Keaton-i pofával képes leírni például, hogy kezében ecsettel, a frissen mázolt falat mellével leradírozva zuhan az újonnan vásárolt gyerekágyba. A pszichedelikus börleszkjelenetek mellett Szily gyakran rántja elő sajátos, akár szabadalomként is bejegyeztethető poéntechnikáját: közszereplőket rángat be vicces helyzetekbe, képtelen hasonlatokba...

Vera F. Birkenbihl - Testbeszéd
A ​test jelzései gyakran többet árulnak el rólunk,mint beszédünk.Hiszen mutogatunk,hadonászunk,bólogatunk,de valójában sokszor nem is gondoljuk,hogy ilyenkor gondolatainknak adunk megjelenítési formát környezetünk számára. Ezek a testbeszéd jelei, melyek ha tetszik ha nem akaratlanul is hűen tükrözik legbelső érzéseinket. Ezt az elképzelést több ténnyel is bizonyították.A beszélt nyelv mennyiségét összehasonlították a testbeszéd nyelvezetével és kimutatták, hogy két ember közötti kommunikáció több mint 55%-a nem verbális úton jön létre. Sokkal dinamikusabb, meggyőzőbb mint a beszélt nyelv.Érzéseinknek csak 7%-át fejezzük ki szavakkal. A testbeszéd nyelvezete igen összetett megértéséhez és elsajátításához, mint mindenhez időre és gyakorlásra van szükség. Ha belegondolunk azonban, hogy a kutatók szerint akár 1 millió jelzés féle létezik, akkor van miért elkezdenünk tanulni. A testbeszéd minden formája különböző jelentéssel bír, csak fel kell ismerni a helyzetet és s hely jelentőségét, mely országonként is változhat.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (145)

Mark Twain - Koldus ​és királyfi
Egy ​nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik... Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát...

Robert Merle - Üvegfal ​mögött
A ​regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.

Covers_503365
elérhető
4

Fejes Endre - Rozsdatemető
Jani ​ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról. Aztán két hatalmas tenyerét az arcához emelte, ordított, mint egy állat, még akkor is, amikor a munkások elvezették.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

William Golding - A ​torony / A piramis
A ​világhírű angol író két regénye két teljesen más világba vezet el. A torony (1964) egy középkori templomépítés körül örvénylő, emberi életek egész sorát követelő drámát elevenít meg. Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, az égbe fúródó torony fölépítéséhez. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja maga körül a közösség életét. A tornyot a pokol ellenében is fölépíti: megküzd elemekkel és emberekkel, de mire a torony áll, elveszített mindent... E tragikus, démoni példázattal mintegy ironikus ellentétben áll A piramis (1967) három epizódja, amely egy angol kisvárosi fiatalember fejlődésének és szerelmi kijózanodásának három állomásáról mesél. Az első személyben elmondott történetben a főhős kamaszkori szexuális megszállottságából ábrándul ki a kisváros szexbombájával lezajló groteszk kalandja révén; a másodikban az "eszményi" szerelemről hull le a szépítő fátyol egy bohózati elemekkel megrajzolt, amatőr színielőadás keretében. A harmadik tragikus epizód: a vénkisasszony zongoratanárnő tragédiájának, magányosságának, megőrülésének és halálának a históriáját beszéli el.. A két különböző hangulatú regényt egyaránt áthatja Golding írástudói felelőssége: az emberi alapértékek modern válságának okait- jelenségeit kutatja fehéren izzó szenvedéllyel.

Nadine Gordimer - Livingstone ​bajtársai
Varázsos ​afrikai tájak, elegáns polgári otthonok, élénk szórakozóhelyek keretében mozgó nőkkel, férfiakkal ismerkedünk meg a világhírű dél-afrikai írónő novelláiban; angolokkal, afrikanderekkel, zsidókkal, feketékkel. Csendes, derűs, eseménytelen, hétköznapi világba vélünk becsöppenni: flörtök, utazások, pletykák töltik be a szereplők szabad idejét; és egy páratlanul árnyalt, érzékletes művészi ábrázolás folyamatában szinte észrevétlenül érkezünk el minden esetben a drámához, a robbanáshoz, a látszatok mögött húzódó súlyos, kemény valósághoz, amely szorongásra, gyötrődésre, lelki válságra ítéli a Dél-afrikai Köztársaságban az embereket, még legmagánabb életükben is.

Zbigniew Safjan - Senki ​földje
...Az ​én jelentéseim ellentétesek voltak az alapkoncepcióval. Először életemben... Nem hiszem egyébként, hogy ez érdekelné... Én tudom, milyen bonyolult a tévedés mechanizmusa. Néha egyenesen azt gyanítom, hogy a tévedés tőlünk függetlenül jön létre, mintegy rajtunk kívül születik, s vezet azokhoz a döntésekhez, melyeket azután már nem lehet visszavonni, mert túl sok fontos ember vereségét jelentené, félrevonulást, elmerülést a semmibe... N. személy szerint ragaszkodott a tévedéshez. Hát hogyan győzhettem volna meg őt? Hisz ő is rudott mindent..." Kinek volt érdeke, hogy eltegye láb alól a lengyel titkosszolgálat egyik volt emberét? Miért nem akarják a hatóságok felderíteni a gyilkosság igazi hátterét? Zbigniew Safjan a Kloss kapitány című televíziós filmsorozat egyik szerzője e regényében a második világháború küszübén álló Lengyelországban dúló hatalmi harcokba nyújt bepillantást. Egy rejtélyes körülmények között végrehajtott gyilkosság és a háttérben működő sötét erők kibogozása alkalmat teremt arra, hogy az író bemutassa a huszadik század romantikusainak, Pilsudskinak és az ezredeseknek az uralmát, mely végül a szeptemberi katasztrófába sodorta az országot.

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (113)

Mark Twain - Koldus ​és királyfi
Egy ​nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik... Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát...

Jerzy Andrzejewski - Hamu ​és gyémánt
Jerzy ​Andrzejewski a mai lengyel irodalom egyik legjobb képviselője. A harminas évek derekán írta első, elvont erkölcsi kérdéseket boncolgató műveit, de pályájának alapvető, döntő élményanyagát a háború, az ellenállás, a felszabadulást közvetlenül követő időszak eseményei adták. A Hamu és gyémánt 1946-47-ben született, cselekménye egy vidéki városban játszódik, 1945 májusában. A hangszórók a német kapitulációt adják hírül a városka lakóinak, véget értek hát a lengyel nép történetének talán legnehezebb évei. A regény világa mégsem nyugodt, hőseinek életén még nem ömölhet el nyugalmával, derűjével a béke - túlontúl feldúlta életüket a háború. Adrzejewski könyve nemcsak nagyszerűen megszerkesztett, izgalmas olvasmány, nemcsak kitűnő korkép, hanem elmélyült lélektani és erkölcsi elemzés egy bonyolult helyzetben férfivá érlelődött nemzedék tragikus válságáról. A főhős, a kommunista Szczuka szuggesztíven megrajzolt alakja mellett ezért kap olyan éles megvilágítást ennek a nemzedéknek jellegzetes képviselője, Maciek, akinek figuráját Cibulski tette örökre emlékezetessé számunkra Wajda világhírű filmjében.

Mark Twain - Egy ​jenki Arthur király udvarában
Ez ​a regény a XIX. század irodalmának egyik legmaróbb szatírája. Egy jenki az amerikai Connecticut államban egy verekedésnél súlyos ütést kap a fejére, és amikor magához tér, a VI. század Angliájában találja magát, a legendás Arthur király udvarában. Mark Twain felvonultatja a lovagregények ismert hőseit: Lancelotot, Keyt, Merlint, a varázslót meg a többieket - nem beszélve magáról Arthur királyról és a gyönyörű Guinevra királynéról. Mulatságos epizódok egész során át mutatja be a VI. és a XIX. század találkozását. Humora és iróniája azonban elsősorban nem a lovagvilágot teszi nevetségessé: saját korának társadalmát gúnyolja ki ebben a mulatságos, nagyszerű regényben.

Robert Merle - Üvegfal ​mögött
A ​regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.

151637
elérhető
225

Joanne Harris - Csokoládé
Ismeretlen, ​titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lasquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját" - a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja... Íme az első olyan regény, amelyben a csokoládé elfoglalja a maga méltó helyét. A tartalmas, okos és franciásan pajzán könyv valamennyi érzékszervnek irodalmi ünnepet kínál.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Mary Shelley - Frankenstein
Victor ​Frankenstein, a szépreményű tudós ifjú elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén… Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?

Covers_503365
elérhető
4

Fejes Endre - Rozsdatemető
Jani ​ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról. Aztán két hatalmas tenyerét az arcához emelte, ordított, mint egy állat, még akkor is, amikor a munkások elvezették.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók