Ajax-loader

Babgul

Rate_positive 128 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

1418 napja velünk van 0 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (207)

John Updike - Bízzál ​bennem
1932-ben ​Pennsylvania államban született és 1957 óta Massachusettsben élő John Updike talán a legismertebb és legnépszerűbb kortárs amerikai iró ma Magyarországon. És méltán. Azt kapja tőle az olvasó, amit az irodalomtól hagyományosan elvár: hiteles, minden ízükben eleven figurákat, helyzeteket és környezetet - élete kitágítását. Ez a - nyolcadik - novelláskötete javarészt egyetlen témát jár körül hallatlanul sokoldalúan és érzékenyen, ez pedig a bizalom. A megédemelt vagy alaptalan, olykor kijátszott bizalom házastársban, szülőben és gyerekben, vagy a kapcsolatok és körülmények egész rendszerében, az élet megbízhatónak látszó kereteiben. A bizalom és a bizalom megrendülése. Amikor az észrevétlen hajszálrepedéseket egy váratlan esemény - egy enyhe földrengés, egy betegség, egy különös találkozás, egy tárca elvesztése - egyszeriben szakadékká tágítja. Amikor egy élet értelme vagy értelmetlensége megvilágossodik, alakot ölt. Tőlünk térben és a javarészt tehehős amerikai értelmiségiek vagy üzletememberek életkörülményeiben távol - Updike írásművészetésnek jóvoltából mégis ismerősen, a saját életünkre is rávilágítóan.

A. S. Byatt - Mindenem
Roland ​Mitchell irodalomtörténész Randolph Henry Ash költő egy meg nem nevezett hölgynek írt levelére bukkan. Megtorpant karrierjén lendítene, ha kiderítené a rejtélyt: ki a címzett, és milyen kapcsolatban voltak? Nyomozása során kollégája, Maud Bailey segítségét kéri, aki a címzett, Christabel Lamotte költőnő életének és munkásságának szakértője. Mindent tudnak a szerzőkről. Vagy mégsem? Kit illetnek a felfedezett új dokumentumok? És mit meg nem tesznek értük pénzes gyűjtők? Hogyan alakult a Viktória korabeli tiltott szerelem sorsa, és könnyebb-e Rolandnak és Maudnak közeledniük egymáshoz a dicsőségéhes akadémiai körök huzakodása közepette? A Mindenem elnyerte a legrangosabb brit irodalmi kitüntetést, a Booker-díjat; 2002-ben megfilmesítették (magyar címe Költői szerelem). A Times irodalmi szerkesztői a lap megjelenése (1923) óta kiadott 100 legjobb angol regény közé sorolták. "Azért írok, mert szenvedélyesen érdekel a nyelv. A regény nyelvből felépített műalkotás; egy személy egyedüllétben írja, egy másik személy - sok önálló személy - pedig egyedüllétben olvassa, remélhetőleg. Ezért érdekel az is, mi megy végbe az olvasók tudatában, az írók, a regénybeli karakterek és narrátorok tudatában. Szeretek olyan emberekről írni, akik gondolkodnak, olyanoknak, akik a gondolkodást legalább olyan fontosnak és érdekesnek (és megszenvedésre méltónak) tartják, mint a szexet vagy az evést. Legkedvesebb regényíróm Marcel Proust. Őt követi Balzac, Dickens, Eliot, Thomas Mann és Henry James, Iris Murdoch, Ford Madox Ford és Willa Cather. És Leo Tolsztoj és Fjodor Dosztojevszki." A. S. Byatt

Ismeretlen szerző - A ​bambuszgyűjtő öregember meséi
Valamikor ​réges-régen élt egy bambuszszedő öregember, aki a mezőkön és hegyeken barangolva gyűjtötte a bambuszt, hogy mindenféle eszközt készítésen azokból. Egyszer egy szép napon a bambuszok sűrűjében megpillantott egyet, amelyiknek hajtásai fényesen ragyogtak. Igen különösnek találta, így hát tüzetesebben is szemügyre vette. Látja ám, hogy a bambuszcső bensejéből tör elő a ragyogás, melynek mélyén egy három hüvelyk parányi lányka üldögél. Így aztán kivette őt onnan, a keblére rejtette és hazavitte. Otthon aztán a felesége gondjaira bízta, hogy az öregasszony nevelje fel. A leány neve Kaguja-hime lett, ami azt jelenti, hogy a „Kecses bambusz tündöklő hercegnője”. A szépséges leány sorra érkeztek a kérők, akiknek a legkülönlegesebb, leglehetetlenebb feladatot kell teljesíteniük, ha el akarják nyerni a csodálatos leány kezét. A bambuszgyűjtő öregember meséi, a Taketori monogatari a legelső, ismert és fennmaradt japán mesegyűjtemény, a melynek első változatai a 8–9. században kerültek lejegyzésre. A Taketori monogatari azonban nem csupán a japán irodalom egyik igen különleges gyöngyszeme, de a világirodalom mesekincsének és legendairodalmának is egyik kiemelkedő alkotása.

Vladimir Nabokov - Camera ​obscura
Bruno ​Kretschmar köztiszteletben álló műgyűjtő, vonzó külsejű, jó kedélyű férfi, feleségét is, kislányát is szereti, s mégis hiányzik valami az életéből. Ez a valami természetesen az igazi, nagy szerelem - nem hagyja nyugodni a "titokzatos, értelmetlen vágy, hogy olyan ifjú szépségeket birtokoljon, akiket úgysem érinthet meg soha." A tizenhat éves Magda Peters is csak homályosan sejti, mire vágyik. A messzi távolban ott dereng előtte az ünnepelt filmszínésznő képe. Egy elegáns, fókaprém galléros kabátot viselő úr lakkozott autóba ülteti... De egyenlőre csak szegény jegyszedőlány egy berlini moziban. Bruno Kretschmart talán a végzete sodorja éppen ebbe a moziba, hogy megláthassa azt a "gyönyörű, félelmetesen gyönyörű arcot..."

William Golding - Zsarátnok
Az ​1993-ban elhunyt Nobel-díjas író utolsó, még életében megjelent regénye: a "tengeri trilógiá"-nak - A Beavatás és a Szélcsend után - befejező darabja. Az Angliától Ausztráliáig tartó tengeri út a napóleoni háborúk végén egyben az ifjú Edmont Talbot fejlődésregénye. A Zsarátnok-ban a megrongálódott, árboca vesztett hajó tehetetlenül sodródik dél felé. A hajó utasairól a válságos helyzetben mind jobban kiderül, ki mit ér. Az antarktiszi jéghegyekig lesodródó hajó kis híján elpusztul; végül egyesztendei út után, tépetten, megváltozva, sok tanulsággal gazdagodva befutnak a büntetőkolóniára - az épp csak kiépülőben lévő ausztrál gyarmatra. Talbot itt tudja meg, hogy eltervezett karrierjének oszlopa, a keresztapja, akinek pártfogására építette terveit, időközben Angliában meghalt - a fiatalember immár csak magára hagyatkozhat. Csodával határos módon viszontlátja elveszettnek hitt szerelmesét, a Szélcsend-ben megismert, nincsetelen Chumley kisasszonyt. Amikor éppen azon vannak, hogy közösen - és boldogan - vállalják a szegénységet, híre jön, hogy a keresztapa még idejében gondoskodott Talbot jövőjéről. Nagy ívű fejlődésregény - az előzményekhez szervesen kapcsolódik, de azok ismeretek nélkül is érthető, élvezhető, izgalmas olvasmány.

William Golding - A ​legyek ura / A piramis
Negyvenhárom ​éves volt a szerző, amikor első regénye, A legyek ura megjelent, és ez a könyv nyomban meghozta Goldingnak a világhírt is. "Született optimista vagyok - írja magáról a szerző, majd hozzáteszi: - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. Ebből a pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul, mihelyt Golding az emberség kérdését faggatja: "Ember voltunk abban áll - írja egy helyütt -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazságos és mi az igazságtalan."És regényeiben Golding valóban fel is teszi ezeket a kérdéseket és mi kénytelenek vagyunk válaszolni rájuk. Ha A legyek ura a regényírói pályakezdés dokumentuma, A piramis ugyanennek a pályának eddigi summázata: mintha a szélsőségesen egyéni stílusú és már-már elvontan filozofikus író ebben az önéletrajzi motívumokra épített regényben azt akarná bizonyítani, hogy a hétköznapi valóságot hagyományos eszközökkel éppoly érzékletesen lehet ábrázolni, mint az ember absztrakt tragédiáját.

William Golding - Szélcsend
William ​Golding - A legyek ura, A torony, A piramis és más regények Nobel-díjas szerzője - 1980-ban jelentette meg a Beavatás című regényét, egy tengeri trilógia első kötetét. Az önmagában is kerek egészként megálló második kötet, a Szélcsend, 1987-ben látott napvilágot. Színtere megegyezik a Beavatás-éval: a kimustrált hadihajó, amely a napóleoni háborúk vége felé Ausztráliába tart, fedélzetén az ifjú nemesúrral. Edmund Talbottal, aki a gyarmati kormányzásban szeretne megindulni a ranglétrán. Mint ahogy a Beavatás-ban, Talbot ebben a könyvben is naplót ír a hajón történtekről, ezúttal azonban nem keresztanyjának, hanem önmagának. Látszólag nincs sok írnivalója: a hajó Afrika partjainál vesztegel a szélcsendben - ami azonban alkalmat ad Goldingnak, hogy kiváló hangulatteremtő művészetével nyűgözze le az olvasót, s elmélyítse a szereplőkről az előző kötetben felvázolt képet. Amikor a szél feltámad, a részeg másodtiszt felelőtlensége miatt a hajó elveszíti főárboca csúcsát, vitorlástul. A távolban megpillantott és francia csatahajónak vélt jármű izgatott harckészültségre serkenti a tengerészeket, csakúgy, mint az utasok rettenthetetlenebbjét - kiderül azonban, hogy az idegen hajó valójában brit fregatt, amely közli velük, hogy vége a háborúnak. A magánéleti bonyodalmak még csak ekkor kezdődnek: Edmund beleszeret a másik hajó egy bájos utasába, a sors azonban elválásra kényszeríti őket. Az igazi izgalom akkor köszönt be, amikor elválik a két hajó, és élet-halál kérdése lesz, vajon a sérült tekenő állja-e az óceán megpróbáltatásait...

William Somerset Maugham - Téli ​utazás
William ​Somerset Maugham (1874-1965) hosszú élete során mindvégig hűséges maradt az elbeszélés műfajához. Maugham legjellegzetesebb tulajdonsága a józanság. Világos, áttekinthető történet, érdekes, lehetőleg sohasem túlságosan bonyolult karakterek, mértéktartó pszichológia jellemzi elbeszéléseit. Akár az angol társadalom furcsaságaival foglalkozik, akár a brit gyarmati tisztviselők életéről ír - mi lett belőlük idegenben, milyen tragédiákhoz vezetett számkivetésnek beillő helyzetük -: megbízható, szilárd építmény a maguhami próza, az olvasó azonnal eligazodik ebben a sohasem monumentális, sohasem bonyolult szerkezetű, de könnyed, ízléses épületben. Nem katedrális és nem is romantikus kastély, praktikus lakóház, melynek ablakain át olykor az élet izgalma is betör.

William Somerset Maugham - Akkor ​és most
Ebben ​a késői regényében Maugham - tőle szokatlanul - a történelembe rándul ki. Hőse Machiavelli, aki, miközben Firenze követeként az egész Itália bekebelezésére törő Cesare Borgiánál igyekszik képviselni városállama érdekeit, megkívánja egy gazdag imolai kereskedő fiatal feleségét. A könyv két kudarc története. Machiavelli fortélyos tervét vágya betöltésére végül is az a Cesare Borgia húzza keresztül (a döntő pillanatban sürgős kihallgatásra kéretve a követet), aki viszont a fényes eszű diplomatát szeretné elcsábítani, azaz rábírni, hogy szegődjön az ő szolgálatába. Cesare erős és tehetséges, Firenze urai korlátoltak és kicsinyesek. Machiavelli mégis nemet mond. Döntő érve, amelyet talán abban foglalhatnánk össze, hogy a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legjobb zsarnokság, aligha független a második világháborút és előzményeit átélő Maugham huszadik századi szempontjaitól. Cesare Borgia mindenesetre rossz végre jut, a szerelmi kudarc viszont művészi siker forrása: Machiavellit az egyik legremekebb reneszánsz komédia, a Mandragóra megírására ösztönzi.

151637
elérhető
230

Joanne Harris - Csokoládé
Ismeretlen, ​titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lasquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját" - a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja... Íme az első olyan regény, amelyben a csokoládé elfoglalja a maga méltó helyét. A tartalmas, okos és franciásan pajzán könyv valamennyi érzékszervnek irodalmi ünnepet kínál.

De Sade márki - Justine, ​avagy az erény meghurcoltatása
De ​Sade. A XX. századig nemigen illett beszélni róla. Stendhal és Baudelaire csak titokban lelkesedett érte, jóllehet utóbbinál egyértelműen kimutatható a hatása. A szürrealisták, főleg Breton hozták divatba, Apollinaire rajongott érte, s Bataille illesztette be művét az avantgard irodalomba. Az egyébként oly finnyás ízlésű Flaubert csodálatos filozófusnak nevezte, Camus egész fejezetet szentelt neki "Lázadó ember" című esszékötetében, az 1960-as évektől kezdve pedig a francia irodalom egyik legvitatottabb, központi alakja lett. Ki volt ez az ember, akinek a nevéből a szadizmus szó keletkezett, aki élete nagy részét börtönben töltötte, s akit mind a mai napig valami borzongató homály övez? Egy biztos: ő volt az, aki felfedezte, hogy a nemiség korántsem olyan idilli, mint azt akkoriban gondolni illett, rájött, hogy sötét ösztönök kapcsolódnak hozzá, sőt Freudot jó száz évvel megelőzve megsejtette, hogy a nemiség behálózza az ember valamennyi tevékenységét, belejátszik minden cselekedetébe. Sade nagysága a tagadásban van: gyilkos iróniával kezd ki minden morális kategóriát. Filozófiája ellene van minden olyan társadalmi rendszernek, mely korlátozza az egyént. Szinte valamennyi írásában az egyéni ösztönök létjogosultsága mellett tör lándzsát, az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangoztatja. Justine című regényét sajátos kettősség teszi izgalmassá: az ájtatoskodó, bigott, álszent előadásmód és a mélyén izzó engesztelhetetlen gyűlölet, Justine szemforgató sopánkodása és a háttérben vigyorgó szerző sátáni káröröme. Ez emeli ezt a kis filozófiai mesét a XVIII. század remekművei sorába, Voltaire Candide-ja, Laclos Veszedelmes viszonyokja mellé.

Heinrich Böll - Katharina ​Blum elvesztett tisztessége
"Az ​elbeszélés szereplői és cselekménye kitaláltak. Ha némely ábrázolt zsurnalista mesterkedése mégis hasonlítana a 'Bild-Zeitung' mesterkedéseire, akkor ezek a hasonlóságok nem szándékosak, nem is véletlenek, hanem elkerülhetetlenek." Elkerülhetetlenek, mert Böll új kisregénye éppen ezekről a mesterkedésekről szól, mert éppen a 'Bild-Zeitung' jóvoltából saját bőrén is tapasztalhatta őket. Emlékezetes eseménye volt ugyanis néhány évvel ezelőtt az NSZK-beli reakciós és haladó erők párharcának, hogy a 'Bild-Zeitung' rágalomhadjáratot indított Böll ellen, amiért egy cikkében tárgyilagos hangot követelt az újbaloldali anarchisták, személy szerint az Ulrike Meinhof körül keltett mesterséges hisztériában. Indíttatásában tehát Böll új kisregénye válasz erre a rágalomhadjáratra, leleplezése a közvélemény-manipuláló mesterkedéseknek, végső formájában azonban sokkal több pamfletnél: igazi irodalmi alkotás, méltó folytatása a Csoportkép hölggyel című regényének: középpontjában szintén egy rokonszenvesen határozott, végleteivel is harmonikus egyéniségű "hölgy" áll, Katharina Blum, aki amolyan Kohlhas Mihályként maga szerzi vissza elorzott tisztességét: lelövi az újságíróját annak a lapnak, amely tönkretette nagy gonddal és fáradsággal fölépített tisztességes életét.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (35)

George Dawes Green - Az ​esküdtszék
Képes-e ​egy gyenge nő szembeszállni egy pszichopata fenevaddal? Aki mögött ott áll az egész maffia, aki a Keresztapa jobbkeze? Annie Laird fiatal, tehetséges szobrász és gyermekét egyedül nevelő anya. Hogy az is maradhasson, csak egyvalamit kell megtennie: mint a 224-es számú esküdtnek, el kell érnie, hogy társai az esküdtszékben felmentsék a kétrendbeli gyilkossággal és kábítószer-kereskedelemmel vádolt Keresztapát. Ha eltökéltsége lanyhulna, mindig számíthat a Keresztapa bizalmasára, a Tanárra, hogy egy kis halálfélelemmel, egy-egy ügyes gyilkossággal újra felébressze a harci kedvét. Annie minden pengeváltásban alulmarad a magát taoistának mondó Tanárral szemben. Kettőjük közül csak neki van veszítenivalója. De vajon bölcsen teszi-e a Tanár, hogy felébreszti Annie-ben az anyatigrist? Az utolsó oldalig titokban marad, hogy végül mi bizonyul erősebbnek - a szeretet vagy a Tao.

John Hersey - Harangot ​Adanónak
John ​Hersey, napjaink egyik legünnepeltebb amerikai bestseller írója, a már-már hihetetlennek tetsző kiadásszámok és példányszámok, no meg az irodalmi sikerlisták verhetetlen bajnoka, ezzel az 1944-ben megjelent regényével indult el írói pályáján annak idején. A könnyed pergésű, derűs, fordulatos történet 1943-ban, közvetlenül az angolszász szövetségesek délolaszországi partraszállása után, egy szicíliai kisvárosban, Adanóban játszódik. Victor Joppolo őrnagy, a városka amerikai katonai parancsnoka fejébe veszi, hogy demokráciára fogja "tanítani" a városka minden rangú, rendű s nemű lakóit, akik túlságosan is hozzászoktak a fasizmus parancsuralmához. A pompás humorral, meglepő fordulatokkal s némi érzelmességgel megírt regény cselekménye végül is Adanó egykori harangja körül forog, amelyet a fasiszták ágyúöntés céljára leszereltek, de amelyet a makacs Joppolo mindenáron vissza akar szerezni a kisváros lakóinak. Hogy derék buzgalma aztán milyen mulatságos kalandsorozat elindítójává válik - az maradjon egyelőre titok az olvasó előtt. Felsorolni is lehetetlenség volna, hogy hány nyelven és hány kiadásban jelent meg Herseynek ez a mindmáig talán legszebb, legnépszerűbb regénye. Csak egyetlen sokatmondó adat: a magyar fordítás a regény 1977-ben megjelent 41. (!) amerikai kiadásából készült.

Larry McMurtry - Becéző ​szavak
Aurora ​Greenway, az ötven felé közeledő, rendkívül vonzó és intelligens özvegyasszony nem fogadja kitörő örömmel a hírt, hogy nagymama lesz: attól tart, ez elriasztja tőle udvarlóit. Félelme megalapozatlannak bizonyul, mert a nyugdíjas tábornok, a volt terrorista és a többiek továbbra is holmi kamaszfiúkként versengenek a kegyeiért, sőt egy olajmilliomos személyében újabb vetélytársuk akad. Aurora lánya, Emma eleinte még tűrhető házasságban él a férjével, de kapcsolatuk az évek során megromlik, és mindkettőjük életében egyre sűrűbben tűnnek fel a szeretők. Emma egy fiatalember mellett már-már újra rátalál az elvesztett boldogságra, amikor megtudja, hogy gyógyíthatatlan beteg. Rosie-t, Aurora bejárónőjét, hét gyermek édesanyját egy könnyű erkölcsű hölgy kedvéért hagyja ott a férje, aki azután nem mindennapi körülmények között egy szerelmi dráma áldozatává válik. Larry McMurtry regénye ennek a három nőnek egymáshoz és az őket körülvevő férfiakhoz fűződő kapcsolatait, életük vidám pillanatait és súlyos tragédiáit mutatja be, nagyfokú átéléssel, tapintatosan és szeretettel.

Covers_3154
elérhető
4

Marcel Aymé - Csudapofa
Egy ​köztiszteletben álló, de szépnek éppen nem mondható párizsi ügynök arca egyik pillantartól a másikra megváltozik-, és arcával nemcsak a külleme, hanem az egész élete is. A furcsa csodát persze senki se hiszi el, és a főhős kénytelen új arcával új életet élni. Vonzó külsejével mindenkit könnyen meghódít, még a felesége is szerelemre lobban iránta. Ez nem volna baj, de a régi én eltűnése furcsábbnál furcsább bonyodalmakat idéz elő, sőt már-már bűntényt sejtet barátai körében. De a legváratlanabb pillanatban újabb csoda történik vele. Aymé mulatságos, szivárványló története kipellengérezi az álnok embereket, akik néha egész életükön át csak színlelnek, hazudnak maguknak - és a világnak.

Lev Tolsztoj - Gazda ​és cseléd / Hadzsi Murat
Ebben ​a kötetben a nagy orosz klasszikus emlékezetesen szép öregkori elbeszéléseit, kisregényeit nyújtjuk át az olvasónak. Tolsztoj e termékeny korszakából való a Hadzsi Murat című híres regény is. A népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét. Elemző gonddal vezet végig a meghasonlott Szergij atya élettörténetén, akit a testi vágyak kolostori magányába is elkísérnek. De Tolsztoj számos regényhőse közül mindenkor kimagaslik a romlatlan lelkű, egyszerű orosz paraszt alakja: egyik legmeghatóbb kisregényében, a Gazda és cselédben Nyikita jobbágy élete kockáztatásával próbálja kimenteni urát a halálos hóviharból. A nagyobb lélegzetű regényeken, elbeszéléseken kívül gondos megfigyelőkészségről tanúskodó kisebb írásokat, nemes veretű karcolatokat, pillanatképeket is találunk a Tolsztoj kései alkotásait összefoglaló kötetben.

Szilvási Lajos - Albérlet ​a Síp utcában
Szilvási ​Lajos talán legnépszerűbb regényében olyan kérdéseket érint, melyekre napjainkban sokan keresnek választ. Dr. Kelemen András, jól kereső fővárosi orvos élete válságba jut. Még diákkorában, a politikai perek idején nagy megrázkódtatás éri. Ivásra adja a fejét, s évről évre mindinkább az alkohol rabja lesz. Tudományos munkájával fölhagy, a pályán még remek intuitív képességének és szakmai lelkiismeretességének köszönheti maradék tekintélyét, de lassan kicsúszik a lába alól a talaj. Magánéletében is zsákutcába kerül, házassága felbomlik, csak barátaihoz kötődik teljes szívvel. A megváltozott politikai légkör, a tisztuló közélet érezteti jótékony hatását Kelemen életében is. Ehhez járul egy kezdődő szép szerelem, s ha visszaesésekkel is, de megteszi az első elhatározó lépéseket egy új élet felé, ahol az ember a másokért végzett munkában találja meg létezése értelmét.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Covers_42647
Esztétikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Esztétikai ​kislexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemere Ilona - Szakácskönyv ​kétbalkezeseknek
Ezt ​a könyvet az esendő, erőfeszítéseikért viszont nagyon is becsülnivaló kétbalkezeseknek írtam. Ők azok, akiket a legnagyobb igyekezettel létrehozott alkotás után is csak így dicsérnek: ki gondolta volna...?! Jó, ha nem teszik hozzá: Tényleg te csináltad? Bezzeg az ezermesternek, aranykezűnek elkönyvelt embertársaik sikertelensége azt juttatja a többiek eszébe: mindenkinek lehet rossz napja. Ezt a könyvet bátran forgathatják a fiatalok, akik most látják elérkezettnek az időt, hogy önmagukról gondoskodjanak, vagy éppen nem látják úgy, de kénytelenek rá. Azoknak is szeretettel ajánlom a könyvet, akiknek az ebédelést az étkezőajtóra kilógatott munkahelyi menülista böngészése, a vacsorát pedig a pizzaétlap végiggusztálása előzte meg. Most viszont úgy gondolják: nem is baj, hogy megszűnt a vállalat, vagy éppen az sem tragédia, hogy mától a postás hozza az elköltendőt, úgyis unta már a tarhonyás mócsingot. Holnaptól új életet kezdünk, felfedezzük a konyhát! Nem a saját kárunkon tanulunk meg balesetmentesen közlekedni a bevásárlókosár és a tűzhely között, hanem ezzel a könyvvel. Játszva tanulunk, eddig ez a módszer találtatott a legeredményesebbnek. (A szerző)

Covers_202303
Olasz ​szakácskönyv Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Olasz ​szakácskönyv
Pizza, ​spagetti, makaróni, rizottó, tortellini, ravioli receptek

Erdélyi Z. Ágnes - Együtt ​finomabb 2
Balzsamos ​levegő, fénylő csillagok, dallamos tücsök ciripelés-a nyári este örömei. És ha mindehhez még asztali örömök is társulnak? Receptkönyvünkben sok grillen, parázson készíthető étellel találkozhatnak. A szabadban sült ételek egészen különleges zamatot kapnak a levegőből, a füsttől, a kellemes sütögetés közben pedig újra egynek érezhetjük magunkat a természettel. A pattogó tűz, a hunyorgó parázs, az ínycsiklandó illatok segítségével kikapcsolódhatunk a modern világ fárasztó rohanásából. ráérősen rakhatjuk a tüzet, várhatunk a parázsra, pácolhatjuk a húsokat- és közben jót beszélgethetünk családtagkainkkal, együtt falatozhatunk és iszogathatunk a bvarátainkkal, és együtt töltődhetünk fel a nyári este békéjével.

Gunhild von der Recke - Príma ​krumpliételek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (43)

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

John Steinbeck - Az ​aranyserleg
A ​Nobel-díjas amerikai regényíró egyetlen történelmi kalandregénye a Karib-tenger leghíresebb kalóza, Henry Morgan kapitány kalandos életét dolgozza fel, a kis Wales-i falucskától, ahol született, a cukornádültetvényekig, ahol rabszolgaként robotolt, egészen a spanyol korona leggazdagabb amerikai városa, Panama kifosztásáért kapott lovagi címig és a szigetek kormányzóságáig. Steinbeck ebben a művében is megcsillogtatja írói erényeit, és nemcsak történelmileg, de lélektanilag is hitelesen ábrázolja rendkívüli pályát befutó főhőse változatos életét; regénye lapjait kalandorok és katonák, spanyol hercegnők és fekete rabszolganők, tengeri rablók és kincsvadászok népesítik be.

Kurt Vonnegut - Virágvasárnap
A ​második világháború annyira rettenetes volt, hogy Adolf Hitler öngyilkos lett miatta." Rajongóinak milliói szerte a bolygón idén ünneplik a Mester, Kurt Vonnegut 80. születésnapját. A Virágvasárnap különös önéletrajzi gyűjtemény. Egy bölcs gondolkodó meghökkentő, önvizsgálatra késztető tételeit és kételyeit ismerhetjük meg belőle Istenről, családról, az univerzumról, vagy éppen a pontos vessző átkairól. „Grand-slam: ez a cél - írja Vonnegut a kötet be­vezetőjében. - A többit meglátjuk." * „Nincs kizárva - véli a szerző -, hogy a mi bolygónk az Édenkert. Ha ez így volna, most is benne élünk. Az is lehet, hogy az a sok tudás megrontott ben­nünket és javában csúszunk-mászunk a kijárat felé... Az ember oly remekül ért a lakatos munkákhoz. Valahogy belülről zárjuk magunkra ezt a kaput/'

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Márai Sándor - A ​négy évszak
A ​négy évszak a Füves könyv előzménye és kiegészítője. Mindkét kötet tökéletes stílusművészettel, erkölcsi igényességgel, rezignált bölcsességgel megírt „prózai epigrammák” gyűjteménye az élet apró és sorsdöntő jelenségeiről, de az először 1938-ban megjelent A négy évszak még erősebben lírai fogantatású.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Valami ​mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk" - írta a Sorstalanságról Spiró György: "létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja." A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához. A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez. Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben - nem kevés viszontagság után - 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett. "Miért tartom Kertész Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a szabadságról, a személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról vagy transzcendenciáról -, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott közfelfogás kelepcéiből. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki." (Földényi F. László) Kertész Imrét számos irodalmi díjjal tüntették ki korábban is, többek között Kossuth-díjjal (1997), a lipcsei könyvvásár nagydíjával (1997) és legutóbb a Die Welt irodalmi díjával (2000).

Robert Merle - A ​pirkadat
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású tizenhárom kötetes regényfolyam hatodik kötetében Pierre de Siorac márki, aki hűségével, bátorságával, leleményességével többször kitüntette magát a király szolgálatában, IV Henrik egyik legfőbb bizalmasává válik és kényesebbnél kényesebb megbízatásokat kap tőle. A királynak szüksége is van talpraesett és rettenthetetlen hősünk segítségére, hiszen hiába ismerte el III. Henrik még halála előtt törvényes örökösének, erőszakkal kell elfogadtatnia magát országában. IV Henrik ádáz ellenségei, a vakbuzgó, dölyfös Guise-ek, a pártütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, az országra törő spanyolok ellen - hol nyílt sisakkal, hol összeesküvő módjára - harcolva a márkinak ismét izgalmas kalandokban van része, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum. Közben lovagiasságával elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, s persze több más főrangú hölgyet és tűzrőlpattant szolgálólányt is sikerrel ostromol.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (108)

John Updike - Gyere ​hozzám feleségül
Jerry ​Conant szereti Sally Mathiast, - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás... A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret fájdalmát.

Günter Grass - Macska ​és egér
Cselekménye ​a mai Gdańskban játszódik a második világháború idején, hőse néhány gimnazista, az akkori idők fiataljai. A belső utalásokkal átszőtt, mesterien szerkesztett mű a látszólag jelentéktelen iskolai események elbeszélése révén tévedhetetlen biztonsággal, szenvedélyes igazságkereséssel tárja fel életüknek, gondolat- és érzésviláguknak mélyebb, sokszor egészen a tudattalanba teremtett rétegeit.

20140321_092552-1
elérhető
6

William Golding - Beavatás
A ​Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot - kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt -, naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni, ám az út eseményei, a közelről megismert sorsok, indulatok szétfeszítik az egyszerű úti beszámoló kereteit. Edmund Talbot átkel az Egyenlítőn, de nemcsak az ilyenkor szokásos "tengerészkeresztelő" szertartását kell átélnie - a kezdetben roppant öntudatos, önelégült (bár alapjában naiv) fiatalember beavatást nyer az emberi viszonylatok, az emberi esendőség, az emberi nyomorúság eladdig ismeretlen rejtelmeibe is.

John Cheever - A ​vörös bútorszállító kocsi
John ​Cheevert Eudora Welty mellett a legnagyobb jelenkori novellaírónak tartja az amerikai kritika. Mint válogatott elbeszéléseinek gyűjteményéhez írt előszavában mondja, írásai azt a rég elveszett világot idézik, amikor "New York városát még a folyó fénye töltötte el, amikor a sarki papírüzlet rádiószobájából Benny Goodman kvartettje szólt, és amikor jóformán mindenki kalapot viselt." Alakjai "utolsó példányai annak a nemzedéknek, amelyik egyik cigarettáról a másikra gyújtott rá, és köhögésére ébredt reggel a világ, melyik rendszeresen az asztal alá itta magát a koktélpartikon, és ómódi táncokat járt, hajón kelt át Európába, és igaz nosztalgia töltötte el a szerelem meg a boldogság iránt, s amelynek az istenei éppoly ősiek, mint a tieid meg az enyémek, akárki légy is." Az olvasó, aki talán valamelyest belefáradt Barthelme, Barth, Vonnegut és Brautigan trükkös tréfáiba, felüdülést talál a színesen és játékosan realista Cheeverben - ha nem is gondfelejtő vakációt. John Cheever életműve cizelláltan monumentális; finoman kidolgozott miniatűrjeiből nagyszabású költői látomás áll össze, mely kíméletlenül szembesíti a megszépítő látszatot a meztelen igazsággal, a kényelmes életmódjában jól berendezkedett átlagamerikait létének elementáris boldogtalanságával és értelmetlenségével. eza szociográfiából kibontakozó próza-poézis, mely általános érvényű példákkal illusztrálja az igazi humorista látomásmódját, a hősietlen életszemléletet, mint minden igazi költészet, egyetemes érvényű, azaz számunkra is tanulságokkal szolgálhat. Kötetünk huszonöt darabja átfogó képet ad Cheever novellaírói munkásságának harminc esztendejéről.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Tropikom%c3%a9dia
elérhető
2

Vercors - Tropi-komédia
Mi ​lenne ha... Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta... A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozofikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes emberért, az emberséges emberiségért.

François Mauriac - Tékozló ​szív
Nagy ​utat jár be Thérése, a szenvedélyes lelkű, önnön énjét kereső, fiatal vidéki lány, míg a család fullasztó levegőjéből eljut a házasság ridegebb, fojtogatóbb börtönébe, és onnan a bűn, a gyilkosság küszöbére. Később, független asszonyként éli a világát Párizsban, de tette börtönéből végleg szabadulni sosem tud. Ki-kitör, felszárnyal, tékozló szívvel keresi az igaz szeretetet, a beteljesülést ígérő szerelmet. Hiába bőkezű és nagyszívű, rabot kereső szíve rabul esik az alantas érzéseknek: kihasználják, becsapják, kifosztják. Öregedő asszonyként még egyszer megperzseli a szenvedély, de visszahőköl; utolsó szerelmét a lányának adja - talán még jóváteheti régi bűnét, kiengesztelheti a sorsot... Mauriac két regényben és két elbeszélésben követi hősének, Thérése-nek buktatókkal teli életútját, és miközben mély részvéttel hajlik az emberi lélek oly veszélyes örvényei fölé, mozgató erőinek megismerésére, megértésére törekszik. Ki ez a Thérése? Méregkeverő? Gyilkos? Bűnös vagy ártatlan? Vagy csak egy szenvedélyes lélek, akinek "az volt a hivatása, hogy behatoljon a félig élő szívek legmélyébe és felrázza őket", kiszabadítsa közönyükből, tudatlanságukból, érzéketlenségükből? Hatvan év telt el a ciklus megjelenése óta. Ám az idő nem fakította meg. Sőt élőbb, elevenebb, mint valaha.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (77)

Johann Wolfgang Goethe - Werther ​szerelme és halála
Ez ​a regény, amelyet Goethe huszonöt éves korában írt, s először névtelenül jelent meg 1774-ben Lipcsében, a világirodalom egyik legismertebb, legtöbbet olvasott és legnagyobb hatású regénye. Ennek az első kiadásnak a címlapján egy kis gyertya volt látható, egy tükör előtt. \"Vajon mit jelképezett? A géniusz lángját? - írja róla korunk egyik kiváló Goethe-kutatója, Richard Friedenthal, majd így folytatja: - A tükör mindenesetre gyújtólencseként működött. a regény tüzet gyújtott, szalmalángtüzet, de tűzvészt is, akkorát, amekkorát sem azelőtt, sem azóta nem látott a német irodalom.\" Hozzátehetjük: az egész világirodalom sem. A levélregény formájában előadott és naplórészleteket szerepeltető, tragikus szerelmi történet (amely egyébként át- meg át van szőve a fiatal Goethe önéletrajzi vonatkozású személyes élményeivel, valóságos Werther-lázat, Werther-járványt váltott ki annak idején, öngyilkossági hullámot indított el, s ezért, mint \"veszedelmes könyvet\", rengetegen meg is támadták. Amikor 1808-ban létrejött nevezetes találkozása Napóleonnal, a császár közölte vele: többször is elolvasta a regényt. A nemzedékeket bűvöletében tartó regény a modern lélektani és társadalomfestő realizmus első mesterműve a világirodalomban.

John Updike - Gyere ​hozzám feleségül
Jerry ​Conant szereti Sally Mathiast, - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás... A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret fájdalmát.

Günter Grass - Macska ​és egér
Cselekménye ​a mai Gdańskban játszódik a második világháború idején, hőse néhány gimnazista, az akkori idők fiataljai. A belső utalásokkal átszőtt, mesterien szerkesztett mű a látszólag jelentéktelen iskolai események elbeszélése révén tévedhetetlen biztonsággal, szenvedélyes igazságkereséssel tárja fel életüknek, gondolat- és érzésviláguknak mélyebb, sokszor egészen a tudattalanba teremtett rétegeit.

20140321_092552-1
elérhető
6

William Golding - Beavatás
A ​Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot - kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt -, naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni, ám az út eseményei, a közelről megismert sorsok, indulatok szétfeszítik az egyszerű úti beszámoló kereteit. Edmund Talbot átkel az Egyenlítőn, de nemcsak az ilyenkor szokásos "tengerészkeresztelő" szertartását kell átélnie - a kezdetben roppant öntudatos, önelégült (bár alapjában naiv) fiatalember beavatást nyer az emberi viszonylatok, az emberi esendőség, az emberi nyomorúság eladdig ismeretlen rejtelmeibe is.

John Cheever - A ​vörös bútorszállító kocsi
John ​Cheevert Eudora Welty mellett a legnagyobb jelenkori novellaírónak tartja az amerikai kritika. Mint válogatott elbeszéléseinek gyűjteményéhez írt előszavában mondja, írásai azt a rég elveszett világot idézik, amikor "New York városát még a folyó fénye töltötte el, amikor a sarki papírüzlet rádiószobájából Benny Goodman kvartettje szólt, és amikor jóformán mindenki kalapot viselt." Alakjai "utolsó példányai annak a nemzedéknek, amelyik egyik cigarettáról a másikra gyújtott rá, és köhögésére ébredt reggel a világ, melyik rendszeresen az asztal alá itta magát a koktélpartikon, és ómódi táncokat járt, hajón kelt át Európába, és igaz nosztalgia töltötte el a szerelem meg a boldogság iránt, s amelynek az istenei éppoly ősiek, mint a tieid meg az enyémek, akárki légy is." Az olvasó, aki talán valamelyest belefáradt Barthelme, Barth, Vonnegut és Brautigan trükkös tréfáiba, felüdülést talál a színesen és játékosan realista Cheeverben - ha nem is gondfelejtő vakációt. John Cheever életműve cizelláltan monumentális; finoman kidolgozott miniatűrjeiből nagyszabású költői látomás áll össze, mely kíméletlenül szembesíti a megszépítő látszatot a meztelen igazsággal, a kényelmes életmódjában jól berendezkedett átlagamerikait létének elementáris boldogtalanságával és értelmetlenségével. eza szociográfiából kibontakozó próza-poézis, mely általános érvényű példákkal illusztrálja az igazi humorista látomásmódját, a hősietlen életszemléletet, mint minden igazi költészet, egyetemes érvényű, azaz számunkra is tanulságokkal szolgálhat. Kötetünk huszonöt darabja átfogó képet ad Cheever novellaírói munkásságának harminc esztendejéről.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Virginia Woolf - A ​világítótorony
Egy ​népes angol polgárcsalád egy skóciai szigeten tölti a nyarakat. Mr. Ramsay, a hóbortos, zsarnoki apa pihenés közben is a karrierjén rágódik, úgy érzi, tudósi pályáján nem jut már előbbre, s bosszúból a környezetét terrorizálja. Kisfiának, Jamesnek egyetlen vágya, hogy kivitorlázhassanak a közeli világítótoronyhoz, az út azonban rendre elmarad, mert apja kinyilvánítja: nincs és nem is lesz ahhoz való időjárás. Mrs. Ramsay, a konvencionális feleség és anya, a hétköznapi élet zavartalanságára ügyelő asszony, a férj, a gyerekek, a barátok érzékenységének villámhárítója, úgy tetszik, hiába próbál harmóniát teremteni. A világítorony elérhetetlen álomként ködlik a tengeren. Mint ahogy kivitelezhetetlennek tűnik vendégük, a fiatal festőnő, Lily Briscoe terve is: elkészíteni Mrs. Ramsay portréját, megragadni, talán csak egyetlen vonással, ennek a lenyűgöző teremtésnek a lényegét.Múlik az idő. Felnőnek a gyerekek, megfogyatkozik a társaság. Közbeszól a nagy háború, a nyaraló sokáig lakatlanul áll. S amikor hosszú évek után ismét visszatérnek, már minden más. James nagy fiú, Mrs. Ramsay nincs többé. Újra lehet-e vajon élni elszállt reményeket, meg lehet-e valósítani hamvukba holt becsvágyakat? Teremthető-e kapocs az elsodort régi világ és az új között?Az írónő egyik legszebb s minden bizonnyal legmeghatóbb regényét tartja kezében az olvasó.Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941).

Covers_6767
Autóbusz ​és iguána Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Autóbusz ​és iguána
Autóbuszon, ​a leghétköznapibb járművön visz el bennünket Shirley Jackson távolsági járata a valóságon túli, félelemmel és nosztalgiával zsúfolt tájakra... és a legszokatlanabb, furcsa, távoli maradék-ősállattal, Tennessee Williams megkötözött iguánájával valóságon inneni, vinnyogó-nyüszítő ösztönvilág szabadul el a mexikói éjszaka fülledt viharának egy pillanatában. Istent tetováltat a hátára Flannery O'Connor együgyű hőse, hét esztendeig dolgozik szerelméért Malamud biblikus ihletésű novellájának cipészsegéde, nem találja helyét a világban Truman Capote széltoló fiatalembere, s csak szánalmat keltenek bennünk Rumaker hősködő huligán kamaszai... Huszonhárom novella, ugyanannyi színfolt és hang ad némi bepillantást egy változó, különös világ szorongással, nosztalgiával, feszültséggel teljes, magas színvonalú novellairodalmába.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók