Ajax-loader

Juhász Melinda

Rate_positive 305 Rate_neutral 2 Rate_negative 1

2194 napja velünk van ma itt járt

Rukkaracsony_2015 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (245)

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Alekszej Szmirnov - Varázslatos ​növények, különös történetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_114741
Latin-magyar ​zsebszótár Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Latin-magyar ​zsebszótár
Ez ​a latin-magyar szótár elsősorban iskolai használatra készült a klasszika-filológia legújabb eredményeinak a figyelembevételével. Körülbelül 17 300 vastagbetűs címszó alatt mintegy 41 000 szótári adatot (jelentést, szókapcsolatot, kifejezést) értelmez. A gimnáziumi tankönyvek és segédkönyvek szóanyagán kívül tartalmazza a legfontosabb klasszikus auktorok teljes szókincsét: feldogoztuk Caesar, Catullus, (a levelek kivételével) Cicero, Horatius, Livius, Nepos, (a kisebb műveken kívül) Ovidius, Phaedrus, Ifj. Plinius, Propertius, (a Historiae kivételével) Sallustius, Tacitus, Tibullus és Vergilius műveit. Ezáltal a latin klasszikusok iránt alkalmilag vagy kedvtelésből érdeklődők is új kézikönyvhöz jutnak.

Kepes András - Istenek ​és emberek
Három ​magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is... Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. "Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek."

Jakucs Erzsébet - A ​mikológia alapjai
Ez ​a könyv az első magyar nyelven megjelenő általános mikológiai tankönyv, amely abból a célból íródott, hogy a mikológia egyetemi oktatását szolgálja és egyben lehetőséget teremtsen a magyarul olvasó érdeklődőknek e tudományág alapjaival való megismerkedésre. Mikológiát önálló, kötelező tárgyként a hazai felsőoktatási intézmények közül ma egyedül az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktatnak. Ennek bevezetésére a biológusok és biológiatanár-szakosok oktatásába azért volt szükség, mert a tudomány mai állása szerint tarthatatlan, hogy az élővilág egyik legnagyobb és legjelentősebb, különálló csoportját alkotó gombákat továbbra is a növényvilág részének tekintsük. Az eddig hagyományosan a növénytani tárgyakon és a mikrobiológián belül, széttagoltan tanított mikológiai ismeretek nem tükrözik e tudomány jelenlegi fejlődési szintjét és nem alkalmasak a hallgatók egységes mikológiai szemléletének kialakítására. A mikológiát mint alaptárgyat a felsőfokú biológiaoktatásban az állattani és növénytani alapozó tárgyak (szervezettan és rendszertan) mellett, azokkal párhuzamosan az első két évben célszerű a tanrendbe illeszteni. Ennek megfelelően elsősorban a szervezettani és a rendszertani alapismeretek, valamint a gombák természetben játszott szerepének és egyre növekvő jelentőségű gyakorlati alkalmazásának összefoglalása volt a célom. Célomnak tartottam továbbá a mikológiai szaknyelv elsajátításához szükséges legfontosabb kifejezések és a legfőbb taxonómiai elnevezések megismertetését is.

Tamás Jenő - Tea
Ősidők ​óta a víz mellett a tea a legkedveltebb és legtöbbet fogyasztott ital. Ha megpróbálnánk fölbecsülni a világszerte elfogyasztott mennyiséget, a naponta felhörpintett csészék számát talán még ki tudnánk fejezni emberi léptékekben is, de a havi és az évi mennyiséget már csak olyan, szinte felfoghatatlan mértékegységgel lennénk képesek megadni, mint amilyen például a csillagászatban használt fényév. A világon nincs olyan terület, ahol a tea ne tartozna a mindennap fogyasztott italok közé. Ha ráborul a sivatagra az éj fagyos lehelete, vagy ha a nappali perzselő hőség elől az emberek a sátrakba vagy agyagkunyhókba menekülnek, nincs fontosabb a testi és a szellemi frissességet nyújtó teánál.

Szélesi Sándor - Szörnyeteg ​a hajtóműben
"Az ​isteneknek nem a vér a fontos, hanem maga a cselekedet. A világ körforgásának fenntartása múlik az áldozaton. Akiknek a vér és a hús kell csupán, azok az emberekre akaszkodó démonok és szörnyek. Minótaurosznak nem azért áldoztak szüzeket Kréta szigetén, hogy a nap felkeljen vagy az elvetett búza terméssé érjen. Neki hús és vér kellett. Nem isten volt, csak egy szörnyeteg. Akárcsak a mi lényünk a hajtóműben. Itt, a Mithrason." A Mithras a világ leghatalmasabb emberalkotta űrhajója. Azzal a küldetéssel indul útnak a csillagközi térben, hogy száznegyvenezer utasával egy új bolygóra menekítse az emberi fajt. Ám a sok évtizedes utazás során a hajó gépházában életre kel egy titokzatos szörnyeteg, melynek éhségét minden hónapban csak gyermekáldozattal lehet csillapítani. Nathan Evans, a Mithras orvosgenetikusa vezeti a laboratóriumot, ahol az áldozatra szánt klóngyermekeket előállítják. Évek óta dolgozik a legteljesebb elszigeteltségben. Munkája lassan tönkreteszi minden emberi kapcsolatát. Amikor pedig az egyik klón a megszokottól eltérő módon kezd fejlődni, az egész űrhajó, sőt talán az egész emberiség sorsa veszélybe kerül...

Vekerdy Tamás - Kisgyerekek ​- óvodások...
Az ​óvoda nem arra való, hogy felkészítse a gyereket az iskolára! a magyar gyerek soha nincs ott, ahol van az óvodában az iskolába készül, az alsó tagozaton a felsőre, a felsőn a középiskolára, a középiskolában az egyetemre. az óvoda arra való, hogy az óvodáskorú gyerek számára a legkedvezőbb környezetet megteremtse. A magyar óvodai alapprogram is leszögezi, hogy az óvodás gyerek legfejlesztőbb tevékenysége a játék, méghozzá nem a játékos tanulás vagy a fejlesztő játék, hanem a szabad játék. Majdnem ugyanilyen fontosságú a mindennapos mese. aki mindennap hall mesét, annak anyanyelvi fejlettsége az iskolába lépés idejére másfél évvel előzheti meg azt a gyerekét, aki nem, vagy csak rendszertelenül hall mesét. És az anyanyelvi fejlettség a biztos gondolkodás alapja. Fel akarod készíteni a gyerekedet az iskolára? Mesélj neki! Vekerdy Tamásnak a szülők kérdéseire adott válaszaiban szinte minden nevelési problémára talál megoldást az olvasó. A kisgyerekek evési, alvási szokásairól, az óvoda körüli gondokról és a családi kapcsolatok örömeiről és terheiről is olvashatunk a válogatásban.

Weöres Sándor - Áthallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Csaba - A ​kőkor élő nyelve
"A ​KŐKOR SZAVA: KÉP". A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig "képet mondtak" egymásnak, maguk az ősi szavak is "mondott képek", látványok.A könyv részletesen igazolja, hogy Európában a magyar nyelv őrzi legtisztábban - lényegét tekintve csaknem változatlanul - a kőkor nyelvét, gondolkodásmódját; valóságos élő kövület. Egy teljes fejezet igazolja, hogy - többek között - az ókori latin nyelv is mennyire jelentős tárháza a kőkori nyelvnek.Külön érdekessége e könyvnek, hogy a kőkori pont-pont-vesszőcske számírást szemlélve felfedezhetjük: számneveink jó része nem is az ókori, hanem egyenest az őskori számírás emléke. 15.000 évvel ezelőtti arcképcsarnokban is gyönyörködhetünk.

Kim Stanley Robinson - Aurora
2122 ​ember él egy többgenerációs csillaghajón, amely a haldokló Földtől 11,9 fényévre lévő Tau Ceti felé tart egy új otthon felfedezésének reményében. A hajó két gyűrűből áll, amelyeket küllők erősítenek egy központi gerinchez. A gerinc tíz kilométer hosszú. A gyűrűket alkotó tizenkét henger mindegyike négy kilométer hosszú, és valamilyen jellegzetes földi ökoszisztémának ad otthont. A csillaghajó utazása több mint százhatvan évvel ezelőtt, a közös időszámítás 2545. évében kezdődött, és hamarosan véget ér, ugyanis megérkezik a legközelebbi, földi életre alkalmas bolygóhoz és Aurora nevű holdjához. A tizennégy éves Freya a hajó legfontosabb tudósának gyermeke: az anyja jelenti az elsődleges összeköttetést a rendszereket működtető mesterséges intelligenciával. A lány felnőtté válása során körbeutazza az összes ökoszisztémát, megismerkedik a helyi kultúrákkal és mély kötődést alakít ki az emberekkel. Ha az anyja a kolóniák agya, akkor Freya a szíve. Azonban még ő sem tudja, hogy képes lesz-e felkészíteni a távoli űrbe vándorolt emberiséget arra, ami hosszú útjuk végén és új életük kezdetén vár rájuk, mert egy új otthon teremtése nem csak a Földön, hanem attól 11,9 fényév távolságra is rengeteg kihívással, nem várt fordulattal és veszéllyel jár. _Előttük az Orion, alattuk_ _A város és a csillagok_ A többszörös Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Kim Stanley Robinson új regénye nem csupán mérnöki pontossággal kiszámított és megírt tudományos értekezés az ismeretlen űrben való új otthon kereséséről, hanem végtelenül izgalmas történet az emberről és létezésének viszontagságairól. Szédületes látomása a jövőről egyszerre lenyűgöző és riasztó.

Ernest Callenbach - Ecotópia
1999 ​tavaszán Will Weston, a Times Post rámenős sztárriportere az Elnök titkos utasítására Ecotópiába látogat. Ő az első amerikai, aki a szomszédos szakadár ország földjére lép. A „barbá­roktól" való félelme és viszolygása fo­kozatosan rokonszenvvé majd lelkese­déssé válik. Az ökotóp környezetvédő intézkedések megváltoztatták az élet minőségét, kiegyensúlyozottabb lett a nemek közötti kapcsolat, értelmesebb a gyermeknevelés, etikusabb a politika. Tiszta levegőjű városokban, buja erdők ölén játékos, őszinte, szenvedélyes és szabad lelkű emberek élik kiteljesedett életüket. A sok elrettentő jövőkép után végre egy üdítő, regényes utópia, mely jobbik énünk vágyait fejezi ki. A nyolcvanas évek amerikai zöld irodal­mának egyik legnagyobb példányszá­mú, legtöbb nyelvre lefordított kötete.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Covers_291896
elérhető
1

Makszim Gorkij - Malva
Makszim ​Gorkij 1897-ben, az ifjúság és a felnőttkor határmezsgyéjén írta meg e költői szépségű, romantikus elbeszélést. A történetet a nagyszerű természet foglalja keretbe: a tiszta, csillogó tenger és a hatalmas, végtelen égbolt. Egy világtól távol eső kis halásztelepen bontakozik ki három ember összecsapása. Apa és fia támad egymásra Malváért, ezért az izgalmas szépségű asszonyért. De Malva leigázhatatlan. Malva nem tulajdon, nem árucikk: szabad és független a szerelemben - mindig maga dönt sorsáról. Gorkij az önmaga életét élő, s a szabadságot tudatosan vállaló Malva alakjában életművének egyik legvonzóbb, legérdekesebb nőalakját rajzolta meg.

Robert Silverberg - Éjszárnyak
Az ​emberiség harmadik nagy ciklusának végén, a hanyatlás és dekadencia világában már senki sem hisz a régi legendában. Ám van egy Kémlelő, aki egész életén át mást sem cselekedett, mint mágikus műszereivel az űr sötétjét fürkészte, hogy amikor a hódítók érkeznek, az emberek szembe tudjanak szállni az invázióval. Réges-rég számítottak arra, hogy egyszer eljönnek az idegenek egy nagyon távoli bolygóról, és beváltva évezredes fenyegetésüket, megtorolják a földlakókon hajdani sérelmeiket. A Kémlelő harmadmagával rója a világot, Avluelával, az Éjszárnyasok kasztjának törékeny virágszálával és Gormonnal, a Torzszülött mutánssal, s amikor eljutnak Roumba, az ősi városba, feltárul előttük az örök igazság, mely mindhármuk sorsát meghatározza... Robert Silverberg, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író, e megható és lenyűgöző történetével vált méltán elismertté a science fiction és fantasy világában!

Füleki Gábor - Zengő ​anakronit
Első ​kötetek megítélésénél gyakran szerepel az , , ígéretes jelző. Biztató, de fenntartással buzdító szó. Füleki Gábor debütálásakor nem alkalmaznám ezt a kifejezést. Úgy vélem, hogy türelmesen érlelt, csiszolt, válogatott verseinek gondosan, tudatosan komponált gyűjteménye túl van ezen a küszöbön. Nem ígéret, inkább ígérkezés nélkül a beváltás kezdete. _Széles Klára irodalomtörténész_ A kötet hangja találkozókra invitálja olvasóját, találkozóra a nyelvvel, találkozóra egy léttapasztalattal, egy megértésbe vonással és találkozásra önmagával, önmaga itt-létének másával, vélt-remélt perspektívájával. Füleki Gábor erős, gazdag, plasztikus képiségű, jó ritmusú, zengő akusztikájú költői nyelvvel ajándékozza meg közönségét, ilyen nyelvbe vonja be olvasó-társát. Ez a nyelv nem ancilla, nem valaminek, valakinek a (ki)szolgálója, eszköze, ez maga az a totális entitás, amelyre az arc (facies) metaforával mutat rá, „arcod: anyanyelv. A szövegek hangja a szubjektumnak olyan találkozásáról, olyan mély megértéséről, nem át-, hanem megéléséről ad hírt, amelyben a tudat a tér és az idő kreatúráival nem mint mással, nem mint ellenféllel, nem mint legyőzendővel áll szemben, hanem úgy viszonyul hozzájuk, mint a saját bensőségességéhez („hozzád simul tér és idő). A vers hangja ez átfogó találkozáskor nem kényszerül szembesülni a mysterium tremendummal, sem azzal, ami ennek következménye: a szubjektum (átmeneti) kiüresedésével, ürességével - az abszolút transzcendens itt szeretőn fogja át a létezőket, szelíd derűvel tartja kezében őket. Az olvasó elfogadhatja a szövegek kínálta kettős tapasztalatot: újraalkotva maga is részesedhet e költői nyelv bőségében, és részesedhet abban az univerzális léttapasztalatban is, amelyet ez a nyelv involvál, átfogni képes - s amelynek olyan gyakran híjával vagyunk. _Kovács Kristóf András irodalomtörténész_


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (105)

Jodi Taylor - Visszhangok ​szimfóniája
Egy ​londoni küldetés igazán rémesen alakul, amikor a Hasfelmetsző Jack után nyomozó történészekre előbb talál rá a sorozatgyilkos maga. Max tehát ismét az életéért futhat, ezúttal a viktoriánus kori Whitechapel ködbe burkolózó utcáin. Ám ez még csak a kezdet. Mert Max még ennél is nagyobb kutyaszorítóban találja magát. Egy régi ismerőssel kerül szembe, aki mindenáron el akarja pusztítani a St. Maryt, és ha kell, akár az egész emberi történelmet megsemmisíti vele együtt. Hajmeresztő (és hajmeresztően mulatságos) kalandok Ninive függőkertjeitől Thomas Becket meggyilkolásáig, nem beszélve egy előre nem tervezett dodómentő akcióról. A Történettudományi Kutatóintézet időutazói tovább terjesztik a káoszt a világban. Mert az ötórai teánál is jobban esik egy kis entrópia. Az angol írónő időutazós komédiasorozatának második darabja egészen más, mint az előző: más színű borítót kapott, a fejezetek száma sem ugyanannyi benne, még picivel rövidebbre is sikerült. Egy azonban biztos: ugyanolyan vicces, mint az Egyik átkozott dolog a másik után. A mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Jodi Taylor - Egyik ​átkozott dolog a másik után
A ​St. Mary Történettudományi Kutatóintézet ártatlannak tűnő, ódon homlokzata mögött a megszokottól igencsak eltérő tudományos tevékenység folyik. A történész munkatársak fizikai valójukban látogatnak el a szakma érdeklődésére leginkább számot tartó korszakokba és helyszínekre, hogy később az ő szemtanúként szerzett, első kézből származó tapasztalataik alapján lehessen a legfontosabb történelmi eseményekről szóló leírásokat kiigazítani. Bár ők ezt nem tekintik időutazásnak, úgy pattognak ide-oda híres dátumok - példának okáért a peterloo-i vérfürdő, a westminsteri apátság alapjainak lerakása és a Somme-offenzíva - között, mint a gumilabda, időközben szakadatlanul hódolva kedvenc ténykedéseiknek, nevezetesen a megfigyelésnek, a dokumentálásnak, a mértéktelen teaivásnak és a halál torkából való megmenekülésnek. A ritka szünetekben a környék lakóiban iparkodnak - az intézetben sűrűn bekövetkező robbanások miatt inkább kevesebb, mint több sikerrel - megszilárdítani az elképzelést, miszerint csupán ártalmatlan, különc tudósok tanyáznak a szomszédságukban. A történelemért, a csokoládéért, no meg - brit lévén - a testet-lelket felfrissítő esőért bevallottan bolonduló Jodi Taylor lendületes humorral átszőtt, egy szempillantás alatt népszerűvé vált történelmi SF-regényfolyamának első kötetében szívből szerethető vagy gyűlölhető, vérbő karakterekkel ismerkedhetünk meg, akik úgy kalauzolnak át minket a feszített tempójú cselekményen, hogy a könyv végén már nyúlnánk a sorozat következő kötetéért...

Sandro Monetti - Aki ​a király hangján szólt: Colin Firth
"Colin ​Firth az a karakter, akiben a nők a férfit imádják, az erősebb nem képviselői a zseniális színészt tisztelik." - _Los Angeles Daily News_ Az Oscar-díjas színész körül nincsenek botrányok, nem tombol benne agresszió, nem váltogatja sűrűn partnereit, mégis nők millióinak bálványa, és tehetségét számtalan filmben bizonyította. Sőt, a reflektorfénytől távol több mint húsz éve támogatja a szegények és rászorulók ügyét. Sandro Monetti tapasztalt és elismert újságíróként szenvedélyesen és nagy beleérzéssel, de a pletykákat kerülve, párkapcsolati és divatszakértőket segítségül hívva írja le annak a pályának a részletes történetét, melynek mérföldkövei voltak az _Büszkeség és balítélet_, a _Bridget Jones naplója_, a _Mamma Mia!_, _A király beszéde_ és a _Suszter, Szabó, Baka, Kém_. A kötet nem szűkölködik szórakoztató anekdotákban sem, melyek betekintést engednek a forgatások szüneteibe, s amelyeken keresztül megismerhetjük a szerepeire alaposan felkészülő színészt, a magánembert és az apát. "Colin veleszületett visszafogottsága, önfegyelme és szerénysége a tipikus angol úriembert juttatják eszünkbe. Szívélyessége, beleérző természete és szenvedélyessége viszont egy esendő átlagember jellemzői." - _Helen Hirren, Oscar-díjas színésznő_ "Őszinte és elkötelezett bajnoka a szegényeknek. Hatalmas energiával kampányol, gyűjti az adományokat és támogatja a rászorulókat." - _Jeremy Hobbs, az Oxfam jótékonysági szervezet igazgatója_ SANDRO MONETTI brit újságíró, dolgozott a BBC-nek, a Sky Tv-nek, s tagja a BAFTA-nak. Az elmúlt 20 évben közelről figyelte a sztár karrierjét, s számtalanszor készített vele interjút. Korábbi életrajzi művét (_Mickey Rourke: Wrestling with Demons_) a kritikusok és az olvasók is nagy lelkesedéssel fogadták.

Benkő Loránd - Beszélnek ​a múlt nevei
Ez ​a gyűjtemény lényegében folytatása vagy legalábbis hasonló jellegű párja a Név és történelem címen 1998-ban közzétett tanulmánykötetnek. Ugyanúgy a korai magyar tulajdonnevek világába vezet el, ahol a magyarság Kárpát-medencei tulajdonnév-adása a honfoglalást, majd államalapítást követő nagy műveltségváltás századaiban nemcsak hagyományokat őrzött, vitt tovább, hanem új névegyedek és névtípusok tömegét keltette életre egyrészt saját nyelvi anyagából kitermelve, másrészt az itt élő, környezetét képező nyelvekből kölcsönzés során. Az Árpád-korból fennmaradt, különböző célú, jellegű, műfajú írásos források úgyszólván tengernyi arányokban öntik elénk e névadás teremtményeit. Ezek egyik részében az emberi gondolkodás és műveltség szokványos elemei kapnak nyelvi formát, melyek inkább csak tipológiai, statisztikai jellegű vizsgálatokra tartanak igényt. Másik részük azonban olyan kortörténeti, anyagi és szellemi műveltségbeli ismereteket hordoz, amelyeket ez időszak viszonyaira vonatkozóan más kutatási módon, eszközökkel nem mindig lehet földeríteni. A bennük rejlő tanulságok kiaknázása a történeti névtan feladata.

Steve Biddulph - Hogyan ​neveljünk boldog gyermekeket? 2.
A ​mentális fejlődés legnyitottabb időszaka a kisgyermekkor. A korai fejlesztés egyénre szabottan a családban a leghatékonyabb. A nagy sikerű Hogyan neveljünk boldog gyermekeket? szerzője folytatja a boldog, kiegyensúlyozott gyerekkor és a sikeres szülői szerep titkainak feltárását. Ebben a kötetben olyan kérdéseket tárgyal, mint például: Mitől érzi magát biztonságban egy csecsemő vagy egy kisgyerek? Hogyan kell egyensúlyba hozni a szülői gyöngédséget, szigort és következetességet? Milyen különleges viszony fűzi az apát fiához, az anyát lányához, és mire jó ez? Steve Biddulph több mint húsz év nevelői, tanácsadói - és nem utolsósorban szülői - tapasztalat birtokában fejti ki véleményét arról, hogy a legjobb bölcsődék, óvodák sem helyettesíthetik az anyai vagy apai jelenlét nyújtotta biztonságot. A szeretetteljes, biztonságos családi környezetben felnövő, boldog gyermekből kiegyensúlyozott, magabiztos, sikeres felnőtt lesz. Egy jobb világ alapja: a boldog család - hirdeti Biddulph.

Geoffrey A. Dudley - Gyorsolvasás
Ez ​a könyv hozzásegíti, hogy saját erejéből megduplázza az olvasási sebességét, mégpedig úgy, hogy semmit sem veszít el a szöveg értelméből. A könyvben találhatóak koncentrációs gyakorlatok, tesztek és gyakorlatok az olvasási sebesség növeléséhez, módszerek szókincsünk bővítésére, és gyakorlatok az olvasás ritmusának javítására.

Covers_543162
Galaktika ​349. Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​349.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Charles Wilson - Bioszféra
A ​távoli jövőben a Földet irányító Trösztök mindent megtesznek azért, hogy anyagi vagy hatalmi előnyökre tegyenek szert. Ilyen előnyök reményében kezdik meg az Isis nevű bolygó felderítését is, amelynek egyedülálló ökológiája forradalmi tudományos áttörésekkel kecsegtet. Csakhogy ez a különleges élővilág az ember számára halálos veszélyeket tartogat, így a szigorú biztonsági intézkedések ellenére is fogyatkoznak a kutatók. A Trösztök a helyzet kivizsgálására elküldik az első osztályú kiképzést kapott – sőt genetikailag ellenállóra tervezett – Zoe Fishert, akit minden tudása és technikai felszerelése sem menthet meg attól, hogy tehetetlen játékszerévé váljon úgy munkaadói hatalmi játszmáinak, mint a bolygó akadályt nem ismerő életformáinak. Robert Charles Wilson Hugo- és Philip K. Dick-díjas kanadai szerző új regénye egy kegyetlenségében is csodálatos, idegen világot tár az olvasó elé, melynek titkait csak az emberi önfeláldozás segíthet megfejteni.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (231)

Friedrich Nietzsche - A ​tragédia születése
1872-ben ​jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi "démoni" filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában). Tény, hogy történelmi-filológiai szempontból nézve A tragédia születése megalapozatlan hipotézisek halmazának tűnik, hogy szerzője meg sem kísérli benne alaptételeinek a szakma szabályai szerint való nyomós bizonyítását, hogy koncepcióként, "megoldási keretként" is messze eltér és szembenáll mind a múlt, mind a jelen század kutatási eredményeivel. Csakhogy egy másik síkon, pontosabban egyszerre több síkon is, alapvető felismeréseket tartalmaz. Mindenekelőtt vitairatként. Mert, jóllehet formáját tekintve semmiképp sem az, valójában az egész kis könyv monumentális vitairat, kétségbevonása a winckelmanni-goethei klasszikus görögség-felfogásnak és nagyerejű rámutatás egy mélyebb, összetettebb és - filozófiai szempontból legalábbis - reálisabb görögség-képre. Mert, és ez a legfeltűnőbb, legismertebb vonása a műnek, Nietzsche benne egy új görögség-képet posztulál, a fehér márványszobrok, a klasszikus idill mögött felmutat egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két "világ" egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is. A filozófiai kritika viszont éppen ezt a dualizmust, egyáltalán az őstípusok elméletét, az irracionális-szellemtörténeti koncepciót támadja, lényegében a mű megszületése óta napjainkig. Ugyanakkor lehetetlen nem meggyőződni arról, hogy ami pozitívumot, új felismerést, gyökeresen eredetit a modern vallástörténet, mitológia-kutatás, archetípus-elmélet hozott, az lényegében Nictzschének erre a könyvére vezethető vissza. Bővelkedik persze a mű egyéb felismerésekben is, elsősorban esztétikaiakban, műfajelméletiekben.

Rapcsányi László - Áthosz
Nőnemű ​lény - sem asszony, sem állat - nem léphet területére! Nem zavarhatja meg a "Panagia", az istenanya kultuszát. A szerzetesi köztársaság - a görög állam különálló része -, amely ily szigorúan tartja magát archaikus parancsolataihoz, régóta fölkeltette a világ érdeklődését. Hogyan élnek kolostoraikban, remetelakjaikban az ortodoxia fellegvárában a kalugyerek, mint tölti ki életüket az ájtatosság mellett a mezei szorgalom, a kisipar, vagy éppen a könyvekkel való foglalatosság? Mi a különbség az egyes kolostorok között, hogyan határozzák meg hagyományaik szellemüket? Mi a hierarchiájuk, ki dönt az egyházi és ki a világi ügyekben? Sokféle kíváncsiság fordul a Szent Hegy felé, a botrányszomjtól a tudományszomjig. Rapcsányi Lászlót az első magyar Áthosz-könyv íróját mindenekfölött a művelődéstörténet érdekli, s a kolostorországot egy kultúra emlékeként s élő maradványaként járja be és ismerteti, legendákat gyűjt és papokat szólaltat meg, ereklyéket és ikonokat szemlél, turisták közé vegyül: tapasztalatai leírásából egyszerre kerekedik kultúrtörténet és útikönyv.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban
Ez ​az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa.

Makra Sándor - A ​mágia
Az ​események befolyásolásának titokzatos "tudományát", a mágia világát mutatja be az olvasóknak Makra Sándor izgalmas, számos nem is sejtett összefüggést feltáró írása. De nem az ókor és a középkor varázspraktikájáról, hanem az emberi gondolkodás korai szakaszáról, a totemizmus és az animizmus (azaz a "leszármazáshit" és a "szellemhit" ) mágikus világképéről szóló könyvében. Megannyi babonás vagy ma már nem babonásnak érzett szokásunk, mint például a szerencse lekopogása, kizárólag fán, bal kézzel és lentről fölfelé, vagy a kéz száj elé tevése ásításkor, ebben a világszemléletben leli magyarázatát, ékes bizonyítékául annak, hogy a hagyomány mélyrétege az emberi nem eszmélésének kezdetéig vezethet bennünket vissza. Makra Sándor a mágia egyetemes rendszerének megalkotására vállalkozva, olyan eredményekkel és feltevésekkel gazdagította a téma kutatását, amelyek - különösen a totemizmus, az égitest-totemek elsőségének kérdésében, a Biblia új szempontú megközelítésében - méltán tarthatnak számot szakmabeliek és a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére.

Kurt Vonnegut - Mesterlövész
"Ez ​a könyv regény, nem pedig történelem, úgyhogy kézikönyvnek nem használható. Sőt, szakácskönyvként sem ajánlatos forgatni, noha egy sereg recept van benne" - szögezi le Kurt Vonnegut a "Mesterlövész" előszavában. Ez a könyv bizony ízig-vérig Vonnegut-regény, tele képtelenül groteszk ötletekkel és abszurd helyzetekkel. Ekképp válhat a főhős Rudy Waltz, a "semlegesnemű" patikus, tizenkét évesen kétszeres gyilkossá, majd húszévesen egy díjnyertes, ám előadhatatlan drámával szülőhelye, Midland City Shakespeare-jévé. A regény történései annyira meghökkentőek és komikusak, hogy szüntelenül nevetésre ingerelnek. Nevetésünk azonban, ahogy ezt már megszokhattuk a Mestertől, sohasem önfeledt hahota. Előszavában az akkor hatvanadik születésnapjára készülő író szimbolikus műnek nevezte a "Mesterlövész"-t, amelynek minden sora róla szól. Mellesleg szakácskönyvnek sem rossz...

007
11

Ismeretlen szerző - Szem ​meglátott, szív megvert
Az ​ember az ősidőktől egészen a közelmúltig hitt a szavak varázserejében. Nemcsak hitt benne, fel is akarta használni: ráolvasással és a velejáró mágikus cselekedetekkel akarta segíteni mindennapi munkáját, elhárítani a személyére, tárgyaira, környezetére leselkedő veszélyeket, elűzni a gonoszt, gyógyítani a betegségeket - vagy éppen beteljesíteni szerelmét. A ráolvasás a népköltészet legarchaikusabb műfaja. Máig őrzi a pogány hitvilág elemeit, bár a varázsigék a középkorban egyházi fordulatokkal telítődtek, imádsággá váltak, beépülve az egyház áldásosztó és ördögűző vallási formuláiba. Kötetünk anyagát több, mint nyolcezer ráolvasás közül válogatta Pócs Éva, akinek magvas utószava nemcsak a műfaj tematikai és történeti áttekintését segíti, hanem a tér- és időbeli kapcsolatait is elemzi. A bájolásra, gyógyításra, rontásra mondott szövegek - miközben kirajzolják a magyar hiedelemvilág egyik fővonulatát - költőiségükkel is elbűvölik az olvasót. Az újszülött látogatói a pólyába pénzt csúsztattak, arcát pedig friss tojással dörzsölték meg, ezt mondva: "ilyen kerek, ilyen szép, ilyen egészséges légy!" Szemmelverésre szenesvizet készítettek három szem parázzsal. Miközben mosták a beteget "nevetlen" (negyedik) ujjal, háromszor mondták: "Szem meglátott, szív megvert, Jézus vigasztaljon!" Bal kézzel fogta a gyógyító a kificamodott végtagot, jobb keze élével keresztezgetve: "ér helyre, bőr helyre, Jézus, Mária húzd helyre." A lány ásóval felszedte a legény lábnyomát, viaszba burkolta, és bevetette a kemencébe, ezt mondva: "Úgy égjen a te szíved értem, ahogy elolvad ez a viaszk itten."

Benkő Loránd - Beszélnek ​a múlt nevei
Ez ​a gyűjtemény lényegében folytatása vagy legalábbis hasonló jellegű párja a Név és történelem címen 1998-ban közzétett tanulmánykötetnek. Ugyanúgy a korai magyar tulajdonnevek világába vezet el, ahol a magyarság Kárpát-medencei tulajdonnév-adása a honfoglalást, majd államalapítást követő nagy műveltségváltás századaiban nemcsak hagyományokat őrzött, vitt tovább, hanem új névegyedek és névtípusok tömegét keltette életre egyrészt saját nyelvi anyagából kitermelve, másrészt az itt élő, környezetét képező nyelvekből kölcsönzés során. Az Árpád-korból fennmaradt, különböző célú, jellegű, műfajú írásos források úgyszólván tengernyi arányokban öntik elénk e névadás teremtményeit. Ezek egyik részében az emberi gondolkodás és műveltség szokványos elemei kapnak nyelvi formát, melyek inkább csak tipológiai, statisztikai jellegű vizsgálatokra tartanak igényt. Másik részük azonban olyan kortörténeti, anyagi és szellemi műveltségbeli ismereteket hordoz, amelyeket ez időszak viszonyaira vonatkozóan más kutatási módon, eszközökkel nem mindig lehet földeríteni. A bennük rejlő tanulságok kiaknázása a történeti névtan feladata.

Galaktka_30
Galaktika ​30. Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Galaktika ​30.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (133)

Zsoldos Péter - A ​holtak nem vetnek árnyékot
"Üdvözlöm ​Önt Ultima Thulén. Kérem, érezze magát jól nálunk" - köszönti látogatóját, s egyúttal az olvasót Herb Spaak, az űrállomás parancsnoka, mielőtt belekezd visszaemlékezései elmondásába. Kb. 2200 tájékára visz el bennünket, amikor a Tejútrendszeren belüli űrhajózás már a mindennapok része. Két fiatalember, Herb Spaak és March Faith - gyerekkoruk óta jó barátok, elismert űrhajóspáros tagjai - egy rejtélyes felhő felderítésére vállalkozik. Indulásuk előtt belép életükbe egy harmadik, és ettől kezdve egész addigi életük megváltozik. Sorsukat, pályafutásukat és magánéletüket, jó és rossz döntéseiket kísérhetjük végig a könyvben, együttérzéssel, olykor izgalommal vagy meglepődéssel, olykor derűvel vagy szomorúsággal szemlélve történetüket. A regény nem elsősorban tudományos fantasztikumokkal várja olvasóit, hanem arra keres választ, hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok a napjainknál jóval fejlettebb jövőben.

Friedrich Nietzsche - A ​tragédia születése
1872-ben ​jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi "démoni" filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában). Tény, hogy történelmi-filológiai szempontból nézve A tragédia születése megalapozatlan hipotézisek halmazának tűnik, hogy szerzője meg sem kísérli benne alaptételeinek a szakma szabályai szerint való nyomós bizonyítását, hogy koncepcióként, "megoldási keretként" is messze eltér és szembenáll mind a múlt, mind a jelen század kutatási eredményeivel. Csakhogy egy másik síkon, pontosabban egyszerre több síkon is, alapvető felismeréseket tartalmaz. Mindenekelőtt vitairatként. Mert, jóllehet formáját tekintve semmiképp sem az, valójában az egész kis könyv monumentális vitairat, kétségbevonása a winckelmanni-goethei klasszikus görögség-felfogásnak és nagyerejű rámutatás egy mélyebb, összetettebb és - filozófiai szempontból legalábbis - reálisabb görögség-képre. Mert, és ez a legfeltűnőbb, legismertebb vonása a műnek, Nietzsche benne egy új görögség-képet posztulál, a fehér márványszobrok, a klasszikus idill mögött felmutat egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két "világ" egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is. A filozófiai kritika viszont éppen ezt a dualizmust, egyáltalán az őstípusok elméletét, az irracionális-szellemtörténeti koncepciót támadja, lényegében a mű megszületése óta napjainkig. Ugyanakkor lehetetlen nem meggyőződni arról, hogy ami pozitívumot, új felismerést, gyökeresen eredetit a modern vallástörténet, mitológia-kutatás, archetípus-elmélet hozott, az lényegében Nictzschének erre a könyvére vezethető vissza. Bővelkedik persze a mű egyéb felismerésekben is, elsősorban esztétikaiakban, műfajelméletiekben.

Füleki Gábor - Molnár Csaba - Kacúr
Elismerésemet ​arra alapozom, hogy a jelenkori magyar irodalom palettáján tudomásom szerint nincs még egy ilyen "jókedvcsiklandozó", kellemes iróniával megírt, ugyanakkor súlyos mondanivalókat is hordozó vígeposz. A műnek nem hátránya, inkább erénye a klasszikus szerkezet: a hangsúlyos invokációt felismerhetően követi a propozíció, azaz a tárgy (meglepő) körülírása, majd az "in medias res" cselekményindítás. Az enumeráció különösen nagy hangsúlyt kap a műben, a hősi szereplők egyszerű bemutatásával nem elégszenek meg a szerzők, külön "énekeket" szentelnek valahány hősi személyiségnek. A csodás elemek se hiányoznak; a helyszínek, viszonylatok közönségessége ugyanakkor aláhúzza a hangulati elemek "vigalmas" jellegét. Mulatságos a legfőbb konfliktust okozó elem érdekes megjelenítése is: az egyik főhős ún. "pokoljárása", amely egyben a cselekménybonyolítás mozgatója. A mű igazi erénye: a cselekmények sodrása képes fenntartani az olvasó érdeklődését. (Pl. egy szuszra végigolvasni támadt kedvem.) Szólni kell a művészi kivitelezés megvalósításáról: a szerzők jó érzékkel a naiv énekek formavilágában lelték meg a követendő versformát. A ritmuselemek, a rímelés ennek felel meg. A stílus, a mű költői nyelvezete mindehhez jól illeszkedik. Összességében: e művet jegyezni fogja az irodalomtörténet, és nem érdemtelenül.

Nagy Olga - Táltos ​és Pegazus
Szakmai ​körökben a legjelentősebb kortárs magyar néprajzkutatóként becsülik a Kolozsvárott élő Nagy Olgát, a közönség inkább gyűjtőként, a Parasztdekameron összeállítójaként ismeri. Iszonyú erőfeszítéseket tett a Ceaușescu-rezsim körülményei között, hogy kutatásai eredményét elméletileg is összefoglalja. A táltos törvénye, Népese és esztétikum címá könyve 1978-ban még napvilágot látott, Alkotás és befogadás - Meseszociológiai vizsgálat című munkája azonban már nem jelenhetett meg. ___Új könyve az utóbbi évek legjelentősebb magyar néprajzi-irodalomtörténeti-irodalomelméleti munkája, amely az eddiginél jóval nagyobb látószögű lencsével veszi szemügyre tárgyát. Nagy Olga - korántsem egyedül - a realizmust epizódnak tekinti az emberi szellem történetében, csalókának bizonyult illúziónak, amely ahelyett, hogy érthetővé tette volna a világot, eszménye, a ráció, a haladás révén inkább mind áttekinthetetlenebbé. Az irodalom és a mese közös eredetéből, a mítoszból indul ki, az irodalmiságban és a szóbeliségben közös világlátásból. Ugyanaz a kulturális örökség vált a beavatottak irodalmává, a beavatatlanok népmeséjévé, de mindegyikben megőrződött a "hősközpontúság" és a "hőssel szembe álló gonosz", a "happy endes lezárás", a szándék, hogy a való helyett annak javított mását adva vigaszt nyújtson a történet. Azonos társadalmi felismerés, tapasztalat fejeződik ki a mitikusból eredő "magas" és "mély" kultúrában: az ember sebezhető, az élet vigasz nélkül elviselhetetlen. Az irracionális örök jelenvaló, mint Nagy Olga mondja: a modernben, a népmesében egyaránt kifejeződik az abszurd. Az előbbiben visszatekintésként az ősihez, az utóbbiban közvetlen örökségként. E felismerésből kiindulva kezdte újra alaposabban vizsgálni a tréfás mesék "kiforgatott" világát, amelyben a profán és mitikus harcol, majd megbékél egymással. ___Négy fejezetben, a tárgy meghatározta szempontból az irodalmi esztétikum történetét mondja el az őskultúrától a modernig: Lotman, Dumézil, Meletyinszkij után is tud újat mondani. Ha szűk körnek is szóló, de izgató, gondolkozásra kényszerítő, nagyszerű könyv.

Rapcsányi László - Áthosz
Nőnemű ​lény - sem asszony, sem állat - nem léphet területére! Nem zavarhatja meg a "Panagia", az istenanya kultuszát. A szerzetesi köztársaság - a görög állam különálló része -, amely ily szigorúan tartja magát archaikus parancsolataihoz, régóta fölkeltette a világ érdeklődését. Hogyan élnek kolostoraikban, remetelakjaikban az ortodoxia fellegvárában a kalugyerek, mint tölti ki életüket az ájtatosság mellett a mezei szorgalom, a kisipar, vagy éppen a könyvekkel való foglalatosság? Mi a különbség az egyes kolostorok között, hogyan határozzák meg hagyományaik szellemüket? Mi a hierarchiájuk, ki dönt az egyházi és ki a világi ügyekben? Sokféle kíváncsiság fordul a Szent Hegy felé, a botrányszomjtól a tudományszomjig. Rapcsányi Lászlót az első magyar Áthosz-könyv íróját mindenekfölött a művelődéstörténet érdekli, s a kolostorországot egy kultúra emlékeként s élő maradványaként járja be és ismerteti, legendákat gyűjt és papokat szólaltat meg, ereklyéket és ikonokat szemlél, turisták közé vegyül: tapasztalatai leírásából egyszerre kerekedik kultúrtörténet és útikönyv.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban
Ez ​az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa.

Makra Sándor - A ​mágia
Az ​események befolyásolásának titokzatos "tudományát", a mágia világát mutatja be az olvasóknak Makra Sándor izgalmas, számos nem is sejtett összefüggést feltáró írása. De nem az ókor és a középkor varázspraktikájáról, hanem az emberi gondolkodás korai szakaszáról, a totemizmus és az animizmus (azaz a "leszármazáshit" és a "szellemhit" ) mágikus világképéről szóló könyvében. Megannyi babonás vagy ma már nem babonásnak érzett szokásunk, mint például a szerencse lekopogása, kizárólag fán, bal kézzel és lentről fölfelé, vagy a kéz száj elé tevése ásításkor, ebben a világszemléletben leli magyarázatát, ékes bizonyítékául annak, hogy a hagyomány mélyrétege az emberi nem eszmélésének kezdetéig vezethet bennünket vissza. Makra Sándor a mágia egyetemes rendszerének megalkotására vállalkozva, olyan eredményekkel és feltevésekkel gazdagította a téma kutatását, amelyek - különösen a totemizmus, az égitest-totemek elsőségének kérdésében, a Biblia új szempontú megközelítésében - méltán tarthatnak számot szakmabeliek és a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére.

Viktor Lazarev - Bizánci ​festészet
A ​templomépületek, a mozaikok, a falfestmények, az ikonok, a kegyszerek, a miseruhák, a szertartások, az egyházi énekek, a liturgikus szövegek mind szerves elemei a kultusznak, amelynek feladata, hogy miközben esztétikai élvezetet nyújt, a mennyekbe emelje a hívő lelkét... A bizánci ember a mennyországban érezte magát, amikor hallgatta a zsolozsmát, amely a pillanathoz illő hangulattal eltöltötte, látta a lobogó gyertyák százait és a mozaikok aranyán át villódzó visszfényeket, elmélyedve szemlélte a bolthajtásokat díszítő evangéliumi jeleneteket, vagy magán érezte a falakról vagy az ikonokról rámeredő szentek és aszkéták tekintetét, amikor a gazdag ornátusba öltözött papok felmutatták a színes zománccal borított, csillogó kegyszereket, s felhangzott az ékes szavú prédikáció... Viktor Lazarev, a neves szovjet művészettörténész tanulmányai történelmi-társadalmi háttérbe ágyazva mutatják be a bizánci művészet páratlan festészeti emlékeit, ikonográfiai típusait. A magyar olvasó számára ez a könyv ad először átfogó képet Bizánc szellemi és művészeti világáról.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (226)

Füleki Gábor - Molnár Csaba - Kacúr
Elismerésemet ​arra alapozom, hogy a jelenkori magyar irodalom palettáján tudomásom szerint nincs még egy ilyen "jókedvcsiklandozó", kellemes iróniával megírt, ugyanakkor súlyos mondanivalókat is hordozó vígeposz. A műnek nem hátránya, inkább erénye a klasszikus szerkezet: a hangsúlyos invokációt felismerhetően követi a propozíció, azaz a tárgy (meglepő) körülírása, majd az "in medias res" cselekményindítás. Az enumeráció különösen nagy hangsúlyt kap a műben, a hősi szereplők egyszerű bemutatásával nem elégszenek meg a szerzők, külön "énekeket" szentelnek valahány hősi személyiségnek. A csodás elemek se hiányoznak; a helyszínek, viszonylatok közönségessége ugyanakkor aláhúzza a hangulati elemek "vigalmas" jellegét. Mulatságos a legfőbb konfliktust okozó elem érdekes megjelenítése is: az egyik főhős ún. "pokoljárása", amely egyben a cselekménybonyolítás mozgatója. A mű igazi erénye: a cselekmények sodrása képes fenntartani az olvasó érdeklődését. (Pl. egy szuszra végigolvasni támadt kedvem.) Szólni kell a művészi kivitelezés megvalósításáról: a szerzők jó érzékkel a naiv énekek formavilágában lelték meg a követendő versformát. A ritmuselemek, a rímelés ennek felel meg. A stílus, a mű költői nyelvezete mindehhez jól illeszkedik. Összességében: e művet jegyezni fogja az irodalomtörténet, és nem érdemtelenül.

Viktor Lazarev - Bizánci ​festészet
A ​templomépületek, a mozaikok, a falfestmények, az ikonok, a kegyszerek, a miseruhák, a szertartások, az egyházi énekek, a liturgikus szövegek mind szerves elemei a kultusznak, amelynek feladata, hogy miközben esztétikai élvezetet nyújt, a mennyekbe emelje a hívő lelkét... A bizánci ember a mennyországban érezte magát, amikor hallgatta a zsolozsmát, amely a pillanathoz illő hangulattal eltöltötte, látta a lobogó gyertyák százait és a mozaikok aranyán át villódzó visszfényeket, elmélyedve szemlélte a bolthajtásokat díszítő evangéliumi jeleneteket, vagy magán érezte a falakról vagy az ikonokról rámeredő szentek és aszkéták tekintetét, amikor a gazdag ornátusba öltözött papok felmutatták a színes zománccal borított, csillogó kegyszereket, s felhangzott az ékes szavú prédikáció... Viktor Lazarev, a neves szovjet művészettörténész tanulmányai történelmi-társadalmi háttérbe ágyazva mutatják be a bizánci művészet páratlan festészeti emlékeit, ikonográfiai típusait. A magyar olvasó számára ez a könyv ad először átfogó képet Bizánc szellemi és művészeti világáról.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Menekülési ​kísérlet
Két ​történet, két kísérlet a menekülésre egy halálos veszedelem elől. Az első színhelye a Szivárvány bolygó, amelyen tudósok kutatják a null-transzport titkát. Az utazásnak és a teherszállításnak ez a forradalmian új, instant módja jelentheti a kulcsot az egész galaxis meghódításához, ám az eljárás mellékhatásai egyelőre katasztrofálisak. Nem véletlen, hogy a tudóscsoport egy isten háta mögötti, lakatlan bolygót választott a kísérletek színhelyéül. Legutóbbi próbálkozásuk azonban olyan hatalmas energiákat szabadított el, amelyek akár az egész felszínről eltörölhetnek minden életet… és az evakuálásra sem elég idő, sem elegendő eszköz nincsen. A második történet idejére már az utazás mindennapos módjává vált a null-T, és fiatalok járják a kozmoszt, egyre újabb lakott világokat fedezve föl. Két ilyen felderítőt egy titokzatos harmadik férfi elvezet egy ismeretlen bolygóra, amelyet emberhez hasonló lények laknak egyfajta kora-feudális társadalmi berendezkedésben. A világ primitív technikai szintjéből csak egyvalami lóg ki: egy különös autósztráda-szerűség két hatalmas kráter között. Ezen a sztrádán anakronisztikusan modern járművek haladnak megállíthatatlanul, eltéríthetetlenül. A megmagyarázhatatlan, fejlett technika nem hagyja érintetlenül a bolygó társadalmát, és a földi látogatók riadtan ébrednek rá, hogy e távoli világban történelmük egyik legsötétebb időszaka készül megismételni önmagát. Az SF két Európa-díjas nagymesterének magyarul először olvasható kisregényei az akciódús történet mellett szellemi izgalmakkal is szolgálnak, az értelem evolúciójának titkát keresve, a kitörés lehetséges pontját az emberi gyarlóság örök körforgásából.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Menekülési ​kísérlet
Két ​történet, két kísérlet a menekülésre egy halálos veszedelem elől. Az első színhelye a Szivárvány bolygó, amelyen tudósok kutatják a null-transzport titkát. Az utazásnak és a teherszállításnak ez a forradalmian új, instant módja jelentheti a kulcsot az egész galaxis meghódításához, ám az eljárás mellékhatásai egyelőre katasztrofálisak. Nem véletlen, hogy a tudóscsoport egy isten háta mögötti, lakatlan bolygót választott a kísérletek színhelyéül. Legutóbbi próbálkozásuk azonban olyan hatalmas energiákat szabadított el, amelyek akár az egész felszínről eltörölhetnek minden életet… és az evakuálásra sem elég idő, sem elegendő eszköz nincsen. A második történet idejére már az utazás mindennapos módjává vált a null-T, és fiatalok járják a kozmoszt, egyre újabb lakott világokat fedezve föl. Két ilyen felderítőt egy titokzatos harmadik férfi elvezet egy ismeretlen bolygóra, amelyet emberhez hasonló lények laknak egyfajta kora-feudális társadalmi berendezkedésben. A világ primitív technikai szintjéből csak egyvalami lóg ki: egy különös autósztráda-szerűség két hatalmas kráter között. Ezen a sztrádán anakronisztikusan modern járművek haladnak megállíthatatlanul, eltéríthetetlenül. A megmagyarázhatatlan, fejlett technika nem hagyja érintetlenül a bolygó társadalmát, és a földi látogatók riadtan ébrednek rá, hogy e távoli világban történelmük egyik legsötétebb időszaka készül megismételni önmagát. Az SF két Európa-díjas nagymesterének magyarul először olvasható kisregényei az akciódús történet mellett szellemi izgalmakkal is szolgálnak, az értelem evolúciójának titkát keresve, a kitörés lehetséges pontját az emberi gyarlóság örök körforgásából.

Philip K. Dick - A ​halál útvesztője
A ​LEGKEGYETLENEBB KÉRDÉS: ÉLNI VAGY ÉLNI HAGYNI? A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit. Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

Arthur C. Clarke - A ​távoli Föld dalai
A ​távoli Thalassa bolygón a halászó emberek egy üstökösre figyelnek fel. Miután a városban a tudósok jobban megvizsgálják a jelenséget, rájönnek, hogy egy űrhajó. Találgatások után arra következtetnek, hogy az űrhajó egy ősi földi magvető űrhajó. Réges-régen a Földön tudósok megdöbbenve figyeltek fel rá, hogy a Nap rövidesen szupernovává fog alakulni. Szerencsére a rövid idő nem emberi, inkább csillagászati mércével mérve volt rövid. Így az emberiségnek lehetősége adódott arra, hogy felkészülhessen az eseményre és megfelelő tervet dolgozzon ki. Az emberi faj megmentésére csak egy lehetőség kínálkozott: mivel a legközelebbi csillag is több ezer év távolságra volt, élő ember nem hagyhatta el a Földet. Lefagyasztott embrió azonban igen! A terv szerint több száz űrhajó indult el a Földről, fedélzetén fagyasztott embriókkal és robotokkal. Miután az űrhajó célba ér, a robotok felnevelik az első embereket. Az első emberek pedig majd a következő generációkat. A történet színhelyét, a Thalassát is egy ilyen űrhajó népesítette be. Azonban a technika fejlődésével egyre jobb és gyorsabb űrhajók készültek. Nem volt tehát kizárható, hogy egy később indított űrhajó leelőz egy korábban indítottat. Így egy bolygóra több időpontban is érkezhetett ilyen „magvető” űrhajó. Ez az űrhajó azonban más volt. Nem embriók, hanem élő emberek utaztak rajta. A Föld utolsó űrhajója volt. Az utazás során azonban elkopott a hajót védő jégréteg. Csak vízért álltak meg, amiből újra jég védőpajzsot készítenének, hogy folytathassák útjukat a céljuk felé. Az elgyötört űrhajósok közül néhánynak azonban esze ágában sem volt további fényéveket utazni, ha már itt is otthonra találhatnak. Az űrhajósok és a lakosok közt emiatt feszültség alakul ki. Vajon meg tudnak egyezni? Eléri-e az űrhajó a célját? Vagy a legénység zendülése miatt a küldetés megszakad?

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

Marina Gyacsenko - Szergej Gyacsenko - Alekszandra ​és a Teremtés növendékei
Szaska, ​a tizenhét éves iskoláslány anyjával nyaral a Fekete-tengernél, amikor egyszer csak észreveszi, hogy egy titokzatos, fekete ruhás, fekete szemüveges férfi követi. Próbál előle menekülni, de hiába. A férfi megszólítja, és szörnyű felelősséggel ruházza fel: egy látszólag egyszerű feladattal, amit azonban ha elmulaszt, az tragikus következményekkel jár. A szeretteit féltve Szaska hamar megtanulja a leckét, és a következő év őszén, az ismeretlen ösztönzésére, beiratkozik a sosem hallott Torpa nevű városban a Speciális Technológiák Főiskolájára. Itt különleges tantárgyakkal tömik a fejét, és a legapróbb vétségekért is kemény büntetés jár. A katonás fegyelem és a jó tanulás jutalmaként azonban, a felsőbb évfolyamok tanulói azt pletykálják, csodálatos adományok kárpótolják majd a végzősöket. No persze csak ha megérik. A népszerű ukrán szerzőpáros, akiket 2005-ben Európa legjobbjainak kiáltottak ki, mesterien szövik át életünk hétköznapjait varázslattal, kézzelfoghatóbb, realisztikusabb, mégis álmokkal, mesével teli, komoly, felnőtt alternatívát nyújtva a Harry Potter-jelenségből kinőtt, ám a könyvek szeretetét megőrző olvasóknak.

Kollekciók