Horváth Lenke

Paul Burrell - Királyi ​szolgálat
Elképesztő ​dolgokról olvashatunk ebben a könyvben: megtudhatjuk, hogy a világ leggazdagabb hölgye, II. Erzsébet kedvenc vidéki kastélyában rendszeresen körbejár és lekapcsolgatja az égve felejtett lámpákat, mert ott ő fizeti a villanyszámlát. Kiderül, hogy Károly herceg, az angol trón várományosa még a dolgozószobájában leejtett papírlapokat is a szolgáival veteti fel a földről; és sok mindent megtudhatunk Dianáról, erről a közvetlen, kedves fiatal nőről és odaadó anyáról, aki mániás depressziótól és bulimiától szenvedett. Első kézből származó információkat olvashatunk a mesebelinek induló házasság virágzásáról, majd romlásáról, Diana hercegnő érzéseiről és szörnyű tragédiájáról, valamint mindazokról a hibákról és tévedésekről, amelyeket valaha is elkövetett. Paul Burrel lenyűgöző tényekkel szolgál egykori urairól. Mindvégig a legnagyobb tisztelet és alázat hangján szól róluk, mégis hideg tárgyilagossággal emlegeti őket. Egyetlen mondatával sem lépi át az illem és a jó ízlés szabta határokat.

Helen Davies - Françoise Holmes - Kezdők ​angol nyelvkönyve
A ​világhírű USBURNE Kiadó színes, szórakoztató illusztrált szótárai azzal a céllal készültek, hogy megkönnyítsék és kellemes időtöltéssé tegyék a nyelvtanulást. Mindegyikben több mint kétezer, a mindennapi életben gyakran használt szó és kifejezés található. A szavakat egy-egy téma köré csoportosítottuk ( A család, A test, Ház és lakás, Öltözködés, élelmiszerek, Bevásárlás, Autóval, nyaralás, Sport stb.), s a mulatságos képek, jelenetek szinte sugallják a szavak értelmét. A könyv végén a legfontosabb tudnivalókat összegző néhány oldal következik A nyelvtanról dióhéjban címmel. Befejezésül pedig szójegyzék található. Ebben a magyar ábécé rendjét követve azokat a szavakat, kifejezéseket és mondatokat adjuk közre, amelyek a könyv illusztrált oldalain előfordulnak.

Szendrő Borbála - Képes ​brit és amerikai angol-magyar szótár
A ​könyv illusztrációkkal teli, az angol nyelv legfontosabb szavait (elsősorban főneveket, tárgyak nevét) összegyűjtő összegző munka. Nem hagyományos szótár, mivel a szócsoportok egy-egy tematika köré épülnek, pl. öltözködés, foglalkozások, közlekedési eszközök, stb. Az újabb változatok CD-t is tartalmaznak, amelyen nyomon követhetők az brit és amerikai angol használatbeli különbségei, és kiejtési gyakorlatnak sem utolsó.

M. C. Beaton - Miss ​Pym és a menekülő menyasszony
Miss ​Hannah Pym munkaadója halála után ötezer fontot örököl. A vénkisasszony felmondja házvezetőnői állását, és úgy dönt, postakocsin utazva kalandot keres a vidéki Angliában. De a kalandot nem is kell keresnie, az hamar rátalál Miss Pymre, Miss Emily Freemantle képében: az ibolyakék szemű, elkényeztetett szépség egy kiélt arisztokrata elől menekül, akihez a szülei akarják hozzákényszeríteni. Amikor a lány jóképű jegyese is felszáll a postakocsijukra, Miss Pym biztosra veszi, hogy Emily elhamarkodottan akar kiugrani ebből az előkelő partiból. Így amint az utasok megszállnak egy fogadóban, Miss Pym hozzálát a fiatalok összeboronálásához, és bár Lord Ranger Harley fennen hangoztatja, hogy sosem venne el egy hálátlan leányzót, Miss Pym úgy gyanítja, hogy meghitt környezetben, némi háztartási munka segítségével, minden romantikus bonyodalom megoldódik. "M. C. Beaton a régensség korabeli romantikus regények koronázatlan királynője."

Barbara Pease - Allan Pease - Miért ​nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők?
A ​sikeres ausztrál szerzőpáros ismeretterjesztő könyve a férfi és a női gondolkodás és viselkedés különbözőségéről szól, azzal a céllal, hogy segítse a nemek közötti megértést. Széleskörű viselkedéstani, szocio-biológiai, pszichológiai felméréseken, antropológiai és agykutatáson alapul. Az önismereti kvízekhez hasonlóan izgalmas és szórakoztató, s a nemi szerepek biológiai meghatározottságának felismertetésével talán segít a kényes politikai egyenlőség és feminizmus túlzásaitól megszabadulni, amelyeknek - a két nemtől azonos viselkedést várva - részük lehet a párkapcsolatok tömeges megromlásában.

Julia Child - Életem ​Franciaországban
Julia ​Child 1948-ban érkezett diplomata férje oldalán először Franciaországba. Egy szót sem tudott franciául, soha addig nem kóstolt egyetlen francia ételt sem, ráadásul főzni sem tudott. Ám ahogy kezdett elmélyedni a nyelv tanulásában, ahogy kezdte megismerni a franciák életmódját és konyháját, szenvedélyes érdeklődés gyúlt benne az ország és lakói iránt, a főzés pedig életre szóló hivatásává vált. Ebben a könyvben Julia Child elsősorban franciaországi kalandjait meséli el: feltárul előttünk a háború utáni Párizs a híres Cordon Bleu főzőiskolával, az eldugott kisvendéglőkkel és a külföldiek pénztárcájához mért elegáns éttermekkel. Juliával együtt kilátogatunk Marseille nyüzsgő halpiacaira, végigjárjuk Provence kisvárosait, megcsodáljuk a kiépülőben levő francia Riviérát, megismerünk híres séfeket és a helyi konyha minden csínját-bínját értő egyszerű parasztasszonyokat. A szeretett férjével Európa más országaiba tett közös utazásaikról szóló tudósításokból kiderül az is, milyennek látta kontinensünket akkoriban egy érdeklődő amerikai. Az emlékirat egyben beszámoló arról, milyen hányattatások után sikerült kiadni a francia szerzőtársnőivel közösen írt, ma már alapműnek számító, kétkötetes angol nyelvű nagy francia szakácskönyvet, és hogyan lett Juliából Amerika első televíziós sztárszakácsa.

G. Szabó Judit - Bezzeg ​a más gyereke!
Az ​írónőt aligha kell bemutatni a fiatal olvasóknak, hiszen számos mulatságos kroki és a _A macskát visszafelé simogatják_ című, nagy sikerű regény fűződik a nevéhez. Ebben a kötetben legjobb humoreszkjeiből állított össze egy csokrot, amelyekben a mai ifjúság "sajátosságait" tűzi találó iróniával tollhegyre. Tanulás, öltözködés, szerelem, házibuli, autóstop, olvasás, sport, modor, szókincs és a hétköznapi s ünnepi megnyilvánulások még jó néhány változata szerepel a gyűjteményben; a mai ifjúság mellett a mai felnőttekről is megemlékezik.

Lénárd Sándor - Völgy ​a világ végén s más történetek
"Szép ​szeptemberi, vagyis tavaszi délelőtt volt. Úgy éreztem, Háry János nyomán járok, eljuthatnék a világ peremére is, leülhetnék egy kicsit, lóbálhatnám a lábaimat a Semmibe... Az út mentén, pálmalevéllel fedett kunyhó előtt egy öreg sváb szívta a kertjében termett dohány füstjét. Én sem vagyok mai gyerek, de valahogy diákos csínytevő kedvem kerekedett, megálltam, megszólítottam az öreget: Jó napot, mondja csak, uram, itt van a világ vége? Az öreg nem haragudott, még csak nem is csodálkozott. Nem. Nincs itt. Ha éppen oda kívánkozik, lovagoljon csak egy-két órát tovább! Köszöntem, folytattam utamat. A kunyhók még kisebbek lettek, a fák meg magasabbak." Itt, a világ végén, a délbrazil őserdőszéli házban talált otthonra e sorok írója, a magyar származású Lénard Sándor. 1910-ben született Budapesten, Bécsben szerzett orvosi diplomát, és a háború éveiben, a nácizmus elől menekülve, Rómában bújt meg. A polihisztor szerző, a költő, író, műfordító és kiváló zeneértő tizenhárom nyelven beszélt, szoros kapcsolatot tartott az európai kultúrával. Világsikert aratott könyveiben a jóízű mesélőkedv, a magával ragadó elbeszélő tehetség, a játékos képzelet a való élet tényeivel és a szépségre való fogékonysággal ötvöződik. tájakat, embereket, kalandos eseményeket eleven, friss színekkel megrajzoló írásai egyben önarcképek is: szellemi frissességét, magas foklú intellektuális érdeklődését és emberségét minden körülmények között megtartó, nagy műveltségű és jó tollú író különböző korokból való portréi.

Dercsényi Dezső - Granasztói Pál - Vác
A Dunakanyar Kapujáról, Vácról szóló, a magyar városokat és műemlékeiket bemutató igényes sorozat darabja.

Ismeretlen szerző - Vác
A ​különlegesen gazdagon illusztrált kiadvány egy útikönyv és egy várostörténeti összefoglaló erényeit egyesítve mutatja be a "Dunakanyar kapujának" is aposztrofált Vác városát. A könyv első fele leírja a Dunakanyar és a tágabb régió (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Naszály-hegy) természeti környezetét, kiemelve a jelentős természeti kincseket. Ezt követően nagyobb történeti korszakokra tagolva ismerhető meg a város és területe története az őskortól egészen a rendszerváltozásig. A szakértő szerzők tollából származó fejezetek a régészeti emlékanyag és írott források felhasználásával mutatják be a rendre különböző kultúrák és népek találkozópontjaként szolgáló püspöki székváros sorsát, és a benne élt emberek mindennapjait. A kiadvány második felében városrészenkénti csoportosításban ismerhető meg a település épített környezete; a legfontosabb műemlékek és turisztikai látnivalók. A praktikus útikalauzként is forgatható kötet külön fejezetben mutatja be a város kulturális eseményeit, valamint egy gyakorlati útmutatót és adattárat is magában foglal, amelyben a helyi közlekedésre, szálláshelyekre, vendéglátásra, sport és szabadidős tevékenységekre vonatkozó alapvető információk találhatóak. A környéket (többek között a Börzsönyt, Gödöllőt, a Duna és Ipoly menti településeket és a Duna túlsó partját) bemutató rövid írások pedig a város határain túlra vezető kirándulásokra csábítanak. A bibliográfiával, név- tárgymutatóval záródó igényes kivitelű kiadvány kihajtható borítóinak belső oldalára a város és a Dunakanyar térképe került.

Cseplák György - Pap Ildikó - Szikossy Ildikó - A ​váci múmiákról
A ​könyvben számos, a kutatók számára is meglepőnek bizonyult érdekesség olvasható. A leírt, lefényképezett megfigyelések hozzájárulnak a titokzatos 18. század megértéséhez. Csodálatos élmény az elmúlt évszázadokba visszamenni. Például a hang színét meghatározó pajzsporc méretéből következtetni lehet a múmia hangjának hangszínére. A súlyos betegségben szenvedők ápolatlan körmei a betegség elhúzódását bizonyítják. A már akkor is lyukasztott fülcimpákon a lyukak vallanak a lyukasztás a halál előtti időpontjáról. Megfigyelhetjük a korabeli kötszerek minőségét, a kötözések módjait. Olvashatunk a könyvben a ritkán előforduló, méhen belüli keresztelésről is, amely a közelgő, vagy beállt anyai halál miatt válhat szükségessé. Azt is bizonyítani lehetett, hogy császármetszéses szülést is végeztek. Igazságüggyel, igazságügyi orvostannal foglalkozók, és izgalmakat kedvelők figyelmét felkeltheti a zsinegeléssel halálba küldött, majd a halál okát fel nem fedve a templom alatti kriptába temetett embertársunk esete. A könyv érdekes lehet a történelem iránt érdeklődők, az embertanászok, muzeológusok, orvosok, történészek, igazságügyi szakemberek számára.

Doris Lessing - Az ​arany jegyzetfüzet
Anna ​Wulf sikeres írónő, aki egyedül neveli lányát az 1950-es évek Londonjában. Napjai rettegésben telnek. Attól fél, hogy idővel kicsúszik lába alól a talaj, elveszti kapcsolatát a külvilággal, és megőrül. Ezért naplóba kezd, gondolatait négy jegyzetfüzetbe rögzíti; a feketébe Anna múltja, a pirosba politikai nézetei, a sárgába az érzelmi élete, míg végül a kékbe a mindennapok történései kerülnek. Szerelem és visszautasítás, hűtlenség és szexuális felszabadulás, politikai szekértáborok és családi traumák, elvesztett haza és megtalált női identitás története Az arany jegyzetfüzet, mely Doris Lessing főműve, és a 20. század talán egyik legfontosabb regénye. 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A nyolcvannyolc éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismerté. Idén a Megint a szerelem és Az arany jegyzetfüzet című regényekkel folytatjuk Lessing életműsorozatát.

Szily László - Kitolás
Szily ​László, újságíró, horgász és apa, a magyar horgászirodalom Rejtő Jenője búcsút intett a csökös háglik, porongok és kékfarkúak bukolikus világának, és egy, a halaknál is nehezebben kiismerhető, viszont sokkal hangosabb élőlény felé fordította írói (és privát) figyelmét. Szily újságíró: pontos, jó megfigyelő, szenvtelen és objektív, Buster Keaton-i pofával képes leírni például, hogy kezében ecsettel, a frissen mázolt falat mellével leradírozva zuhan az újonnan vásárolt gyerekágyba. A pszichedelikus börleszkjelenetek mellett Szily gyakran rántja elő sajátos, akár szabadalomként is bejegyeztethető poéntechnikáját: közszereplőket rángat be vicces helyzetekbe, képtelen hasonlatokba...

Nick Cave - Bunny ​Munro halála
Életének ​monoton lélektelenségét egy nap családi tragédia robbantja szét, és ezzel kezdetét veszi különös pokolra szállása. Bunny kénytelen magával vinni vigéckörútjaira kisfiát, és ezzel valóban pokoli kalandok sorozata veszi kezdetét, melyek során mérlegre kerül kapcsolata a fiával, feleségével, apjával - szinte mindenkivel, akit ismer. Az események kérlelhetetlen, ördögi láncolata hol kísérteties, hol szívbemarkoló, hol szórakoztató jelenetekben bontakozik ki, és a feszültséget csak fokozzák az egyre szaporodó baljós előjelek, amelyek mintha Bunny végzetét vetítenék előre.

Suzanne Collins - A ​kiválasztott
Katniss ​Everdeen kétszer is túlélte Az éhezők viadalát. De még nincs biztonságban. Közeledik a végső forradalom ideje. És ebben a forradalomban Katnissnek döntő szerepe lesz. Élete legfontosabb szerepét kell eljátszania a végső csatában. Katniss lesz a fecsegőposzáta – a lázadás szimbóluma –, nem számít, mit kell feláldoznia érte.

Suzanne Collins - Az ​éhezők viadala
A ​győztes jutalma hírnév. A vesztes büntetése halál. A közeljövő egy sötét világában tizenkét fiú és tizenkét lány küzd egymással egy élő televíziós show-ban, aminek a címe Az éhezők viadala. Egyetlen szabály van: ölj vagy megölnek. Amikor a tizenhat éves Katniss Everdeen a húgát mentve önként jelentkezik, hogy részt vegyen a viadalon, az felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem fél a haláltól. A túlélés a vérében van.

Suzanne Collins - Futótűz
Katniss ​Everdeen túlélte Az éhezők viadalát. A Kapitólium bosszúra éhes. Hiába szólt minden ellenük, Katniss Everdeen és Peeta Mellark életben maradtak. Nem nyugodhatnak azonban meg: lázadásról suttognak a Kapitóliumban, ami az ő hatásukra vette kezdetét. A nemzet szeme Katnissra és Peetára szegeződik, a tétek még nagyobbak, mint korábban. Ha hibáznak, a következmények beláthatatlanok.

Agatha Christie - Nyílt ​kártyákkal
Mr. ​Shaitana, a híres-hírhedt társasági ember bridzspartit rendez, amire csak „gyilkosok” kapnak meghívást. Na meg persze Monsieur Hercule Poirot, a zseniális belga mesterdetektív, Race ezredes, Battle főfelügyelő, valamint az írónő alteregója, Mrs. Ariadne Oliver. A bridzsezés végén aztán Mr. Shaitanát holtan találják. Ki lehetett a tettes? Anne Meredith, a finom, félénk úrinő? Dr. Roberts, a közismert és népszerű orvos? John Despard, a nemes lelkű katona? Vagy Mrs. Lorrimer, a hideg, életunt öreg hölgy? Monsieur Poirot ismét remekel!

Agatha Christie - Zátonyok ​közt
A ​londoni Koronázási klub egyik tagja a bombariadó alatt szövevényes történetet mesél: egy szép nőről, első férjéről Nigériában és második férjéről Londonban. Lehet, hogy az első férj él, és akkor, ugye, nem érvényes a második házasság. A második férj meghal egy német bombatámadásban, az özvegy pedig örökli a vagyont. A férj családja számított a pénzre, de hoppon maradt. Íme, a Cloade család: Gordon, a vagyonos családfő, öccsei és húga, akik az ő pénzén élnek kényelmesen, és huszonhat éves özvegye, aki az örököse lett. Az indulatok egyre magasabbra csapnak, de nem azt ölik meg, akit várnánk… Szerencsére a klubban Poirot is hallgatta a mesét, és most elkezdi kibogozni a szálakat.

Jane Juska - Szex ​és nyugdíj 2.
„Mielőtt ​hatvanhét éves leszek, szeretnék sokat szexelni" - írta társkereső hirdetésében Jane Juska, és a legkülönfélébb ajánlatokat kapta. Humoros és egyben torokszorító tapasztalatait az elveszettnek hitt és megtalált testi szerelemről Szex és nyugdíj című bestsellerében írta meg, amely a nyár könyvszenzációja volt. Öt év telt el a sorsdöntő hirdetés óta. Juska kénytelen volt belátni, hogy látványos érzelmi és szexuális sikerei ellenére egyelőre nem találta meg azt a férfit, aki nemcsak az ágyát, de az életét is megosztaná vele. Tovább keresi a tökéletes szeretőt... Bölcsességgel és szeretettel átitatott könyve ékes bizonyíték arra, hogy nemcsak a fiataloknak fontos a szexuális gyönyör és a tartós kapcsolat, hanem azoknak is, akik legalább lélekben megőrizték fiatalságukat.

Radó Sándor - Dóra ​jelenti
Ki ​volt Radó Sándor? Hogyan, és miért vált az újpesti cigánysorról induló zsidó kereskedő fiából a 20. század talán leghíresebb magyar földrajztudósa és térképésze, valamint a második világháború kimenetelében számottevő szerepet játszó svájci szovjet hírszerző szervezet világhírű, „Dóra” fedőnevű vezetője? A különleges életutat feltáró mű olyan számtalan ténnyel, dokumentummal alátámasztott, hiteles memoár, amely izgalmasabb bármely kémhistóriánál. A Dóra jelenti új, gazdagon illusztrált, teljes kiadása még többet tartogat az olvasó számára, mint az 1971-ben megjelent könyv. Az annak idején a szovjet katonai cenzúra által kihagyatott részek most látnak először napvilágot. Ezekből megtudható, illetve pontosan beazonosítható közel 60 olyan személynek és hírforrásnak a neve, akik a Radó csoportot információkkal látták el, illetve munkáját segítették. Megismerhető továbbá a „Dóra” és a moszkvai Központ közötti üzenetváltás eddig ismeretlen mintegy 45 rádiótávirata, amely értékes adalékul szolgálhat a történészek további kutatásaihoz is.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

M. C. Beaton - Hamish ​Macbeth és a nagy lazacfogás
Amikor ​a legyezőhorgász-tanfolyamhoz csatlakozik egy munkáspárti főrend özvegye, Lady Jane Winters, aki mellesleg vitriolos tollú bulvárújságíró, rögtön felborzolódnak a kedélyek. Éles nyelve és nyers modora nem kíméli Hamish Macbethet, a helyi rendőrt sem, ám az még neki sem fordul meg a fejében, hogy valaki örökre el fogja hallgattatni a tolakodó hölgyet. Miután Lady Jane holttestét kihorgásszák a folyóból, Hamish a gyönyörű Priscilla Halburton-Smythe segítségével próbálja felkutatni a gyilkost. Ehhez először is az áldozat életét kell felgöngyölíteni. A rengeteg gyanúsítottat nem könnyű szóra bírni, a szószátyár áldozat viszont sajnos már nem beszél. Hamish tudja, hogy a titkok veszélyesek, a tudás hatalommal jár, és a gyilkosok rendszerint ismét lecsapnak… Az Agatha Raisin-könyvek népszerű írónőjének Hamish Macbeth-sorozata olyannyira sikeres, hogy turisták özönlenek Észak-Skóciába, ahogyan régen Sherlock Holmes „szülővárosába”. Eddig 28 kötet jelent meg, és a regényekből a BBC televíziós sorozatot készített, amelyben Robert Carlyle személyesítette meg Hamisht.

Karinthy Márton - Ördöggörcs
Ilyen ​névvel nem lehet az ember középszerű. Ez a név kötelez. Micsoda nyomasztó teher, micsoda átok. Eleve azzal a tudattal kezdeni az életet, hogy „ezek” (az ősök) csak önmagukra figyelnek, mit tegyek hát, hogy észrevegyék: én is a világon vagyok?Nos, Karinthy Márton a legjobb utat választotta, nem görbe, hanem egyenes tükröt tart a klán tagjai és a világ elé, hogy megtudja, ő maga honnan jött, hová igyekszik, és mi dolga itt a földön.Micsoda kor tárul elénk, micsoda alakok kelnek életre! Mire az Ördöggörcs végére érünk, mi magunk is oly otthonosan járunk-kelünk a Karinthyak, Kosztolányiék, Devecseriék, Benedekék, az elmeorvosok és kapcsolt részeik világában, akárha örökös bérletet váltottunk volna a Hadiktól a Sárga Házig mindenhová, ahol az ő rendkívüli életük zajlott. Nagy szerencsénk, hogy Karinthy Mártonból „vénségére” kirobbant az író, kár lett volna, ha sosem tudjuk meg, mit művel még mesterfokon a színházán kívül. Az utolsó mondatig letehetetlen olvasmány mindazoknak, akik tudni akarják, miből lett és mivé lett a cserebogár.

Bárdosi Mónika - Lakatos Gyuláné - Varga Alajosné - Találkozások ​a kultúrával 4. – A kultúra helyzete Magyarországon
A ​technikai fejlődés gyorsuló üteme a kulturális élet, az iskolán kívüli művelődés alakulására is befolyást gyakorol. A javak előállításához növekvő mennyiségű és minőségű ismeret szükséges, így az iskolai tanulmányok során megszerezhető képzettség mind magasabb színvonalat kíván, sőt az állandó további tanulás is nélkülözhetetlen. Az iskolázottság szintje, valamint a kulturális igény és a kielégítésére irányuló törekvés között egyenes arányú összefüggés mutatható ki. Az iskolázás során a reális ismeretek gyarapodása mellett a humán érdeklődés is fejlődik és ez a kultúra egyes területei iránti nagyobb érdeklődéssel is párosul.

Hunyadi Zsuzsa - Találkozások ​a kultúrával 3. – A budapestiek kulturálódási szokásai
1. ​A kulturális fogyasztásban 1996 és 2003 között bekövetkezett változások legfőbb jellemzői 2. A budapestiek kulturálódási szokásai 2003-ban A kulturális intézmények közönségének nagysága, a látogatások gyakorisága / Színház / Otthoni zenehallgatás / Olvasás, könyvtárlátogatás / Múzeumok, kiállítások / Keresztművelődés

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Wellner István - Eger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radó Sándor - Dóra ​jelenti
Ki ​volt Radó Sándor? Hogyan, és miért vált az újpesti cigánysorról induló zsidó kereskedő fiából a 20. század talán leghíresebb magyar földrajztudósa és térképésze, valamint a második világháború kimenetelében számottevő szerepet játszó svájci szovjet hírszerző szervezet világhírű, „Dóra” fedőnevű vezetője? A különleges életutat feltáró mű olyan számtalan ténnyel, dokumentummal alátámasztott, hiteles memoár, amely izgalmasabb bármely kémhistóriánál. A Dóra jelenti új, gazdagon illusztrált, teljes kiadása még többet tartogat az olvasó számára, mint az 1971-ben megjelent könyv. Az annak idején a szovjet katonai cenzúra által kihagyatott részek most látnak először napvilágot. Ezekből megtudható, illetve pontosan beazonosítható közel 60 olyan személynek és hírforrásnak a neve, akik a Radó csoportot információkkal látták el, illetve munkáját segítették. Megismerhető továbbá a „Dóra” és a moszkvai Központ közötti üzenetváltás eddig ismeretlen mintegy 45 rádiótávirata, amely értékes adalékul szolgálhat a történészek további kutatásaihoz is.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Lénárd Sándor - Völgy ​a világ végén s más történetek
"Szép ​szeptemberi, vagyis tavaszi délelőtt volt. Úgy éreztem, Háry János nyomán járok, eljuthatnék a világ peremére is, leülhetnék egy kicsit, lóbálhatnám a lábaimat a Semmibe... Az út mentén, pálmalevéllel fedett kunyhó előtt egy öreg sváb szívta a kertjében termett dohány füstjét. Én sem vagyok mai gyerek, de valahogy diákos csínytevő kedvem kerekedett, megálltam, megszólítottam az öreget: Jó napot, mondja csak, uram, itt van a világ vége? Az öreg nem haragudott, még csak nem is csodálkozott. Nem. Nincs itt. Ha éppen oda kívánkozik, lovagoljon csak egy-két órát tovább! Köszöntem, folytattam utamat. A kunyhók még kisebbek lettek, a fák meg magasabbak." Itt, a világ végén, a délbrazil őserdőszéli házban talált otthonra e sorok írója, a magyar származású Lénard Sándor. 1910-ben született Budapesten, Bécsben szerzett orvosi diplomát, és a háború éveiben, a nácizmus elől menekülve, Rómában bújt meg. A polihisztor szerző, a költő, író, műfordító és kiváló zeneértő tizenhárom nyelven beszélt, szoros kapcsolatot tartott az európai kultúrával. Világsikert aratott könyveiben a jóízű mesélőkedv, a magával ragadó elbeszélő tehetség, a játékos képzelet a való élet tényeivel és a szépségre való fogékonysággal ötvöződik. tájakat, embereket, kalandos eseményeket eleven, friss színekkel megrajzoló írásai egyben önarcképek is: szellemi frissességét, magas foklú intellektuális érdeklődését és emberségét minden körülmények között megtartó, nagy műveltségű és jó tollú író különböző korokból való portréi.

Agatha Christie - Az ​ABC-gyilkosságok
A ​gyilkosság általában egyszerű bűncselekmény. Ám ha egy mániákus sorozatgyilkos az elkövető, máris minden bonyolultabbá válik... Hercule Poirot, a legendás nyomozó levelet kap, melyben ABC, a titokzatos gyilkos kihívás elé állítja. Minden, amit ígér, valóra válik: Andoverben meghal Mrs. Alice Ascher; Bexhillben Betty Barnard; Churstonban Sir Carmichael Clarke. A hajsza egyre nyomasztóbb, és Poirot talán hibát követ el...

tiboru - Konteó ​1.
Ez ​a könyv nem állítja, hogy földön kívüliek járkálnak közöttünk, és azt sem, hogy dimenziók közötti átjáró van a Bermuda-háromszögben, vagy, hogy világuralomra törne néhány tucat titokzatos ember, de ezek ellenkezőjét sem bizonygatja. A megmagyarázhatatlan vagy megmagyarázatlan (eltitkolt) események, jelenségek mindig vonzották a gondolkodó ember fantáziáját. Ebben a könnyed stílusú, de tárgyilagos és alapos könyvben a szerző harminc különösen érdekes, máig tisztázatlan témával kapcsolatban szedi csokorba azt, ami tudható, és teszi mellé azokat a teóriákat, amikkel a képzelet kipótolta a hiányzó részleteket. Tisztességes gyűjtőként nem minősít és nem válogat, hanem a legátfogóbb képre törekszik, így a hipotézisek közé kerül bizony mosolyogtató is – az olvasó feladata, hogy eldöntse, mit vesz komolyan belőle. Mielőtt azonban elhamarkodottan véleményt alkotna, gondoljon vissza, hogyan vélekedhettek a kortársak az első emberről, aki azt mondta, hogy a Föld nem áll, hanem minden addig elképzelhető sebességnél gyorsabban száguld. Mennyivel volt az hihetőbb akkor, mint ma egy időutazás?

Mary Westmacott - A ​lányom mindig a lányom
Ann ​Prentice vonzó, érett asszony, aki csak a lányának él, amióta megözvegyült, s nem veszi észre, hogy nem hagyja felnőni gyermekét. Amikor lánya hosszabb időre elutazik, sorsa váratlan fordulatot vesz: megismerkedik egy férfival, aki megcsillantja előtte az újrakezdés lehetőségét, és Ann egyszer csak megint élni kezd. Lánya azonban nem akarja elveszíteni anyja kizárólagos szeretetét, és bosszúhadjáratba kezd a „betolakodó" ellen. A két nő kapcsolata kegyetlen párviadallá fajul, persze nem nyílt sisakkal. Vajon milyen árat fizetnek azért, hogy örökké csak a szőnyeg alá sepernek dolgokat, és kiszabadulhatnak-e a belülről marcangoló önvád és harag csapdájából?

M. C. Beaton - Hamish ​Macbeth és a nagy lazacfogás
Amikor ​a legyezőhorgász-tanfolyamhoz csatlakozik egy munkáspárti főrend özvegye, Lady Jane Winters, aki mellesleg vitriolos tollú bulvárújságíró, rögtön felborzolódnak a kedélyek. Éles nyelve és nyers modora nem kíméli Hamish Macbethet, a helyi rendőrt sem, ám az még neki sem fordul meg a fejében, hogy valaki örökre el fogja hallgattatni a tolakodó hölgyet. Miután Lady Jane holttestét kihorgásszák a folyóból, Hamish a gyönyörű Priscilla Halburton-Smythe segítségével próbálja felkutatni a gyilkost. Ehhez először is az áldozat életét kell felgöngyölíteni. A rengeteg gyanúsítottat nem könnyű szóra bírni, a szószátyár áldozat viszont sajnos már nem beszél. Hamish tudja, hogy a titkok veszélyesek, a tudás hatalommal jár, és a gyilkosok rendszerint ismét lecsapnak… Az Agatha Raisin-könyvek népszerű írónőjének Hamish Macbeth-sorozata olyannyira sikeres, hogy turisták özönlenek Észak-Skóciába, ahogyan régen Sherlock Holmes „szülővárosába”. Eddig 28 kötet jelent meg, és a regényekből a BBC televíziós sorozatot készített, amelyben Robert Carlyle személyesítette meg Hamisht.

Agatha Christie - Temetni ​veszélyes
A ​Coral tyúkszemtapasz- és lábápolószer-gyár gazdag tulajdonosát váratlanul elragadja a halál. Fia, lánya nincs: öccsei, húgai, sógornői búcsúztatják díszes temetésén a rájuk váró csinos örökség reményében. Mindnyájan alaposan rászorulnak némi pénzmagra. A temetést követő bőséges villásreggeli után kiderül, hogy nem ok nélkül reménykedtek, s immár a rózsásabb jövő boldog tudatában sajnálkozhatnak a megboldogult hirtelen halálán, amikor az egyik örökös váratlanul megszólal: - Hiszen meggyilkolták, nem?! És másnap - őt gyilkolják meg otthonában. Van-e összefüggés a két haláleset között, s ha igen, milyen? A boldog örökösök közül gyilkolt-e valaki, s ha igen, miért? Ezt a rejtélyt kell megoldania Hercule Poirot barátunknak, a belga mesterdetektívnek - s talán nem árulunk el nagy titkok, ha megnyugtatjuk a nyájas olvasót: Poirot ezúttal sem hagyja cserben a zseniális képességeiben reménykedőket.

Szendrő Borbála - Képes ​brit és amerikai angol-magyar szótár
A ​könyv illusztrációkkal teli, az angol nyelv legfontosabb szavait (elsősorban főneveket, tárgyak nevét) összegyűjtő összegző munka. Nem hagyományos szótár, mivel a szócsoportok egy-egy tematika köré épülnek, pl. öltözködés, foglalkozások, közlekedési eszközök, stb. Az újabb változatok CD-t is tartalmaznak, amelyen nyomon követhetők az brit és amerikai angol használatbeli különbségei, és kiejtési gyakorlatnak sem utolsó.

Julia Child - Életem ​Franciaországban
Julia ​Child 1948-ban érkezett diplomata férje oldalán először Franciaországba. Egy szót sem tudott franciául, soha addig nem kóstolt egyetlen francia ételt sem, ráadásul főzni sem tudott. Ám ahogy kezdett elmélyedni a nyelv tanulásában, ahogy kezdte megismerni a franciák életmódját és konyháját, szenvedélyes érdeklődés gyúlt benne az ország és lakói iránt, a főzés pedig életre szóló hivatásává vált. Ebben a könyvben Julia Child elsősorban franciaországi kalandjait meséli el: feltárul előttünk a háború utáni Párizs a híres Cordon Bleu főzőiskolával, az eldugott kisvendéglőkkel és a külföldiek pénztárcájához mért elegáns éttermekkel. Juliával együtt kilátogatunk Marseille nyüzsgő halpiacaira, végigjárjuk Provence kisvárosait, megcsodáljuk a kiépülőben levő francia Riviérát, megismerünk híres séfeket és a helyi konyha minden csínját-bínját értő egyszerű parasztasszonyokat. A szeretett férjével Európa más országaiba tett közös utazásaikról szóló tudósításokból kiderül az is, milyennek látta kontinensünket akkoriban egy érdeklődő amerikai. Az emlékirat egyben beszámoló arról, milyen hányattatások után sikerült kiadni a francia szerzőtársnőivel közösen írt, ma már alapműnek számító, kétkötetes angol nyelvű nagy francia szakácskönyvet, és hogyan lett Juliából Amerika első televíziós sztárszakácsa.

Sándor Erzsi - Anyavalya
"Anyám ​naplót mesélt nekem. Családot mesélt körém, nagyszülőket, unokatestvéreket, apát. Mindannyiukat felismertem volna, ha szembejönnek velem az utcán vagy betoppannak. Soha nem jött senki." Száll a füst. Száll a por és a hamu. A felhőből kibontakozik egy alak, és nyomban beszélni kezd. Egymásba érnek a történetek a moszkvai nagyhercegeket szédítő világszép nagynéniről, egy prolicsaládról, egy értelmetlen brazíliai utazásról és egy még értelmetlenebb hazatérésről. Egy régen elmúlt család tagjairól, egy kispesti házról, egy kalapszalonról, az ítélőképesség hiányáról és persze a deportálásról. A mesélő a konyhában ülve varr, szavai nem kímélnek senkit és semmit, csúfondárosan mutogatnak a szerelemre minden áron, a magányra, a dacosan egyedül vállalt gyerekre, a benne újraéledő álmokra és az önáltatásra. Mondja, egyre csak mondja. Mi hallgatjuk. Temetünk. Sírunk. Röhögünk. Sándor Erzsi megdolgoztatja a szívet. De jó a humor porckopása ellen is. Azon se lepődjenek meg, ha időnként egy-egy hályog is a könyvre esik majd az olvasó szeméről. Röhrig Géza Jégfésű. Fotónegatívokból előtűnő, Auschwitzban meggyilkolt rokonok, anyai kézzel gondosan beszegett sárga csillag, amely rongyosan dehogy ékesíthet kabátot. Pedáns öltéssel örök emlékezetbe varródik az, amit a történelem beleszabott az emlékezetbe. Beszakítva sorsokat. Miközben a humor egyetlen pillanatig sem enged a panasznak résnyi utat sem. Bodor Johanna, a Nem baj, majd megértem szerzője Sándor Erzsi mesél, fergeteges lendülettel és iróniával. Elképesztő történeteket, benne az egész huszadik század, minden szörnyűségével, bebugyolálva a szeretet különös varázslepedőjébe. Ez a könyv talán arról szól: lehet néha boldognak lenni, csak sok tehetség kell hozzá. És Sándor Erzsinek sok jutott ebből a tehetségből. Családtörténet (is) ez a javából, egy Haller utcai saga törekvő zsidó és nem zsidó kispolgárokkal, nyilasokkal és téglagyárral, karpaszományos őrmesterrel, szovjet katonákkal, kispesti kalapszalonnal, színházzal és sok-sok röhögéssel. Sándor Erzsi és anyja, amint átröhögték a huszadik századot. Letehetetlen könyv. Szüts Miklós, festőművész Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten, tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztője. Többnyire újságíró. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban jelent meg.

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​házasság előtörténete
Kolozsvári ​Grandpierre Emil könyve nem része az önéletrajzi ciklusnak, de a családi dokumentumok, feljegyzések, emlékek kutatása közben találkozott az író Árvai Ákos vegyészmérnök és Turányi Eszter az ötvenes években kitelepített egykori követ lányának történetével. A két fiatal életében a család és a kor, a körülmények sors- és jellemformáló hatását, erejét kivánja bemutatni. A rendkívül olvasmányos, szerelmi szálakban, erotikus jelenetekben gazdag, fordulatos regény a törvénysértések, kitelepítések éveiben, feszült történeti háttér előtt pereg, amikor nemcsak az idejétmúlt családi hagyományok, hanem az eltorzult társadalmi viszonyok a korszak "illemtanának elvárásai" sem kedveztek a hivatásukat, életformájukat kereső szereplők önmegvalósításának. Az író a hamis, kiüresedett polgári erkölcsöket éppoly kíméletlen, gyilkos iróniával ábrázolja, mint az életörömöt, a cselekvési energiát pusztító "csodakádereket".

C. S. Lewis - A ​végső ütközet
Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, _Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény_ címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media. A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Tarts velünk a végső ütközetbe, amely majd véget vet minden csatának. A NARNIA KRÓNIKÁINAK HETEDIK KÖTETE: A végső ütközet Narnia... ahol a hazugság félelmet szül... ahol a legnehezebb próbát a hűségnek kell kiállnia... ahol a remény talán örökre elveszett. Narniának utolsó napjaiban legveszedelmesebb ellenségével kell szembenéznie, a gonosz ezúttal nem kívülről, hanem belülről támad. Ezzel a megrázó viadallal érnek véget Narnia krónikái.

Kurt Vonnegut - A ​hazátlan ember
Az ​evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón - az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, nem igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Ez aztán a káros bódulat! Ha tankolunk egy keveset az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája? A hazátlan ember szerzője hazája egyik legsajátosabban gondolkodó egyénisége. Kurt Vonnegut életműve nélkül az amerikai irodalom kifejezés is egészen mást jelentene. Indianapolisban született, 1922. november 11-én. Jelenleg New Yorkban és a New York állambeli Bridgehamptonban él feleségével, az író és fényképész Jill Krementz-cel. Hála Istennek, Kurt Vonnegut megszegte ígéretét, hogy nem ír több könyvet. Történetei az eddigieknél is személyesebb hangvételűek, humora immár nemcsak fekete, hanem fanyar is. Az elmúlt öt évben született írásai bepillantást nyújtanak abba, hogyan gondolkodik az egyik legnagyobb amerikai író a háborúról - a II. világháborútól az iraki háborúig -, a jóságos Semmelweis Ignácról, pusztuló környezetünkről és az 1960-as években gyártott Saabokról. "Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának."

Lukács Eszter - Lukács ​Eszter válogatott élete
9.18. ​Kivánszorogtam reggelit készíteni, majd nagy szeretettel Réka elé tettem a mogyorókrémes kenyeret, aki méla undorral eltolta. Ekkor kis híja volt, hogy nem borítottam az egészet a fejére, csak az akadályozott meg benne, hogy Kisluca fejjel előre kiesett az etetőszékből, és torkaszakadtából üvölteni kezdett (...) 16.39. Az oviban kiderült, hogy elfelejtettünk kerek alakú mackósajtos dobozt bevinni, "pedig ezt, anyuka, direkt kértük", és hogy egyedül az én gyerekemnek nem volt fehér csipkés térdzoknija a tornabemutatón.