Ajax-loader

Stemler Diána

Rate_positive 350 Rate_neutral 16 Rate_negative 5

3186 napja velünk van 229 napja láttuk utoljára 1380 napja hibernálva van

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-supermom Nyuszi_300 Rukkaracsony_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (770)

Virginia Woolf - To ​the Lighthouse
This ​novel is an extraordinarily poignant evocation of a lost happiness that lives on in the memory. For years now the Ramsays have spent every summer in their holiday home in Scotland, and they expect these summers will go on forever. In this, her most autobiographical novel, Virginia Woolf captures the intensity of childhood longing and delight, and the shifting complexity of adult relationships. From an acute awareness of transcience, she creates an enduring work of art.

Bertolt Brecht - Julius ​Caesar úr üzletei
Regénytöredék ​- mondja a címlap és mindjárt hozzátehetjük: Brecht egyik legutolsó, posthumus írása. Alapötlete a második világháború idején fogant, a negyvenes évek vége felé meg is jelentek egyes részei, de a teljes koncepció megvalósítását megakadályozta a szerző halála. Ám ami ránk maradt a regényből, az önmagában is nagyszerű alkotás. Brecht teljesen kiforrott művészetének gigantikus fintora az önmagát túlélő burzsoá társadalom felé. A könyv látszatra évezredek távolába tekint. De hogy mégis félreértés ne essék, erről godoskodik művészi fegyvertárának egy jellegzetesen brechti darabja,a célzatos-tudatos anakronizmus. Brecht a szatíra éles ollójával könyörtelenül megnyesegeti azt a tündöklő palástot, amelyet a régi történetírás és a legenda szőtt Julius Caesar alakja köré. Az olvasó előtt megjelenik a fülig eladósodott és pénzéhes Caesar, úgy, amilyennek Rarus nevű okos rabszolga-titkára és Mummlius Spicer, az egykori bírósági végrehajtó látja. Caesar, a tönkrement arisztokrata felismer a római "City" egyre növekvő befolyását és hatalmát, ezért a demokrata párthoz csatlakozik. A római pénzvilágnak hol egyik, hol másik csoportját szolgálja ki a "tömött borítékok" reményében. Valóságos politikai kaméleon, ügyesen megnyergeli a különféle áramlatokat, s ha anyagi érdekei úgy kívánják, habozás nélkül cserbenhagyja szövetségeseit. Így emelkedik egyre magasabbra. Brecht mulatságos politikai szatírában mesterien rajzolja meg az antik Róma politikai korrumpáltságát - s ugyanakkor félszemmel az olvasóra kacsint, mintha ezt mondaná: "Nemcsak az ókorban volt ez így, nemde, nyájas olvasó?"

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal
A ​mai francia irodalom egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb alakjának két elbeszélését adjuk a magyar olvasók kezébe. Az első, a címadó egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. A másik történet, A fal című, Sartre egyik leghíresebb elbeszélése, a spanyol polgárháborúban játszódik, és egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakájának elmélkedésében visszatükröződő életét ábrázolja. A két elbeszélést Justus Pál fordításában ismeri meg a magyar olvasó.

Blaise Pascal - Gondolatok
___Mély ​filozófia, még mélyebb pszichológia, őszinte, felfakadó líra és csodálatos zene ez a könyv. Végigvezeti az olvasót a világon, és Istenhez érkezik. Logikus érveléssel és valószínűség-számítással bizonyítja be Pascal az ész emberének, hogy a vallási közöny a legnagyobb esztelenség. Pascal emberábrázolása tökéletesebb a legnagyobb francia pszichológus írók rajzainál. "Villáma széthasítja az eget - írja róla Mauriac -, és bevilágít az ember lelkébe." ___Pascal nem volt teológus, műve mégis a legismertebb és legjelentősebb alkotások egyike a keresztény hit-irodalomban; nem volt irodalmár, a _Kereszténység apológiája,_ mely _Gondolatok_ címen jelent meg, mégis a legszebb költői alkotások egyike.

Gerlóczy Márton - Igazolt ​hiányzás
Idilli ​boldogságban, részben vidéken eltöltött gyermekkora után a 21 éves szerző megvívta kilátástalannak tűnő harcát a hagyományos és "liberális" oktatási intézményekkel, édes- és nevelőapáival, a betonsivatagos, fővárosi környezettel, egyszóval: a nagy, büdös élettel. Erről számol be ellenállhatatlan sodrással és kíméletlen humorral az érettségiig el se jutott "rossz tanuló", akitől megannyi "eminens" sokat tanulhatna. "Az írás, az igazi írás - igazírás - radikális tett. Nem lehet tekintettel sem Istenre, sem emberre, sem senki másra. Gerlóczy Márton első regénye ilyen írás. Olvasható pedagógiai regényként, családregényként, ifjúsági regényként, pszichológiai regényként, kalandregényként, mindegy. Rólunk szól. Minden oldaláról, minden soráról az olvasónak saját maga jut eszébe." Bächer Iván Gerlóczy Márton első regénye, az "Igazolt hiányzás" szikrázóan tehetséges munka. Árnyalt, pontos, színes; birtokában van az írói kifejezés teljes eszköztárának. Élményvilága magától értetődően behatárolt. Életkora miatt ennél tágabb nem is lehetne. Ha összegeznem kellene a véleményemet, írója óriási ígéret, s joggal remélhetjük, hogy ezt az ígéretet be is váltja. Ehhez minden adottsága megvan. Göncz Árpád "Hát ilyen nincs! Hihetetlen. Húsz éves. Na, jó huszonegy. És így ír! Honnan pattant elő? Honnan? Ilyen fegyverzetben? Mindegy, itt van, megérkezett. Üdvözölni kellene, nem? Megteszem én, egyike első olvasóinak. Az egyszerű olvasó. Íme. Isten hozott a magyar irodalomban, Gerlóczy Marci. Márton. Jancsó Miklós Forrás: http://www.gerloczymarton.hu/

Tersánszky Józsi Jenő - Majomszőrpárna
Csiklandós ​nevethetnékje támadt. Kis híján föl nem ébresztette Cliffordot, ahogy elvihogta magát. Ez egy isteni pofa, ez a világcsavargó! Tiszta boldogság benne lenni egy ilyen szőrmúzeumban, megörökítve... Jaj! Micsoda édes dolgok vannak a világon!... Ott nézte, nézegette Etuska a Clifford féltve őrzött gyűjteményét, tőle két kéznyújtásnyira. Csodaszép aktok éles kis fényképei mellékelődtek néhol a hajtincsekhez. Egzotikus köntösökben hivalkodtak más női képmások. Japán, arab, eszkimó, maláji arcok, állati hökkentség, buja vigyorgás, szúró gúny lövellt ki ezekből a szép szemekből...

1233787_5
30 ​recept paradicsommal Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - 30 ​recept paradicsommal
A ​Formás szakácskönyvek a kezdő szakácsoknak is könnyen elkészíthető, egyszerű ételektől kezdve az ínyencek ízlésvilágának is megfelelő, különleges ételekig rengeteg receptet sorakoztatnak fel az oldalaikon. Az érdekes forma és a különleges konyhát idéző tartalom révén a sorozatnak ott a helye minden háziasszony konyhájában, hiszen új oldaláról ismerhetik meg a jól bevált alapanyagokat, például a tojást, a burgonyát, a paradicsomot vagy a gombát, de elkalandozhatnak a hamburgerek, lekvárok, koktélok, muffinok és macaronok világába is.

Tersánszky Józsi Jenő - Legenda ​a nyúlpaprikásról
Hőse ​Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb.

W. G. Sebald - Kivándoroltak
A ​Kivándoroltak 1992-ben jelent meg Németországban, majd négy évvel később a szerző fodításában az angol nyelvterületen. A kritikusok egybehangzó véleménye szerint Sebald életművének legtökéletesebb darabja ez a négy elbeszélésből álló ciklus. Henry Selwyn, Paul Bereyter, Ambros Adelwart, Max Ferber - az író e négy, különös, boldogtalan sorsú kivándorolt életének felderítésére vállalkozik hosszú elbeszéléseiben. Amerikába, Angliába, Svájcba utazik, hogy megismerje és lejegyezze egykori főbérlője, általános iskolai tanára, nagybátyja és festő barátja múltját, és a rokonok, ismerősök elbeszélései labirintusszerűen vezetik újabb és újabb sorsokhoz és helyszínekre, a nyomkeresés logikája szerint. Sebald szinte mániákus pontossággal jegyzi le a kivándoroltak történetének minden apró részletét, mígnem a lényegtelennek tűnő történetfoszlányokból, elhallgatott információkból és megfakult fényképekből kirajzolódik az otthontalanul leélt életek fájdalma, s megmenekülnek azok az emlékek, amelyektől olyan kétségbeesetten, akár tudatok vagy életük kioltása árán is szeretett volna megszabadulni a négy főhős. Sebald megszállott tudósítóként látszólag a tények felderítésére vállalkozik és bőségesen ontja olvasóira a megtalált iratokat, képeket és adatokat. De talán mégsem lepődünk meg azon, hogy a "hiteles" dokumentumok egy része csupán kitaláció. Mert Sebald motívumokkal sűrűn átszőtt költői prózája rádöbbent: az irodalmi fikció talán mindennél hitelesebben dokumentálhatja az elhallgatott fájdalmat, rajzolhatja meg a lélek ismeretlen tájait. Winfried Georg Sebald 1944-ben született Wertachban, Bajorországban. Svájcba áttelepülve gimnáziumi tanárként dolgozott, majd 1970-től Norwichban lett egyetemi oktató. Fontosabb irodalmi publikációi 1990-től jelentek meg, szépirodalmi tevékenysége mellett a német irodalomról szóló esszéi, tanulmányai is ismertek. 2001-ben, Austerlitz című regényének megjelenése után sokan őt tartották a következő irodalmi Nobel-díjra legesélyesebbnek. Ugyanebben az évben autóbalesetben meghalt.

W. G. Sebald - Austerlitz
A ​hatvanas években egy antwerpeni pályaudvaron ismeretlenül szólítja meg elbeszélőnk az állomás architektúráját elmélyülten tanulmányozó, magányos utazót, Jacques Austerlitzet, aki bizalmába fogadja a fiatal, érdeklődő idegent. A két férfi később újabb és újabb véletlen találkozások során folytatja a beszélgetést, s az építészettörténeti diskurzusból szinte észrevétlenül siklanak át Austerlitz élettörténetének feltárásba. Gyerekkorát Walesben, egy lelkész házaspárnál, a világtól elzártan tölti. Csak az internátusban tudja meg valódi nevét, és azt, hogy a zsidóüldözések elől menekítették a kontinensről a szigetországba. Austerlitz, aki kiskorától zárkózott, melankolikus alkat volt, a gyermekéveivel és valódi szülei sorsával való szembesülés hatására teljesen magába zárkózik, csupán a titokzatos, megfejtésre váró emlékek a társai és azok az épületek, homlokzatok, vasúti csarnokok, alaprajzok, amelyeket Austerlitz megszállottan fényképez. Sebald a Kivándoroltak-hoz hasonlóan itt is a gyökértelenségről, az anyanyelvét vesztett kivándorolt-létről tudósít szívszorító precizitással, s az előző regényből megismert veretes, barokkosan burjánzó nyelv, a beillesztett fotókkal és rajzokkal ugyanúgy egy dokumentum és fikció határán lebegő történetet mesél el, ezúttal egyetlen emberről, Jacques Austerlitzről. Sebald sors-archívumának tárlóit végigjárva végül lényegtelen lesz a fikció - nem fikció kérdése. Helyette a személyes élettörténet mögött kibontakozó európai történelem egy sajátos metszete válik fontossá, és Austerlitz alakja, a kutató, gondolkodó és érző ember emblémája és emlékműve.

20140321_092552-1
elérhető
6

William Golding - Beavatás
A ​Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot - kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt -, naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni, ám az út eseményei, a közelről megismert sorsok, indulatok szétfeszítik az egyszerű úti beszámoló kereteit. Edmund Talbot átkel az Egyenlítőn, de nemcsak az ilyenkor szokásos "tengerészkeresztelő" szertartását kell átélnie - a kezdetben roppant öntudatos, önelégült (bár alapjában naiv) fiatalember beavatást nyer az emberi viszonylatok, az emberi esendőség, az emberi nyomorúság eladdig ismeretlen rejtelmeibe is.

Maurice Merleau-Ponty - Az ​észlelés fenomenológiája
Az ​észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe. A világháborús agysérültek anomáliáiról vagy éppen az észlelés általános paradoxonjairól szóló lebilincselő esettanulmányai és leírásai inspirációt jelentenek az elme- és tudatkutatás valamennyi területén. Merleau-Ponty vizsgálatai első ízben mérték fel annak a ténynek a jelentőségét, hogy a test nemcsak az észlelés, hanem a gondolkodás, a beszéd, a kommunikáció, a szexualitás és a másokhoz való viszony vonatkozásában is kulcsszerepet játszik.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (253)

J. R. R. Tolkien - A ​Gyűrűk Ura
A ​Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a három vaskos könyvben, amikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, amikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündék, féltündék, az ősi Nyugatfölde erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdőtündék fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az ember fajnak. Különös világ ez az emberfölötti - vagy emberalatti - lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs.

Csabai Márk - Nem ​tündérmese
Na ​jó, tisztázzunk valamit: itt senki sem hülye, csak furcsán normális. Barabás Viktor Valentin, budapesti nagypofájú fehérgalléros csibész új kalandja az otthonának számító terézvárosi flaszterről indul és egészen Floridáig sodorja a kalandspirál. CIA, emberrablás, merénylet, csókok, káposztás pogácsa egy történetben? És mi kellhet még egy jó talpragasztáson és néhány korty pálinkán kívül, hogy egy ilyen kalandot sikerrel vegyél? Nők, jó barátok, élni akarás, véget nem érő humor és szarkazmus. Na meg igazi pesti kannibálok, akik az utcán köztünk járnak. Ha igazi izgalomra és humorra vágysz, olvasd el Viktor kalandját, ami talán igaz is?! Csabai Márk első regénye , az Egy csibész naplója kultuszkönyv lett már hetekkel a megjelenése után. A huszonhétéves író és világcsavargó humora és történetszövése Rejtő Jenőt és Guy Ritchie filmjeit juttatja eszünkbe.

Dénesi Ildikó - A ​tolvajfejedelem
Mai ​világunkban üdítően hat egy fordulatokkal teli kalandregény, amely sokszor a poklok bugyraiba vezeti az olvasót, de mindig ott van a remény, a fény az alagút végén. Izgalmas, drámai és mulatságos történetek közepette kényurakkal, bennszülöttekkel, művészekkel és tolvajokkal ismerkedünk meg. A szerző egy távoli kor ismeretlen világát tárja elénk minden apró színes részletével és az örök emberi gyarlóságokkal és erényekkel. Hősünk Fabio, színes és nemegyszer kínkeserves életútja során bebizonyítja, hogy minden körülmények között képes ember maradni és az igazság érdekében cselekedni. És ez bármilyen egyszerűen hangzik is, nem mindig könnyű. A gyöngyhalászból lett tolvajfejedelem változatos kulisszák között pergő, fordulatokban gazdag története letehetetlen olvasmány, amely arra emlékeztet minket, hogy a legfőbb értékek belülről fakadnak és nem kézzelfoghatóak. Ez a lenyűgöző regény tulajdonképpen a képzelet és a valóság határán játszódik és mégis a mai emberhez szól.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Egyiptomi ​és mezopotámiai regék és mondák
Az ​ókor két igen fontos kultúrája a Nilus, illetve a Tigris és Eufrátesz folyók mentén virágzott, és évezredeken át alakitotta ki és viselte sajátos arculatát. Mind az egyiptomi irodalomban, mind a Folyamköz változó államalakulataiban csodálatosan gazdag hitvilág, változatos és különös regék, mondák születtek, különféle istenekről, fantasztikus tükreként az embereke e világi életének. Dobrovits Aladár és Kákosy László, e két nagy kultúra legkiválóbb hazai tudósai avatott tollal és irói tevékenységgel dolgozták fel Izisz és Ozirisz megható kalandjait, Istar pokoljárását, Gilgames hőstetteit és a többi örökbecsű történetet, kiegészitve a csak utóbb felfedezett, de tudományosan nagy jelentőségű hettita és ugariti mitoszokkal.

Gerőcs László - Orosz Gyula - Paróczay József - Szászné Simon Judit - Matematika ​gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény II. - Megoldások
A ​feladatgyűjteményben a tananyag-feldolgozás módja lehetővé teszi a középszintű és az emelt szintű érettségire aló felkészülést. A több mint ezer feladatot tartalmazó feladatgyűjteményben szintezzük az összes feladatot. Ez a szintezés a feladatok nehézségi fokát is jelöli: K1 = középszintű, könnyebb; K2 = középszint, nehezebb; E1 = emelt szintű, könnyebb; E2 = emelt szintű, nehezebb; V = versenyre ajánlott feladata. Gy betűvel a gyakorlati vonatkozású, életközeli matematika példákat jelöljük, segítve ezzel a későbbi felhasználást a szakmai, tudományos vagy a mindennapi életben. A feladatgyűjtemény CD-mellékletében található a feladatok megoldása. Témakörök: I. Kombinatorika II. Gráfok III. Függvények IV. Sorozatok V. Az egyváltozós valós függvények analízisek elemei VI. Statisztika Valószínűség-számítás

Ikebana
elérhető
4

Ivaki Tosiko - Ikebana
Amikor ​elhatároztuk férjemmel, hogy Magyarországra jövünk tanulni és dolgozni, először a magyar történelem legjelentősebb fejezeteit kezdtük tanulmányozni, mert ebből ismerhettük meg legjobban e nép nemzeti szokásait, tulajdonságait, érzés- és gondolatvilágát. Örömmel fedeztem fel, hogy Magyarországon is, akárcsak Japánban, ősidők óta sajátos jelentése van a virágoknak, fáknak, cserjéknek. Olvastam, hogy a szerelem színe égőpiros, tehát egy szál szegfű vagy rózsa többet árul el színével annak, aki kapja, mint egy levélbeli vallomás; hogy a legények házasodási hajlamát a kalapjuk mellé tűzött rozmaring jelentette, a fehér liliom a tisztaság, szűziesség jelképe, és felsorolhatnék még sok példát. Ezeknek mind megtalálhatók a japán megfelelői is. A magyar népdalok (amelyekkel zenetudó férjem ismertetett meg) a virágnyelv egész kötetét hordozzák. Éppen ezért biztosan megértésre találnak gondolataim az ikebana művészetről. Az ikebana számomra hivatás. Egy-egy ikebanába foglalt virág friss jelentése ismét ráébreszti a mai embert arra, hogy együtt él a földön ember, állat, növény, és az együttélésnek mindig megvolt, ma is megvan az új tartalma. Nálunk Japánban ez nem mai felismerés, hanem hagyomány. Napjaink ugyanolyan foglaltak, kötöttek, mint bárhol a világon, de mégis áldozunk perceinkből és elhelyezzük a virágot, a növényt, az ágat a vázába, s csöndesen eltűnődünk megtalált jelentésén. A természettudományok és a civilizáció rohamos fejlődése következtében a huszadik század embere hajlamos arra, hogy szem elől tévessze a természet és ember szoros kapcsolatát. Az ikebana – művészet lényege pedig éppen az, hogy ezt a kapcsolatot naponta újjáélessze. Az ikebana az ember és a természet együttélésének jelképe. Az ember egyéniségén és képzeletén átszűrt kompozíció a saját önálló életét éli újra, vagyis az ember és a természet összhangjának tükre. Az ikebana-művészetben tehát mind az alkotó, mind pedig a néző részese lehet egy önálló világ hatásainak. Ivaki Tosiko

Anne Dickson - A ​teljes jogú nő
Amerikából ​került át Angliába, majd a kontinenst is meghódította az asszertív készségfejlesztő technikának nevezett önismereti módszer, amelynek egyik nagy sikerű kézikönyve Anne Dickson gyakorló pszichológus, aki foglalkozásai során győződött meg arról, hogy az ott tanultak milyen kedvező fordulatot eredményeztek sokak életében. A társadalom legkülönbözőbb rétegei képviselték magukat ezeken a csoportfoglalkozásokon: gazdagok és szegények, férjezett nők és egyedülállók, köztük háztartásbeliek, anyák, tisztviselők, művészek, menedzserek, diákok és apácák. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra megtanították a nőket, hogy nem kell többé a háttérben maradniuk, arra azonban egyenlőre nem, hogyan gondolkozzanak a saját fejükkel, hogyan álljanak ki magukért úgy, hogy közben megőrizzék hagyományos női jó tulajdonságaikat. Az asszertív készségfejlesztő foglalkozások olyan módszereket adnak kezünkbe, amelyek segítségével boldogulni tudunk a legnehezebb egyéni, társadalmi, vagy szakmai helyzetekben is.

Balogh Béla - A ​végső valóság
A ​végső valóság talán az első olyan mű, ami áthidalja a materialista, az idealista és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot. Tudományos eredményeink, képességeink és élményeink felülvizsgálata után tarthatatlanná válik az elképzelés, miszerint gondolatainkat az agy hozza létre, és tarthatatlanná válnak az evolúció kezdeteiről alkotott feltételezések is. A halál utáni, valamint a születés előtti élet lehetősége már nem hit kérdése, hanem fizikai törvényszerűség. Megdöbbentően új világkép ez, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére választ adhat.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (225)

Déry Tibor - A ​félfülű
Ifjabb ​Hamilton György, egy amerikai milliomos unokája, egy átmulatott éjszaka után haza igyekszik a római Fórum klubból Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Egy elhagyott sikátorban váratlanul ismeretlen férfiak rohanják meg, tarkón ütik, egy lefüggönyözött Ford-kocsiba tuszkolják, szemét fekete kendővel kötik be, szájába nedves zsebkendőt tömnek... Ezzel az izgalmas jelenettel indul Déry Tibor új regénye - ám A félfülű persze mégsem pusztán kalandregény, "rémtörténet", ahogy maga az író nevezi irónikusan. Déry Tibor a leggazdagabb amerikai ember unokájának elrablását, ifjabb Hamilton György viszontagságait és tűnődéseit nem csupán regényanyagnak, hanem ugródeszkának is tekinti: a váratlan fordulatokban bővelkedő, rendkívüli lélektani-nyelvi tudással, játékos művészettel megírt történet egyszersmind alkalom arra, hogy az író a vak erőszak és az anarchia kapcsolatait elemezve napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Déry Tibor - Kedves ​bópeer...!
"Születtem ​Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a noylcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom s keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm" - kezdi elbeszélést, vallomását Déry Tibor regényének hőse, az idős budapesti író. Amit elbeszél - önmagának beszéli el -, az a világirodalomban meglepően ritkán szereplő tárgy: az öregedés folyamata. Nemcsak fájdalommal és halálfélelemmel, hanem valamilyen furcsa, kaján luciditással figyeli írásának legfőbb témáját, önmagát: hogyan meszesedik maga az agyvelő is, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan lobban fel benne - mégis! - a vágy az új gyönyörök, új szerelem, talán a halhatatlanság iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki felszítja benne a betemetettnek hitt szenvedélyeket, utoljára, a végső, néma csönd előtt.

Tersánszky Józsi Jenő - Bűnügy, ​lélekelemzéssel
"Szolgáltassunk ​igazságot! - jegyezte meg Gubáss: - Néha a legfantasztikusabb bűnügyi marhaságban több a valóhűség, mint egy analitikus regényben... Csak mentől több gyilkosság, szöktetés, tetszhalál legyen bennük. Mi? - firtatta Gubáss a detektívet. - Sose röstelld!..." Ezúttal Tersánszky Józsi Jenő is minden hájjal megkent hőse, a szélhámos Gubáss véleményét osztja, amikor egy fondorlatos és humoros fordulatokban bővelkedő bűnügyi históriába avatja be olvasóit. "Összeegyeztettem az olcsónak deklarált érdekfeszítést és happy endes romantikát az elmélyítő analízissel" - írja az epilógusban.

Simone de Beauvoir - Félreértés ​Moszkvában
Moszkva, ​1966. Idősödő francia házaspár érkezik néhány hetes nyaralásra a szovjet fővárosba. Nem először járnak itt, a városban lakik a férfi előző házasságából származó lánya, akit korábban is többször meglátogatták már. Ezúttal azonban mindketten úgy érzik: valami megváltozott, és az utazás nem úgy alakul, ahogy előzőleg eltervezték. A rossz érzéseket André kezdetben saját politikai kiábrándulásához köti: egyre inkább csalódnia kell ugyanis abban a társadalmi eszményben, amit azelőtt a Szovjetunióban vélt megtalálni. Nicole gondjai ezzel szemben érzelmi természetűek: férje lányát, Mását figyelve úgy érzi, nem sikerült valóra váltania ifjúkori ambícióit. Végül, ahogy egy jelentéktelennek tűnő félreértést követően viszonyuk mind inkább elmérgesedik, félelmeik egzisztenciális szorongássá terebélyesednek, és mindketten kénytelenek szembenézni a reménytelen öregedés és a közeli elmúlás keserű gondolatával. A Félreértés Moszkvában című kisregényt SIMONE DE BEAUVOIR eredetileg A megtört asszony című prózakötetébe szánta, ám végül csak 1992-ben látott napvilágot, magyarul pedig most először olvasható.

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Isten_rabjai
Isten ​rabjai Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Isten ​rabjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Merényi László - Pisztolylövés ​Bécsben
Pisztolylövés ​dördült el Bécs egik legelőkelőbb éttermében 1916.október 21.-én. a merénylet áldozata Ausztria miniszterelnöke volt. Miért keltett olyan nagy feltűnést ez a lövés? Hiszen a fegyverek zajához már hozzászokhatott akkor világ. Miért kellett az osztrák miniszterelnöknek meghalni? hogyan jutott el a tettes, az intelligens, érzékeny lelkületű Friedrich Adler odáig, hogy egy ember megölését igazságos dolognak tartsa? Egyszerű "krimi" volt-e a merénylet vagy több annál? Miért figyelt fel egész Európa közvéleménye az 1917.májusi Adler-perre? Hogyan lett Adler szabad emberré? Ezekre a kérdésekre válaszol ez a könyv.Képet az az Adler családról, Friedrich életpályájáról, és peréről, mely az egyik legérdekesebb politikai per volt a XX.száad első negyedében. Bár az események a szomszédos Ausztriában zajlottak, a kérdésnek számos magyar vonatkozása is volt. A magyar írók rokonszenveztek a halálra ítélt Friedrich Adlerrel, s a vádlott családjának ismerősei között Frankel Leótól Kun Béláig igen sok neves magyar embert találunk.

Heinrich Böll - Korai ​évek kenyere
Böllt, ​a mai nyugatnémet haladó prózairodalom kiemelkedő mesterét jól ismeri és kedveli olvasóközönségünk. Kötetünkben közölt három kisregényéből kettő a szegények, az elesettek sorsát mélyen átérző, s azt lírai erővel megformáló írót mutatja be. Az "És száját nem nyitotta szóra", már biblikus címével is a némán szenvedőkre utal, a "jóléti társadalom" félrelökött áldozataira, akiknek már a vallás is alig nyújt vigaszt. A regény két boldogtalan hőse éveken át úgyszólván a utcára szorul házaséletével, belefásul, belerokkan a kínzó otthontalanságba, az albérleti odú nyomorába, a kilátástalanságba, pénztelenségbe. A "Korai évek kenyeré"-nek magányos fiatalemberét viszont, akinek nagyobb anyagi gondjai nincsenek, hisz jól kereső műszerész, egy váratlan szerelem döbbenti rá arra, hogy utálja foglalkozását, a pénz utáni hajszát, a megalkuvásokat, melyekre inaséveinek nélkülözése vitte rá. Most már nemcsak kenyérre, de szeretetre, emberi életre is éhezik, s van ereje hozzá, hogy ezt válassza. A harmadik kis remekmű, az "El a csapattól" a ragyogóan szellemes és kesernyés szatíraíró Böll-lel ismerteti meg az olvasót. A háborúról szól, mégsem háborús regény, hanem gúnyos fricska a fasiszta "életeszmény"-nek, a született antikatona mulatságos önéletrajza, a háború embertelenségének nevettető de épp ezért gyilkos leleplezése, leszámolás a múlttal és figyelmeztetés a jelennek.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (112)

Tersánszky Józsi Jenő - Bűnügy, ​lélekelemzéssel
"Szolgáltassunk ​igazságot! - jegyezte meg Gubáss: - Néha a legfantasztikusabb bűnügyi marhaságban több a valóhűség, mint egy analitikus regényben... Csak mentől több gyilkosság, szöktetés, tetszhalál legyen bennük. Mi? - firtatta Gubáss a detektívet. - Sose röstelld!..." Ezúttal Tersánszky Józsi Jenő is minden hájjal megkent hőse, a szélhámos Gubáss véleményét osztja, amikor egy fondorlatos és humoros fordulatokban bővelkedő bűnügyi históriába avatja be olvasóit. "Összeegyeztettem az olcsónak deklarált érdekfeszítést és happy endes romantikát az elmélyítő analízissel" - írja az epilógusban.

Simone de Beauvoir - Félreértés ​Moszkvában
Moszkva, ​1966. Idősödő francia házaspár érkezik néhány hetes nyaralásra a szovjet fővárosba. Nem először járnak itt, a városban lakik a férfi előző házasságából származó lánya, akit korábban is többször meglátogatták már. Ezúttal azonban mindketten úgy érzik: valami megváltozott, és az utazás nem úgy alakul, ahogy előzőleg eltervezték. A rossz érzéseket André kezdetben saját politikai kiábrándulásához köti: egyre inkább csalódnia kell ugyanis abban a társadalmi eszményben, amit azelőtt a Szovjetunióban vélt megtalálni. Nicole gondjai ezzel szemben érzelmi természetűek: férje lányát, Mását figyelve úgy érzi, nem sikerült valóra váltania ifjúkori ambícióit. Végül, ahogy egy jelentéktelennek tűnő félreértést követően viszonyuk mind inkább elmérgesedik, félelmeik egzisztenciális szorongássá terebélyesednek, és mindketten kénytelenek szembenézni a reménytelen öregedés és a közeli elmúlás keserű gondolatával. A Félreértés Moszkvában című kisregényt SIMONE DE BEAUVOIR eredetileg A megtört asszony című prózakötetébe szánta, ám végül csak 1992-ben látott napvilágot, magyarul pedig most először olvasható.

Déry Tibor - A ​félfülű
Ifjabb ​Hamilton György, egy amerikai milliomos unokája, egy átmulatott éjszaka után haza igyekszik a római Fórum klubból Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Egy elhagyott sikátorban váratlanul ismeretlen férfiak rohanják meg, tarkón ütik, egy lefüggönyözött Ford-kocsiba tuszkolják, szemét fekete kendővel kötik be, szájába nedves zsebkendőt tömnek... Ezzel az izgalmas jelenettel indul Déry Tibor új regénye - ám A félfülű persze mégsem pusztán kalandregény, "rémtörténet", ahogy maga az író nevezi irónikusan. Déry Tibor a leggazdagabb amerikai ember unokájának elrablását, ifjabb Hamilton György viszontagságait és tűnődéseit nem csupán regényanyagnak, hanem ugródeszkának is tekinti: a váratlan fordulatokban bővelkedő, rendkívüli lélektani-nyelvi tudással, játékos művészettel megírt történet egyszersmind alkalom arra, hogy az író a vak erőszak és az anarchia kapcsolatait elemezve napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Déry Tibor - Kedves ​bópeer...!
"Születtem ​Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a noylcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom s keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm" - kezdi elbeszélést, vallomását Déry Tibor regényének hőse, az idős budapesti író. Amit elbeszél - önmagának beszéli el -, az a világirodalomban meglepően ritkán szereplő tárgy: az öregedés folyamata. Nemcsak fájdalommal és halálfélelemmel, hanem valamilyen furcsa, kaján luciditással figyeli írásának legfőbb témáját, önmagát: hogyan meszesedik maga az agyvelő is, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan lobban fel benne - mégis! - a vágy az új gyönyörök, új szerelem, talán a halhatatlanság iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki felszítja benne a betemetettnek hitt szenvedélyeket, utoljára, a végső, néma csönd előtt.

Sigmund Freud - A ​lélekelemzés legújabb eredményei
A ​mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. Az anyag, amelyben Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

Merényi László - Pisztolylövés ​Bécsben
Pisztolylövés ​dördült el Bécs egik legelőkelőbb éttermében 1916.október 21.-én. a merénylet áldozata Ausztria miniszterelnöke volt. Miért keltett olyan nagy feltűnést ez a lövés? Hiszen a fegyverek zajához már hozzászokhatott akkor világ. Miért kellett az osztrák miniszterelnöknek meghalni? hogyan jutott el a tettes, az intelligens, érzékeny lelkületű Friedrich Adler odáig, hogy egy ember megölését igazságos dolognak tartsa? Egyszerű "krimi" volt-e a merénylet vagy több annál? Miért figyelt fel egész Európa közvéleménye az 1917.májusi Adler-perre? Hogyan lett Adler szabad emberré? Ezekre a kérdésekre válaszol ez a könyv.Képet az az Adler családról, Friedrich életpályájáról, és peréről, mely az egyik legérdekesebb politikai per volt a XX.száad első negyedében. Bár az események a szomszédos Ausztriában zajlottak, a kérdésnek számos magyar vonatkozása is volt. A magyar írók rokonszenveztek a halálra ítélt Friedrich Adlerrel, s a vádlott családjának ismerősei között Frankel Leótól Kun Béláig igen sok neves magyar embert találunk.

Áron László - Edmund ​Husserl
"Filozófust ​ritkán ért oly szerencsés sor, hogy aránylag fiatalon, 40 éves korában elkészült egyik leglényegesebb művével, s hogy e munka majdnem pillanat alatt a világ vezető filozófusainak sorába emelte. Azóta hatása folyton nőtt; folyton tágultak munkaterületének határai; folyton emelkedtek szisztematikus szempontjai. Első jelentős munkája, a Logische Untersuchungen egyes tanulmányok gyüjteménye, melyek látszólag egész igénytelen és túlságosan speciális kérdésekkel foglalkoznak: mint a rész és egész, jel és jelentés, kategória és szemlélet viszonya. De e speciális és igénytelen dolgozatok megváltoztatták a filozófia tradicionális területét, mint egy földrengés. Ezeken a majdnem unalmasnak látszó témákon rendkívüli tehetségek fantáziája jött termékeny izgalomba, kik közül elég Schelert és Heideggert említenem. Ma már áttekinthetetlen a tudományos munkák sora, mely gondolataitól kapta az első lökéseket. Husserl hatása a filozófiára s a filozófiával kapcsolatos tudományokra nagyobb, mint a klasszikus német filozófia óta bárkié. E rendkívüli hatás titka a kérdezési mód genialitása. Husserl a látszólag rég megoldott és a megoldottságban megmerevedett témákból a kérdések egész raját varázsolta elő." Szilasi Vilmos, Nyugat


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (25)

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

J. R. R. Tolkien - A ​Gyűrűk Ura
A ​Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a három vaskos könyvben, amikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, amikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündék, féltündék, az ősi Nyugatfölde erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdőtündék fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az ember fajnak. Különös világ ez az emberfölötti - vagy emberalatti - lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​félkegyelmű
Az ​író így vallott a Bűn és bűnhődés mellett mindmáig legnagyobb hatású és legnépszerűbb művéről: "Egy tökéletes szépségű embert szeretnék ábrázolni. De nincs ennél nehezebb a világon, különösen most... A szép az eszményi, de se a mi eszményünk, se a civilizált Európáé nincs még kidolgozva. Csak egy tökéletesen szép személyiség van a világon: Krisztus..." Dosztojevszkij tehát félreérthetetlenül kimondja, hogy művének hőse, Miskin herceg nem más, mint a XIX. század orosz társadalmába helyezett "földöntúli jellemű" lény. Vajon mit hozhat a világnak ez az eszményi szépségű ember? Elcsitíthajta-e a szenvedélyeket, diadalmaskodhat-e a pénz, az önzés hatalma felett, és egyesítheti-e embertársait a szenvedés és a szeretet jegyében? ... Ezt a kérdést tárja az olvasó elé gyönyörű regényében az író. S a sokszálú történet elbeszélése során a maga teljességében mutatkozik meg a géniusz írásművészete: előttünk áll mind a tragikus, mind a lírikus, mind a szatírikus Dosztojevszkij.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​az egérlyukból
A ​Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. "Odúlakó" hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​szelíd teremtés / Kisregények
Dosztojevszkij ​önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és lehetőségeiről gondolt. Ám a nagy művekkel egyidőben kisebb terjedelmű írások is születtek. Bár kisregényei, elbeszélései - az érdekes tartalom mellett - belsőleg egységesek és szerkezetileg nagyon tiszták, az író életében kevesen figyelnek fel rájuk. Napjainkban a kutatók - és az olvasó is - gyakran vélekednek úgy, hogy éppen ezek Dosztojevszkij legtökéletesebb alkotásai. Kötetünkben négy kisregényt nyújtunk át az olvasónak, de a hősök mögött, a mélyben valahol, azonos hős, az "odúlakó" rejtőzik, akiről az író azt mondta, hogy "ez a legfontosabb ember az egész orosz világban". Se nem jó, se nem rossz, elég okos ahhoz, hogy a környező világ ésszerűtlenségét felismerje, de ebből azt a következtetést vonja le, hogy neki is joga van aljasnak lenni, másokat megkínozni. Hangulatai, érzései szinte pillanatonként változnak. Amikor barátkozik, már gyűlöl, és legmélyebb megaláztatása pillanataiban is szereti ellenségét. A kisregényeket nem laboratóriumi csendben, hanem tragikus megaláztatások, kudarcok, betegség, csődök közepette alkotta meg az író, de ezeknek a hősöknek a XX. század emberének sorsát és gondolatait előlegezte. Ezért olyan aktuális Dosztojevszkij napjainkban is; nélküle egyszerűen nincs modern irodalom.

Kollekciók