Ajax-loader

b86adam

Rate_positive 20 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

120 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jomunkas

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Victor Hugo - Kilencvenhárom
A ​romantika óriásának ez a kései műve a jakobinus diktatúra nehéz esztendejéről, 1793-ról szól. A mű megírásának idején - 1873-ban, két évvel a Párizsi Kommün tragikus bukása után - a francia nép már levert forradalmainak egész sorára tekinthet vissza. A forradalmak és a Kommün igazságának vállalása késztette arra az aggastyán írót, hogy regényében a forradalmi eszméknek monumentális emlékművet állítson. A regény a hatalom megtartásának kulcskérdése köré építkezik, ez az a feladat, amely történelmi leckeként magasodik a forradalmárok előtt. Külső és belső ellenség, eszmék és eszmények harca veszélyezteti a forradalom létét. Alapvetően a harmadik rend - plebejus és polgár - vívja harcát a feudalizmus erőivel. A drámai küzdelem paradoxona: mindkét oldalon a nép fiai küzdenek - arisztokraták vezetésével. Két márki - nagybácsi és unokaöcs - áll a harcolók élén, a két világ, a régi és az új képviseletében. Az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs csap össze öldöklő csatában, mely ha nem is végleges de újabb győzelmet hoz a forradalom eszméjének. A 24 kötetből álló sorozat végigkíséri a társadalmi fejlődés folyamatát a rabszolgatartó társadalomtól egészen a szocializmus világáig.

Milan Kundera - A ​lét elviselhetetlen könnyűsége
___Milan ​Kundera talán leghíresebb, ma sem halványuló népszerűségű regénye sztori és filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatások mesteri ötvözete, amely azonban mindig megőrzi szépirodalmi jellegét. Főhőse egy jó nevű sebész, Tomáš, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. S egy szép nap e Don Juan-i figura mögött felsejlik egy másik legendás férfialak, Trisztán; hősünk beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. Korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomáš ellentmondásos alakja mögé pedig Kundera a "prágai tavasz" eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a "normalizáció" éveinek megaláztatásait rajzolja fel háttérnek. ___Miféle sors, milyen jövő várhat itt Tomášra, Terezára vagy épp Sabinára, a festőnőre, Tomáš egyik szeretőjére? Megoldás-e, ha az emigráns megszabadul minden kötöttségtől? Hiszen súlya csak annak van, ami örökkévaló vagy örökkön ismétlődik. Az egyének és a nemzetek sorsa nem ilyen. Az igazi dráma azonban - mondja Kundera - nem a súlyosság, hanem a könnyűség drámája: hogy minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. Hogy a jóvátétel, a bosszú vagy a megbocsátás szerepét a feledés veszi át.

Hanscarl Leuner - A ​katatím imaginatív pszichoterápia alapjai
Hanscarl ​Leuner orvos, analitikus, pszichoterapeuta évtizedeken át kutatta a képzeletben felbukkanó szimbólumok kapcsolatát az egyén tényleges életsorsával és konfliktusaival. Eközben fedezte fel az irányított képélmény terápiás hatékonyságát, és fejlesztette ki a módszer tudományos kutathatóságát biztosító ún. standard motívumokat. A kezelési technikát kezdetben szimboldrámának, majd katatím képélmény pszichoterápiának nevezték; ma mindkét elnevezés használatos. Leuner tovább kísérletezve a katartikus érzelmi folyamatok mélyítésével, a hallucinogén anyagok alkalmazása felé fordult. Nagy számban végzett megfigyeléseket neurotikus páciensekkel. A kísérletes pszichózis elismert szakértője lett és kidolgozta a hallucinogénekkel elősegített terápia alapelveit (Pszichoterápia modell-pszichózisokban, 1959). 1960-ban pszichoterápiás klinikát alapított a göttingeni egyetemen, amely ennek a módszernek a központja lett. A hallucinogének alkalmazásának azonban voltak mellékhatásai - és sajnos mellékhajtásai is -, amelyek miatt hamarosan az egész irányzat a törvényi tiltásnak esett áldozatul. A katakím képélmény módszer viszont töretlenül fejlődött, és főleg a német nyelvterületen elismertté vált. Nemzeti és nemzetközi társaságok alakultak, kidolgozták a képzési rendszert, és alkalmazását befogadta a német egészségbiztosítás is. Leuner az 1970-es években sok energiát fektetett egy légzési feedback rendszer kidolgozásába, amely a pszichoszomatikus pácienseknél segíti a mély relaxáció elérését; vagyis a modern biofeedback-technikák előfutáraként is tisztelhetjük. Ebben a könyvben a katatím imaginatív pszichoterápia (KIP) képzés alapszintjének standard motívumai, az alkalmazás elméleti és gyakorlati aspektusai találhatóak, számos eset-példával illusztrálva. Röviden a haladó szint is bemutatásra kerül, ennek részletes leírását a közeljövőben tervezzük megjelentetni.

Ken Kesey - Száll ​a kakukk fészkére
A ​félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.

Zabhegyez%c5%91
elérhető
281

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Karl Ove Knausgård - Játék
Monumentális ​életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgard. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére. A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít. Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgard végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.

Karl Ove Knausgård - Szerelem
Hogyan ​lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgard most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság? A Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgard küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani.

Karl Ove Knausgård - Halál
A ​kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgård hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgård negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény, filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét, harcát.

Grecsó Krisztián - Vera
Szeged, ​1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

Krusovszky Dénes - Akik ​már nem leszünk sosem
Krusovszky ​Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni.

Martin Buber - Én ​és Te
Martin ​Buber író, fordító és filozófus, német és héber nyelven író gondolkodó, a felvilágosodással kezdődött és a II. világháborúval véget ért német-zsidó szellemi szimbiózis utolsó nagy alakja. A huszadik századi gondolkodás számára új utakat nyitó perszonálfilozófiájának alapműve, az Én és Te című esszé 1923-ban jelent meg. Ekkor találta meg gondolkodásának kristályosodási pontját, a dialóguselvet. Filozófiai munkássága abból táplálkozik, hogy az embernek a világ dolgaival találkozván nyitottnak kell lennie minden "másik"-ra, minden "Te"-re, nem lehet merev szokások és rituálék közé zárkóznia. Buber munkássága nemcsak zsidó és keresztény teológusokra volt hatással, gondolataiból természettudósok, pszichológusok és művészek egyaránt merítettek.

Philip Roth - A ​Portnoy-kór
,,Éjjel ​és nappal, munkahelyen és utcán harminchárom éves, de ma is úgy jár-kel a városban, hogy kocsányon lóg a szeme. Kész csoda, hogy egy taxi még nem lapította palacsintává, ahogy délidőben átkel Manhattan főútvonalain. Harminchárom éves, de ha egy lány keresztbe teszi a lábát a metró szemközti ülésén, ma is fixírozni kezdi!` Így vall magáról Alexander Portnoy, ez volna az ő gyógyíthatatlan betegsége, a Portnoy-kór. A főhős azonban egyszersmind kívülről is látja magát, és rendkívül szórakoztató módon, finom öniróniával ecseteli beteges megszállottságát. Azt mondhatnánk, hogy Woody Allenre hasonlít csak hát Philip Roth Woody Allennél sokkal korábban, még 1969-ben alkotta meg ezt a figurát. A regény olyan átütő sikert aratott, hogy a Portnoy-kór az irodalmi körökön kívül is fogalom lett; ma már orvosi szakkönyvekben is előfordul mint szakkifejezés.

R. D. Laing - Bölcsek, ​balgák, bolondok
"Laingnek ​tanítványa, munkatársa, inasa voltam 1974-től 1989-es haláláig. Kapcsolatunk változott az idők során: előbb a páciense voltam, aztán a tanítványa, kollégája, végül a barátja lettem. Ó bátorított arra, hogy verekedjek az igazságért, hogy "szkeptikosszá", kételkedő nyomozóvá váljak; ő tett keresővé, aki nem éri be a kész válaszokkal és tovább keres. Pascal nyomán ő is rájött, hogy szeretnénk ugyan valami szilárd, végső, megingathatatlan támpontot, mégis jobb ellenállnunk a biztonság- és bizonyosságkeresés kísértésének. Ebben az utolsó könyvében Laing többször is fölteszi a kérdést, amit a legtöbb pszichiáter szerint nem szükséges kimondani: mit tegyen az ember, ha nem tudja mit tegyen? Laing kerüli a dogmát, s tudja, hogy milyen sokat nem tud. Úgy is olvashatjuk ezt a könyvet, mint egy pszichiáter esettanulmányát."

Robert M. Pirsig - A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Edith Eva Eger - A ​döntés
"Abban ​szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól -, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest." Dr. Edith Eva Eger A magyar származású dr. Edith Eva Egert 1944-ben családjával együtt a nácik haláltáborába, Auschwitzba deportálták. Ma klinikai pszichológus a kaliforniai La Jollában, illetve a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Emellett az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként tűrőképességi tréningeket tart és segíti a katonákat a poszttraumás stressz legyőzésében. Számos tévéműsorban szerepelt, többek közt az Oprah Winfrey Show-ban, illetve a CNN különkiadásában, amely az auschwitzi tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára készült. Ezen kívül főszereplője volt a holland nemzeti televízió holokausztról forgatott dokumentumfilmjének is. Rendszeresen tart előadásokat az Egyesült Államokban és külföldön. Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt - jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.

J. D. Salinger - Kilenc ​történet
"Salinger ​Kilenc története kilenc novellát tartalmaz, közülük az első, az Ilyenkor harap a banánhal, Seymour Glass öngyilkosságát beszéli el. A Glass család Salinger visszatérő témája, a szűkre szabott életmű fókuszában Seymour áll, a megközelíthetetlen, ám testvéreihez igen közel álló Művész, kinek történeteit Salinger alteregója, Buddy Glass, az Író meséli el. Salinger minden történetében ugyanarra koncentrál: a meg nem értett másság problematikájára, az intellektus olyan szárnyalására, melyet az átlagelme fel nem foghat, meg nem közelíthet, valamint a másság érzelmi kivetülésére - mely mások számára ismételten rejtély marad. A legnagyobb rejtély pedig a halál, mely - valamilyen abszurd és alig felfogható módon, de mégis - logikusan következik a karakterből." (Limpár Ildikó)

Philippe Djian - 37,2 ​reggel
A ​szerző 1949-ben született, ezzel a regényével robbant be a francia irodalomba, s vált egy csapásra a legolvasottabb íróvá. A főhősök igen markáns, kicsit deviáns, "marginális" figurák: a férfi elvetélt író, egyébiránt alkalmi munkákból él, de ha úgy hozza a sors, bankot is rabol, vagy áruházban lop, csak hogy szerelme kedvében járjon. Kedvese, Betty, vadóc, szókimondó teremtés, bízik szerelme írói tehetségében, s mikor az írót megint - immár sokadszor és pökhendi módon - visszautasítják, vörös festékkel leönti az okvetetlenkedő szerkesztőt. És sosem lehet tudni, mikor követ el megint valami őrültséget, immár önmaga ellen. A regény egyes szám első személyben íródott, rendkívül sodró, nyers, életszerű stílusban, vélhetően sok önéletrajzi elem felhasználásával. Nincs "mondanivaló"-ja, egész egyszerűen olvastatja magát. A megjelenés évében, 1985-ben nagy sikerű filmet is készítettek belőle, Betty Blue címmel.

Sylvia Plath - Az ​üvegbura
"Furcsa, ​fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban." Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. "Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de - valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén." A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokkterápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve - ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében, 1963-ban Sylvia Plath öngyilkos lett.

William Styron - Látható ​sötétség
A ​szerző jegyzete Ez a könyv egy előadásból jött létre, amely 1989 májusában, Baltimore-ban hangzott el a Johns Hopkins Egyetem Orvoskara Pszichiátriai Tanszékének támogatásával rendszerezett, kedélybetegségekkel foglalkozó szimpóziumon. E szöveg jócskán bővített változata az a tanulmány, amit a _Vanity Fair_ közölt ugyanezen év decemberében. Eredetileg is párizsi utam elbeszélésével kezdtem volna - ennek az utazásnak kiemelt jelentősége volt a depressziós megbetegedésem kifejlődése szempontjából. Jóllehet a folyóirat kivételes terjedelmet bocsátott rendelkezésemre, mégiscsak korlátot kellett szabniuk, s ezt a részt ki kellett hagynom, hogy más dolgokról ejthessek szót. Ebben a kötetben az említett fejezet visszakerült az írás élére. Néhány nem túl jelentős módosítástól és pótlástól eltekintve a szöveg a továbbiakban változatlan. W. S.

Marie-Giselle Landes-Fuss - Egy ​rém ronda vörös barakk Amerikában
Az ​önéletrajzi ihletésű regény egy francia újságírónő reménytelennek látszó küzdelmét mutatja be a kábítószer-függőséggel. Frenchie tizenöt éve keményen drogozik. Los Angeles külvárosában különös "klinikára" bukkan: a szigorú, néha könyörtelen szabályok szerint működő intézményben kábítószeresek egy csoportja orvosok segítsege nélkül, kizárólag egymásra és a közösség erejére támaszkodva próbál megszabadulni halálos kényszerbetegségétől. Prenchie maga sem érti, miért, de hirtelen úgy határoz, hogy aláveti magát a rendhagyó "kezelésnek". Frenchie megrázó tapasztalatok és súlyos felismerések árán döbben rá arra, hogy a valóságba visszavezető egyetlen lehetséges út az, ha szembenéz önmagával, de ez az út a pokol legmélyebb bugyrain keresztül vezet.

Sibylle Muthesius - Felhőgyerek
Egy ​anya a lánya halála után megpróbálja tisztázni, megérteni ennek a tragikus sorsnak az okait, hátterét, összefüggéseit. Elolvassa a naplókat, összegyűjti és rendezi a leveleket, cédulákat, verseket és képeket, faggatja a résztvevőket, megpróbálja rekonstruálni a folyamatot, orvosi szakkönyvekben magyarázatot keres. A könyv, mely ennek a munkának az eredménye, megrendítően izgalmas olvasmány, egy szikrázó tehetségű, túlérzékeny lány küzdelme az alkotásért, a szerelemért, az életért...

Patrick Casement - Páciensektől ​tanulva
A ​pszichoterápiás irodalomban igen gazdag és színvonalas brit könyvpiacon néhány éve lett sikerkönyv ez a kötet. A szerző gyakorló terapeuta, aki rendkívüli bölcsességgel és alázattal elemzi a páciensek visszajelzései alapján saját terápiás tévedéseit és így vezeti be az olvasót a "beszélgetős terápia" gyakran még szakmabeliek előtt is homályos világába. Nem a hagyományos, a laikusok által talán jobban ismert (vagy félreismert?) pszichoanalízisről van szó, hanem arról a modern, gyakorlatias terápiaformáról, amely a pszichéről megszerzett eddigi tudásunkat integráltan alkalmazza a paciens érdekében. Jelenlegi, sokszor értéknélkülinek tűnő világunkban figyelemreméltó az a stabil, megértő humánum, ami a szerző esetleírásaiból és kommentárjaiból árad.

Patrick Casement - Hibáinkból ​tanulunk
A ​könyv néhány, a pszichoanalízishez elidegeníthetetlenül hozzátartozó problémát vizsgál. Főleg azt az állítást, miszerint a pszichoanalitikus jobban ismeri a pácienst, mint a beteg maga, ami elvakíthatja és megakadályozza abban, hogy felismerje ha hibázik. Patrick Casement a szupervízió és a belső szupervízió folyamatát vizsgálja, ami abban segíthet a gyakorló pszichoterapeutának, hogy tudatosabban bírja követni a páciens élményét a terápiás találkozás során. Különös figyelmet fordít az analitikus által elkövetett hibákra, a tudattalan cselekvéses kiélésre. Casement amellett érvel, hogy a terápiás munkánkban inkább nyitottak legyünk, mint dogmatikusak. Érvelését számos esettanulmánnyal támasztja alá, és figyelembe veszi a pszichoanalízis elmúlt száz évének tapasztalatát.

Jodi Picoult - A ​tizedik kör
A ​lányod azt állítja: megerőszakolták. Csakhogy a fiú, akit vádol: a saját szerelme. MIT TESZEL? Daniel Stone egyedüli fehér gyerekként nőtt fel egy amerikai eszkimó faluban, ahol anyja tanítónőként dolgozott, míg őt kiközösítették és gúnyolták. Nem hagyta magát: rosszabb lett minden rosszfiúnál, ivott, lopott és rabolt, amíg ki nem szabadult Alaszka vadonjából, hogy kövesse művészi ambícióit, beleszeretett egy lányba és családot alapított. Tizenöt évvel később Daniel sikeres képregényrajzoló. Felesége Dante Isteni színjátékát tanítja a helyi egyetemen; lánya, Trixie pedig a szeme fénye. Trixie nem tud apja sötét múltjáról – egészen addig, amíg egy randi rémálomba nem torkollik, és Daniel újra azon kapja magát, hogy meg kell küzdenie az indulattal, ami talán nemcsak őt emészti fel, de egész családját és a jövőjét is. Jodi Picoult ebben a regényében erősebb hangot üt meg, mint valaha. Vajon elég-e az apa és lánya közötti elszakíthatatlan kötelék ahhoz, hogy a múlt hibáit végre elengedjük?

Hermann Argelander - Az ​első pszichoterápiás interjú
Régi ​adósságot törleszt a kiadó, amikor megjelenteti Argelander korszakos kötetét. Kéziratos formában évek, évtizedek óta használják a pszichológus-képzésben, továbbképzésben, a szociális munkások oktatásában, és remélhető, hogy a jövőben felfedezik maguknak a jogászat különböző terepein, valamint az emberi erőforrások válogatásában is. Argelander módszerével készült első interjú a puszta adatvételből tartalmas és tudatosan vezetett beszélgetésé alakult át. _Dr. Alpár Zsuzsa, pszichológus_ Az első interjú kimeríthetetlen téma, sokfelé ágaztatható, de a gyakorlat számára minden vonatkozásban fontos. Érdemes és kell vele foglalkozni. Argelander könyve a korai, kezdeti próbálkozások egyike a feltárásra, megvilágításra. Ezen a könyvön át könnyebben juthatunk el a probléma és ezen át a pszichoterápiás folyamat megértéséhez. _Dr. Buda Béla, pszichiáter_

Kollekciók