Ajax-loader

Boglárka Erdős

Rate_positive 6 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

616 napja velünk van 214 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (15)

Isabel Allende - Kísértetház
Kik ​ezek a szellemek, akik végigkísértik ezt a vaskos történelmi, család- és kalandregényt? A Trueba család több nemzedékének különc nő és férfi tagjai? Vagy a chilei társadalom és történelem nemes és kárhozatos alakjai? És mi ez a kísértetház? A maga erejéből meggazdagodott Esteben Trueba földbirtokos-szenátor vidéki kúriája vagy fővárosi palotája? Vagy maga Chile, az "Elnök" és a "Költő", meg a szélhámos politikusok és arisztokraták, vérszomjas katonák és csendőrök, dévaj parasztlegények, prostituáltak, izgága diákok országa, ahol szüntetlenül torzsalkodnak a maradiság áporodott vagy elszánt erői a megújulás álmodozó vagy tettre kész híveivel?: Az 1942-ben született chilei Isabel Allende szándékosan többértelmű választ ad rá ebben az egész évszázadot átfogó és világszerte nagy sikert arató regényfreskóban, amelyben venezuelai száműzetéséből idézi vissza családja és hazája múltját és közelmúltját, személyes viszontagságait és közösségi megpróbáltatásait. És közben mégis átdereng ezen a színességében is nyomasztó képen a mesélés ősi öröme.

Szécsi Noémi - Egyformák ​vagytok
A ​kamera pásztáz: a belvárosi lakásétterem luxusházibulijától, ahol a budapesti kulturális elit felvonul, a romkocsma negyeden át a régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatásáig. A dialógus az Angliából hazatért szabad szájú könyvkiadói jogásznő és a filmforgatáson szakértő labilis idegrendszerű történésznő között folyik. Kisebb szerepekben felvonulnak még az örök feladatuk szerint traumákat okozó családtagok, valahai és jelenlegi szerelmek, az állandó női riválisok, a jól induló pályákat kisiklató mentorok, valamint egy kísérteteket látó örökösnő. Szécsi Noémi harsány színekkel festő, jelenről szóló történelmi regényében futnak össze (vagy feslenek szét végérvényesen) a Bárdy-család történetének a Nyughatatlanokban és a Gondolatolvasóban megismert szálai. Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.

Zalka Csenge Virág - Útban ​az ég felé
A ​világirodalomban számos példa akad arra, hogy költők, írók már tizenévesként kész fegyverzettel, publikálásra érett művekkel jelentkezzenek. Zalka Csenge Virág az ELTE Bölcsészkarán egy olyan afrikanisztikai órámon bukkant fel, amelyen évek óta egy új diszciplína, a szájhagyományozott történelem kutatásának módszertanát igyekszem a hazai oktatásba bevezetni. Úgy vélem, Csenge nem véletlenül választotta ezt a sajátos történelmi kutatási módszertani területet szemináriumi témaként. Amikor később egy szerencsés pedagógiai célzatú érdeklődés nyomán kibukott az alig húszéves régészet szakos diáklány életkorát meghazudtoló széleskörű történelmi, művelődéstörténeti érdeklődése (mitológiai tárgyú művekből több száz kötetet gyűjtött össze), arra is fény derült, hogy alig tizenévesként kezdett írni, megjárt egy sor diákoknak szervezett írói tábort, és szép számmal lapulnak írásművek a tarsolyában. Innen már egyenes út vezetett oda, hogy az ifjú kolléga írásait, közöttük a kötetben szereplő három történelmi "középregény"-t az óraadó tanár elkérje és megismerje. S benne felerősödjön a kiadói alkat, hiszen azonnal "fel kellett fedeznie" a kollégában a tehetséges szerzőt. Azonnal kitűnt ugyanis, hogy esetében a széleskörű történelmi-művelődéstörténeti tájékozottság szerencséskezű témaválasztási képességgel, gondos és tiszta stílussal, a korszerűség megkívánta tablószerűség mellett is a cselekményszövés gördülékenységével párosul. Mindemellett pedig Csenge - spontánul vagy tudatosan? - olyan szemszöget választott könyvei megírásakor, amelyek különös erővel éreztetik, hogyan, miért, milyen értelemben látja egy női személyiség "másképpen" ugyanazt a történelmi eseményt vagy eseménysort. (Biernaczky Szilárd)

Zalka Csenge Virág - Ribizli ​a világ végén
A ​mese akkor él, ha mesélik. Bár a levéltárak és a néprajzi gyűjtemények sok csodálatos történetet őriznek, ezek eredeti formájukban túl távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megmaradtak, mint Hófehérke az üvegkoporsóban, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértőn nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó. A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Van bennük vagány királylány, vidám királyfi, aki a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, eleven személyiség. Ez a könyv bizonyítja, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, ma is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket. Gimesi Dóra író, a Budapest Bábszínház dramaturgja

Abraham Maslow - A ​lét pszichológiája felé
Új ​sorozatunk első kötetének szerzője Abraham Maslow, a humanisztikus pszichológiai irányzat központi egyénisége, akinek neve a köztudatban szinte összeforrt az emberi szükségletek hierarchiáját kifejező motivációs piramissal, amely életművének gerincét alkotja. Ez a műve, amelyet az olvasó a kezében tart, a létezés új távlatát jelentő felső motivációs szintnek, az önmegvalósítás, növekedés szintjének működését mutatja be. „Ma már bizton állíthatjuk, hogy az emberben létezik egy hajlam vagy szükséglet arra, hogy olyan irányban növekedjen, amit általánosságban önmegvalósításként vagy lelki egészségként foglalhatunk össze. Ez azt jelenti, hogy van az emberben egy késztetés a személyisége egységesítésére, a spontán önkifejezésre, a teljes egyediség és identitás elérésére, arra, hogy lássa az igazságot és ne maradjon vak vele szemben, arra, hogy kreatív, jó, és sok minden más legyen. Vagyis az ember úgy épül fel, hogy az egyre teljesebb lét felé törekszik, ami nem más mint amit legtöbben jó értékeknek, derűs nyugalomnak, kedvességnek, bátorságnak, becsületességnek, szeretetnek, önzetlenségnek és jóságnak neveznének." (részlet a 11. fejezetből)

Abraham Maslow - Roberto Assagioli - Ken Wilber - Bevezetés ​a transzperszonális pszichológiába
Az ​Emberközpontú pszichológia sorozat ötödik kötete a transzperszonális pszichológia néhány évtizeddel ezelőtti zászlóbontásának és kibontakozásának időszakába vezeti el az olvasót. Annak a három szerzőnek a mára már klasszikusnak számító cikkeiből és tanulmányaiból mutatunk be néhányat, akik már a kezdetekkor pontosan jelölték ki ennek az új irányzatnak a legfontosabb témáit. A transzcendens tudatállapotokat, a „csúcsélményeket” napjainkban már az akadémikus pszichológia is intenzíven kutatja. A transzperszonális pszichológiának azonban kezdettől fogva a legfőbb célja volt az, hogy ezeknek a jelenségeknek a megismerésével az emberi lét teljesebbé válását és az egészségesebb életet segíthesse elő. "...Eleddig felfedezetlen képességeinkre derítünk fényt, rátalálunk igazi hivatásunkra, önmagukat kifejezni akaró magasabb képességeinkre, amelyeket viszont gyakran elutasítunk vagy elfojtunk a megértés hiánya és a félelem előítéletei miatt. Felfedezzük a mindannyiunkban ott szunnyadó differenciálatlan pszichés energiát is, vagyis a tudattalanunknak azt az alakítható részét, amely a rendelkezésünkre áll és határtalan kapacitást biztosít a tanulásra meg az alkotásra." Roberto Assagioli

Baji Béla - Permakultúra ​és önellátó biogazdálkodás
A ​régóta várt, hiánypótló mű bővített és átdolgozott második kiadása. Hogyan gazdálkodjunk növényeinkkel vegyszerek nélkül? Egyáltalán szükségesek-e a vegyszerek a növényvédelemhez? Mi az a permakultúra? Baji Béla sok hasonló kérdésre ad választ, melyeket gyakorlati tapasztalatokkal is alátámaszt.

Baji Béla - Permakultúra ​és önellátó biogazdálkodás II.
A ​II. kötet egy kiegészítő kiadvány, a szerző legfrissebb tapasztalatait, az idő közben felmerült szakmai problémákat, és megoldásaikat tartalmazza.

Rebecca Skloot - The ​Immortal Life of Henrietta Lacks
Who, ​you might ask, is Henrietta Lacks (1920-1951) and why is she the subject of a book? On the surface, this short-lived African American Virginian seems an unlikely candidate for immortality. In truth, we all owe Ms. Lacks a great debt and some of us owe her our lives. As Rebecca Skloot tells us in this riveting human story, Henrietta was the involuntary donor of cells from her cancerous tumors that have been cultured to create an immortal cell line for medical research. These so-called HeLa cells have not only generated billions of dollars for the medical industry; they have helped uncover secrets of cancers, viruses, fertilization, cloning, and gene mapping. A vivid, exciting story; a 2010 Discover Great New Books finalist; a surprise bestseller in hardcover. Now in paperback and NOOKbook.

Hayden Herrera - Frida
Hailed ​by readers and critics across the country, this engrossing biography of Mexican painter Frida Kahlo reveals a woman of extreme magnetism and originality, an artist whose sensual vibrancy came straight from her own experiences: her childhood near Mexico City during the Mexican Revolution; a devastating accident at age eighteen that left her crippled and unable to bear children; her tempestuous marriage to muralist Diego Rivera and intermittent love affairs with men as diverse as Isamu Noguchi and Leon Trotsky; her association with the Communist Party; her absorption in Mexican folklore and culture; and her dramatic love of spectacle. Here is the tumultuous life of an extraordinary twentieth-century woman -- with illustrations as rich and haunting as her legend.

Marie Darrieussecq - Malacpúder
Rózsaszín ​malac - fekete humor. Marie Darrieussecq, Párizs legújabb nagy irodalmi felfedezettje huszonhét éves egyetemi oktatónő. Malacpúder című, első regényének kiadásáért többen is versengtek, nem véletlenül: könyve hatalmas siker lett. A történet hősnője egy parfümériában vállal munkát, ahol hamar ostrom alá veszik a boltba látogató férfivásárlók. Az eladókisasszony egy nap furcsa tüneteket észlel magán: szokatlanul meghízik, de a teste egyre "pneumatikusabb" lesz, mellbimbói megszaporodnak, hajszálai furcsán megvastagodnak. Különös átváltozása immár baljós következményekkel fenyeget...

Isabel Allende - El ​cuaderno de Maya
Un ​pasado persiguiéndola Un futuro aún por construir. Y un cuaderno para escribir toda una vida. «Soy Maya Vidal, diecinueve años, sexo femenino, soltera, sin un enamorado, por falta de oportunidades y no por quisquillosa, nacida en Berkeley, California, pasaporte estadounidense, temporalmente refugiada en una isla al sur del mundo. Me pusieron Maya porque a mi Nini le atrae la India y a mis padres no se les ocurrió otro nombre, aunque tuvieron nueve meses para pensarlo. En hindi, maya significa ¿hechizo, ilusión, sueño? Nada que ver con mi carácter. Atila me calzaría mejor, porque donde pongo el pie no sale más pasto.»


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Robert Penn Warren - Repül ​a nehéz kő
R. ​P. W. - e három betű Amerikában minden művelt ember számára Robert Penn Warrent jelenti. Költő, regényíró, esztéta; nagyszámú és sokrétű alkotás áll mögötte. Jeles kritikusok, irodalomtörténészek a XX. század amerikai irodalmának élvonalába sorolják, Faulkner és Hemingway mellett emlegetik. Élményvilágának, témaválasztásának, látásmódjának ihletője a Dél, az Egyesült Államok déli területe, annak tájai, emberei, történelmi sorsa, szélsőségekben, szenvedélyekben, ellentétek feszülésében gazdag, lüktető élete. "R. P. W." regényei közül jelen művét értékelik a legtöbbre: modern klasszikusnak tekintik. Egy farmerfiúból lett nagy hatalmú kormányzó fantasztikus karrierjének és tragikus bukásának eseménydús története köré csoportosítva, hatalmas időnyalábot ölel fel. A történet romantikusan érdekes sorsú krónikása, a regény másik hőse 1922-től 1939-ig kíséri feljegyzéseiben a maga, a kormányzó és sok más különös személyiség: kalandos életű férfiak, pompás asszonyok életútját. És ezen túl egy rendkívül érdekes betétrészben felidézi az amerikai polgárháború világát is. Warren jókaisan eseményes meseszövő; ebben a tekintetben regényének cselekményét a legsikerültebb krimi sem múlja felül. Ám rangos író is egyben: az élet, az általa ábrázolt világ teremtette "krimit" mély emberismerettel vizsgálja, bölcseleti tartalommal tölti meg, és vibráló, nemes, gyengéd lírával szövi át.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (8)

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, hanem a se nem tetszetős se nem fiatalos huszadik-huszonegyedik századba. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt - és persze halad ma is - a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot.

Srí Ramana Maharsi - Oltalmazó ​útmutatás
Ahogy ​a mécses még egy utolsót lobban kialvása előtt, egy pillanatra szokatlanul erős fénnyel árasztva el a szobát, hogy azután mindent elborítson a sötétség, úgy lobban fel még utoljára Maharsiban India évezredes spiritualitásának pislákoló lángja, hogy irányt mutasson azoknak, akik önmaguk ad infinitum meghaladására törekednek. Miközben indiaiak, európaiak és amerikaiak kart karba öltve munkálkodnak a hiteles indiai szellemiség felhígításán, és gyanús guruk toborozzák tanítványaikat szerte a Nyugat nagyvárosaiban, megnyugtató tudni, hogy az indiai szellemiség meghozta a maga gyümölcsét a Jádzsnyavalkják, Buddhák, Patandzsalik méltó utódjának: Maharsinak a személyében és életművében.

Antoine de Saint-Exupéry - Citadella
A ​Citadella, mely egy biblikus stílusban írt óriási parabola, nem eleve kész, határozott terv alapján született, hanem - Pascal Gondolataihoz hasonlóan - feljegyzések, gondolatok formájában. Alapkérdése, az Isten keresése, a megtalálás lehetetlenségének tragikus tudata is egyezik náluk. A cél ugyanaz: megkeresni az emberi élet értelmét a családban, az igazságban, az otthonban, a mesterségben, a szeretetben, a boldogságban, a testvériségben, a szabadságban, az emberi közösségben. A lényeg: veszendő létünk elcserélése valamire, aminek értelme van. A hímzőrámájuk felett vakoskodó asszonyok gyönyörű, Isten házát ékesítő hímzett terítőkre cserélik el magukat, a gyermekét ápoló anya egy édes mosolyra, a szegkovács meg a deszkát fűrészelő asztalos hajóra, az építész templomra, az uralkodó népe boldogságára. Mindenkinek megadatik a csere lehetősége: az élet elpusztulhat, de amit másokért alkottunk, az megmarad. Az elcserélődés a mesterségben, mások, a közösség szolgálatában: minduntalan visszatérő témája a Citadellának, de egyúttal alapgondolata Saint-Exupéry egész írói működésének is. Arra kérjük tehát az olvasót, hogy a Citadellát ne tekintse kész műnek, s főleg ne folyamatos olvasmánynak. Lásson benne gondolatgyűjteményt, s ha részletekben, breviárium-szerűnek olvassa, rengeteg szépséget fog benne felfedezni, és eltörölhetetlen, megragadó költőiségű képekbe sűrítve maradnak meg benne a moralista író elmélkedései életről, halálról, a dolgok értelméről.

Aldous Huxley - Pont ​- ellenpont
Huxley ​a 20. századi angol irodalom klasszikus, egészen egyéni utat követő alakja. A Pont – ellenpont őrzi a 19. századi angolszász realizmus hagyományait, de a modern próza, Joyce, Proust, Gide hatása is felfedezhető benne. Regényében az értelmiséget vonultatja fel – mindig is az értelmiségi lét volt fő élményanyaga –, de az angol intelligencia ezúttal nem szerepjátszó művészutánzatok, önmagukba révült holdkórosok, valódi és ál-kretének személyiségében jelentkezik, hanem sokágú és átgondoltan érvényes magatartás-változatokban. A figurák sokaságát bonyolultan tudatos szerelmi, politikai, gondolkodásbeli kapcsolatok fűzik össze és távolítják el egymástól. A nagyformátumú regény negatív hitvallás a világról a „rohadt húszas évek” végén, amelyet társadalmi mozgalmak, politikai pártok nem menthetnek meg többé, és amelyben maga az ember is rommá lett. „Agyunk és ágyékunk közt szakadék tátong – összegezte egyszer a kérdést Rampion Spandrell jelenlétében. – Minél magasabban szárnyal az előbbi, az utóbbi annál mélyebbre süllyed.”

Megzavart_%e2%80%8bnyugalom
Megzavart ​nyugalom Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Megzavart ​nyugalom
Válogatásunk ​nyolc szerzővel illusztrálja a svéd novellairodalom száz esztendejének jellegzetes szakaszait. Strindberg nyitja meg a sort, emberi és írói jellemvonásairól valló néhány elbeszélésével. Feminista eszméktől kótyagos Nórája nyomban megtér a családi tűzhelyhez, mihelyt felkeltik a féltékenységét. Főnixmadárban még hűség és szerelem ölt testet, de keményszívű, önző tábornoklánya már az író nőgyűlöletét tükrözi. Kóbor életének nosztalgiái hajtják a céltalanul bolyongó boldogtalan felügyelőt, s távoli haza megszépítő messzeségének napsugara ragyogja be a dorbézoló szabócska púpos kis alakját, majd klasszikus remekléssel tömöríti fél ív papirosra egy emberélet minden boldogságát és kínját. Söderberg, a svédek Maupassant-jaként emlegetett nagy prózaíró szánakozó mosolyt kelt ványadt kis doktorával, amint életre kelti férfiúi önérzetét a kölcsönbundában. Piraten elgyönyörködtet mesélő anekdotázásával, az öreg Hazudi, a bibliás lány és még sok eredeti figurájában. Az irodalmi Nobel-díjas Eyvind Johnson groteszkbe hajló karikírozó kedvvel hozta létre címadó novellánk öregedő szép lányát, aki végül már a részeges mázolóval is beéri. Lo-Johansson, a svédek élő klasszikusa sokszínű festőiséggel ábrázolja az emberi szenvedélyeket, a szerelmet, a nagyratörést, a Váltott lovakkal gazdag parasztjának kapzsiságát és ravaszságát. Zárókövül szolgál a svéd irodalmi életet összefogó központi nagy tekintély, a lírikus, prózaíró és esszéista Lenin-díjas Artur Lundkvist, akinek sokoldalúságát a kötetünkben szereplő néhány novella is tanúsítja. Nem törekedtünk teljességre, sok név szerepeltetésére, ehelyett inkább minden szerzőnek hosszasabban adjuk meg a szót, hogy az olvasó ne a csatolt irodalmi kommentárokból, hanem elbeszéléseikből alkothasson képet írói jellegzetességeikről.

Tenzin Wangyal Rinpócse - Gyógyítás ​formával, energiával és fénnyel
A ​tibeti bön sámánisztikus világnézetében a föld, víz, tűz, levegő és tér öt elemét a természet nyers erői teszik hozzáférhetőkké, és nem fizikai lények kapcsolódnak a természetes világhoz. A tibeti tantrikus szemléletben az elemeket ötfajta energiájaként ismerik, és jógimozgásokkal, légzésgyakorlatokkal és vizualizációkkal hozzák egyensúlyba. A legmagasabb tanításokban, a dzogcsenben az elemeket az egyén sugárzásaként értelmezik, és tiszta tudatossággal érik el. Ez a könyv az olvasónak gyógyító meditációkat és jógigyakorlatokat ajánl mindhárom szinten. Tenzin Rinpocse szándéka ezzel a könyvvel, hogy megerősítse a kapcsolatunkat a természetes világ szent arculatával. Magyarázataival útmutatást ad ahhoz, hogy bizonyos gyakorlatok miért szükségesek, és a gyakorlásuk milyen helyzetben hatásos. Kézkönyvet tartunk a kezünkben, amelyből megtudhatjuk, hogyan alakítsuk nyugtalan, korlátozott, kényelmetlen azonosságunkat nyitottá, békéssé és alkalmassá. A világot szintén át tudjuk változtatni, hogy halo anyagból és vak folyamatokból szent tájjá alakuljon, mely életerővel telített, és lények végtelen változatosságával.

Péterfy Gergely - Péterfy-Novák Éva - A ​panda ölelése
A ​népszerű író-házaspár, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely közös kínai utazásának könyve A panda ölelése. Hogyan és miért érzik magukat egyre otthonosabban a számukra is idegen és nehezen kiismerhető Kínában? - ennek a közvetlen, mindennapi tapasztalatáról számolnak be mindketten, ugyanarról másképpen. Az eltanulhatatlan életszeretet - az viszont közös.

Eugen Herrigel - A ​zen-út
Nem ​véletlenül inspirált oly sok embert Eugen Herrigel ezen világhírű munkája -A zen és az íjászat művészete című műve mellett-, a keleti gondolkozás megismerésére, hiszen személyes tapasztalatait összefoglaló könyve egyszerre tanúskodik filozófiai műveltségről és a keleti gondolkozás ismeretéről. Herrigel volt azon első nyugatiak egyike, aki közvetlenül megismerkedhetett és elmélyedhetett a zen-buddhizmusban, miközben a 20-as években - heidelbergi tanító évei után - a Tokiói Császári Sendai Egyetemen filozófiát oktatott. A zen misztikáját állította vizsgálódásainak középpontjába, azon utat, amely e szellemiség sajátos megérinthetetlenségén keresztül vezet el a buddhizmus lényegéhez. Céltudatos keresése során azonban hamarosan meg kellett tanulnia: nem is olyan egyszerű a zen megértése, mivel a zennek sem doktrínája, sem dogmája nincsen. S talán épp ezért választotta könyve egyik vezérgondolatává a következő sorokat: a szó önmagában véve kevesebb, mint a gondolat, a gondolat pedig kevesebb, mint a tapasztalás.


Sikeres happolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult happolása sem.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

614266_5
elérhető
99

Hermann Hesse - Sziddhárta
Nyugat-Európában ​sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a huszadik század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író "hindu regéjét", és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok - például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp -, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság. Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta az emberiséget.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (13)

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

William Golding - A ​Legyek Ura
"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Ken Kesey - Száll ​a kakukk fészkére
A ​félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az Isten, Mr. Rosewater / Az ötös számú vágóhíd
Az ​amerikai Kurt Vonnegutot eddig részben tudományos-fantasztikus íróként ismerte a magyar olvasóközönség. Kötetünkben közreadott két kisregénye is bővelkedik fantasztikus elemekben, amelyek azonban szervesen beépülnek a XX. század társadalmi-történeti valóságába. Az Áldja meg az Isten, Mr.Rosewater az őrület és az ép elme határmezsgyéjéről, a farkasétvágyú kapitalizmus és az idealista lelkesedés groteszk együttéléséről írt, a reális és az abszurd között mozgó alkotás. Az ötös számú vágóhíd részben az író személyes emlékein alapul: amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, melynek során a város nagy része és 130 00 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.

Kurt Vonnegut - Az ​ötös számú vágóhíd
A ​könyv részben az író személyes emlékén alapul; amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, amelynek során a város nagy része és 150 000 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.

614266_5
elérhető
99

Hermann Hesse - Sziddhárta
Nyugat-Európában ​sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a huszadik század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író "hindu regéjét", és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok - például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp -, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság. Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta az emberiséget.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Egy ​nevetséges ember álma
Az ​Egy nevetséges ember álma című elbeszélésben Dosztojevszkijnek egyik legfőbb mondanivalója nyilvánul meg: az emberi életbe vetett hatalmas optimizmus. A mű 1877-ben jelent meg Az író naplója áprilisi számában. A fantasztikus novella főszereplője egy jelentéktelen ember (még a nevét sem tudjuk meg), akit mindenki annak tart, sőt ő önmagát tartja a legjelentéktelenebb embernek a világon. Számára már minden mindegy, mindaddig amíg nem találkozik egy kislánnyal. A gyermek egy késő esti órán tőle kér segítséget haldokló anyja számára, de a jelentéktelen ember elzavarja. Mivel öngyilkosságot készül végrehajtani (már 2 hónapja), úgy gondolja, hogy számára már teljesen mindegy, hogy mi történik ezen a földön. Otthon azonban még azelőtt elalszik, hogy megkísérelné maga ellen e bűnt. Álmában egy tökéletes paradicsomi világba jut el. Itt nincs tudatosság, tudomány, bölcsesség, csak a feltétel nélküli szeretet. Nincs egyén csak a közösség, az egész újonnan megismert föld és lakói (minden élőlény) egy egyetemes nagy család. Itt azonban rádöbben, hogy ő az elhagyott földet mindennél jobban szereti, az összes szennyével és bűnével együtt. Ő a jelentéktelen ember lesz az aki megmérgezi e paradicsomi létet, s ebben a háborítatlan világban is megszületik a gyarlóság és szenvedés. Hősünk álmából felébredve úgy érzi, hogy itt a földön neki ezt az idilli állapotot kell hirdetnie. Ezután apostolként akarja járni a világot. Első tettként megkeresi a segítségért esdekelő kislányt.

Kollekciók