Ajax-loader

Grenadine

Rate_positive 28 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

361 napja velünk van ma itt járt

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (94)

John Irving - Garp ​szerint a világ
Jenny ​Fields, a cipőkirály leánya ápolónőként dolgozik egy bostoni kórházban. Férjhez menni nem akar, gyereket viszont igen, ezért egy haldokló háborús sebesülttel ejteti magát teherbe. Ily módon egyszer s mindenkorra végzett a férfinemmel, a továbbiakban a gyermek nevelésének szenteli életét - elszegődik egy iskolába ápolónőnek hogy fia, Garp fejlődésének menetelét, választott tantárgyait, tanárait is ellenőrizni tudja. Kész csoda hogy ezek után Garpból normális ember lesz, hogy a világban - annak minden borzalmával: erőszak, gyilkosság, megbecstelenítés, autóbaleset, csonkítás - mégis megállja helyét. Garp írónak készül. Minő véletlen, ekkor már az anyja is. Bécsben töltött tanulmányútjuk s az ott létrejött alkotások eredményeképpen Jenny tesz szert nagyobb hírnévre, akaratlanul egy feminista mozgalom élére kerül, emiatt később híressége jutalmául erőszak áldozata. De első művével Garp is pályadíjat nyer - szerelme kezét, aki csakis híres, de legalábbis a hírnév irányába mutató íróhoz hajlandó feleségül menni. Boldog házaséletüket egy ideig nem árnyékolják be házasságon kívüli kapcsolataik - a nem várt borzalmak épp ezért annál elemibb erővel érik az érdekelteket s az olvasót. John Irving groteszk, posztmodern rémmeséje jelentős mű, az elmúlt évtized amerikai irodalmában kevés a hozzá fogható maradandó érdekességű újdonság.

Mikola Péter - Zorka ​és Berci kalandjai
Újra ​itt van Zorka, a kíváncsi kislány, aki öccsével, Bercivel folyton izgalmas kalandokba keveredik. Zorka ezúttal kifaggatja az óvoda legrosszabb gyerekét, a rettegett Bütyköt, hogy miért jó rossznak lenni, testvérével feltalálja a szülő-távirányítót, megtanít egy bácsit mosolyogni, és néhány nap erejéig valódi indiánlányként él az erdőben. A kalandok közepette sokat beszélget az őt körülvevő világról apukájával és anyukájával, akik igyekeznek minden kérdésére választ adni. Cserfes kis hősnőnk bármikor kész arra, hogy új dolgokat ismerjen meg, és természetesen a barátokkal való közös játék és hancúrozás ezúttal sem maradhat el. Mikola Péter hosszú évek óta szórakoztatja a gyerekeket lemezeivel és zenés műsoraival. A Zorka-mesék - Zorka és Berci kalandjai a szerző harmadik mesekönyve. "Ez a mesekönyv a szeretetteljes családi élet "tankönyve". Játéknyelven szól fiúknak, lányoknak, szülőknek. Szórakoztató, egyben tanulságos mintákat nyújt mindennapi helyzetekre." (Károly Sára klinikai szakpszichológus)

Jung Chang - Jon Halliday - Mao ​- Az ismeretlen történet
Akit ​itt megismerünk, nagyon távol áll az eddigi Mao képtől. Ezt az embert korántsem idealizmus, vagy ideológia vezérli. Egyre törekszik felfelé, Sztálin egyengeti az útját. Mao hazug mítoszt gyárt, zsarol, intrikál, mérgez, hogy célját elérje... Pedáns történetírás a Vadhattyúk mesemondói hangján. (A Vadhattyúk Jung Chang előző könyve, amely három női sorsot dolgoz fel a maoista Kínában.) A kötet mögött évtizednyi kutatómunka áll: a szerzők felkeresték és megszólaltatták a kötet számos még élő szereplőjét.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Ayn Rand - Az ​ősforrás
A ​huszadik század egyik meghatározó irodalmi alkotása, Az ősforrás 1943-as megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend. A romantikus és filozofikus mű az 1930-as évek pezsgő időszakában, New York világvárossá válásának idején játszódik. Főhőse, Howard Roark, az alkotó szellemű, megalkuvást nem tűrő építész fáradhatatlanul harcol mindazok ellen, akik alávetik saját énjüket mások akaratának. Megingathatatlan személyiségének és kiállásának köszönhetően folyamatosan konfliktusokba keveredik riválisaival, leginkább az ambiciózus Dominique Franconnal, aki mindent megtenne azért, hogy háttérbe szorítsa őt. Rand nagyszabású regénye óda az individualizmushoz mint az előrelépés nélkülözhetetlen alapeleméhez, és az egyénhez, amely az emberi haladás mindenkori ősforrása… A szerző a következőképpen foglalta össze írásaiban is megnyilvánuló gondolatvilágát: „Filozófiám, lényegét tekintve, azon az elképzelésen alapul, miszerint az ember hősi lény, aki élete erkölcsi céljának saját boldogságát tekinti, legnemesebb tevékenységének alkotó teljesítményét tartja, és akinek egyetlen abszolútuma az értelem.”

Erich Fromm - A ​szeretet művészete
Művészet-e ​a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, "beleesik"? Ez a könyvecske - noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja - az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Alessandro Baricco - Háromszor ​hajnalban
Három ​történet, három epizód egy szálloda halljában. Meg egy kocsiban. Titkok és érzelmek, féltett gondolatok és sejtelmes vallomások - más és más köntösben. E könyv főszereplői azzal a dilemmával szembesülnek, hogy folytassák-e tovább megszokott életüket, vagy vállalják-e az újrakezdés kockázatát. Életük titkokat rejt, történetük egy krimi izgalmasságát kínálja. És mire a hajnal reggelbe fordul, valamennyi titokra fény derül...

Harper Lee - Menj, ​állíts őrt!
A ​26 éves, már New Yorkban élő Jean Louise Finch Scout meglátogatja az alabamai Maycomban idős apját, Atticust. Még mindig nem enyhültek az amerikai Délt formáló polgárjogi és politikai feszültségek, és a fiatal nő találkozásába szülőföldjével keserűség vegyül, amikor kellemetlen igazságok derülnek ki összetartó családjáról, szeretett városáról és a szívéhez legközelebb álló emberekről. Elárasztják gyerekkorának emlékei, kételyek ébrednek benne, vajon valódi értékek-e azok, amikben eddig hitt. A Ne bántsátok a feketerigót! és a Menj, és állíts őrt! érzékenyen megírt történet egy kamaszlányról, majd egy fiatal nőről, egy fájdalmakkal teli, de elkerülhetetlen átalakuláson áteső világról. Az 1950-es években született és évtizedekig a fiókban őrzött Menj, és állíts őrt! közelibb képet ad Harper Lee emberi és írói erényeiről. Az eddig egykönyvesnek hitt író most végre közreadta a múlt illúzióival való leszámolás, a bölcsesség, az emberség és az érzelmek humorral, szeretettel, könnyed pontossággal megírt regényét. Megrendítő egyszerűséggel és őszinteséggel idéz fel egy több mint fél évszázaddal ezelőtti kort, amelynek nagyon is van üzenete a mához. Nem csak megerősíti a később alkotott és azonnal világhírt hozó Ne bántsátok a feketerigót! című regény elévülhetetlen értékeit, hanem kiegészíti, hozzátesz, mélyebb kontextusba helyezi az immár klasszikus művet.

Marcel Proust - Swann
Jellegzetes ​alakjai, Swann a léha műkedvelő, Guermantes hercegnő, a nagyvilági dáma, Francoise, a szakácsnő, Verdurinék, a társasági élet zsarnokai, és rabszolgái, Bergotte, az író, Berma a nagy színésznő és még mások oly eleven típusok, hogy már bevonultak a Rastignacok, a Goriot-k, a Sorelek, a Bovarynék társaságába. A mai olvasót talán a századvégi francia társadalom prousti ábrázolása köti le elsősorban, az író aprólékosan elemző, megjelenítő módszere, amely a tájak, a tárgyak, az emberek pontos és árnyalatos rögzítésében, az élet valóságának sajátos érzékletességével tárja fel egy letűnt korszak arisztokratáinak semmittevő, hívsággal teli, önző és üres életét, és mint Rembrandt fényárnya az alakokat és tárgyakat - mindent a mesélés, az emlékezés, a költészet légkörébe burkol.

Vida Ágnes - Anyapszichológia
Ki ​vagyok én? Jó anya vagyok? Jól csinálom? - merül fel gyakran az anyákban. Néha ki is mondja a kérdést, máskor csak a szemében kanyarog a kérdőjel. Miért kérdezzük ezt? Miért fontos, hogy elég jók vagyunk-e? Miért leszünk bizonytalanok, ha más másként csinálja, másként tudja, másként érzi? Ha neki könnyebben megy? Miért neurotikusak, túlaggódók a mai anyák? Miért érzik úgy, hogy folyamatosan bizonyítaniuk kell a különféle szerepeikben: anyaként, társként, szeretőként, munkaerőként? Miért nem tudnak felhőtlenek lenni? Miért csupa kérdőjel számukra az anyaság? Miért nem tudjuk az élet természetes részeként kezelni? Miért nem érezzük az anyai ösztönt? - ezeket a kérdéseket teszi fel és válaszolja meg az Anyapszichológia c. könyv. Igyekszik megfogalmazni a kimondhatatlant: az anyák szerteáradó érzelmeit. A bűntudatot, az aggódást, a félemet, az egymásban való feloldódást, a testi és lelki szimbiózist, a szeretetet. Azt, ahogyan a kislányból nő, a nőből anya válik. Végigkísér az anya belső utazásán a fogantatástól kezdve a várandósságon át a szülésen keresztül egészen a gyermek felnőtté válásáig.

A_%e2%80%8bl%c3%a1nyok
elérhető
11

Emma Cline - A ​lányok
Észak-Kalifornia, ​a hatvanas évek vége. A tizennégy éves, kallódó tinédzser, Evie Boyd nyáron megpillant egy csapat lányt a parkban. Mágnesként vonzza veszedelmes szabadságuk, féktelenségük, és legfőképp Suzanne, az egyik idősebb lány. Evie hamarosan útnak is indul vele arra a farmra, amely egy szekta karizmatikus vezetőjének bázisa. Evie varázslatosnak tartja a hegyek rejtette, hátborzongató ranchet, pedig a házban és környékén minden rohad. A magányos kamasz kétségbeesetten vágyik rá, hogy befogadják. Miközben egyre több időt tölt távol otthonától, és rajongása Suzanne iránt egyre nő, szinte észrevétlenül sodródik a szekta által elkövetett véres eseményekbe. Emma Cline első regényében lebilincselő és emberközeli emléket állít a Manson-gyilkosságoknak. Ez a könyv az ártatlanság, a vakhit és a kiábrándulás sokkoló története.

José Saramago - Az ​elefánt vándorútja
A ​XVI. század derekán III. János portugál király azzal lepte meg házasulandó unokaöccsét, az osztrák Miksa főherceget, hogy a nászajándékhoz ráadásként küldött neki egy indiai elefántot. Az ajándékozási ceremóniáról igen keveset tudunk, csak néhány forrás emlékezik meg róla. Ezekből a szűkszavú beszámolókból kiindulva az áradó írói fantáziával megáldott José Saramago egykori nagy regényeihez mérhető művet alkotott, lenyűgöző történetbe foglalta az elefánt hosszúra nyúló vándorútját Belémből, a portugál királyi udvarból fél Európán, az Alpok hágóin át az osztrák fővárosba. Nem tudjuk, hogy a könyv olvasása közben mit csodáljunk jobban: elbeszélői stílusát-e, amely írói munkásságának legmaradandóbb pillanatait idézi, a valóságos és kitalált személyek egymás mellett szerepeltetését-e, amelynek révén a valóság és a képzelet oly mértékben egybeolvad, ahogyan csak a legnagyobb művészi alkotásokban szokott, vagy figurateremtő erejét és azt az elnéző derűt, amellyel az iróniára és gunyorosságra hajlamos José Saramago az emberi gyöngeségeket megmutatja. A Nobel-díj odaítélése után tíz évvel megírt Az elefánt vándorútjá-ban Saramago teljes irodalmi fegyverzetében lép újra elénk.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (7)

Karin Alvtegen - Árnyak
Gerda ​Persson egyedül él, így a hiánya napokig nem tűnik fel senkinek. Amikor végül rátörik stockholmi otthonának ajtaját, ő már halott. A lakásban tökéletes rend és tisztaság uralkodik, s minden jel arra mutat, hogy az elhunyt után nem maradt rendezetlen ügy. Ám amikor a szociális munkás kinyitja a hűtőszekrényt, hihetetlen látvány tárul a szeme elé: a gép dugig van egy rendkívül népszerű Nobel-díjas író gondosan befóliázott, névre dedikált könyveivel. Vajon milyen titkokat rejt e különös, zúzmara lepte gyűjtemény? Mit mond el Gerdáról és Axel Ragnerfeldtről, a magának való íróról, akit egy egész nemzet istenít...?

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) - Új ​egyensúly
"Úgy ​gondolom, ebben a könyvben igen összetett, sokrétű megközelítésben olvashatsz a férfi és nő egymáshoz való viszonyában bekövetkezett változásokról. Az írás ideje alatt végig arra koncentráltam, hogy éber maradjak, ne essek túlzásokba, igyekezzek pontos és indulatmentes lenni, hogy átfogó képet nyújthassak a témáról. Törekedtem arra is, hogy a belső hangra figyelve olyan útmutatást adjak, mely férfinak, nőnek egyaránt előre vivő. Remélem, megtalálod benne mindazt, ami segít ennek a globális változásnak a megértésében, és saját, egyéni változásodban. Hiszen az élet maga a változás. Nem olyan régen még az is közfelháborodást keltett, hogy a George Sand férfi művésznevet viselő francia írónő a 19. század közepén nadrágot vett fel. (És tudjuk jól, vannak kultúrák, ahol ez ma is megdöbbentően hatna.) Ma viszont már természetes – sőt, egyre inkább igényelt és támogatott a nők szerepe olyan területeken – pl. közéletben, politikában –, amelyeket korábban kizárólag férfiak képviselhettek. Hatalmas változás történt, rövid idő alatt. És ez a sok-sok jel és jelenség, ami fizikai, érzelmi, szellemi és lelki szinten is megmutatkozik az életünkben, már egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy végig kell gondolnunk mindazt, ami velünk, bennünk és körülöttünk történik. A könyvem címe Új egyensúly. Ez két dolgot feltételez. Az egyik: hogy már volt valaha egyensúly férfi és nő közt, a másik: hogy ez most egy új minőségbe fordul át, változik. Mi az, amit érdemes megtartani, és mi az, amit érdemes magunk mögött hagyni? Erre keresem a válaszokat úgy egyéni életemben, mint ebben a hatalmas globális változásban. Figyelmem fókuszába most a férfi és nő viszonyát helyeztem, több szintről vizsgálva meg azt, ami volt, és amiben most benne vagyunk."

Ingo Schulze - Új ​életek
1990, ​Altenburg, Kelet-Németország. Enrico Türmer színházi dramaturg új életet kezd, ahogy körötte az egész ország is új életre ítéltetett a Fal leomlása után. Türmer, miután titkos írói ambícióiról lemondott – hiszen miről lenne értelme írni, amikor már mindenről szabad? –, ellenzéki társaival újságot alapít, és lépésről lépésre sajátítja el a sajtóvilág farkastörvényeit. A nyugatnémet szponzorok, hirdetők, ügyeskedők diabolikus serege cseppet sem hat rá nyomasztóan, Türmer élvezettel tanul bele a kapitalizmusba – amitől azonban régi élete és az ahhoz tartozó emberek válnak egyre távolibbá és idegenebbé. Felfedezőútján Mephistóként vezeti őt a titokzatos, mindenütt jelenlevő és minden szálat a kezében tartó Clemens von Barrista, akitől a rulett – és az új élet – legfontosabb szabályát is megtanulja: ha a tétet mindig megduplázzuk, végeredményben sohasem veszíthetünk… Enrico Türmer életének erről a fordulópontjáról az 1990-es év első hónapjaiban írott levelei tudósítanak, amelyekben három „szerelmének”: az NSZK-ba emigrált nővérének, Verának, gyermekkori testi-lelki jó barátjának, Johann-nak és egyszer látott imádottjának, a nyugatnémet Nicolettának számol be múltjáról és jelenéről. Miközben Türmer a megszűnt NDK nyomait kutatva próbálja megérteni akkori és mostani viselkedését, szinte észrevétlenül létrehozza azt, amiért oly sok éven át hiába küzdött: a tökéletes regényt. Esterházy Péter Ingo Schulze korábbi regényéről, a Szimpla sztorik-ról már megjegyezte, hogy Schulze fontos magyar könyvet írt. Ez az Új életek-re is igaz. Megírta a mi történeteinket is: hogy milyen volt a Nyugatról kapott csomag felbontásának izgalma, hogy milyen volt először Nyugaton (társasutazás Párizsba), és hogy milyen a hétköznapi élet akkor, amikor minden változik, amikor senki nem tud semmit, csak azt, hogy semmi sincs úgy, ahogy lennie kellene – bár az sem teljesen világos, hogyan is „kellene lennie”. Ingo Schulze 1962-ben született Drezdában. A jénai egyetemen klasszika-filológiát tanult, ezután Altenburgban dolgozott, előbb színházi dramaturgként, majd újságszerkesztőként. 1993-tól Berlinben él. Első könyvét, A boldogság 33 pillanatá-t 1995-ben aspekte díjjal jutalmazták, az 1998-as Szimpla sztorik után pedig a rangos New Yorker a „hat legjobb európai fiatal író” közé sorolta. 2001-ben Joseph Breitenbach-díjjal tüntették ki. Könyvei 25 nyelven jelentek meg.

Doris Lessing - Megint ​a szerelem
Gyönyörű ​mulatt lány volt Julie Vairon. Szerelmével Dél-Franciaországba szökött, végül mégis egyedül maradt erdei házában, távol a város rosszindulatú pletykáitól, az olajfák és leanderek árnyékában. Akik hallották földöntúli zenéjét, vagy látták rajzait, elnémultak. Némelyek állítják, éjjelente meztelenül táncol a fák között, és úgy úszik a vad sodrású folyóban, mint a vidra. S énekét hallani vélték még a tragédia után is. Száz évvel később a londoni Zöldmadár társulat alapító tagjai elhatározták, felkeresik a házat, hogy a romok mellett megelevenítsék a lány történetét. Ám a színpadi próbák féktelen hevében észre sem veszik, mint kúszik Julie mindannyiuk bőre alá, hogyan veszi birtokba sorsukat, s miképpen éri utol őket megint a sokszínű, olykor boldogságot hozó, olykor halálos szerelem. 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A nyolcvannyolc éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismerté. Az ötödik gyermek és A fű dalol című művek után idén a Megint a szerelem és Az aranyszínű jegyzetfüzet című regényekkel folytatjuk Lessing életműsorozatát.

Primo Levi - Angyali ​pillangó
A ​20. század egyik legismertebb olasz írója _Primo Levi_ 1919-ben született Torinóban, és egész életében szülővárosában élt, kivéve a II. világháború éveit. 1987-ben öngyilkos lett. Auschwitzról írt két világhírű visszaemlékezése magyarul is megjelent _Ember ez?_, _Fegyvernyugvás_ címmel. Hivatása szerint kémikus és író - írt regényt, novellát, esszét, visszaemlékezést és verset. Miután túlélőként Auschwitzból visszatért Torinóba, rendszeresen jelentek meg írásai először szülőhazájában, majd világszerte számos nyelven. Az _Angyali pillangó_ című novelláskötet harminchárom írást foglal magába, négy kitűnő fordító tolmácsolásában, _Székács Vera_ a szerzővel folytatott interjújával kiegészítve. "Nem hiszek a csodákban, csak a véletlenekben; az én sorsomban is nagy szerepet játszottak. Hiszek a statisztikai szabályban: a leggyakrabban azok az események történnek meg, amelyeknek nagy a valószínűsége (a lágerben a halál), de néha olyasmi is történik, ami teljességgel valószínűtlen, és az ilyen eseményeket a >>kis okok<< közrejátszása idézi elő. (...) Vannak optimista és vannak pesszimista napjaim, de amikor pesszimista vagyok, akkor inkább nem írok; nemcsak azért, mert nincs kedvem írni, hanem azért sem, mert nem akarom megfertőzni az olvasóimat a pesszimizmusával. Igyekszem optimista lenni, és elég gyakran sikerül is: hiszen azt sem felejtettem el, hogy magam is milyen >>csodának<< köszönhetem a megmenekülésemet, és hajlamos vagyok azt hinni, hogy a legnehezebb helyzetből is lehet kiutat találni." _Primo Levi_

Szvetlana Alekszijevics - Elhordott ​múltjaink
Milyen ​embert hozott létre a "szocialista" társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, "a kommunizmus bukása" mögött? Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keres választ könyvében, de nem száraz fejtegetésekben, hanem számtalan emberi sorson keresztül. Évtizedek óta gyűjti ezeket a történeteket, a közelmúlt fáradhatatlan krónikásaként, és az emberek megnyílnak neki, mert látják, hogy igazi empátiával találkoznak. Ez a könyve immár az ötödik darabja "Az utópia hangjai" című ciklusának: ezekben a "polifonikus regény-vallomásokban" emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized. A világhírű belarusz írónő könyvei harmincöt nyelven jelentek már meg (kettő magyarul is: A háború nem asszonyi dolog; Fiúk cinkkoporsóban), számtalan díjat kapott, és a Nobel-díj legnagyobb esélyesei között is számon tarják. Könyvei alapján világszerte számos film, színdarab és rádiójáték készült.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (26)

Evelyn Grill - A ​gyűjtő
Az ​ötvenes éveiben járó Alfred Tähweig mániákus, lassanként ön- és közveszélyessé váló gyűjtőszenvedély rabja. Gyűjti a protéziseket, az esernyőket, a régi újságokat, műsorfüzeteket és a különös elvesztett tárgyakat. Alfrednek magányos foglalatossága ellenére is vannak barátai: a "törzsasztal" tagjai, akik hetente egyszer egy elegáns étteremben gyűlnek össze és általában igen intellektuális témákról beszélgetnek. A törzsasztalnál ülők sajnálattal nézik Alfredet, holott a férfi szemszögéből talán ők a sajnálatra méltók: Uta, a szociálpedagógus, aki mindenki mentőangyala szeretne lenni, de ebből kevesen kérnek; Georg, az egyetemi professzor, aki örök bizonytalanságban él rideg barátnője miatt; Dora, az írónő, a professzor barátnője, aki szerint aki jó ember, az nem lehet jó író; Kyra az egykori pszichológus, most önjelölt művész és barátja, a galériatulajdonos. A heti baráti beszélgetések egyre gyakrabban Alfredre terelődnek, aki mind ápolatlanabbul - igaz, töretlen jókedvvel és mindig újabb, talált ajándékokkal - jelenik meg. Amikor egy szerencsétlen szemétválogatás során Alfred vérmérgezést kap, és kórházba kerül, a törzsasztal azonnali cselekvésre szánja el magát: kitakarítja Alfred szemétlerakóvá vált otthonát. A kórházból hazatérő férfi azonban egy cseppet se örül barátai jótéteményének... Evelyn Grill regénye egyszerű parabola a boldog, szuverén egyén és az őt betagolni kívánó társadalom konfliktusáról, szatirikus és kíméletlenül pontos pillanatfelvétel az egymás mellett élő emberek, a kiüresedő barátságok koráról. Alfred Tähweiget, a gyűjtőt mindannyian ismerjük. És ahogy a legjobb barátai, bizonyára mi sem ismerjük igazán.

Daniel Keyes - Az ​ötödik Sally
Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Irwin ​Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

Joseph Heller - Valami ​történt
Valami ​történt Bob Slocummal, a negyvenes évei derekán járó, jómódú, családos, középszintű vezető hivatalnokkal. Valami valamikor történt vele, ami félresiklatta az életét. Bob Slocum a neurotikus emberek rögeszmés megszállottságával kutatja életében és emlékezetében ezt a fordulópontot. Ilyen fordulópont persze nincs, az oknyomozó és egyre ziláltabb monológ is csak tünete a mélyebb gyökerű bajnak, a személyiség széthullásának. Bob Slocum mindazonáltal szorongásaival, zaklatottságával, elembertelenedésével egyszersmind nagyon is "normális" ember. Heller regényének legfőbb mondanivalója éppen ez: az amerikai szervezeti-vállalati embernek, az amerikai életforma e kulcsfigurájának normális élete maga a neurózis. A Valami történt regénytechnikai szempontból is bravúros teljesítmény. Szorongató, kegyetlenül pontos analízise egyszerre készteti az olvasót gyötrelmes azonosulásra és ironikus kívülállásra, amit Bob Slocum maga is szinte ilyen, kétfelé hasadt tudattal vizsgálja önmagát. És ezt a tudathasadásos állapotot, híven a regény alapképletéhez, mindig a "normális" hétköznapi élet közegében, a munkahelyi és az otthoni kisvilág mindig konkrét, mindig megragadóan hiteles és jellemző helyzeteivel teremti meg Heller, egy percre sem feledkezve meg az amerikai regényírónak arról a kimondatlanul is kötelező alapelvéről, hogy az olvasó a történetre kíváncsi.

Junot Diaz - Így ​veszíted el
Junot ​Diaz kötete egymáshoz kapcsolódó történetek füzére, melyek középpontjában a szerelem áll, csak épp más-más jelzővel: szenvedélyes, tiltott, haldokló, anyai. A szerelem pedig maga is „idegen” egy idegen földön, hiszen New Jerseybe szakadt dominikaiak közösségében járunk, akik gyötrelmesen próbálják összekapcsolni a két világot, hogy életteret találjanak maguknak. Az energikus és ötletes, gyengéd és humoros szöveg elénk tárja az emberi szív határtalan sóvárságát és elkerülhetetlen gyengéit. Junot Diaz a Dominikai Köztársaságban született és New Jerseyben nevelkedett. Már Drown című első novelláskötete nagy visszhangot váltott ki, majd regénye, a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao 2008-ban elnyerte a Pulitzer-díjat. Az Így veszíted el 2012-ben jelent meg tovább öregbítve fiatal szerzője hírnevét.

Bálint Ágnes - Mazsola ​és Tádé
Mazsola, ​a tv-ből és a képeskönyvekből egyaránt jól ismert kismalac, váratlanul testvért kap. Mazsola - éppúgy, mint a gyerekek - duzzogva és féltékenykedve figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény között. Azután - éppúgy, mint a gyerekek - megszereti kistestvérét, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor ő volt az egyetlenke. Bálint Ágnes kedves mesefűzését bábfényképek illusztrálják.

Csáth Géza - Egy ​elmebeteg nő naplója
E ​század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa. Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.

Joyce Carol Oates - Luxusvilág
Klasszikus ​hős vagyok vagy jelentéktelen senki? Őstípus vagy tucatfigura? Már minden szenvedés a könyökünkön jön ki? Egy tizennyolc éves gyilkos írja le életét Joyce Carol Oates könyvében. Olykor profetikusnak nevezik a ma már világhírű szerzőnőnek ezt a fiatalkori művét: úgy ábrázolta 1968-ban az amerikai kertvárosok lidércnyomásos luxusvilágát, hogy könyve manapság még pontosabbnak, még riasztóbban valószerűnek hat.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (26)

Evelyn Grill - A ​gyűjtő
Az ​ötvenes éveiben járó Alfred Tähweig mániákus, lassanként ön- és közveszélyessé váló gyűjtőszenvedély rabja. Gyűjti a protéziseket, az esernyőket, a régi újságokat, műsorfüzeteket és a különös elvesztett tárgyakat. Alfrednek magányos foglalatossága ellenére is vannak barátai: a "törzsasztal" tagjai, akik hetente egyszer egy elegáns étteremben gyűlnek össze és általában igen intellektuális témákról beszélgetnek. A törzsasztalnál ülők sajnálattal nézik Alfredet, holott a férfi szemszögéből talán ők a sajnálatra méltók: Uta, a szociálpedagógus, aki mindenki mentőangyala szeretne lenni, de ebből kevesen kérnek; Georg, az egyetemi professzor, aki örök bizonytalanságban él rideg barátnője miatt; Dora, az írónő, a professzor barátnője, aki szerint aki jó ember, az nem lehet jó író; Kyra az egykori pszichológus, most önjelölt művész és barátja, a galériatulajdonos. A heti baráti beszélgetések egyre gyakrabban Alfredre terelődnek, aki mind ápolatlanabbul - igaz, töretlen jókedvvel és mindig újabb, talált ajándékokkal - jelenik meg. Amikor egy szerencsétlen szemétválogatás során Alfred vérmérgezést kap, és kórházba kerül, a törzsasztal azonnali cselekvésre szánja el magát: kitakarítja Alfred szemétlerakóvá vált otthonát. A kórházból hazatérő férfi azonban egy cseppet se örül barátai jótéteményének... Evelyn Grill regénye egyszerű parabola a boldog, szuverén egyén és az őt betagolni kívánó társadalom konfliktusáról, szatirikus és kíméletlenül pontos pillanatfelvétel az egymás mellett élő emberek, a kiüresedő barátságok koráról. Alfred Tähweiget, a gyűjtőt mindannyian ismerjük. És ahogy a legjobb barátai, bizonyára mi sem ismerjük igazán.

Daniel Keyes - Az ​ötödik Sally
Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Irwin ​Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

Joseph Heller - Valami ​történt
Valami ​történt Bob Slocummal, a negyvenes évei derekán járó, jómódú, családos, középszintű vezető hivatalnokkal. Valami valamikor történt vele, ami félresiklatta az életét. Bob Slocum a neurotikus emberek rögeszmés megszállottságával kutatja életében és emlékezetében ezt a fordulópontot. Ilyen fordulópont persze nincs, az oknyomozó és egyre ziláltabb monológ is csak tünete a mélyebb gyökerű bajnak, a személyiség széthullásának. Bob Slocum mindazonáltal szorongásaival, zaklatottságával, elembertelenedésével egyszersmind nagyon is "normális" ember. Heller regényének legfőbb mondanivalója éppen ez: az amerikai szervezeti-vállalati embernek, az amerikai életforma e kulcsfigurájának normális élete maga a neurózis. A Valami történt regénytechnikai szempontból is bravúros teljesítmény. Szorongató, kegyetlenül pontos analízise egyszerre készteti az olvasót gyötrelmes azonosulásra és ironikus kívülállásra, amit Bob Slocum maga is szinte ilyen, kétfelé hasadt tudattal vizsgálja önmagát. És ezt a tudathasadásos állapotot, híven a regény alapképletéhez, mindig a "normális" hétköznapi élet közegében, a munkahelyi és az otthoni kisvilág mindig konkrét, mindig megragadóan hiteles és jellemző helyzeteivel teremti meg Heller, egy percre sem feledkezve meg az amerikai regényírónak arról a kimondatlanul is kötelező alapelvéről, hogy az olvasó a történetre kíváncsi.

Junot Diaz - Így ​veszíted el
Junot ​Diaz kötete egymáshoz kapcsolódó történetek füzére, melyek középpontjában a szerelem áll, csak épp más-más jelzővel: szenvedélyes, tiltott, haldokló, anyai. A szerelem pedig maga is „idegen” egy idegen földön, hiszen New Jerseybe szakadt dominikaiak közösségében járunk, akik gyötrelmesen próbálják összekapcsolni a két világot, hogy életteret találjanak maguknak. Az energikus és ötletes, gyengéd és humoros szöveg elénk tárja az emberi szív határtalan sóvárságát és elkerülhetetlen gyengéit. Junot Diaz a Dominikai Köztársaságban született és New Jerseyben nevelkedett. Már Drown című első novelláskötete nagy visszhangot váltott ki, majd regénye, a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao 2008-ban elnyerte a Pulitzer-díjat. Az Így veszíted el 2012-ben jelent meg tovább öregbítve fiatal szerzője hírnevét.

John Fowles - A ​lepkegyűjtő
Ferdinand, ​a lepkegyűjtő megüti a totó főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja. „Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost, vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük" - mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan." Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története - az első, ma már klasszikusnak számító modern pszicho-thriller - a filmvásznon is világsikert aratott.

Bálint Ágnes - Mazsola ​és Tádé
Mazsola, ​a tv-ből és a képeskönyvekből egyaránt jól ismert kismalac, váratlanul testvért kap. Mazsola - éppúgy, mint a gyerekek - duzzogva és féltékenykedve figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény között. Azután - éppúgy, mint a gyerekek - megszereti kistestvérét, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor ő volt az egyetlenke. Bálint Ágnes kedves mesefűzését bábfényképek illusztrálják.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (10)

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

Patrick Süskind - A ​parfüm
Jean-Baptiste ​Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. A sors fintoraként szag nélküli testtel, Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon látta meg a napvilágot, ahol nem várta senki, így szeretet sem jutott neki. Pedig semmire sem vágyott jobban, minthogy szeressék, és kivívja az emberek elismerését. S mivel számára a világ illatok és szagok forgataga, megalkotta minden idők legtökéletesebb parfümjét. Az ellenállhatatlan szépség, a visszautasíthatatlan szeretet illatának forrása s legfontosabb alapanyaga azonban az emberi bőr, de Grenouille-t ez sem állíthatta meg. A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben lehetetlen eldönteni. A mű a zsenialitásról, a művészi tökély áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd-e, vagy dermesztő horror. Egy biztos, hogy különös hangulatú regény, ellenállhatatlan olvasmány, amelyet lefordítottak több mint 40 nyelvre, és amely csaknem 20 millió példányban kelt el. Hosszú ideig váratott magára, de végre elkészült a nagy sikerű regény filmváltozata is, amely máris meghódította a nemzetközi közönséget.

H%c3%b3
elérhető
76

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Sofi Oksanen - Sztálin ​tehenei
Noha ​Anna egészségesnek tűnik, mégsem tipikus finn kamasz lány – anyja a vasfüggöny mögül került az 1970-es évek nyugati világába, más szokások, más viszonyok közé. Anna lakóhelyén, a „tősgyökeres finn kisvárosban” az emberek gyanakodva tekintenek a keleti blokkból menekültekre – legyen az bármilyen nemzetiségű, ők már csak ruszkik maradnak. A nők pedig kurvák… E bélyeg beleégett Anna lelkébe, s hogy lemossa magáról származása „szégyenét”, anyjával együtt a titkolózást választja – soha ki ne derüljön semmi! Anna hallgatásra kényszeríti magát: eltompítja lelkét, s csak az éberség fenntartására, a tökéletesség megszerzésére figyel. Vad szexualitás, bulimia – mint jellegzetes trend-betegség – és a vasfüggöny mögötti történelem drámai természetességgel fonódik egybe Sofi Oksanen debütáló regényében, a Sztálin teheneiben. Oksanen az első nyugati író, aki egyszerre belülről s mégis kívülről ír a szovjet időkről. Példátlanul erőteljes irodalom nők három generációjáról, akiket a politika, a háború, a szerelem és a betegség sodort el egymástól... és önmaguktól.

José Saramago - Halálszünet
Egy ​meg nem nevezett országban egyik napról a másikra a Halál úgy dönt, falnak támasztja a kaszáját, és nem arat tovább. A haldoklók százai kerülnek kilátástalan helyzetbe, állapotuk se nem romlik, se nem javul, ellátásuk felemészti az államkincstárat. Az országhatáron túl azonban a helyzet változatlan: továbbra is jobb létre szenderülhet, akinek ütött az utolsó órája. Nem csoda, hogy hamarosan beindul a „halálturizmus”, melyből a maffia is kiveszi a részét. Fél év elteltével minden visszaáll a rendes kerékvágásba, mi több, még a Halál stílusa is megváltozik: már nem bejelentés nélkül ragadja magával a kiszemelteket, hanem udvarias, kékeslilásan hullaszínű levélkékben egy héttel előre kiküldi az értesítést. José Saramago legújabb, légiesen erotikus köntösbe csomagolt, irrealitásba hajló regénye, a „jövőbe látás könyve” az első kötet az író pályáján, melyet az első mondattól az utolsóig a fantasztikum jár át.

Aimee Bender - A ​citromtorta különös szomorúsága
Kilencedik ​születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit. Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli. Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal. Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni. A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá. Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el"-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Kollekciók