Ajax-loader

Kiss Eszter

Rate_positive 22 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

2815 napja velünk van 354 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1 Nonap1_300 Make_love_and_read_300 10000fb_300 Buek_2013_300 Rukkaracsony_300 Silly_walk_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (279)

Almási Kitti - Angster Mária - Bagdy Emőke - C. Molnár Emma - Dr. Csernus Imre - Hevesi Krisztina - Mester Dóra - Pál Ferenc - Ranschburg Jenő - Szendi Gábor - Párkapcsolat ​klinika
Vajon ​rendbe lehet-e még hozni egy párkapcsolatot, ha egyszer már elromlott? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy tönkrement, s nem pusztán egy átmeneti válságot élünk át? Mit jelezhet a társas magány, a nemi szerepek felcserélődése, a konfliktuskezelés eredménytelensége, a sok ádáz játszma, szexuális zavar és az intimitás fájó hiánya? Megannyi fontos kérdés, melyekre jó lenne ismerni a válaszokat, hogy a nehéz helyzetekben okos döntéseket hozhassunk. Még ma is viszonylag kevesen készülünk fel arra, hogy egy jó párkapcsolatban is kikerülhetetlenül találkozni fogunk krízishelyzetekkel. Ezek az úgynevezett normatív krízisek nagyon is komoly kérdéseket vetnek fel, mégsem arra szólítanak fel bennünket, hogy szakítsunk, hanem a válságot megélve, azon keresztüljutva még jobban elmélyíthetjük összetartozásunkat. A mi kultúránkban sajnos nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok a külső összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte mind semmivé foszlottak. Ezért ma személyes életfeladattá vált, ami még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt az. Éppen ideje, hogy elkezdjünk dolgozni ezen sokat tehetünk magunkért, a kapcsolatunkért! A Nyitott Akadémia előadássorozatának keretében hazánk legnevesebb szakemberei keresték a válaszokat a sokakban felmerülő kérdésekre.

Pintér Károly - Halhatározó
A ​HORGÁSZPRAKTIKÁK-at, ezt a füzetsorozatot azzal a céllal bocsátjuk útjára, hogy a horgászat és a horgászathoz szorosan kapcsolódó kérdések ismeretanyagát a horgász gyakorlati igényeihez és szükségleteihez szabva, élményszerűen, korszerű szemléletben, minden elavultat mellőzve, és amennyire ez lehetséges, a várható jövőre is tekintve adjuk közre. A sorozat megtervezésekor a tapasztalt horgászra éppen úgy gondoltunk, mint a kezdőre, a füzetek megjelenési sorrendje ezért nem követi a hagyományos feldolgozás rendszerét. A témákat szándékosan úgy váltogatjuk, hogy a felkészültség más és más színvonalán álló horgászoknak egyaránt rendszeresen tudjunk olvasnivalóval szolgálni. A hazaiak mellett a környező országok horgászvizeit is bemutatjuk, sőt: néhány távoli földrészre eljutott horgásztársunk élményeiről is beszámolunk. Külön csemegeként hívjuk fel az olvasó figyelmét azokra a füzetekre, amelyekben e sport magyar mesterei ismertetnek meg bennünket a maguk sajátos, kivételesen eredményes módszereivel.

Muraszaki Sikibu - Gendzsi ​szerelmei I-III.
1006 ​körül a japán császárné apja felfogadott leánya mellé az udvarba - oktatóként, gardedámként - egy művelt, kínaiul és japánul egyaránt író-olvasó-verselő arisztokrata hölgyet, aki változatos utakon-módokon a Muraszaki Sikibu nevet kapta. Az új udvarhölgy életéről nem sokat tudunk: 973 táján születhetett, néhány évet apja vidéki tartományában töltött, viszonylag későn, 998-ban ment férjhez, egy lánya született (aki később jelentékeny költővé vált), s a férjet 1001-ben el is vitte egy járvány. Nem sokkal ezután kezdhette írni Muraszaki a Gendzsi-t, mindenesetre amikor az udvarba került, már jelentős részével el is készülhetett. Egy biztos: fennmaradt naplójában, egy 1009-es bejegyzésben konkrétan megemlíti regénye címét. Vagyis egy kereken 1000 éves nagyregény, a világirodalom első szerelmes és családregénye van most a kedves olvasó kezében, amely 1000 évvel ezelőtti szerelmekről, gáláns kalandokról és császárvárosi hétköznapokról mesél - úgyszólván I. István királyunk és Imre herceg korát állítja elénk, csak éppen az akkor ismert világ túlsó oldaláról, a Japán Birodalomból. Főhőse egy szépséges, minden művészetben páratlanul tehetséges ifjú, az uralkodó fia, a "fénylő Gendzsi", akit császári atyja már csecsemőkorában annyira félt majdani irigyeitől, hogy nem adja meg neki a hercegi címet, közrendűvé fokozza le, hogy saját erejéből legyen kénytelen hatalomra szert tenni, s így vigyázhasson magára. Ám Gendzsi, ahogy felcseperedik, mintha egyáltalán nem akarna vigyázni magára, sőt: egyre veszedelmesebb szerelmi afférokba bonyolódik... Ennek a varázslatos, több mint ötszáz szereplőt mozgató, hetvenöt évet átívelő regénynek egyik első, korabeli olvasója, akit nagynénje kislány korában ajándékozott meg a "több mint ötven füzet" egy-egy másolatával, akkor és utóbb is így lelkendezett róla: "Elbújtam velük a paravánom mögé, és nem cseréltem volna a császárnéval sem... Akkoriban eléggé csúnyácska voltam, de úgy képzeltem, ha felnövök, én is olyan nagy szépség leszek majd, akár a dús, leomló hajú Júgao... Legfőbb vágyam volt, hogy egy előkelő, hibátlan modorú és szépséges ifjú, mint a fénylő Gendzsi, évente egyszer felkeressen hegyi lakomban, ahová ő rejtett el, mintha csak én volnék Ukifune úrhölgy. Ott éldegélnék egymagamban, nézném a virágokat, az őszi lombot, a holdat és a hótakarót, és várnám a nagy ritkán érkező, csodás leveleket szerelmesemtől. Semmi másra nem vágytam..."

Ulla-Carin Lindquist - Evezők ​nélkül
Ulla-Carin ​Lindquist 2003-ban kapja meg a végzetes diagnózist: egy ritka, gyógyíthatatlan betegségben, az ALS-ban szenved, amely az akaratlagosan mozgatható idegek elsorvadásával pár hónapos, talán egyéves haláltusára ítéli áldozatát – megállíthatatlan testi leromlásra, melynek során a beteg szelleme végig ép, öntudata végig tiszta marad. A könyv Ulla-Carin betegségének a története. A négygyermekes családanya az ötvenedik születésnapján tudja meg, miért nem képes egy ideje mozgatni bal kezét, s lassanként – orvosok, betegek, szakkönyvek segítségével – feltárul előtte szörnyű betegsége egész természete. Az addig egészségtől kicsattanó, dinamikus anya és feleség döbbenetesen józanul és gyakran sok humorral írja le a halállal való szembenézés mindennapjait: a kórházból kórházba járás fáradalmait, az első tolókocsiban eltöltött napot, a kényszerű változásokat, amelyeken a beteg családjának keresztül kell mennie, a svéd egészségbiztosítás bürokratáival vívott harcokat, de mindenekelőtt a belső változásokat: a beteg és környezete lelki hullámzásait. A könyv szentimentalizmus nélkül hirdeti, hogy az életnek még ilyen körülmények között is tovább kell mennie. Szerény és bölcs könyv, a szerző nem panaszkodik a sorsán, inkább meg akarja érteni élet és halál igazi természetét. A fordítást szakmailag ellenőrizte dr. Szabó Melitta. Ulla-Carin Lindquist (1953–2004) svéd újságíró, négygyermekes anya. 1988-tól az SVT tévécsatorna hírműsorának, a legnézettebb svéd híradónak a szerkesztője, bemondója, Svédország egyik legismertebb és legkedveltebb tévés személyisége volt. Tévériporteri állását 2003-ban, betegsége miatt kényszerült feladni. Élete utolsó évét az LSA megismertetésére tette fel: e könyv megírása mellett egy újságíró kollégája közreműködésével dokumentfilmet is forgattatott küzdelmeiről.

Szendi Gábor - Pánik
Ebben ​a könyvében SZENDI GÁBOR megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket, hamis mítoszokat, amelyeket a pánik körül a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt felépített. A pánik fogalma mára elveszítette eredeti tartalmát, s marketingeszközzé vált az idők során. Sokan szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai vagyunk annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A szerző bemutatja annak folyamatát is, mindeközben a pszichiátria hogyan igyekezett megszabadulni saját átkos múltjától, melyben hatalmi eszköz volt csupán, hogyan rombolta le önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. SZENDI GÁBOR megközelítésében a pánik evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét és a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? SZENDI szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása.

Doris Lessing - Doris Lessing - A ​fű dalol
Zimbabwe. ​Kíméletlen hőség. A fű dalol egy különös gyilkosság lenyűgöző története, hősei: a testi szerelemtől viszolygó, ám a társadalmi konvenciók miatt házasságba menekülő fehér nő, a megélhetésért és az asszony szerelméért elkeseredetten küzdő gyenge férfi, valamint az igazságtevő fekete szolga, akik félelmetes, végzetszerű szenvedéllyel pusztítják el egymást és magukat. 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Boris Vian - Tajtékos ​napok
Íme ​egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti. A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét. Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia...

Feldmár András - Bernát Orsolya - Büky Dorottya - Igazi ​vagy?
Ennek ​a könyvnek nincs műfaja, ahogyan a Feldmár féle Iskola sem iskola a szó bármilyen szokásos értelmében, habár vannak tanárai, hallgatói, ösztöndíjai. Nem lehet igazi iskolának tekinteni, mert itt senki nem akar megtanítani semmit senkinek. Az iskola és a tananyag alapját kérdések képezik. A kérdések arról szólnak, hogy a nő igazi-e, és hogy van-e a világnak női olvasata egyáltalán? Heteken, hónapokon át gyűltek a kérdések életről, halálról, szeretetről, testről, születésről, erőszakról, vallásról, kapcsolatokról, mitológiáról, művészetről, alkotásról, gyereknevelésről, Ádámról és Éváról, meg persze a Paradicsomról. Igazi vagy? Bátor vagy? Mersz kérdezni? Mersz válaszolni? Mersz kételkedni? Önmagadban is? Véget nem érő beszélgetés, amibe idővel újabb és újabb részt venni szándékozók jelentkeztek be. Olyanok, akiknek mondanivalójuk volt és olyanok, akiknek újabb kérdéseik. Hogy miért lett ez Nők Iskolája? „Mert engem a nők érdekelnek!” – felelte Feldmár. És azért is, mert rengeteg dolog van, amiről a nők soha nem beszélnek, nem mondják el az anyák a lányaiknak, mert nekik sem mondta el az anyjuk, mert ők sem tudták, és azt sem tudjuk már, hogy van-e egyáltalán bármiféle igazi tudás, ami a miénk, amire érdemes lenne rákérdeznünk. A könyv alkotói szeretnék, ha lenne ilyen!

Carl Sagan - Az ​éden sárkányai
Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.

Vekerdy Tamás - Kicsikről ​nagyoknak 1.
A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

A_jovo_nem_a_mienk
A ​jövő nem a miénk Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - A ​jövő nem a miénk
„Irodalmi ​pillanatfelvétel, keretbe foglalt állókép, mely mégis árulkodik a változás hevességéről.” – Diego Trelles Paz A latin-amerikai irodalom évtizedek óta megérdemelten áll a világ figyelemének középpontjában. Ez a nagy visszhangot kiváltó, programadó antológia Európában először nálunk jelenik meg nyomtatásban. A dél-amerikai próza egy új, nagyszerű fiatal generációját mutatja fel, amely műveivel már bizonyított, de magyarul szinte teljesen ismeretlen. Olyan írókat, akik ezúttal együtt lépnek színre, miközben nagyon különbözőképp beszélnek egy csak számunkra egzotikus világról. De főleg magányról, szexusról, erőszakról és csodáról. „Miközben a nagyközönség a latin-amerikai kortárs irodalom alatt még mindig a 60-as évek nagy generációját érti és ismeri, most egy minden szempontból újdonságokkal teli és átfogó novellaválogatás látott napvilágot. (...) Az antológiára az »üdítő frissesség« nem csupán az időbeli közelség miatt érvényes: az olvasmányainkon alapuló, Latin-Amerikára vonatkozó elképzeléseinket is »újraformatálja« és átrendezi a textusok stiláris, tematikus, strukturális sokfélesége. Ezekben az írásokban ugyanis a régről »ismert« latin-amerikai sikátorok világa és a tenger sós illata éppúgy megtalálható, mint az európai és az ázsiai irodalmi hagyományok vagy az amerikai tömegkultúra kitörölhetetlen nyomai.” (Balázs Eszter Anna utószavából) A kötet szerzői Oliverio Coelho, Samanta Schweblin, Giovanna Rivero, Santiago Nazarian, Antonio Ungar, Juan Gabriel Vásquez, Ena Lucía Portela, Andrea Jeftanovic, Lina Meruane, Ronald Flores, Tryno Maldonado, Antonio Ortuño, María del Carmen Pérez Cuadra, Carlos Wynter Melo, Daniel Alarcón, Santiago Roncagliolo, Yolanda Arroyo Pizarro, Ariadna Vásquez, Ignacio Alcuri, Slavko Zupcic

Isabel Allende - Távoli ​sziget
Zarité ​rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban. Ő a gyarmati társadalom tükörképét nyújtó regénybeli kis világ központi alakja, aki fontos szerepet játszik a francia Valmorain gazda, beteges spanyol felesége és érzékeny kisfiuk, a bölcs Parmentier doktor, a szépséges mulatt kurtizán, Violette, a néger javasasszony, Rose mama, valamint a lázadó rabszolga, Gambo életében. A fehérek, feketék, mulattok összefonódó sorsának hátterében zajló események rabszolgalázadásba torkollnak, és a földig rombolt szigeten eluralkodik a kegyetlen bosszú. A rabszolgalány gazdájával New Orleansba kényszerül, hogy ott kezdjenek új életet. A fájdalmakon, szerelmeken, kiszolgáltatottságon és függetlenségen felülemelkedve Zarité bölcs derűvel tekint végig életén és megállapítja: jó csillagzat alatt született. A világhírű chilei Isabel Allende magával ragadó, színes, lebilincselő stílusban mesél rendkívüli erejű hősnőjéről, aki a legkegyetlenebb körülmények között is képes megőrizni önmagát, hitét, kivívni a szabadságot és megtalálni az élet értelmét. A szerző kiadónknál megjelent művei: Aphrodité, Lelkem, Inés, Kísértetház


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (15)

Selwyn Hughes - Holtodiglan ​holtomiglan
A ​jó házasság alapjai "Ujjongva örüljünk" - ezt kívánja az Énekek énekében a szerelmes, és erre vágyik minden jegyespár, amikor az előttük álló közös életet tervezgetik. A házasság azonban a mindennapok művészete. Hogyan lehet egy életen át naponta megújítani a hűséget, a szeretetet és a törődést? És hogyan indulhatnak újra azok, akiknek házasságát már csak az egymásnak kimondott "igen" tartja össze? Ezekre kínál segítséget a könyv, amely a jó házasság alapjairól szól.

Jane Juska - Szex ​és nyugdíj
Jane ​Juska 67 éves nő, aki ha nyáron végigmegy az utcán, gyönyörűséggel nézegeti a rövidnadrágos férfiakat. Aki imádja őket mindenestül, legyen a péniszük egyenes vagy görbe, hosszú vagy rövid, vastag vagy vékony. Jane Juska bátor asszony, aki 67. születésnapja küszöbén döbben rá: elég volt a sokéves magányból. S mivelhogy nemcsak a szívében, de az ágyában is egyedül érzi magát, szexpartnert kereső hirdetést ad fel az egyik legnevesebb New York-i lapban. Jane Juska gesztusa és könyve sokak szerint botrányos. Pedig csak őszinte. Ezért is oly sikeres szerte a világban ez a szexéhes fiatal csődörökről, házasságukból kikacsintó érett férfiakról, és gyengédségre vágyó idősödő urakról, valamint az elveszettnek hitt és megtalált testi szerelemről szóló humoros, egyben torokszorító kötet.

Németh Amadé - Operakalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Haraszti István - A ​nemi élet kérdései
Amikor ​a nemi élet kérdéseiről szóló kis könyv megírására vállalkozom, jól tudom, hogy kényes és nem könnyű feladat előtt állok. A magyar olvasók évek óta várnak olyan könyvet, amely a nemi életre vonatkozó legfontosabb ismereteket világosan, haladó, korszerű módon - és röviden foglalja össze. Ez érthető is, hiszen az ilyen tárgyú könyvek részben elavultak, de hiányzanak is könyvtárainkból és könyvesboltjainkból, mert a legutolsó is több mint tíz éve jelent meg. A nemi életről szóló magyar nyelvű könyvek részben idegen nyelvekből vett fordítások, részben pedig csak egy-egy részletkérdéssel foglalkoztak, mint pl. a neveléssel, a felvilágosítással, a születésszabályozással, vagy a nemi élet bizonyos beteges elferdüléseivel. Bár a nemi élet természeténél fogva általánosan emberi, mondhatnánk nemzetközi jellegű, mégis vannak - a mi körülményeinkből adódó - olyan sajátosságai, amelyeket, ha nem vennénk figyelembe, hibát követnénk el. Például az angol nyelven megjelent könyvek mintegy ötven éve ismertették már a születésszabályozásnak, a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait, és jelenleg elsősorban a normális nemi élet lehetőségeivel, módozataival foglalkoznak, mert leginkább ez áll ma ott az érdeklődés középpontjában. A mi közönségünket, érthető módon, inkább az előbbiek érdeklik.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Berecz János - Ellenforradalom ​tollal és fegyverrel
Berecz ​János könyve az 1956-os magyarországi ellenforradalomról már ismert feldolgozásnak számít a politikai irodalom olvasóközönsége előtt. Mostani harmadik, javított és bővített kiadását elsősorban a változatlanul élénk érdeklődés ösztönözte. A harminc évvel ezelőtti események tanulságai - nemritkán a "túlsó oldalon" állókkal folytatott ideológiai vitáink hatására sokakat foglalkoztatnak. Az érdeklődésbe természetesen belejátszik, hogy új olvasók is a színre lépnek, a felnőtté váló nemzedékek tagjai, akik szeretnék tudni, mi is történt valójában ötvenhatban. A könyv tényekre, dokumentumokra alapozva, tudományos igényességgel, ugyanakkor népszerű formában mutatja be az ellenforradalom előzményeit: az ötvenes évek ellentmondásos politikai gyakorlatának következményeit, a politikai elbizonytalanodást és a megromlott közhangulatot kihasználó belső és külső ellenséges erők részvételét az ellenforradalom előkészítésében és - részletesen, szinte napról napra - magukat az október végi, november eleji eseményeket. A korábbi kiadásoknál is nagyobb teret kap a könyvben az ellenforradalom leverése után kialakított új politika, a szocialista konszolidáció és megújulás bemutatása. Ellenforradalom tollal és fegyverrel - más szavakkal szólva: a rendszer elleni támadás a szellemi és a fizikai harc eszközeivel - zajlott le. A szerző erről nemcsak hiteles és érzékletes képet rajzol, hanem meggyőzővé, érdekessé teszi a munkáját azzal is, hogy elmondja személyes véleményét, polemizál a különböző indíttatású megítélésekkel, állást foglal az 1956-os események vitatott kérdéseiben.

Mezei Mária - Vallomástöredékek
1983. ​április 20-án halt meg Budakeszin Mezei Mária színésznő, kiváló művész. (Nevének írásmódjáról megoszlanak a források. Életének egy szakaszában y-ra végződően használta, hiszen ez volt - Mezey - a család eredeti neve, csak buzgó negyvennyolcas apja írta i-vel. Később már maga is csak a Mezei változatot használta.) 1909. október 16-án született Kecskeméten; édesanyja nem sokkal a szülés után gyermekágyi lázban meghalt. Földműves családból származó és önerejéből ügyvéddé lett apja, miután a Kecskemétet sújtó 1911-es nagy földrengés összedöntötte házukat, családjával és egy megözvegyült asszonnyal menekülésszerűen elhagyta a számára szenvedést és pusztulást hozó várost. Előbb Erdélyben, majd Mária hároméves korától Szegeden éltek, ahol apja 25 éven át - haláláig - folytatott ügyvédi praxist. Mezei Mária kora gyermekkorától zaklatta azzal édesapját, hogy színésznő szeretne lenni, de ő hallani sem akart róla, a színészetet hazugnak tartotta, nem hitte, hogy álruhában is lehet harcolni az igazságért. (Pályája végén a színésznő belátta: apjának igaza volt.) Aztán az apa fölvitte érettségiző lányát Pestre Hevesi Sándorhoz, döntse el ő: színésznő vagy tanárnő legyen belőle. A kitűnő direktor és színészpedagógus csak annyit mondott a kövérkés vidéki lánynak: fogyjon le tíz kilót és jelentkezzen ősszel az akadémián. Ekkor már öt hónapos magzatot hordozott a szíve alatt Mezei Mária, s ez egy időre más irányt szabott életének. Titokban abortuszt végeztetett Pesten (többé soha nem lehetett gyermeke), de apja megtudta, s követelésére férjhez ment és beiratkozott a szegedi bölcsészkarra. Nyelvészetet és - egyedüli női hallgatóként - filozófiát tanult három szemeszteren át, aztán mégis a rivaldát választotta. Rózsahegyi Kálmán színitanodája után Miskolcon kezdte a pályát 1931 őszén. Itt kezdte el koromfekete haját szőkére festeni, s mivel a hajfesték gyenge volt, így lett vörös Mezey, amit később a franciás Mezey címkéje váltott fel. Hősnők helyett kokott csábítókat, búgó hangú végzetasszonya-szerepeket játszott könnyed darabokban. A férfiak mindenesetre megfordultak utána az utcán. 1935-től már a pesti utcán, mivel a Kamara, a Belvárosi, majd a Vígszínház színpadán formálta meg a kacér dámákat, léha asszonyokat. Az 1940-es években már igazi sztár volt. Komolyabb szerepeket is osztottak a vörös démonra, például Bárdos Artúr ekkor bízta rá Sommerset Maugham Színház című darabjában a színésznő Júlia szerepét, aztán Ibsen drámájában (Rosmersholm) alakította Rebekka Westet. 1936-tól filmezett, az Aranyember Athalie-jaként - egy kiváló karakterszerepben - mutatkozott be a vásznon. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést, fölmenekült a Tátrába, s ott rátalált hitére. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban, majd méltatlanul mellőzték. 1945 előtt azzal vádolták, hogy zsidóbarát, a fordulat éve után meg polgári kacattá nyilvánították az illetékesek. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. Éjszakánként - pénzkereset végett - bárokban énekelt sanzonokat (a szintén margóra helyezett Cziffra György zongoraművész kísérte), s éjféltájban Ady istenes verseit szavalta, zsoltárokat énekelt a füstös félhomályban. Az akkori kultúrpolitika azonban sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt. Megváltás, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, aztán innen is mennie kellett: a Vidám Színpad következett. Megpróbálta túlélni a színészi tetszhalált: barátai, Tamási Áron és Lajtha László 1952-ben erdélyi népdalokból parányi színpadi jelenetet szerkesztettek számára. A Bujdosó lány című magánszámot a cenzúra kilenc alkalom után betiltotta, mondván, Miért nem szovjet dalokat népszerűsít a művésznő? 1954 után két évig ismét az Operettszínház tagja volt, aztán második sztárkorszaka következett: 1962-ig a Madách, 1962-64-ben a Petőfi Színház, 1964 és 1970 között a Nemzeti Színház társulatában lépett fel. Remek szerepeket alakított százas szériákban, többek közt Warrennét G. B. Shaw darabjában, háromrészes önálló estjével pedig végigjárta az országot, a határon túli magyarlakta területeket, Párizs, New York, Torontó magyar kolóniáit. Újra filmezett (Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület), megromlott egészségét azonban 1970-ben összeroppantotta az influenza. Ekkor teljesen visszavonult budakeszi házába, s tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért. Erős hite és igaz társa segítette ebben. Sok küzdelem után 1981-ben megjelenhetett Vallomástöredékek című kötete, amely életéről, színészetéről, hitéről született írásait tartalmazza. Rá két évre csendesen távozott a múlt század egyik kiemelkedő - hivatalos szakmai elismerésben alig részesült - művésze.

Berkesi András - Játék ​a tisztességgel
Jutka, ​a regény főhőse, első személyben mondja el fiatal élete regényét, két szerelmének történetét. Nem szokványos és sablonos szerelmi történetet tart kezében az olvasó, Jutka nemcsak holdfényes séták, légyottok romantikus emlékeit elevenítgeti fel szubjektív és őszinte vallomásában. Életébe kegyetlenül beleavatkozott a történelem - első szerelme gyilkosság áldozata lett a forradalom napjaiban -, sorsa összefonódott a politikával. Boldogságáért küzdött, s közben a fejlődő és változó társadalom ellentmondásai között kellett állást foglalnia, s keresnie, másokat kézen fogva, az igazság útját. Berkesi András könyvében erkölcsi kérdéseket boncol elsősorban, de a szerelmi erkölcs hősei sorsában nem válik el a politikától, a társadalmi igazság a személyes lét igazságától. A Játék a tisztességgel társadalmi regény, mely egyéni sorsok tragédiáiban vagy sikereiben az 1956 óta eltelt idő fontos kérdéseire igyekszik választ adni, foglalkozik a személyi kultusz terhes örökségével és az ellene vívott küzdelemmel éppúgy, mint az ipar átszervezésének, a gazdasági vezetésnek problémáival, hősei naponta találják szembe magukat olyan feladatokkal , melyek nem írói fikciók, hanem realitások. Fordulatos cselekmény, jól megrajzolt figurák, drámai jelenetek, epikus szélesség jellemzi a regényt.

Sulyok Katalin - Úgy ​szeretnék férjhez menni
Úgy ​szeretnék férjhez menni! Csaknem minden leány így gondolkodik, és ez nemhogy nem baj, hanem örvendetes. Csak akkor nem az, ha a férjhez menési vágy kompromisszumokhoz vezet, ha a lányok mindenáron férjhez akarnak menni, akár érzelmi megalapozottság nélkül is, mert úgy vélik, anyagi és társadalmi biztonságuk csak ezen az úton érhető el. Így gyakran anyagi érdekek kerülnek előtérbe, és a lányok a vénlányság, az egyedüllét, az előítéletek félelme elől menekülnek a házasságba. Ennek a kérdésnek jár utána riportkönyvében Sulyok Katalin, hogy megvizsgálja egyéni és társadalmi vetületét. A könyv érdekes és hasznos olvasmány egy olyan témához, melyben így vagy úgy mindenki érdekelt.

Hernádi Miklós - Válni ​veszélyes
Könyvemet ​életmentő jelzésnek szánom. Ahogy elmélyedtem a válások valóságában, olyan szenvedésekre, roncsoló mechanizmusokra bukkantam, amelyekről nem szabad a társadalomtudomány hűvös hangján beszámolnom. Sok reformgondolatot tartalmaz ez a könyv, mert nem fogadhatja el a kegyes-kényelmes kibúvót, hogy a hiba mindig csak az egyes emberekben van: kulturálatlanok, civilizálatlanok, úgymond. Ez a könyv nem embereket, hanem intézményeket támad - éppen mert egyes embereket szeretne megmenteni, akik nem kulturálatlanabbak, mint az intézmények, amelyek az ő kultúrájukat szolgáltatják. Megtámadok békés kedvű, sőt megszentelt intézményeket? De hát a támadást az intézmények kezdték! S folytatják naponta azzal, hogy az embereket megtartják - vélt vagy valódi - civilizálatlanságukban. Intézményeket támadok, mert meg lehet menteni egy-egy embert az intézmények átalakítása nélkül, de egyet sem lehet biztosan megmenteni az intézmények átalakítása nélkül.

Mág Bertalan - A ​játszma véget ér
A ​lakásajtó csak félig volt behajtva. Az előszobában negven év körüli, magas férfi sietett elénk. - Tóth Géza építész - mutatkozott be. - A halott? - kérdeztem - Bent fekszik az ágyon. -Orvos látta? -Igen. De amint megfogta a feleségem kezét, nyomban megállapította, hogy a halál már több órája beállt. Fiatal asszony volt a halott. Hanyatt hevert az ágyon, derekától lefelé a paplannal kissé betakarva. Szőke haja részben elföldte az arcát. Felsőteste a melle körül merő vér volt. Testét vékony, szétnyíló hálóing takarta...

Kálmán Márta - Örökség
A ​zürichi Sträler egyik elegáns lakásában indul a történet. A szerző könyvének szereplőit sokszor saját, igazi nevükön nevezi meg, máskor kitalált neveket ad nekik - egyre megy: mindnyájan élő, eleven emberekként állnak elénk, akkor is, ha már régen nem élnek... Eleinte magával ragadja a családi mesék, legendák, a kassai gyermekkor bensőséges képeinek és hangulatainak varázsa, de a kor és ifjúsága egyre tragikusabbá váló eseményeit követve mindinkább összemosódnak képzeletében az időbeli távolságok: az emlék újra valóság lesz.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (43)

Jenny Downham - Amíg ​élek
Előbb-utóbb ​mindenki meghal – mindannyian tudjuk. A tizenhat éves Tessa, akinek csupán hónapjai vannak hátra, talán mindenki másnál is jobban tudja. De van egy listája: felsorolta azt a tíz dolgot, amit még meg akar tenni, mielőtt meghal. Az első helyen a szex áll. Lehetőleg még ma. De nem mindig könnyű elérni, amit az ember akar, és amit akar, nem mindig esik egybe azzal, amire szüksége van. És néha a legváratlanabb dolgok lesznek a legfontosabbak. Felemelő, életigenlő és boldog – ez a rendkívüli regény azzal ünnepli az életet, hogy szembenéz azzal, milyen valójában a halál. A regényből _Now is Good_ címen angol film készült, amelynek főszerepét Dakota Fanning játssza.

Nina Killham - A ​hús bűnei
Ha ​az élet úgy pocsék, ahogy van, mi mást tehet az ember, mint hogy boldoggá zabálja magát. Különösen, ha egy szakácskönyvíróról van szó, akiben dühöng a küldetéstudat, és aki az önmagát nyomorgató, anorexiás, bulimiás, kalóriaszámláló, önsorsrontó világ tudtára kívánja adni, hogy a zsír maga a boldogság. Hogy az igazi zsírban tocsogó krumpli, a jó szaftos hús, a kenyér és a némi tejszínhabbal nyakon öntött csokikrém után sokkalta, de sokkalta rózsaszínűbbnek tűnik a világ. Hogy a divatos diéták terrorjával szemben hagyjuk egymást békében enni. Hősnőnk férje közben összeáll egy csontkollekcióval, de nem baj, ha esze van, a hasa úgyis visszahúzza. De hogy kerül egy igazi, hús-vér hulla a konyhapadló kellős közepére? A rejtély megoldására frappáns receptet kínál a szerző, aki egy időben a Washington Post receptírója volt.

Sonia Rossi - Fucking ​Berlin
Az ​alig húszesztendős lány Szicíliából érkezett Berlinbe, hogy a hírneves egyetemre járhasson. A szülei nem tudják fizetni a sok ezer eurós tandíjat, a barátja munka helyett inkább kocsmázik, ő pedig a tanulmányai miatt nem vállalhat állást. A prostitúcióval keresett jó pénz nagy csáberő. Éjjel árulja a testét, miközben bemocskolja a lelkét. A Fucking Berlin felkavaró és kíméletlenül őszinte beszámoló egy fiatal lány viszontagságairól és a bordélyházak világáról. Döbbenetes szexuális perverziók, elfojtott vágyak, durvaság és szeretetlenség. A derék családapa csak egy rövid menetre fizet be, mert sietnie kell az óvodába a gyermekéért. A köztiszteletben álló bíróról senki sem sejti, hogy miután a fiatal lányokon kiélte perverz vágyait, feleségét a város legelegánsabb éttermébe viszi. Sonia Rossi mindennek tanúja volt, megélte, a bőrén tapasztalta. Kevés ennél megrázóbb vallomás látott napvilágot.

820555_5
elérhető
116

Lakatos Levente - Barbibébi
„Arra ​sem emlékezett, hogy mikor került a biliárdasztalra. A fekete bőrű srác, akit a combjaival szorított magához, már legalább tíz perce az extrém-mélyre kivágott dekoltázsát nyalogatta, s közben méretes ujjaival a feszes melleit masszírozta. Végre kezdett beindulni a buli!” Magyarország legnépszerűbb popsztárja kidobja aktuális barátnőjét. Barbi élete a siker, a pénz és a csillogás. A szakítás után egyre mélyebbre süllyed, míg egy hétvégi buli után szándékosan elgázolják. A sokktól emlékezetkiesése lesz, szinte mindent elfelejt botrányos múltjából. Siófokra menekül az őrjöngő média elől, ahová legjobb barátja, Krisz is elkíséri. Krisz nem bocsátotta meg Barbinak, hogy kifecsegte féltve őrzött titkát - hogy a fiúkat szereti. Mégis segít neki, együtt nézik végig Barbi régi videóblogjait, hogy rájöjjenek, ki akarhatta megölni. És hogy szembenézzenek eddigi önmagukkal, és eldöntsék végre, mit is akarnak kezdeni az életükkel - és persze a két siófoki szépfiúval, akiktől könnyebb elolvadni, mint a tűző nap sugaraitól. Lakatos Levente gossip-, és ifjúsági újságíróként közvetlen közelről ismeri a sztárok csillogó és gyakran sötét világát. Első regénye arcpirítóan szókimondó, merész és megindító.

Larry Hagman - Helló, ​drágám
A ​Dallas című tévéfilmsorozat fő gonoszát, a "Dzsokit" alakító színész, Larry Hagman önéletrajza ez a könyv. A szellemes, számtalan anekdotával fűszerezett mű igazi csemege azoknak, akik szeretnék megismerni Hollywood kulisszák mögötti életét, és kedvelik Hagmant, ezt az igazán lenyűgöző egyéniségű művészt.

Hotel
elérhető
10

Arthur Hailey - Hotel
"McDermott ​hitetlenkedő tekintetet vetett rá: - Lám, pedig azt hittem, maga mindent tud. Christine csakugyan majdnem mindent tudott. Személyi titkárnője lévén Warren Trentnek, a legnagyobb New Orleans-i szálló lobbanékony és kiszámíthatatlan tulajdonosának ismerte a szálló belső titkait csakúgy, mint az összes köznapi ügyeit. Tudta például azt is, hogy Peter, akit egy-két hónapja neveztek ki igazgatóhelyettesnek, jószerint egymaga vezeti ezt az élénk forgalmú, nagy szállodát, bár a bére korántsem fejedelmi, és a hatalma is korlátozott. Christine ennek az okával is tisztában volt, ismerte a Szigorúan bizalmas feliratú dossziét, amelyben Peter McDermott magánéletéről volt megírva egy és más. - Hogy értsem azt, hogy tótágast áll a ház? - kérdezte. McDermott elnagyolt, már-már csúnyának is mondható arcvonásai derűs vigyorba torzultak: - A tizedik emeletről valami szexorgia miatt panaszkodtak; a nyolcadikról azt állítja a croydoni hercegnő, hogy a herceget megsértette egy szobapincér; az 1439-esben valaki rémségesen nyöszörög; az éjszakás menedzserem betegszabadságon, a két beosztott házi detektívnek egyéb dolga van." A tótágast álló hotel a New Orleans-i St. Gregory: az amerikai Arthur Hailey A repülőtér, a Bankemberek és az Autóváros után ezúttal a hotelszakma rejtélyeibe avatja be olvasóit egy fordulatos történet keretében, amelyben eldől, hogy megőrzi-e nemes szakmai hagyományait, patinás arculatát a St. Gregory, vagy az embertelenül uniformizált modern, O'Keefe-féle szállodahálózat martalékává lesz.

823952_5
62

Ismeretlen szerző - Harry ​Potter és a filozófia
Ez ​az új könyv, amelyet a kedves Olvasó most a kezében tart, friss és figyelemre méltó beszámoló a könyvsorozat eszmei tartalmáról. Az összes fejezet szerzőinek módjukban állt már azután alaposan átgondolni a témájukat, hogy a teljes sorozat napvilágot látott, sőt a szerző immár olyasmit is elárult a nyilvánosság előtt, ami végül sohasem került be magukba a művekbe. Az itt megszólaló filozófusok és más potterológusok új észrevételekkel állnak elő a könyvsorozat leglényegesebb üzeneteiről melyek közül nem egy akár az ember életét is megváltoztathatja. Olyasféle élmény ezt a könyvet elolvasni, mint fölhúzni az ujjunkra a filozófusok varázsgyűrűjét (népszerű amerikai gyerekjáték, melynek kövét el lehet forgatni, s ezáltal titkos szövegeket dekódolni a ford.). Segítségével kibogozhatók a történet jelentésének legmélyebb rétegei. Elült a por, kitisztult a levegő a nagy csata után. A túlélők élnek, amíg meg nem halnak. Ideje megállni, hogy számadást készítsünk korunk legnagyobb feltűnést keltő irodalmi vállalkozásának végeztével, s vizsgáljuk meg, mi mindent mond nekünk életünk legfontosabb dolgairól. Aki átolvassa ezt a könyvet, és bele is gondol, ismét átélheti azt a valódi varázslatot, amely oly elevenné teszi Rowling könyveit.

Henri Perruchot - Renoir ​élete
Pierre-Auguste ​Renoir (1841-1919) az örök nyár festője. Derűs természet volt, semmi sem tudta megtörni az életbe vetett bizalmát. Renoir a művészettörténet egyik legizgalmasabb korszakában élt, az impresszionizmust megteremtő művészekhez tartozott. A regényben nyomon követhetjük életének fordulatait, tanúi lehetünk művészete - a fényben feloldódó formák és színek - kibontakozásának.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (46)

P. F. Thomése - Árnykislány
A ​legtöbb nyelvből hiányzik egy szó. Ha valaki elveszíti a férjét vagy a feleségét, azt mondjuk rá: özvegy. Ha valakinek meghalnak a szülei, úgy nevezzük: árva. De mit mondunk arra az édesanyára vagy édesapára, aki a gyermekét veszítette el? Az Árnykislány Thomése megindító megemlékezése halott kislányáról. Siratóének, amelynek gyászos dallamába már belevegyülnek egy kényszerű újrakezdés hangjai. Hitvallás a szeretet mellett. „Megindító és gyönyörű… Igazi kincs” Publishers Weekly „Szívszorító és briliáns. Szembehelyezkedik a modern irodalom azon törekvésével, amely a súlyos érzelmeket és a valódi tapasztalatokat száműzni igyekszik az alkotásokból.” Die Zeit

Barabási Albert-László - Villanások
Vajon ​elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés? Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között? Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés? Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot egy hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – egy olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.

Korpádi Péter - Különleges ​muffinok
A ​muffinok meghódították az egész világot, nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek kedvencei is. A kezdetben nem túl látványos - bár annál finomabb - sütemények káprázatos változáson mentek át, mivel a tetejükre krémek, mázak, gyümölcsök és diófélék formájában tetszetős és ínycsiklandó díszítések kerültek. Ezzel a sütemény változatainak a sora még inkább megsokszorozódott, hiszen elég az alaptészta összetevőit vagy a rákerülő finomságokat módosítani, és máris új ízek születnek. A muffinokat nem lehet megunni. Ráadásul rendkívül könnyen és gyorsan elkészíthetők, amiről ebből a könyvből egyértelműen meggyőződhetünk. Sok színes és fantáziadús recept közül válogathatunk, amelyekkel garantáltan sikert arathatunk.

Hotel
elérhető
10

Arthur Hailey - Hotel
"McDermott ​hitetlenkedő tekintetet vetett rá: - Lám, pedig azt hittem, maga mindent tud. Christine csakugyan majdnem mindent tudott. Személyi titkárnője lévén Warren Trentnek, a legnagyobb New Orleans-i szálló lobbanékony és kiszámíthatatlan tulajdonosának ismerte a szálló belső titkait csakúgy, mint az összes köznapi ügyeit. Tudta például azt is, hogy Peter, akit egy-két hónapja neveztek ki igazgatóhelyettesnek, jószerint egymaga vezeti ezt az élénk forgalmú, nagy szállodát, bár a bére korántsem fejedelmi, és a hatalma is korlátozott. Christine ennek az okával is tisztában volt, ismerte a Szigorúan bizalmas feliratú dossziét, amelyben Peter McDermott magánéletéről volt megírva egy és más. - Hogy értsem azt, hogy tótágast áll a ház? - kérdezte. McDermott elnagyolt, már-már csúnyának is mondható arcvonásai derűs vigyorba torzultak: - A tizedik emeletről valami szexorgia miatt panaszkodtak; a nyolcadikról azt állítja a croydoni hercegnő, hogy a herceget megsértette egy szobapincér; az 1439-esben valaki rémségesen nyöszörög; az éjszakás menedzserem betegszabadságon, a két beosztott házi detektívnek egyéb dolga van." A tótágast álló hotel a New Orleans-i St. Gregory: az amerikai Arthur Hailey A repülőtér, a Bankemberek és az Autóváros után ezúttal a hotelszakma rejtélyeibe avatja be olvasóit egy fordulatos történet keretében, amelyben eldől, hogy megőrzi-e nemes szakmai hagyományait, patinás arculatát a St. Gregory, vagy az embertelenül uniformizált modern, O'Keefe-féle szállodahálózat martalékává lesz.

Hill Ferenc - Fallosz ​monológok
Nincsenek ​szavaink. Legalábbis már attól könnyen zavarba jövünk, ha néven kell neveznünk a... Péniszünket? Fütyinket? Faszunkat? Ha a nemiségről beszélünk, és nem akarunk trágárak lenni, csak a gyereknyelv negédes, vagy az orvosi szaknyelv hideg és mesterkélt kifejezései állnak rendelkezésünkre. Egy könyv, amely tabu-témához nyúl, szükségképpen nyelvi tabukat is áthág, nincs ez másképp a Fallosz monológok esetében sem. Ám a trágárságot a szándék teszi azzá, és e könyv szándéka szerint nem megbotránkoztatni akar. Férfiak beszélnek arról, ami férfivá teszi őket - mást se tesznek, mondhatnánk erre. Csakhogy e könyvet nem a dicsekvés retorikája uralja: merevedési problémák, önkielégítés, korai magömlés, kisebbrendűségi érzés, bűntudat, elégedetlenség, kényszerképzetek, titkolt és szégyellt vágyak - ezek is a férfi-lét (s így kötetünk) részét képezik, noha összeegyeztethetetlenek a macsó beszédmóddal. Katolikus pap és pornószínész, nőfaló és homoszexuális, értelmiségi és funkcionális analfabéta, huszon- és nyolcvanéves férfitársaink beszélnek (a névtelenség jótékony homályából, ám épp ezért minden gátlás nélkül) arról, hogyan jutottak el az első orvososditól az első magömlésen át a mába. A kötet a nagy sikerű Vagina monológok ikerdarabja, ám míg párját a megszólalás ténye teszi figyelemreméltóvá, a Fallosz monológokat az, hogy a benne megszólalók most nem azt mondják, amit a társadalom elvár tőlük, és amit saját maguk is elvárnak maguktól, hanem a színtiszta igazat.

Aharon Appelfeld - Holt ​vágányok
"Nekem ​a memóriám a vesztem... olyan az emlékezetem, mint a leplombált kút: megőriz mindent az utolsó cseppig. Kiapadhatatlan" - mondja a regény hőse, Ervin Siegelbaum, akinek különös újjászületése óta az ital, a futó kalandok és a rémálmok töltik ki a mindennapjait. Nincs más otthona, mint a vasút, nincs más barátja, mint néhány túlélő, nincs más célja, mint hogy fellelje azt a náci tisztet, aki a koncentrációs táborban a szeme láttára lőtte agyon a szüleit, akik rendíthetetlenül hittek egy jobb jövőt hirdető eszmében, megtagadták érte őseiket, feláldozták az életüket, és végül mindenütt csak ellenségekkel találták szemben magukat. A gyilkos után nyomozó, táskájában pisztolyt rejtegető Siegelbaum megszállottként teszi meg évről évre ugyanazt az utat a háború utáni Ausztriában, ahol egykori frontkatonák büszkén vallják, hogy zsidókat irtottak, ahol fél- és negyedzsidók csak titkon merik neki megsúgni származásukat. Vajon ha megtalálja a gyilkost, lesz-e ereje bosszút állni, és hoz-e megnyugvást a bosszú? Appelfeld költői szépségű regénye halk, egyszerű, puritán, és mégis szívbe markoló szavakkal tárja fel a túlélő bonyolult, fájdalmas belső világát, visszaemlékezéseit egy elpusztított generáció tagjaira. A Bukovinában született szerző nyolcévesen volt saját édesanyja meggyilkolásának szemtanúja. Miután megszökött a koncentrációs táborból, ide-oda sodródott Európában, végül Izraelben telepedett le. Íróként a nyolcvanas években tűnt fel Badenheim 1939 című regényével, és azóta kiemelkedő helyet foglal el a kortárs irodalomban. Számos rangos irodalmi díj birtokosa.

Jolan Chang - A ​tao tanítása a szerelemről és szexről
Ez ​nem szexuális kézikönyv, bár akként is használható. Ez a könyv csak kiindulópont. A kínaiak már évezredekkel ezelőtt tudták, hogy a szerelmeskedés nemcsak az élet megízesítésére való, hanem a meghosszabbítására is. Ez elsősorban férfiaknak való könyv, amelyet minden igazi nőnek el kéne olvasnia. Célja az, hogy jobb szeretőkké tegye a férfiakat, és ki nem érdekelt ebben jobban, mint a nők?... A tao nem oldhat meg mindent, de minél többen ismerik ezt a szemléletet, annál kevesebb szomorú, irigy, gyűlölködő, űzött - mert kielégületlen - arcot látunk magunk körül. Akik megtalálják a lelki békét, a kielégülést a szerelemben és a szeretkezésben, rendszerint boldog emberek. A boldogság pedig lassítja az öregedést, vagy legalábbis nem öregít: ez az egyetlen csodaszer, amellyel rendelkezünk...

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók