Ajax-loader

Varga Lilla

Rate_positive 11 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

3513 napja velünk van 692 napja láttuk utoljára 2126 napja hibernálva van

10000fb_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (129)

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
ÚJ, ​BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig. Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.

Mihail Bulgakov - Morfium
Mihail ​Bulgakov megérdemelten foglal el kiemelkedő helyet korunk irodalmi köztudatában. Legjelentősebb műveit - A fehér gárda, Színházi regény és A Mester és Margarita című regényeit, valamint drámáit - a magyar olvasók is jól ismerik. Bulgakov hazánkban is a legnépszerűbb írók közé tartozik. Kötetünkben kisprózáját mutatjuk, melynek több darabja még a húszas évek elején keletkezett, amikor a fiatal orvost hol mindennapi praxisa, hol pedig a körülötte lévő valóság vagy a közelmúlt eseményei késztetik rá, hogy papírra vesse élményeit. S az elbeszélésekben, tárcákban, karcolatokban közreadott, az író sajátságos prizmáján átszűrődött életanyag mindig frissen, elevenen hat. Minden írásában, legyen az bár nyúlfarknyi kroki, fel-felcsillan Bulgakov eredeti látásmódja, groteszk humora. Realista hagyományokat folytat, de fantasztikus és helyenként szürrealista elemeket is megvillantó remek novellái a kispróza jeles mesterévé avatják.

Mihail Bulgakov - Kutyaszív
Sci-fi ​regény? Fergeteges komédia? Egy ültőhelyben felfalható bűntörténet? Bulgakov kisregénye mindez együtt, de legfőképpen üzenet 1925-ből: ne piszkáljunk bele az öntörvényű természetbe. A regénybeli professzor egy kutyába emberi szerveket ültet át. Vajon lehet-e kutyából szalonna, azaz ember? Irányíthatja-e az ember a saját sorsát? Bulgakov a forradalmat is erőszakos "Szervátültetésnek" tartotta, amellyel Oroszország 200 éves elmaradását óhajtotta volna mesterségesen behozni. Jóslatát a "Kutyaszív"-ben fogalmazza meg. Ezt a könyvet keresték, amikor házkutatást tartottak az írónál. A kézirat negyedszázaddal írója halála után titokban Párizsba vándorolt, és ott jelent meg először.

Pőcze Flóra - A ​Moszkva tér gyermekei
A ​fiatal társadalomkutató, Pőcze Flóra Magyarországon elsőként vállalkozott arra, hogy ne kívülállóként tanulmányozza a hajléktalan létet: 2009 nyarát a Moszkva téren töltötte az ottani közösség részeként. Könyve a galeri tagjainak életeseményeit, mindennapjait mutatja be; többek között megtudhatjuk belőle, hogy milyen hierarchia-rendszer és csoportnorma alapján épül fel a kommuna, hogyan lett hajléktalan a volt kosarasból, az állami gondozottból, vagy az unatkozó mezőgazdasági munkásból, aki csak telente csatlakozik a társasághoz. Az egyedülálló kötetet szociofotók és szlengszótár teszi teljesebbé.

Victor Bockris - Lou ​Reed - Transformer
Lou ​Reed mindig a saját művészi elképzeléseihez igazította a rockzene különböző irányzatait, s munkásságában a legváltozatosabb kifejezési formákkal találkozhatunk: a hangos, elsöprő erejű kakofóniától a valaha írt legérzelmesebb dalszövegekig. Legelső doo-wop-kislemeze, a tinédzserkorában kiadott So Blue óta játszott már mindent: garázs- és pszichedelikus rockot a Velvet Undergrounddal, majd szólóban glam rockot, punkot, diszkót, alternatív és „józan-rockot” – így lett a könnyűzene világának kiemelkedő vezéralakja, újító és trendeket diktáló zenész. Mára általánosan elfogadott, hogy a 60-as években a Velvet Undergroundnál csak egyetlen fontosabb, máig ható zenekar volt: a Beatles. Amikor 1972-ben szólókarrierbe kezdett, David Bowie-val és Marc Bolannel együtt a glam rock élvonalába került, majd egy mára klasszikussá lett punklemezzel, a Metal Machine Musickal jelentkezett. Bámulatos alkotókedvét jól mutatja, hogy összesen húsz szólólemezzel teljesítette ki a Velvet-albumokkal, vendégszereplésekkel és koncertlemezekkel már megalapozott legendáját. Victor Bockris könyvében hangsúlyozza, hogy Lou Reed zsenialitása és kísérletező kedve leginkább dalszövegeiben mutatkozik meg, ezért is nőhetett fel olyan nagyságok mellé, mint Bob Dylan vagy Neil Young. Reed eddig csak töredékesen feldolgozott életútjának elmesélése közben Bockris leás a legkorábbi élményekig: felidézi a sokkterápiás kezelést, amit Reed az 50-es években a Creedmore Állami Pszichiátriai Intézetben kapott, és részletesen beszámol viharos szerelmi kapcsolatairól is, melyeket egyszerre jellemez a kedvesség és a kegyetlenség. A Transformer izgalmas és hiteles adalék a rock ’n’ roll történetének irodalmához.

Lou Reed - Between ​Thought and Expression
This ​book is a collection of social criticism and observation. Included alongside the lyrics are the songwriter's interviews with Vaclav Havel and Hubert Selby, author of "Last Exit to Brooklyn". The interviews reveal as much about Reed himself as about his subjects. Lou Reed's lyrics have established themselves in the memory of music fans in a way which is only exceeded by Bob Dylan's. This is Reed's own selection, from Velvet Underground classics to his recent solo triumph "New York" and his collaboration with John Cale on the Warhol-inspired...

Ljudmila Ulickaja - Történetek ​gyerekekről és felnőttekről
A ​gyerekeknek hirtelen felnőttként kell viselkedniük, miközben a felnőttek meglepően gyerekesek néha. Nem véletlen, hogy Ljudmila Ulickaja meséi úgy szólnak a gyerekekhez, hogy közben a felnőtteknek is van mit mondaniuk. A _Történetek állatokról és emberekről_ után ez Ulickaja második magyarul olvasható mesekönyve, amelyet újra Lakatos István összetéveszthetetlen rajzai kísérnek. Bár orosz vidéken járunk, a saját gyerekkori félelmeinkre és reményeinkre is ráismerhetünk ezekben a történetekben, amelyekben mindig érdemes várni a hétköznapi csodákra.

Ljudmila Ulickaja - Életművésznők
Zsenya ​olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk.

Ljudmila Ulickaja - Médea ​és gyermekei
Minden ​nyáron összegyűlik a rokonság a krími görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve. Médea addig a napig egy és ugyanazon a helyen élte az életét, ha nem számítjuk ide egyetlen moszkvai utazását Szandrocskával és elsőszülöttjével, Szergejjel, és ez az állandósult élet - amely egyébként önmagában véve viharosan változott: forradalmak, kormányváltás, vörösök, fehérek, németek, románok, egyeseket kitelepítettek, másokat - a menekülteket, a hontalanokat - meg betelepítettek, eredményezte végül is Médeában az olyan fáéhoz hasonlatos szilárdságot, amelyik belemélyeszti gyökereit a köves talajba, fölötte ugyanaz a nap süt, és nap mint nap, évről évre ugyanaz a szél éri, és hoz évszakhoz kötött illatokat, amelyek hol a parton száradó vízi hínárból, hol a nap alatt rothadó gyümölcsből, hol meg a keserű ürömből származnak.

Ljudmila Ulickaja - Daniel ​Stein, tolmács
„Én ​annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.” Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

Klaus Mann - Mefisztó
Hendrik ​Höfgen mindent el tudott játszani: karácsonyi mesékben tréfás kedvű, szép hercegként a gyerekeket bűvölte el, Oscar Wilde vígjátékaiban a hölgyközönség szívét dobogtatta meg. Volt hősszerelmes, volt intrikus. A délelőtti próbán Hamlet vagy Mefisztó, a délutánin táncos komikus. "Tudott nagyvilágian elegáns, de tudott tragikus is lenni. Fel-felöltötte a komisz mosolyt, de halántékán, ha kellett, megjelent a fájdalmas vonás is. Sziporkázó szellemessége elbájolt, gőgösen felszegett álla, pattogó vezényszava és idegesen büszke magatartása imponált, alázatos, gyámoltalanul révedező tekintete, zárkózott, kedves zavara megindított. Jóságos volt vagy durva, dölyfös vagy gyöngéd, hetyke vagy megtört - pontosan a műsoron levő szerep szerint." Szinte kacéran fitogtatta kaméleontehetségét. Közben az életben eljátszotta a szerető, a barát, a férj szerepét, később a forradalmi színházcsinálóét, majd a Harmadik Birodalom kegyeltjeként az udvari bolondét is. Az Állami Színház intendánsa lett, államtanácsos és szenátor. Beletanult és belehízott a hatalomba, fürdött a fényében, és mindvégig "gondosan kerülte, hogy egyetlen igaz szót is ejtsen". Amikor Klaus Mann 1949-ben, negyvenhárom évesen véget vetett az életének, napjaink német irodalomkritikus-doyenje, Marcel Reich-Ranicki így írt: "Homoszexuális volt. Szenvedélyes volt. Thomas Mann fia volt. Tehát háromszorosan sújtott." A német állampolgárságától megfosztott Klaus Mann azon a végzetes napon nem gondolta volna, hogy évtizedekkel később ő még kultuszfigurává lesz, főleg a fiatalok szemében. Főműve, az 1936-ban Amszterdamban megjelent Mephisto ma tananyag a német iskolákban. Klasszikus. Szabó István filmet forgatott belőle - az 1982-ben Oscar-díjat ért. Magyar színpadi adaptációja Alföldi Róbert nevéhez fűződik.

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (8)

Xavier Rubert de Ventós - Minek ​filozofálni?
Ha ​érzékeink és legsajátosabb emberi tulajdonságunk, a nyelv mindent világosan elénk tárnak, akkor miért bonyolítsuk az életünket filozófiákkal? Csakhogy fokozzuk a kételyeket? Miért nem elégszünk meg a jó tanáccsal: inkább nézzetek, vagy énekeljetek! Fát ültessetek! „Gyakran megtörténik, hogy amint közelítünk valamihez, az elhomályosul, életlenné válik: mintha mindannyian valamiféle elméleti távollátásban szenvednénk. A bennünket kevésbé érdeklő dolgokkal kapcsolatban majdnem mindig az az érzésünk, hogy már tudjuk, miről is van szó, és simán elintézzük az első, kezünk ügyébe akadó közhellyel, de ha igazából elkezdünk szeretni valakit vagy valamit, akkor megérezzük a vele kapcsolatos ismereteink határát. „Aki mindent ért – mondta egy kínai bölcs –, az rosszul van informálva.”Ez tehát a témánk, amit négy részre tagolok. Az elsőben (1) elmagyarázom, honnan származik az a szükségletünk, hogy mindent tisztán lássunk; utána (2) pontosan ezzel a görcsös szükségletünkkel szemben határozom meg a filozófiai kedvet vagy viselkedést. (3) Majd megmutatom, mikor jelenik meg annak a lehetősége, hogy azt hisszük, minden olyan világos, mint a nap; és végül (4) azt is, hogyan születik meg a filozófia, amikor az ember elkezd kételkedni ebben a feltételezett tisztánlátásban.” Bármily meglepő, azért filozofálunk, mert intellektuális reflexeink túl spekulatívak, mert amikor nem filozofálunk, közhelyekkel reagálunk, amelyek ugyan hasznosak, sőt kellemesek, de ha a körülmények megváltoznak, használhatatlanok. A körülmények pedig így vagy úgy rendszeresen megváltoznak.

Mosoniné Fried Judit - Tolnai Márton - Tudomány ​és politika
A ​tu­do­mány­po­li­ti­ka kulcs­kér­dé­se a tu­do­mány és a po­li­ti­ka kap­cso­la­ta. Ha ezt egyet­len szó­val akar­juk jel­le­mez­ni, akkor leg­in­kább az el­lent­mon­dá­sos jel­zőt hasz­nál­hat­juk. A ku­ta­tás sza­bad­sá­ga ugyan­is az egyik ol­da­lon, a po­li­ti­ka ha­tal­mi po­zí­ci­ó­ja pedig a má­si­kon - fel­old­ha­tat­lan el­lent­mon­dá­sok for­rá­sa. Mégis van meg­egye­zés és együtt­mű­kö­dés, mivel egyik sem nél­kü­löz­he­ti a másik tá­mo­ga­tá­sát. Az össze­kö­tő ka­pocs, nö­vek­vő mér­ték­ben, a tár­sa­da­lom. A kö­zös­ség dönt a tu­do­mány ér­té­ké­ről (össze­ha­son­lít­va tá­mo­ga­tá­si igé­nyét és hasz­nos­sá­gát más te­rü­le­tek­kel), és mi­nő­sí­ti a po­li­ti­ka ma­ga­tar­tá­sát is. A kötet szer­zői sok­fé­le­kép­pen kö­ze­lí­te­nek a té­má­hoz, de tu­do­mány- és tu­do­mány­po­li­ti­ka-ké­pük sok közös vo­nást mutat. A vá­lo­ga­tás lé­nye­ges szem­pont­ja volt ugyan­is az il­lú­zió­men­tes­ség a tu­do­mány és a po­li­ti­ka kö­zöt­ti tá­vol­ság­tar­tás le­he­tő­sé­gét, a mer­to­ni alap­el­vek ér­vé­nye­sü­lé­sét és a ku­ta­tás min­den­ki­re ki­ter­je­dő sza­bad­sá­gát il­le­tő­en. Il­lú­zi­ók he­lyett a va­ló­sá­gos fo­lya­ma­to­kat és azok ér­tel­me­zé­sét kí­ván­tuk be­mu­tat­ni. Hisszük, hogy a tu­do­mány­nak lét­ér­de­ke a po­li­ti­kai me­cha­niz­mu­sok meg­is­me­ré­se és meg­ér­té­se, hogy job­ban meg tud­jon fe­lel­ni a po­li­ti­ka által köz­ve­tí­tett tár­sa­dal­mi el­vá­rá­sok­nak, még­pe­dig anél­kül, hogy ve­szé­lyez­tet­né ezzel a tisz­ta tu­do­mány mű­ve­lé­sé­nek sza­bad­sá­gát.

Stanisław Lem - Sex ​Wars
„Mivel ​nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…” „A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Stendhal - Armance ​/ Lamiel
Stendhal ​nem kezdő író, amikor az Armance napvilágot lát - előbb már tucatszámra közölt művészéletrajzokat, esztétikai műveket és útleírásokat -, mégis ez az első próbálkozása azzal a műfajjal, amelyben igazán nagyot alkot: a regénnyel. S ez a mű válik egyszersmind legtitokzatosabb írásává is. Nemzedékek találgatták, mi lehet az a fájdalmas titok, amely visszariasztja a szép, gazdag és jellemes Octave-ot a szerelmi boldogságtól. Stendhal az egyik levelében nem hagy kétséget Octave impotenciája felől, de az értő olvasó ebből a tragikus történetből, a restaurációs Párizs szalonjeleneteiből egy elaggott nemesi osztály tehetetlenségét és életidegenségét is kiolvassa. A magyarul először megjelenő Lamiel-ben írója már a "polgárkirályság", a francia polgári fejlődés széles körképének megfestésére akart vállalkozni. A mű, noha befejezetlen maradt, képet ad arról az eszes, cinikus, törtető, bár nem tisztességtelen lányalakról, akikben Stendhal - följegyzései szerint - a Vörös és fekete Julienjének női megfelelőjét kívánta megalkotni.

Cecily von Ziegesar - Hot ​girl 2.
Tinsley, ​a suli legdögösebb csaja visszatért, aminek hírére a Waverly összes pasija a szívéhez kap, míg a féltékeny és pletykás csajok javában a "trónfosztásról" beszélnek, főleg azok után, hogy Tinsley egy idegen lányt talál a saját ágyában; a kis Jennyt... Brett egy baromira férfias új tanárral kavar, miközben Tinsley megalakítja a Café Societyt, bár a titkos, csajos társaság tagsága szinte napról napra változik, ahogy a divat. Akkor most Easy és Jenny haverok, vagy van köztük valami? Vajon összejön-e Callie és Brandon? Lehet, hogy Jenny lesz a suli sztárja? Ha rajongtok a Bad Girl könyvekért, imádni fogjátok Cecily von Ziegesar új sorozatát, amelyben a cserfes és dögös kis Jenny Humphrey egy New York környéki elit középsuliban, a Waverlyben folytatja tanulmányait, ahol a gazdag diákok sorában jó pasikkal és kellőképpen pletykás csajokkal találja szembe magát, miközben mindent megtesz, hogy ő legyen a suli istennője, az igazi, az egyetlen Hot Girl.

Cecily von Ziegesar - Hot ​girl
A ​világ egyik legnépszerűbb sorozatának írónője új történetbe kezdett. Az immár nálunk is jelentős rajongótáborral rendelkező Bad Girl könyvek egyik kulcsszereplője, a cserfes és dögös kis Jenny Humphrey otthagyja a Constance Billard-ot, és egy New York környéki elit középsuliban, a Waverlyben folytatja tanulmányait, ahol a gazdag diákok sorában jó pasikkal, kellőképpen öntelt csajokkal, és mindenekelőtt zaftos és kegyetlen pletykákkal találja szemben magát. Nem elég, hogy új szobatársai Callie és Brett halálosan féltékenyek rá, a Waverlyben ha az embert rajtakapják, fegyelmi bizottság elé kerülhet, de Jenny így is bármit bevállalna, hogy ő legyen a suli istennője, az igazi, az egyetlen, a „Hot Girl”. Akik ismerik Cecily von Ziegesar Bad Girl sorozatát, imádni fogják a most induló Hot Girl-t, amelyben a The New York Times bestsellerlistájának kedvelt írónője még több pletykával, még több kavarással, még több partizással és csillogással kápráztatja el olvasóit.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Alexandre Dumas - Emma ​Lyonna
Az ​első rész, a Luisa San Felice nagyívű körkép a Nápolyban uralkodó király zsarnokságáról, kegyetlenkedéseiről, a franciák segítette olasz forradalmárok harcáról, akik életük kockáztatásával szembeszállnak a önkénnyel. Megdöntik a királyságot, és távozásra kényszerítik Ferdinándot aljas híveivel együtt. Az Emma Lyonná-ban tovább forog a történelem kereke: a háttérben a köztársaság kikiáltása, a bosszúra készülő király felkészülése, visszatérte pedig az első részből is ismert olasz hazafiak hiábavaló, küzdelmes önfeláldozásának és egy ifjú szerelmespár tovatűnő boldogságának, szívszorongató tragédiájának története. Ebből a regényből is kiderül Dumas nem múló sikerének titka: neki sikerül termékeny képzeletével kalanddá formálni-kerekíteni a valóságosat, lélegzetelállító iramú, váratlan és regényes fordulatokban bővelkedő regényt formálni, és mesemondás közben egy nagy kort megidézni.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (7)

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Epepe
elérhető
6

Karinthy Ferenc - Epepe
Szokatlan ​volt az a hang és szemlélet, mellyel a realista Karinthy az Epepe világát megalkotta. Főszereplője, Budai nyelvészkongresszusra utazik Helsinkibe, ám a repülőtéri átszálláskor eltéveszti gépét, és ismeretlen állam ismeretlen városába kerül. A nyelvi kommunikáció szakértője, aki számos idegen nyelven tud, nem képes magát megértetni és ő sem érti a bennszülöttek beszédét. Kényszerűségből ragad az egymás iránt is közönyös, állandóan rohanó és hadaró emberek országában, kilátástalannak tűnő helyzetét kell elfogadnia, s lakhatóvá tennie megszokott körülményeiből kizárult életét.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Dante ​sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem - ahogy ő nevezte - komédiát. Az _Isteni Színjáték_ azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És - a mi szerencsénkre - tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár "Emberi Színjátéknak" is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne - no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!

Rotterdami Erasmus - A ​balgaság dicsérete
Rotterdami ​Erasmus (e. n. Desiderius Erasmus; 1469-1536) németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének (1516). Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia (1500). Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete (1511) szatírája, valamint a Beszélgetések (1519) című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak.

G%c3%a9pzongora
elérhető
81

Kurt Vonnegut - Gépzongora
Az ​Olvasó ezúttal Kurt Vonnegut legelső regényének új kiadását tartja a kezében. Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk. És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor. "Fekete logika. Nevethetünk is akár, de közben szívünkbe költözik a félelem. Vonnegut a végső emberi dilemma térképésze." The New York Times Book Review "Hahotánk is gépzaj: kattog, pattog, recseg, csikorog." Life

A_romlas_viragai
A ​romlás virágai Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - A ​romlás virágai
"Ki ​tudja, mi történik a lélekben, amikor szembetalálkozik valamivel, ami mindannak a tökéletes ellenkezője, amit addig elfogadott, a világ rendjének, értelmének tartott? Talán az, hogy ezt az újat, mást, rögtön el is utasítja, mert fél tőle, mert megsejti, hogy az az erkölcsi létét fenyegeti. Vagy éppen az, hogy megérzi benne a szabadság lehetőségét, azt, hogy túlhaladhat önmagán: ismeretlen világok felé. Baudelaire egész költészete a válasz erre, de különösképpen azok a versek, amelyekben a vonzás mellett, illetve azzal szemben ott lappang valami nehezen megokolható taszítás is. A szépség, az emelkedettség, a finomság erejével szemben az immorális, a szeretettel együtt a gyűlölet, a fölemelkedés vágya mögött a bukás, a szédülés, az elkárhozottság tudata. Ezekben a versekben tárul föl Baudelaire kettős természetének, s ennek következtében kettős vállalkozásának lehetetlensége: az, hogy a világot, a létet a maga rossz s egyúttal szép, üdvözítő, megtisztító mivoltában fedezze föl és fejezze ki. A lehetetlenség pedig maga is elég esztétikai élmény ahhoz, hogy a költő szándéka előtt meghajoljunk..."


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók