SKatalin

Darvasi László - Trapiti ​és a borzasztó nyúl
Gonosz ​köd ereszkedik Kavicsvárra, és a Nagy Tökfőzelékháború után újabb veszély fenyegeti a városka nyugalmát. Az emberek már nem is köszönnek egymásnak, s úgy élnek egymás mellett, mint az idegenek. Megalakul a Gonoszok Szövetsége, hogy átvegye a hatalmat. Zűrzavar uralkodik mindenütt: a fejekben éppúgy, mint a városka terein és otthonaikban. Vajon elég lesz-e Trapiti szeretete ahhoz, hogy megváltoztassa a dolgok menetét? És vajon időben elkészülnek-e a jóságbogyók, amelyek képesek a rosszat jóra változtatni? Az Év Gyermekkönyve-díjjal kitüntetett Trapiti című meseregény folytatásában Darvasi László a műfaj legjobb hagyományait követve éppúgy figyelemre méltó tisztelettel és szeretettel fordul a mesék felé, mint a gyerekek és a mesét szerető felnőttek felé.

Terry Deary - Kőkemény ​kőkorszak
A ​Kőkemény kőkorszak fejen vág a bunkójával és visszavonszol azokba az időkbe, amikor az ember még barlangokban élt, vadállatokra vadászott és nem ismert illemszabályokat.

Ismeretlen szerző - Kérdések ​könyve
Hogyan ​épül fel az emberi agy? Hányféle ásvány létezik? Milyen anyagból állnak a gének? Milyenek voltak a felfedezők hajói? Miért nem esik le a szikláról a kőszáli kecske? Hogyan épülnek a mai vasbeton hidak? Mit tervezett Eiffel Budapesten? Hogyan lesz a nektárból méz? Hogyan úsztak a tengerben az ammoniteszek? Milyen veszélyeket rejt a sivatag? Hogyan támadtak meg egy várat? Milyen volt a fáraó hatalma? Barátságos-e a delfin az emberrel? Éltek-e valaha marslakók? Milyenek voltak az óriásdinoszauruszok? Miért vannak a fákon levelek? Hogyan vadászik a farkas? Hogyan képezték ki a gladiátorokat? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a húszéves Tessloff Babilon Kiadó jubileumi kötetében. A több mint 180 kérdésből és válaszból láthatjuk, hogy nincs unalmas téma: a legújabb tudományos eredményeket is tartalmazó szövegeket szemléletes ábrák, látványos képek teszik változatossá. A Mi MICSODA-sorozat kedvelői még több érdekességet olvashatnak, akik pedig még nem ismerték a köteteket, bizonyára kedvet kapnak az eddigi, több mint száz könyv lapozgatásához is.

Renate Germer - Múmiák ​a világ minden tájáról
A ​"múmia" szó hallatán az egyiptomi piramisok és fáraók jutnak eszünkbe, de nem csak Egyiptomban léteznek gyolcsba tekert múmiák. Kínában, Grönlandon és a Föld számos más országában is találtak a régészek mesterséges és természetes múmiákat. Az örök hó birodalma, a sivatag és a mocsár mind olyan terület, ahol megőrződhetnek a holttestek. A modern múmiakutatás ma már sok titokról fellebbentette a fátylat, így a múmiák a korabeli emberek életéről, kultúrájáról mesélnek. A tudósok korszerű módszerekkel vizsgálják a múmiákat, s így lassacskán összeáll a kép: Hogyan is nézhettek ki akkoriban az emberek? Mivel táplálkoztak? Miért balzsamozták be az egyiptomiak a halottaikat? Mit tudunk Ötziről? A Mi MICSODA sorozat Múmiák című kötetében Renate Germer egyiptológus és biológus izgalmas utazásra hív bennünket a letűnt korok e titokzatos követeinek életébe.

Thomas Brezina - Kalandok ​múzeuma - Ki fejti meg a Leonardo-kódot?
Gyere ​velünk a Kalandok Múzeumába! Itt titokzatos és rejtélyes események történnek. Meglepő dolgokat tudhatsz meg a híres Leonardo da Vinciről, életéről és felfedezéseiről, amelyek mély benyomást tesznek majd rád. Hogyan? Találd ki, és látogasd meg a nagy Mestert műtermében, rántsd le a leplet sötét titkáról, és éld át fantasztikus felfedezéseit. Leonardo da Vinci, aki 1452. április 15-én született, nemcsak rajzolni és festeni tudott, hanem szobrász, építész, muzsikus, természettudós és mérnök is volt egy személyben. Titkai is voltak, amelyeket megismerhetsz ebből a könyvből. Pablo október 22-én született egy üres képtartó ládában, két régi, nagyméretű festmény között, szereti a festéket és a vásznat, s a mancsával fest. Imádja az édességet és ő lesz a vezetőd ebben a kalandban.

Nógrádi Gábor - Gyerekrablás ​a Palánk utcában
Ilyet ​se látott még a világ! Hogy egy nyomozó a gyerekrablók pártjára álljon, őket segítse, és ezzel összezavarja a rendőrséget? Meg egyébként is: milyen detektív az, aki nyomozás helyett focizik, ócskásnak meg kéményseprőnek öltözik, és ezzel szinte őrületbe kergeti szerencsétlen főnökét? De ez még semmi! A legfurcsább, hogy mi, az olvasók is egyetértünk Hecseki Boldizsárral, és izgatott lelkesedéssel követjük Kondor Lajcsi, az elrabolt kisfiú kalandjait. Pedig a regény ugyanolyan vérfagyasztóan kezdődik, mint a gyerekrablásról szóló történetek általában. A kisfiú eltűnik, a rablók zsaroló levelet küldenek, pénzt követelnek és fenyegetőznek. Továbbá minden szörnyen titokzatos és félelmetes. Aztán elszabadul a pokol! Megtudjuk, hol van az elrabolt gyerek, és kik a rablók, miközben az ifjú nyomozót, Hecseki Boldizsárt, folyton letartóztatják...

Jo Nesbø - Szeleburdi ​világvége
Doktor ​Proktor és barátai egy könyörtelen invázió közepén találják magukat. Nyakukon a világvége! Kénytelenek rájönni, hogy hová tűnnek el valójában a mosógépekből a zoknik, hogy élnek körülöttünk igazi békaemberek, kevésbé igazi páviánok és más rémséges bestiák, amelyek bár ne lennének! Ha nem akarsz egészen tudatlan és főleg felkészületlen maradni, nincs más dolgod, mint részt vállalnod Bulle, Lise, Doktor Proktor és egy hétlábú perui szívópók küzdelmében a világvége megakadályozásáért. Mi szóltunk.

Jo Nesbø - Doktor ​Proktor pukipora
Doktor ​Proktor, a kétbalkezes professzor maga sem sejti, milyen kalandokba keveredik majd, amikor véletlenül feltalálja a földkerekség legnagyobb erejű pukiporát, ami bárkit képes az űrbe röpíteni. Ám amíg két kisiskolás segítője azon dolgozik, hogy a találmány híressé és gazdaggá tegye őket, a csodaszer híre illetéktelenek fülébe is eljut. A doktor hamarosan egy szökésbiztos cellában találja magát, a gonosz ikerpár ellopja a találmányt, és egy folyton éhes anakonda is beszabadul Oslo szennyvízcsatornáiba. Közben pedig feltartóztathatatlanul közeleg a nemzeti ünnepre gyakorló iskolai katonazenekar... A világhírű skandináv krimiíró Doktor Proktor-sorozatát már több mint 20 nyelvre fordították le. A főszereplők fergeteges kalandjait elképesztő fordulatok, abszurd humor és a Nesbø-féle különleges atmoszféra teszi feledhetetlenné.

C. S. Lewis - Utazás ​a tengeri cirkálón
“Útlevelet ​tartasz a kezedben, kedves olvasó, útlevelet egy varázslatos országba; Narniába. Ha fellapozod, néhány oldal után természetesnek tartod, hogy csodálatos lények bukkannak fel előtted; törpékkel, manókkal, beszélő állatokkal találkozol, s ha még nem olvastad az előző részeket, akkor is ismerősként köszöntöd Aslant, a hős oroszlánt, mert Aslan mindnyájunk lelkében ott rejtőzik egy kicsit...”

Feldmár András - Most ​vagy soha
Ha ​én nem állok ki magamért, ki fog kiállni értem? Ha csak magamért fáradozok és állok ki, mit érek én? És ha ezeket a dolgokat nem most teszem, akkor mikor? A kötet – amely a HVG Könyvek Feldmár-sorozatának első darabja –, az öntörvényű, szókimondó és széles látókörű pszichoterapeuta előadásainak felszabadító élményét adja vissza. A szerző pszichológusok, filozófusok, teológusok történeteiből, saját életéből és praxisából merít, hogy válsághelyzeteinkre, félelmeinkre, függőségeinkre és útkereséseinkre reflektáljon. Hipnotikus és magával ragadó történeteit olvasva sok gyerekkorunk óta belénk nevelt szabályt gondolunk át. Kiállhatunk szégyenérzet nélkül önmagunkért? Milyen módon deríthetjük ki, hogy kinek higgyünk? Felismerjük, hogy ki a barátunk, és ki az ellenségünk? Új megvilágításba helyezi, mit jelent az önzés és a szeretet. Arra bátorít bennünket, hogy akárhol is tartunk az életükben, ne féljünk kimondani a vágyainkat és kezünkbe venni az irányítást. A könyv önmagunk megismeréséhez és elfogadásához, saját érdekeink érvényesítéséhez visz közelebb, de emellett a szolidaritás és a szeretet szükségessége mellett is kiáll. „Ha már rendben vagy, és csak akkor, a pluszenergiádat add oda másoknak. Azzal szeress, vigyázz másokra, segíts nekik elérni, amit akarnak.” Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott. A könyv Feldmár András 2013 nyarán, „Most vagy soha” címmel tartott előadás-sorozatának, és a 2012. őszi dunaszerdahelyi, „Végzet, sors, szabad akarat” című előadásának anyagából készült, a Feldmár Intézet közreműködésével.

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a régi görögöknél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mi ​történt a XI. században?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántor Lajos - Láng Gusztáv - Romániai ​magyar irodalom 1944-1970
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czigány Lóránt - A ​magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830-1914
Az ​összehasonlító irodalomtörténet és a magyar nemzeti irodalomtörténet számára egyaránt nélkülözhetetlen a magyar irodalom külföldi fogadtatásának vizsgálata. A szerző e feladat fontos részének megoldására vállalkozott. Munkája gazdag forrásanyagra épül, értéke azonban nemcsak a filológiai alaposságban és az összegyűjtött anyag kronológiai rendszerezésében rejlik, hanem magyarázatot ad arra is,hogy az adott periódusban miért és mire figyeltek fel Angliában a XIX. századi magyar irodalom terméséből, s mi az oka az érdeklődés változásainak. Így jut el az angol társadalmi és politikai viszonyok elemzéséhez, valamint olyan magyar történeti problémákhoz, mint a provincializmus, a nacionalizmus és az elkésettség.

Ismeretlen szerző - Égtájak ​1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Lengyel László - Korunkba ​zárva
(Megjelenés ​éve: 1994 Kiadó: Pénzügykutató) Nem tudom, egy írónak irgalmas szívűnek kell-e lennie. Én inkább azt hiszem, hogy – főleg ha emberekről írunk – igazat kell írni róluk, ámbár ez néha kellemetlen, sőt, sokszor nehezen elviselhető azok számára, akikről szól. De hát úgy írni, hogy az ember közben állandóan sajnálkoz•zék valakin, az alighanem hamissá, hazuggá tenné az egész írást. Egyébként azt hiszem, az igazságban is lehet nagy-nagy szánalom, erős együttérzés, együttgondolkodás azzal, akiről és amiről az írás szól. Én nem érzem, hogy valamiféle düh vezetné a tollamat. Ha most visszatekintek azokra a politikusportrékra, amelyeket megírtam, nyugodtan mondhatom, egyikükre sem voltam haragos, és én nagyon remélem, hogy azokat a sorokat olvasva ők sem gondolnak majd haraggal rám, hanem ellenkezőleg: kicsit tűnődve, kicsit tépelődve, azon gondolkoznak, vajon mit és hol rontottak el, s talán azon is eltöprengenek, ilyen-e valóban a személyiségük, amilyennek én látom.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Dominique Fily - Ha ​szorít a karikagyűrű
Alig ​néhány évvel azután, hogy örök hűséget esküdtek egymásnak, Arnaud és Sabine közös élete kilátástalannak tűnik, már-már a váláson gondolkodnak. Szerencsére nem maradnak egyedül nehézségeikkel. Barátaik melléjük állnak, és amellett, hogy meghallgatják őket, saját megélt kríziseiket is megosztják velük. Arnaud és Sabine történetén keresztül azt mutatja be a szerző, hogyan válhatnak a házasságokat kikezdő válsághelyzetek a kapcsolat elmélyítését szolgáló tapasztalatokká.

Kende Péter - Röpirat ​a zsidókérdésről
"Kik ​azok, akik életben és itthon maradtak a zsidóüldözések után? Hogyan kezdte újra sorsát a magyar zsidóság a II. világháború rémségeit követően, s mi minden történt vele a negyvenes-ötvenes években? Hogyan volt jelen a zsidókérdés a földreform, az államosítások, a Rajk-per, az 1953-as fordulat és 1956 során? Mit jelent a zsidókérdés a mai Magyarországon? Milyen a mai antiszemitizmus? Ezek azok a kérdések, amelyekre e röpirat választ keres. Kende Péter négy évet várt könyve megjelenésére. Talán nem is azért, mert e történelmi labirintus olyan szövevényes, hanem inkább mert a tények bátor feltárása elé az elhallgatás tilalmi táblái meredtek egyrészt a"fasiszta nép", a háborús halottak, a hadifogoly- és a lágersors megítélésében, másrészt a"zsidó kommunisták", az "antiszemita népiesek" leegyszerűsítések feloldásában is. Könyvében Kende Péter legyőzte az akadályokat, olyasmiről beszél, amit ugyan mindnyájan végiggondoltunk magunkban, de nyilvánosságra eddig nem került: arról a balítéletről, amely elhallgatva fertőz, de felfedve, kimondva talán a gyógyulást segíti. Amikor tudós-esszéisztikus feldolgozásban felrajzolja az elmúlt negyvennégy év "zsidókérdés-kezelésének" és antiszemitizmusának lázgörbéjét, tisztázza az okokat is: miért éltek tovább és hogyan módosultak az előítéletek, a fel nem oldott görcsök, a kimondatlan újabb és újabb traumák.Kínál-e Kende Péter gyógymódot? Egyetlen orvosságot ismer: az egyenes beszédet, a vélemények szabad összecsapását, a társadalmi megértést és türelmet, egyszóval a demokratikus közéletet."

Horváth János - A ​magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig
Irodalomtörténetünk ​méltán tulajdonít nagy fontosságot az ún. népies mozgalomnak, mely a magyar műköltészetnek bizonyos elidegenedése korában, már a XVIII. század második felével megindulván, a Petőfi - Arany-féle nemzeti műköltészet számára egyengette az utat s fejlesztette a fogékonyságot. Alig is van a modern európai irodalmakban nemzeti klasszicizmus, mely a naiv népiből oly sokat s oly mélyről merített volna, mint a miénk. Ennek ellenére nincs megírva a magyar irodalmi népiességnek, mint egységes nagy mozgalomnak a története.

Ismeretlen szerző - Kormány ​a mérlegen 1990-1994
A ​KORRIDOR Politikai Kutatások Központját 1993 második felében a Pénzügykutató alapítvány hozta létre a Soros Alapítvány támogatásával és más szponzorok segítségével. Munkatársai független szakértők (politológus, szociológus, közgazdász), akik nem kötődnek pártokhoz, kormányhoz, semmiféle érdekviselethez, gazdasági érdekcsoporthoz. Ez nem politikai hitvallásuk, hanem szemléletük természetes része. A KORRIDOR munkatársai és felkért szakértői nem elvont politikai filozófiát végeznek, de nem is alkalmazott politikatudomány vagy közgazdaság értelmében vett tanácsadók. Jelentéseikben a magyar és a kelet-európai társadalmak kérdéseivel, a megoldott, illetve a megoldatlan problémákkal foglalkoznak: „a poltikai helyzet”, „a gazdasági helyzet” általánosan feltett kérdéseire konkrét válaszokat keresnek. A Központ nem végez alapkutatásokat, de minden írása alapkutatásokra, elvégzett vizsgálatokra épül. Kiadványaival az a szándéka, hogy tájékoztassa az olvasót arról, hogy a magyar szellemi élet képviselői hogyan látják és ítélik a Magyarország, illetve a Baltikumtól az Adriáig húzodó folyósó (korridor) helyzetét ebben a változó világban. Az olvasó a KORRIDOR első kötetét tartja kezében, amely 18 tanulmányt tartalmaz a Kormány elmúlt négyévi tevékenységéről. Az írások az adott terület szakértőinek elemzései, ugyanakkor tükrözik közös vitáik eredményeit is.

Szabolcsi Miklós - Világirodalom ​a 20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Fasírt ​avagy viták a "fiatal irodalomról"
Fasírt?! Hogy ​kerül a vagdalt hús az irodalom asztalára? Viták a "fiatal irodalomról" – az más. Ez egyértelmű és világos. Mint a vakablak. Merthogy a kötet mottója (a nemrég elhunyt fiatal prózaíró, Hajnóczy Péter novellájából vett idézet) szerint: "Sötét volt, mint egy fasírtban."Amelybe azonban mégis bevilágít a kötet egyik legvitatottabb írásának a mai irodalmi mechanizmust jellemezni próbáló pár mondata: "előttünk áll egy – az irodalom festékével gondosan lekent – gépezet, amelybe fent betöltik a kész, önmagukban esetleg szuverén véleményeket, műveket, irodalmi szándékokat, és lenn viták, folyóiratok, stb. jönnek ki belőle. Azaz, mire kijönnek, ez lesz belőlük: FASÍROZOTT."

Paula Hawkins - A ​lány a vonaton
Te ​nem ismered, de ő ismer téged Elképesztő lélektani thiller - a _Hátsó ablak_ találkozása a _Holtodiglan_nal. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. "Jess és Jason", így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton... Paula Hawkins első thillere azonnal a bestsellerlisták első helyezettje lett. Tizenkét nyelvre már lefordították, vitathatatlan, hogy 2015 meglepetését tartja kezében az olvasó.

Robert Fulghum - Már ​lángolt, amikor ráfeküdtem
Az ​okos, éles szemű és nagyszívű Fulghum sikerrerceptje látszólag egyszerű: esszéiben általában mindenki számára ismerős, hétköznapi dolgokat vesz szemügyre, de a maga egyedülálló látásmódját alkalmazza, s amit tapasztalataiból papírra vet, azt humor, bölcsesség, empátia színezi át. Legnagyobb varázslata -a receptet maga árulta el-, hogy "inkább értelmet keres az életben, mintsem hogy magát az élet értelmét keresné". A "Már az óvodában megtanultam..." szerzőjének újabb tűnődései.

Lángh Júlia - Közel ​Afrikához
1994 ​március végén, a müncheni Szabad Európa Rádiónál lévő állását elveszítve, úgy érezte Lángh Júlia, hogy "jön a jel, a kacsintás, az Isten ujja", mikor azt olvasta egy francia lapban, hogy óvónőt keresnek egy évre Nigerbe, egy bozótfaluba. Nem ő lett volna, ha el nem fogadja az ajánlatot. Le is töltötte rendesen egy évét a bozótban, amiről ugyan kiderült, hogy korántsem bozót, de attól nem kevésbé igazi Afrika, félsivatag, homokszél fújta trópusi tájék. Az erről az évről beszámoló könyv páratlan a maga nemében: miben sem hasonlít a "feleség voltam".-féle beszámolókhoz (már csak azért sem, mert Lángh nem felségként, hanem teljesen egyedül ment Afrikába), de az egzotikus vidékeket bemutató útleírásokhoz sem. Nem, mert az írónő nem a tájat, nem az embereket, nem a politikai viszonyokat, nem az ősi (vagy éppen újonnan felvett) szokásokat, nem az étkezési, vallási, szexuális stb. furcsaságokat, különlegességeket kívánta megörökíteni, nem ismereteket kíván terjeszteni, hanem egész egyszerűen egy hasonlíthatatlan élményt kívánt visszaadni: azt és csak azt, ami őt érdekelte, mélyen egzisztenciálisan érintette, megfogta, vagy éppen megdöbbentette, megijesztette, degusztálta. Egy pillanatig sem kívánt szerepet játszani, magát adta, öntörvényűen, és azt írta le, amit ő kapott, és úgy, ahogy ő érezte-élte. Persze mérhetetlen mennyiségű "érdekesség" is van a könyvben: a bozótfalubéli, kizárólag az ő számára készített illemhely részletes leírása éppúgy megtalálható, mint a soknejűség ember- és asszonyközelből való megfigyelésének eredményei, de nem ez a lényeg. A lényeg egy páratlan líraiságú önmegnyilatkozás, egy páratlan környezetben és környezetből. - Az útleírások kedvelői is örömüket találhatják a könyvben, de elsősorban az igazi irodalmat, a dokumentumokat kedvelőket fogja majd magával ragadni a mű.

Borisz Akunyin - Török ​csel
1877-ben, ​az orosz-török háborúban játszódik Borisz Akunyin világsikerű krimisorozatának második része, amelyben Eraszt Fandorin, a zseniális nyomozó ismét hallatlanul nehéz feladatot kap. Ki kell derítenie, ki lehet az a török kém, aki miatt az orosz hadsereg a katonai túlerő, a ragyogó, bátor tisztikar és a remek haditervek ellenére egyre-másra kudarcot vall... Fandorin, aki még nem heverte ki menyasszonya elvesztésének fájdalmát (azt a sokkot, amely az Azazel utolsó lapjain érte őt és az olvasót), ismét találkozik egy rendkívüli nővel - aki az apja szerint "féleszű nihilista" -, s Varja aztán akarva-akaratlan segítője lesz a nyomozásban. Miközben az oroszok hol vad banditákkal küzdenek, hol véres csatákat vívnak a török hadsereggel, Varja szívéért is sokan versengenek: tisztek, haditudósítók... egyedül Fandorin tűnik közömbösnek iránta. Ki lesz a titokzatos török kém? Kibontakozik-e a szerelem Varja és Fandorin között? Vagy talán a hihetetlen kalandokat átélő Varjának is szomorú véget szán a sors (és a szerző)? Akunyin ezúttal is csupa izgalomból szőtte a regényét, s aztán lassacskán kiderül, hogy komolyabb kérdésekről is szó esik, mint egy kém leleplezése, egy bolondos lány szerelme - arról, hogy a XIX. század második felében milyen sors vár Oroszországra és a világra.

Borisz Akunyin - Leviathan
Ezúttal ​egy luxushajó fedélzetén találkozhatunk Eraszt Fandorinnal, a zseniális nyomozóval, aki korábban már leleplezett egy nemzetközi összeesküvést és egy török kémet. Most épp Japánba utazik diplomáciai megbízatással, de egy nyomozás kellős közepébe csöppen. Párizsban "az évszázad bűncselekményét" követték el: megölték Lord Littlebee-t, a híres régiséggyűjtőt és még tizenkét embert, szolgákat, gyerekeket, akik épp a házban voltak - s mindezek után csak egy Siva-szobor és egy kendő tűnt el. Gauche felügyelőnek szerencséje van: egy véletlenül a gyilkosság színhelyén felejtett nyomból tudja, hogy a Leviathan fedélzetén kell lennie a gyilkosnak, az első osztály utasai között... De vajon a gyanúsítottak közül ki a gyilkos? A rejtélyes, szótlan japán, aki katonatisztnek mondja magát? Vagy a bolond angol, aki szextánsával rendületlenül ellenőrzi a hajó haladását? Sweetchild professzor, a neves Kelet-kutató, a drágakövek megszállottja, akitől megtudjuk, hogy a bűncselekménynek lehet valami köze az indiai Smaragd Rádzsához és a világ legnagyobb drágakőgyűjteményéhez? Az az állapotos nő, aki a légynek sem tudna ártani? Netán valaki a hajó tisztjei közül? Akunyin ezúttal a lehető leghagyományosabb krimivel jelentkezik: a nyomozó - ezúttal a hiú és fantáziátlan Gauche felügyelő - kiválasztja a gyanúsítottakat, és az olvasó vele, no meg Fandorinnal együtt kombinálhat, próbálhatja megelőzni őt a logikai játékban... S Akunyin mindeközben a XIX. század nyolcvanas éveibe varázsolja az olvasót, amikor az ember még töretlenül hitt a haladásban, s a bűncselekményeket is viktoriánus kori eleganciával követték el és nyomozták ki...

Vjacseszlav Ivanov - Nyelv, ​mítosz, kultúra
Tartalom Előszó ​helyett (Orosz István) Nyelv Nyelvészet és szemiotika (Orosz István) A kettős szimbolikus osztályozásról (Orosz István) Régi nyelvi és kulturális kapcsolatok a Balkán és Kisázsia között (Orosz István) Etimológia és szövegrekonstrukció (Orosz István) Mítosz Szláv őstörténet a mitikus és a földrajzi nevek tükrében (Orosz István) Jegyzetek a római és az indoeurópai mitológia tipológiai és történeti-összehasonlító kutatásához (Kovács Zoltán) A ló és a fa - kísérlet ősi indiai rituális és mitológiai jelképek megfejtésére (Kovács Zoltán) A ló ugor neve és indoeurópai átvételei (Kovács Zoltán) Obi-ugor és ket folklórkapcsolatok (Kovács Zoltán) Kultúra A pogányság emlékei az orosz ikonokon (Orosz István) A "látható" és "láthatatlan" kategóriája az irodalmi szövegben (Folklórpárhuzamok egy gogol-témához) (Orosz István) Az időfogalom a XX. századi művészetben és kultúrában (Orosz István) A tudományos viselkedés jelrendszerei (Orosz István) A szemiotika szerepe az egyes ember és a közösségek vizsgálatában (Kovács Zoltán) Függelék Nyelvek és mitológiák - Hoppál Mihály szerkesztői utószava V. V. Ivanov műveinek válogatott bibliográfiája (Kovács Zoltán) Irodalomjegyzék az utószóhoz Tárgymutató Névmutató

Csalog Zsolt - A ​tengert akartam látni
"Dokumentum-portrénak ​nevezném régóta formálódó, kedves műfajomat- írja a szerző.- Számos előnyét érzem az ilyesfajta megközelítésnek: az egyszeri karakterek és életsorsok rajzán túl népes közösségek világát tudom láttatni így, az egyedi hitel igényével, de egyszersmind azt a látásmódot is be tudom mutatni, amellyel modelljeim helyzetüket átélik. (...) Portréfestő vagyok; az a dolgom, hogy ha modellem orrán bibircsókot látok, odafessem azt is a képre, akkor is, ha nem helyeslem azt a bibircsókot. Amikor a munkások felé fordult az érdeklődésem, magam is meglepődtem, hogy mennyi felfedeznivaló van mai világunkban. Amit most "felfedeztem" és leírtam, a munkás olvasónak tükör az önismerethez, másoknak forrás az ismerethez közvetlen házunktájáról- amelyet, úgy vélem, nem ismerünk eléggé. Az utóbbi tíz évben aggasztóan növekedtek a távolságok, szűkültek az információáramlás csatornái társadalmunk rétegei között- a távolságot áthidalni vagy csökkenteni legalább: ez volt a célom ezzel a könyvvel." Csalog Zsolt 1935-ben született Szekszárdon. Néprajzot, történelmet, régészetet tanult. 1956-ban egyetemistaként fegyverrel harcol a szabadságharcban, többek között a rádiónál. Kemény Istvánnal kutatást végez a cigányok körében, erről szól a "Kilenc cigány" című műve. 1977-ben aláírta a Kenedi János által kezdeményezett Charta nyilatkozatot. 1988-ban részt vesz az SZDSZ megalapításában. 1993-ban Derdák Tiborral, Horváth Aladárral kidolgozzák a Roma Polgárjogi Alapítvány tervét, amit később a Soros alapítvány segítségével megvalósítanak. 1997-ben hunyt el rákban.

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos Bartók-verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Félszáz ​mondat a szeretetről
A ​budapesti Szépművészeti Múzeum képeiről készült reprodukciókkal illusztrált kicsiny könyvecske a Bibliából és híres írók, költők mondásaiból nyújt éppen ötvenet. Mindegyik mondás a szeretetről szól, azzal kapcsolatban állít valami lényegeset, megszívlelendőt.

Szakács László - Csillagászat ​kicsiknek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek Elek - Az ​Ezeregyéjszaka meséi
A ​halhatatlan mesegyűjtő és meseíró, Benedek Elek több generáció óta a szülők és gyermekeik kedvence. Tollából ezúttal a misztikus kelet gyöngyszemei gurulnak elő, hogy megelevenítsék az Ezeregyéjszaka legnépszerűbb alakjait; kalifákat, szultánokat, dzsinneket és gyönyörű hercegnőket. Ezekből a csodálatos, csillogó drágakövekből válogattunk, hogy a veretes szöveget ezúttal új köntösben - vagy stílszerűbben: új "kaftánban" -, Khaled Attila remek illusztrációival kapják kézbe a kis olvasók.

Schmidt Egon - Vízivilág
A ​tavak, folyók, mocsarak, kanyargó patakok, de még az alkalmi tócsák is ezernyi látnivalót rejtegetnek. A titkokkal teli külön világ lakói, madarak, békék, pockok, szitakötők valamilyen formában mind a vízhez, az ott élő növényekhez kötődnek. Róluk, nem egyszer furcsa szokásaikról szólnak a szerzők, sokszor kiegészítve a határozókönyvek nyújtotta ismereteket. De rádöbbenünk arra is, hogy e csodálatos vízivilág fokozottan veszélyeztetett, még akkor is, ha az olyan neveknek, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó vagy a Hortobágy nemzetközileg jó csengése van. Segítenünk kell vizeink lakóinak, hogy unokáink is gyönyörködhessenek a hófehér kócsagokban, kanalasgémekben, a nyári esték hangulatos békakoncertjében.

Ágai Ágnes - A ​titkokat az ujjaimnak mondom el
Ágai ​Ágnes prózaversei a gyerekek lelke mélyén megbúvó érzéseket mondják ki a költészet nyelvén. A gyerekeknek sokszor van szükségük ilyenfajta segítségre, hiszen önállóan képtelenek feloldani belső feszültségüket. Irsa Katalin grafikái lágyságukkal, gyerekközelségükkel alátámasztják a versek mondanivalóját.

Ismeretlen szerző - Kis ​etológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a régi görögöknél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anne Millard - Patricia Vanags - Az ​emberiség története gyermekeknek
Könyvünk ​a világ történelmét tekinti át az első civilizációk kialakulásától a XX. század kezdetéig. Mai, egymásrautaltságon alapuló világunkban nagyon fontos, hogy az emberek minél többet tudjanak más népek történelméről, kultúrájáról, de lehetetlen átfogó képet kialakítani a világról megfelelő alapok elsajátítása nélkül. Ez a könyv rövid, áttekinthető fejezetek formájában ismerteti a történelem fontosabb állomásait. Természetesen rendkívül nehéz feladat történelemkönyvet készíteni, különösen gyerekek számára. A könyv elkészítésekor nem azt tartottuk elsődleges szempontnak, hogy az ismeretanyagot minél nagyobb részletességgel tárjuk az olvasók elé, vagy az évszámok halmazát zúdítsuk rájuk. E mű célja, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a történelem tanulmányozása iránt, és ehhez megfelelő alapismereteket biztosítson.

Ismeretlen szerző - Tudomány ​és technika dióhéjban
Megjelent: 1: ​Hol található? Ókori és középkori városok, kincsek 2: Mikor született? Magyar és világirodalom 3: Ki csatája? Ütközetek, ostromok és csaták az ókortól napjainkig 4: Mikor uralkodott? A régi római és a magyar uralkodók teljes listájával 5: Idézetek és szólások Híres mondások idegen nyelven is 6: Ókori istenek Mezopotámia, Egyiptom, Görögország és Róma istenei 7: Idegen szavak Közkeletű és kevésbé ismert idegen szavak és kifejezések 8: Ki fedezte fel? Gépek, találmányok, földrészek, felfedezők és feltalálók 9: Ki kicsoda a régi görögöknél? Hadvezérek, államférfiak, tudósok, gondolkodók, művészek az ókori Görögországban 10: Ki kicsoda az ókori Rómában Róma császárai időrendi sorrendben 11: Földi legek Hegyek, vizek, vulkánok, földrengések 12: Tudomány és technika dióhéjban 13: Eltünt városok Jerikó, Théba, Babilon és a többiek 14: Nagy gondolkodók Az ókori filozófusoktól az egzisztencialistákig 15: Ki kicsoda az ókori népeknél? Egyiptom, sumér, Babilónia, Kína, Japán Júdea, Punok és Hunok 16: Hogyan ejcsük? Közismert idegen nevek, szavak, kifejezések helyes magyar kiejtése 17: Mi történt a XI. században? Világtörténelem évszámokban 18: Árpád-házi királyaink Történelem évszámokban 19: Híres mondások 200 közismert szólás eredete és szerzője 20: Szállóigék idegenből 17 híres mondás latinul, angolul, franciául, németül és olaszul 21: Tudod-e? Történelmi tesztkérdések 22: Műveltségi teszt 300 kérdés általános témakörben

Ismeretlen szerző - Mi ​történt a XI. században?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a régi görögöknél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Földi ​legek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szuhay-Havas Ervin - Meglepetések ​enciklopédiája
Ki ​mondta gőgösen: "Az Állam - én vagyok"? és cinikusan: "Párizs megér egy misét"? Kérjük az olvasót, ne siessen a válasszal. Azt se kutassa, valóban púpos volt-e III. Richárd, ebben is segítségére leszünk. Kiderül továbbá, hogy az "oké"-nak és a Coca-Colának is van kultúrtörténete. Fény derül rá, miért lépked Berlin és Bern címerében a medve. De ha már a medvékről van szó, vajon élnek-e medvék a déli féltekén, és maláj-polinéz népek Afrikában? És milyen gyorsan nő egy eszményi gomba? Igaz-e, hogy az ember gyorsabb a lónál, a gepárd gyorsulása pedig felülmúlja a versenyautókét? Nem tréfa, van-e köze szeráfnak a zsiráfhoz? És a perui lámának a tibetiekhez? Azután: hányszor emelkedtek fel elsőként a Wright testvérek, illetve hányan voltak a Háromkirályok? Ezekre és még néhány száz képtelen kérdésre ad különös választ a Meglepetések enciklopédiája.

John Grisham - A ​csodatévő
Rudyt ​soha nem kényeztette el a szerencse. Gyermekkora sivár volt és szeretettelen, a jogi egyetemen sem tartozott azok közé, akiknek fényes jövőt jósoltak. Filléres gondokkal küszködött, a szerelme elhagyta, az állás, amelyet nagy nehezen megszerzett magának, silány volt és megaláztatásokkal terhes. Aztán egy halálosan beteg leukémiás fiú képviseletével bízzák meg: a fiú elmaradt kártérítése miatt kell perelnie egy biztosítótársaságot. Lassan, keserves munkával eléri, hogy a szakma és a külvilág is igazi ügyvédnek kezdje tekinteni. Apró sikerek és nyomasztó kudarcok kísérik a nagy pert, megismerheti az aljasságot, a szennyet, de találkozik megrendítően igaz emberekkel is, És találkozik egy asszonnyal, akivel persze megint számtalan gond szakad a nyakába, de aki megajándékozza őt a szerelemmel. Majd eljön a tárgyalás utolsó napja, az ítélethozatalé. Remények és kétségek gyötrik, lesz-e belőle híres ügyvéd, megtörténik-e a csoda az életében… A világhírű amerikai író legfrissebb regénye is sokáig vezette a bestsellerlistákat, akárcsak a korábbiak. De mintha több lenne azoknál. Feszült, izgalmas cselekményű, hiteles, mint Grisham valamennyi műve, ám az író ezúttal hozzá tudja adni a remek történethez azt is, amit csak nagyon kevés író: mélyről jövő, őszinte emberszeretetét.

C. S. Lewis - A ​ló és kis gazdája
Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, _Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény_ címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media. A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Vágtassunk együtt a szabadságba! A NARNIA KRÓNIKÁINAK HARMADIK KÖTETE: Narnia... ahol egyes lovak emberi nyelven beszélnek... ahol az árulás ellenére a sors beteljesül. Két, mindenre elszánt szökevény találkozik, s egyesítik erőiket. Eleinte ugyan csak zord és kiszolgáltatott életük elől menekülnek, ám hamarosan egy szörnyű viadal kellős közepén találják magukat. Ez a csata dönti el sorsukat és Narnia sorsát is.

Giovanni Caselli - A ​római kor és a korai középkor
Sorozatunk ​hajdanvolt emberek életébe enged bepillantást, színes olvasmányokkal és képekkel egészíti ki az elemi és középiskolák tananyagát. Teljességre persze nem törekedhetett a Szerző, hiszen az egy könyvtárat is megtöltene. A kötetek a mindennapi élet tarka szövedékének csak érdekesebb motívumait bontják ki, s azokat sok szép rajzzal, okos magyarázattal hozzák közel a mai olvasóhoz. Miért nem mondhatjuk barbároknak a keltákat? Hogyan éltek a rómaiak vidéken, a városokban és a provinciákban? Milyen volt Bizánc? Mit adott Európának az arab kultúra? Kik voltak a vikingek? Hogyan gazdálkodott a középkori ember a várakban, a városokban, a falvakban és a kolostorokban? Giovanni Caselli nagyszerű képeskönyve ezekre a kérdésekre válaszol. A magyar kiadást a régi magyarok mindennapi életének leírásával és azt illusztráló rajzokkal egészítettük ki.