Ajax-loader

morcosmosómedve

Rate_positive 153 Rate_neutral 7 Rate_negative 0

1852 napja velünk van 879 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (700)

Vladimir Nabokov - Nevetés ​a sötétben
Albert ​Albinus köztiszteletben álló művészettörténész, vonzó külsejű, jó kedélyű férfi, feleségét is, kislányát is szereti, s mégis hiányzik valami az életéből. Olyan fiatal lányokról álmodik, "akikkel sohasem ismerkedett meg; csak elsuhantak mellette, és egy-két napig a veszteség reménytelen érzését hagyták maguk után, amitől a szépség azzá válik, ami: az arany mennyországgal szemben álló távoli, magányos fa; fodrozódó fény egy híd belső ívén, olyan dolog, amit teljesen lehetetlen megragadni". A tizenhat éves Margot Peters is csak homályosan sejti, mire vágyik. A messzi távolban ott dereng előtte az ünnepelt filmszínésznő képe, "ahogy a mozivászon szépeként tündököl, fantasztikus szőrmebundát visel, és egy fantasztikus szálloda portása segíti ki egy fantasztikus autóból, óriási esernyőjét a feje fölött tartva..." De egyelőre csak szegény jegyszedőlány egy berlini moziban. Albinust talán a végzete sodorja éppen ebbe a moziba, hogy megláthassa azt az arcot, "amelynek minden részlete olyan elbűvölő". A Nevetés a sötétben különleges helyet foglal el Nabokov életművében: kifejezetten a regény megfilmesítése járt a fejében, amikor írta (végül is csak 1969-ben készült belőle film Tony Richardson rendezésében), s így talán ez a legolvasmányosabb regénye, de a varázslómester, a virtuóz stiliszta kedvelői a melodramatikus felszín alatt ezúttal is felfedezhetik a nabokovi fortélyokat és a későbbi nagy mű, a Lolita első szívdobbanásait is. A regény 1932-es első, orosz nyelvű kiadásának fordítása Camera obscura címmel már megjelent magyarul (1994-ben). Az angol nyelvű változat 1938-ban látott napvilágot Laughter in the Dark címen, s ez nem egyszerű fordítás volt: maga Nabokov alaposan átírta a könyvét. Életműsorozatunkban most ennek a változatnak a fordítását adjuk közre: Kretschmarból Albinus, Magdából Margot lett - de ami fontosabb: e későbbi, érettebb regényben még hátborzongatóbb a tragédia, amely az érzéki szenvedély vak, megalázott áldozatává váló Albinust éri.

Hermann Hesse - Az ​üveggyöngyjáték
Hermann ​Hesse életművének betetőzése ez a szimbólumokban gazdag regény, amelyért a szerző 1946-ban Nobel-díjat kapott. Szoros szellemi rokonságban áll Joyce _Ulysses_ével, Musil _A tulajdonságok nélküli ember_ével és Thomas Mann _Doktor Faustus_ával. A történet egy képzeletbeli tudósállamban, téren és időn kívüli világban játszódik. A titokzatos, megfoghatatlan Üveggyöngyjáték a szellemi élet egyik lehetősége, absztrakt eszme, virtuóz bánásmód az emberiség teljes kultúrkincsével, játék e kincs minden tartalmával, a tökély keresésének jelképes formája, egyfajta kifinomult alkímia, közeledés az önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez. Ugyanakkor ez a művészi és tudományos csúcsteljesítmény öncélú, s a valóságos élettől elszakított szellem pusztulásra ítéltetett. Az utópiának ható történet soha el nem évülő kérdésekre keresi a választ, többek között arra, hogy az emberi szellemnek és az európai kultúrának mi a sorsa.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​félkegyelmű
Az ​író így vallott a Bűn és bűnhődés mellett mindmáig legnagyobb hatású és legnépszerűbb művéről: "Egy tökéletes szépségű embert szeretnék ábrázolni. De nincs ennél nehezebb a világon, különösen most... A szép az eszményi, de se a mi eszményünk, se a civilizált Európáé nincs még kidolgozva. Csak egy tökéletesen szép személyiség van a világon: Krisztus..." Dosztojevszkij tehát félreérthetetlenül kimondja, hogy művének hőse, Miskin herceg nem más, mint a XIX. század orosz társadalmába helyezett "földöntúli jellemű" lény. Vajon mit hozhat a világnak ez az eszményi szépségű ember? Elcsitíthajta-e a szenvedélyeket, diadalmaskodhat-e a pénz, az önzés hatalma felett, és egyesítheti-e embertársait a szenvedés és a szeretet jegyében? ... Ezt a kérdést tárja az olvasó elé gyönyörű regényében az író. S a sokszálú történet elbeszélése során a maga teljességében mutatkozik meg a géniusz írásművészete: előttünk áll mind a tragikus, mind a lírikus, mind a szatírikus Dosztojevszkij.

Ljudmila Ulickaja - Odaadó ​hívetek, Surik
Surik ​Korn csinos, udvarias, szolgálatkész fiú, a nők álma. Már tizenhétéves korában egyedülálló édesanyja egyetlen támasza. Az idősebb festőnőhöz, aki kamaszfiúként elcsábítja, hosszú éveken át hűséges marad. Lefekszik a csúnya évfolyamtársnőjével, mert más nem szánná meg szegényt. Egy másik lánnyal névházasságot köt, hogy legyen apja a lány törvénytelen gyerekének. És így tovább. Csak az a kérdés, mihez kezd Surik az életével, az életét behálózó kapcsolatokkal, amikor felbukkan az igazi szerelem...

Sigmund Freud - Bevezetés ​a pszichoanalízisbe
1932-ben ​jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916-1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában", ahogyan ő maga jellemezte módszerét. Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva a pszichoanalitikus teórián és gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált. A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.

Sigmund Freud - Az ​ősvalami és az én
Sigmund ​Freud "Az Ősvalami és az Én" című műve a lelki szerkezetnek, a fejlődéstani és dinamikai összefüggéseknek szemléletes képét tárja fel az olvasó előtt, aki ezzel a mai pszichoanalitikai lélektan egységes foglalatát is megtalálja benne. A lélekelemző tudomány számára ez a munka úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból alapvető jelentőségű. Hogy e sokféle elágazó műnek csak a magvát érintsük: itt válik nyilvánvalóvá, hogy magának az "én"-nek is egy része tudattalan, aminek vizsgálatában jutott el itt Freud a lelki őstalajhoz, a lelkinek a testivel határos fundamentumához.

Covers_125820
Az ​ember és szimbólumai Ismeretlen szerző
99

Ismeretlen szerző - Az ​ember és szimbólumai
Álom ​és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert. Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka." A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.

Carl Gustav Jung - Szellem ​és élet
C. ​G. Jung (1875-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította, a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyenként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebarátai őrizőjének. Pedig ennek elmulasztása ön- és közrombolás, hiszen mindenki mások gyökeres megváltozását sürgetné, holott azt csak önmagunkon kezdhetjük. Írásait, gondolatait azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több olvasó számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével.

Carl Gustav Jung - Az ​alkímiai konjunkció
A ​modern tudomány képviselői közül kétségtelenül Carl Gustav Jung /1875-1961/ volt az a személyiség, aki először merte komolyan venni az alkímiát, s aki ugyanakkor a legnagyobb figyelmet is szentelte neki. E komolyságot és figyelmet semmi sem mutatja jobban, mint az a több mint kétezer oldal, amelyet Jung - mind mennyiség, mind minőségi életművéből az alkímia tanulmányozásának szentelt. Jung óta már tudományos oldalról sem lehet az alkímiát pénzsóvár aranycsinálók áltudományos hókuspókuszának minősíteni. Ma már mindenkienk illik tisztában lenni azzal, hogy az alkímia - amely komolyan vette a jézusi parancsot: "Legyetek... tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok is tökéletes!" - maga a scientia perfectionis, a tökéletesség tudománya, s tulajdonképpeni mivolta a modern tudományok közül nem annyira a kémiával, mint inkább a pszichológiával rokonítja. A jelen munka - mely először 1955 - 1956-an jelent meg - alkimista kifejezéssel élve nemcsak Jung alkímiai tematikájú munkásságának kvintesszenciája, hanem bátran tekinthető az egész életmű végső konklúziójának is. Ő maga önéletrajzi művében így nyilatkozott róla: Csak ezzel a könyvvel "lett pszichológiám végérvényesen a valóságba állítva, s mint befejezett egész, történelmileg megalapozva. Ezzel teljesítettem feladatomat, elvégeztm munkámat, amely most már megállja a helyét. S abban a pillanatban, amikor elértem a talajt, a számomra tudományosan még felfogható végső határába ütköztem, a transzcendensbe, az önmagában vett archeiptikus lényegbe, amelyről többé már semmiféle tudományos kijelentés nem tehető."

Carl Gustav Jung - W. Y. Evans-Wentz - John Woodroffe - Alexandra David-Neal - Luise Göpfert-March - Naropa - Bevezetés ​a buddhista halálfilozófiába
A ​kötet a halál és a bardo (köztes lét) témáját mutatja be a tibeti buddhizmus tanain keresztül. A következő tanulmányok olvashatók a könyvben: A. David-Neal: A Bardo Thos-sgrol (Tibeti Halottaskönyv); Sir J. Woodroffe: A halál tudománya; C. G. Jung: A Bar-do thos-sgrol pszichológiai magyarázata; Bardo tanítások; Naropa: A halál utáni állapotról szóló tan.

Carl Gustav Jung - Az ​elmebetegségek pszichogenezise
A ​magyar nyelven eddig még nem publikált kötet Jung munkásságának hazánkban alig ismert oldalát mutatja be. A kilenc írás elsősorban a tudattalan és a skizofrénia (akkori elnevezéssel: dementia praecox) viszonyát tárgyalja. Központi témájuk a szerző azon meggyőződése, hogy a skizofrén betegek kezelésében döntő fontosságú a pszichológiai aspektus. Eszerint fontos, hogy az elsőre érthetetlennek tűnő élményvilágot és tüneteket a terapeuta elfogadással, megértéssel és akár egyfajta értelemadással közelítse meg. Bár a Jung által kidolgozott konkrét módszert sokan vitatják, szemlélete azonban úttörő jelentőségű a pszichiátria és a pszichológia történetében. Fontos adalék továbbá, hogy a Jung és Freud között kibontakozó levelezés a kötet első írása, az 1906-os A dementia praecox pszichológiájáról: egy kísérlet kapcsán kezdődött el. Mint tudjuk, Freud az álmokat tekintette a tudattalanba vezető királyi útnak. Jung hasonlóságot vélt felfedezni az álmodók és a pszichotikus betegséggel küzdők (mindennapi szóhasználattal élve: őrültek) élményei és képzetei között. Úgy vélte azonban, hogy ezek a mélyebb rétegeket érintő zavarok a tudattalannak ugyancsak egy mélyebb rétegébe nyújtanak betekintést, méghozzá a különböző archetípusos képekből felépülő kollektív tudattalanba. Ez a személyes tudattalannal ellentétben nem az individuum emlékeinek és tapasztalatainak tárháza, hanem egy minden emberben közös kollektív tapasztalati kinccsé. Ez a második, mélyebb rétege kerül napvilágra a tudattalannak a pszichotikus zavarokkal. Mint látjuk, a kötet jelentőségét tovább növeli, hogy betekintést nyújt abba, a skizofrénia vizsgálatán keresztül hogyan jutott el Jung a kollektív tudattalan és az archetípusok felfedezéséig, életművének oly fontos mérföldköveihez. Az ide vezető királyi út a pszichotikus élményvilág vizsgálatán keresztül vezetett. Hogy pontosan hogyan, azt e kötet írásai mutatják be.

Terry Pratchett - Az ​Igazi Macska
Felismersz ​egy Igazi Macskát, ha eléd kerül? Vagy túlságosan hozzászoktál az unalmas tucatmacskákhoz, amelyeket úgy imád a reklámipar? Az Igazi Macskák igenis esznek olyan tálkából, amelynek CICUS van írva az oldalára. Akkor is ennének belőle, ha ARZÉN feliratot viselne. Ugyanis bármiből esznek. Az Igazi Macskák nem vonulnak macskamegőrzőbe, amikor a gazdájuk nyaralni utazik, hanem a tálkák és a szomszédok megfelelő elrendezése révén táplálkoznak. Az Igazi Macskák halfarkat esznek. És szárnyasaprólékot. És még bármi egyebet, ami az asztalon maradt, ha úgy vélik, hogy büntetlenül megúszhatják. Az Igazi Macskáknak nincs szükségük névre. Csakhogy gyakran hívják őket. "Nemtakarodszkionnéttenyavalyás" pont jó erre a célra.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (63)

José Saramago - Káin
Ha ​az Úrnak lenne egy fia, azt is megöletné? -kérdezte Izsák. Erre a jövő ad választ. Ez az Úr mindenre képes, a jóra, a gonoszra és a még gonoszabbra is. Így van. Ha nem engedelmeskedsz a parancsának, mi történt volna? - kérdezte Izsák. Az Úr romlással vagy betegséggel sújtja azt, aki nem teljesíti a rendelését. Bosszúálló Isten a mi Urunk. Azt hiszem, igen, - válaszolt Ábrahám lehalkítva a hangját, mintha félne attól, hogy meghallják, mert az Úr mindent megtehet. Hibát vagy bűnt is elkövethet? - kérdezte Izsák. Bizony, hibákat és bűnöket is. Atyám, nem tudom elfogadni ezt a vallást. El kell fogadnod, nincs más választásod, most pedig kéréssel fordulok hozzád, egy alázatos kéréssel. Mi légyen az? Felejtsük el, ami történt. Nem tudom, hogy képes leszek-e elfelejteni, Atyám. Még látom magamat, ahogy ott fekszem, megkötözve a fahasábokon, és téged, ahogyan felemeled a karod, és a kezedben megcsillan a kés. Nem én voltam az, józan eszemmel nem tennék ilyet. Azt akarod mondani, hogy az Úr elveszi az emberek józan eszét? Igen, nagyon sokszor, csaknem mindig - válaszolta Ábrahám. Akárhogyan is, a te kezedben volt a kés. Az úr mindent előkészített, és az utolsó pillanatban közbelépett. Láttad, ott volt az angyal. Elkésett... José Saramago, a 2010-ben, nyolcvanhét éves korában elhunyt Nobel-díjas író életművének utolsó, nagy vihart kavaró művét tartja a kezében az Olvasó.

Joyce Carol Oates - Nemi ​erőszak
Egy ​döntés egyetlen másodperc törtrésze alatt - és az élet örökre megváltozik. Teena Maguire-nek nem kellett volna lerövidítenie az utat hazafelé azon a július negyedikén. Nem éjfél után, és nem a Rocky Point Parkon át. Nem a tizenkét éves kislányával. Nem abban a kihívó öltözékben: szűk felsőben, levágott szárú farmerben, magas sarkú szandálban. Magának kereste a bajt. Egy csapat felajzott, bedrogozott, részeg tízen-huszonéves fiú összeverte, megerőszakolta, majd ott hagyta vérbe fagyva a parkbeli csónakház mocskos padlóján. Kislánya, Bethie tanúja volt anyja meggyalázásának. Az elkövetőket - környékbeli srácokat - rövidesen letartóztatta a rendőrség. Várható, hogy elítélik őket brutális tettükért. De vajon a jogszolgáltatás egyenlő-e az igazságszolgáltatással? Mire képes egy gátlástalan sztárügyvéd? Hogyan reagál a közvélemény? Teena élete kettétört. Bethie-nek hirtelen véget ért a gyermekkora - mindennapjaikba beköltözött a félelem, hisz Niagara Falls elég kis város, nap mint nap összetalálkozhatnak az óvadék ellenében szabadlábra helyezett tettesekkel, családtagjaikkal, szembesülniük kell az előítéletekkel. Talán egyetlen igazi támogatójuk akad: Dromoor rendőr, az öbölháborús veterán, aki tudja, mit jelent az igazság, s hogy mi a szeretet.

Alessandro Baricco - Selyem
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. "Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani" - írta Baricco a _Selyem_ről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

Alex Marwood - A ​sátán lányai
Huszonöt ​évvel ezelőtt egy forró nyári reggelen három kislány végzetes játékba kezdett. A nap végére csak ketten voltak életben közülük. A két gyilkos. Kirsty Lindsay sikeres oknyomozó-újságíróként egy sorozatgyilkos nyomába ered, és a nyomok különös módon saját hétpecsétes titokként őrzött múltjába vezetnek. Kirsty és Amber, az egykori két kislány immár családosan, új identitással, távol mindattól, amit egykor együtt átéltek, új életet kezdtek, ám amikor találkoznak, a múlt sötét árnya ismét föléjük tornyosul. El lehet hallgattatni az egyre hangosabban üvöltő belső hangot? Meddig lehet tagadni a szörnyű bűnt? És ki a felelős a tragédiáért egyáltalán? "Sötét és veszélyes utazásra hív, letehetetlen." - Jojo Moyes "Mesterien végzetes" - Stephen King

198441
elérhető
23

Emma Becker - M.
Korunk ​Lolitája: egy fiatal lány szenvedélyes és titkos kapcsolata egy családos, középkorú férfival. A húszéves és gondtalan Ellie Párizsban megismerkedik Monsieur-vel, akivel szenvedélyes légyottok sorába bonyolódnak, mindig ugyanabban a hotelszobában, minden kedden. Ellie az apró részletekre kiterjedően jegyzi le kettőjük túlfűtött kapcsolatának történetét, illetve beszámol a mindkét nemmel folytatott egyéb erotikus élményeiről. Szerelmes sms-ek, elsuttogott telefonüzenetek és erotikus E-mailek formájában kibontakozó, megdöbbentő és provokatív fejlődésregény, egy fiatal lány négy hónapig tartó utazása mennyből a pokolba, tragikus és kiszámíthatatlan következményekkel. Az erotikus, irodalmi értékű könyvek női olvasóinak kötelező!

Dan Wells - Az ​ördög egyetlen barátja
John ​Wayne Cleaver démonokra vadászik: megölték a szomszédait, a családját, és a lányt, akit szeretett, mégis mindig győzelmet aratott fölöttük. Most egy titkos kormányzati elitcsapatnak dolgozik, és arra használja az adottságait, hogy a lehető legtöbb szörnyeteggel végezzen… …csakhogy a szörnyetegek rájöttek, hogy üldözik őket, és a csendes macska-egér játék totális természetfeletti háborúvá készül kirobbanni. Johnnak nem tetszik ez az életmód. Nem akar az FBI bábja lenni, nem akarja, hogy egyetlen barátját egy elmegyógyintézeti szárnyba zárják, nem akar szembenézni a magát A Vadásznak nevező, rettenetes kannibállal és legfőként nem akar embereket ölni. De ahogy a mondás tartja, nem kaphatsz meg mindent, amit akarsz. Ezt a saját kárán tanulta meg, ahogy azt a ruháján egyre csak szaporodó vérfoltok is bizonyítják. Amikor John ismét szembeszáll a gonosszal, tudni fogja, mit kell tennie. Az ördög egyetlen barátja a New York Times bestseller-szerző Dan Wells új John Wayne Cleaver-trilógiájának első darabja

Margaux Fragoso - Csak ​ha te is akarod
Margaux ​Fragoso torokszorítóan őszinte visszaemlékezésében elmeséli, hogyan hálózta be kisgyerekként egy férfi, és hogyan tartotta a markában 15 éven keresztül. 7 éves korában, egy uszodában találkozott először Peter Currannel. A férfi, aki ekkor 51 éves volt, nagyon kedvesen bánt vele, és meghívta a kislányt édesanyjával együtt a házába. Ezzel vette kezdetét viszonyuk, aminek végül a férfi öngyilkossága vetett véget. A kislány számára a férfi otthona egy egzotikus állatokkal teli mesebirodalomnak tűnt, ahol menedékre lelt az otthoni pokol elől: anyja szinte állandóan pszichiátriai kezelés alatt állt, apja pedig alkoholista volt. A szexuális visszaélések csak egy idő után kezdődtek, míg végül eljutottak a születésnapi ajándéknak nevezett aktusig. Curran elrabolta a lány fél életét. Az elszakadás iránti vágy végig tetten érhető Fragoso elemi erejű könyvében. Saját naplója és a férfi hátrahagyott levelei, fényképei és feljegyzései segítségével zavarba ejtő részletességgel, mégis lírai hangvételben idézi fel az átélt szexuális és pszichikai visszaéléseket. Margaux Fragoso nemrég szerezte meg PhD fokozatát a Binghamton Egyetemen angol irodalomból. Már számos verse és novellája jelent meg különböző irodalmi lapokban, többek között a The Literary Review és a Barrow Street hasábjain. Első könyve, a Csak ha te is akarod eddig 23 országban jelent meg és mindenhol óriási vihart kavart.

Akutagava Rjúnoszuke - Víz ​alatti emberek
A ​huszadik század legkiválóbb japán írója, s egyben a modern japán irodalom egyik megalapítója, Akutagava Rjunoszuke Víz alatti emberek c. kisregényében a korabeli japán társadalom gyilkos szatíráját írta meg. Történetének hőse, a 23-as számú elmebeteg, mintha az egyetlen józan, épelméjű ember lenne az általa ábrázolt világban: őrültségében rendszer van, tiltakozás és ítélet. Akutagava hősei sokszor lebegnek a valóság és álom határán, és ha követjük az írót a képzelet útjain, a keserű bírálatból megérthetjük a tanulságot. Akutagava élete is tiltakozás volt a társadalom képmutatása, az elbírhatatlan igazságtalanságok ellen. Az író összeroppant a valóság és a képzelet nyomasztó terhei alatt. Írói hírnevének tetőpontján, önmagával meghasonulva, önkezével vetett véget életének. Egy japán kritikusa élettörténetéről csak ennyit írt: "Megszületett, alkotott és meghalt. Életének története azonos műveinek történetével."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (97)

Robert Louis Stevenson - Öngyilkosok ​klubja - Három kisregény
A ​kamaszévek "kincses szigetén" találkozott utoljára a felnőtt magyar olvasó Robert Louis Stevenson 1850-1894 nevével. Emlékezete minden bizonnyal ilyesfajta képet őriz meg íróról: mult századi jelenség - visszahozhatatlanul távoli, mint a gyerekkor. Stevenson azonban korántsem csupán ifjusági iró, mint ahogy nem is egyértelmően romantikus. Az a két évtized pedig (1878-2894) a századvég, a késő Viktória-kor, amelyben művei gyökereznek, az a társadalmi és irodalmi atmoszféra, amely átjárja őket, éppenséggel távol áll a boldog békeidő idilli egyszerűségétől. Robert Louis Stevenson tipikus századvégi figura. Átmeneti jelenség; legértékesebb tulajdonságai: a továbbvezető tendenciák, a műveiben felsejlő XX. századi távlatok. Meséi és egzotikus históriái Maughamot és Forstert előlegezik, kriminalisztikai kisérletei Chestertont és Greene-t, történelmi regényei pedig Hardyt és a lélekelemző modern regény nagyjait. Fő érdeme, hogy sikeresen házasította össze Flaubert-t Dumas-val... Nincs diszharmónia a tartalom és a kidolgozás közt; a kidolgozás megnevesíti a tartalmat, kibontakoztatja igazi értékeit.

Carl Gustav Jung - Bevezetés ​a tudattalan pszichológiájába
"A ​tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve, a művelt közönség látókörén kívül, könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek - mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítása útjában - mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek, hogy alapjában véve még barbár, s egyszersmind azt is, hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá, ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is." Részlet Jung előszavából könyve első, 1916-os kiadásához.

Tallér Edina - A ​húsevő
Egy ​mesebeli királylány úgy berágott a szerelmére, hogy megfőzte a gyerekeit. Meséli egy királylány. Nagyanyjáról, a szerelméről, anyjáról, a szomszéd Antiról, férfiakról, jobb kézfején egy L alakú forradásról. Nagyapjáról, aki tíz évig haldokolt, és egy keserűségében mindenkivel baszó, szerelmes ukrán kurváról. Mitológiai alaptörténeteket, hogy állítólag a világot egyetlen fickó cipeli a hátán, ilyesmik, közben meg lemossa és átlakkozza a körmét. Nekem kiváló arcberendezésem van, sokan irigylik, mondja, és úgy, hogy ne tudd letenni. Ha letennéd, vedd föl. Szeretem a férfiszagot. Sokan mondják, hogy hű, meg ha, és büdös, meg ilyenek, de szerintem nem tudják, mit beszélnek, csak megtanulták. Szükségem van rá. Megyek az utcán, aszfaltoznak, vagy valamit csinálnak, engem nem érdekel, az a fontos, hogy dolgoznak, vannak izmaik, látom, ahogy dolgoznak az izmaik, ha elmegyek mellettük, megállnak, néznek, de úgy, hogy lássam, és van szaguk meg mindenük. Úgy kerek a világ, ha dolgoznak az izmai, ez így van rendjén, ne mondja, csinálja, de nagyon, úgy, hogy izzadjon belé, mert annak van szaga, életszaga van, férfi. A világnak ott van vége, ahol már nem néznek. Elementáris, őszinte, húsevő, boldog, boldogtalan. Azon morfondírozik, milyen volna egyszerre két férfit boldoggá tenni. Aludna középen. Kukorelly Endre

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Walter M. Miller Jr. - Hozsánna ​néked, Leibowitz!
A ​Leibowitz-rend apátságában a Memorabíliákat gyűjtik, a Tűzözön előtti civilizáció becses írott emlékeit. Nem veszélytelen hivatás ez, hiszen a tudományellenes közhangulat épp a tudományt, a kultúrát okolja az új nyomorúságért. A szerzet a kőkorszaki körülmények között is jó munkát végez. A nemzedékről nemzedékre átmenekített és megőrzött források révén az emberiség újra megalkotja az első izzólámpát, az első gőzgépet, majd természetesen az első atommáglyát. És 1200 évvel a Tűzözön után végre ismét elhárulnak a technikai akadályai az újabb Tűzözönnek.

Salman Rushdie - Hárún ​és a mesék tengere
Salman ​Rushdie korunk legnagyobb mesemondója „Volt egyszer Alifbá országában egy szomorú város, minden városok legszomorúbbika […] Ennek a városnak az útvesztőiben, túl a tört szívekre emlékeztető romházak negyedén, élt egy Hárún nevezetű vidám kis fickó, egyetlen gyermeke a mesemondó Rasíd kalifának, kinek vidámságáról regéket regéltek szerte a szomorú városban […] Aztán valahogy minden elromlott. Talán beszivárgott végül a város szomorúsága az ablakon. Mikor egy nap, strófa közben, mintha csak kikapcsolták volna, elhallgatott Szoraja éneke, Hárún tudta, hogy bajok lesznek. De hogy mekkorák, azt nem is gyanította.” Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban.

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Alessandro Baricco - Tengeróceán
Úgy ​kell olvasni, mint egy kalandregényt - írja Baricco a könyvéről -, és úgy kell hallgatni mint a Tengeróceán morajlását. Sok-sok évvel, talán másfél századdal ezelőtt, hajótörést szenved egy vitorlás hajó. Legénységének és utasainak egy része megmenekül, tengernyi szenvedés árán. Egy hétszobás tengerparti kis szállodában különös vendégek gyűlnek össze. A természetben fellelhető határokat - most a tenger határait - kereső tudós; a tengert tengervízzel megörökítő festő; a titokzatos tengerész; a túlérzékenységből gyógyulást a tengernél kereső lány - a szállodát pedig egy tízéves gyerek vezeti. Mintha mindnyájan a tenger hívásának engedelmeskednének, oly véletlenül és oly szükségszerűen találkoznak e házban, mint Thronton Wilder szereplői a Szent Lajos király hídján.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (57)

Carl Gustav Jung - Bevezetés ​a tudattalan pszichológiájába
"A ​tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve, a művelt közönség látókörén kívül, könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek - mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítása útjában - mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek, hogy alapjában véve még barbár, s egyszersmind azt is, hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá, ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is." Részlet Jung előszavából könyve első, 1916-os kiadásához.

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember / Az istenek eledele
A ​tudományos-fantasztikus regényeiről híres angol író életművének két népszerű darabja A láthatatlan ember (1894) és Az istenek eledele (1904). Wells korlátlan fantáziájának remek terméke a történet Griffinről, a világ legtehetségesebb fizikusáról, aki korát messze meghaladó felfedezése révén azonban nem világhírt vívott ki, hanem a földhözragadt kortársak rettegését és gyűlöletét. Szánalomra és megvetésre egyaránt méltó a Láthatalan Ember, akinek zsenialitása rideg, kíméletlen lélekkel párosul, és útja óhatatlanul tragédiához vezet. Hasonlóan megelőzik korukat a tíz esztendővel későbbi regény, Az istenek eledele óriás gyermekei. Ők már nem magukat rekesztik ki a társadalomból, hanem a törpék társadalma szövetkezik, félelemből, maradiságból, a jobb sorsra érdemes kísérleti emberek ellen. Az istenek eledelének alapgondolata Swift Gulliverjének Liliputban tett utazásra emlékeztet, de a két mű nagy, szemléletbeli különbsége, hogy Guliver helyzete reménytelen, mert a törpék együttes ereje legyőzi a magányos óriást - Wells derék óriásai azonban már nem magányosak; megkeresik és megtalálják egymást, és arra készülnek, hogy szétszórják a világon a csodaszert, és győzzenek.

Robert Louis Stevenson - Öngyilkosok ​klubja - Három kisregény
A ​kamaszévek "kincses szigetén" találkozott utoljára a felnőtt magyar olvasó Robert Louis Stevenson 1850-1894 nevével. Emlékezete minden bizonnyal ilyesfajta képet őriz meg íróról: mult századi jelenség - visszahozhatatlanul távoli, mint a gyerekkor. Stevenson azonban korántsem csupán ifjusági iró, mint ahogy nem is egyértelmően romantikus. Az a két évtized pedig (1878-2894) a századvég, a késő Viktória-kor, amelyben művei gyökereznek, az a társadalmi és irodalmi atmoszféra, amely átjárja őket, éppenséggel távol áll a boldog békeidő idilli egyszerűségétől. Robert Louis Stevenson tipikus századvégi figura. Átmeneti jelenség; legértékesebb tulajdonságai: a továbbvezető tendenciák, a műveiben felsejlő XX. századi távlatok. Meséi és egzotikus históriái Maughamot és Forstert előlegezik, kriminalisztikai kisérletei Chestertont és Greene-t, történelmi regényei pedig Hardyt és a lélekelemző modern regény nagyjait. Fő érdeme, hogy sikeresen házasította össze Flaubert-t Dumas-val... Nincs diszharmónia a tartalom és a kidolgozás közt; a kidolgozás megnevesíti a tartalmat, kibontakoztatja igazi értékeit.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​az értelemről és a tébolyról
C. ​G. Jung (1875-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította - a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyénként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebaráti "őrizőjének". Pedig ennek elmulasztása ön- és közrombolás, hiszen mindenki mások gyökeres megváltozását sürgetné, holott azt csak önmagunkon kezdhetjük. Gondolatait, amelyek tematikus csoportosításban jelennek meg sorozatunkban, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több olvasó számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Tallér Edina - A ​húsevő
Egy ​mesebeli királylány úgy berágott a szerelmére, hogy megfőzte a gyerekeit. Meséli egy királylány. Nagyanyjáról, a szerelméről, anyjáról, a szomszéd Antiról, férfiakról, jobb kézfején egy L alakú forradásról. Nagyapjáról, aki tíz évig haldokolt, és egy keserűségében mindenkivel baszó, szerelmes ukrán kurváról. Mitológiai alaptörténeteket, hogy állítólag a világot egyetlen fickó cipeli a hátán, ilyesmik, közben meg lemossa és átlakkozza a körmét. Nekem kiváló arcberendezésem van, sokan irigylik, mondja, és úgy, hogy ne tudd letenni. Ha letennéd, vedd föl. Szeretem a férfiszagot. Sokan mondják, hogy hű, meg ha, és büdös, meg ilyenek, de szerintem nem tudják, mit beszélnek, csak megtanulták. Szükségem van rá. Megyek az utcán, aszfaltoznak, vagy valamit csinálnak, engem nem érdekel, az a fontos, hogy dolgoznak, vannak izmaik, látom, ahogy dolgoznak az izmaik, ha elmegyek mellettük, megállnak, néznek, de úgy, hogy lássam, és van szaguk meg mindenük. Úgy kerek a világ, ha dolgoznak az izmai, ez így van rendjén, ne mondja, csinálja, de nagyon, úgy, hogy izzadjon belé, mert annak van szaga, életszaga van, férfi. A világnak ott van vége, ahol már nem néznek. Elementáris, őszinte, húsevő, boldog, boldogtalan. Azon morfondírozik, milyen volna egyszerre két férfit boldoggá tenni. Aludna középen. Kukorelly Endre

William Faulkner - A ​hang és a téboly / Míg fekszem kiterítve
William ​Faulkner (1897–1962) az amerikai Dél krónikása, a klasszikus nagyepika századunkban szinte egyedülálló mestere. Húsz regényének, öt novelláskötetének legtöbbje összetartozik, együtt adja ki a képzelet alkotta Yoknapatawpha megye történetét. Ebben a csaknem százötven évet átfogó színjátékban "az ősrégi, egyetemes igazságok, az együttérzés és önfeláldozás, a szerelem és becsület, a szánalom és büszkeség" nagy emberi témái bontakoznak ki előttünk tragikus sorsok tükrében, a létezés alaptörvényeit megvilágítva. Ez a két regény a faulkneri életmű két mesterműve. Az 1929-ben megjelent A hang és téboly az átokverte Compson család históriája, amelyben az író végleges ellentéteket markol össze: durva komikumot és emelkedett hősiességet, bűnt és bűnhődést, múltat és jelent, fehéret és feketéket. Négyen mondják el ugyanazt a mesét, s előadásukban együtt szólal meg az emberi önkifejezés két lehetősége: "a hang", vagyis az értelmetlen fájdalom történelem előtti üvöltése, és a "téboly", azaz a gyötrelmesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonyító belső párbeszéde. A Míg fekszem kiterítve (1930) más környezetet mutat be. Meghal egy tanyasi öregasszony, s a családtagok szekérre rakják a koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait a városban, rokoni csontok közt helyezzék örök nyugalomra. Viszontagságos úton szekereznek végig, hogy végbevigyék, amire vállalkoztak. Komikus eposz ez a történet, amelyben a felbomlás szörnyűsége és az emberi összefogás nagyszerűsége fonódik össze szerves egységgé.

Robert Fulghum - Már ​az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Már ​az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló. Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát!


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók