Ajax-loader

Nyirő Bogár

Rate_positive 257 Rate_neutral 4 Rate_negative 1

2184 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-rukkaracsony2014-2 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Panda Hal Hp_300 Capasrac_300 Nyuszi_300 Herlocksholmes_300 Buek_2013_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (881)

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Csányi Vilmos - Segítség, ​kutyás lettem!
A ​Segítség, kutyás lettem! valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk és mit ne, de elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik veleszületett emberszeretettel jönnek a világra s talán már félig-meddig maguk is emberek. A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. A Libri Kiadónál megjelent: A kutyák szőrös gyerekek; Jeromos, a barátom.

Böszörményi Gyula - Nász ​és téboly
1894 ​kora tavaszán a fiatal Ambrózy Richárd báró elveszítette bal karját, és vele lelkének azon részét is, mely gyöngéd érzelmekre tette képessé. Ama borzalmas éjszaka hét esztendővel később még mindig sötét árnyat vet az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb magánzó detektívjének életére, és ha ez még nem volna elég, a múlt kísértetei ismét felbukkannak. 1901-ben Ambrózy báró nősülni készül, ám az oltárhoz vezető utat hátborzongató gyilkosságok sora szegélyezi. Vajon képes lesz-e Mili kisasszony, a detektív hű társa és tanítványa egyszerre megküzdeni a régmúlt és a jelen szörnyetegeivel? Nem kétséges, hogy igen, hisz rafinériája és makacssága végtelen – ám az már közel sem tudható ily biztosan, hogy közben ő maga mit veszít el. A békebeli bűn- és szívügyek végső titkai, melyek a _Leányrablás Budapesten, A Rudnay-gyilkosságok_ és az _Ármány és kézfogó_ című regényekben nem fedték fel magukat, a sorozat eme záró kötetében végre kilépnek a fényre.

Böszörményi Gyula - Bitó ​és borostyán
1900. ​december 10., este. A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”. Az új Ambrózy-történet az _Ármány és kézfogó_ című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el.

Böszörményi Gyula - Ármány ​és kézfogó
A ​naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek? A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a _Leányrablás Budapesten_ és _A Rudnay-gyilkosságok_ című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.

Böszörményi Gyula - Beretva ​és tőr
1900 ​verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre. Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog? Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik! Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami _A Rudnay-gyilkosságok_ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik! "Aztabetyárkiskésitneki! Böszörményi Gyula író urat bezáratni kéretik, és addig ki nem ereszteni, amíg az utolsó kötet kéziratát elő nem teremti!" - Rozsonits Judit, goodreads

Böszörményi Gyula - A ​Rudnay-gyilkosságok
1900 ​ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: számos olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog. A _Leányrablás Budapesten_ című, nagy sikerű regény folytatásában a szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás csak most veszi igazán kezdetét! "Ez tényleg remek könyv, igazi minőségi szórakoztatás. Érdekes, izgalmas, hangulatos, olvasmányos. Remélem, lesz még sok része." - meseanyu az előző részről, moly.hu

Böszörményi Gyula - Leányrablás ​Budapesten
Budapest, ​1896. A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz. "A szereplők olyan elevenek, szinte lelépnek a lapokról. Elég néhány szó, és megtörténik a csoda: máris a múlt század fordulójának lüktető világvárosában találod magad, különös, borzongató kalandok kellős közepén. Szívből ajánlom egyhangú hétköznapokra és pihentető hétvégékre!" - Katona Ildikó, hivatásos könyvrajongó

Temesi Ferenc - Pest
Az ​emlékezetes sikerű POR-ral kezdődő, az Év Regénye címet elnyert HÍD-dal folytatódó regénytrilógia méltó záródarabja ez az önmagában is élvezetes nagyregény. Formáját tekintve a Pest a kinai hadművészet titkos harminchat hadviselésére épült mű. A főhős az alsóvárosok lakótelepeitől a hóhatáron felüli villákig belakja és megszereti a fővárost

Temesi Ferenc - Híd
A ​POR szerzőjének új nagyregényében majd' száz esztendőn, 1890-től 1980-ig ível át a két szálon bonyolódó cselekmény. Az egyik szál Tóth Pál története, a félparaszti, iparos sorból magát kereskedővé felküzdő, kíváncsi, tettre kész emberé, aki bebarangolja a történelmi Magyarországot, vándorútjai során Bécsbe is eljut. Világháborúk, forradalmak szabdalják, a helyi politika kicsinyes vagy épp a nagypolitika országos szélhámosai keserítik életét: ő az, akinek minden rendszer talál helyet börtönében. Kimeríthetetlen életkedve és kultúrszomja segíti át a buktatókon: sorsa a magyar kereskedő regénye. A másik szál látszólag eseménytelenebb. Zoltán István huszonöt éves, amikor a hetvenes évek közepén a budapesti Egyetemi Könyvtár gyakornoka lesz. Sodródó, életét tudatosan alakítani képtelen ember ő, aki úgy érzi, hogy csak a könyvek közt és álmaiban létezhet igazán. Képzeletben a fél világot beutazza, Kínában, Kaliforniában, Amszterdamban csatangol, való életében nemigen jut messzebbre Budapest külvárosi kocsmáinál. Tóth Pál élete a tarot jóskártya 78 lapjának véletlen egymásutánjában, Zoltán Istváné a kínai Változások Könyve 64 kuájának szeszélyei szerint bomlik ki. A regényben tehát alapvető szerkesztői feladattal ruháztatott fel a sors - állítja a szerző, s mi higgyünk neki. Higgyünk, bár lehetetlen észre nem vennünk, hogy ez az apró epizódokból, a régmúlt s a csak tegnap eseménytöredékeiből kaleidoszkópszerűen építkező regény, az egzotikus színhelyeknek és már-már mondavilágot idéző figuráknak, a dokumentált hamisságoknak és hihetetlen valóságnak, az áhítatot ébresztő nagyotmondásoknak ez a mesei áradása Temesi eddig talán legtudatosabban szerkesztett, leginkább átgondolt művévé áll össze. A Híd hát megépíttetett, merészen ível két pillére között - az avatás és a terhelési próba már nem a szerző dolga -, nosza, közlekedjünk rajta!

Temesi Ferenc - 49/49
Temesi ​Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény - ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói bravúrral vezeti olvasóit térben és időben: hol a hatvanas évek végi Magyarország mindennapjaiba nyerünk betekintést, hol a 2010-es években kalandozunk. Olyan élet- és történelmi helyzetekbe csöppenünk, melyek sokunknak ismerősek. A gimnazista Márk és Ilona szerelmének alakulása - felnőtté válásuk, ismerkedésük a szerelemmel és beteljesületlen testi kapcsolatuk - rányomta bélyegét a fiatalok jövőjére. Noha Ill már évtizedek óta Norvégiában él (gyermekei születtek, megözvegyült...), a földrajzi távolság sem akadályozhatja meg, hogy Márk és Ilona szerelme közel ötven évnyi álom után felébredjen, és végre beteljesüljön. Eltérő élettapasztalataikkal, csalódásaikkal maguk mögött sokkal erőteljesebben tudnak kötődni egymáshoz, mint fiatalkorukban - és már kíméletlenül őszinték mernek lenni egymáshoz.

Temesi Ferenc - Az ​éjféli utas
"Országúthy ​rágyújtott. Tudom, mitől menekülök, de nem tudom, mit keresek. Ha nem ismerjük a kikötőt, nem lesz jó szelünk soha. Országúthy felállt, és kilépett a folyosóra. Nekitámaszkodott az ajtónak. A hamut gondosan a tartóba ütögette, akár ha százan látnák. [...] Ha egy normális ember magába néz, nem becsüli sokra önmagát. Csak az üresek ismerik magukat, mondta a hang. Ha szerencsés vagy, sose ismered meg önmagad, mondta szívében Országúthy. Ha meg balszerencsés, akkor meg az emberek nem fognak soha, mondta a hang."


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (91)

Illés György - A ​kocsma nem alszik
"Van-e ​helyünk a kocsmában? Mielőtt bárki is felháborodna ezen a kérdésen, tisztázzuk: a kocsma szót egyúttal rendhagyó módon, gyűjtőfogalomként használom, ideértve most a kisvendéglőket, a sörözőket, a borozókat és a többi vendégfogadásra berendezett üzletet is, amelyekben kétségtelenül ott a helyünk nap mint nap. Természetesen nem az asztal alatt, hanem az asztal mellett. Alighanem lámpással kéne keresni olyan embert, aki egész életében nagy ívben kikerülné ezt a tágabb értelemben vett kocsmát. Óhatatlanul megfordul ott az ország apraja-nagyja, az ebédelő iskolás éppúgy, mint a szórakozni kikapcsolódni vágyó felnőtt, vagy a vacsoráért éthordóval érkező nyugdíjas. Így aztán az is természetes, hogy - akár a focihoz - nálunk mindenki ért a "kocsmológiához". Elvégre többszörös, gyakorló vendégek vagyunk valamennyien. A vendéglátás viselt dolgairól, tisztességes próbálkozásairól, a kocsmák közönségéről, hangulatáról, az alkoholizmusról mindenkinek megvan a maga kiforrott véleménye. S e nézetekből - még szidalmakkal sem fukarkodó, indulatos szavakból is - azt szűrhetjük le. Az emberek szeretnék szeretni a kocsmát, szívesen járnának gyakrabban oda, ha ott az idejüket kedvükre, kellemesen múlathatnák.

Fodor András - Reményfutam
A ​háromszoros József Attila-díjas költő 1929-ben született a Somogy megyei Kaposmérőn, ahol rinyahosszúfalusi zsellérként vasúthoz szegődött édesapja anyjával megismerkedett. Középiskoláit Kaposváron végezte, Takáts Gyula volt az osztályfőnöke, s költőtörekvéseinek egyik első támogatója. 1947-ben az Eötvös-kollégium diákjaként Budapestre került. Verseit már gimnazista korában közölte a pécsi Sorsunk, egyetemista éveiben a Válasz. Első verseskönyve, a Hazafelé azonban, a kényszerű hallgatás évei miatt csak 1955-ben látott napvilágot. Tanulmányainak befejezése után népművelési iskolákban tanított, később 1953 és 1956 között - a Csillag versrovatánál dolgozott. 1959-től máig az Országos Széchényi Könyvtár mellett működő Módszertani Központ tudományos munkatársa. 1981 decembere óta a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. - Tíz önálló verseskönyve jelent meg ez idáig, továbbá válogatott versei A csend szólítása (1969) és Kélt újra jel (1979) címmel. Monográfiát írt József Attiláról és Igor Stravinskyról, tanulmánykötetet Bartók Béláról, s további három önálló tanulmánykötetet jelentetett meg; műfordítóként a világirodalom számos klasszikus és kortárs költőjének a munkáit tolmácsolta. Válogatott versfordításait a Napraforgó (1967) és a Mezsgyék (1980) című kötetek tartalmazzák.

Latinovits Zoltán - Verset ​mondok
"... ​valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli." (Latinovits Zoltán)

Romain Rolland - Jean-Christophe ​gyermekévei
Gyermekek, ​serdülő ifjak legkedvesebb könyvei közt igen sok van olyan, amelyet felnőtteknek szánt az író. Ezeket a könyveket érdekességük, tisztaságuk, meg a belőlük sugárzó emberséges gondolkozás méltóvá teszi arra, hogy a legkényesebb, a legtöbbet követelő olvasók: gyermekek, ifjak kezébe kerüljenek. Legföljebb kurtítani, simítani kell rajtuk. Ilyen könyv például, amelyet az egész világ ifjúsága ismer és szeret: Don Quijote, Robinson, Gulliver, Tamás bátya kunyhója és még sok más. Most ismét ilyen könyvvel gazdagodik a magyar fiatalok könyvtára. A Jean-Christophe olyan történetnek kezdetét mondja el, amelyet írója tíz kötetben tárt a felnőtt olvasók elé. Nagy lelki gyönyörűség és gazdagodás lesz ennyit megismerni ebből a történetből, addig is, amíg az egészet elolvashatjátok.

Fekete Sándor - Így ​élt a szabadságharc költője
A ​legtöbb európai népnek van egy vagy két olyan költője, akit nem egyszerűen a szép versek művészének tart a világ, hanem mintegy az illető nép eszmei megtestesítőjének. A magyar költészet nagyjai közül Petőfi Sándor ilyen. Élete nem pusztán az irodalomtörténetre tartozik, nem csupán műveltség dolga, mennyire ismerjük üstökösi pályáját. Ez az élet nemzeti történelmünk része, annak egyik legszebb emberi teljesítménye: a forradalmár küzdelmeinek örök mintája. Tanulni belőle - minden új nemzedék kötelessége.. Ez a sodró erejű írás a költő saját műveinek nyomán, kortársi visszaemlékezések, levelek, újságcikkek tükrében mutatja be Petőfi életét és munkásságát. Közel száz illusztráció teszi teljesebbé a képet, köztük olyan ritkán közölt érdekességek, mint Petőfi szépírásfüzetének egy oldala, az általa rajzolt siketnéma-ábécé, apró grafikái a kisfiáról és költőbarátairól.

Hédervári Péter - A ​Naprendszeren innen és túl
A ​sok nagy sikerű könyv szerzője legújabb művében arra vállalkozik, hogy a világegyetemmel ismertesse meg olvasóit. A megszokottól eltérően legtágabb "otthonunkból", a világmindenségből szűkíti a kört, először azzal foglalkozva, hogyan is keletkezett a világegyetem, (ősrobbanás elmélete, a kozmikus űrökkel kapcsolatos legújabb szovjet és amerikai kutatási eredmények, a szuperhalmazok, a kvazárok stb.) Ezután a Tejútrendszert mutatja be, szerkezetét, a kozmikus ködöket, világító és sötét felhőket, csillagtársulásokat, a csillagok keletkezését, fejlődését, típusait. Így közeledünk „hazafelé”, a Naprendszerbe. Megismerhetjük a mindannyiunkat éltető Napot, társainkat a bolygókat, a holdakat, üstökösöket, meteorrajokat stb. A könyv felépítése újszerű, hiszen nem anyabolygónkból indul ki, s így általánosít, hanem az irtózatos méretektől halad a parányi ember felé, aki kicsiny ugyan, de tudása, szellemi ereje képes legyőzni a hatalmas távolságokat is. A könyv alapgondolata világnézeti szempontból rendkívül fontos: a világ megismerhető! Számos fénykép – több színes is – teszi érdekessé, izgalmassá A Mi Világunk című ismeretterjesztő könyvsorozat első darabját. (A sorozat következő kötete: Juhász Árpád – A kék bolygó)

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Spencer Walls - A ​lady már halott
A ​lady már halott, de miért tölgyfa alá temették, miért nem imádott férje mellé, a családi sírboltba? És miért áll kopott betűkkel a sírversében, hogy "vár, egyre vár a földben", s ha már így szól az utolsó üzenet, miért kellett sosem élt tizennyolcadik századi költőt idéznie a haldokló ladynek? S kire vár vajon a hölgy? Csak nem Oliver Barnesre, a zseniális ifjú költőre? Oliver - barátainak röviden csak O - érzékeny ifjú, sokat tud, de még többet megérez. Megérzései főként olyankor szenzációsak, ha bárhol zöld glóriát lát lebegni a gyanúsítottak feje fölött, vagy szemükben sárgás fényt észlel. Nem is csoda, hogy O két nap alatt kinyomoz egy régi és titokzatos gyilkosságot, egy régi és titokzatos kastélyban. Sőt mindjárt meg is alapítja a kukuizmust - amelyről sajnos nem derül ki, milyen művészeti irányzat. Voltaképpen nem is egy gyilkosság történt talán, hanem kettő, továbbá két lady is szerepel a mulatságos, bár néha hátborzongató műben: egy halott, illetve egy nagyon is eleven és bájos leány, Patty. És szerepel még kilenc gyanúsított.

Kertész Erzsébet - A ​fejedelemasszony
Mindnyájan ​őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.

Jurij Szotnyik - A ​jelszó
Két ​kisregényt és öt elbeszélést tartalmaz ez a kis válogatás. Elolvasásuk után nyomban érezzük, hogy szerzőjük érti, megérti és szereti a gyerekeket. Csupa derű, mosoly és humoros meglátás, ahogy az író elénk állítja a hős és a hősködő kis úttörőket, a nem egészen feltaláló, de jeles tettre vágyó Vovkát, az Északi-sarkra menekülő Fegyát és kisöccsét, aki vállalja a megaláztatásokat, hogy mentse a bátyját. Az úttörő korú gyerekek élete elevenedik meg az 1930 és 1970 között született írásokban.

Herbert Ernest Bates - Jó ​széllel francia partra / Bíbor sivatag / A jacaranda-fa
Három ​háborús regényében (Jó széllel francia partra, 1944; Bíbor sivatag, 1947; A jacaranda-fa, 1949) voltaképpen ugyanazt a témát dolgozta fel. Mindhárom a helytállás regénye, s a mondanivaló, amiért Bates háromszor is megírta a témát, alighanem: maga a hős. Háborús regényei alig néhány ember sorsában ábrázolják a kort, s a lelkekben, az érzésekben, az alapvető emberi kapcsolatokban és ezek változásaiban, nem külső, hanem sokkal inkább belső történeésekben ragadják meg a témát: a háborút. A Jó széllel francia partra történetét tiszta, szép, férfias líra hatja át. Rejtőzés, a menekülés veszedelmes körülményei közt megszülető szerelem, s a megszállt Franciaország közepéből pusztán e szerelem által kimenekülő fiatal pár sorsa jelképpé válik, és mindennél élesebben mutatja, mit fenyegetett a háború, s miért kellett a fasizmusnak elbuknia. A Bíbor sivatagban Forrester repülőőrnagy a burmai homoksivatagban viszi a hátán sebesült bajtársát, és sorsában szívesen osztozunk, mert emberfeletti erejét nagyon is emberi gyengeségből meríti. A jacarandafa egy kis angol csoport menekülését írja le Burmából. A japán előnyomulás hírére egy kis közép-burmai város angol urai menekülésre szánják el magukat, Indiába akarnak eljutni az északi hegyeken keresztül. A regény tulajdonképpeni története a menekülés a túlzsúfolt utakon, amely közben nagyszerű képet kapunk a menekülő társaság tagjairól. A regény, mely jelképesen bemutatja az angol gyarmati uralom végét Burmában és egész Ázsiában, a háborús irodalom egyik legművészibb alkotása.

Aleksander Scibor-Rylski - A ​vasember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (191)

Bakcsi György - Dosztojevszkij ​világa
Fjodor ​Dosztojevszkij mindmáig a világirodalom egyik legizgalmasabb, s bízvást mondhatjuk: egyik legrejtélyesebb alakja. Ki ez a zseniális regényíró valójában? Megszállott titoklátó? Tévelygő forradalmár? Isten dicsőségét hirdető teológus? Epileptikus őrült? Mániákus rulettbolond?... Immáron egy évszázada megannyi tudós irodalmár munkálkodik, érvel és szenvedélyes vitákban csap össze, hogy megfejtse „a nagy orosz” titkát. Pedig Dosztojevszkij jószerével olyan művész és gondolkodó, aki minden misztifikáció és belemagyarázás nélkül is megérthető – sőt, talán csupán így érthető meg valójában. Kötetünk szerzője e gondolat szellemében szólaltatja meg magát az írót, elemzi remekmívű regényeit, ellentmondásos világnézeti koncepcióját, s végigkíséri Dosztojevszkij magánéletét: küzdelmeit, szerelmeit, szenvedélyeit, vívódásait.

Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a Valamit visz a víz lendületes, sodró erejű prózájával, a Csöndes élet nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a Szépapám szerelme finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a Családi levelesláda kedélyes, anekdotázó elbeszélése.

Gergely Ágnes - Nyugat ​magyarja
Szenvedélyes ​és objektív, rendkívül sokrétű Gergely Ágnes esszéje. Az esszé héja, a ˝story˝: Yeats élete, jellemének, sorsának alakulása, beleágyazva Írország vérrel-vassal szabdalt történelmébe, krimiszerűen izgalmasan fut előre... De ez csak a külső réteg. Mert cseppet sem véletlen, hogy Gergely Ágnes azt a költőt választotta húszéves stádiumának tárgyául, aki a kicsi, a szegény, a legendás, a romantikus múlttal büszkélkedő Írország szerelmese. Akinek költészetében és drámáiban, filozófiájában, mitológiájában egyetlen gondolat, érzés izzik, s ez Írország. S miközben verseit elemzi, életét, szerelmeit, Nobel-díjának történetét mondja el, a kelta homályból előbukkanó különös, olykor vad, félelmetes vagy furcsán szomorú szimbólumait fejti meg, és öregkorának keserves küszködéseit, botlásait s öntépő gyötrelmeit írja le: az olvasó megérzi, anélkül hogy erről egyetlen szó is esnék, hogy mint gézen a vér, úgy üt át a Yeats-esszén Gergely Ágnesnek, a költőnek, prózaírónak, esszéistának a maga fájdalmas-haragos szerelme: a magyar történelem, Magyarország.

Dénes Zsófia - Úgy, ​ahogy volt és...
___ ​A 97 esztendős Dénes Zsófia életpályája nemcsak időben ível át páratlanul hosszú szakaszt - közel egy évszázadot -, hanem sorsfordító eseményekben, jelentős és érdekes találkozásokban is mérhetetlenül gazdag. E találkozások élményei ihlették azt a remekbe sikerült portrésorozatot jelentős magyar kor- és művésztársairól, amelyet itt egybegyűjtve nyújtunk át az olvasónak. ___ Ahogy maga az írónő mondja: "Amit ebben a könyvben megírtam, az ilyen formában nálunk talán szokatlan. Élménykönyv magyar kortársaimról, akik valamennyien alkotók voltak, akár írtak, akár festettek, színpadon játszottak vagy a tudománynak éltek. ___ A nincstelen küszködőkön kívül másfajta ember engem, az írót, sohasem érdekelt. De a kiváltságos egyéniségeket figyeltem és megjegyeztem magamnak. Ami e találkozások élményeiből bennem a mai napig megmaradt, igyekszem átadni a fiatalabbaknak, mert már szinte alig akad az ábrázoltak közül, akikkel ők még találkozhatnak." ___ "Akikről itt írok - kevés kivétellel - az új forradalmát érlelték magukban, amellyel a kor terhes volt. És hiszem, ez teszi érdemessé, hogy aki még együtt volt velük, az a látható és láthatatlan dolgok fehér és fekete kőtükrével tükrözze őket." ___ Dénes Zsófia írói karakterét feltétlen őszinteség, mély emberség és az emberivel átitatott szépség iránti páratlan érzékenység és fogékonyság jellemzi. Ahogy ő maga vall erről: "Amit papírra vetettem, sohasem volt kieszelt történet. Nekem az élet kellett, úgy ahogy átéltem. Embereket láttam - művészeket, tudósokat és írókat - és megfestettem külső és belső képmásukat. Egészen benne éltem koromban, minden évjárat azévi gyermeke voltam. Ezért gondolom, hogy amit feljegyeztem, az egyben korrajz."

Latinovits Zoltán - Emlékszem ​a röpülés boldogságára
Latinovits ​Zoltán legendákat provokáló-teremtő egyéniség volt, színpadi alakításai, filmszerepei, versmondása, egyáltalán minden megnyilvánulása mindig is közügy volt, s aszerint mérlegeltetett, barát vagy ellenség ítélte meg. Szelet vetett a _Ködszurkáló_val is, amelyben szenvedélyes hangon szólt a színházról, páratlan hivatásszeretettel és szakmai tudással akarván megújítani a szinikultúránkat. A több mint egy évtizede megjelent könyv gondolatai ma is időszerűek, mit sem veszítettek erejükből, igazságait felerősíti a színházzal kibogozhatatlanul összefonódott életpályát lezáró tragikus "felvonásvég". Latinovits írja egyhelyütt: "A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek. Kellékek." Nagy László szép szavával megkoronázott "színészkirály" kilenc esztendeje nincs közöttünk. Rómeó-Színbád-Ványa bácsi valóban már csak emlékezetünk színpadán él, de írásos életműve tán visszavarázsolhatja tünékeny alakját.

Keresztury Dezső - Így ​élt Arany János
"Aki ​többet és mélyebbet akar tudni Arany Jánosról, mint amit a tankönyvekből tudhat, aki az életmű és életút elemző összevetésére kíváncsi, aki a nagy magyar költő Szalontától a halhatatlanságig ívelő pályájáról szeretne egy lírikus irodalomtörténész bensőséges és avatott tollából olvasni, annak ajánljuk Keresztury Dezső Így élt Arany János című könyvét."

Király István - Útkeresések
Ady-tanulmányok; ​Megélt életművek; Szembesülés Szabó Dezsővel; Műhelyproblémák

William Styron - Sophie ​választ
A ​második világháborús hadszíntért sikeresen megúszó déli amerikai írópalánta - maga Styron - egy olyan háromszög poklába keveredik bele, ahol a másik két "emberi tényező" ugyanezen háború traumájának a perverzitás fokáig sérült pólusa: a regény végén a kettős öngyilkosság a szeretet és gyűlölet, az irracionálissá fejlődő, szinte állati ragaszkodás és kínzás, tapadás és taszítás logikus következménye, shakespeare-i konzekvencia. Sophie, ez a konzervatív, sőt antiszemita lengyel lány a véletlen folytán kerül Auschwitzba, ahol előkelő árja létére zsidósorsot él meg, olyan sorsot, amelyen szerelmének, Nathannak fizikailag nem kellett átesnie. S itt jön a regény egészen eredeti paradoxona: Nathan számára az európai lidércnyomás - még közvetlen átélés híján is - olyan személyes katasztrófát jelent, amely logikusan vezet el a világ teljes megtagadását jelentő őrületig, a halál választásáig. E két ember egymás kínzásában, őrült szeretkezéseiben, harcában azért nem lehetséges békében feloldódó megnyugvás, mert a fasizmus patológiája sejtjeikig megfertőzte őket. Hiába akarják a megváltást, már képtelenek rá.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (178)

Arne Dahl - Rossz ​vér
Amerika ​legrettegettebb sorozatgyilkosa tizenöt év után újra felbukkan: miután különös kegyetlenséggel megöl egy svéd irodalomkritikust a Newark repülőtéren, felszáll egy Svédországba tartó gépre. A „kentuckyi gyilkos” áldozatait speciális hangszálfogókkal kínozza meg, melyeket Vietnamban használtak vallatásra. Az FBI egykori főgyanúsítottja, a háborús veterán azonban régen meghalt autóbalesetben. Vagy csak megrendezték a halálát? Elképzelhető, hogy a CIA áll a gyilkosságok mögött? A stockholmi rendőrség különleges egysége nyomozni kezd, miközben újabb és újabb megkínzott áldozatok kerülnek elő…

Tadeusz H. Rolski - Fehér ​sas kék mezőben
A ​hősök persze félnek. És Rolski ezredes mindjárt be is vallja: nem elegendő légi harc közben a gyors reflex, a hidegvér. A túléléshez szerencse is kell. Százával áldozták életüket a lengyel hősök hazájuk védelmében, az összeomlás után pedig Franciaország, a La Manche és Anglia fölött, viaskodva a túlerővel. Tadeusz Rolski memoárja minden mozzanatában érdekes. A bátor pilóta a háború első napjától fogva harcolt a fekete keresztes bombázókkal és vadászokkal, egészen addig a pillanatig, amikor egy angol repülőtéren be nem jelentette egy férfihang a bűvös négy szót: The war is over - A háborúnak vége. A légi harcok feszülten izgalmas leírása mellett szakértő szavakat olvasunk a brit légierő és légvédelem háborús működéséről, emellett politikai jellemzést is a lengyel emigráció katonai vezetéséről. S a könyv voltaképp útirajz is: megismerünk franciákat, arabokat, angolokat. És megismerünk egy talpig bátor férfit, akinek vadászgépe, a lengyel sas szimbólumaként, mindenütt ott repült a kék égen, ahol a Luftwaffe gyilkosaival kellett harcolnia.

Vaszil Bikov - Ki ​tudja, visszatérsz-e?
Az ​izgalmas műben két partizánnal találkozunk, valahol a Nyeman-vidéki erdőkben. Zoszka, a naiv, tiszta, becsületes leány, mindenképp teljesíteni akarja a rábízott partizánfeladatot. Anton, az önző és számító férfi viszont csak azért, hogy a saját bőrét mentse, mindenen átgázolva, még a gyilkossági kísérlettől sem riad vissza.

Vaszil Bikov - Jurij Dodolev - Anatolij Makarov - Fazil Iszkander - Farkascsorda
Levcsuk ​mindjárt tudta, hogy ez nem puszta fenyegetés, csakugyan ez a szándékuk. Persze, hogy csábító ötlet mindnyájukat elégetni a pajtával együtt, - de ahhoz ide is kell jönni. S elhatározta, hogy semmiképpen sem engedi közel őket a pajtához, az utolsó lehetőségig védekezni fog. Itt volt még a parabelluma egy marék tölténnyel. Gribojednél két tár maradt még, s Klávánál is öt golyó - talál sikerül kitartaniuk, amíg leszáll az éj. Nagyon kellett nekik ez az éjszaka, akkor talán még megmenekülhetnek. De a nap, hogy az ördög vinné el, még magasan állt, az éjszakát meg is kell érni. Az éjszaka semmivel sem volt közelebb, mint a háború vége.

Gene Wilder - Kis ​francia szajhám
Az ​első világháború végén járunk. A milwaukee-i Paul Peachy, a fiatal vasúti alkalmazott és amatőr színész szembesül házassága kudarcával. Jelentkezik katonának és rövidesen behajózzák Franciaországba. Azonnal rájön, hogy olyan helyzetbe került, ami tehetetlen bábként sodorja magával, és -mindennek tetejébe- még el is fogják. Kockázatos menekülési utat választ: német bevándorlók gyermekeként folyékonyan beszél németül, és így el tudja hitetni az ellenséges katonákkal, hogy német tiszt - ráadásul a németek leghíresebb kémje. Egy olyan világba kerül, aminek létezéséről addig fogalma sem volt: fényűző élet, életunt férfiak és könnyűvérű nők. De amikor az egyik nő -Annie, a fiatal és gyönyörű kurtizán- több mint, aminek első pillantásra tűnik, Peachy élete örökre megváltozik...

Zalka Máté - Doberdo
... ​Doberdo kis krajnai szlovén falu Isztria félszigettől északnyugatra... De az egész frontszakaszt Doberdo névre keresztelte a magyar katonaság, mert ez a doboló szóra emlékeztető név felidézte képzeletében a szüntelen pergőtüzet, a vérfergeteget. Doberdónak már tizenöt végén is elég gyászos híre volt a hadseregben, de tizenhat elején ez az elnevezés egyértelmű volt a halálmezővel..." - írja az első világháborúról szóló nagy regényében Zalka Máté. Mátray Tibor, a Doberdo hőse, a félig még gyerek hadnagy első személyben mondja el a regényben pokoljárását, az aláaknázott hegy s egész zászlóalja pusztulásának történetét. Egy rajongó, nagy szerelem segíti hozzá, hogy rálépjen arra az útra, amely azután egész életére harcot jelent, harcot a háborúk nélküli, boldogabb, szebb életért.

Erich Kästner - A ​salzburgi szobalány
Kästner ​bűbájos, habkönnyű regénykéje 1937-ben játszódik, az anschluss előtt, amikor a Salcburgi Ünnepi Játékokra még egy dúsgazdag fiatalember is pénztelenül érkezik, mert nem kapta még meg a valutaengedélyét. Ingázik hát Németország és Ausztria között, egyik oldalon szinte milliomos, a másikon koldusszegény. Ebből a "kishatár-forgalomból" adódnak a bonyodalmak, és így kerülhet sor arra is, hogy végül egy salzburgi szobalányba lesz szerelmes, akit azután feleségül is vesz. Végtelenül szellemes, ötletes írás, amely - nem csak az úgynevezett vidám könyvek olvasóinak lesz kedvére.

Marian Keyes - Szusi ​kezdőknek
Marian ​Keyes előző, Lucy Sullivan férjhez megy című regényének szereplői Londonban élő írek voltak. A Szusi kezdőknek oldalain már egyenesen szülővárosába, Dublinba vezeti el olvasóit. A főszereplő Lisa, az ambiciózus, olykor könyörtelen eszközöktől sem visszariadó újságírónő szégyenletes kudarcként éli meg, hogy eltávolítják londoni lapjától, és egy új, Írországban kiadandó női magazin, a Colleen indításával bízzák meg. Egyetlen vigasza a „száműzetésben” Jack Devine, a lapkiadó jóképű, ám megközelíthetetlen ügyvezetője. Lisa jobbkeze, Ashling szinte mániákusan pedáns nő: táskája, akár egy elsősegélydoboz, gyógy-, köt- és egyéb létfontosságú szerekkel van tele. Mindketten egyedül élnek. Ashling hajnalig tartó ivászatokba menekül a magány elől, Lisát pedig a depresszió környékezi. Ashling legjobb barátnője, Clodagh viszont főállású feleség és anya. Ám ő sem boldog: ahelyett, hogy bevallaná magának, tündérmeseként induló házassága válságba került, havonta felújíttatja a lakását. A Szusi kezdőknek e három fiatal nő sorsát követi nyomon, szellemesen, finomkodástól és szentimentalizmustól mentesen járva körül nagyon is mindennapi témáját: a boldogság keresését.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (14)

Arne Dahl - Rossz ​vér
Amerika ​legrettegettebb sorozatgyilkosa tizenöt év után újra felbukkan: miután különös kegyetlenséggel megöl egy svéd irodalomkritikust a Newark repülőtéren, felszáll egy Svédországba tartó gépre. A „kentuckyi gyilkos” áldozatait speciális hangszálfogókkal kínozza meg, melyeket Vietnamban használtak vallatásra. Az FBI egykori főgyanúsítottja, a háborús veterán azonban régen meghalt autóbalesetben. Vagy csak megrendezték a halálát? Elképzelhető, hogy a CIA áll a gyilkosságok mögött? A stockholmi rendőrség különleges egysége nyomozni kezd, miközben újabb és újabb megkínzott áldozatok kerülnek elő…

Arne Dahl - Misterioso
A ​svéd üzleti elit tagjait sorra holtan találják fényűző otthonaikban. A sorozat első részében megalakul az A-csoport, egy tehetséges rendőrökből álló különleges egység, mely fényt derít Svédország legkeményebb bűncselekményeire. A nemzetközi hírnévnek örvendő svéd szerző, Arne Dahl a skandináv krimiktől megszokott módon a lélektani ábrázolás érzékenységével és a társadalmi tabló hitelességével vezeti végig az olvasót a sok szálon futó nyomozás történetén az egyik rendőr, Paul Hjelm nézőpontját és magánéleti válságát a középpontba állítva. A könyvből 2011-ben Svédországban nagy sikerű film is készült.

Erich Kästner - A ​salzburgi szobalány
Kästner ​bűbájos, habkönnyű regénykéje 1937-ben játszódik, az anschluss előtt, amikor a Salcburgi Ünnepi Játékokra még egy dúsgazdag fiatalember is pénztelenül érkezik, mert nem kapta még meg a valutaengedélyét. Ingázik hát Németország és Ausztria között, egyik oldalon szinte milliomos, a másikon koldusszegény. Ebből a "kishatár-forgalomból" adódnak a bonyodalmak, és így kerülhet sor arra is, hogy végül egy salzburgi szobalányba lesz szerelmes, akit azután feleségül is vesz. Végtelenül szellemes, ötletes írás, amely - nem csak az úgynevezett vidám könyvek olvasóinak lesz kedvére.

Vaszil Bikov - Jurij Dodolev - Anatolij Makarov - Fazil Iszkander - Farkascsorda
Levcsuk ​mindjárt tudta, hogy ez nem puszta fenyegetés, csakugyan ez a szándékuk. Persze, hogy csábító ötlet mindnyájukat elégetni a pajtával együtt, - de ahhoz ide is kell jönni. S elhatározta, hogy semmiképpen sem engedi közel őket a pajtához, az utolsó lehetőségig védekezni fog. Itt volt még a parabelluma egy marék tölténnyel. Gribojednél két tár maradt még, s Klávánál is öt golyó - talál sikerül kitartaniuk, amíg leszáll az éj. Nagyon kellett nekik ez az éjszaka, akkor talán még megmenekülhetnek. De a nap, hogy az ördög vinné el, még magasan állt, az éjszakát meg is kell érni. Az éjszaka semmivel sem volt közelebb, mint a háború vége.

Gene Wilder - Kis ​francia szajhám
Az ​első világháború végén járunk. A milwaukee-i Paul Peachy, a fiatal vasúti alkalmazott és amatőr színész szembesül házassága kudarcával. Jelentkezik katonának és rövidesen behajózzák Franciaországba. Azonnal rájön, hogy olyan helyzetbe került, ami tehetetlen bábként sodorja magával, és -mindennek tetejébe- még el is fogják. Kockázatos menekülési utat választ: német bevándorlók gyermekeként folyékonyan beszél németül, és így el tudja hitetni az ellenséges katonákkal, hogy német tiszt - ráadásul a németek leghíresebb kémje. Egy olyan világba kerül, aminek létezéséről addig fogalma sem volt: fényűző élet, életunt férfiak és könnyűvérű nők. De amikor az egyik nő -Annie, a fiatal és gyönyörű kurtizán- több mint, aminek első pillantásra tűnik, Peachy élete örökre megváltozik...

Marian Keyes - Szusi ​kezdőknek
Marian ​Keyes előző, Lucy Sullivan férjhez megy című regényének szereplői Londonban élő írek voltak. A Szusi kezdőknek oldalain már egyenesen szülővárosába, Dublinba vezeti el olvasóit. A főszereplő Lisa, az ambiciózus, olykor könyörtelen eszközöktől sem visszariadó újságírónő szégyenletes kudarcként éli meg, hogy eltávolítják londoni lapjától, és egy új, Írországban kiadandó női magazin, a Colleen indításával bízzák meg. Egyetlen vigasza a „száműzetésben” Jack Devine, a lapkiadó jóképű, ám megközelíthetetlen ügyvezetője. Lisa jobbkeze, Ashling szinte mániákusan pedáns nő: táskája, akár egy elsősegélydoboz, gyógy-, köt- és egyéb létfontosságú szerekkel van tele. Mindketten egyedül élnek. Ashling hajnalig tartó ivászatokba menekül a magány elől, Lisát pedig a depresszió környékezi. Ashling legjobb barátnője, Clodagh viszont főállású feleség és anya. Ám ő sem boldog: ahelyett, hogy bevallaná magának, tündérmeseként induló házassága válságba került, havonta felújíttatja a lakását. A Szusi kezdőknek e három fiatal nő sorsát követi nyomon, szellemesen, finomkodástól és szentimentalizmustól mentesen járva körül nagyon is mindennapi témáját: a boldogság keresését.

Vaszil Bikov - Ki ​tudja, visszatérsz-e?
Az ​izgalmas műben két partizánnal találkozunk, valahol a Nyeman-vidéki erdőkben. Zoszka, a naiv, tiszta, becsületes leány, mindenképp teljesíteni akarja a rábízott partizánfeladatot. Anton, az önző és számító férfi viszont csak azért, hogy a saját bőrét mentse, mindenen átgázolva, még a gyilkossági kísérlettől sem riad vissza.

Tadeusz H. Rolski - Fehér ​sas kék mezőben
A ​hősök persze félnek. És Rolski ezredes mindjárt be is vallja: nem elegendő légi harc közben a gyors reflex, a hidegvér. A túléléshez szerencse is kell. Százával áldozták életüket a lengyel hősök hazájuk védelmében, az összeomlás után pedig Franciaország, a La Manche és Anglia fölött, viaskodva a túlerővel. Tadeusz Rolski memoárja minden mozzanatában érdekes. A bátor pilóta a háború első napjától fogva harcolt a fekete keresztes bombázókkal és vadászokkal, egészen addig a pillanatig, amikor egy angol repülőtéren be nem jelentette egy férfihang a bűvös négy szót: The war is over - A háborúnak vége. A légi harcok feszülten izgalmas leírása mellett szakértő szavakat olvasunk a brit légierő és légvédelem háborús működéséről, emellett politikai jellemzést is a lengyel emigráció katonai vezetéséről. S a könyv voltaképp útirajz is: megismerünk franciákat, arabokat, angolokat. És megismerünk egy talpig bátor férfit, akinek vadászgépe, a lengyel sas szimbólumaként, mindenütt ott repült a kék égen, ahol a Luftwaffe gyilkosaival kellett harcolnia.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók