Ajax-loader

Nyirő Bogár

Rate_positive 270 Rate_neutral 4 Rate_negative 1

2250 napja velünk van 2 napja láttuk utoljára

Badge-rukkaracsony2014-2 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Panda Hal Hp_300 Capasrac_300 Nyuszi_300 Herlocksholmes_300 Buek_2013_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (985)

Csabai Márk - A ​hatlövetű
A ​történetünkhöz adott egy fiatal író, Gyulai Emánuel, s A hatlövetű című gengszterregénye. De mi tegyen egy szerző, amikor a hősei egyszer csak bekopognak az ajtaján, s laposra verik a fejét, aztán a következő snittben már kénytelen hol egy rablásos bűncselekmény szálait kinyomozni, hol maga is rabolni, esetleg gyilkolni? Kedves írók, figyelem! Vigyázzanak, milyen történeteket írnak, hiszen van rá esély, hogy pillanatok alatt ott találják magunkat művük fikciós és valódi szálainak szövevényében. Rablás, gyilkosság, bűnözőbandák, vádalku a rendőrséggel, és egy gyönyörű PR-os lány, Imola… A szex, a pénz és a hatalom tényleg szétválaszthatatlan? A csattanót persze nem lőjük le, de annyit elárulunk, hogy mint a hasonló történetekben, vastagon gurul a forint is, és szép számmal akadnak, akik szaladnak utána.

Csabai Márk - Határtalanok
Ha ​az életed a tét, menekülsz vagy harcolsz? Csatai Csaba, a másodosztályú gengszter évek óta a hírhedt Bobrov család szolgálatában tevékenykedik a budapesti éjszakában. Csaba elkövette élete legnagyobb hibáját: titkosnak szánt románcba keveredett főnöke lányával. Ezért a keményebb időket is megélt egykori maffiózó nagyágyú, az öreg Bobrov Csabáért küldi embereit, aki gyorsan főnöke gyóntatószékében találja magát Tádé nevű barátjával együtt. Az ügy hamar váratlan fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy mégsem a légyott miatt akarják elszámoltatni. Vajon hogy kerül a képbe Pacal, az autónepper, Kugli, a kalugai pofozógép, és Alaa, az illegális bevándorló? És mi köze mindehhez Csabának és Bobrovnak? Számtalan kihívás során az élet különös lapokat oszt főhősünknek, aki belekeveredik az embercsempészetbe. Mindenki kifordul magából és leveti az álarcát. Csaba ráébred, hogy mindenki másért akar bejutni Európába. Van, aki a megélhetésért; van, aki el akar pusztítani mindent; és van, aki a családja után jött. Hamar világos lesz számára, hogy Magyarország Európa kapuja és a terroristák már köztünk járnak. A kérdés az, hogy időben felismerjük-e őket és meg lehet-e akadályozni Budapestről egy németországi merényletet. Csabai Márk, a gyorsan kultuszkönyvekké vált "budapesti csibész" sorozat és a nagy sikert aratott Hatlövetű című regény szerzője újra egy lebilincselő izgalmakkal teli, ízig-vérig életszagú, a tőle megszokott szarkazmussal tarkított történetet hozott olvasói számára.

Gyurkó László - Faustus ​doktor boldogságos pokoljárása
1945, ​Magyarország: Az említett Magyarország nevezetű állam nem volt döntő tényezője a világtörténelem alakulásának, még ha államférfiainak, tudós történészeinek, mi több, népének egy része hajlamos is ezt a felfogást vallani. De az emberiség szempontjából fontos tapasztalatok nemcsak a világ vezetői hatalmainak sorában sűrűsödtek össze, hanem minden olyan nemzetben, mely félúton van a jelenben ismert múlt s az ismeretlen jövő között... \\Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni\\ - fogalmazza meg tömören a szerző.

Carole Martinez - Összevarrt ​szívek
Az ​Ibériai-félsziget kopár hegyek közé zárt, porlepte kis falujában él Frasquita Carasco, a szépséges varázslónő. Frasquita csodákat művel varrás közben, az egész világot hímezi bele terítőibe, ruháiba. Férje, José derék, szorgos ember, aki naphosszat bognárműhelyében dolgozik, ám olykor különös rögeszmék vesznek erőt rajta. Valahányszor "kigyógyul" őrületéből, meglátogatja felesége ágyát, és ölelkezésükből mindannyiszor egy gyermek születik. Aztán egy napon minden addiginál veszedelmesebb téboly keríti hatalmába Josét. Házát, egész vagyonát elveszti egy kakasviadalon; még feleségét is, aki testével fizeti meg férje adósságát. A kényszerű házasságtörés után Frasquitának nem marad más választása, mint hogy elmenjen szülőfalujából, amely kiveti magából a bűnös nőt. Egy kordéra felrakja összes gyermekét, és nekivág a nagyvilágnak. Kísérteties, lázálomszerű utazás veszi kezdetét, át az egész Ibériai-félszigeten, le a tengerig, és még azon is túl... A negyvenéves francia tanárnő első regénye igazi sikertörténet. Eleinte szájról szájra járt a hír, hogy ezt a könyvet mindenkinek olvasnia kell, mára pedig az összes fontos irodalmi díjat begyűjtötte, hatalmas rajongótábora van. Varázslatos és kísérteties, minden érzékszervünket felajzó, lenyűgöző világ tárul fel előttünk e regény lapjain. Nem véletlen, hogy Gabriel Garcia Marquezt emlegetik az Összevarrt szívek kapcsán.

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Körmendi Ferenc - A ​budapesti kaland
Két ​magyar kispolgári fiatalemberről szól, két harmincévesről. Az egyik itthon maradt, reménytelenül és neurotikusan vergődik az apró gondok, a szennyes kis próbálgatások, az utált iroda, a főzelékfeltét és végül a B-lista marazmusában. A másik szinte akaratlanul, szinte véletlenül külföldre kerül, végighányódott Európán, lekerült Dél-Afrikába és milliomos lett. Látogatóba jön haza Pestre: és akkor megindul ellene volt iskolatársainak rohama. Mindegyik rá épít, mindegyik verseng érte, mindegyik őt akarja becsapni, mindegyik belőle akar `kihozni valamit`, mindegyik beléje kapaszkodik, mint abba a bizonyos utolsó szalmaszálba. forrás: eztolvasdel.hu

Szabó Magda - Csigaház
Mindmáig ​az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó. S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további „veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét. A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés!

Schäffer Erzsébet - Bodobács
"Előző ​könyvem, a Pipacsvirágom megjelenésekor is figyelmeztettem az olvasót, a történetek zöme nem most lát napvilágot először. Nincs másként ez most a Bodobács-csal sem. A legtöbb írás megjelent a Nők Lapjában, egy azóta rendszeressé lett rovatban. S bár az írások szülték a sorozatot, én akkor is boldog vagyok, hogy van. Köszönöm kollégáim, a szerkesztők, a tervezők, a korrektorok és a többiek figyelmét, türelmét és támogató szeretetét. Sok éve érzem, a Nők Lapjába írni öröm és felelősség egyszerre. Ezért dolgozom itt. Az olvasók rokonszenve, megerősítő szeretete csak ráadás. Meg nem szolgált ajándék. Köszönöm."

Térey János - Teremtés ​vagy sem
Mi ​köze van Lars von Trier Melankólia című filmjének Berzsenyi Dániel költészetéhez? Hogyan kerülhet egy fejezetbe a Depeche Mode és Csajkovszkij, Dave Gahan és Bartók Béla? Mi inspirálta A Nibelung-lakópark és az Asztalizene című drámákat? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó Térey János új kötetéből, mely több mint húsz év összegyűjtött esszéit tartalmazza a magyar költészetről, kortársairól, a műfordítói mesterségről, épületekről, városokról és zenekarokról, valamint saját műveiről is. A kortárs és klasszikus kultúra arcképcsarnokában járva Térey lefújja a port a bálvánnyá merevedett slágerszerzőkről, elfeledett arcképeket ás elő, az untig ismert portrékon pedig olyan részletekre mutat rá, melyek eddig mindannyiunk figyelmét elkerülték. Tehát maga is azt teszi, amit szerinte Kovalik Balázs az operával: alázattal szedi atomjaira a múzeumot.

Judith Ryan Hendricks - Francia ​kenyér
A ​középszerű Los Angeles-i tanárnők eseménytelen életét élő Wynter Morrisonért eljön egy szőke reklámügynök hófehér limuzinon, és megajándékozza hét év luxusházassággal. De amilyen hirtelen kezdődött, olyan hirtelen véget is ér a fényes társasági élet, parti, bál, buli, borkóstoló, francia filmbemutató, taftruha, orchidea, és Wyn egy este a kacsalábon forgó kastély bezárt kapuja előtt találja magát.Kizárva. Mindentől megfosztva, amiért addig élt. Érzelmi és anyagi csődben, barátoktól elhagyatva, depresszióban. Nincs hová menekülni. Hacsak abba a kis seattle-i pékségbe nem, ahol délelőttönként itatja az egereket egy nagy bögre kávé fölött. És ahogy napra nap beszívja a sülő kenyér finom illatát, lassan felködlenek szinte már elfeledett diákkori emlékei. Az a régi nyár, amit egy boulangerie gyakornokaként töltött egy francia kisvárosban. A kovász, a liszt, a dagasztás, a kemence. A hőség. A saját verejtéke. Az első szerelem.Tévúton járt volna? Pályája és házassága talán nem is véletlenül torkollt kudarcba? Wyn mindent egy lapra tesz fel. Beáll a pékségbe, újratanulja a mesterséget, újraépíti az életét, megkeresi önmagát. Judith Ryan Hendricks bravúros sikerregényét forgatva az olvasó megszereti az embereket. Nem mellékesen a mellékelt kenyérreceptekből megtanulhat, ha akar, kenyeret sütni.

Fenákel Judit - A ​fénykép hátoldala
Két ​család, egy évszázad. Két magyar család, egy magyar évszázad. Két magyar zsidó család és egy nem zsidó magyar évszázad. Fenákel Judit most sem történelmi művet írt. Valódi regényt vehetünk a kezünkbe, a szereplők személyiségének titkáig hatoló művet. A szerző minden eseményt egy család történetével mesél el, a hőseivel megtörténik a történelem. Ők egyszerűen élni szeretnének, családot alapítani, megünnepelni az ünnepeket és végigdolgozni a hétköznapokat. A súlyos mondandó ellenére sem nehéz olvasmány ez a könyv, mert humorral, öniróniával és sok szeretettel íródott.

654143
elérhető
10

Fenákel Judit - K-vonal
Fenákel ​Judit új kötete kíméletlen szembenézés a múlttal és a jelennel, és baljós kép a jövőről. Korábbi és új írásai mégis egy történetet alkotnak, az elmúlt évtizedek szomorú krónikáját. Az írónő a hatvanas években tűnt fel novelláival és regényeivel, mígnem K-vonal című, a kommunizmus fülledt levegőjét bemutató írása miatt, el kellett hagynia kedves városát, Szegedet. Budapestre költözött, ahol a Nők Lapja munkatársa lett, ismert íróként és publicistaként műveit tízezrek olvasták. A most megjelent K-vonal: összegzés. A deportálás, a kitelepítés, az álságos konszolidáció és a rendszerváltás körüli eufóriát felváltó csalódás, ez Fenákel útja. Ahogy fogalmaz: Egész életemben diktatúrából diktatúrába hányódtam. És hányódtak a kisemberek, a döntésképtelenek, a történelem játékszerévé törpült vagy züllött többiek is. Mi mindannyian


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (95)

Tótfalusi István - Svédország ​közel van
A ​park szélső fáinál Ingrid megállítja öccsét. - Nézd meg ezt a tizenhárom szilfát! Itt zajlott hat éve a híres szilfacsata. - Csata Stockholmban? Ki ellen? - csodálkozik Anders. - Aluljárót akart itt építeni a város vezetősége, és annak útjában álltak ezek a fák. Jöttek a munkások a motoros fűrészekkel, és képzeld, mit láttak! Sátortábort a fák között! Csupa fiatal volt, gitároztak, énekeltek, és sorfallal állták el a munkások útját. Erre rendőrök jöttek, elkezdték félrehuzigálni a srácokat. De nekik is volt ám eszük! Felmásztak a fákra, függőágyakat feszítettek ki az ágak között, és ott laktak, aludtak két napig. Pedig hideg éjszakák voltak még kora tavasszal! Csődültek aztán ezerszámra köréjük a stockholmiak, hordták nekik a kaját meg a forró kávét. És végül a fiatalok győztek, a fák megmenekültek.

Anne Baker - Rabszolgák ​földjén
Könyvünk ​hősei különös emberek! Messziről, más világrészekről sodródtak egymás mellé, hogy azután - Philemon- és Baucisként - ölelkezve haladjanak tovább a brit nagyhatalmi politika népek sorsát eldöntő, és gyakran sivatagokba, vagy járhatatlan ősvadonba torkolló ösvényein. De nemcsak a szereplők, hanem maga a történet is különleges figyelmet érdemel. A napló-mozaikok színes cserepeiből kibontakozó kép a magyar olvasó előtt egy teljesen ismeretlen világot, a gyarmatosítás hétköznapjait tárja fel. Azt a világot, azokat az eseményeket és érzelmeket, melyeket sem a hivatalos okmányok, sem az egykorú újságok nem örökítettek meg Afrika felosztásáról. E nagy történelmi tragédiáról megbízható forrás vagy valósághű leírás alig akad. Mintha a kor emberére csak a lényegtelen részletek tartoztak volna: az ünnepi beszédek, a zászlófelvonások, a bennszülöttek hűségnyilatkozatai, és a díszszemlék... ...Sass Flóra emberi nagyságát talán a bennszülötteknél kiérdemelt neve jellemzi leginkább. Mert ezt a nevet egy olyan küldetésben való részvétele idején nyerte el, amely küldetés csak hivatalos megfogalmazásában szolgálta a bennszülöttek érdekeit. A Nílus forrásainak magyar kutatójáról, mint tanulmányunkból is kiderül, csak kevés adat áll rendelkezésünkre. Ennek ellenére mégsem érezzük arc nélküli kutatónak. Mert naplójából őt magát ismerjük meg, a sokat szenvedő és nagyot alkotó magyar felfedezőt. (Dr. Krizsán László)

Gósy Mária - Gráf Rózsa - Beszélgessünk ​a kisbabával!
A ​könyvecske segítséget nyújt a szülőknek, hogy miként készítsék elő a beszéd indulását újszülöttkortól, és hogyan fejlesszék a kisbabát csecsemőkorától kétéves koráig. Ajánljuk a leírt játékokat minden szülőnek a kezdetektől folyamatosan.

Beolvas%c3%a1s0049
elérhető
3

Győry Dezső - Sorsvirág
"A ​Sorsvirág teljesen önálló, kerek regény. De mégis: a Viharvirág egyenes folytatása. Ott kezdődik, ahol a másik végződik. Az 1848-49-es szabadságharc vidám hőseit: a bujdosó honvédtisztet és menyasszonyát elkíséri - évekig - a rémuralom napjaitól a Kossuth-várás izgalmain át az osztrák önkényuralom látszólagos megszilárdulásáig. Több benne a szerelem, a kaland, a költészet. De benne van az a bonyodalmas kor is, amelynek nemzetgyilkos galádságai annyi életveszélyes kanyargóra kényszerítették kettőjük sorsát és szenvedélyes, tiszta szerelmüket is. E komor kor írói megrajzolására tudtommal elsőként vállalkoztam. Szép, nehéz, felelősségteljes írói feladat volt... A regény szereplői közül én csak honvédtiszt nagyapámat ismertem. Versíró diák voltam már, mikor eltemettük a Rima-parti temetőben... A nagy időkről regélve, sokszor elbúsongta, hogy nem írathat rám örökséget. A század végén minden pénzét is kicsalta tőle egy megnyerő modorú, szélhámos iparlovag, és megszökött Amerikába. Nagyapám szegény ember lett, veteránnyugdíjából élt már, el kellett adnia a két városi házát, többholdnyi kertjét, és a város határán túl, egy falusi házban húzódott meg. Többé alig járt emberek közé. Velem, kedvenc unokájával vigasztalógodtt. Nekem mesélgetett csupán. De néha el-elkomorodott: "Nem hagyhattam rád semmit." Kedves, jó nagyapám, dehogynem hagytál!" Győry Dezső

Covers_236474
Korok, ​emberek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Korok, ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Galsworthy - Modern ​komédia
A ​Forsyte-Saga folytatása a Modern Komédia című regényciklus, amely szintén három regényből (A fehér majom, Az ezüstkanál és a Hattyúdal), valamint két összekötő elbeszélésből áll. A teljes "regényfolyam" hömpölygő áradatában nemcsak egy család élete, fiatalok és öregek, férfiak és nők szerelme, harcai, sikerei és kudarcai, álmai és csalódásai tükröződnek, hanem Anglia története is a Viktória-korszak kezdetéből a búr háborúban és az első világháborún keresztül a MacDonald-féle munkáspárti kormány és az 1926. évi angliai általános sztrájk idejéig. Ezeket a politikai eseményeket ma más szemmel látjuk, mint Galsworthy látta, de Galsworthy hitelesen közli velünk az általa ábrázolt nemzedékek érzelmi és gondolatvilágát. Az író látóköre tágabb volt, mint hőseié; szíve is nagyobb. Dickens részvételével fordult az emberi szenvedés felé, és szatírája társadalomkritka, mely konzervatívságában is felismeri a szocializmus igazságát, sőt közeledő diadalát. A fehér majom nyugati kultúra bomlását, a Hattyúdal pedig e kultúra végét jelképezi. Az ezüstkanál a kiváltságos osztály szatírája, azoké, akik az angol közmondás szerint "szájukban ezüstkanállal születtek."

Illés György - A ​kocsma nem alszik
"Van-e ​helyünk a kocsmában? Mielőtt bárki is felháborodna ezen a kérdésen, tisztázzuk: a kocsma szót egyúttal rendhagyó módon, gyűjtőfogalomként használom, ideértve most a kisvendéglőket, a sörözőket, a borozókat és a többi vendégfogadásra berendezett üzletet is, amelyekben kétségtelenül ott a helyünk nap mint nap. Természetesen nem az asztal alatt, hanem az asztal mellett. Alighanem lámpással kéne keresni olyan embert, aki egész életében nagy ívben kikerülné ezt a tágabb értelemben vett kocsmát. Óhatatlanul megfordul ott az ország apraja-nagyja, az ebédelő iskolás éppúgy, mint a szórakozni kikapcsolódni vágyó felnőtt, vagy a vacsoráért éthordóval érkező nyugdíjas. Így aztán az is természetes, hogy - akár a focihoz - nálunk mindenki ért a "kocsmológiához". Elvégre többszörös, gyakorló vendégek vagyunk valamennyien. A vendéglátás viselt dolgairól, tisztességes próbálkozásairól, a kocsmák közönségéről, hangulatáról, az alkoholizmusról mindenkinek megvan a maga kiforrott véleménye. S e nézetekből - még szidalmakkal sem fukarkodó, indulatos szavakból is - azt szűrhetjük le. Az emberek szeretnék szeretni a kocsmát, szívesen járnának gyakrabban oda, ha ott az idejüket kedvükre, kellemesen múlathatnák.

Fodor András - Reményfutam
A ​háromszoros József Attila-díjas költő 1929-ben született a Somogy megyei Kaposmérőn, ahol rinyahosszúfalusi zsellérként vasúthoz szegődött édesapja anyjával megismerkedett. Középiskoláit Kaposváron végezte, Takáts Gyula volt az osztályfőnöke, s költőtörekvéseinek egyik első támogatója. 1947-ben az Eötvös-kollégium diákjaként Budapestre került. Verseit már gimnazista korában közölte a pécsi Sorsunk, egyetemista éveiben a Válasz. Első verseskönyve, a Hazafelé azonban, a kényszerű hallgatás évei miatt csak 1955-ben látott napvilágot. Tanulmányainak befejezése után népművelési iskolákban tanított, később 1953 és 1956 között - a Csillag versrovatánál dolgozott. 1959-től máig az Országos Széchényi Könyvtár mellett működő Módszertani Központ tudományos munkatársa. 1981 decembere óta a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. - Tíz önálló verseskönyve jelent meg ez idáig, továbbá válogatott versei A csend szólítása (1969) és Kélt újra jel (1979) címmel. Monográfiát írt József Attiláról és Igor Stravinskyról, tanulmánykötetet Bartók Béláról, s további három önálló tanulmánykötetet jelentetett meg; műfordítóként a világirodalom számos klasszikus és kortárs költőjének a munkáit tolmácsolta. Válogatott versfordításait a Napraforgó (1967) és a Mezsgyék (1980) című kötetek tartalmazzák.

Latinovits Zoltán - Verset ​mondok
"... ​valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli." (Latinovits Zoltán)

Romain Rolland - Jean-Christophe ​gyermekévei
Gyermekek, ​serdülő ifjak legkedvesebb könyvei közt igen sok van olyan, amelyet felnőtteknek szánt az író. Ezeket a könyveket érdekességük, tisztaságuk, meg a belőlük sugárzó emberséges gondolkozás méltóvá teszi arra, hogy a legkényesebb, a legtöbbet követelő olvasók: gyermekek, ifjak kezébe kerüljenek. Legföljebb kurtítani, simítani kell rajtuk. Ilyen könyv például, amelyet az egész világ ifjúsága ismer és szeret: Don Quijote, Robinson, Gulliver, Tamás bátya kunyhója és még sok más. Most ismét ilyen könyvvel gazdagodik a magyar fiatalok könyvtára. A Jean-Christophe olyan történetnek kezdetét mondja el, amelyet írója tíz kötetben tárt a felnőtt olvasók elé. Nagy lelki gyönyörűség és gazdagodás lesz ennyit megismerni ebből a történetből, addig is, amíg az egészet elolvashatjátok.

Fekete Sándor - Így ​élt a szabadságharc költője
A ​legtöbb európai népnek van egy vagy két olyan költője, akit nem egyszerűen a szép versek művészének tart a világ, hanem mintegy az illető nép eszmei megtestesítőjének. A magyar költészet nagyjai közül Petőfi Sándor ilyen. Élete nem pusztán az irodalomtörténetre tartozik, nem csupán műveltség dolga, mennyire ismerjük üstökösi pályáját. Ez az élet nemzeti történelmünk része, annak egyik legszebb emberi teljesítménye: a forradalmár küzdelmeinek örök mintája. Tanulni belőle - minden új nemzedék kötelessége.. Ez a sodró erejű írás a költő saját műveinek nyomán, kortársi visszaemlékezések, levelek, újságcikkek tükrében mutatja be Petőfi életét és munkásságát. Közel száz illusztráció teszi teljesebbé a képet, köztük olyan ritkán közölt érdekességek, mint Petőfi szépírásfüzetének egy oldala, az általa rajzolt siketnéma-ábécé, apró grafikái a kisfiáról és költőbarátairól.

Hédervári Péter - A ​Naprendszeren innen és túl
A ​sok nagy sikerű könyv szerzője legújabb művében arra vállalkozik, hogy a világegyetemmel ismertesse meg olvasóit. A megszokottól eltérően legtágabb "otthonunkból", a világmindenségből szűkíti a kört, először azzal foglalkozva, hogyan is keletkezett a világegyetem, (ősrobbanás elmélete, a kozmikus űrökkel kapcsolatos legújabb szovjet és amerikai kutatási eredmények, a szuperhalmazok, a kvazárok stb.) Ezután a Tejútrendszert mutatja be, szerkezetét, a kozmikus ködöket, világító és sötét felhőket, csillagtársulásokat, a csillagok keletkezését, fejlődését, típusait. Így közeledünk „hazafelé”, a Naprendszerbe. Megismerhetjük a mindannyiunkat éltető Napot, társainkat a bolygókat, a holdakat, üstökösöket, meteorrajokat stb. A könyv felépítése újszerű, hiszen nem anyabolygónkból indul ki, s így általánosít, hanem az irtózatos méretektől halad a parányi ember felé, aki kicsiny ugyan, de tudása, szellemi ereje képes legyőzni a hatalmas távolságokat is. A könyv alapgondolata világnézeti szempontból rendkívül fontos: a világ megismerhető! Számos fénykép – több színes is – teszi érdekessé, izgalmassá A Mi Világunk című ismeretterjesztő könyvsorozat első darabját. (A sorozat következő kötete: Juhász Árpád – A kék bolygó)


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (195)

Földényi F. László - Caspar ​David Friedrich
Caspar ​David Friedrich képei magányos tájakat ábrázolnak, amelyeket a festő látásmódja látomássá szellemít át. Friedrich látomásai szinte a szó szoros értelmében foglyul ejtik nézőjük értelmét és fantáziáját: aki rájuk pillant, aki a mélyükbe lát, soha többé nem léphet ki belőlük, nem feledheti a tájakban rejtőző ismeretlen és elérhetetlen Isten sajátságos szomorúságát. Földényi F. László, a nagy sikerű Melankólia-tanulmány szerzője ezúttal Friedrich életművéből kiindulva vizsgálja egy egész korszak, a német romantika buktatóit és kiútjait. Esszéje kihívás: Friedrich megfoghatatlan, elvont Ismeretlenjét a legláthatóbb oldalról, a képek felől közelíti meg és tárja föl. Olvasás közben szinte látjuk, hogyan festhetőek meg Friedrich eszményi tájai, hogyan válik el a pontosan megfigyelt előtér a ködbe vesző háttértől, a véges a végtelentől, hogyan küzdenek egymással a képek elemei. Ahogyan Friedrichnél egy képen belül különböző napszakok jelennek meg, úgy Földényinek sikerült sodró lendületű, izgalmas esszéjében párhuzamosan elemezni az életmű dilemmáit és a belőlük fakadó általános művészeti következtetéseket.

Derek Walcott - A ​szerencsés utazó
Az ​irodalmi Nobel-díjat 1992-ben Derek Walcott karibi költő kapta. 1930-ban St. Lucia-szigeten született. Egyetemi tanulmányait Jamaicán és New Yorkban végezte. 1953-tól Trinidadon él - 1959-től tizennyolc éven át vezette az általa alapított Trinidadi Színházi Műhelyt , számos színdarabot írt a társulatnak...

Bakcsi György - Dosztojevszkij ​világa
Fjodor ​Dosztojevszkij mindmáig a világirodalom egyik legizgalmasabb, s bízvást mondhatjuk: egyik legrejtélyesebb alakja. Ki ez a zseniális regényíró valójában? Megszállott titoklátó? Tévelygő forradalmár? Isten dicsőségét hirdető teológus? Epileptikus őrült? Mániákus rulettbolond?... Immáron egy évszázada megannyi tudós irodalmár munkálkodik, érvel és szenvedélyes vitákban csap össze, hogy megfejtse „a nagy orosz” titkát. Pedig Dosztojevszkij jószerével olyan művész és gondolkodó, aki minden misztifikáció és belemagyarázás nélkül is megérthető – sőt, talán csupán így érthető meg valójában. Kötetünk szerzője e gondolat szellemében szólaltatja meg magát az írót, elemzi remekmívű regényeit, ellentmondásos világnézeti koncepcióját, s végigkíséri Dosztojevszkij magánéletét: küzdelmeit, szerelmeit, szenvedélyeit, vívódásait.

Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a Valamit visz a víz lendületes, sodró erejű prózájával, a Csöndes élet nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a Szépapám szerelme finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a Családi levelesláda kedélyes, anekdotázó elbeszélése.

Gergely Ágnes - Nyugat ​magyarja
Szenvedélyes ​és objektív, rendkívül sokrétű Gergely Ágnes esszéje. Az esszé héja, a ˝story˝: Yeats élete, jellemének, sorsának alakulása, beleágyazva Írország vérrel-vassal szabdalt történelmébe, krimiszerűen izgalmasan fut előre... De ez csak a külső réteg. Mert cseppet sem véletlen, hogy Gergely Ágnes azt a költőt választotta húszéves stádiumának tárgyául, aki a kicsi, a szegény, a legendás, a romantikus múlttal büszkélkedő Írország szerelmese. Akinek költészetében és drámáiban, filozófiájában, mitológiájában egyetlen gondolat, érzés izzik, s ez Írország. S miközben verseit elemzi, életét, szerelmeit, Nobel-díjának történetét mondja el, a kelta homályból előbukkanó különös, olykor vad, félelmetes vagy furcsán szomorú szimbólumait fejti meg, és öregkorának keserves küszködéseit, botlásait s öntépő gyötrelmeit írja le: az olvasó megérzi, anélkül hogy erről egyetlen szó is esnék, hogy mint gézen a vér, úgy üt át a Yeats-esszén Gergely Ágnesnek, a költőnek, prózaírónak, esszéistának a maga fájdalmas-haragos szerelme: a magyar történelem, Magyarország.

Dénes Zsófia - Úgy, ​ahogy volt és...
___ ​A 97 esztendős Dénes Zsófia életpályája nemcsak időben ível át páratlanul hosszú szakaszt - közel egy évszázadot -, hanem sorsfordító eseményekben, jelentős és érdekes találkozásokban is mérhetetlenül gazdag. E találkozások élményei ihlették azt a remekbe sikerült portrésorozatot jelentős magyar kor- és művésztársairól, amelyet itt egybegyűjtve nyújtunk át az olvasónak. ___ Ahogy maga az írónő mondja: "Amit ebben a könyvben megírtam, az ilyen formában nálunk talán szokatlan. Élménykönyv magyar kortársaimról, akik valamennyien alkotók voltak, akár írtak, akár festettek, színpadon játszottak vagy a tudománynak éltek. ___ A nincstelen küszködőkön kívül másfajta ember engem, az írót, sohasem érdekelt. De a kiváltságos egyéniségeket figyeltem és megjegyeztem magamnak. Ami e találkozások élményeiből bennem a mai napig megmaradt, igyekszem átadni a fiatalabbaknak, mert már szinte alig akad az ábrázoltak közül, akikkel ők még találkozhatnak." ___ "Akikről itt írok - kevés kivétellel - az új forradalmát érlelték magukban, amellyel a kor terhes volt. És hiszem, ez teszi érdemessé, hogy aki még együtt volt velük, az a látható és láthatatlan dolgok fehér és fekete kőtükrével tükrözze őket." ___ Dénes Zsófia írói karakterét feltétlen őszinteség, mély emberség és az emberivel átitatott szépség iránti páratlan érzékenység és fogékonyság jellemzi. Ahogy ő maga vall erről: "Amit papírra vetettem, sohasem volt kieszelt történet. Nekem az élet kellett, úgy ahogy átéltem. Embereket láttam - művészeket, tudósokat és írókat - és megfestettem külső és belső képmásukat. Egészen benne éltem koromban, minden évjárat azévi gyermeke voltam. Ezért gondolom, hogy amit feljegyeztem, az egyben korrajz."

Latinovits Zoltán - Emlékszem ​a röpülés boldogságára
Latinovits ​Zoltán legendákat provokáló-teremtő egyéniség volt, színpadi alakításai, filmszerepei, versmondása, egyáltalán minden megnyilvánulása mindig is közügy volt, s aszerint mérlegeltetett, barát vagy ellenség ítélte meg. Szelet vetett a _Ködszurkáló_val is, amelyben szenvedélyes hangon szólt a színházról, páratlan hivatásszeretettel és szakmai tudással akarván megújítani a szinikultúránkat. A több mint egy évtizede megjelent könyv gondolatai ma is időszerűek, mit sem veszítettek erejükből, igazságait felerősíti a színházzal kibogozhatatlanul összefonódott életpályát lezáró tragikus "felvonásvég". Latinovits írja egyhelyütt: "A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek. Kellékek." Nagy László szép szavával megkoronázott "színészkirály" kilenc esztendeje nincs közöttünk. Rómeó-Színbád-Ványa bácsi valóban már csak emlékezetünk színpadán él, de írásos életműve tán visszavarázsolhatja tünékeny alakját.

Keresztury Dezső - Így ​élt Arany János
"Aki ​többet és mélyebbet akar tudni Arany Jánosról, mint amit a tankönyvekből tudhat, aki az életmű és életút elemző összevetésére kíváncsi, aki a nagy magyar költő Szalontától a halhatatlanságig ívelő pályájáról szeretne egy lírikus irodalomtörténész bensőséges és avatott tollából olvasni, annak ajánljuk Keresztury Dezső Így élt Arany János című könyvét."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (188)

Jeanette Winterson - A ​szenvedély
A ​napóleoni háborúk idején játszódó regény két egyszerű, mégis rendkívüli ember élettörténetét fűzi össze. Henri, a tizenhat éves parasztfiú Napóleont bálványozva beáll a Grande Armée-ba, és szakácsinasaként egészen Oroszországig kíséri. Villanelle egy velencei csónakos lánya, ám a férfi csónakosokhoz hasonlóan - akiknek, mivel nem tudnak úszni, járniuk kell a vízen - hártya van a lábujjai között. Henri nagy "történelmi" rajongásával szemben ott áll Villanelle "privát" szerelme egy előkelő velencei patríciusnő iránt, a megmásíthatatlan történelemmel szemben a fiktív sorsok mikrotörténelme. A valóság fantasztikumának és a tündérmesei elemeknek az ötvözéséből a rögeszme és a szenvedély, a szerelem természetrajza tárul elénk Jeanette Winterson sokak által legjobbnak tartott regényében.

Tornai József - Vadmeggy
"Márta ​negy, kék szeme teljesen magába nyelt; mákonyként éreztem a haja és a bőre illatát. Félek jelen idejűvé tenni azokat a pillanatokat, perceknek rémlő órákat. Ahogy a csípője kifeszítette a szoknyáját, zakatolni kezdett a szívem. Jó lett volna magamhoz ölelni ruganyom, kísértő, gyönyörű combjait. Ez a kép jelent meg előttem otthon is az ágyon: Márta velem szemben guggol a füvön, mesél, mesél zamatos fegyverneki hangzóival, piros az arca, szeme nevet, összehúzódik, kitágul egészen a kék égig és nekem nincs más vágyam, mint magamhoz szorítani a csípőjénél fogva, kétségbeejtően erős, rugalmas, ruhaszakító mellére hajtani az arcom, nagy loboncos haja."

Molnár Vilmos - Az ​ördög megint Csíkban
Három-négy ​éves korára egy fiatalemberben összegyűl már annyi idegfeszültség, hogy időnként indiszponáltság lesz úrra rajta. A fokozódó stressz, meg minden, a három-négy évesek hajszás élete. Nagyanyám azonban tudta, az ilyesmit könnyen orvosolni lehet, amennyiben tetemes mennyiségű fokhagymát etetnek meg az illetővel, majd letolatják vele a gatyáját, és meleg tejjel töltött bilire ültetik. A fokhagyma belülről taszítja, a langyos tej kívülről vonzza a gilisztákat, állította nagyanyám. Ez az eljárás kihúzza a gilisztákat az emberből, akibe így ismét visszatér az életkedv és bizakodás. Repesve vágyik újra táncra perdülni a réteken és ligetekben. Vagy pukkantani egy jó nagyot valami petárdával, hadd élénküljön mások vérkeringése is. Serkenjenek immár tettre a belefásultak. Később a gyógymód puszta említése is megteszi. A páciens körmeszakadtáig tagadni fogja, hogy kedélye nyomott volna, látásmódja nélkülözné a távlatokat. Bármit megtesz, hogy bizonyítsa, nincs már szüksége a kúrára. Jó ideig tüntetően optimista lesz és tettre kész. Nekikeseredett, reményvesztett arcokat látva, ma is gyakran jut eszembe nagyanyám módszere. Nagyanyám a legkritikusabb helyzetekben is tudta, mi a teendő, s ha mégsem, akkor szeretett kísérletezni.

Ágh István - Rókacsárda
A ​könyvet regénynek mondhatnánk, mert a regény műfajhoz áll legközelebb. És bár valódi megtörtént élményekből táplálkozik, mégis fikció marad, nem dokumentumregény. De kriminek is mondhatnánk, rejtélyes eltűnések, lopások, felderítetlen bűnügyek is történnek a dolgos hétköznapokban. És az események középpontja a falu középpontja: a Rókacsárda, ahol igazi róka is megfordul, előbb tyúktolvajként, aztán turistalátványosságként. Ágh István nem elsősorban a maga, hanem a faluja, Iszkáz és a falusiak életét írja meg ebben a könyvben, a saját gyermekkorától fogva egészen a 90-es évek elejéig. Megismerjük az ávósok 50-es évekbeli működését, a téeszesítést, a történelemben a falut.

Zilahy Péter - Három ​plusz 1
A ​nemzetközi sikerű Az utolsó ablakzsiráf szerzőjétől, Zilahy Pétertől: minden műfajban mindenről, fojtogató röhögés életre-halálra, prózák, versek, drámák, esszék, cisztikák. Német- és Horvátország után magyarul is!

Sándor Iván - Századvégi ​történet
A ​magyar testőrtiszt és a lengyel hercegnő találkozása a nagy szerelmi regények légkörét idézi föl; az érzelmek kalandjai mögött a keletközép-európai elnyomó hierarchiák - négy egymást gyorsan követő császárváltozás közben kiépülő - látomássá magasodó gépezete ez. Sándor Iván miközben az ezen a tájon élő kisnépek tragikus történelmi útjaira vezet, egy jellegzetesen huszadik századi kérdésig jut el: a személyiségvesztés folyamatát ábrázolja. A Századvégi történet lét- és históriaszemléletének erejét, újdonságát próza-poétikai megoldásai is felerősítik. A történet izgalmas kalandok sorozata. A Századvégi történetben mély részvéttel ábrázolt egzisztenciális problémák feszülnek, s a keletközép-európai népek országútjain közösen botladozó nemzetek és emberek sorsa világosodik meg. Az író arról beszél: mi végre élünk?, miért úgy, ahogyan? és mi a közös sorsunk Európának ebben a szögletében?

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Csaplár Vilmos - Kurva ​vagyok
"Nagyon ​sok nő beöltözik a szeretkezéshez, kikalkulálják a hatásokat. Szexis pongyolában teszi magát, csipkés francokat villogtat, harisnyatartós kurvaanyjában meztelenkedik, ezzel izgatja a férfit. Én már úgy érek föl a lakásba, hogy a férfinak áll a fasza, mint a cövek, én izzadok, reszketek. Mit mutogassak magamon? Majd az ágyban! Vagy az előszobafogas alatt, vagy a hűtőszekrény tetején, tök mindegy! Szerintem a férfiak jobban ragaszkodnak az ágyhoz, mint a nők. Lefeküdni valakivel. Lehet, hogy ez a lefekvés guggolás, térdeplés, állva baszás, féllábon kúrás, mit számít az ágy, ha nincs kedvem odáig elmenni!"


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Molnár Vilmos - Az ​ördög megint Csíkban
Három-négy ​éves korára egy fiatalemberben összegyűl már annyi idegfeszültség, hogy időnként indiszponáltság lesz úrra rajta. A fokozódó stressz, meg minden, a három-négy évesek hajszás élete. Nagyanyám azonban tudta, az ilyesmit könnyen orvosolni lehet, amennyiben tetemes mennyiségű fokhagymát etetnek meg az illetővel, majd letolatják vele a gatyáját, és meleg tejjel töltött bilire ültetik. A fokhagyma belülről taszítja, a langyos tej kívülről vonzza a gilisztákat, állította nagyanyám. Ez az eljárás kihúzza a gilisztákat az emberből, akibe így ismét visszatér az életkedv és bizakodás. Repesve vágyik újra táncra perdülni a réteken és ligetekben. Vagy pukkantani egy jó nagyot valami petárdával, hadd élénküljön mások vérkeringése is. Serkenjenek immár tettre a belefásultak. Később a gyógymód puszta említése is megteszi. A páciens körmeszakadtáig tagadni fogja, hogy kedélye nyomott volna, látásmódja nélkülözné a távlatokat. Bármit megtesz, hogy bizonyítsa, nincs már szüksége a kúrára. Jó ideig tüntetően optimista lesz és tettre kész. Nekikeseredett, reményvesztett arcokat látva, ma is gyakran jut eszembe nagyanyám módszere. Nagyanyám a legkritikusabb helyzetekben is tudta, mi a teendő, s ha mégsem, akkor szeretett kísérletezni.

Sándor Iván - Századvégi ​történet
A ​magyar testőrtiszt és a lengyel hercegnő találkozása a nagy szerelmi regények légkörét idézi föl; az érzelmek kalandjai mögött a keletközép-európai elnyomó hierarchiák - négy egymást gyorsan követő császárváltozás közben kiépülő - látomássá magasodó gépezete ez. Sándor Iván miközben az ezen a tájon élő kisnépek tragikus történelmi útjaira vezet, egy jellegzetesen huszadik századi kérdésig jut el: a személyiségvesztés folyamatát ábrázolja. A Századvégi történet lét- és históriaszemléletének erejét, újdonságát próza-poétikai megoldásai is felerősítik. A történet izgalmas kalandok sorozata. A Századvégi történetben mély részvéttel ábrázolt egzisztenciális problémák feszülnek, s a keletközép-európai népek országútjain közösen botladozó nemzetek és emberek sorsa világosodik meg. Az író arról beszél: mi végre élünk?, miért úgy, ahogyan? és mi a közös sorsunk Európának ebben a szögletében?

Tornai József - Vadmeggy
"Márta ​negy, kék szeme teljesen magába nyelt; mákonyként éreztem a haja és a bőre illatát. Félek jelen idejűvé tenni azokat a pillanatokat, perceknek rémlő órákat. Ahogy a csípője kifeszítette a szoknyáját, zakatolni kezdett a szívem. Jó lett volna magamhoz ölelni ruganyom, kísértő, gyönyörű combjait. Ez a kép jelent meg előttem otthon is az ágyon: Márta velem szemben guggol a füvön, mesél, mesél zamatos fegyverneki hangzóival, piros az arca, szeme nevet, összehúzódik, kitágul egészen a kék égig és nekem nincs más vágyam, mint magamhoz szorítani a csípőjénél fogva, kétségbeejtően erős, rugalmas, ruhaszakító mellére hajtani az arcom, nagy loboncos haja."


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók