Ajax-loader

radics veronika

Rate_positive 2 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

2341 napja velünk van 1791 napja láttuk utoljára 1753 napja hibernálva van

Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-onkentes

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (24)

Gerald Hughes - Stephen Travis - A ​Biblia világa
: ​A Biblia a világ legnagyobb könyvsikere. Szereplői és történetei folyamatosan hatnak az egymást követő nemzedékekre. Ez a könyv leírja és kulturális kereteibe illeszti a biblia történet jelentősebb eseményeit. Összefoglalja a legfontosabb tanításokat, és felidézi a bibliai írók korát és körülményeit. Kiemeli a Biblia időtlen tárgyát, Isten és ember kapcsolatát - a témát, amely ma ugyanolyan időszerű, mint egykoron. A könyv az angol népszerűsítő irodalom irigylésre méltóan egyszerű és világos stílusban írt általános bevezetés a Bibliához, színes felvételekkel, külön e célra készített térképekkel és rajzokkal. Szerzi eredendően középiskolásoknak szánták. Mivel azonban nálunk a biblia ismeretében már több nemzedék alig jutott túl a kezdet kezdetén, bízvást mondhatjuk: nálunk ez a könyv korhatár nélküli bevezető a Biblia világába

K. B. Rottring - Heri ​Kókler és a mormon kannája
Booáááá, ​a csörgőkígyó sziszegve kúszott elő nagyon titkos rejtekhelyéről, hogy végezzen kiskorú áldozataival. Amikor Heri Kókler meglátta, egy pillanatra azt hitte, eljött a vég. De nem az jött! A terem buráját átszakítva zuhanórepülésben közeledett a hétköznapi tyúknak álcázott, bűvös erejű toalettkacsa, aki bizonyítottan képes volt arra, hogy a legnagyobb trutyiból is bárkit kimentsen. A nyakában pedig ott fityegett a mágikus erejű szakrális kegytárgy, a Mormon Kannája, amelyben az élet pí-vize lötyögött.

Émile Zola - A ​Patkányfogó
A ​regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise - a regény főhőse - szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / Scuderi kisasszony
A ​német romantika mindmáig nagy hatású elbeszélőjének varázslatosan szép fantasztikus kisregényében "Az arany virágcserépben" Anselmus, a félszeg diák a mindennapi életnél nemesebb és szebb közegben, a mesevilágban oldódik fel. Munkaadójának, Lindhorstnak és három lányának fantasztikus története a sejtelmes mesék forrásvidékén játszódik. Szalamandrák, kígyók vagy emberek ők? - kérdezheti az olvasó. Ki tudja ezt - a káprázatos kolorittal égő világ a lényeges, amelyben izzó szirmú virágok, pazar tollú madarak, zenélő szökőkutak és egyéb földöntúli csodák alkotják a környezetet. Anselmus megérti a madarak beszédét, övé lesz az arany virágcserép és Serpentina is. Ez a felhőtlen öröm és boldogságérzet a mese végén nem más mint a kötészetben, általában véve a szép emberi tettekben, alkotásokban, rejlő boldogság. A Scuderi kisasszony története reális időben és környezetben a Napkirály uralkodása idején játszódik Párizsban, középpontjában egy nemes lelkű idős irónővel. Madeleine Scuderivel és egy borzongató bűnügyi történettel. Fordulatos meseszövés, lebilincselő olvasmányosság és hajlékony stílus jellemzi a kisregényt.

Wole Soyinka - Drámák
Wole ​Soyinka 1934-ben született Abeokutában, Nyugat-Nigériában. 1952-ben kezdte meg tanulmányait az ibadani (Nigéria) egyetemen, majd Leedsben (Anglia) szerezte meg tanári diplomáját 1957-ben Ez idő tájt írta első színdarabjait, "A mocsárlakók"-at és "Az oroszlán és ékszer"-t. Az elsőt Londonban, a Royal Court Theatre-ban mutatták be 1958-ban, 1959-ben pedig mindkét darabot színre vitte az ibadani Arts Theatre. Ezzel a két művel indult el Soyinka izgalmas drámaírói pályafutása. Közben versei és prózai írásai is rendszeresen jelentek meg afrikai, európai és amerikai folyóiratokban. Összegyűjtött versei "Idanre" címen 1967-ben Londonban láttak napvilágot. A biafrai háborúban békítő - de az egymással szemben álló felek számára érthetetlen - magatartása miatt két évig börtönben ült, majd 1969-ben szabadlábra helyezték. Hosszabb-rövidebb ideig már előzőleg is tanított különböző nigériai egyetemeken, majd a hetvenes években elfogadta az ifei (Nigériai) egyetem meghívását, és az összehasonlító irodalomtörténetet egyetemi tanáraként jelenleg is ott dolgozik. A róla szóló monográfia írója, Gerald Moore angol kritikus szerint Wole Soyinka "nem csupán hazájának élvonalbeli alkotója, hanem Angliában, Európában és Amerikában is széles körben ismert, rendkívül eredeti drámaíró. Afrikai öröksége univerzális jelentőségű művek forrása. Központi szerepet játszott a modern nigériai dráma fejlődésében."

Wole Soyinka - Aké
"E ​könyv a szerző gyermekkoráról szól. De az AKÉ több, mint a gyermekkort idéző könyvek általában - hatásának titka a kettős varázsában rejlik: Soyinka ismerős-ismeretlen nyelvének s gyermekkora ismerős-ismeretlen világának egyidejűleg ható, kielemezhetetlen vegyülékében."

Lengyel Péter - Macskakő
A ​tizenkilencedik század végi Budapesten egy mesteri kasszabetörő banda különleges ékszert rabol. A Csacska Macska éjszakai mulatóban szerelemféltésből gyilkosságot követ el egy lány és megháborodik. A huszadik század végén, egy angyalföldi beton kockaházban regényt ír a regényíró, és mestersége gondjairól: nyelvről, hazáról, filozófiáról, a világ megismerhetőségéről töpreng. A sárkánygyíkok náthában kipusztulnak, és az előember elvakogja első, tétova szavait. A török Buda alá ér, a rabmenet a marton kapaszkodik fölfelé. Gazdát cserél egy régi villanyírógép: Hermész, a Nagykövet. „A regény csírája egy mozzanat volt – mondja a szerző egy interjúban –: a nagyapán teszi a szépet Kassáról a Budapesten élő nagyanyámnak, Bertuskájának... A teljes élet... Az övé, a miénk, országé-világé, elődöké és utódoké. Betörők, kurvák és magasértelmiség, vadászó nagymacskák az éjszakában, történelem, lomtalanítás, vásári ma és vásári tegnap, a Nagy Bumm, földrészek lomha vándorlása és az élet előtörténete a földön, zsenge kisgyerek, zenés kupi, a Medence a két magyar hazával, bűn és úgynevezett bűn, Király és király, nejlon néni, vengerkák, Oktogon, Pétervár, Monarchia és új birodalom, szauruszok párzása, pesti német szó, por, piszok, ékkő és pöcegödör...” És egy kulcs a megértéshez: "A regény mottója egy Bach-mű, a _Hatszólamú ricercare_ dallamrészlete, abban a titok."

Mándy Iván - Mi ​az öreg? / Zsámboky mozija / Régi idők mozija
Az ​életműsorozat új kötete az író három, talán legnagyobb közönségsikert aratott könyvét tartalmazza. Nemcsak a közös hős, a középkorú, élete fordulópontjáhopz elérkezett író: Zsámboky János és a régi, az ifjúságot idéző filmek emlékeket és mindennapokat átszínező hangulata kapcsolja őket össze, hanem a művészi összegezés és továbblépés igénye is. Mándy Iván, miközben megformálta e már-már hasonmásfigurát, Zsámbokyt, lírai-groteszk leltárt is készített életéről, amelyben egymásba fonódik siker és kudarc, álom és valóság, szeretet és gyűlölet, a képzelet mindent átlényegítő játéka és a szürke, hétköznapi létezés rutinja. Mindezt, mint állandó történést, váltakozó idősíkokban ábrázolja az író, mint egy különös, szakadatlanul pergő film kockáig, egymást követik a történetfoszlányok és emlékezetes mondattöredékek (kitaláltak és valóságosak), régi és új álmok keverednek az ébrenlétpillanataival és az ébren álmodás fantáziaképeivel. És mint a moziban, egymást váltják, űzik-kergetik az ifjúság hősei, a hajdani sztárok, akik hol az egykori népszerűség glóriájának fényében állnak elénk, hol pedig szürkén, kisemmizetten, megöregedetten. Előlépnek és eltűnnek a bájos fruskák, a végzet asszonyai, a daliás szívtiprók, a brutális hímek, a féltékeny férjek és az esendő clownok. Mellettük, hosszabb-rövidebb időre, föltűnnek Zsámboky életének nagy szereplői is: Anya és Apa, e haláluk után felmagasodó alakok, akik átköltöztek a mozihősök titokzatos világába, s velük együtt, a sérthetetlenek fölényével kísérik-figyelik-kommentálják most már véglegesen felnőtté vált gyermekük életét.

E. T. A. Hoffmann - Az ​ördög bájitala
"Jegyezd ​fel pontosan (...) életed történetét. Ne hagyj ki belőle egyetlen különös eseményt se, még a legjelentéktelenebbet se, kiváltképp semmi olyasmiről ne feledkezz meg, ami a világi élet tarka forgatagában történt veled. Képzelőerőd visszavezet a világba, még egyszer átélsz minden borzongató és bolondos, iszonyatos és vidám eseményt, sőt az is lehetséges, hogy Aurelie-t másként, nem a vértanúhalált halt Rozália nővérként fogod látni; de ha teljesen elhagyott a gonosz szellem, ha teljesen elfordultál minden földi hívságtól, akkor magasabb princípiumként fogsz lebegni mindenek fölött, és a földi hívságok hatásának nyoma sem marad benned."

Németh László - Negyven ​év / Horváthné meghal / Gyász
Negyven ​év - Horváthné meghal - Gyász A Németh László munkái c. gyűjteményes életmű-sorozat első kötete három nagy fejezetre oszlik. - Első nagy fejezete, a Negyven év, egy hosszabb pályatörténeti esszé, amelyet 1965-ben, az Iszony párizsi megjelenése idején írt Németh László, a kiváló francia filozófus-író, Gabriel Marcel tájékoztatására. "Az érdeklődését akartam ezzel a tájékoztatóval kielégíteni. De tán épp az, hogy az ismertetés viszonyainkban tájékozatlan olvasót tételez fel, teheti alkalmassá arra, hogy újabb nemzedékek kezében, akik pályámról, kibontakozásom körülményeiről éppoly keveset tudnak, úti vezetőül szolgálhasson." - De nemcsak ez az esszé, Németh László, "franciaországi kopogtatásának a gyümölcse" lehet teljességgel ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt; a könyv második fejezetének anyaga, a Horváthné meghal (amely a novellista Németh László munkásságát tartalmazza), úgyszintén javarészt eddig kiadatlan írásokat fog össze; olyan novellákat, amelyeket csak a legöregebb olvasók, vagy azok sem ismerhetnek, mert évtizedekkel ezelőtt, különböző folyóiratokban és lapokban szétszórva, gyakran élnéven jelentek meg, vagy kéziratban maradtak, s csak az életmű-sorozat számára rendezte sajtó alá őket az író. Pedig a novella "írói pályámon a végzet szerepét játszotta - emlékezik vissza Németh László -, egy novella volt a sorsjegy, amelyen nevemet az íróavató húzáson kihúzták." Ez a novella a Horváthné meghal, a nevezetes alkalom pedig a Nyugat ma már irodalomtörténeti jelentőségű novellapályázata volt, amelynek első díját éppen ezzel az írásával nyerte el az irodalmi életben addig teljesen ismeretlen Németh László. "Novelláimban szálltam meg az életdarabot, amelyet a Horváthné meghal csak kijelölt; bennük vált írói feudumonná a mezőföldi falu, a nagy család, s ami vele ott összefüggött. Az itt felvillanó alakok embermitológiám törzsalakjaivá lettek, s az Emberi Színjáték-ban,Gyász-ban, Utolsó kísérlet-ben, sőt az Iszony-ban, Irgalom-ban is visszatérnek." A kötet anyaga a Gyásszal zárul, azzal a regénnyel, amelyet - Németh László véleménye szerint - nem egy olvasója, s épp az igényesek között, makacsul az író legtökéletesebb regényének tart. Miért? Talán Illyés Gyula kritikájában találhatjuk meg a választ, aki a regény első megjelenése idején így írt a Gyászról: "Parasztkörnyezetben játszódik le a regény, tárgya azonban nem a paraszti élet. Kurátorék, Pordánék paraszt mivoltukon túl tágabb, emberibb sors ábrázolói, ezáltal példázzák népiségüket is a szokványosnál hitelesebben és megrázóbban. Maga a hősnő, Kurátor Zsófi is végeredményben éppúgy lehetne arisztokrataszármazék vagy polgári szalonlakó. Nem a személyisége a lényeges, hanem az indulat, amelyet megtestesít. Porhüvelyében antigonei jellem támad életre... Németh László Kurátor Zsófi valóságos modelljében görög vonásokat látott meg. Tudta ábrázolni is azokat: a könyv különös kettősségével igéz. A Balaton menti rékliben és tutyiban Ödipusz leánya futkos, a kiskapuk mögött összehajló vénasszonyok a tragédia kórusának szövegét zümmögik. Kiszeláné fiának biciklijén egy pillanatra mintha egy csábító királyfi közeledne. Nem az közeledik. Emelkedésein, ahol kilódulhatna a keretből, a regény helyes egyensúllyal visszahajlik a magyar valóságba. Ilyen szerencsés kettősséget mutat a regény nyelvezete is, az író ábrázolási módja. Németh Lászlónak gazdag és ritka értékű élményei vannak raktáron a módos parasztok életéből; az adatokat úgy önti, mint Móricz, a keserűséget és reménytelenséget, mint Kodolányi. Épp, mert felülről, egy különös szempont magasságából nézi: a magyar gazdag parasztságról megdöbbentően éles és hiteles intellektuális tárgyú írók nyelvén hangzanak. A hatást szerintem ez csak erősíti. Metszően éles, tömör mondatok, egyre-másra villantják a fordulatokat és hasonlatokat, amelyeknek egy költeményben is helyük lehetne."

Németh László - Égető ​Eszter
Németh ​László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

V. S. Naipaul - A ​nagy folyó kanyarulatában
Puccs, ​törzsi zendülések, ejtőernyősök, fekete és fehér keretlegények, csődbe ment nagy tervek, nyomor, és korrupció, tespedtség, szép remények, türelmetlen és törekvő fiatalemberek meg az őserdő és a törzs, a hagyomány félelmetes, visszahúzó - mégis nélkülözhetetlen, megtartó ereje. Civilizációk tragikus összeütközése - vagy más szóval: a szervetlen fejlődés csillapíthatatlannak tűnő görcsei. A gyarmatosítás után itt maradt emberi, erkölcsi, gazdasági és politikai káosz - népek, nyelvek, gondolatok és kultúrák zűrzavara. A nagy folyó kanyarulatában alighanem a Harmadik Világ első - a szó klasszikus értelmében vett - "nagyregénye": emberi viszonyok történelmi háttérrel. Naipaul csúf, poros, piszkos és nyers Afrikájának minden "gyarmatáru-romatikától" és folklórszíntől megfosztott képei sokáig kísérik az olvasót: olyan regényterepet teremt, amelyen bármely pillanatban felbukkanhat egy Idi Amin. A nagy folyó kanyarulatában felfedező út az olvasó számára egy még formátlan és ezért félelmetesen kiszámíthatatlan világba.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (11)

Simone de Beauvoir - Amerikai ​szerelem
Amikor ​Simone de Beauvoir 1947-ben Chicagóban megismerkedett a Pulitzer-díjas Nelson Algrennel, az szerelem volt az első látásra. Egy húsz évre és négy kontinensre kiterjedő szenvedélyes viszony alakult ki abban az időben, amikor huszonnégy óráig tartott átrepülni az óceánt és a tengerentúli telefonhívás luxusnak számított. Az óceánon átívelő szerelem összegyűjti de Beauvoir Algrennek angolul írott több mint háromszáz levelét. A de Beauvoir levelezésében egyedülálló levelezés olyasvalakinek szólt, aki egyáltalán nem tartozott a világába. De Beauvoir rákényszerült, hogy mindent elmagyarázzon Algrennek, ami a környezetében magától értetődő volt, párizsi életétől az ottani politikai helyzetig. Az eredmény egyszerre személyes memoár és a Szajna bal partjának szellemi élete a háború utáni Párizsban, ahol Albert Camus-höz, Truman Capote-hoz, Colette-hez, Alberto Giacomettihez, Margaret Meadhez és Richard Wrighthoz hasonló kiválóságok fordultak meg.

Chitrita Banerji - Végigettem ​Indiát
India ​kulturális, történelmi és művészeti kincsek tárháza, minden utazót elbűvöl. De ismerjük-e ennek az ezerarcú országnak a gasztronómiai gazdagságát? Aligha. Világszerte az indiai konyhát a curryvel vagy a tikka maszálával azonosítják, a csípős, sáfrányos, fűszeres ételekkel. Azonban az indiai konyha ennél sokkal gazdagabb. Ahány vidék vagy tartomány, ahány vallás vagy kulturális közösség, annyiféle étkezési szokás, ételkészítési technológia és különleges fogás. Végigenni a különböző tartományok ételeit szinte lehetetlen. A könyv szerzője mégis a lehetetlenre vállalkozott. Gasztronómiai felfedező útja során Chitrita Banerji bejárta szinte egész Indiát: Bengált, Bombayt, Goát, Benáreszt, Gudzsarátot, Rádzsaszthánt, számtalan kisvárost és falut. Ennek a több évig tartó gasztrokulturális odisszeának eredményeképpen született ez a kötet, amely egyszerre kultúrtörténeti bedekker és gasztronómiai kalauz.

Wass Albert - Magyar ​örökségünk
"A ​feladatok ma még nagyobbak, mint azelőtt. Először is nemzetté kell emeljük újra a fél évszázados kommunista diktatúra során megtört, hitét vesztett, néppé alázott magyarságot. Népünk nemzeti öntudatát kell visszaszereznünk, mert ezen a földön csak nemzetnek lehet hazája. Népnek mindössze otthona van. A Haza: lelki, szellemi, politikai és gazdagási egység. Az otthon mindössze födelet nyújt, védelmet nem. Feladatunk tehát, ha még van ilyen, kettős! Föl kell szabadítsuk Magyarország »fölszabadult« népét attól a félelemetes lehetőségtől, hogy a jelen idők irányzatát követve a nemzetközi tőke rabszolgájává váljon, nemzeti öntudatának végleges föladása árán. Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat s az igazság feltárása által vissza kell szereznünk szétszakított népünk önrendelkezési jogát."

Háy János - Házasságon ​innen és túl
Női ​sorsok, vélemények, létkérdések, mindennapi gondok együttesét járja körül a könyv, természetesen – címe is sugallja – leginkább a párkapcsolatokat vagy épp azok hiányát illetően. Ebből következik, hogy férfiúi jellemeket is megismerhetünk az írásokból: gyors vonásokkal rajzolt, női szemszögből ábrázolt, mintegy a nők „mellékleteként” megjelenő alakok, akik jelentősen és leginkább rossz irányban befolyásolják a nők sorsát. Majdhogynem minden írás negatív képet fest a férfiakról: lelépnek, csak a „szeplő” érdekli őket. Ezért is juthatott az egyik szereplő arra a következtetésre, hogy „egy nőnek nem a férfi a társa, hanem a gyerek”. Anya–lánya kapcsolatok ábrázolása is ilyen hirtelen vonásokkal készül, sorsfordító pillanatokat jelenítve meg, és ezek is éppen az árnyoldalak. A családon belüli, „házasságon túli” kapcsolatok visszásságait pedig a rutintól unalmassá, idegesítővé degradálódott szerelmesek mindennapjainak, ünnepeinek fáradt szomorúsága, lihegő pénzhajhászása és szeretők miatti hazudozások kusza hálójaként láthatjuk a kötetben. Helyzetképek, belső örlődések megjelenítése, mindig lányok, nők szájába adva a mondandót: férfi és nő „házasságon inneni és túli” kapcsolatának sivárságáról, sekélyességéről, felületes érzelmekkel töltött és képmutató voltáról.

Sigmund Freud - Ösztönök ​és ösztönsorsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Schiller - Válogatott ​esztétikai írásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
A ​félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják...

Kardos G. György - Avraham ​Bogatir hét napja / Hová tűntek a katonák? / A történet vége
Avraham ​Bogatir hét napja: A regénybeli történet hét napjának keretében arabok, zsidók és angolok törvényszerű reakcióinak, a politikai okokból elkövetett terrorakciók és ellenakciók végtelen láncolatának a középpontjában annak a parasztembernek a felejthetetlen figuráját teremtette meg az író, aki a növények szívósságával viseli, tűri el - méghozzá humánumát és etikai érzékét megőrizve - a történelem kegyetlen, nemegyszer felfoghatatlan és abszurd jeleneteket váltogató forgószínpadának az egyszerű embereket, zsidókat és arabokat egyaránt sújtó színjátékait. Hová tűntek a katonák? a második világháborúban az angolok oldalán harcolt lengyel Anders-légió roncsainak - szinte szó szerint értendő - agóniáját mutatja meg egy palesztinai tüdőszanatórium mindennapi életében, egy arab kisfiú elfogulatlan, gyermekien tiszta tekintetén tükröztetve a test és a történelem sebeivel, s a szétfoszló nemzeti illuziókkal birkózó emberroncsok tragédiáját. A történet vége a zsidó állam kivívásának a pillanatában mutatja meg a győzelem tragédiáját, ahogyan az üldözöttekből lett győztesek most egykori sorstársaikat, az arab fellahokat üldözik el földjeikről, tehát mindazoknak a folyamatoknak az egyes ember életét, sorsát és halálát meghatározó vetületét, amelyek elkerülhetetlenül vezettek el a nagypolitikában az 1956 óta ismétlődő közel-keleti háborúk láncolatához, s napjaink vészterhes feszültségeihez. A trilógiának ez a fölemelő üzenete: az embernek megvan a lehetősége, hogy kisodródjék abból a folyamatból, amely a többieket embertelenségbe fullasztja.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (13)

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

K. B. Rottring - Heri ​Kókler és az epeköve
Heri ​Kókler úgy repült, mint egy madár. De sajnos úgy zuhant, mint egy kő. Amikor Szputnyik 2000-es típusú seprűje megbokrosodott, hiába nyomogatta a féket, és kapcsolt alacsonyabb sebességi fokozatba, semmi nem történt, csak zuhant lefelé, egyre gyorsabban és gyorsabban. Rémülten látta, hogy ő és az iskola oszlopcsarnoka egyre közelednek egymáshoz. Közvetlenül alatta nyerítve menekült a bűvös erejű egyfarkú, tudományos nevén monofarkincusz. Ludvig az aranybagoly, szárnyával takarta el vak szemét, hogy ne lássa Heri életének utolsó, de legizgalmasabb pillanatát, amikor nem nyílik ki a fel nem pumpált légzsák és az otthon felejtett ejtőernyő.

Tamási Áron - Bölcső ​és bagoly
A ​három részesre tervezett regényes önéletrajzi mű első kötete. Szíves kalauzként Székelyföldre, időben a század elejére viszi el az olvasót, szülőföldjére, a Nyikó völgy Farkaslakára. Megismerkedünk a falu keletkezésének legendájával, a környező községekkel, a székelyek eredetével, majd az író őseivel, akik a többi székely család életét példázzák. Gyűrkőznek a sovány földdel, őrzik egy zárt világ hagyományait, de minden nemzedékükben akad valaki, aki kiemelkedik; a nép követeként kiröppen a világba. A könyv az első emlékezetes betegségtől a kiröppenésig, az elemi iskola végéig mutatja be hősét. Gyermekkori csínyek, szorongások, ráeszmélések mögül kirajzolódik a felnőtteket kritikával szemlélő, a munkát korán megtanuló és jókedvvel végző kisfiú embersége. Megelevenedik az anya "szenvedő s mégis derűs tekintete", az apa "komoly és értelemben díszes arca", de nem hiányoznak a család és a falu életének komor, nehéz pillanatait felidéző oldalak sem. Néha úgy tűnik, hogy az emlékezés megszépíti a valóságot, mégis teljes világot rajzol az író, melynek a tisztesség, a szabadságszeretet, a szorgalom és a kövek alól is virágot hajtó remény az alapja. Tamási művészetében az idealizáló-szimbolizáló művek után a Bölcső és bagoly fordulatot jelent a realizmus irányában. A székely valóság sokoldalúan hű rajzával, a gyermekkori élményekhez hozzáadva a felnőtt tapasztalatát, magával ragadó társadalmi regényt teremtett, amely lírával átszőtt önvallomás és vallomás is egyben. A szülőföld és a gyermekkor napfényes-árnyékos világában a szerző művészetének rejtett forrásaira bukkanhatunk. Nyelvi fordulataiból, stílusából elénk tárul a székely nép észjárása, lelkisége; összegezve kapjuk mindazt, amit a népköltészettől és az útra bocsátó közösségtől kapott.

J. M. Coetzee - A ​barbárokra várva
A ​2003-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett dél-afrikai író regénye 1980-ban látott napvilágot. A történetet egyes szám első személyben meséli el a szerző; a főszereplő egy elképzelt birodalom határvidékén található erődváros bírója. Egy napon váratlan esemény zavarja meg az erődítmény lakóinak az életét: a fővárosból Joll ezredes vezetésével küldöttség érkezik, amelynek feladata, hogy felmérje a határvidék békéjét állítólagosan megzavaró barbárok mozgását. A bíró kissé értetlenül áll az események előtt, hiszen több éve ő felel a városbana rendért, és soha nem tapasztalt túlkapásokat a barbároknak nevezett, de valójában békés, a határvidéken túl élő benszülöttek részéről. Törvénytisztelő polgárként együttműködik a Birodalom képviselőjével, de amikor az ártatlan nomádokat hurcol a város terére, megalázza és halálra kínozza őket, a bírónak elege lesz a színjátékból. Az ezredes távozását követően maga mellé veszi az egyik megkínzott lányt, majd egy koratavaszi napon úgy dönt, hogy katonái kíséretében visszaviszi őt a nomádok közé. A hosszú, fáradtságos út után ismét Joll ezredes fogadja a városban. A katonák vallomása alapján a Birodalom elleni összeesküvéssel és a barbárokkal való szövetkezéssel vádolják, majd válogatott módszerekkel kínozzák, embertársai előtt a végletekig megalázzák. Coetzee története örökérvényű kérdéseket feszeget. A mesterségesen kreált külső fenyegetettség és az állami terror általi konfliktuson túl mesterien festi meg az egyéni értékrendek és szemléletek párbaját. Rendkivül érzékletesen ábrázolja a regényben mindvégig uralkodó ellentétet: Joll ezredes (és a Birodalom képviselői) számára az érdek által vezérelt birodalmi igazság terjesztése a fontos, és ezt szolgálja az orwelli diktatórikusságot alkalmazó államgépezet és törvényei, rendelkezései – a bíró az egyéni tisztaságával, tiszta lelkiismeretével, erkölcsi erejével áll szembe mindezzel. A regény 1980-ban született; a történet, a birodalmi terjeszkedés, az eszmék és a módszerek ismerősnek tűnhetnek úgy a közelmúltból, mint a mindennapjainból – és ez utóbbi ijesztő. A 20. század történelme sajnos számos példával alátámasztja azt, amit Coetzee állít, elég ha a hitleri birodalomra vagy a szovjet államgépezetre gondolunk – de a külső fenyegetettség veszélyének állandó ismétlése napjainkban is ismerősen hangzik, a rabok kínzása és megalázása helyenként ma is az állami szervek fedése alatt történik, és ma is kevés olyan bíró létezik, aki feltenné a kérdést: kik az igazi barbárok?

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Kodolányi János - Boldog ​Margit
A ​Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

Kodolányi János - Én ​vagyok
Kodolányi ​János (1899-1969) a XX. századi magyar művelődés történetének klasszikus alakja, világirodalmi rangú prózaepikus. Életművét a Szent István Társulat új kiadásban adja közre. A sorozat gondozói és szerkesztői filológiai hűségre törekvő és igényes kiállítású, szép könyveket ígérnek az író régi és új híveinek. Az Én vagyok Kodolányi akarattyai magányában készült; ciklikus kapcsolatban áll más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég, új föld; Az égő csipkebokor). Az evangéliumok egyik legellentmondásosabb történetét gondolja újra és jeleníti meg: Jézus és Júdás, az "istenember" és az "áruló" kapcsolatát, a szent és a profán, a mennyei és a földi világ elszakadását, összetartozását.

Miroslav Krleža - A ​Glembay család
A ​családtörténet méltán csatlakozhat a Thibault-k, a Buddenbrookok, a Forsythe-ok sorához, a nagy nyugat-európai családregények osztrák-magyar monarchiabeli társaként. A névtelen céhes iparosok ivadékai a 19. század végére, a 20. század elejére a Krleza által nagyon jól ismert tájakon, a Zágráb-Bécs-Budapest alkotta háromszögben bankárok, magas rangú tisztviselők, katonatisztek, lumpok és csalók, szép és züllött feleségek, nagycsaládot összetartó anyák lettek. A Glembayok egy gátlástalanul meggazdagodott, nagyon hamar felfutott világnak a teremtményei. Fénykoruk éppoly fényes, hanyatlásuk éppoly tragikus, mint e kor fénykora és széthullása.


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók