Ajax-loader

Gyula

Rate_positive 487 Rate_neutral 38 Rate_negative 1

2360 napja velünk van 8 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Farkas Herlocksholmes_300 Buek_2013_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (764)

Ruta Sepetys - Árnyalatnyi ​remény
_Eltűnődtek-e ​valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért._ 1941-ben a tizenöt éves Lina képzőművészeti iskolába, az első randevúra és a közeledő nyárra készül. De egy éjszaka a szovjet titkosrendőrség erőszakkal behatol az otthonukba, és elhurcolják anyjával, öccsével együtt. Szibériába deportálják őket. Lina apja a családtól elszakítva él át hasonló borzalmakat, majd egy munkatáborban halálra ítélik. Minden elveszett. Linának eközben fogalma sincs arról, miért történnek velük ezek a szörnyűségek. A lány félelmet nem ismerve küzd az életéért, mindent kockára tesz, hogy rajzaival, alkotásaival üzenni tudjon. Reméli, hogy művei eljutnak az édesapjához a börtönbe, és tudatják vele, hogy a családja életben van. Lina és családja hosszú, szívszaggató utat tesz meg, és csak a hihetetlen erő, szeretet és reménykedés segít nekik a keserves napok túlélésében. De vajon elég-e a szeretet, hogy életben tartsa őket? A magával ragadó, gyönyörűen megírt, valós elemekkel átszőtt történet egy tizenéves lány szemszögéből mutatja be annak a több százezer embernek a sorsát, akik a balti államokban végzett sztálini tisztogatásnak estek áldozatul. A rabul ejtő történet a fiatal olvasóknak feledhetetlen élményt kínál, hiszen az emberi lélek csodálatos természetéről, reményről, szenvedésről, összetartásról és kitartásról szól. A könyv pillanatok alatt a New York Times ifjúsági sikerlistájának élére került.

Virginia Woolf - Jacob ​szobája
"Senki ​sem olyannak látja az embert, amilyen, főleg nem egy idősödő hölgy, aki egy idegen fiatalemberrel ül szemközt egy vasúti kupéban... A fiatalember feltehetőleg, így vagy úgy - az ő szemében legalábbis -, kellemes jelenség volt, csinos, érdekes, finom külsejű, jókötésű... A lehető legtöbbet kell kihoznunk a beszámolójából. Mindenesetre ez volt Jacob Flanders, tizenkilenc évesen. Fölösleges próbálkozás megítélni az embereket. Utalásokra kell hagyatkoznunk, nem éppen arra, ami elhangzik, nem is egészen arra, ami történik..." Egy fiatalember élettörténete, vagy inkább impresszionisztikus portréja ez a regény. Kisgyermekként látjuk először, egy cornwalli nyaralóhelyen, és Scarborough-ban, az észak-angliai városkában, ahol özvegy anyjával és fivéreivel él. A Cambridge-i Egyetemen a klasszikus irodalomért lelkesedik. Londonban tisztviselői állást tölt be, különc barátai éppúgy szeretik, mint a körülötte felbukkanó nők: egy festőmodell, egy kis prostituált, egy társasági hajadon, idős dámák. Görögországban belehabarodik egy középkorú férjes asszony. Mindnyájan azt képzelik, jól ismerik Jacobot, de újra és újra rá kell ébredniük: csak egy bizonyos fajta Jacobot ismernek. Jacob, az Ember megfoghatatlan marad, egészen addig, míg bele nem vész az első világháború poklába. Virginia Woolf harmadik - s egyben első "kísérleti" - regénye a _Jacob szobája_.

Daphne du Maurier - A ​Manderley-ház asszonya
Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián - ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása - ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra - ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől - ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg - de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy - bár az igazságszolgáltatástól megmenekült - végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál - s vele együtt az ártatlanoknak is? A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását - s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt.

Salman Rushdie - Talpa ​alatt a föld
Salman ​Rushdie új, világokon átívelő és kultúrákat összefogó regényében, mely az angol és amerikai kiadással egy időben jelenik meg magyar nyelven, szinte a lehetetlent kísérti. Hőseit, Ormus-Orpheuszt és Viná-Eurüdikét, először - mint a kor ünnepelt rocksztárjait - felrepíti az égi és földi csillagok közé, ahol galaxisok ütköznek egymásnak és kebelezi be egyik a másikát, majd leviszi őket a föld alá, az Alvilágba, ahonnan - akárhogy szeretné is ezt a mítoszokhoz szokott olvasó - nincs visszatérés. A történetet elmesélő fényképész, Ráí, aki maga is a regény egyik főszereplője s a Víná után áhítozó hősszerelmes, Bombay szülötte, akár a szerző, s a két másik hőssel együtt innen indul világhódító útjára, előbb Angliába, aztán mindannyiuk álmainak földjére, Amerikába. Ő soha nem jut el olyan óriási magasságokba, mint Víná és Ormus, a legendás rockzenekar, a VTO alapító tagjai és oszlopai, akiknek orpheuszi életútja mellett Rushdie végigköveti a rockzene, mint a század második felét meghatározó kulturális képződmény történetét is. Ezek a bálványok azonban, hiába tekintik őket isteneknek, ugyanúgy küszködnek sorsukkal, az egymás mellett létező és egymással harcoló univerzumokkal, a talpul alatt recsegő-ropogó, majd végül a Víná talpa alatt megnyíló és őt elnyelő földdel, mint Ráí, a világ háborús zónáit megjáró és a láthatatlanná válás képességét tökélyre fejlesztő szerző-mesemondó (igen, így kell láthatatlanná válnia a fatvá miatt még mindig rejtőzködni kényszerülő Rushdie-nak is), vagy mint mi valamennyien, akik itt élünk ezen a - mi tagadás - tökéletlen sártekén.

Matthew Lewis - A ​szerzetes
Ambrosio ​feddhetetlen életű szerzetes, Madrid bálványa. A jómódú spanyol hölgyek kizárólag neki hajlandók gyónni, s rajongók tömegei hallgatják áhítattal prédikációit. Ám egy agyafúrt csábító leselkedik a makulátlan jellemű szerzetesre: erdei haramiák, a kegyetlenségig szigorú apácák, titkos levelek, ördögűző szertartás, túlvilági erők és váratlanul előbukkanó kísértetek világát vonja köré. A csábító csak egy gyönge pillanatára vár – képes lesz-e Ambrosio szembenézni hiúságával és leküzdeni vágyait? Engedi-e, hogy hibái vétkekké, majd bűnökké duzzadjanak? Tévútra taszíthatja-e egyetlen rossz döntés, vagy mindig akad más megoldás? Féktelen szenvedélyek, gyilkos indulatok, nyaktörő kalandok görgetik előre a több szálon futó cselekményt Matthew Lewis 18. századi regényében, amely korában hallatlan népszerűségnek örvendett. A gótikus irodalom csúcsának tekintett regény első, hiánypótló magyar fordítását veheti most kezébe az olvasó. A szerzetes megdöbbentő fordulatokban bővelkedő története jóval több, mint horrorisztikus mese: erkölcsi létünk szorongató kérdéseire igyekszik választ találni, s az emberi lélek legsötétebb bugyraiba kalauzolja olvasóját.

Robert Williams - Luke ​és Jon
A ​13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. Amikor imádnivaló, gyönyörű és habókos anyja egy közúti balesetben meghal, összeomlik a család: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. A fiú a családi élet összezúzott darabjaiból próbálja összeragasztgatni jövőjüket. Az apa és a gyerek kapcsolata azonban csak tovább lazul, s úgy tűnik, megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy ósdi ruhákba öltözött fura kis madárijesztő: Jon…

Alexandre Dumas - Bragelonne ​vicomte
Újabb ​tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt - csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére - s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot. Kiadónk teljesítette olvasóink kívánságát: ezzel az ötkötetes regénnyel újra hozzáférhetővé tette Dumas világhírű, izgalmas, kalandos, hatalmas történelmi regényfolyamának egészét.

Anne Michaels - Rejtőzködő ​töredékek
Lelkünk ​legmélyéhez szóló, döbbenetes erejű lírai regény szeretetről, barátságról és a XX. századról. Anne Michaels három nagysikerű verseskötet szerzője. A Rejtőzködő töredékek első regénye. Több mint két évig állt a bestseller listák élén. Világszerte hatalmas sikert aratott; 27 ország kiadói vásárolták meg a jogokat, és 10 rangos irodalmi díjjal tüntették ki, s a Guardian a XXI. század irodalmát majdan meghatározó 21 kiemelkedő író közé választotta. "A Rejtőzködő töredékek, ez a tökéletesen megbabonázó regény, egy költő lelke mélyéből szól nagyon is prózai világunkról. Azt teszi, amit minden nagy irodalmi mű: a nyelv és a szellem fényével egy mindeddig rejtett emberi táj belsejébe világít." "A Rejtőzködő töredékek lélegzetelállító műalkotás... A szeretet könyve, szeretnivaló könyv."

Jeanette Winterson - A ​szenvedély
A ​napóleoni háborúk idején játszódó regény két egyszerű, mégis rendkívüli ember élettörténetét fűzi össze. Henri, a tizenhat éves parasztfiú Napóleont bálványozva beáll a Grande Armée-ba, és szakácsinasaként egészen Oroszországig kíséri. Villanelle egy velencei csónakos lánya, ám a férfi csónakosokhoz hasonlóan - akiknek, mivel nem tudnak úszni, járniuk kell a vízen - hártya van a lábujjai között. Henri nagy "történelmi" rajongásával szemben ott áll Villanelle "privát" szerelme egy előkelő velencei patríciusnő iránt, a megmásíthatatlan történelemmel szemben a fiktív sorsok mikrotörténelme. A valóság fantasztikumának és a tündérmesei elemeknek az ötvözéséből a rögeszme és a szenvedély, a szerelem természetrajza tárul elénk Jeanette Winterson sokak által legjobbnak tartott regényében.

John Boyne - A ​csíkos pizsamás fiú
A ​megrázó történet egy kilencéves kisfiúról szól, akinek édesapja egy náci haláltábor vezetője, s ezért a család a tábor mellé költözik. Az unatkozó, magányos Bruno egyszer csak felfedező útra indul a hosszú és magas kerítés mentén...

Marie-Aude Murail - Oh, ​boy!
Három ​testvér néhány órája magára maradt a világban, de megesküdtek, hogy soha senki nem választhatja el őket egymástól. A legidősebb Siméon, tizennégy éves. Cingár, barna szemű. Különleges ismertetőjele: intellektuálisan koraérett, már az érettségire készül. A középső Morgane, nyolcéves. Barna szemű, elálló fülű, osztályelső. Különleges ismertetőjele: a felnőttek minduntalan elfeledkeznek a létezéséről. A legkisebb Venise, ötéves. Kék szemű, szőke, elragadóan bájos. Olyan kislány, amilyet mindenki szeretne magának. Különleges ismertetőjele: forró szerelmi történeteket játszik el a Barbie babáival. A Morlevent gyerekek nem hajlandók a sorsukat az első jöttment szociális asszisztensre bízni. Az a cél hajtja őket, hogy kikerüljenek a gyermekotthonból, ahová elhelyezték őket, és családra leljenek. Két személy lehetne a gyámjuk. Csakhogy eleinte egyiknek sem fűlik hozzá a foga. Aztán meg egyszerre mindkettőnek. De az egyik nem túl rokonszenves, a másik meg felelőtlen, ráadásul... Ja igen! És ez a két személy ki nem állhatja egymást.

Tiit Aleksejev - Az ​erős város
A ​történelmi és a pszichológiai regényt sajátosan ötvöző trilógia második része ott folytatja a történetet, ahol az első rész, A zarándokút abbahagyta. Az Úr 1098. esztendejében járunk. Június elején a keresztes hadak bevették az Orontész-parti Antiokheiát, melynél fényesebb és biztosabban erődített város talán csak Konstantinápoly. A győzelemben kulcsszerepet játszott Dieter, az alacsony sorból származó, bibliofil lovag: ő jutott be elsőként a várba, és ő nyitott kaput az egyik főúr seregének. A gond csak az, hogy ez a főúr nem az ő hűbérura, viszont ennek az úrnak a kezében van a Dieter által szeretett hölgy házassági engedélye. A lovag a becsületet, sőt több katonája, barátja életét adta a hölgyért és a városért cserébe. Ráadásul most már attól is állandóan félnie kellene, éppen nem vadászik-e rá valamelyik ellensége. Ahogy bonyolódik a hadi helyzet a várban – két tűz közé szorulnak a keresztény hadak, a fellegvárból támadják őket az eredeti várvédők, kívülről pedig a hitetlenek másik serege keríti be a várost –, úgy bonyolódnak az intrikák a nyugati főurak közt. Alexiosz császár és a tafúrok királya is beszáll a játékba, és Dieter ismét titkos üzletek, zsarolások közt találja magát. A városban izzó hőség, harc, éhség, kövek, titokzatos vasdarabok, nyílvesszők és régi történetek – belül a démonok. Hol itt az "erős város"? És hol van Isten? Van ugyan egy ház, benne a szeretett nő, bor, hűvös, kéziratok, nyugalom, de mindez csak ajándék. Egy kis ráadás idő a vég előtt. Ebben a helyzetben a főhősben meglévő kettősség, a költőien látó, a bibliai mondatokat saját gondolkodásába építő tollforgató és a hazug-szép szavakat gyűlölő, ádáz kardforgató kettőssége mintha egyre mélyebbre vezetne. Nincs királyi út, ami Jeruzsálembe visz. Vagy épp ez lenne az? Az uralkodó útja, az uralkodóé, akinek maga a nap a védelmezője.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (331)

Maxim Leo - Volt ​egyszer egy NDK
Leóék ​családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész Wolfhoz, aki zöldre festett hajjal mászkál, és bűnbandának titulálja az NDK államot. Anne, aki tizenhét évesen lép be a pártba, úgy próbálja szeretni rebellis férjét, hogy azért ne árulja el sztálinista apját sem. A gyerek Maxim belenő az egyre jobban kiéleződő konfliktusokba. Maga előtt látja ordibáló apját, titokban a konyhában sírdogáló anyját és számára idegenné váló nagyapját. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam.

Carin Gerhardsen - Mama, ​papa, gyerekek
Egy ​csendes őszi estén kezdődött. Stockholm egyik elhagyatott külvárosi részében Petra Westman rendőrnő kocogás közben véletlenül egy megrongálódott babakocsira bukkan a bokorban, benne egy súlyosan beteg csecsemővel. Néhány méterre tőle egy halott nő fekszik, az arcát a felismerhetetlenségig összeverték. Valahol nem messze pedig egy hároméves kislány várja haza a szüleit, bezárva egy lakásba, teljesen egyedül. Conny Sjöberg nyomozó és csapata lát neki a gyilkosság felgöngyölítésének, a holttest személyazonossága azonban ismeretlen, az óra ketyeg, a kis Hanna pedig felfedezi a telefont, és egy idegen bácsi felajánlja neki, hogy a megmentésére siet... Carin Gerhardsen sorozatának második részében a svéd társadalom végletesen elszigetelt rétegeibe vezeti az olvasót: alkoholista anyák, erőszakos apák és elhanyagolt tinédzserek világába, ahol a gyerekszobákban elsuttogott rettenetes titkok nem múlnak el nyomtalanul. Hátborzongató és letehetetlen, a skandináv krimi legjobbja.

Carin Gerhardsen - A ​mézeskalács ház
Rejtélyes ​gyilkosságok tartják rettegésben Stockholm békés lakóit, a véres puzzle kirakása pedig Conny Sjöberg felügyelőre és kis csapatára vár. Sorra kerülnek elő a holttestek, egy zseniális és elfajzott sorozatgyilkos mestertervének áldozatai... de mi az indíték? Harmincnyolc évvel ezelőtt kinyílt egy ódon villa kapuja, és kisereglett rajta egy csoport óvodás. Majd újra megcsikordult a rozsdás vasajtó, s félve előbújt még egy kisfiú és egy kislány. Ami ezután történt, annak nem lett volna szabad megtörténnie... Az igazság pedig elviselhetetlenül fájdalmas... Carin Gerhardsen világhírű sorozatának első kötetében egy felejthetetlen sorozatgyilkos lelkébe látunk, aki céltudatos, kíméletlen és megállíthatatlan. A Mézeskalács ház igazi csemege a vérfagyasztó krimik szerelmeseinek. Carin Gerhardsen eredetileg matematikusnak tanult, regényeit is a szakmájától elvárható pontossággal és kíméletlen logikával építi fel. A Stockholmban játszódó Hammarby-trilógia az egyre népszerűbb skandináv krimik rajongóinak új kedvence világszerte. Méltatói a The Wire (Drót) című tévésorozathoz hasonlítják; meglepő és fordulatos történet, hiteles szereplők, eszeveszett tempó. Stieg Larsson, Jo Nesbo és Camilla Läckberg olvasóinak kötelező.

Jo Nesbø - Macbeth
A ​züllött rendőrfőkapitány, aki a drogkereskedelem és a korrupció mocsarába süllyesztette az egykor virágzó iparvárost, végre meghalt. A város lakói és rendőrei egy tisztességes és szebb jövőben reménykednek, a háttérben azonban hamar kezdetét veszi a hatalmi harc. ___A fiatal és tehetséges nyomozó, Macbeth, a város drogbandájának felszámolására teszi fel életét, ám amikor sikerei nyomán magasabb pozícióba kerül, őt is megkísérti a hatalom csábítása. Az ambiciózus Duff rendőrtiszt - aki együtt nevelkedett Macbethtel az árvaházban, és ott a legjobb barátok lettek - szintén kiveszi részét a drogbandák elleni küzdelemből, és szinte bármire képes lenne, hogy vezető pozícióba kerüljön. Lady, a befolyásos kaszinótulajdonos-nő folyamatosan terveket sző maga és szerelme, Macbeth előbbre jutására. ___A vetélkedést gyilkosságok sorozata kíséri. ___ A _Macbeth_et Shakespeare azonos című tragédiája ihlette - Nesbø szemében a darab a hatalomért vívott harc thrillere, melynek színhelye komor, örökké esős, noir-szerű városi táj. Jo Nesbø (60) a világ egyik leghíresebb krimiírója. Fiatalon focistának készült, de egy sérülés miatt le kellett mondania erről a pályáról. Közgazdász és pénzügyi elemző tanulmányokat folytatott, majd tőzsdeügynökként dolgozott, és mindeközben a Di Derre (Ők ott) nevű együttesben zenélt. Amikor egy kiadó megbízta, hogy írjon memoárt a banda turnéiról, ő ehelyett a Harry Hole-krimisorozat _A denevér_ című szinopszisával állt elő, amivel kezdetét vette szédületes írói karrierje. ___Regényeit eddig 50 nyelvre fordították le, és több mint 40 millió példányban adták el világszerte.

Frans Eemil Sillanpää - Silja
A ​huszadik századi finn irodalom sajátos alkatú klasszikusa Frans Eemil Sillanpää. Egész szívét és irodalmi munkásságát az északi természet áttetszően tiszta és mégis titokzatos rezdülései és honfitársaink olykor poétikus, olykor döbbenetesen szomorú élményei töltötték be. Silja című regényéért tüntették ki Nobel-díjjal, de más műveiben is a lelki finomság és vergődés nyert páratlanul egyéni megörökítést. A regény hősnője, Silja, "egy régi családfa utolsó hajtása": maga is áttetszően tiszta - élete a körülötte kavargó viharokban csak tragédiába fulladhat. Leányságát és boldogságát az élet nehézségei és igazságtalanságai mérgezik meg. A regény hátterében zajló finn polgárháborút nem közvetlen politikai eszközökkel, hanem elsősorban a jó és a gonosz küzdelmeként ábrázolja az író: egy percre sem kétséges, hogy rokonszenve azoké, akik a szegények boldogságáért harcolnak. A tragikus végű idill így tágul világtörténelmi témává, és így lesz Silja mártíriuma a tragikus elbukás önmagán túlmutató jelképe is. N. Sebestyén Irén újonnan átdolgozott fordítása Sillanpää stílusának pontos érzékeltetésével hozza közel a mai olvasóhoz a kor viharoktól terhes levegőjét, Silja lelki gazdagságát és tisztaságát.

Garaczi László - Hasítás
A ​Hasítás Garaczi László kultikus-klasszikus regényciklusának ötödik kötete. A magyar próza egyik legjobb stilisztája ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul a múlt és a jelen, egy lehetséges élet pontjai között. Garaczit olvasva mindig időben vagyunk: az elbeszélő kisgyerekkora, kamaszkora, írói pályakezdése és harmincas évei is megjelennek a regényben. Csigalépcsőn haladunk a múlt felé, és a mindenkori jelenlét tükröződik a Városliget egén. Álmodozások sora. A Hasítás pulzáló korrajz, lapjain megelevenednek a közelmúlt évtizedei, hősünkkel együtt lődörgünk a Felszabadulás téren, csavargunk Párizsban és Berlinben. Emellett pedig a könyv varázslatos játék az életrajzi regény lehetőségeivel, azzal, hogy valóban mi a fikció.

Garaczi László - Wünsch ​híd
Van ​egy titokzatos híd a Városligetben a Hősök tere és a tó között. "Erre járt a földalatti, a síneket betemették, néhány méternyi földön ível át a gyaloghíd. Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek." Garaczi László mára már klasszikus lemur-sorozatának újabb emlékezetes része erre jár. Az elbeszélői hang egyszerre naivan gyermeki és a vénnél is vénebb; a folyamatos múlt intenzív jelenléte alakítja-tagolja ezeket a kisprózai mesterfutamokat. A regény apró elemekből épül fel, és az egész árnyéka a hiányt rajzolja ki. Garaczi közelről pillant az emlékezet és a felejtés tárgyaira, megfigyeli a múltat, leírásai az érzékeinkre hatnak. Ennek az írásművészetnek ízei vannak, mégsem hangulatpróza. Melankólia és pátosz, szerelemsorok és egyedüllét, város és liget. Földalatti a szöveg felett. És szeretetteljes irónia. Ez a könyv az áthidalás minimumcsendekből összeálló nagy prózája.

Italo Svevo - Zeno ​tudata
Italo ​Svevo (1861–1928) Ettore Schmitz néven született az osztrák–magyar Triesztben. Két ifjúkori könyvének kedvezőtlen fogadtatása után felhagyott az irodalommal, és szinte egy egész életet leélt már köztiszteletben álló jómódú trieszti polgárként, míg – barátja és angoltanára, James Joyce biztatása nyomán – meg nem írta ezt a regényt. A polgári lét lelki szerkezetét latin elmeéllel és közép-európaias humorral fürkésző Zeno tudata, ez a tragikomikus lélekelemző börleszk, melynek fontos motívumai a Freudnak mutatott fityisz ellenére azért a klasszikus pszichoanalízistől sem egészen idegenek, némi francia kerülővel végül is meghozta szerzőjének a sikert. Svevo ma a modern olasz regény megteremtőjének, a 20. századi olasz irodalom máig legnagyobb hatású alakjai egyikének számít. A regény magyar fordítása, mely a hatvanas évekig váratott magára, nagy port vert fel annak idején. Új kiadásban évtizedek óta most jelenik meg először. A fordítást az eredetivel egybevetette és a szöveget gondozta Barna Imre.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (381)

Stephen Chbosky - Egy ​különc srác feljegyzései
Az ​Egy különc srác feljegyzései című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan - olykor mulatságosan, olykor meghatóan - egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok... Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit. A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte. Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a Zabhegyező jelentett a szüleik generációinak.

Edith Klatt - Rénszarvasok ​pásztora
Egy ​havas reggelen Sara vízért indul a patakhoz, és nem is sejti, hogy életében nagy változás következik be. A gyanútlan kislányt elrabolják, és a vándor lappok nagycsaládja új taggal szaporodik. Neitának, a lappok nyelvén kislánynak nevezik el. Idegensége, félszegsége nehezen oldódik fel, hiszen a nyelvüket sem érti. A rénszarvasok lesznek első barátai, megszereti a pásztorkodást, és szívesen vállalja ezt a veszélyes, férfinak való munkát. Csakhamar barátot is talál. Per, a kemény pásztor lesz Neita tanítómestere. Per elbeszéléseiből ismeri és szereti meg a vándor lappok küzdelmes életét, különös, érdekes hitvilágát. Új otthonában lassan elfelejti igazi családját, és belátja, hogy jó helyre vezérelte szerencsecsillaga.

Pauline Réage - O ​története
O-t, ​a független párizsi lányt, kedvese autóba ülteti, elveszi tőle bugyiját és harisnyatartóját, s közli vele, hogy ezeket többé nem viselheti. Elviszi egy kastélyba, ahol O-t meztelenre vetkőztetik, megerőszakolják, kikötözik és megkorbácsolják. Elmondják neki, hogy ezt ezentúl bárki megteheti vele, s ha vét a szigorú rend ellen, azt vesszőzéssel büntetik; de ettől függetlenül is mindennap megkorbácsolják. Föltéve, ha beleegyezik. És O, a független, szabad lény, beleegyezik. Így kezdődik a huszadik századi francia irodalom kétségkívül legnagyobb hatású regénye. Pauline Réage - akinek a kiléte mindmáig a francia kultúra egyik jól őrzött titka - ötvözi az évszázados hagyományokra visszatekinthető francia erotikus elbeszélést a huszadik század döbbenetével: miért vállal szenvedést és mártíromságot az ember egy nemes eszmével álcázott aljas ügyben.

Covers_258326
A ​medveölő fia Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​medveölő fia
"Sokféle ​antológia gazdagítja könyvkiadásunkat. A miénk nem az antológiák számát akarja gyarapítani, hanem egy valóságosan létező hiányt szeretne pótolni. 1977-ben jelent meg a Tengerlátó, amely az utóbbi évtizedben jelentkező költőket gyűjtötte egybe legjobbnak ítélt verseikkel, mintegy seregszemlét tartva. _A medveölő fia_ ennek kíván a párja lenni... Ez az antológia nemcsak címadó írásával, de egész szellemével, az összképpel is a felelősségteljesebb, a nehezebb írói magatartást szeretné példázni. Megmutatni azt, hogy az alkotó viszony nemzeti hagyományainkhoz és a korszerűség feltételezi egymást, s hogy a máról érvényesen csak az tud szólni, aki múltunk mély ismeretére törekszik, s egyúttal személyes felelősséget érez jövőnkért is." - írja Vasy Géza, a kötet válogatója előszavában.

Jane Austen - Meggyőző ​érvek
Anne ​Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet - csak Anne Elliot nem… A Meggyõzõ érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény.

Covers_8444
Az ​elveszett kisfiú Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Az ​elveszett kisfiú
A ​Lélekvesztőn című, XIX. századi klasszikus elbeszélőket felvonultató kötetünk folytatását nyújtjuk át az olvasónak: kóstolót a két világháború közé eső korszak amerikai irodalmának - a világirodalom egyik legragyogóbb szakaszának - java terméséből. A színvonal magas voltát nem kell bizonygatnunk, a nevek magukért beszélnek: nemcsak a három Nobel-díjasé, Faulkneré, Hemingwayé és Steinbecké, de a többi, világhírre s magyarországi népszerűségre egyaránt szert tett név is: Serwood Anderson, K. A. Porter, Henry Miller, F. Scott Fitzgerald, Thomas Wolfe, Erskine Caldwell, W. Saroyan, Richard Wright. S ha az olvasó kedvére tallózott e modern klasszikusok között, "meglepni" se mulassza el magát: olvassa el a nem vagy csak kevéssé ismert Edith Wharton és Willa Cather hagyományosnak látszó, mégis váratlan lélektani izgalmakat kínáló elbeszélésit, élvezze Ring Lardner góbéiróniáját, kacagjon együtt a fergeteges humorú James Thurberrel, pillantson bele az olykor hemingwayi erényeket csillogtató John O'Hara művészetébe, Eudora Welty groteszk-költői déli világába. Egyszóval olvassa el a kötetet: tizenhét nagy írót fog megismerni, s az amerikai irodalom "leckéjében" - melynek első részét a Lélekvesztőn segítségével már "megtanulta" - is eljut a XX. század első feléig.

Émile Zola - Hölgyek ​öröme
Zola ​társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházassága révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi csillogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, "szolid" konkurrenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó "modern" áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába...

Lucy Maud Montgomery - Barátságok
Emily ​már a második nyarat tölti New Moonban, a titokzatos, sokat látott, öreg házban, ahová édesapja halála után sorshúzás révén került. Noha egyre inkább otthon érzi magát, még mindig sokszor gyűlik meg a baja végletekig puritán, bigott Elizabeth nénjével. Jóval megértőbb rokonra lel azonban Nancy néni személyében, aki nem csupán azt engedi meg, hogy frufrut viseljen és mezítláb csatangoljon, hanem olyannyira szabadjára engedi a kislányt, hogy az életveszélyes kalandba keveredik. "Kajlalábú" Dean Priest menti meg az életét, akiben tüstént rokonlélekre talál és szoros barátság alakul ki közöttük. Emily legkedvesebb időtöltése az írás. Egy táj, egy esemény, egy ötlet, legyen az szép vagy csúnya, addig nem hagyja nyugodni, amíg "ki nem írja" magából. Megigézik őt és óhatatlanul tollhegyére kívánkoznak az élet komédiái és tragédiái, a valóság függönye mögött rejtőzködő álomvilág


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (66)

Stephen Chbosky - Egy ​különc srác feljegyzései
Az ​Egy különc srác feljegyzései című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan - olykor mulatságosan, olykor meghatóan - egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok... Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit. A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte. Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a Zabhegyező jelentett a szüleik generációinak.

Tar Sándor - A ​mi utcánk
"Valami ​lehet a levegőben mostanában, vagy csak a hőség teszi, érzi ember, állat, hogy valami nincs rendben. Dorogi lova, a Palkó például úgy issza a sört újabban, hogy felemeli a farkát közben. Mérő Lajos pedig a műfogát vesztette el valahol, de a sört ugyanúgy issza, talán kicsit kevesebbet, vagy csak Esztike, a pultos nem húz neki annyi vonást. Lajost valaki fejbe vágta egy fülledt, zavart éjszakán... Akkor tűnt el az az adonyi alak is, aki hozott patkánnyal rágcsálót irtott, és kedvelte, ha pofozzák. Azóta valami vibrál a levegőben." "Magyarországon megsokasodtak az 'írók'. Ezzel arányosan csökkent az írást tudók száma. Tar Sándor ezen kivételes kevesek közé tartozik." - Petri György "Tar Sándor 'ott' maradt, ahonnan a pályatársak lassanként kivonultak. Ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában." - Bodor Ádám

Samuel Beckett - Molloy ​/ Malone meghal / A megnevezhetetlen
A ​Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen, amelyek rendszerint együtt jelennek meg és Trilógia összefoglaló címen is ismertek, Beckett írói pályafutásának ugyanabban a kimagaslóan termékeny szakaszában (1947-49) keletkeztek, mint a Godot-ra várva, s ahogy emez a drámáknak, úgy a Trilógia Beckett prózaírói munkásságának legnagyobb sikert aratott és legtöbbet elemzett alkotása. A Molloy két, egyes szám első személyben előadott s egymást mintegy tükröző monológ: az anyját kereső címszereplőé, aki odisszeája során városban és vidéken egyaránt elveszetten bolyong, illetve az ő keresésére küldött magánnyomozóé, Morané, akivel épp csak elkerülik egymást. A regény e két különböző jellemű, de hasonló sorsú alak hányattatásait fergeteges komédiaként adja elő. A Malone meghal főszereplője az ágyhoz kötött, haldokló Malone, akinek elméjét - és hátralévő idejét - emlékfoszlányok, kitalált történetek és a hozzájuk fűzött keserű kommentárok töltik ki. A megnevezhetetlen, amelyben nemcsak a két közvetlen regényelőzménynek, hanem Beckett korábbi írásainak szereplői is felbukkannak, egy test nélküli tudat óriásmonológja. Képzeletgazdag, roppant nyelvi erejű metafizikai mű, alászállás a kétségbeesés és a rémület feneketlen mélységeibe.

John Irving - Fohász ​Owen Meanyért
A ​John Irving-életműsorozat legújabb kötetét tartja kezében az olvasó. A Fohász Owen Meanyért a szerző mindmáig egyik legnépszerűbb regénye az 1978-as áttörést hozó világsiker, a Garp szerint a világ mellett. Az eredetileg 1989-ben megjelent regény a narrátor John Wheelwright és gyerekkori barátja, a furcsa hangú, gnómszerű fiú, Owen Meany hétköznapinak korántsem nevezhető kapcsolatát meséli el, miközben végigkalauzolja az olvasót az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának viharos történelmén. Owen Meany, ez a rendkívüli intelligenciával megáldott, törpe növésű emberke a regény kezdetén egy baseball-mérkőzésen egy szerencsétlen ütésnél eltalálja legjobb barátja, John Wheelwright anyját, a szépséges és mindig vidám Tabitha Wheelwrightot, aki azonnal szörnyethal. Owen nem hisz a véletlenekben: úgy tekint magára, mint eszközre Isten kezében. Ami az 1953-as szörnyű baleset után a fiúkkal történik, egyszerre különös, rémisztő és megindító. Végigkövethetjük, hogyan lesz Owen komikus alakjából, ebből a mesteri önámítóból egy isteni terv végrehajtója, hogyan válik a majd’ mindenki által kigúnyolt és lenézett kölyökből tragikus sorsú hős. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Irving csodabogarakban nem szűkölködő írói univerzumában Owen Meany az egyik legkülönösebb, legmegfejthetetlenebb jelenség, olyan regényalak, akinek furcsa hangja sokáig visszhangzik majd az olvasóban, jóval azután is, hogy kilépett a történetből. „John Irving a kedvenc amerikai íróm.” – Haruki Murakami

Edith Klatt - Rénszarvasok ​pásztora
Egy ​havas reggelen Sara vízért indul a patakhoz, és nem is sejti, hogy életében nagy változás következik be. A gyanútlan kislányt elrabolják, és a vándor lappok nagycsaládja új taggal szaporodik. Neitának, a lappok nyelvén kislánynak nevezik el. Idegensége, félszegsége nehezen oldódik fel, hiszen a nyelvüket sem érti. A rénszarvasok lesznek első barátai, megszereti a pásztorkodást, és szívesen vállalja ezt a veszélyes, férfinak való munkát. Csakhamar barátot is talál. Per, a kemény pásztor lesz Neita tanítómestere. Per elbeszéléseiből ismeri és szereti meg a vándor lappok küzdelmes életét, különös, érdekes hitvilágát. Új otthonában lassan elfelejti igazi családját, és belátja, hogy jó helyre vezérelte szerencsecsillaga.

George Eliot - Adam ​Bede
Negyvenedik ​életévét töltötte be Mary Ann Evans 1859-ben, amikor George Eliot néven ezzel az első nagy regényével, kiforrott, érett művével, olvasói elé lépett. Könyve azt a hangulatot idézi, melyet nemcsak Angliában, hanem az egész világon elsöpört az első világháború szele. Ezeken a lapokon még büszkén hirdeti a gazda, hogy két keze munkájával részese annak a termelési folyamatnak, mely élelemmel látja el az emberiséget. Patriarkális, meghitt, családias szálak fűzik béreseihez és cselédségéhez, csakúgy mint hősünket, Adamot, az eszményi kézműves ezermestert kenyéradójához, a derék ácsmesterhez. Ám a szerző nem borítja világát az aranykor glóriájába, ellenkezőleg, határozottan érzékelteti, milyen áthidalhatatlan szakadék választja el a felső tízezret a többiektől, a nábob földesurat a gazdálkodóktól. Ebbe az elérhetetlen úri világba vágyakozik Hetty, a környék legtekintélyesebb gazdájának szépséges nevelt lánya, ezért nem viszonozza Adam Bede szerelmét, viszont könnyen fellobbannak érzelmei az ifjú földesúr iránt. Arthur Donnithorne nem cinikus csábító ugyan, sőt jószándékú fiatalember, de hiányzik belőle Adam Bede erős akarata. Gyengesége nemcsak Hetty, hanem Adam és saját sorsára is súlyos következményekkel jár, és ezek valamennyiük életének új irányt szabnak.

Nyerges András - Voltomiglan
Családtörténet, ​felkavaró önéletrajzi regény, melynek eseményei a második világháború végén budapesti helyszíneken, polgári lakásokban, a vészkorszakban és az azt követõ „konszolidációs” idõszakban játszódnak. Emlékirat, amelynek alakjai, mulatságos történetei vérbeli regénnyé nemesítik a hiteles társadalomtörténetet. Závada Pál írja Nyerges András regényérõl: A szerzõ Voltomiglan címû regényével elérkezettnek látta az idõt, hogy visszatekintsen saját családjának, felmenõinek, s ezáltal saját gyermekkorának történetébe, márpedig tudnivaló, hogy az innen fakadó élmények a legfontosabb és leghihetõbb forrásai lehetnek egy írói programnak – feltéve, ha az író nem csupán emlékezni, meríteni és szembesülni bátor, hanem a megformáláshoz is megtalálja a szükséges invenciót. Nyerges Andrásnak mindez sikerült. Úgy döntött, hogy helyesebb, ha nem kitalálni próbál hiteles figurákat és történeteket, hanem a valóságos családtagokat idézi föl és jeleníti meg cselekvõ, beszélõ figurákként. Mivel pedig ezek a szereplõk valóban hús-vér alakokként mozognak a papíron, a szerzõ igen jól tette, hogy így döntött.

Akutagava Rjúnoszuke - A ​vihar kapujában
Akutagava ​a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. „intellektuális iskolájához” tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. „Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz” – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában címû novellákból készítette világhírû filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életbõl. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt elõször idõrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel, és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Jussi Adler-Olsen - Határtalanul
Carl ​Mørckt a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Mørck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép. A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, akit azután egy fán lógva találtak meg. A nyomozás szálai egy furcsa, napimádó szektához vezetnek. Mørcknek és segítőinek Rosénak, Assadnak és az újonc Gordonnak egy egész gyilkosságsorozatot kell felderíteniük, miközben egy ördögi manipulátor mindent megtesz, hogy eltakarítsa őket az útból.

Lőrincz L. László - A ​sólyom kinyújtja karmait
„Jurtádba ​érkezik ma a fehér sólyom, és magával hozza a jövő fényét, aki ragyog majd a pusztai népek között, mint a nap és a hold…” — jövendöli a táltos Temüdzsinről, az alig tízéves mongol fiúcskáról. S ő ettől kezdve vakon hisz a jóslatban, tudatosan készül arra, hogy „a puszták napja és holdja” legyen, aki egyesíti a nomád nemzetségeket, s dicső harcokba vezeti őket. Hallatlan akarattal, lélekjelenléttel minden veszedelemből megmenekül, ellenfelein bosszút áll, győzelmes sereget szervez. A jóslat teljesült. Temüdzsin alakja máig sem merült feledésbe — Dzsingisz kán néven ismeri a világ…

Kollekciók