Ajax-loader

Szendrődy Dorottya

Rate_positive 146 Rate_neutral 4 Rate_negative 0

2424 napja velünk van 6 napja láttuk utoljára

Rukkaracsony_2015 Badge-rukkaracsony2014-2 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Rukkaracsony_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (225)

Kiss Tibor Noé - Inkognitó
Mi ​van akkor, amikor az ember legszívesebben kibújna a saját neméből? Milyen érzés lehet, amikor egy futballbolond kamasz felismeri, hogy női ruhában, kisminkelve érzi jól magát? Mi történik ilyenkor? Mi történik benne, és mi történik vele? Mi történik, amikor rájön, hogy ez nem múló szeszély, hanem maradandó állapot? Mire számíthat, amikor először végigbukdácsol az utcán magas sarkú cipőben? Az Inkognitó olyan tapasztalatokról szól, amelyekről a mai magyar társadalom nagyon keveset tud. A transzneműség egész kérdéskörét a tömegmédia felületes képei uralják: a gay-pride parádék groteszk alakjai vagy a bulvársajtó által időnként felkapott figurák. Kiss Tibor Noé könyvét egy világ választja el mindettől. A könyv egy olyan fiatal története az ezredforduló Magyarországán, aki a felnőtté válás során szembesül alakulóban lévő identitásának nem szabályos vonásaival. Nem véletlen, hogy az Inkognitó alapképlete klasszikus nevelődési regényekre emlékeztet, persze nem éppen klasszikus dilemmákkal. Az olvasó mégis hasonló szorongással aggódik ifjú hőséért, aki talán nem is sejti, mennyire kiszolgáltatott és sebezhető abban a világban, amelybe éppen belepottyant. Az Inkognitó minden ízében kortárs próza, érzékeny tollal megírt elsőkönyv és kockázatos coming out. Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten. Jelenleg Pécsett él. Az Inkognitó az első könyve.

Emmaus
elérhető
50

Alessandro Baricco - Emmaus
Négy ​fiú és egy leány. Testben-lélekben együtt. Négy egyházi iskolás srác és a világi csaj. A hithűek és a hitehagyott. Mit tartogat a sorsdöntő találkozás, melyben két, egymással homlokegyenest ellentétes világnézet ütközik? A testiség és bujaság oltárán. Ami a felfedezés titkos öröme. Oltár és altáj. És a titok. Hogy erről nem szabad beszélni. Hogy a szentség mellett mily édes a profán. „Néhány nappal Krisztus halála után, két férfi baktat az Emmaus városkához vezető úton és a Kálvárián történtekről beszélget, meg kinyitott és üresen talált sírokról terjengő furcsa mendemondákról. Egyszer csak odalép hozzájuk egy férfi. És a férfiban felismerik a Messiást. Ő pedig eltűnik.” „Egyikőnk száját sem hagyta el, egyetlenegyszer sem, Isten neve. Sokszor csak hallgattunk, rövid szüneteket tartva, mert ráértünk, és azt akartuk, hogy ez a meghittség soha ne érjen véget. De egyszer csak, épp amikor a Szent beszélt, valami zajt hallottunk, közelről. Bárki lehetett volna az, de Andre volt. Bejött, becsukta maga mögött az ajtót; egy fehér póló volt rajta, semmi más. Egy pillanatra körbenézett, aztán bebújt az ágyba, kettőnk közé.” A világhírű Alessandro Baricco a kortárs olasz irodalom legizgalmasabb alkotója; műveit több mint két tucat nyelvre fordították le, több regényéből emlékezetes film is készült. Az Emmaus a legújabb kötete.

Jón Kalman Stefánsson - Menny ​és pokol trilógia
Valahol ​Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát. Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül? Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét. Olvasás közben feltárulnak előttünk az 1900-as évek elejének mindennapjai a gleccserek árnyékában, ahol a mindenható kereskedők, sorsüldözte hajóskapitányok és zaklatott lelkű tiszteletesek mellett a szegények és a nők csak mellékszereplői lehettek a sziget nagy történetének; Stefánsson azonban épp az ő hangjukon, az ő szemszögükből mutatja be ezt a távoli, kíméletlen és mégis lélegzetelállító szépségű vidéket.

Esterházy Péter - Egyszerű ​történet vessző száz oldal - A kardozós változat
Íme, ​egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta - Esterházy Péter. - E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az _Egyszerű történet vessző száz oldal_ kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács - "A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot" -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. "Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket." Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az _Esterházy-féle kardozós_. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. - P. D.

Szvoren Edina - Nincs, ​és ne is legyen
Az ​utóbbi évek legnagyobb elismeréssel fogadott színrelépése volt a magyar prózában Szvoren Edináé. Első novelláskötete, a Pertu lelkes kritikákat és egy év leforgása alatt több irodalmi díjat is kapott. Izzó írói világ, ugyanakkor fanyar humor jellemzi, miközben föltárja a napi emberi kapcsolatok apró történéseinek mélyén lezajló drámákat. Kritikusai ezt a világot jellemezve nemhiába emlegettek egyszerre két, egymástól eltérő íróelődöt: az élveboncoló Nádas Pétert és a méltóságteljes groteszk óriását, Hajnóczy Pétert. Szvoren Edina érett, kiforrott szerzőként állt elénk, s újabb elbeszélései meggyőzhetik a közkeletű szólás híveit: a második kötet bizonyít igazán. Az írások középpontjában most is a család áll, amely életünk legfőbb terepe, modellje akkor is, amikor benne gyötrődünk, s akkor is, amikor kívülről vágyakozunk rá.

Tolnai Ottó - Szeméremékszerek
Az ​idei év egyik irodalmi szenzációjának ígérkezik Tolnai Ottó új könyve, a Szeméremékszerek prózafolyamának első kötete, A két steril pohár című regény. A szerteágazó történet a határon túli fürdővárosban, Palicson játszódik, szereplői a városka különféle lakói, állomásfőnök, temetőcsősz, gyógyszerész és kéményseprő, továbbá kocsmai filozófusok, fürdővárosi lumpenek, a Tolnai-kisprózákból ismert infaustusok. A regény főhősét, T. Olivért felesége elküldi a helyi gyógyszertárba, s kalandos útja során Palics különböző helyszíneit, köztük a határsávot bejárva egy félreértett mozdulat következtében a határőrségre viszik be, ahol meglepetésére a történeteivel degeszre tömött iratmegőrzőiben kutakodik terhelő bizonyíték után a kihallgató tiszt. Eztán börtönbe, végül a pszichiátriára kerül, ahol összebarátkozik egy szivarozó pesti professzorral, akiről nem tudja eldönteni, valóban professzor-e vagy maga is páciens. Beszélgetéseik során T. Olivér a professzor asztalán is felfedezi az iratmegőrzőjét. Sőt olykor már együtt is olvasgatják. Például a Szeméremékszerek című kisregény terjedelmű kéziratot...

Takács Zsuzsa - A ​Vak Remény
Takács ​Zsuzsa eddigi teljes költői életművét tartja kezében az olvasó: az összegyűjtött versek élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel. A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá, Ha van lelkünk ugyan című verse pedig a 2017-es év legolvasottabb online versközleménye volt. ,,Minden igaz költészet kívülről megragadhatatlan, egyszeri sakkjátszma, mit csak utólag értékelhetünk. Ami bizonyosat nyitás után mondhatunk, nem több, mint hogy a játszma valódi. Valódi játszmának indul Takács Zsuzsa nyitása: egy valódi költészet széles és gazdag kombinációit, kibontakozását rejti magában." (Pilinszky János) ,,A lélek csupán a test kényszere - ferdíthetnénk Pilinszkyt, aki egykor felhívta a figyelmet a pályakezdő Takács Zsuzsa költészetének tétova, kereső jellegére. Ez a meghatározó sajátosság azóta, az életmű kiteljesedése során, csak tovább erősödött, mintegy magabiztos tétovasággá sűrűsödött, keményedett, testesedett." (Bazsányi Sándor) ,,Takács Zsuzsa verseiben a modern melankólia líráját alkotja meg. Ennek a modernségben újra megerősödött hagyománynak azonban kétszeresen is új jelentést ad. [...] A kritikus nem akarja elhallgatni csodálatát a megcsinálás ilyen maestriája olvastán." (Pór Péter)

Szvoren_verseim11
elérhető
10

Szvoren Edina - Verseim
"Szvoren ​Edina új novelláskötetét nemcsak a forma, a tökéletes, zsigerekre ható mondatok miatt érdemes elolvasni. Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edinát jellemzi, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is."...

Simon Márton - Rókák ​esküvője
Simon ​Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást. Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár. Az emberi beszédet meg-megrepesztik a természet és a technológia szívhangjai. Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk.

Márton László - Két ​obeliszk
Ez ​a regény egy szerelem története. Karl K. bécsi újságíró 1913 őszén ismerkedik meg Sidonie N. bárókisasszonnyal. Egymásba szeretnek, majd rövid együttlétek után 1914 júniusában boldog napokat töltenek Sidonie janovicei otthonában. Ám a tervezett házasság még a háború kitörése előtt meghiúsul: a lány egy fiatal grófhoz megy feleségül. 1934 nyarán ismét egymásra találnak, ezúttal Svájcban, amely békés menedékhelynek látszik az újabb háború felé sodródó Európa közepén. A szereplők húsz évvel idősebbek lettek, és Karl K. szervezetében már jelen van az a betegség, amely a férfi életével együtt véget fog vetni kettejük szerelmének is. A regény fő- és mellékszereplői létező személyekkel azonosíthatók, a felidézett események többnyire megtörténtek, a címbe foglalt két obeliszk ma is áll. Márton László új regénye mégis fantasztikus történet benyomását kelti: alig észrevehető, apró fikciók mozdítják el helyükről a tényeket, és mutatnak rá a valóságos történelmi háttér kísértetiességére. A Két obeliszk lapjain leírt tájakat Christian Thanhäuser fametszetei teszik szemmel láthatóvá.

Mán-Várhegyi Réka - Mágneshegy
Börönd ​Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás? Mán-Várhegyi Réka a Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014) után ezúttal is nagy ívű tablót rajzolt. Párhuzamos vagy éppen egymást keresztező életek. Nézőpontok, amelyekből bárki látszódhat nevetségesnek vagy esendőnek. Érzékeny pillanatfelvételek sorozata, egyúttal súlyos állítás mindannyiunk tegnapjáról.

Krusovszky Dénes - Akik ​már nem leszünk sosem
Krusovszky ​Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (106)

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Vörös István - Gagarin ​avagy jóslástan alapfokon
Gimnáziumi ​évek a nyolcvanas évek Budapestjén, Magyarországában, szocialista világrendszerében. Nem csak kamaszregény, hanem egy nagy ugratás története. Nemcsak nemzedéki regény, hanem a rendszerváltás előérzetének története. Nemcsak társadalmi és világnézeti tabló, hanem a be nem vallott világnézetek föltérképezése is, az 1980-as elmaradt földrengéstől kezdve a misztikum keresésének racionális története. És persze egy vad és egzaltált, de a megbékélést kereső szerelmi történet. Továbbá barátságok, a nagy kamaszbarátságok története is.

Csaplár Vilmos - Hitler ​lánya
A ​regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Kazuo Ishiguro - Ne ​engedj el...
Különös ​körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg. Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan. A _Napok romjai_ szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. A regény számos nyelven óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a _Time_ magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Ablonczy Balázs - Keletre, ​magyar!
A ​magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel? Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit – Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Bödőcs Tibor - Addig ​se iszik
„Mikor ​a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: „Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik” – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm…) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. „Tessék mosolyogni!” “ Cserna-Szabó András

José Saramago - Káin
Ha ​az Úrnak lenne egy fia, azt is megöletné? -kérdezte Izsák. Erre a jövő ad választ. Ez az Úr mindenre képes, a jóra, a gonoszra és a még gonoszabbra is. Így van. Ha nem engedelmeskedsz a parancsának, mi történt volna? - kérdezte Izsák. Az Úr romlással vagy betegséggel sújtja azt, aki nem teljesíti a rendelését. Bosszúálló Isten a mi Urunk. Azt hiszem, igen, - válaszolt Ábrahám lehalkítva a hangját, mintha félne attól, hogy meghallják, mert az Úr mindent megtehet. Hibát vagy bűnt is elkövethet? - kérdezte Izsák. Bizony, hibákat és bűnöket is. Atyám, nem tudom elfogadni ezt a vallást. El kell fogadnod, nincs más választásod, most pedig kéréssel fordulok hozzád, egy alázatos kéréssel. Mi légyen az? Felejtsük el, ami történt. Nem tudom, hogy képes leszek-e elfelejteni, Atyám. Még látom magamat, ahogy ott fekszem, megkötözve a fahasábokon, és téged, ahogyan felemeled a karod, és a kezedben megcsillan a kés. Nem én voltam az, józan eszemmel nem tennék ilyet. Azt akarod mondani, hogy az Úr elveszi az emberek józan eszét? Igen, nagyon sokszor, csaknem mindig - válaszolta Ábrahám. Akárhogyan is, a te kezedben volt a kés. Az úr mindent előkészített, és az utolsó pillanatban közbelépett. Láttad, ott volt az angyal. Elkésett... José Saramago, a 2010-ben, nyolcvanhét éves korában elhunyt Nobel-díjas író életművének utolsó, nagy vihart kavaró művét tartja a kezében az Olvasó.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (59)

Térey János - Termann ​hagyatéka
Termann, ​a huszonéves tanárjelölt szülővárosába, Debrecenbe utazik, talán felkutatni, ami még megmaradt a gyermekkor morzsalékából, talán örökre búcsút mondani neki. Aztán újra Pest, dacos ismerkedés a fővárossal, a szűkös albérletek és füstös kávéházak világával. Házibulik, emlékezetes tengerparti expedíciók és az első pszichedelikus utazások a város utcáin, melyek még a háborús Varsóig is elviszik az óvatlan utazót - sőt annál is tovább, egész a felnőttkor küszöbéig. Térey János 1997-ben megjelent novelláskötete, a Termann hagyományai újraírásával ezúttal karcosabb és érettebb hangon meséli el, hogyan múlik el az ifjúság, és hogyan teszi mégis halhatatlanná a makacs emlékezet. Mintha egy hard-boiled nevelődési történetet néznénk fekete-fehérben, megelevenedik a 90-es évek Budapestjének letűnt atmoszférája, és újra felragyognak az elveszett illúziók.

Gilly Smith - Jamie ​Oliver - A pasi, az ízek, a forradalom
Ki ​ez a pimasz figura, aki utánozhatatlan zsenialitással alkotja meg a legegyszerűbb alapanyagokból a legfenségesebb ételkölteményeket, és már most legendává vált? Jamie Oliver, a brit szakácsfejedelem nemcsak a konyhában szított forradalmat, de reformjaival társadalmi változásokat is sürget. Nem hagyta szó nélkül a gyermekétkeztetés hiányosságait, és étterme, a Fifteen tizenöt hátrányos helyzetű fiatalnak ad munkát. Mindenkit arra bátorít, hogy ne gyorsétterembe járjon, hanem ragadjon fakanalat, és csapjon a lecsóba! Jamie felismerte, hogy a gasztronómia nem puszta táplálékbevitelt jelent, de egész kultúrákat is meghatároz. Mert az vagy, amit megeszel… Jamie megtalálta a hangot az emberekkel, és persze nem feledkezik meg a helyi gazdákról sem. Aki tőlük vásárol, nem csak friss, szezonális terményekből készült ételeket tehet a tányérjára, de még a helyi gazdaságot is támogatja. De miért pucér a szakács? Mert főzőshow-jában lefejtette a több száz éves misztikumot a konyhaművészetről. Főzni nem nehéz, csak meg kell próbálni!

Szécsi Noémi - Egyformák ​vagytok
A ​kamera pásztáz: a belvárosi lakásétterem luxusházibulijától, ahol a budapesti kulturális elit felvonul, a romkocsma negyeden át a régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatásáig. A dialógus az Angliából hazatért szabad szájú könyvkiadói jogásznő és a filmforgatáson szakértő labilis idegrendszerű történésznő között folyik. Kisebb szerepekben felvonulnak még az örök feladatuk szerint traumákat okozó családtagok, valahai és jelenlegi szerelmek, az állandó női riválisok, a jól induló pályákat kisiklató mentorok, valamint egy kísérteteket látó örökösnő. Szécsi Noémi harsány színekkel festő, jelenről szóló történelmi regényében futnak össze (vagy feslenek szét végérvényesen) a Bárdy-család történetének a Nyughatatlanokban és a Gondolatolvasóban megismert szálai. Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.

Jászberényi Sándor - A ​lélek legszebb éjszakája
Az ​első kötetével jelentős külföldi sikereket is elért Jászberényi Sándor történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de a haditudósítóból lett magyar író irodalmi apja mégis inkább Graham Greene. Az ő köpönyegéből bújt elő. A Bluebird Hotel elbeszélője, a boldogságát vesztett, a hazug világ elől háborús övezetekbe, őrületbe, kurvák ágyába, alkoholba és ópiumba menekülő Maros Dániel hangja leginkább „a csendes amerikai” beszédéhez hasonlít. Cinikus, fanyar, kíméletlen, blazírt és feszes mondatai alatt izzanak az érzelmek: szerelem, szeretet, gyűlölet, barátság, igazságvágy, bosszú... Hogy mi a helyzet manapság a boldogság kék madarával? A szerző készségesen törli a választ kedves olvasójának arcába.

Sirokai Mátyás - A ​beat tanúinak könyve
Sirokai ​Mátyás új versei mintha régészeti leletek lennének egy eljövendő civilizáció szent irataiból: nehéz eldönteni, vajon hétköznapi mozdulatainkat írják-e le egy poszthumán sámán lézerpontosságú figyelmével, vagy épp a megváltás felé vezető ösvényt álcázzák egyszerű gyakorlatoknak. De akár a tajga közepén, akár egy intergalaktikus mentőkapszulában érezzük magunkat olvasás közben, egy dolog biztos: költészet ritkán van ilyen közel a csillagokhoz.

Vathy Zsuzsa - Kávérajzok
Vannak ​még polihisztorok? Megváltható-e a világ, ha négy-öt magyar újra összehajol? Vagy csak „hivatásos” álmodozók vannak? Vathy Zsuzsa új könyvében korunk művészetfelfogását, s benne a lehetséges kultúrcsinálókat keresi-elemzi. Főhőse afféle tudósember, aki rendszeresen szimpozionokat tart, az asztaltársaság dizájnerekből, építészekből, tanárokból áll. A „kávézós” beszélgetések okán-folytán térben és időben vándorolunk: a hetvenes-nyolcvanas évek szocialista országainak világa is megjelenik, a „tűrések-tiltások-támogatások”, az első nyugati utak, a tapasztalatcserének nevezett-álcázott ösztöndíjak, a nagy találkozások időszaka. És a besúgók jól megtervezett hálózata is... Fragmentált kisregény ez a művészetről, szabadságvágyunk szimbolikus kiéléséről, az emberi szellemről: kór- és körkép a közelmúltról.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Polcz Alaine - Éjjeli ​lámpa
"Ha ​csak egy könyvem van, homályos hiányérzet nyugtalanít. Mi ez? Megmerevedett időskori szeszély? Vagy bolondosság? Valószínűleg nem. Az életben is folyamatosan három-négyféle dolgot művelek: súlyos betegeket látok el, háztartást vezetek, naponta főzik, két házat tartok rendben - vendégekkel, virággal - kutatómunkát végzek, írok is. Vajon sok ez? Mint a három-négy könyv egyszerre? Van amikor humorosan sok, máskor nyomasztóan, kínzóan sok - de így élek több mint fél évszázada. Már nem tudok megváltozni." "Polcz Alaine esszéiben, az általa lejegyzett elmélkedésekben, történetekben nincs semmi írói trükk, a lejegyző beszél, közvetlenül, magáról. Úgy, ahogyan ő látja-láttatja a világot. [...] lelke gyönyörködtető, barátságos hang meg tiszta, egyszerű mondatfűzés. Pedig a mondatok mögött nagyon kemény személyes tapasztalatok vannak."


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (24)

Vathy Zsuzsa - Kávérajzok
Vannak ​még polihisztorok? Megváltható-e a világ, ha négy-öt magyar újra összehajol? Vagy csak „hivatásos” álmodozók vannak? Vathy Zsuzsa új könyvében korunk művészetfelfogását, s benne a lehetséges kultúrcsinálókat keresi-elemzi. Főhőse afféle tudósember, aki rendszeresen szimpozionokat tart, az asztaltársaság dizájnerekből, építészekből, tanárokból áll. A „kávézós” beszélgetések okán-folytán térben és időben vándorolunk: a hetvenes-nyolcvanas évek szocialista országainak világa is megjelenik, a „tűrések-tiltások-támogatások”, az első nyugati utak, a tapasztalatcserének nevezett-álcázott ösztöndíjak, a nagy találkozások időszaka. És a besúgók jól megtervezett hálózata is... Fragmentált kisregény ez a művészetről, szabadságvágyunk szimbolikus kiéléséről, az emberi szellemről: kór- és körkép a közelmúltról.

Jászberényi Sándor - A ​lélek legszebb éjszakája
Az ​első kötetével jelentős külföldi sikereket is elért Jászberényi Sándor történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de a haditudósítóból lett magyar író irodalmi apja mégis inkább Graham Greene. Az ő köpönyegéből bújt elő. A Bluebird Hotel elbeszélője, a boldogságát vesztett, a hazug világ elől háborús övezetekbe, őrületbe, kurvák ágyába, alkoholba és ópiumba menekülő Maros Dániel hangja leginkább „a csendes amerikai” beszédéhez hasonlít. Cinikus, fanyar, kíméletlen, blazírt és feszes mondatai alatt izzanak az érzelmek: szerelem, szeretet, gyűlölet, barátság, igazságvágy, bosszú... Hogy mi a helyzet manapság a boldogság kék madarával? A szerző készségesen törli a választ kedves olvasójának arcába.

Szécsi Noémi - Egyformák ​vagytok
A ​kamera pásztáz: a belvárosi lakásétterem luxusházibulijától, ahol a budapesti kulturális elit felvonul, a romkocsma negyeden át a régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatásáig. A dialógus az Angliából hazatért szabad szájú könyvkiadói jogásznő és a filmforgatáson szakértő labilis idegrendszerű történésznő között folyik. Kisebb szerepekben felvonulnak még az örök feladatuk szerint traumákat okozó családtagok, valahai és jelenlegi szerelmek, az állandó női riválisok, a jól induló pályákat kisiklató mentorok, valamint egy kísérteteket látó örökösnő. Szécsi Noémi harsány színekkel festő, jelenről szóló történelmi regényében futnak össze (vagy feslenek szét végérvényesen) a Bárdy-család történetének a Nyughatatlanokban és a Gondolatolvasóban megismert szálai. Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.

Gilly Smith - Jamie ​Oliver - A pasi, az ízek, a forradalom
Ki ​ez a pimasz figura, aki utánozhatatlan zsenialitással alkotja meg a legegyszerűbb alapanyagokból a legfenségesebb ételkölteményeket, és már most legendává vált? Jamie Oliver, a brit szakácsfejedelem nemcsak a konyhában szított forradalmat, de reformjaival társadalmi változásokat is sürget. Nem hagyta szó nélkül a gyermekétkeztetés hiányosságait, és étterme, a Fifteen tizenöt hátrányos helyzetű fiatalnak ad munkát. Mindenkit arra bátorít, hogy ne gyorsétterembe járjon, hanem ragadjon fakanalat, és csapjon a lecsóba! Jamie felismerte, hogy a gasztronómia nem puszta táplálékbevitelt jelent, de egész kultúrákat is meghatároz. Mert az vagy, amit megeszel… Jamie megtalálta a hangot az emberekkel, és persze nem feledkezik meg a helyi gazdákról sem. Aki tőlük vásárol, nem csak friss, szezonális terményekből készült ételeket tehet a tányérjára, de még a helyi gazdaságot is támogatja. De miért pucér a szakács? Mert főzőshow-jában lefejtette a több száz éves misztikumot a konyhaművészetről. Főzni nem nehéz, csak meg kell próbálni!

Sirokai Mátyás - A ​beat tanúinak könyve
Sirokai ​Mátyás új versei mintha régészeti leletek lennének egy eljövendő civilizáció szent irataiból: nehéz eldönteni, vajon hétköznapi mozdulatainkat írják-e le egy poszthumán sámán lézerpontosságú figyelmével, vagy épp a megváltás felé vezető ösvényt álcázzák egyszerű gyakorlatoknak. De akár a tajga közepén, akár egy intergalaktikus mentőkapszulában érezzük magunkat olvasás közben, egy dolog biztos: költészet ritkán van ilyen közel a csillagokhoz.

Térey János - Termann ​hagyatéka
Termann, ​a huszonéves tanárjelölt szülővárosába, Debrecenbe utazik, talán felkutatni, ami még megmaradt a gyermekkor morzsalékából, talán örökre búcsút mondani neki. Aztán újra Pest, dacos ismerkedés a fővárossal, a szűkös albérletek és füstös kávéházak világával. Házibulik, emlékezetes tengerparti expedíciók és az első pszichedelikus utazások a város utcáin, melyek még a háborús Varsóig is elviszik az óvatlan utazót - sőt annál is tovább, egész a felnőttkor küszöbéig. Térey János 1997-ben megjelent novelláskötete, a Termann hagyományai újraírásával ezúttal karcosabb és érettebb hangon meséli el, hogyan múlik el az ifjúság, és hogyan teszi mégis halhatatlanná a makacs emlékezet. Mintha egy hard-boiled nevelődési történetet néznénk fekete-fehérben, megelevenedik a 90-es évek Budapestjének letűnt atmoszférája, és újra felragyognak az elveszett illúziók.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József

Polcz Alaine - Éjjeli ​lámpa
"Ha ​csak egy könyvem van, homályos hiányérzet nyugtalanít. Mi ez? Megmerevedett időskori szeszély? Vagy bolondosság? Valószínűleg nem. Az életben is folyamatosan három-négyféle dolgot művelek: súlyos betegeket látok el, háztartást vezetek, naponta főzik, két házat tartok rendben - vendégekkel, virággal - kutatómunkát végzek, írok is. Vajon sok ez? Mint a három-négy könyv egyszerre? Van amikor humorosan sok, máskor nyomasztóan, kínzóan sok - de így élek több mint fél évszázada. Már nem tudok megváltozni." "Polcz Alaine esszéiben, az általa lejegyzett elmélkedésekben, történetekben nincs semmi írói trükk, a lejegyző beszél, közvetlenül, magáról. Úgy, ahogyan ő látja-láttatja a világot. [...] lelke gyönyörködtető, barátságos hang meg tiszta, egyszerű mondatfűzés. Pedig a mondatok mögött nagyon kemény személyes tapasztalatok vannak."


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Csaplár Vilmos - Hitler ​lánya
A ​regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Péterfy Gergely - Kitömött ​barbár
1796-ban ​Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Kollekciók