Ajax-loader

Bittner Ferenc

Rate_positive 10 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

1781 napja velünk van 38 napja láttuk utoljára

Supporter_300 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jomunkas

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.


Bertényi Iván - Új ​magyar címertan
Történelmünk ​újabb korszakváltása természetesen címereink sorsának alakulását is befolyásolta. A tradíciókhoz való visszatérés nyomán eltűntek a települések mesterkélt és politikai célzatú szocializmuskori szimbólumai. Végre méltó helyükre kerültek az eredeti alakzatok, a címertanilag hiteles formák. Mindezt legszebben magának az állami címernek a "feltámadása" példázza. Bertényi Iván korábbi címertani munkáinak bizonyos részein tehát túllépett az élet. Ezeket a szerző - a heraldika nemzetközi rangú szaktekintélye - korszerűsítette, így az olvasó ismét hiteles címertani kézikönyvet vehet a kezébe.

Gudenus János - Szentirmay László - Összetört ​címerek
A ​háború óta ez az első átfogó tanulmány a magyar arisztokrácia szerepéről és sorsáról. Gudenus János József genealógus több, mint két évtizedes családtörténeti kutatásának, és Szentirmay László újságíróval több, mint öt éve közösen folytatott munkájának eredménye a könyv. A kéziratról számos itthon, illetve külföldön élő szakember és érintett mondott véleményt. A szerzők folytatják a közös könyvtári és levéltári kutatást és további beszélgetésekre készülnek a főnemesi származású személyekkel. Két-három év múlva még részletesebb és gondosabb tanulmánykötet megjelenését tervezik. Gudenus János József a magyar arisztokrácia XX. századi leszármazását összefogó "gothai zsebkönyv"-ének befejező részén dolgozik. Szentirmay László pedig a budapesti, bécsi, müncheni, New York-i és torontói magnetofonos beszélgetéseit folytatva interjúkötetet állít össze.

Max von der Grün - Ifjúságom ​a Harmadik Birodalomban
Max ​von der Grün az Ifjúságom a Harmadik Birodalomban című önéletrajzi művében pontosan azt adja, amit a cím ígér: mit élt át, mit látott és hallott ő maga, és miket tudott meg más forrásokból: családja tagjaitól, szem- és fültanúktól, hiteles dokumentumokból hazájáról az 1926-tól 1945-ig eltelt két évtizedre vonatkozólag. "Mi ez? Legújabb kori történelmünk tankönyve? Vagy hátborzongató regény?" - kérdezte egyik nyugatnémet kritikusa. Max von der Grün elsősorban talán sajátos tankönyvnek szánta, főleg a mai fiatalok számára, akiknek nemigen lehet fogalmuk arról, milyen volt a fasizmus és a háború a maga hétköznapi valóságában.

Ludassy Mária - A ​trón, az oltár és az emberi jogok
A ​Napóleon bukása utáni Bourbon-restauráció korának nevezetes politikai gondolkodóival ismertet meg bennünket ez a kötet. De Maistre (1753-1821) és De Bonald (1754-1840) a katolikus és királypárti konzervatizmus szószólói. (Ám véleményük néha furcsa módon összecseng Rousseau, Saint-Just, Robespierre nézeteivel.) A velük szemben mintegy "kétfrontos harcot" folytató B. Constant (1767-1830) az egyéni - magánéleti - szabadság eszméjének hirdetője. De Maistre: "Ha megengedett dolog volna az isteni intézmények közötti fontossági sorrendet felállítani, én a hierarchiát a dogma elé helyezném mint a hit számára alapvetőt." De Bonald: "Az embert két módon lehet megszabadítani a kételytől: vagy felvilágosítani minden kétes kérdésben, vagy elfojtani a kíváncsiságát. Ám egyetlen embert sem lehet tökéletesen felvilágosítani minden kérdésben, míg minden ember kíváncsiságát tökéletesen el lehet fojtani." B. Constant: "Hiába hivatkoztok arra, hogy a kormány az általános akaratnak van alávetve - mindig a kormányok képviselői mondják meg, hogy mit mond az általános akarat."

Rév Ilona - Építészet ​és enteriőr a magyar századfordulón
A ​századforduló idején kialakított historizáló és szecessziós városképi együttesek közt élünk ma is, lakásunk féltve őrzött darabja néhány századfordulós bútor, étkészlet, textília. Vizuális kultúránk aktív formálói ezek a tárgyak és épületek, születési koruk, a belle epoque iránti nosztalgia pedig a 20. század végének egyik jellemzője. Érdemes tehát megismernünk, hogy milyen elvek, szempontok szerint alakították ki a Körutat, a mai Népköztársaság útját és a Hősök terét, az Erzsébet-hidat és környékét, hogyan realizálódott az a nagyszabású urbanisztikai, városrendezési koncepció, amely eredményeként Budapest világvárossá lett. Rév Ilona azt elemzi, hogy hogyan töltik be ezek az építészeti alkotások és együttesek tervezett funkciójukat. Megismerhetjük ugyanakkor a lakás, a belső tér kialakításának korabeli szempontjait is. Ma is gyakran találkozhatunk funkcionáló századvégi enteriőrrel: a Münnich Ferenc utcai patikával, a Philantia virágüzlettel vagy a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítótermével. Ezek az épületek, tárgyak nemcsak azért érdekesek számunkra, mert együtt élünk velük, hanem mai szemléletünk, ízlésünk gyökereit is ebben a korszakban kell keresnünk.

James Joyce - Ulysses
Az ​Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. (Hamvas Béla, 1930) Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész. (Szerb Antal, 1941) Noha Joyce megszállottja a reklám-közhelyekből, handlékból és szirupos érzelgésből összeragadt Dublin városának, érdeklődése mégis egyetemes: az egész világ, az egész és örök ember érdekli, nem egyetlen osztály, vagy egyetlen korszak. Teljesen különbözik a századforduló naturalizmusától abban is, hogy műve tele van forma-játékkal: minden fejezet más és más kompozíciós ötlettel dolgozik: van dráma és van egy szuszra leírt belső monológ, van viktoriánus-érzelmes stílus-paródia, és van egy óriás katekizmus – műve realitás-tartalma így sokkal, de sokkal inkább érvényesül, mintha egyenletes regényformába öntötte volna. (Szentkuthy Miklós, 1947) Joyce művében az európai kultúra abban a pillanatban látható, amikor irtózatos robajjal hullik, omlik szerteszét, s csak a törmelékek, a romok utalnak arra, hogy mindez valaha, ha egyáltalán, egységes egészként működött. Thomas Mann a zárt forma, James Joyce a nyitott forma apostola. Thomas Mann a hit mitikusa, s ezért olyan komoly, James Joyce a hitetlenség mitikusa, s ezért olyan derűs. (Nádas Péter, 1978/2000) Ő akkor semmihez se kapcsolódva hirtelen azt mondta: „Tudod, mit szerzek, András fiam?” A magas ember fölvonta magát. „No?” „Egy hatalmas James Joyce-képet. – És aztán úgy, ahogy Marci úr a bajuszt mutatja: – Vumm! Az egész szobafalra!" (Esterházy Péter, 1979) Az új magyar kiadás szövegében is új: Szentkuthy Miklós fordítását a Magyar James Joyce Műhely tagjai, Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, és Szolláth Dávid dolgozták át. Az utószót Kappanyos András írta.

Georges Duby - A ​lovag, a nő és a pap
Az ​ezredik év és a 13. század kezdete közé esik az európai házasság történetének egy igen fontos szakasza: az egyház vezetőinek kemény küzdelme azért, hogy saját koncepciójukat érvényesítsék a házasság intézményében. Miközben, nem minden nehézség nélkül, rászorították a papokat a nőtlenségre, a világi népességet a keresztény házasságnak megszentelt és a papság által ellenőrzött keretébe kívánták zárni. Az a rend, amelynek a bevezetésére törekedtek, egy másik házassági modell helyébe lépett, szembehelyezkedett a régi szokásokkal és egy korábbi rend erkölcsi kötelezettségeivel. A lovagok nem egykönnyen fogadták el, hogy többé nem bocsáthatják el kényük-kedvük szerint feleségüket, ha az nem ajándékozza meg őket fiúgyermekkel, vagy ha egyszerűen jobb házasság kínálkozik. Abba is nehezen törődtek bele, hogy többé nem vehetik el unokatestvérüket. A konfliktus hosszan tartó és látványos volt: I. Fülöp francia királyt háromszor közösítették ki olyan magatartásáért, amelyet az egyházi vezetők házasságtörésnek, bigámiának, vérfertőzésnek neveztek. Mégis, míg a házasság elfoglalta helyét az egyház hét szentsége között, bizonyos kompromisszumok lehetővé tették a két erkölcs összebékülését: az egyházi szigor ellenpontjaként, a feudális társadalomban kibontakozott a lovagi szerelem kultusza. Mindazonáltal a keresztény házasság szabályai és szertartásai egyeduralkodóvá váltak. Ez a rendszer egészen korunkig működött, a házasság intézményének újabb válságáig, amelynek manapság szemtanúi vagyunk.

Nikolaus Pevsner - Az ​európai építészet története
Nikolaus ​Pevsner, a világhírű angol építészettörténész műve az európai építészet alapvető kézikönyve. Hét angol kiadást ért meg eddig, és a magyar a tizedik nyelv, amelyre lefordították. A mű szakszerűen mégis közérthetően taglalja a legfontosabb, korszakot jelző építészeti műveket s az őket létrehozó eseményeket, nemzeti sajátosságokat, stílusokat, stílusváltozásokat. Egyedülálló népszerűségéhez bizonyára hozzájárul a szerző eleven írásmódja, mely az építészettörténet nem könnyű témáját érdekfeszítő olvasmánnyá alakítja. A könyvet 328 képből és alaprajzból álló bőséges illusztrációs anyag teszi teljessé. CORVINA KIADÓ

George W. Bush - Döntési ​helyzetek
George ​W. Bush elnök őszinte és lebilincselő beszámolójában leírja az elnökségét és életét formáló kritikus jelentőségű döntéseket. George W. Bush az Egyesült Államok elnökeként szolgált az amerikai történelem nyolc kiemelten fontos évében. Az íróasztalánál meghozott döntések hatással voltak a világ népeire, és meghatározták a kort, amelyben élünk. A "Döntési helyzetek" elviszi olvasóját a texasi kormányzó házába a 2000. évi választás éjszakáján, az elnöki gép fedélzetére a 2001. szeptember 11. utáni szívfájdító órákban, a Fehér Ház helyzetelemző szobájába pillanatokkal az iraki háború megkezdése előtt, és sok más történelmi döntés színfalai mögé. Első ízben tudjuk meg, hogy Bush elnök -miként mondott le az ivásról, és miként találta meg a keresztény hithez vezető utat; -hogyan választotta az alelnököt, a védelmi minisztert, a külügyminisztert, a legfelsőbb bíróság bíráit és a fontosabb tisztségviselőket; -miképp viszonyul a feleségéhez, leányaihoz és szüleihez, s milyen szívhez szóló leveleket váltott apjával az iraki háború előestéjén; -hogyan kezelte a terrorelhárító programokat, köztük a CIA vizsgálatait és a terroristák meg-figyelését; -miért tartotta elnöksége legnehezebb pillanatának, amikor meghallotta a vádakat, amelyek szerint a rasszizmus szerepet játszott a Katrina hurrikán utáni helyzet kezelésében, és mit kellett volna másként tennie a válság idején; -miért aggódott amiatt, hogy Irak Vietnamnál is drágább vereség lesz, és miként dacolt a közvéleménnyel, amikor a csapatlétszám növelése mellett döntött; -milyen eredményeket ért el a törvényhozás területén az adócsökkentésben, az oktatási reformban, a Medicare-programban, valamint milyen kudarcot vallott a társadalombiztosítás és a bevándorlás reformjában; -milyen kapcsolatokat alakított ki a világ más vezetőivel, s hogy közülük kiben bízhatott, és kiben nem; -miért tekinti legnagyobb csalódásának, hogy Oszáma bin Ládent nem állíthatta bíróság elé, s miért tekinti a legnagyobb eredményének, hogy meghiúsította az Amerika elleni újabb terrortámadásokat. A "Döntési helyzetek" úttörő jellegű elnöki emlékirat, mert meghódítja a támogatókat, meglepi a kritikusokat, valamint megváltoztatja azt a képet, amelyet az amerikai történelem nyolc jelentős évéről és az események középpontjában álló férfiról kialakítottunk. Hivatalának elhagyása óta George W. Bush a dallasi Southern Methodist University George W. Bush nevű elnöki központját vezeti. A központ javaslatokat dolgoz ki a globális oktatási reform, az egészségügy, a gazdasági növekedés és az emberi szabadság területén, különös tekintettel a szociális munkának és a nők lehetőségeinek elősegítésére. Helyet ad majd egy hivatalos kormányarchívumnak és a technikai fejlődés múzeumának is, amely 2013-ban nyitja meg kapuját.

George Jonas - Megtorlás
1972-ben, ​a müncheni olimpián arab terroristák lemészároltak tizenegy izraeli sportembert. A terror sújtotta évtizedben, amikor ártatlanok százai estek áldozatul válogatás nélkül taroló géppisztolysorozatoknak, ez volt az utolsó csepp a pohárban: Izrael úgy döntött, hogy változtat a terrorizmus elleni harc módszerein. Avner, a frissen leszerelt katona, önmaga számára is váratlanul, titkos ügynökként, egy akciócsoport parancsnokaként találja magát: négy társával együtt meg kell semmisíteniük a müncheni merénylet szervezőit. A feladatot Avner és kis csapat - ha nem is maradéktalanul - végrehajtja. Ami e könyvben olvasható - amennyire a konspiráció szabályai megengedik -, hiteles, dokumentumértékű. Miután elvégezte, amit rábíztak, Avner lelkiismereti okokból szakított megbízóival, és elmondta néhol hihetetlennek tűnő, ám más források által is alátámasztott, ellenőrizhetően igaz történetét a szerzőnek.

Kollekciók