Ajax-loader

mdenes

Rate_positive 204 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

1067 napja velünk van 2 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (131)

Borisz Akunyin - Török ​csel
1877-ben, ​az orosz-török háborúban játszódik Borisz Akunyin világsikerű krimisorozatának második része, amelyben Eraszt Fandorin, a zseniális nyomozó ismét hallatlanul nehéz feladatot kap. Ki kell derítenie, ki lehet az a török kém, aki miatt az orosz hadsereg a katonai túlerő, a ragyogó, bátor tisztikar és a remek haditervek ellenére egyre-másra kudarcot vall... Fandorin, aki még nem heverte ki menyasszonya elvesztésének fájdalmát (azt a sokkot, amely az Azazel utolsó lapjain érte őt és az olvasót), ismét találkozik egy rendkívüli nővel - aki az apja szerint "féleszű nihilista" -, s Varja aztán akarva-akaratlan segítője lesz a nyomozásban. Miközben az oroszok hol vad banditákkal küzdenek, hol véres csatákat vívnak a török hadsereggel, Varja szívéért is sokan versengenek: tisztek, haditudósítók... egyedül Fandorin tűnik közömbösnek iránta. Ki lesz a titokzatos török kém? Kibontakozik-e a szerelem Varja és Fandorin között? Vagy talán a hihetetlen kalandokat átélő Varjának is szomorú véget szán a sors (és a szerző)? Akunyin ezúttal is csupa izgalomból szőtte a regényét, s aztán lassacskán kiderül, hogy komolyabb kérdésekről is szó esik, mint egy kém leleplezése, egy bolondos lány szerelme - arról, hogy a XIX. század második felében milyen sors vár Oroszországra és a világra.

Borisz Akunyin - A ​Víz bolygó
Kötetünkkel ​Eraszt Fandorin három újabb kalandját veheti kézbe a magyar olvasó. A legendás magánnyomozó természetesen mindegyikben roppant nehéz kihívásokkal szembesül. Az akadályok leküzdéséhez minden tudására és képességére szükség van: a keleti harcművészetekben és bölcsességekben való jártasságára, kiemelkedő erejére és éles eszére. A kritikus helyzetekben ezúttal is nagy szerepet kap erkölcsi igényessége, nagyvonalúsága és kényes ízlése. Mindaz együtt van tehát, amivel a sztárszerzővé vált Borisz Akunyin (azaz Grigorij Cshartisvili) a Fandorin-sorozat korábbi regényeiben is oly vonzó, színes figurává avatta népszerű hősét. A lebilincselő izgalmakban, talányos epizódokban bővelkedő krimikből most sem hiányzik a már megszokott könnyed humor. A kegyetlenségek nyomasztó hatását pedig az író életszemléletének rezignált derűje enyhíti.

Borisz Akunyin - Színház ​az egész világ
A ​zseniális nyomozó, Eraszt Fandorin újabb története végre-valahára egy hamisítatlan szerelmes regény. 1911-ben járunk immár - Fandorin fáradhatatlanul edzi testét, és pallérozza elméjét: ahogy öregszik, egyre erősebb, bölcsebb, tökéletesebb akar lenni. Azért nem mentes minden hiúságtól: számít rá, hogy őt bízzák meg a nyomozással a Sztolipin miniszterelnök ellen elkövetett merénylet ügyében. Ám ehelyett Csehov özvegye, Olga Knipper keresi fel azzal, hogy segítsen egy színésznőnek, akit halálos veszély fenyeget. Eraszt elmegy a Noé Bárkája színház _Szegény Liza_-előadására, amelyben ez a bizonyos Eliza játssza a főszerepet - és azonnal halálosan beleszeret. Az előadás végén a nézőkkel együtt ő is döbbenten látja, hogy az egyik virágkosárból egy mérgeskígyó bukkan fel... Altairszkaja nem hal meg: de itt a bizonyíték, hogy valaki valóban az életére tör. Eraszt ettől kezdve a színházban dolgozik, dramaturgnak álcázva magát próbálja kideríteni, mi és ki áll a rejtélyes események mögött - ám ezúttal a szerelmi láz már-már elhomályosítja elméjét: alig képes a nyomozásra koncentrálni, pedig egyik szörnyű gyilkosság a másikat követi. Hű társa, Masza tanácsára még egy japán stílusú színdarabot is ír, hogy meghódítsa a varázslatos szépségű, de szeszélyes és még a különleges dedukciós képességekkel megáldott Fandorin számára is oly kiismerhetetlen színésznőt...

Borisz Akunyin - Akhilleusz ​halála
Eraszt ​Fandorin - miután korábban leleplezett már egy nemzetközi összeesküvést, egy török kémet és egy kalandornőt, aki "az évszázad bűncselekményét" követte el Párizsban - 1882-ben Moszkvába érkezik. Azóta, hogy nem találkoztunk vele, Japánban szolgált követként (ahol, mint a történet során megtudjuk, sok mindent megtanult a keleti harcművészetekből), s most vele van hűséges japán szolgája, Masza. ___A város kormányzója mellé helyezik különösen titkos ügyek nyomozójának - de különösen titkos ügy egyelőre ne ígérkezik. ___Fandorinnak azonban nem kell sokáig várnia. Moszkvában ugyanabban a szállodában száll meg, mint régi ismerőse a háborúból, Mihail Szoboljev tábornok, más néven "az orosz Akhilleusz", a hős, a nemzet kedvence; s Szoboljevet reggel holtan találják: éjszaka váratlanul szívrohamot kapott. Semmi sem utal a gyilkosságra, és a rendőrség el sem kezdené a nyomozást, ha Fandorin nem figyelne fel azonnal néhány gyanús apróságra. ___Az, hogy bűncselekmény történt, hamarosan a napnál is világosabb számára, de sokáig minden rejtélyesnek, kibogozhatatlannak látszik. ___Egyáltalán: hogyan követték el a gyilkosságot, hiszen a boncolás során nem találtak mérget a holttestben? ___És kik tehették el láb alól Szoboljevet? A németek, hogy meggyengítsék az orosz hadsereget? A moszkvai alvilág egyik feje, hogy megkaparintsa a pénzét? Vagy netán a legmagasabb állami körök állnak a gyilkosság mögött? ___Egyre messzebbre vezetnek a szálak, de végül Fandorin ezúttal is mindent kiderít, s ezúttal is varázsos szépségű nők segítik - vagy épp hátráltatják - a nyomozását.

Borisz Akunyin - A ​koronázás
1896-ban ​járunk, Eraszt Petrovics Fandorinnak már sok bonyolult ügy van a háta mögött, de ez a mostani mindegyiknél kényesebb. A cári család Nyikolaj, azaz II. Miklós koronázási ünnepségére készül, amikor egyszer csak elrabolják Mihailt, Georgij Alekszandrovics nagyherceg négyéves fiát. Az emberrabló, aki „doktor Lind”-nek nevezi magát, a kisfiúért cserébe a cári jogart díszítő „Orlov-gyémántot” követeli, s ha nem kapja meg, fenyegetőzik zsaroló levelében, darabokban küldi vissza szüleinek Mihailt. A jogar nélkül viszont nem történhet meg a koronázási ünnepség. Senki sem tudja, ki az a „doktor Lind” – csak Fandorin, aki már többször összemérte vele az erejét, s „a világ legveszélyesebb bűnözőjének” tartja. Igaz, szemtől szemben még ő sem látta soha. Mindenesetre most neki kellene megmenteni a cári család becsületét és a kisfiú életét… S miközben Fandorin meghökkentő kalandokon át ezt az ügyet is felderíti, színes, eleven képet kapunk az utolsó orosz cár megkoronázásának napjairól, az orosz arisztokrata elit életmódjáról, a moszkvai homoszexuális közösség szokásairól és a Hodinka-mezei tragédiáról, amikor a koronázási ünnepség után az ajándékra várók tülekedésében sok ezer ember halálra tapossa egymást… II. Miklós uralkodása tragédiával kezdődött, s ez a tragédia – Akunyin szárnyaló képzelete szerint – még nagyobb lehetett volna, ha nincs a zseniális Fandorin, akinek a nyomozás mellett arra is jut ideje, hogy elrabolja egy szépséges nagyhercegnő szívét.

Borisz Akunyin - A ​halál szerelmese
Moszkvában ​működik egy titokzatos társaság: a Halál Szerelmesei, melynek tagjai egymás után vetnek véget saját életüknek. Meggyőződésük ugyanis, hogy a földi élet csak büntetés: szabadulni kell tőle. S bár ez a büntetés ideiglenes, tilos önkényesen megszakítani - az áhított öngyilkosságot csak az követheti el, aki megkapta a Halál hívó jelét. A társaság tagjai türelmetlenül várják a jeleket, s a szerencsés kiválasztott azonnal végez magával - csak egy búcsúverset ír még előtte. Mása Mironova egy unalmas vidéki városból költözik Moszkvába a szerelmese kedvéért, s hamarosan ő is a titkos társaságban találja magát. Most végre csupa izgalom az élete. S minden még izgalmasabbá válik, amikor Eraszt Fandorin - álnevén Gendzsi herceg - is csatlakozik a klubhoz. Senki nem sejti róla, hogy ő nem a dekadens moszkvai értelmiségiek egyike, hanem nyomozó - bár moszkvai hivatalos karrierjével már felhagyott -, aki mindenáron ki akarja deríteni, ki és mi célból veszi rá ezeket az idealista fiatalokat az öngyilkosságra. Borisz Akunyin krimisorozatának újabb kötetében Fandorin, a zseniális nyomozó új oldaláról mutatkozik be - megváltoztatta a nevét, remekül tud haikut írni, éppen új távolsági és sebességi rekordot készül felállítani háromkerekű automobiljával, de mindezeknél fontosabb, hogy ezúttal minden hivatali kötelezettség nélkül, a dekadens eszmékbe bódult fiatalok iránti együttérzésből kockáztatja életét...

Borisz Akunyin - A ​gyémántszekér I-II.
1905-ben ​vagyunk, az orosz-japán háború idején. A negyvenkilenc éves Eraszt Fandorin számos lehetetlennek tűnő feladatot megoldott már kalandos élete során, de most minden eddiginél nagyobb a tét - s az ellenség erősebb, mint korábban bármikor. Ha kudarcot vall, a forradalomtól tépázott, meggyengült Oroszország vereségre ítéltetett a Távol-Keleten az új nagyhatalommal, Japánnal szemben. De ugyan ki más szállhat szembe a siker reményében a felismerhetetlen, láthatatlan, hol itt, hol ott felbukkanó japán ügynökökkel, mint Fandorin, aki ismeri nemcsak a harcművészetüket, hanem lelkük rezdüléseit és legmélyebb vágyaikat is - aki a nindzsák harcmodorát éppúgy elsajátította, mint a haikuköltészet finom művészetét? A háború hírére, s látva, hogy Japán javára billen a mérleg, hazatér (épp Holland Nyugat-Indiában végzett kísérleteket a víz alatti navigáció terén), s felajánlja szolgálatait. Akunyin Kuprin egyik kisregényét (az orosz irodalom első kémregényét) dolgozza fel művében, s a haiku mintájára építi fel a könyvet: a három fejezet további alfejezetekre oszlik, a haikusorok szótagszámának megfelelően. A gyémántszekér első részének talányos befejezése borzongató titkot sejtet. E titok megfejtéséhez 1878-ba kell visszamennünk az időben: a huszonkét éves Eraszt Fandorin ekkor kerül Japánba zöldfülű diplomataként. Megmenti egy jakuza fiú életét, aki ettől kezdve hű szolgája lesz. Aztán Maszával együtt a gyakran még naiv, könnyen lépre csalható, szenvedélyes érzelmekre lobbanó fiatalember belekerül a japán politikai intrikák kellős közepébe - s eljut a titokzatos nindzsákhoz, az "arctalan emberekhez", akiktől nemcsak a rejtőzés, a lopakodás és a harc művészetét tanulja meg, hanem azt is, hogy milyen a "gyémántszekér útja" és kik azok az "akuninok"... Akunyin, aki eredetileg japanológus volt, bravúrosan ábrázolja a XIX. századi, felbolydult, gőzerővel modernizálódó Japán hol egzotikus, hol immár egészen európaias világát. A gyémántszekér fergeteges nindzsaregény, s egyszersmind a legromantikusabb szerelmi történet a Fandorin-sztorik sorában.

Borisz Akunyin - Leviathan
Ezúttal ​egy luxushajó fedélzetén találkozhatunk Eraszt Fandorinnal, a zseniális nyomozóval, aki korábban már leleplezett egy nemzetközi összeesküvést és egy török kémet. Most épp Japánba utazik diplomáciai megbízatással, de egy nyomozás kellős közepébe csöppen. Párizsban "az évszázad bűncselekményét" követték el: megölték Lord Littlebee-t, a híres régiséggyűjtőt és még tizenkét embert, szolgákat, gyerekeket, akik épp a házban voltak - s mindezek után csak egy Siva-szobor és egy kendő tűnt el. Gauche felügyelőnek szerencséje van: egy véletlenül a gyilkosság színhelyén felejtett nyomból tudja, hogy a Leviathan fedélzetén kell lennie a gyilkosnak, az első osztály utasai között... De vajon a gyanúsítottak közül ki a gyilkos? A rejtélyes, szótlan japán, aki katonatisztnek mondja magát? Vagy a bolond angol, aki szextánsával rendületlenül ellenőrzi a hajó haladását? Sweetchild professzor, a neves Kelet-kutató, a drágakövek megszállottja, akitől megtudjuk, hogy a bűncselekménynek lehet valami köze az indiai Smaragd Rádzsához és a világ legnagyobb drágakőgyűjteményéhez? Az az állapotos nő, aki a légynek sem tudna ártani? Netán valaki a hajó tisztjei közül? Akunyin ezúttal a lehető leghagyományosabb krimivel jelentkezik: a nyomozó - ezúttal a hiú és fantáziátlan Gauche felügyelő - kiválasztja a gyanúsítottakat, és az olvasó vele, no meg Fandorinnal együtt kombinálhat, próbálhatja megelőzni őt a logikai játékban... S Akunyin mindeközben a XIX. század nyolcvanas éveibe varázsolja az olvasót, amikor az ember még töretlenül hitt a haladásban, s a bűncselekményeket is viktoriánus kori eleganciával követték el és nyomozták ki...

Borisz Akunyin - A ​cár könyvtára
A ​zseniális Fandorin hátborzongató történetei után most megismerkedhetünk az unokájával, akitől látszólag mi sem áll távolabb, mint hogy gonosztevőkkel csapjon össze, véres bűntényeket derítsen fel, és megmentse Oroszországot a veszedelemtől. Mert ő, Nicholas Fandorine ráadásul angol állampolgár, szerény történész, és azért látogat - életében először - Oroszországba, hogy felkutassa a család oroszországi ágának eredetét egy XVII. században élt sváb muskétás kapitány személyében, aki az orosz cár szolgálatába állt. Nem akar semmi mást, csak egy jó kis tanulmányt írni, mely végre híressé teszi a történészberkekben. Hamarosan kiderül, hogy az angol történész - tudtán kívül - olyan ismeretek birtokában van, amelyek óriási vagyont érhetnek. Nicholas sokáig nem érti, miért akarják megölni, s miért kell hol az egyik, hol a másik maffiafőnöktől menekülnie... de végül ő is szenvedélyesen kutatni kezdi a kincset. S mindeközben megismerkedünk magával a XVII. századi muskétás kapitánnyal, Von Dornnal (avagy Fondorinnal) is, akinek szintén alaposan meggyűlik a baja az oroszokkal, miközben ő is azt a bizonyos kincset keresi: a Bölcsek Kövét? Rengeteg drágakövet? Vagyont érő könyveket? Mindenesetre gazdagságot, amivel megszerezheti egy imádott nemeshölgy szerelmét. Akunyin a mai Oroszországról éppoly izgalmasan mesél, mint a XVII. századi muszkákról, és hőse, Nicholas nem hoz szégyent nagyszerű ősére, Eraszt Fandorinra - ő is különleges leleménnyel menekül meg a legreménytelenebb helyzetekből, s közben egy szép tatár-orosz nőnek is elcsavarja a fejét.

Robert van Gulik - Az ​elátkozott tó legendája
Új ​állomáshelye kicsinyke, régi város, alig száz kilométerre a fővárostól. Magas hegyek veszik körül, így megmaradt a maga elzártságában. Rejtélyes hegyi tó partján terül el, amelyről különös legendák keringenek. A tó híres még az úgynevezett virágos hajókról, úszó bordélyházakról is, ahol a vendégek szépséges örömlányok társaságában szórakozhatnak. Di bíró megérkezése után meghívást kap egy ilyen hajón tartandó ünnepségre. A vendégek között találhatók a város előkelőségei. Szórakoztatásukról vonzó lányok gondoskodnak, és egy titokzatos táncosnő, Mandulavirág, aki nemcsak szép, de művelt is. Rejtélyes feladvánnyal lepi meg a bírót, majd nem sokkal csodálatos tánca után eltűnik. A bíró alig kezd bele a nyomozásba, máris két újabb rejtélyes esettel szembesül. Eltűnik a város egyik előkelő polgárának leánya, aki állítólag a nászéjszakán vesztette életét, valamint egy helybéli ácsmester is. Szerencsére a bíró mellett szolgálnak még régi, hűséges segítői, akik az eltűnt menyasszony nyomait egészen egy kalózbanda szigetéig követik. Ahogy a történet halad előre, Di bíró politikai ármánykodás, gátlástalan kapzsiság és tilalmas, sötét szenvedélyek labirintusában találja magát. Az utószóban az olvasó megismerkedhet a korabeli Kína közigazgatási- és jogrendszerének rövid ismertetésével, valamint néhány gondolattal a könyvben megjelenő sajátos témákról.

Brodarics István - Igaz ​leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról
Brodarics ​István kancellár, szerémi püspök egyike volt azon szerencséseknek, akik élve kerültek ki a mohácsi csata poklából. Brodarics hosszú és keserves menekülés után Zsigmond lengyel királynál talált menedéket, s fél esztendő múlva hozzálátott Igaz leírás-a elkészítéséhez. S bár feladatának elsősorban az események minél pontosabb rögzítését s ezzel Európa hiteles tájékoztatását tartja, minden során átsüt az országát féltő államférfi aggodalma is. Ez teszi írását - páratlan forrásértékén túl - ma is figyelemre méltóvá, izgalmassá, időszerűvé.

Sofi Oksanen - Mikor ​eltűntek a galambok
Lebilincselő ​és kivételesen bátor hangú ,,nagyregény" Észtország II. világháború alatti és utáni megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról. A Baltikumban járunk, de a sodró lendületű történet játszódhatna bárhol a keleti tömb országaiban, ahol a történelem tapinthatóbban gázolt bele az emberek életébe, mint a Föld más szegleteiben. A regényben három szereplő életét követhetjük nyomon: Roland - az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcos; unokatestvére, Edgar - aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát és még sötétebb titkait, s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar felesége, Juudit - akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. E három ember sorsa örökre egybefonódik, nemcsak a rokoni kapcsolatok okán, hanem az olykor kusza érzelmek, szenvedélyek, s a megannyi rejtély és bűn miatt is. Oksanen a csak az igazán nagy írókat jellemző kivételes tehetség birtokosa. Művében fontos kérdéseket tesz fel, alaposan körüljárja ezeket, s a feldolgozásnál képes végig fenntartani a feszültséget. Nem bicsaklik meg a történetvezetése, a szálak összesodrása tökéletes, és okosan, átgondoltan, egy nyomozó logikájával illeszti össze a történelem és a magánélet töredezett darabkáit, míg végül összeáll a kép. S teszi mindezt úgy, hogy az utolsó lapokra is tartogat meglepetéseket - de a kulcsot már az olvasó illeszti a zárba.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (106)

Tom Rob Smith - A ​44. gyermek
Amikor ​a félelem egy egész népet elhallgattat, egy embernek kell kimondania az igazat! A Szovjetunió, 1953-ban... Sztálin még él, vasmarkában tartja az országot, s ezt a vasmarkot az Állambiztonsági Minisztérium, az MGB vagyis a titkosrendőrség testesíti meg, amelynek éppen csak a brutalitása nem titkos, s ha azt mondja, a szovjet társadalomban bűnözés nem létezik, akkor az úgy is van. Vagy talán mégsem. Amikor Moszkvában, a vasúti sínek mellett megtalálják egy kisfiú borzalmasan megcsonkított hulláját, Lev Gyemidov, korábbi háborús hős, most az MGB nyomozója csodálkozva hallja, hogy a család szerint nem gázolás, hanem gyilkosság történt. Eleinte engedelmeskedik feletteseinek, eltussolná az ügyet, de addig növekszik benne a kétely, míg végül feleségével együtt egy uráli koszfészekbe száműzik, egyszerű közrendőrnek. És ráébred, hogy az a fajta bűntény, amelyet a fővárosban segített eltitkolni, itt is megismétlődött: Újabb gyermeket gyilkoltak és csonkítottak meg. Lev és felesége, Raisza mindent kockára tesz, hogy a vérengző fenevadat megállítsa - még ha ezzel az Állam ellenségeivé válnak is. És a holtak száma egyre szaporodik... A 44. gyermek valós eseményekre alapozott, hátborzongató thriller - és megrázó irodalmi mű arról, hogyan terrorizálhatja egy kormány a saját népét, hogyan lehet túlélni egy diktatúrát, és mi történik, ha egy magányos ember elhatározza, hogy visszavág.

Larry McMurtry - Gyilkosvölgy ​- Az élőholtak útján
A ​Texas rongyos lovagjai című történelmi western-sorozat második része az Gyilkosvölgy – Az élőholtak útján a főszereplők, Gus és Call újabb és ugyancsak történeti tényeken alapuló kalandjait meséli el.

Murakami Rjú - Piercing
Minden ​éjjel, miután a felesége elaludt, Kavasima Maszajuki kibújik közös ágyukból és a szoba közepére állva hosszan bámulja bölcsőjében pihenő újszülött kislányukat. Ez azonban nem a megszokott családi idill: a férfi kezében jégvágót szorongat és az egyre erősödő vággyal küszködik, hogy lesújtson vele. Miután úgy dönt, megütközik démonaival, Kavasima olyan események láncolatát indítja el, amelyek látszólag kikerülhetetlenül sodorják egy gyilkosság felé... A szerző, Murakami Rjú (1952) a posztmodern kor reneszánsz embere: zenész, filmes, tévés személyiség és díjakkal kitüntetett író - akinek művei Japánon kívül is kultstátuszra tettek szert. Első, több millió példányban elkelt regényével elnyerte Japán egyik legrangosabb irodalmi kitüntetését, az Akutagava-díjat. A Piercingben Murakami sajátos stílusában mesél a gyermekkori bántalmazásról és a közöttünk élő, néma áldozatokról, a történet szálait két egymásra találó ember köré gombolyítva, akik a fájdalmas múlttal küszködve lesznek társak és ellenségek, az utolsó vérig. A Piercing egy kényes gyomrúaknak és érzékeny lelkűeknek kevéssé ajánlott olvasmány, ami mesterien vegyíti a kegyetlenül hidegvérű krimik légkörét a váratlanul könnyed, klasszikus humorral. Húsba markoló és lebilincselő élmény ez a könyv, ami nem kategorizálható sem horrorként, sem fekete humorként, mert nem más, mint egy zavarba ejtően szórakoztató regény.

Paula Hawkins - A ​lány a vonaton
Ritkaság, ​hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

Dan Simmons - Terror
Azoknak ​a férfiaknak, akik a brit birodalom Terror és Erebus nevű hajóin indultak felfedezőútra, minden reményük megvolt a diadalra: Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútján vettek részt – a kor technológiailag legfejlettebb expedícióján –, és ők indulhattak a világon először gőzhajóval a legendás észak-nyugati átjáró felkutatására. De a hajókat most már majdnem két éve csapdában tartja a sarkvidéki jég. A szén és az élelem kezd kifogyni. Ugyanakkor nem a fehér, de folyamatosan átformálódó táj, a dermesztő hideg vagy a készletek felélése jelenti a legnagyobb fenyegetést a tengerészekre, sőt, még csak nem is az, hogy a hajóikat szép lassan összezúzza az óceán engesztelhetetlen ereje. Nem, egy sokkal félelmetesebb veszély is leselkedik rájuk: valami, ami odakint vadászik a jeges sötétségben, ami követi a hajókat, és egyesével végez a legénység tagjaival, akiket megcsonkít és felfal. Egy névtelen valami, ami sehol sincs, és mégis mindenhol ott van: a tőle való rettegés az expedíció legnagyobb ellensége. Amikor maga Franklin is borzalmas halált hal, Francis Crozier kapitányra hárul a feladat, hogy átvegye az irányítást, és egy utolsó, elkeseredett próbálkozást tegyen arra, hogy kimenekítse a legénység maradékát dél felé, a jégen át. Egy eszkimó nő is velük tart, aki nem tud beszélni. Lehet, hogy ő lesz a túlélésük záloga – vagy a haláluk okozója. És miközben a skorbut, az éhség és az őrület sorra szedik az áldozataikat, a jégen leselkedő borzalom is egyre vakmerőbbé válik, Crozier és az emberei attól kezdenek tartani, hogy nincs menekvés… "Ez egy igazán vérfagyasztó horror, amely csak még rémisztőbbé válik, ha az ember felidézi, hogy a Simmons által leírt szörnyűségek nagy része a valóságon alapul." THE GUARDIAN "Simmons egyik legjobbja." KIRKUS REVIEW "A Hugo-díjas Simmons eleven színekkel kelti életre ennek a sarkköri felfedezőútnak a rettenetes megpróbáltatásait és kihívásait, továbbá némi természetfeletti borzalmat is belevisz az 1845-ös Franklin-expedícióba és az észak-nyugati átjáró felkutatására tett balsorsú kísérletébe." PUBLISHERS WEEKLY "A _Terror_ leviatáni hossza ellenére végig lenyűgöző olvasmány... A történelmi realizmusnak, a gótikus horrornak és az ősi mitológiának ez a keveréke egy veszélyes tánc a vékony jégen, amelyet bárki, aki híján van Simmons regényírói zsenialitásának, kétségkívül elvétett volna." WASHINGTON POST

Kemény Zsófi - Kondor Vilmos - Értetek ​teszem
"Sokszor ​gondolok arra, hogy abba kéne hagyni, mert értetek nem érdemes gürizni!" Gürizni - valójában gyilkolni. Ez normális esetben is vérlázítóan hangzik, ám a helyzet minden, csak nem normális. Kitört a forradalom. Budapest káoszban fuldoklik. A levegőt drónok uralják, az utcákat meg fegyveresek és az őket megállítani igyekvő maroknyi rendőr. Ebben a zűrzavarban ered Ferenczy Tibor százados a gyilkos nyomába, akit eleinte szimpla őrültnek tart, ám hamarosan kiderül: pontos és tudatos terv alapján szedi áldozatait. Egyedül társára, az egyetemista Lengyel Rékára számíthat. A hajtóvadászat forradalmi fészkekben, politikusok búvóhelyein és sötét zugkocsmákban folyik, mialatt Budapest utcáin katasztrófaturisták mulatoznak partibuszokban. Ráadásul egyedül Ferenczy tudja: hacsak nem sikerül megállítaniuk a nagypofájú és hidegvérű gyilkost, a fővárosra - és az országra - senki sem fog ráismerni. "Ez volt a kezdet, és ha kíváncsiak vagytok arra, hogy mi lesz a vég, akkor kövessetek. A vég ugyanis közelít, nagyon-nagyon közelít, én pedig csak állok előtte, és hagyom jönni, meg persze közben teszek is érte! Kinek a vége közelít?" Kemény Zsófi és Kondor Vilmos első közös krimije pörgőn, hitelesen és abszurd humorral mutatja be egy gyilkos utáni hajsza és egy semmiből kirobbant forradalom mindennél veszélyesebb állomásait. Kemény Zsófi író. Rabok tovább című kötete az Értetek teszem egyik előzményregénye. Kondor Vilmos krimiíró. A bűntől keletre című kötete az Értetek teszem másik előzményregénye.

Douglas Adams - Galaxis ​Útikalauz stopposoknak - A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: GALAXIS Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Cassandra Clare - Csontváros
Gyilkosság ​tanúja lesz - a tizenöt éves Clary Fray aligha számít erre, amikor elindul a _Pandemonium_ nevű New York-i klubba. Az elkövetők: három, különös tetoválásokkal borított és bizarr fegyverekkel hadonászó tinédzser. A holttest aztán eltűnik a semmibe. Nehéz kihívni a rendőrséget, ha a gyilkosok mindenki más számára láthatatlanok, és semmi, még egy vércsepp sem bizonyítja, hogy egy fiú meghalt. De fiú volt-e az áldozat egyáltalán? Így találkozik Clary először az Árnyvadászokkal, akik azért küzdenek, hogy megszabadítsák a földet a démonoktól. Közülük való az angyali külseje ellenére igazi bunkó módjára viselkedő Jace is. Clary egyetlen nappal később, akarata ellenére már bele is csöppen Jace világába: édesanyja eltűnik, őt magát pedig megtámadja egy démon. De miért érdekelne egy démont két olyan hétköznapi mondi, mint Clary és az édesanyja? És hogyan tett szert Clary egyszer csak a Látásra? Az Árnyvadászok tudni akarják... Cassandra Clare lendületes, sziporkázó és végtelenül lebilincselő regénye szórakoztató, vad utazásra visz. Azt fogod kívánni, bárcsak sose érnél az út végére.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (112)

Jerome Ferrari - Intelem ​Róma bukásáról
Matthieu ​és Libero gyermekkoruk óta elválaszthatatlan barátok. Egy napon mindenki csodálkozására hátat fordítanak ígéretes filozófiai tanulmányaiknak. Hazatérnek Libero szülőfalujába, a festőien szép és vad korzikai hegyek közé, hogy átvegyék a helyi bár üzemeltetését, és Leibniz tanításaihoz híven a szerény ivót „a lehetséges világok legjobbikává" változtassák. De hamarosan maga a pokol vendégeskedik a pultnál, nyomorult boldogságról álmodozó nyomorult emberek régi sebeit szakítva fel. A nagy kaland tragédiába torkollik. A Goncourt-díjas francia író, Jérôme Ferrari szépséges modern parabolája Szent Ágoston a földi birodalmak mulandóságáról szóló prédikációjára visszhangzik, könyörtelen élességgel idézve meg az örök átkot, amely a halandókat arra ítéli, hogy saját szemükkel lássák az általuk épített világok összeomlását, s hogy könnyön és véren át folyton újraszőjék képtelen mítoszaikat.

Jun Mi-Kjong - A ​vízisten menyasszonya 2.
Habek, ​a titokzatos vízisten arra kárhoztatott, hogy nappal gyerekként kell élnie, és csak éjszaka öltheti fel igazi, felnőtt alakját. Az emberek világából származó új asszonya, Szoa úgy hiszi, hogy egy gyerekhez adták feleségül és fogalma sincs arról, hogy a vonzó Mui valójában a felnőtt Habek. Amikor The-Ul-Csin-In elárulja Habek titkát, Szoa vakmerően arra készül, hogy ő maga deríti ki az igazságot. Azonban óvatosnak kell lennie, hogy meg ne haragítsa a szeszélyes istenségeket, beleértve nagyhatalmú és kiszámíthatatlan férjét! A vízisten menyasszonya varázslatos és romantikus történetével, lenyűgöző rajzstílusával 2006-ban Korea legnépszerűbb lányoknak szóló manhwája volt.

Jun Mi-Kjong - A ​vízisten menyasszonya 1.
Az ​elszegényedett, kétségbeesett falu, ahol Szoa eddigi életét élte, úgy hiszi, ha feláldoznak egy szép lányt Habeknek, a víz istenének, a kis közösség megmenekül, és végre eljön a rég áhított eső. Ennek érdekében vízbe veszejtik Szoát. A fiatal lány nagy meglepetésére azonban ahelyett, hogy megölné, Habek megmenti, ráadásul varázslatos királyságába invitálja, ahol egy izgalmas, új élet vár rá. A legmeglepőbb azonban maga a víz istene, és hogy mennyire különbözik attól a szörnyetegtől, akinek Szoa képzelte. A vízisten menyasszonya varázslatos és romantikus történetével, lenyűgöző rajzstílusával 2006-ban Korea legnépszerűbb szundzsong, lányoknak szóló manhwája volt.

Truman Capote - Nyári ​átkelés
Truman ​Capotet már akkor az amerikai irodalom egyik legnagyobb tehetségének kiáltották ki, amikor még csak néhány ragyogó elbeszélést publikált - így hát óriási várakozás előzte meg első regényének megjelenését. Maga a szerző sokáig úgy gondolta, hogy ez az első regény a Nyári átkelés lesz, amelyet 1943-ban, tizenkilenc évesen kezdett írni. Sokat kínlódott vele: még kereste saját hangját és a nagy témát - ambíciózus fiatalemberként olyan könyvet akart írni, amely egy csapásra az amerikai próza élvonalába és a sikerlisták élére röpíti. S aztán félretette a Nyári átkelés-t, és a lázas ihlet hónapjaiban megszületett első kisregénye, a Más hangok, más szobák: egy magányos, a szexuális identitásával küszködő fiú hátborzongató története, akiben nem volt nehéz ráismerni magára a szerzőre. Egy ideig még vissza-visszatért a Nyári átkelés ötletéhez, míg végül lemondott róla, s a kézirat is elveszett - legalábbis ezt gondolta ő maga és életművének kutatói is. Ám 2004-ben a Sotheby’s aukciós háznál mégiscsak felbukkant az iskolásfüzetekbe írt regény, és hagyatékának gondozója úgy vélte: olyan kincs került elő, amely - bár Capote nem akarta megjelentetni - mindenképp érdemes rá, hogy megismerjék az olvasók. A regény, amely egy gazdag, fiatal New York-i lány és egy szegény zsidó fiú titkos szerelmét meséli el, részben irodalomtörténeti érdekesség, egy nagy író első nekifutása a nagy prózának (s gyakran megcsillan már benne a későbbi Capote varázslatos stílusa), és ugyanakkor remek olvasmány is. Capote ragyogó beleéléssel ábrázolja a gyerekkorból még éppen csak kilépett lány érzéseit, féktelen kalandvágyát, törékenységét, a titkos kapcsolat félelmeit, az osztálykülönbségből származó vonzásokat és taszításokat - egyszóval olyan különleges alakot teremt, aki egy későbbi, egészen felejthetetlen, sugárzóan erotikus regényhősének, az Álom luxuskivitelben Cily Hebrentschének csábító és zavarba ejtő előképe.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Graham Greene - Az ​utolsó lehetőség
Graham ​Greene, akit a magyar olvasók eddig jobbára regényíróként ismernek, novellistaként sem marad el a legjobbaktól. Novelláinak világa is éppoly sokszínű, mint regényeié, amelyeknek témái természetesen sokszor visszatérnek az elbeszélésekben is: sérülékeny lelkű, kiszolgáltatott gyermekekről és serdülőkről, emberpróbáló erkölcsi döntésekről és kudarcba fúlt életekről, férfi és nő kapcsolatáról, elmaradt találkozásokról szólnak iróniával árnyalt, melankolikus történetei. Itt van azonban a másik Greene is, a Legyen szíves a férjét kölcsönadni, és A hazajáró Josephine, e jellegzetes, olykor kesernyés humorú történetek szerzője is. A Válogatott elbeszélések a mintegy fél évszázados írói pálya legkitűnőbb novelláit tartalmazza, amelyeknek legtöbbje most jelenik meg először magyarul.

Kerékgyártó István - A ​rendszerváltó
A ​rendszerváltó című regény közel negyven évet fog át, Vidra Milán életét követheti az olvasó joghallgató korától napjainkig. A történetmesélés nem folyamatos, a főhős életének jellemző csomópontjait emeli ki a szerző. A kötet origója a rendszerváltás éve, ehhez képest lépdel előre a történet, úgy, hogy minden 1990 után játszódó jelenet közé egy flashback kerül, egy visszatekintés Vidra ifjúkorára, a későszocializmus nevetségesen kisszerű világára. Tudományt gyűlölő egyetemi oktatók, kommunisztikus elveket valló, kommunába szerveződött egyetemisták, akiket a politikai rendőrség zavar szét, volt ötvenhatos klasszikafilológus, aki kazánfűtésből tartja el magát, diáklányok elcsábította tanárok és tanárok elcsábította diáklányok, ostoba, pöffeszkedő pártvezetők, kispályás titkosrendőrök, csempészitalból vásárolt filozófiakönyvek, egyházi kisközösségek magánszeánszai vonulnak föl az olvasó előtt, mint egy letűnt rendszer kisszerűségében sírni- és nevetnivaló reliktumai. Mindez sok humorral és sok szomorúsággal.

Kertész Imre - Gályanapló
A ​Gályanapló kivételes szellemi élmény, mert olyan napló, amelyben minden személyes és semmi sem esetleges, olyan írásmű, amelynek minden mondata arról tanúskodik, hogy mind a történelembe vetettség, mind a hétköznapi történések a legalkalmasabb formát jelentik a transzcendencia megélésére. Ez a könyv segít a nem-felejtésben. Segít, hogy ne felejtsük el túl hamar: diktatúrában éltünk. Egyetlen mondatában elfér negyven év tapasztalata: "Eddig a hazugság volt itt az igazság, de ma már a hazugság sem igaz." (Temesi László) "Napló-regény: legszívesebben így definiálnám. Napló, mert harminc éve vezetett följegyzéseimből áll; és regény mert végül is egy megtett útról tanúskodik. Formája, tartalma az epika örök alapképlete: a hős kihajózik, vándorol, majd megérkezik valahová. A klasszikus minta szerint persze haza kellene érkeznie. Hősöm számára azonban ez a fogalom - akárcsak mind a többi - meglehetősen problematikussá vált." (Kertész Imre) "Nekem ugyan nincsenek "identitásproblémáim". Hogy "magyar" vagyok, semmivel sem képtelenebb annál, mint hogy "zsidó vagyok"; s hogy "zsidó" vagyok mivel sem képtelenebb, mint hogy egyáltalán vagyok." (IC.L)" Én sose gondoltam arra, hogy zsidó vagyok, leszámítva a veszélyeztetettség pillanatait." (K.I)


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (103)

Jerome Ferrari - Intelem ​Róma bukásáról
Matthieu ​és Libero gyermekkoruk óta elválaszthatatlan barátok. Egy napon mindenki csodálkozására hátat fordítanak ígéretes filozófiai tanulmányaiknak. Hazatérnek Libero szülőfalujába, a festőien szép és vad korzikai hegyek közé, hogy átvegyék a helyi bár üzemeltetését, és Leibniz tanításaihoz híven a szerény ivót „a lehetséges világok legjobbikává" változtassák. De hamarosan maga a pokol vendégeskedik a pultnál, nyomorult boldogságról álmodozó nyomorult emberek régi sebeit szakítva fel. A nagy kaland tragédiába torkollik. A Goncourt-díjas francia író, Jérôme Ferrari szépséges modern parabolája Szent Ágoston a földi birodalmak mulandóságáról szóló prédikációjára visszhangzik, könyörtelen élességgel idézve meg az örök átkot, amely a halandókat arra ítéli, hogy saját szemükkel lássák az általuk épített világok összeomlását, s hogy könnyön és véren át folyton újraszőjék képtelen mítoszaikat.

Truman Capote - Nyári ​átkelés
Truman ​Capotet már akkor az amerikai irodalom egyik legnagyobb tehetségének kiáltották ki, amikor még csak néhány ragyogó elbeszélést publikált - így hát óriási várakozás előzte meg első regényének megjelenését. Maga a szerző sokáig úgy gondolta, hogy ez az első regény a Nyári átkelés lesz, amelyet 1943-ban, tizenkilenc évesen kezdett írni. Sokat kínlódott vele: még kereste saját hangját és a nagy témát - ambíciózus fiatalemberként olyan könyvet akart írni, amely egy csapásra az amerikai próza élvonalába és a sikerlisták élére röpíti. S aztán félretette a Nyári átkelés-t, és a lázas ihlet hónapjaiban megszületett első kisregénye, a Más hangok, más szobák: egy magányos, a szexuális identitásával küszködő fiú hátborzongató története, akiben nem volt nehéz ráismerni magára a szerzőre. Egy ideig még vissza-visszatért a Nyári átkelés ötletéhez, míg végül lemondott róla, s a kézirat is elveszett - legalábbis ezt gondolta ő maga és életművének kutatói is. Ám 2004-ben a Sotheby’s aukciós háznál mégiscsak felbukkant az iskolásfüzetekbe írt regény, és hagyatékának gondozója úgy vélte: olyan kincs került elő, amely - bár Capote nem akarta megjelentetni - mindenképp érdemes rá, hogy megismerjék az olvasók. A regény, amely egy gazdag, fiatal New York-i lány és egy szegény zsidó fiú titkos szerelmét meséli el, részben irodalomtörténeti érdekesség, egy nagy író első nekifutása a nagy prózának (s gyakran megcsillan már benne a későbbi Capote varázslatos stílusa), és ugyanakkor remek olvasmány is. Capote ragyogó beleéléssel ábrázolja a gyerekkorból még éppen csak kilépett lány érzéseit, féktelen kalandvágyát, törékenységét, a titkos kapcsolat félelmeit, az osztálykülönbségből származó vonzásokat és taszításokat - egyszóval olyan különleges alakot teremt, aki egy későbbi, egészen felejthetetlen, sugárzóan erotikus regényhősének, az Álom luxuskivitelben Cily Hebrentschének csábító és zavarba ejtő előképe.

Jun Mi-Kjong - A ​vízisten menyasszonya 2.
Habek, ​a titokzatos vízisten arra kárhoztatott, hogy nappal gyerekként kell élnie, és csak éjszaka öltheti fel igazi, felnőtt alakját. Az emberek világából származó új asszonya, Szoa úgy hiszi, hogy egy gyerekhez adták feleségül és fogalma sincs arról, hogy a vonzó Mui valójában a felnőtt Habek. Amikor The-Ul-Csin-In elárulja Habek titkát, Szoa vakmerően arra készül, hogy ő maga deríti ki az igazságot. Azonban óvatosnak kell lennie, hogy meg ne haragítsa a szeszélyes istenségeket, beleértve nagyhatalmú és kiszámíthatatlan férjét! A vízisten menyasszonya varázslatos és romantikus történetével, lenyűgöző rajzstílusával 2006-ban Korea legnépszerűbb lányoknak szóló manhwája volt.

Jun Mi-Kjong - A ​vízisten menyasszonya 1.
Az ​elszegényedett, kétségbeesett falu, ahol Szoa eddigi életét élte, úgy hiszi, ha feláldoznak egy szép lányt Habeknek, a víz istenének, a kis közösség megmenekül, és végre eljön a rég áhított eső. Ennek érdekében vízbe veszejtik Szoát. A fiatal lány nagy meglepetésére azonban ahelyett, hogy megölné, Habek megmenti, ráadásul varázslatos királyságába invitálja, ahol egy izgalmas, új élet vár rá. A legmeglepőbb azonban maga a víz istene, és hogy mennyire különbözik attól a szörnyetegtől, akinek Szoa képzelte. A vízisten menyasszonya varázslatos és romantikus történetével, lenyűgöző rajzstílusával 2006-ban Korea legnépszerűbb szundzsong, lányoknak szóló manhwája volt.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Graham Greene - Az ​utolsó lehetőség
Graham ​Greene, akit a magyar olvasók eddig jobbára regényíróként ismernek, novellistaként sem marad el a legjobbaktól. Novelláinak világa is éppoly sokszínű, mint regényeié, amelyeknek témái természetesen sokszor visszatérnek az elbeszélésekben is: sérülékeny lelkű, kiszolgáltatott gyermekekről és serdülőkről, emberpróbáló erkölcsi döntésekről és kudarcba fúlt életekről, férfi és nő kapcsolatáról, elmaradt találkozásokról szólnak iróniával árnyalt, melankolikus történetei. Itt van azonban a másik Greene is, a Legyen szíves a férjét kölcsönadni, és A hazajáró Josephine, e jellegzetes, olykor kesernyés humorú történetek szerzője is. A Válogatott elbeszélések a mintegy fél évszázados írói pálya legkitűnőbb novelláit tartalmazza, amelyeknek legtöbbje most jelenik meg először magyarul.

Radnóti Sándor - A ​süketnéma Isten és más bírálatok
Radnóti ​Sándor új kritikakötetében az elmúlt években írott bírálatait, elemzéseit gyűjtötte össze. A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb kritikusa páratlan bölcseleti tudással és hatalmas kíváncsisággal olvas és kutatja a magyar irodalom- és szellemtörténet fontos tradícióit, új irályait, összefüggő kontextusait; így lesz a könyv egyik izgalmas fejezete naplók és memoárok elemzése, egy másik pedig a politikai költészet újabb hullámának vizsgálata. A néhány flekkes, frappánsan tömör recenziótól a hosszabb, tanulmány léptékű bírálatokig Radnóti több műfajban is kritikusan pontos, és ahhoz a kulturális közösséghez beszél, melynek manapság nemcsak érvénye, de létezése is egyre nagyobb veszélyeknek van kitéve. Új könyvében többek között Balla Zsófia, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Kántor Péter, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos és Rakovszky Zsuzsa műveiről olvashatunk kritikai esszéket.

Kertész Imre - Gályanapló
A ​Gályanapló kivételes szellemi élmény, mert olyan napló, amelyben minden személyes és semmi sem esetleges, olyan írásmű, amelynek minden mondata arról tanúskodik, hogy mind a történelembe vetettség, mind a hétköznapi történések a legalkalmasabb formát jelentik a transzcendencia megélésére. Ez a könyv segít a nem-felejtésben. Segít, hogy ne felejtsük el túl hamar: diktatúrában éltünk. Egyetlen mondatában elfér negyven év tapasztalata: "Eddig a hazugság volt itt az igazság, de ma már a hazugság sem igaz." (Temesi László) "Napló-regény: legszívesebben így definiálnám. Napló, mert harminc éve vezetett följegyzéseimből áll; és regény mert végül is egy megtett útról tanúskodik. Formája, tartalma az epika örök alapképlete: a hős kihajózik, vándorol, majd megérkezik valahová. A klasszikus minta szerint persze haza kellene érkeznie. Hősöm számára azonban ez a fogalom - akárcsak mind a többi - meglehetősen problematikussá vált." (Kertész Imre) "Nekem ugyan nincsenek "identitásproblémáim". Hogy "magyar" vagyok, semmivel sem képtelenebb annál, mint hogy "zsidó vagyok"; s hogy "zsidó" vagyok mivel sem képtelenebb, mint hogy egyáltalán vagyok." (IC.L)" Én sose gondoltam arra, hogy zsidó vagyok, leszámítva a veszélyeztetettség pillanatait." (K.I)


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók