Ajax-loader

mdenes

Rate_positive 232 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

1221 napja velünk van 2 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (149)

David Leavitt - Az ​indiai hivatalnok
1913 ​januárjának egyik reggelén a különc, karizmatikus, és harminchét évesen már kora legnagyobb matematikusának tartott G. H. Hardynak indiai bélyegekkel teleragasztott, rejtélyes borítékot hoz a posta Cambridge-ben. Egy önjelölt matematikus zseni kusza levelét találja benne, aki azt állítja, hogy egy hajszál választja el minden idők egyik legfontosabb megoldatlan matematikai problémája, a Riemann-sejtés bizonyításától. Némelyik matematikuskollégája csupán tréfának tartja a levelet, Hardy azonban meg van győződve róla, hogy Rámánudzsan Srínivásza, a kikötőhatósági hivatalnok megérdemli, hogy komolyan vegyék. Egy Neville nevű fiatal professzor épp Madrászba készül a feleségével, Hardy pedig elhatározza, hogy többet is megtud a titokzatos Rámánudzsanról, és ha lehet, ráveszi, hogy jöjjön el Cambridge-be. Ez a döntés aztán nemcsak a maga és a barátai életére lesz nagy hatással, hanem a matematika egész történetére is. Az indiai hivatalnok – melyben olyan hírességek is felbukkannak, mint D. H. Lawrence, Bertrand Russell és Ludwig Wittgenstein – egy elismert angol matematikus és egy ismeretlen, tanulatlan matematikazseni különös kapcsolatának rendkívüli, igaz történetén alapul. David Leavitt érzelmes és lebilincselő regénye emellett az emberi kapcsolatok törékenységéről is szól, és arról a vágyunkról, hogy rendet találjunk a világban.

Covers_109781
elérhető
1

Liviu Rebreanu - Lázadás
A ​Lázadás a kor remekbe készült freskója: nemcsak a parasztságot ábrázolja benne szuggesztív erővel, de a földbirtokosokat is, a korabeli Bukarest politikai, társadalmi és szellemi életét is.

F. Scott Fitzgerald - Emlékek ​a jazzkorszakról
Szinte ​napokon belül lett ünnepelt író századunk húszas éveinek elején F. S. Fitzgerald, a névtelen New York-i hivatalnok. Regényei hatalmas példányszámban keltek el, s tízezreket fizetett a filmipar egy-egy műve megfilmesítéséért. S aztán fokozatosan következett be a művészi, anyagi és erkölcsi összeomlás, súlyos családi tragédiákkal nehezítve, míg a halál pontot nem tett Fitzgerald életére. A 44 éves korában elhunyt írót a hazai olvasó is megismerhette, minthogy a Nagy Gatsby c.regényét és novelláit Az ólomkristály címen magyarra is lefordították. Fitzgerald élete tükröződik a könyvben található dokumentumokban. Levelek, feljegyzések, önéletrajzi fogantatású elbeszélések, önéletrajzi fogantatású elbeszélések követik egymást, s az olvasó végül levonhatja a következtetést: Fitzgerald valóban egy viharos életű nemzedék tagjaként testesítette meg annak erényeit és hibáit.

Térey János - Asztalizene
Az ​Asztalizene helyszíne egy White Box nevű, törtfehérben játszó, elegáns budai étterem, az ország közepének a közepe, ahol "Tavaly mindenki meghalt". Térey János drámájának ideje pontos, meghatározza a történelemmé lett tragikus tűzijáték, a kétezres évek közepén vagyunk, szereplői harmincas-negyvenes éveikben járó nők és férfiak, kilenc nárcisztikus ember, akik kapaszkodókat keresnek egymásban, a munkájukban, a művészetben vagy a pénzben. Győző, az étterem tulajdonosa gyűjti maga köré őket, munkaadóként, barátként, feleségként, szeretőként vagy vendégként, kit mire talál alkalmasnak. Lassan lesz csak számára nyilvánvaló, hogy a viszonyrendszerben, melyben magának szánja a főszerepet, mások szemében ő a mellékszereplő. A sebész Kálmán és felesége, az ügyvéd Alma közé látszólag Delfin, az operaénekesnő furakodott be, akinél mindegyik férfi kiköt ideig-óráig, hogy megvethesse aztán őt ezért. noha neki még szíve is van - bár úgy tesz, mintha nem volna -, és ez alatt a szív alatt hordja Győző vagy Kálmán gyermekét. A white Box akvárium, a törzsvendégek életének villódzó tere, mely magába vonzza a kintet, a nagyobb összefüggések hálózatát, így lesz az Asztalizene vér nélküli korképe a magyar újközépréteg világának.

Szvetlana Alekszijevics - Fiúk ​cinkkoporsóban
"Mi ​nem egyszerűen csak rabszolgák voltunk, hanem a rabszolgaság romantikusai" - írja Alekszijevics könyve előszavában, mely mind ez ideig a legkegyetlenebb számvetés arról, mi történt Afganisztánban 1980 és 1989 között. A fehérorosz írónő az Afganisztánt megjárt katonákkal s az elesett fiaikat gyászoló anyákkal folytatott megrázó beszélgetéseit fűzte dokumentumregénnyé, elsősorban azt a kérdést vizsgálva: miként válhat az ember számára természetessé a gyilkolás. A könyv 1991-ben sokkoló erővel szembesítette az orosz társadalmat mindazzal, amit a szovjet hadigépezet Afganisztánban elkövetett, s egyúttal keserű ítéletet mond a "rabszolgaság romantikusait" kinevelő militarista rendszer fölött.

Szvetlana Alekszijevics - Utolsó ​tanúk
1985-ben ​Szvetlana Alekszijevics, egy ismeretlen, fiatal belorusz újságírónő egyszerre két könyvet jelentetett meg a második világháborúról (Nők a tűzvonalban, Utolsó tanúk), s mindkettő érzések, élmények és szenvedések szinte teljesen ismeretlen világát tárta fel. A háborús irodalomban a nők és a gyerekek addig csak mellékszereplők lehettek a férfiak mellett. Alekszijevicsnél ők kerültek a középpontba - s ezzel a női és gyermeki nézőponttal egyszeriben mintha átírta volna, pontosabbá és érzékletesebbé tette volna az addig "ismert" történelmet. Ez a két könyv aztán szerte a világban megjelent, színdarabok készültek belőlük, vitatkoztak róluk: Alekszijevicset pedig mint egy új műfaj megteremtőjét méltatták a kritikusok. Miközben a fölbolydult, széthulló Szovjetunióban sokan úgy írtak róla, mint árulóról, aki a legszentebb érzéseket tiporja sárba. Az Utolsó tanúk száz visszaemlékezést tartalmaz, csupa szívszorító történetet olyan emberektől, akik kisgyermekként vagy kamaszként élték át a második világháborút. Olyan emberektől, akiknek nem volt gyerekkoruk: sokan közülük elveszítették a szüleiket, s volt, hogy a szemük előtt végezték ki őket; sokan koncentrációs táborba kerültek; sokan a partizánok között éltek, sőt gyakran tizenkét-tizenhárom éves korukban már harcoltak is a németek ellen... És sokan egyszerűen csak éheztek, és próbálták valahogy túlélni az iszonyatot. Alekszijevics később ezt a könyvét is átdolgozta: az új változatban azok a visszaemlékezések is szerepelnek, amelyek a szovjet időkben még nem jelenhettek meg, mert túlságosan riasztó képet festettek a szovjet nép háborús hétköznapjairól. 2015-ben Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat "többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet". Az életmű eddig öt könyvből áll: Az utópia hangjai című ciklus darabjaiból, amelyek a XX. századi szovjet történelem legtragikusabb eseményeit kutatják: a nagy honvédő háborút, az afganisztáni háborút, a csernobili katasztrófát és a Szovjetunió széthullását. A Nobel-díj odaítélése alkalmából megjelentetett írásában a New Yorker "az emlékezet őrzőjének" nevezte a belorusz írónőt. Olyan emlékek őrzőjének, amelyek gyakran annyira fájdalmasak, hogy "talán jobb lenne elfelejteni őket". "Úgy képzeltük, a háború a legérdekesebb dolog az életben." * "Emlékszem, hogy irigykedtem a bogarakra: azok olyan kicsik, hogy mindig elbújhatnak valahol, bemásznak a földbe..." * "Én meg sehogy se tudtam felfogni, hogy az apám nem kel fel többet, és hogy ott kell hagynom őt az úton, a porban." * "Aki sír, ahhoz odamennek, és lelövik."

Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Szvetlana Alekszijevics - Csernobili ​ima
1986. ​április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte. Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte. Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

Szvetlana Alekszijevics - Elhordott ​múltjaink
Milyen ​embert hozott létre a "szocialista" társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, "a kommunizmus bukása" mögött? Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keres választ könyvében, de nem száraz fejtegetésekben, hanem számtalan emberi sorson keresztül. Évtizedek óta gyűjti ezeket a történeteket, a közelmúlt fáradhatatlan krónikásaként, és az emberek megnyílnak neki, mert látják, hogy igazi empátiával találkoznak. Ez a könyve immár az ötödik darabja "Az utópia hangjai" című ciklusának: ezekben a "polifonikus regény-vallomásokban" emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized. A világhírű belarusz írónő könyvei harmincöt nyelven jelentek már meg (kettő magyarul is: A háború nem asszonyi dolog; Fiúk cinkkoporsóban), számtalan díjat kapott, és a Nobel-díj legnagyobb esélyesei között is számon tarják. Könyvei alapján világszerte számos film, színdarab és rádiójáték készült.

Daniel Pennac - Foglalkozása: ​bűnbak
A ​különleges családregény-sorozat főhőse Benjanim Malausséne, hivatásos `bűnbak`, valamint számos valódi és fogadott családtagjának fenntartó és összetartó `törzsfőnök`. A kötet cselekményének középpontjában egy izgalmas, váratlan fordulatokban bővelkedő bűnügy áll. Az író szatirikus humorral, utánozhatatlanul eredeti stílusban festi le a 80-as évek Párizsát, azon belül is Belleville-t, narrátorának szűkebb hazáját. A figurák vérbő eredetisége, a különféle regiszterek bravúros kezelése, a börleszk határát súroló, de mégis valóságos szituációk, s nem utolsó sorban a szerző angyali humanizmusa; lebilincselő, felejthetetlen olvasmánnyá teszik e könyvet.

Joël Dicker - A ​Baltimore fiúk
A ​kamasz Marcus mindennél jobban csodálja két unokafivérét: a szikrázóan intelligens Hillelt és az örökbe fogadott, zabolátlan, ám nyílt szívű Woddyt. Elválaszthatatlan hármasuk egyensúlya felborul, amikor barátságot kötnek a gyönyörű és izgalmas Alexandrával, aki mindegyikük szívét megdobogtatja. Érzéseik azután sem halványulnak, hogy egyetemre mennek, és elkerülhetetlenül sodródni kezdenek a Tragédia felé. Nyolc évvel később Az igazság a Harry Quebert-ügyről elbeszélője visszatér ifjúkora színhelyére, hogy regénnyé formálja a múltat. Amint munka közben újabb és újabb titkok sejlenek fel, lassan kirajzolódik előtte a Tragédia és a családja igazi története; a családé, amelyben az összetartással együtt a féltékenység és a versengés is apáról fiúra száll. Joël Dicker 1985-ben született Svájcban, jogászként végzett, regényeit franciául írja. 2012-ben jelent meg Az igazság a Harry Quebert-ügyben című regénye, melyet több mint harminc nyelvre fordítottak le, és többek között Gouncourt- és Femina-díjra jelölték. Ez a harmadik regénye.

Jean-Christophe Rufin - Az ​abesszin
A ​török uralom alatt álló Kairóban vagyunk a XVII. és XVIII. század fordulóján. Egy kalandos kedvű fiatal orvos Abessziniába indul. A négust kellene meggyógyítania, de XIV. Lajos megbízása nyomán titkos küldetése is van. Vajon sikerül-e az expedíció? Sikerül-e beférkőznie hősünknek a magányos, bölcs, boldogtalan és méltóságteljes négus barátságába? Van-e, aki franciák és törökök, jezsuiták és római kapucinusok, nem utolsó sorban pedig a szépséges lányát épp hősünk szerelmétől féltő kairói francia konzul intrikái közepette megvédheti a világtól elzárt Abessziniát a rá váró veszedelmektől? Mit szól a fejleményekhez a párizsi udvar és maga a Napkirály? És útját állhatja-e a nagypolitika a szerelemnek? A nemzetközileg is ismert orvos-diplomata a történelmi tényeket szárnyaló fantáziával, a lenyűgöző kor- és helyismeretet izgalmas meseszövéssel elegyítő regényt írt. Méltán nyerte el vele 1997-ben az elsőkönyves szerzők Goncourt-díját.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (123)

Peter David - Robin Furth - A ​Setét Torony - A hosszú hazaút
A ​harcos egy rejtélyekkel és erőszakkal teli, kegyetlen világra született. Susan Delgado halott. Clay Reynolds és a Nagy Koporsóvadászok üldözőbe vették Rolandot és társait. A gonosz térnyerésével a ka-tet egyre közelebb sodródik a széthulláshoz. Hosszú lesz az út hazáig. Roland elveszett Maerlyn Citrancsának belsejében, és a gonosz gömbben lakozó erők kikezdik a lelkét. Két társának minden bátorságát latba kell vetni, hogy kijuttassák őt Hambryból, és épségben hazatérjenek. Ám az út során olyan gonosz erővel találják szembe magukat, amelyhez foghatót soha sem láttak még, s úgy tűnik, Roland és a ka-tet útja egyenesen a halálba vezet. A Setét Torony: A hosszú hazaút alkotóinak is megvan a maguk ka-tet-je. Első közös munkájuk, A Harcos születése átütő sikere után újra összeállt a Peter David és Robin Furth szerzőpáros, hogy folytassák ezt az izgalmas és megindító történetet. Jae Lee és Richard Isanove pedig csodálatos rajzokkal és színekkel tárja elénk Belső-Világot.

Peter David - Robin Furth - A ​Setét Torony - A harcos születése
Roland ​Deschain világa – A Setét Torony világa – harminc éve nem hagyja nyugodni Stephen Kinget. A hétkötetes regényfolyam után a szerző a képregény lenyűgöző birodalmába kalauzolja az olvasót, hogy alkotótársai segítségével szemet gyönyörködtetően szép, rajzolt lapokon elevenítse meg az epikus történetet s annak szereplőit. A képregény időrendben haladva tárja elénk Belső-Világ legendáját s az ifjú Harcos férfivá érését az első küldetés izgalmán s az igaz szerelem szenvedélyén keresztül. Jae Lee és Richard Isanove látomásszerű rajzain, és a Robin Furth közreműködésével, Peter David által képregényre átírt történetben egyedi és lehengerlő módon elevenednek meg Stephen King kreatív látomásai. Legyünk hát tanúi a Harcos születésének, és ismerjük meg, hogyan vette kezdetét Roland Deschain időtlen kalandjainak sora! Hosszú napokat és kellemes éjszakákat!

Cecilie Enger - Anyám ​ajándékai
Ez ​a regény egy norvég középosztálybeli család története a századfordulótól napjainkig: Cecil Enger családjáé. Szerető közelségben, mégis ironikus távolságtartással mutatja be őket. A családtagoknak fel kell számolniuk a régi családi otthont, mert anyán elhatalmasodott az Alzheimer-kór. Egy gondosan összekészített papírköteg azonban megússza a nagy selejtezést. Ezek anya karácsonyi ajándéklistái. Pontosan részletezi bennük, hogy mit vásárolt, mit készített, kinek mit adott és kitől mit kapott a család, ily módon lesznek a listák a szülők, testvérek, nagynénik közötti családi saga vezérfonalává. A családi sagából megismerjük anya útját, szeretett személyiségének drámai felmorzsolódását a betegség évei alatt, a bánatot és keserűséget, melyet mindennek a feldolgozása hozott magával, hogy végül ez a nagyon személyes regény megszülethessen. Nemcsak letehetetlen olvasmány hanem, – mivel a szerző újságíró – jól megírt társadalmi és politikai mikrotörténelem Norvégiáról, s egyben kivételes antropológiai vizsgálódás is az ajándékozás mibenlétéről.

Jean_mattern_szeptember
elérhető
7

Jean Mattern - Szeptember
Hamarosan ​tizenegy éve lesz, hogy a lányunk meghalt, de azt hiszem, szerette volna ezt a tervemet, büszke lett volna rám. Ez a gondolat újabb gondolatot szült, bekapcsoltam a számítógépet, és tudtam már, hogy az emlékezetem szeszélye szerint kell leírnom az eseményeket, hanyagolva a hivatalos kronológiát. Hogy megadjam a tisztességet a tizenegy sportolónak, akiknek még a nevét sem merik nyilvánosan kiejteni, attól félvén, hogy ettől megkeseredik az ünnepi hangulat; de azért is, hogy visszacsaljak a fénybe egy férfit, akiről még soha nem meséltem senkinek; aki a tizenegy koporsóval együtt éppen olyan végérvényesen eltűnt az életemből, mintha őt is meggyilkolták volna a fürtstenfeldbruck-i katonai repülőtér kifutópályáján. Sam Cole volt a neve. Egy újságíró, hajdani tudósító emlékszik vissza és írja meg napról napra 1972 szeptemberének történéseit, amikor a müncheni olimpián palesztin terroristák tartanak fogva majd ölnek meg tizenegy izraeli sportolót. Mattern regénye nem csupán személyes hangvételű tudósítás a tragikus eseményekről, hanem egy megdöbbentő és felkavaró kaland története is, melybe az elbeszélő a túszdráma közepette sodródik egy ismeretlennel. Jean Mattern 1965-ban született, közép-európai eredetű családban. Párizsban él és dolgozik. Első három regényét számos nyelvre lefordították. A Szeptember a negyedik, magyar nyelven a harmadik megjelent regénye.

Kiera Cass - The ​One - Az Igazi
A ​párválasztó kezdetekor a lányok még harmincöten voltak, de közülük csak egy nyerhet. Eljött az idő, hogy a korona végre a győztes fejére kerüljön. Amikor beválogatták a Párválasztóba, America még csak nem is álmodott arról, hogy valaha eljuthat a korona közelébe - vagy Maxon herceg szívéhez. Ahogy azonban egyre közeleg a versengés vége, és a palota falain túl fokozódik a fenyegető veszély, America rádöbben arra, hogy mennyi mindent veszíthet - és hogy milyen keményen kell küzdenie a vágyott jövőért. "Egyik kezem Maxonéban pihent, arcomat a mellkasára fektettem. Ő a fejem tetején nyugtatta az állát, így forogtunk az eső zenéjére. Abban a pillanatban biztosra vettem, hogy van közös jövőnk. Ha ilyen érzés, amikor együtt vagyunk, akkor valahogy rá fogunk találni az útra, amely visszavezet bennünket egymáshoz."

Kiera Cass - The ​Crown - A korona
A ​PÁRVÁLASZTÓT CSAK EGY IFJÚ NYERHETI MEG. A HERCEGNŐNEK PEDIG CSAK EGY SZÍVE VAN. Eadlyn Illéa első olyan hercegnője, akinek Párválasztót rendeznek, ám egyáltalán nem hiszi, hogy harmincöt kérője közül bármelyikbe is bele­szerethet. A versengés első heteiben kizárólag a napokat számolja, hogy mikor küldheti végre haza az összes fiatalembert. A palotában történő események következtében azonban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és eközben arra is ráeszmél, hogy talán mégsem tenné boldoggá, ha magányos maradna. Eadlyn még mindig nem igazán tudja elhinni, hogy rá is olyan tündérmesébe illő élet várhat, mint a szüleire húsz évvel korábban. Az embert azonban a szíve időnként nagyon is meglepi… Ezért a lánynak hamarosan olyan döntést kell hoznia, amely minden korábbinál lehetetlenebbnek és fontosabbnak bizonyul.

Kiera Cass - The ​Selection Stories 2. - Párválasztó történetek 2.
Mielőtt ​America Singer története elkezdődött volna, egy másik lány érkezett a palotába, hogy egy másik herceg kezéért versenyezzen: Maxon herceg édesanyja, Amberly. Olvasd el, hogyan találkoztak és szerettek egymásba Maxon szülei, és hogyan lett egy hétköznapi lányból királyné! Míg America Singer Aspen és Maxon herceg között habozott, barátnője Marlee pontosan tudta, mit akar – és megfizette az árát. Annak a végzetes Halloween éjaszakának a története, amely megváltoztatta Marlee és Carter életét.

Kiera Cass - The ​Selection Stories - Párválasztó történetek
Mielőtt ​America Singert beválasztották a Párválasztóba... Szerelmesek voltak egymásba Aspen Legerrel, a Hatossal... Maxon hercegnek pedig egy másik lány volt a választottja... Ismerd meg a Párválasztó-trilógia előzmény történeteit és a főszereplők családfáját, valamint olvasd el a szerzővel készült interjút, és még sok minden mást!


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (124)

Julian Barnes - Flaubert ​papagája
Geoffrey ​Braithwaite érdeklődésének középpontjába két papagáj kerül: mindkettőről az a hír járja, hogy Gustave Flaubert íróasztalán állt. Miközben a Bovaryné és az Érzelmek iskolája világhírű szerzőjének életrajzírója Nagy-Britannia és Franciaország között ingázva konokul próbálja kideríteni, melyik papagáj valódi, és melyik „hamisítvány”, egy lebilincselően izgalmas íróéletrajz, és egy gyötrelmes titkokat rejtegető kisember története bontakozik ki előttünk. A Dumáljuk meg rendesen és a Szerelem meg miegymás itthon is népszerű szerzőjének sziporkázóan szellemes és nevettető regénye egy szenvedélyes író és egy szenvedélyes olvasó nagy találkozását beszéli el, amely csodák csodájára mindkettőjüket megváltoztatja. A nemzetközi irodalmi díjak kitüntetettjének Anglia, Anglia című új regénye már a boltokban.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Jean-Christophe Rufin - Brazilvörös
Az ​orvosdiplomatából lett világhírű francia író, akit két történelmi regénye, Az Abesszin és az Iszfahán megmentése a magyar olvasók körében is méltán tett népszerűvé, ezúttal a francia történelem egyik legkülönlegesebb epizódját dolgozta fel. Az értékes brazil-, avagy festőfa honának meghódítása körüli évtizedekbe visszakalauzoló új Rufin-regényben, ahogy már megszokhattuk, ismét egymásba vegyül, áthatja és egyúttal értelmezi is egymást mese és valóság. A franciák elfeledett 'Columbusa', a 'délszaki Franciaország' megteremtésén buzgólkodó Villegagnon lovag expedíciójának igaz történetébe az ármányosan hajójára juttatott két nemesi árva, az ifjú Juste és a húgaként felcseperedett, de fiúruhában útra kelő Colombe sorsának alakulása révén nyerünk regényes bepillantást. Váratlan fordulatokban, eseményekben, indulatokban és érzelmekben bővelkedő regényük így válik egyúttal az újkor nagy konfliktusának, az önmagát egyetemesnek hívő európai civilizációt a 'vadak' érzéki világával ütköztető, jót és rosszat egyaránt hozó, építő és romboló, éltető és pusztító találkozásának a krónikájává. A Brazilvörös is jóval több, mint történelmi kalandregény. Rufin kitágítja a műfaj kereteit, és nagyívű, voltaire-i példázatot ad a világ hallatlan sokszínűségéről és arról, hogy az ember mindig ezernyi lehetőség közül választ.

John Osborne - Dühöngő ​ifjúság / Look Back in Anger
Három ​huszonéves fiatal egy szobába zárva, munka nélkül őrlődik. A szerelmes lány kiszolgálja a fiúkat. Jimmy szenved és sajnálja magát. Cliff sajnálja Jimmyt. Alison elhagyja Jimmyt, aztán mégsem. Feltűnik Helena, aztán eltűnik. Mi lesz Jimmyvel, hogyan lehet mindezt ép ésszel túlélni? Tudjuk jól, hogy túl lehet, hiszen már átéltük. És milyen jó lenne újra húsz évesen! Jimmy Porter plays trumpet badly. He browbeats his flatmate, terrorizes his wife, and is not above sleeping with her best friend-who loathes Jimmy almost as much as he loathes himself. Yet this working-class Hamlet, the original Angry Young Man, is one of the most mesmerizing characters ever to burst onto a stage, a malevolently vital, volcanically articulate internal exile in the dreary, dreaming Siberia of postwar England. First produced in 1956, Look Back in Anger launched a revolution in the English theater. Savagely, sadly, and always impolitely, it compels readers and audiences to acknowledge the hidden currents of rottenness and rage in what used to be called „the good life.”

Vonalkod
elérhető
135

Tóth Krisztina - Vonalkód
Vonalkód ​- ez a különleges jel díszített mindent, ami a hetvenes években Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát - és kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A Vonalkód novelláiban egyik legnépszerűbb költőnk a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg e kort: részvéttel, de nem sajnálattal ír szorongásról, kitaszítottságról, "hiszen gyereknek lenni még így is jó volt. Valamennyire."

Chigozie Obioma - Halászok
Egy ​feltörekvő nigériai család négy fiúgyereke, Ikenna, Boja, Obembe és Benjamin, miután banktisztviselő apjuk otthonuktól ezer kilométernyire kap állást, anyjuk tudta nélkül eljár a tiltott folyóhoz halászni. Hat hétig titkolóznak, amikor egy szomszéd leleplezi őket, de még az árulásnál is nyomasztóbb élmény számukra találkozásuk a környék veszélyes őrültjével, aki szörnyű jóslattal sújtja őket. Abulu azt jövendöli, hogy a legidősebb fivér egyik testvére, egy halász keze által leli halálát. Igyekeznek tudomást sem venni a jóslatról, de ettől fogva gyökerestül megváltozik az életük. Hiába próbálnak eleget tenni az apai elvárásnak, hogy orvos, pilóta, ügyvéd, mérnök váljék majd belőlük, lelkük mélyén érzik, hogy a tragikus sors beteljesülése ellen kell felvenniük a harcot. Az egyszerűnek látszó, biblikus-mitologikus történet a klasszikus és a modern, a hagyományos és az új konfliktusából nő nagyívű, friss hangú regénnyé. Chigozie Obioma (1986) fiatal, elsőkönyves nigériai származású, angolul író szerző. Elbeszélői stílusában ősi folklorisztikus elemekkel ötvözi a klasszikus arisztotelészi tragédia, az afrikai és a nyugati regény hagyományait. Halászok című regényét számos irodalmi díjjal jutalmazták, 22 nyelvre lefordították. Obioma a Nebraska-Lincoln Egyetemen tanít írástechnikát.

William Styron - Virginia, ​reggel
Legújabb ​műve, ez a három elbeszélés, az öngyógyítás újabb állomása: az író élete válságának okait, mint a kötet alcíme is jelzi, a gyermek- és ifjúkor táján keresi. A húsz-, tíz- és tizenhárom éves kori történetek közül az első katonakori élmény: a szerzőt - aki mindhárom elbeszélésben Paul Whitehurstnek nevezi magát -, az újdonsült tengerészgyalogost az nyomasztja, hogy nem vetik be, csupán csalinak használják őket egy csendes-óceáni ütközetben - a férfias megmérettetés pedig elmarad.

Tótfalusi István - Idegen ​idézetek szótára
Szállóigék, ​mottók, aforizmák, közmondások görög, latin, angol, francia, német, olasz, spanyol és más nyelveken; magyar fordításukkal és irodalmi, művelődéstörténeti hátterükkel együtt - kell ennél több a szórakoztató ismeretszerzéshez?


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (113)

Jean-Christophe Rufin - Brazilvörös
Az ​orvosdiplomatából lett világhírű francia író, akit két történelmi regénye, Az Abesszin és az Iszfahán megmentése a magyar olvasók körében is méltán tett népszerűvé, ezúttal a francia történelem egyik legkülönlegesebb epizódját dolgozta fel. Az értékes brazil-, avagy festőfa honának meghódítása körüli évtizedekbe visszakalauzoló új Rufin-regényben, ahogy már megszokhattuk, ismét egymásba vegyül, áthatja és egyúttal értelmezi is egymást mese és valóság. A franciák elfeledett 'Columbusa', a 'délszaki Franciaország' megteremtésén buzgólkodó Villegagnon lovag expedíciójának igaz történetébe az ármányosan hajójára juttatott két nemesi árva, az ifjú Juste és a húgaként felcseperedett, de fiúruhában útra kelő Colombe sorsának alakulása révén nyerünk regényes bepillantást. Váratlan fordulatokban, eseményekben, indulatokban és érzelmekben bővelkedő regényük így válik egyúttal az újkor nagy konfliktusának, az önmagát egyetemesnek hívő európai civilizációt a 'vadak' érzéki világával ütköztető, jót és rosszat egyaránt hozó, építő és romboló, éltető és pusztító találkozásának a krónikájává. A Brazilvörös is jóval több, mint történelmi kalandregény. Rufin kitágítja a műfaj kereteit, és nagyívű, voltaire-i példázatot ad a világ hallatlan sokszínűségéről és arról, hogy az ember mindig ezernyi lehetőség közül választ.

Andrea Levy - A ​citromfa gyümölcse
Faith ​Jacksonnak remek állása van a tévénél, szuper lakása, bár egyik sem teljesen tökéletes, ahogy a kapcsolata sem basáskodó, ám szerető családjával. Amikor a szülei bejelentik szándékukat, hogy visszaköltöznek Jamaicába, az otthonukba, mérges lesz és zavarodott. A humoros és szenvedélyes regény számtalan karakter segítségével olyan világokon utaztatja végig az olvasót, mint Kuba, Panama, Harlem és Skócia.

Vonalkod
elérhető
135

Tóth Krisztina - Vonalkód
Vonalkód ​- ez a különleges jel díszített mindent, ami a hetvenes években Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát - és kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A Vonalkód novelláiban egyik legnépszerűbb költőnk a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg e kort: részvéttel, de nem sajnálattal ír szorongásról, kitaszítottságról, "hiszen gyereknek lenni még így is jó volt. Valamennyire."

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Julian Barnes - Flaubert ​papagája
Geoffrey ​Braithwaite érdeklődésének középpontjába két papagáj kerül: mindkettőről az a hír járja, hogy Gustave Flaubert íróasztalán állt. Miközben a Bovaryné és az Érzelmek iskolája világhírű szerzőjének életrajzírója Nagy-Britannia és Franciaország között ingázva konokul próbálja kideríteni, melyik papagáj valódi, és melyik „hamisítvány”, egy lebilincselően izgalmas íróéletrajz, és egy gyötrelmes titkokat rejtegető kisember története bontakozik ki előttünk. A Dumáljuk meg rendesen és a Szerelem meg miegymás itthon is népszerű szerzőjének sziporkázóan szellemes és nevettető regénye egy szenvedélyes író és egy szenvedélyes olvasó nagy találkozását beszéli el, amely csodák csodájára mindkettőjüket megváltoztatja. A nemzetközi irodalmi díjak kitüntetettjének Anglia, Anglia című új regénye már a boltokban.

John Osborne - Dühöngő ​ifjúság / Look Back in Anger
Három ​huszonéves fiatal egy szobába zárva, munka nélkül őrlődik. A szerelmes lány kiszolgálja a fiúkat. Jimmy szenved és sajnálja magát. Cliff sajnálja Jimmyt. Alison elhagyja Jimmyt, aztán mégsem. Feltűnik Helena, aztán eltűnik. Mi lesz Jimmyvel, hogyan lehet mindezt ép ésszel túlélni? Tudjuk jól, hogy túl lehet, hiszen már átéltük. És milyen jó lenne újra húsz évesen! Jimmy Porter plays trumpet badly. He browbeats his flatmate, terrorizes his wife, and is not above sleeping with her best friend-who loathes Jimmy almost as much as he loathes himself. Yet this working-class Hamlet, the original Angry Young Man, is one of the most mesmerizing characters ever to burst onto a stage, a malevolently vital, volcanically articulate internal exile in the dreary, dreaming Siberia of postwar England. First produced in 1956, Look Back in Anger launched a revolution in the English theater. Savagely, sadly, and always impolitely, it compels readers and audiences to acknowledge the hidden currents of rottenness and rage in what used to be called „the good life.”

Julian Barnes - Anglia, ​Anglia
A ​multimilliárdos Sir Jack Pitman - akinek már mindene megvan az égvilágon - élete betetőzéseként egy egész ország tulajdonosa akar lenni. E célra kiszemel egy szigetet, ahová Angliát óhajtja áttelepíteni kicsiben: a Buckingham-palotát, az emeletes buszokat, a bobbykat, Robin Hoodot és a sherwoodi erdőt, egyszóval mindent, ami ANGLIA. A fiatal Martha csatlakozik Sir Jack tervezőcsapatához, és bár vannak kételyei, a busás fizetésért részt vesz a munkában. Időközben azonban fény derül Sir Jack egy sötét titkára, így Martha és szövetségesei átveszik a hatalmat a sziget felett. Sir Jack természetesen csak a bosszúra vár... A Dumáljuk meg rendesen és a Szerelem meg miegymás itthon is népszerű szerzőjének sziporkázóan szellemes és nevettető regénye gúnyos korrajz egy olyan világról, ahol minden eladó, és ahol semmi sem az, aminek látszik.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók