Váci Egyházmegyei Könyvtár

Kamarás István - Erkölcstan
Készült ​a középiskolák 11. évfolyama számára "Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat." A. De Mello: A csend hangjai

Ismeretlen szerző - Imádkozzunk ​a családunkért!
A ​Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2011-es esztendőt a családoknak szenteli. A Család Éve 2010. december 26-án kezdődött, és egészen 2011. december 30-ig tart. Ez idő alatt az Egyház kiemelkedő figyelmet szentel a keresztény családoknak. A Család Éve alkalmából dr. Veres András megyéspüspök úr egy imádságos könyv kiadását kezdeményezte. Támogatásának köszönhetően a Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó gondozásában megjelent a Szombathelyi Egyházmegye Család Éve alkalmából összeállított imakönyve Imádkozzunk a családunkért! címmel. A kiadvány fő célja, hogy benne minden korosztály (nagyszülők, szülők, fiatalok, gyermekek) megtalálja a neki leginkább megfelelő imádságot adott élethelyzetétől függően (házasság és gyermekvállalás előtt állók, ifjú házasok, egyedülállók, özvegyek). Az imádságok széles skálája jelenik meg a kiadvány lapjain: litániák, felajánlások, keresztutak, de verseket és egyéb prózai szövegeket is tartalmaz. ,,Az imádságra való nevelés elsődleges és szükségszerű összetevője a szülők konkrét példája és életük tanúságtétele" - ezért ebben az esztendőben imádkozzon mindenki még buzgóbban, hogy erősödjön hitben és lélekben, s ezáltal táplálja gyermekeinek, családjának hitét is! Hiszen ,,az olyan édesapa és édesanya, aki együtt imádkozik gyermekeivel, gyermekei szívének mélyén olyan mély nyomot hagy, amelyeket az élet későbbi eseményei nem tudnak kitörölni." Jó szívvel ajánljuk a Családok imakönyvét minden hívő - legfőképpen pedig a hitben elmélyülni, megerősödni vágyó családok - figyelmébe, különböző alkalmakra, együtt és külön imádkozáshoz, lelki elmélyüléshez, útkereséshez, megerősítéshez.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Szent-Gály Kata - Imádságtöredékek
"Az ​imádság: szívünk felemelése Istenünkhöz. A virágos szavak kelléktára nem szükséges. A felemelés a lényeg, s ez történhet teljesen hangtalanul is."

Britt G. Hallqvist - Imádságok ​gyermekeknek
Britt ​G. Hallqvist gyermek imádságoskönyve, amiből a fordítás készült, 1984-ben már a 13. kiadásban jelent meg, ezt 1996-ban Magyarországon nyomtatták ki svédül, részben anyagi okokból 1997 karácsonyán fordítottam le. Örömömet leltem, saját hangomra találtam benne. Britt G. Hallqvist 1998-ban hunyt el késő öregkorában. Több gyermekkönyv szerzője, társszerzője, fordítója volt Az 1975- ben a Móra Könyvkiadónál megjelent Mai svéd gyermekversek egyik szerzője. („Ami a szívedet nyomja", Tótfalusi István fordítása). Britt Hallqvist neve ismerős egyházunkban is. Sajtóosztályunk három kiadásban jelentette megfordításomban a Ma így imádkozzatok című válogatást egy svéd imakönyvből. Ebben a kötetben a költőnő több saját imádsága és fordítása is szerepel.

Ismeretlen szerző - Krisztus ​hív téged is
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Tibor - Szathmáry Sándor - Zsoltáros-naptár
Uram! ​ Vezetőt választunk vezetni minket, És szolgát szentelünk szolgálni Téged. Uram! Küldd el hozzánk a Te szolgáid, hogy megmutassák az utat amely Tehozzád, a békébe, Amely embert emberhez vezet. Szentgyörgyi Albert (Második zsoltár: A vezetők, részlet) Föltétel volt: Megmarad a nyomda! És azután, bár elesett Várad A betű szökött, tovább Kolozsvárnak, Hogy az Igét híven sokszorozza. Kozma László (A Váradi Biblia, részlet) „Az egészséges tudomány egyedül az igazság szolgálatában áll. Ebben a szolgálatban van a tudomány szabadsága... Az egészséges tudomány az, amit a világ nem szenvedhet el. Az igazi tudomány mindig a tények elfogulatlan tanulmányozásán alapszik. Ebből fakad a szolgálat törvénye. Csak az egészséges tudomány áll szolgálatában az igazságnak és a nemzet egészségének az alapja..." Makkai Sándor (A tudomány szabadsága és a szolgáló értelem, részlet)

Ismeretlen szerző - "Uram, ​taníts minket imádkozni!"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Xeravits Géza - A ​zarándokénekek
A ​kötet a Biblia egy kitüntetett szöveghelyét, a 120. Zsoltártól a 134. Zsoltárig tartó részeket vizsgálja és értelmezi. A Zsoltároskönyv e tizenöt költeményét mindenekelőtt felirataik fűzik össze. Csak ezeknél találjuk meg ugyanis azt a sajátos elnevezést, amelyeknek tulajdonképpeni jelentése a bibliaértelmezés történetében nagyon sok vitát váltott ki. A sokféle jelentésben az a közös, hogy ugyanabból az igei gyökből származik, amelynek alapjelentése „felmenni”. A Zarándokzsoltárok, a Lectio divina sorozat legújabb kötete száraz, szilárd táplálék. A fiatal tudós szerző az imaszöveg, mint istentapasztalat genezisét és áthagyományozódását vizsgálja. Az inspirált, hitünk szerint kinyilatkoztatott ősi zsoltári imádságokhoz tisztelettel, mégis nagy bátorsággal közelít. Otthonosan mozog a biblikus szakirodalomban, az ősi kéziratok és a költészet világában. Az exegézis nehéz fegyverzetével szóra bírja a feledés és homok fedte írásokat, hogy az imaszövegek, a kommunikáció születését megértse, és velünk megossza.

Xeravits Géza - Morzsák ​Dánieltől Bárukig
A ​Krisztus születése körüli időszak zsidóságának gazdag irodalmi öröksége -- legyen az a mi szempontunkból , , kanonikus\" vagy , , biblián-kívüli\" -- kiemelkedő fontosságú adatokkal szolgál a zsidó-keresztény kultúrkör szellemi formálódásáról az ókorban. E kötet néhány kisebb írást gyűjt egybe, amelyek azt tűzték ki célul, hogy a korai zsidóság irodalmának művészi vagy teológiai jellegzetességeit tárgyalják.

Xeravits Géza - A ​deuterokanonikus könyvek
A ​deuterokanonikus könyvek a zsidóság története egy hosszú periódusának rendkívül változatos irodalmi terméséből őriztek meg számunkra egy majdhogynem átfogó képet. Teológiájukat illetően továbbvezetik a Héber Biblia gondolatmenetét, sok esetben közvetlenül reflektálnak az abban felmerülő kérdésekre. Eszmetörténeti jelentőségüket a keresztény teológiai kutatás számára pedig mi sem biztosítja jobban, mint az a természetesség, ahogy a születő kereszténység irodalmi működése során ezekre az iratokra tekint. A kötet ezen irodalomhoz nyújt részletes bevezetést, történeti, irodalmi és teológiai szempontokat figyelembe véve.

Heidl György - Xeravits Géza - „Sebeiben ​van gyógyulásunk”
Ebben ​a könyvben két, a Szentírás, a teológia, a tudományos kutatás, de elsősorban Jézus Krisztus mellett elkötelezett ember beszélget személyes és tudományos kérdésekről. Xeravits Gézát, az ószövetségi Szentírás, a Qumráni iratok, a zsinagógai művészet kutatóját nem csupán életének eseményeiről, hanem lelki és szellemi útjáról is faggatta Heidl György.

John Osborne - Dühöngő ​ifjúság
Három ​huszonéves fiatal egy szobába zárva, munka nélkül őrlődik. A szerelmes lány kiszolgálja a fiúkat. Jimmy szenved és sajnálja magát. Cliff sajnálja Jimmyt. Alison elhagyja Jimmyt, aztán mégsem. Feltűnik Helena, aztán eltűnik. Mi lesz Jimmyvel, hogyan lehet mindezt ép ésszel túlélni? Tudjuk jól, hogy túl lehet, hiszen már átéltük. És milyen jó lenne újra húsz évesen!

Örkény István - "Rózsakiállítás"
_Az ​író vallomása:_ ___Ma már mindannyian tudjuk - ha a magunk ámítására le nem tagadjuk -, hogy életünk szakadatlan szerepjátszás. Tudni véltük azt is, hogy minden pózt, álruhát és jelmezt levetünk azon a küszöbön, amely a létből a nemlétbe vezet át. Kegyelettel idéztük az eltávozottak "utolsó szavait", hisz akkor már nem lehet, mert nem is érdemes hazudni. A halál közelsége - ezt hisszük és valljuk évezredek óta - kiszólít ugyan a létezésből, de megtisztít a hiúságtól, önzéstől, nagyravágyástól, képmutatástól, és fölment minden manipuláció alól. ___Mindez igaz volt máig, de ma már nem egészen az. Végső magányunk perceit is kisajátíthatja a technika; utolsó sóhajtásunk megörökíthető, sokszorosítható, többféle hullámhosszon és akárhány csatornán sugározható, milliók képernyőjére rávetíthető. Szereppé válhat egyetlen őszinte gesztusunk: az agóniánk. ___Ezt a szerepet, három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körülöttünk. Nem történik velük se más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, de ami történik, ővelük másképpen történik; erről a _másról_ szól e kisregény.

Jerome K. Jerome - Három ​ember kerékpáron
Ebben ​a könyvében a szerző Három ember egy csónakban című, világhírű regénye hőseinek újabb kalandjait meséli el. A hősök egy kicsit közben megöregedtek, családot alapítottak, s most szabadságra készülődnek - Németországba. De nemcsak a hősök, azok fölött a megfigyelések fölött is eljárt kissé az idő, melyeket utazásuk során tettek. Viszont Jerome K. Jerome regényeiben úgysem a környezet leírásán van a hangsúly, hanem azokon a bájos, hihetetlen és roppant mulatságos kalandokon, melyeken hősei keresztülmennek. Ezek a kalandok pedig soha nem öregednek meg.

Pierre Teilhard de Chardin - Az ​emberi jelenség
Pierre ​Teilhard de Chardin 1939 augusztusában, a II. világháború kitörésének előestéjén Pekingbe érkezik, ahol hét évet tölt. Ekkor írja meg fő művét, Az emberi jelenséget. "Továbbra is igyekszem tisztázni és pontosan lerögzíteni meglátásaimat, meghatározni az Ember helyét a Világmindenségben. Értesültem arról, hogy könyvem megérkezett Rómába, és három hónap óta revízió alatt van. Nem remélek kedvező véleményt: pedig mennyire kívánatos lenne, hogy egy katolikus nyíltan és keresztény módra nyilatkozzék azokról a kérdésekről, amelyekkel a mai élenjáró tudományos gondolkodás foglalkozik! A kérdés ma már nem csupán merő spekuláció dolga. Maga a mostani világégés veti fel az emberiség jövőjének problémáját"-írja barátjának. Pierre Teilhard de Chardin félelmetes korban élt. Tanúja volt a modernista válságnak és az általa okozott aposztáziáknak: kiűzték országából igazságtalan politikai viszályok következtében: amikor pedig elérkezik a férfikorba, a rettenetes 1914-es világháború ragadja magával. Néhány évvel később forradalmak rázkódtatják meg azokat a társadalmakat, amelyek századokon át mozdulatlanoknak tűntek. Látja, amint a vad erők elszabadulnak, és az egész világot egy második világháborúba sodorják. Kínában (Pekingben) van, amikor felrobban az atombomba Hirosimában és Nagaszakiban. Őt magát nem értik meg, és hallgatásra ítélik, szorongásoktól szenved, amelyek időnként szinte összezúzzák. Lett volna rá oka, mint sokaknak, hogy bezárkózzék a magányba, és elhagyja a cselekvés területét. De magatartása egészen más. Nem a kiábrándultságot, nem is a keserűséget viszi át a gyakorlatba és prédikálja maga körül, hanem az optimizmust. Nem ócsárolja az emberek akarhatnámságát és a világ zűrzavarát, elvből visszautasítja, hogy higgyen a rosszban: amikor kénytelen megtapasztalni, akkor is azt veszi észre, ami megment, nem azt, ami elítél. Olyan szellemi magatartás ez, gondolhatná az ember, amely nemigen teszi lehetővé, hogy elérje az igazságot! De vajon, ellenkezőleg, nem éppen ezzel, egyedül ezzel a magatartással fedezhetjük fel az igazságot?

Alceste Santini - Ezeréves ​az orosz egyház
Ebben ​a könyvben nem egy ateista szerző mondja el a véleményét egy hatalmas egyház és nép keresztény hitéről, annak múltjáról, jelenéről és perspektíváiról, hanem a legilletékesebb: maga a moszkvai pártiárka. Pimen pátriárka ritka módon egyesíti magában a mélyen hívő keresztény főpásztor bölcsességét a szovjet valóságban élő főpap politikai okosságába. Megnyilatkozásai mégsem taktikusak vagy üres frázisok, hanem a lényeget pontosan megfogalmazó reális válaszok Alceste Santini olasz kommunista újságírónak az egész orosz-szovjet valóságot átívelő kérdéseire. Pimen pátriárka ritka módon egyesíti magában a mélyen hívő keresztény főpásztor bölcsességét a szovjet valóságban élő főpap politikai okosságával. Pimen pátriárka e kötetből úgy lép ki elénk, mint a gorbacsovi glasznoszty egyengrangú partnere.

Jáki Szaniszló - Biblia ​és tudomány
Első ​pillantásra úgy tűnik, hogy a Biblia és a természettudományok alapvető ellentétben állnak egymással. Azonban ha a Bibliát és tudományokat igazi jelentőségükben vizsgáljuk, kitűnik, hogy kölcsönösen függenek egymástól, mind a fogalmi, a történelmi szinten. E könyv rámutat arra is, hogy teljesen elhibázottak azok az erőfeszítések, amelyek a Bibliát a világegyetem fizikai kifejlődéséről szóló tankönyvnek akarják tekinteni. De éppoly téves minden olyan próbálkozás is, amely a tudomány által akarja bizonyítani a világegyetem abszolút keletkezését. Ebben a könyvben a tudomány megkapja az őt megillető helyet, de a Biblia is, mint olyan dokumentum, amelyet Isten maga adott az ember számára. Nem kevésbé nyer igazolást az emberi elme, mely Isten képére teremtetett. Ez a gondolat különös hangsúllyal jelentkezik a bibliai csodákkal foglalkozó fejezetekben. A Biblia és a tudomány viszonyának ezeket a pozitív és negatív vetületeit mutatja be ez a könyv, melynek szerzője világszerte elismert tekintély a tudomány és vallás viszonyát illetően. Jáki Szaniszló magyarországi születésű bencés pap, a teológiai és a fizikai tudományok doktora és közel negyven könyv szerzője. Jáki atya a Pápai Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja és a Templeton-díj 1987. évi nyertese.

Barsi Balázs - Az ​egyszülött fiú
Az ​1997-es egyházi évben a pesti ferences templomban tartott konferenciabeszéd-sorozat keretében, illetve az egyetemi templomban és a Margit körúti ferences templomban elhangzott beszédek gyűjteménye.

Dr. Gyökössy Endre - Isten ​elfelejtett nyelve, az álom
Van ​értelme, megfejtése az álomnak? Valóban hihetünk álmainkban? Tényleg olvashatunk álomfejtéseket a Bibliában? Hogyan ismerhetem meg és lehetek "jóban" a bennem lakó felebaráttal? Mi a különbség az álom, a látomás és a vízió között? Tényleg Isten üzen az álmok által? És a legfontosabb: hihet-e egy keresztény az álomfejtésben?

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Makkai László - A ​reneszánsz világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Gillingham - A ​Rózsák Háborúja
"Anglia ​történetét a bakónak kellene megírnia"– vélte Voltaire, s talán nemcsak a Rózsák Háborújára, hanem a Tudorok véres uralmára is gondolt. Shakespeare királydrámái nyomán is az a benyomásunk, hogy a Lancaster- és a York-ház viaskodása sok évre vérbe borította Angliát. Most más kép tárul elénk: páncélos vitézek dulakodnak a völgyben, miközben a domboldalon békésen ballag ökrei nyomában a parasztember. S a városokban épp ez idő tájt születik meg a könyvnyomtatás; tömegek lesznek írástudóvá. Igaz, a kis seregek vívta ütközetek után lenyakaznak a harcmezőn néhány áruló főurat más áruló főurak, de a polgárháborúkra jellemző tömegmészárlásnak semmi nyoma a krónikákban. Megismerünk végül egy daliás férfiút is: Gloucester a neve, másként III. Richárd, aki a Tudor-korszakban púpos szörnnyé torzul. Vagyis a 15. századi Angliára nem jellemző a mondás: "Fegyverek közt hallgatnak a múzsák"; a feudális anarchia közben nem törik meg a klasszikus tőkés fejlődés felé vezető folyamat.

Szabó Magda - A ​szemlélők
_A ​szemlélők_ - ha úgy tetszik - voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. _Szabó Magda_

Alfred Christlieb - Bizonyságaid ​- örökkévaló örökségem
“Christlieb ​írásmagyarázatainak az a különlegessége, hogy tele van életbölcsességgel, de nem száraz tanítás formájában, hanem élő példákban lépnek ezek elénk, Még a gyermekek is megérthetik. Vedd és olvasd, hálás leszel!” – írja előszavában Karl Stegeman.

Josemaría Escrivá - Barázda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
"Csalóka ​mű Madách Tragédiája, mert a felszínen a cselekmény jól követhető: Lucifer pimaszsága, a rabszolga halála, Keplerné hűtlensége, az Eszkimó félelme. Az alapkérdés, a mélység is érthető: ha nem tudjuk, miért létezünk, akkor legalább küszködjünk derekasan. De a kettőt összefűző gondolatszövet már nehezen érthető, könnyen elsiklik fölötte olvasó is, rendező is. Mit mond pontosan az ironikus Lucifer, a hímsoviniszta Ádám, és végül az Úr, aki mellébeszél? Ezt kívánjuk kibogozni, az eddigi kiadásoknál jóval alaposabban. E célból Madách eredeti szövegével párhuzamosan, a szemközti könyvoldalon prózai fordítást adunk mai magyar nyelven." Nádasdy Ádám

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Doromby Endre - Spanyolország
Spanyolország ​más... - hirdetik a prospektusok. Más mint "odaát Európában". Mintha nem is Pireneusok, hanem a végtelen óceán választaná el Európától. Európa a Pireneusoknál végződik - csipkelődnek a franciák. De Gibraltárnál kezdődik - tartják büszkén a spanyolok. S ami ebből igaz: Afrika közelsége éppúgy meghatározó, mint az elválasztó Pireneusok. De e hegység nemcsak elválaszt, össze is köt. A vitát nem tudjuk eldönteni, annyi azonban bizonyos, hogy a hazánk területénél több mint ötször nagyobb Spanyolország kontinensünkön belül külön, sajátos világ; szinte bejárhatatlan, s az ország egyes részei között a távolságok szokatlanul nagyok. Tájai változatosak és a komor kantábriai vagy pireneusi hegyvidékek és a derűs Andalúzia, a napfényben csillogó földközi-tengeri part és a kopár-zord Meseta között számtalan, gyakran meghökkentő átmenet, változat tárul elénk. Mindez nemcsak tájaira, városaira, de egyes tájainak lakosaira is vonatkozik. Legalább ilyen változatosak, színesek az ország művészeti látnivalói. Föníciaiak, ibérek, görögök, punok és a rómaiak keze nyomával éppúgy találkozunk itt, mint a nyugati gótok vagy az arabok csodálatos alkotásaival. Az általunk ismert európai stílusirányzatok: a román stílus, a gótika a reneszánsz Hispánia földjén sajátos spanyol vonásokat vesznek fel, s még az Európaszerte szinte egységes megjelenésű barokk is - a churriguerizmus által - másutt nem észlelhetően jelentkezik Spanyolországban. Ezerarcú tájak, nagyszerű műemlékek, műalkotások, pezsgő életű nagyvárosok, forgalmas kikötők és múltjukba merült fehér falvak, felhőkarcolók és barlanglakások - ez mind Spanyolország. A látnivalók olyan gazdagsága fogadja az utast, amely eleve kizárttá teszi, hogy már első alkalommal - akárcsak hozzávetőlegesen - megismerhesse az országot. Ne hajszoljuk ezért az elérhetetlent! A földön járó átlag utasnak, és sokan vagyunk ilyenek, legfeljebb a legkiemelkedőbb látnivalók futólagos megtekintésére van ideje, lehetősége. Ily kompromisszum tudatában alakult ki a magyar utasok hagyományos útvonala: Barcelona a Costa Bravával, Madrid és Escoriállal és Toledóval (netán még Segovia és Ávila), az elhagyhatatlan három andalúziai város: Córdoba, Sevilla, Granada; a tengerparton talán még Málaga és Valencia. Ez az oka annak, hogy terjedelemhez kötött könyvünk ezeket a helyeket tárgyalja behatóbban, a hagyományos útvonalon kívül esőket inkább csak leltárszerűen sorolja fel. Arra törekedtünk, hogy könyvünket egyformán használhassák a vonattal és a gépkocsival utazók, ezért a jelentősebb helyeket összekötő útvonalakon adódó látnivalókat is felsoroljuk. Könyvünk - a Spanyolországról teljes áttekintést adó általános rész után - történelmi országrészek szerint ismerteti az országot, s Barcelonából kiindulva Aragónián, Navarrán át a Baszkföldig kalauzolja el az utast. Madrid és tágabb környékének ismertetése után az északi, északnyugati részek (León, Asztúria és az atlanti-tengerparti Galícia) legfőbb nevezetességeire hívja fel a figyelmet. Ezt követően az átmeneti területeknek minősülő Extremadurán és Új-Kasztília déli részein át vezeti az utast a "mindenki úticélja" Andalúzia három városába: Córdobába, Sevillába és Granadába. A napfényes tengerpart és a szigetek ismertetésével fejeződik be a könyv utazási része. A harmadik részbe - szokás szerint - a hasznos tudnivalókat foglaltuk össze, a körülményekhez mérten igyekezve, hogy ha mindenre vonatkozó konkrét útmutatást (szállás, étkezés, idegenforgalmi tájékoztatás) nem is tudunk adni, mindenkor feltüntessük azokat a szerveket, amelyektől az utasok a helyszínen megszerezhetik e fontos felvilágosításokat. Az olvasó sokszor szívesen venné, ha a számára oly lényeges árakról is pontos információt kaphatna. A szinte folyamatos áremelkedések miatt erre nem vállalkozhattunk, viszont rövid összefoglalást adunk a szerkesztés lezárásakor fennálló árakról. A szerző kérésének tesz eleget a Kiadó annak megemlítésével, hogy az útikönyv szemléletessé tételéhez a szerző néhai Megyer József hozzájárulásával felhasználta az elhunyt kilencéves ottléte alatt összeállított spanyolországi naplójának egyes részleteit. A földrajzi részben Hegedűs Ernő, a Kanári-szigetekről szóló fejezetben pedig László Ágota nyújtott neki segítséget. Reméljük, hogy útikönyvünk jó tanácsadója, hasznos vezetője lesz az olvasónak a szép Spanyolország - ha nem is teljes de rendkívül sokoldalú - megismeréséhez.

John Gillingham - A ​Rózsák Háborúja
"Anglia ​történetét a bakónak kellene megírnia"– vélte Voltaire, s talán nemcsak a Rózsák Háborújára, hanem a Tudorok véres uralmára is gondolt. Shakespeare királydrámái nyomán is az a benyomásunk, hogy a Lancaster- és a York-ház viaskodása sok évre vérbe borította Angliát. Most más kép tárul elénk: páncélos vitézek dulakodnak a völgyben, miközben a domboldalon békésen ballag ökrei nyomában a parasztember. S a városokban épp ez idő tájt születik meg a könyvnyomtatás; tömegek lesznek írástudóvá. Igaz, a kis seregek vívta ütközetek után lenyakaznak a harcmezőn néhány áruló főurat más áruló főurak, de a polgárháborúkra jellemző tömegmészárlásnak semmi nyoma a krónikákban. Megismerünk végül egy daliás férfiút is: Gloucester a neve, másként III. Richárd, aki a Tudor-korszakban púpos szörnnyé torzul. Vagyis a 15. századi Angliára nem jellemző a mondás: "Fegyverek közt hallgatnak a múzsák"; a feudális anarchia közben nem törik meg a klasszikus tőkés fejlődés felé vezető folyamat.

Jan Dobraczynski - József, ​az ács
Jan ​Dobraczynski, a világhírű katolikus író, a lengyel irodalom kimagasló egyénisége művészi pályafutásának talán legnagyobb művét alkotta meg ezzel a regénnyel. A könyv két év alatt három kiadást ért meg hazájában, valamennyi többezres példányszámban. Lefordították németre, angolra, franciára, olaszra, horvátra, eszperantóra. Osztatlan siker kíséri mindenütt. Dobraczynski nem klisét állít olvasói elé József alakjában, nem valami öreg, szakállas, őszhajú, már-már aggastyán korú férfit. Az ő regényének Józsefe erős, fiatal férfi, szorgalmas munkás, élő és érző ember. A hitből él, és kétségeit ezzel az Istenbe vetett hittel legyőzve, tudatosan vállaja, hogy a Fiú - a Messiás - gondviselőjévé, családjának - a Szent Családnak - őrzőjévé legyen. Férfi, szereti a feleségét, Mirjamot, de elfogadja Isten akaratát, és vállalja az áldozatot. Az Asszony és a Fiú között - e két biztos Pont között - játszódik le József élete (ezért lett az első rész címe: "Az Asszony", a második rész címe: A Fiú"). Szent Józsefről keveset tudunk. Csak annyit, amennyit a Szentírás - főként Máté, de Lukács evangéliuma is - mond róla. Az író kibővítette a Biblia szűkszavúságát, de mindig híven a hit tanításához és szelleméhez. A könyv lapjain újra meg újra megjelennek az Ó- és Újszövetség utalásai, az eredeti vallási és népszokások. Maga a színhely - a Szentföld - reális valóság. Végül pedig József ott "lép ki" a regényből, ahol a Biliában is: amikor megtalálták Jézust a templomban. A mű eredeti címe: "Cien Ojca" - "Az Atya árnyéka" (értelemszerűen: képviselője, helyettese) magyarul leszűkítette volna az író által szándékolt, eredeti jelentést. Ezért választottuk - az író hozzájárulásával - a nekünk kifejezőbb: "József, az ács"-ot.

Jókai Mór - A ​három királyok csillaga
A ​szabadságharc hősi emlékének adózik kötetünk első darabja. Egyszerű debreceni polgároknak állít emléket az író a Mégsem lesz belőle tekintetes asszony című novellában. Lelkes és bátor hősiességüket közvetlen természetességgel örökíti meg Jókai. A romantikusan színezett harctéri jelenetek egy tiszta emberi magatartás hátteréül szolgálnak. A szegénység útja című kisregény, amely egy sokrétű, eseménydús nagy regény lehetőségét rejti. A nagybirtokos Darkaváry Lőrinc anyagi romlásának és erkölcsi elzüllésének története alkalom az 1848 előtti vármegyei élet megannyi jellemző eseményének kritikus-szatirikus ábrázolására. Minden romantikus fordulat ellenére a kisregény realista igényű, a nagybirtokos világ kiábrándult ábrázolása fordulatot jelez Jókai pályáján. A három királyok csillaga mozgalmas, romantikus elemekben bővelkedő történet gyerekkora színterén játszódik. A hajdani Komárom mindennapjaiban, a kávéház-központú polgári élet üzérkedő, szerencseváró izgalmaiba egy nem mindennapi ravaszsággal és ügyességgel megszervezett rablás izgalmai vegyülnek. A mesemondó közvetlensége, a történelmi idők hősies helytállásának felidézése, a gyerekkori emlékek színes elevensége teszi ma is maradandó élménnyé Jókai kisregényeit.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Makkai László - A ​reneszánsz világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szacsvay Imre - Erdélyi ​utakon 1-3.
Hosszú ​évek sora telt el, mire kicsi gyermekkorom már álomképnek tűnő helyszínét, Esztelneket, módomban állt ismét felkeresni. Nemcsak a honvágy hajtott, hanem a kíváncsiság is, mit lehet abból ma meglelni, mait Orbán Balázs leírt és Malonyay lerajzolt? Ahogy mind beljebb mentünk búvárkodó hajlamú feleségemmel a Székelyföldre, úgy erősödött meg bennünk, hogy haza érkeztünk! Rokonaink száma megsokasodott, hisz minden jó székely rokonként viselkedett és nemcsak ők, hanem igen csekély kivétellel, a román nemzetiségűek is szívélyesen voltak segítségünker. A kocsin lévő H betű sem volt akadály. Utunk során, látva, hogy miként fogy, kopik el minden, mi nemzeti múltunk látható emléke, szenvedélyes, tervszerű gyűjtésbe kezdtünk, és lencsevégre kaptuk, amit sikerült előcsalogatunk. Tettük ezt esztendőről-esztendőre, utazásaink során. Itt, Magyarországon, a töröktől kezdve, minden zsarnok tudatosan pusztította emlékeinket. Ma már törétnelmi emlékeink zömét határainkon kívül találjuk meg. Ezekről nem elég hallani, hisz a látvány jobban erősíti a tudatot, tudatosan és akarva kell szeretni véreinket, lakjanak a világ bármely zugában. Szeretném, ha könyvem látványa segítene mindenkit abban, hogy ismerje és ápolja élő, szép hagyományainkat és becsülje nemzetünk múltját, csetlés-botlásaival, dicsőségével együtt.