Ajax-loader

zoldember

Rate_positive 215 Rate_neutral 31 Rate_negative 10

2438 napja velünk van 643 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-hirnok Santa_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (1592)

Ichak Adizes - Vállalatok ​életciklusai
Gondolta ​volna, hogy valamely feladatra szerveződő emberi csoportok története és az élő szervezetek életútja között párhuzam vonható? Ichak Adizes professzor könyve, a Vállalatok életciklusai organikus és organizált szervezetek életút-hasonlóságát mutatja be. Állításai, következtetései a profit-központú vállalkozásokra, a karitatív intézményekre, az egyházakra, az államigazgatás szervezeteire egyaránt érvényesek.

Csathó Kálmán - Leányok, ​anyák, nagyanyák I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mitch Albom - Az ​Idő Ura
Amióta ​az ember elkezdte mérni az időt, az élet egyszerű öröme odalett. Mindez az Idő Atyja, Dor lelkén szárad. Meg is kapta érte méltó büntetését: egy barlang falai között kell hallgatnia az emberiség szüntelen zokszavát. Az emberek egyetlen dolgot akarnak mindennél jobban: időt. Amikor az Idő Ura már feladja a reményt és lélekben megtörik, felvillan előtte a szabadulás lehetősége. Ehhez annyit kell tennie, hogy teljesíti a rá kiszabott küldetést, és megtanítja két embernek, mit is jelent az idő valójában. Dor visszatér a Földre, az állandó időhiányban szenvedő emberek közé, és megkezdi utazását két lélek - egy reménytelenül szerelmes tizenéves lány és egy örök életre vágyó rákbeteg milliomos - oldalán. Ahhoz, hogy Dor sorsa beteljesedhessék, meg kell változtatnia az életüket. A szívhez szóló, izgalmas regény arra készteti az olvasót, hogy eltöprengjen, mit is jelent számára az idő, és talán át is értelmezze mindazt, amit eddig gondolt róla.

Marlo Morgan - Vidd ​hírét az Igazaknak
Egy ​amerikai orvosnő merész, páratlan kalandba keveredik, amikor elfogadja egy ismeretlen ausztrál bennszülött törzs, az Igazak népe hívását, és velük megy négy hónapos vándorútjukra, keresztülszelve a távoli kontinens kietlen pusztaságát. A 2200 kilométeres út során nap mint nap bizonyítja kitartását, ezért nomád társai befogadják, és készséges türelemmel beavatják évezredes kultúrájukba – ő pedig megtanulja, milyen ereje van az őszinteségnek, megismeri az életben maradás rejtélyeit, megtapasztalja a test és a lélek összhangját, a tánc és az ének gyógyító hatalmát. Majd pedig teljesíti, amire kérik, és közvetíti az Igazak üzenetét, amely minden emberhez szól: fogadjuk el, hogy minden élőlény ugyanannak az univerzumnak a része, találjunk vissza a természetbe, és vigyázzunk a Földre. Belső világunkban pedig szabaduljunk meg az értelmetlen elvárásoktól, és találjunk értelmes célt az életünknek. Marlo Morgan 1991-es regénye rögtön nemzetközi hírű bestseller lett; az azóta eltelt több mint két évtized lankadatlan érdeklődése pedig a modern klasszikusok sorába emelte.

Bellon Tibor - A ​Tisza néprajza
A ​könyv kuriózum. A Tisza gazdag múltját tudományos igényességgel, de olvasmányosan, szélesebb olvasóközönségnek szándékszik bemutatni. A könyv részletgazdagságának köszönhetően bárki könnyedén felidézheti a Tisza hajdani színpompás világát, és kedvet kaphat az árterek, a folyót körülölelő tájak bejárására a forrásvidéktől a Dunáig. Nyilvánvaló, néprajzosoknak ajánlandó elsőként, de érdekes gondolatokat talál itt a közgazdász, mert fény derül Magyarország évszázadokon átívelő gyarapodásának forrásaira; kedvvel tanulmányozhatja nyelvész, mert a régi emberek nyelvteremtő fantáziájáról szól; olvashatja történész és geológus, mert a felvázolt történelmi ív, majd az ehhez kapcsolódó helyszínek teljesebbé tehetik világlátásukat; szól pszichológusoknak, akik képet kaphatnak a tiszai ember gazdag kapcsolatrendszeréről; és megragadhat mindenkit, folyópartokon, vagy nem a folyópartokon élőt, akit vonz az érték, a hagyomány ereje.

Beke Pál - Méltóságkereső
___Valamikor ​régen _mozdonyvezető_ akartam lenni. Később, amikor az elemi osztályokból barátommá vált _Pethő Attilával_ a margitszigeti romokon végvári harcokat játszottunk, _katona_. Őt kamaszkoromban megirigyeltem, hogy tehetsége folytán a képzőművészeti szakkörben meztelen nőket rajzolhatott, és akkor én is _festőnek_ készültem. Megint később, miután _Tatjána Szamojlovát_ fölkapta a népszerűség, és _Vogl Tóni_ osztálytársammal megleptük őt a Gellért Szállóban, hogy a _Gimnazista_ című, akkor világlapnak képzelt iskolai újságba interjút kérjünk tőle, _filmrendezőnek_ készültem. Volt idő, amikor az _újságírás_ vonzott, és bátorított ebben az, hogy néhány lap közölte zsenge riportjaimat. Aztán a _nyomdászattal_ kacérkodtam. De hogy miképpen lett belőlem _népművelő_, azt már nem tudom. Gyanítom, hogy számot vetettem rajzbéli és filmes képességeimmel, furcsára sikerült gimnáziumi tanulmányaimmal, közepes érettségimmel és immár nagyon nem akartam lenni katona sem. ___Nem bántam meg. ___Ez a szakma _szép és gazdag életet ajándékozott_ nekem. Emberek, barátok, tájak, helyzetek, események és történetek sokaságát. Tulajdonképpen az egész országot, és aztán egy másikat. Városokat, falvakat, tanácselnököket, később polgármestereket, jegyzővé vált vb-titkárokat, tanítókat, tanárokat, téesz-elnököket, egyéni gazdákat, vállalkozókat. Valamit szervezni-csinálni akaró, majd általunk egyesületbe szervezett polgárok százait. Később cselekedni vágyó fiatalokat. ___Szórakozva dolgoztam végig az életem, és ebben az sem zavar, hogy sok minden feleslegesnek, később zsákutcának bizonyult. ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___Beke Pál

Oswald Spengler - Gép ​és ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szögyal Rinpocse - Tibeti ​könyv életről és halálról
„Mit ​remélek ettől a könyvtől? Azt, hogy csendes forradalmat indít el nézeteinkben, abban, ahogy a halálra és a haldoklókkal való törődésre, s abban, ahogy az életre és az élőkkel való törődésre tekintünk.” Szögjal Rinpocse, a buddhista meditáció mestere összefoglaló munkája az ősi tibeti bölcsességet a halál, a haldoklás és a világ természetének modern kutatásával egyezteti össze. Eddig nem ismert, átfogó képet ad éltről s halálról, kiegészítve a Tibeti halottaskönyv nehezen értelmezhető tanításait. Szögjal Rinpocse a tibeti hagyomány egyszerű, mégis hatásos gyakorlatát mutatja be, amelyeket bárki, bármilyen vallási háttérrel elvégezhet, hogy így alakítsa életét, felkészüljön a halálra, s a haldoklót segíthesse. A Rinpocse megmutatja, hogy van remény a halálban: túljutva a tagadáson és a félelmen, felfedezhetjük magunkban azt, ami örök, ami túléli halálunkat. Bevezet a meditációs gyakorlatokba, a karma és az újjászületés titkaiba, a szellemi út megpróbáltatásaiba és örömeibe. Tanácsot ad, hogyan adjunk szellemi segítséget, szeretetet, hogyan nyújtsunk támaszt a haldoklónak. A Rinpocse tibeti szemszögből mutatja be saját halálközeli tapasztalatait. Elmagyarázza a „bardó”-kat, a halál utáni tudatos állapotokat, amelyek annyira hatalmukba kerítették a nyugati művészeteket, pszichológusokat, tudósokat, orvosokat és filozófusokat, amióta a Tibeti halottaskönyv 1927-ben megjelent. A Tibeti könyv életről és halálról nemcsak szellemi mestermű, de kézikönyv is, útmutató, a szent inspiráció forrása. Azért íródott, hogy olvasóit elindítsa a megvilágosodáshoz vezető úton, s mindenkit buzdítson, hogy a „béke szolgája” legyen, aki örömmel, bölcsességgel és együttérzéssel dolgozik a világban, és részt vesz az emberiség jövőjének megmentésében.

Oswald Spengler - Válságok ​árnyékában
A ​kötetbe foglalt írások - Poroszság és szocializmus, Az ember és a technika, A döntés évei - 1919 és 1933 között láttak napvilágot, olyan időszakban, mely Németország történelmének egyik legválságosabb szakaszát jelenti. A kort, amelybe beleszületik, egyetlen szerző sem választhatja meg: azzal kell együtt élnie. Spengler nagy visszhangot kiváltott kötetei jól illusztrálják azt a megváltozott szemléleti beállítódást is, hogy a filozófus a maga műveit nem a többi filozófus számára kívánja írni elsősorban, hanem kísérletet tesz a szélesebb olvasóközönség megszólítására. A jelzett írások több szempontból is figyelemre méltóak. Szerzőjük kilép a tiszta történetfilozófia világából, és korának társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális alapproblémáival is szembenéz. E szembenézés azonban nem azonos a szimpla aktualitásban való feloldódással, jóval több ennél. Korának történéseit Spengler ugyanis egyre táguló történelmi összefüggésekbe illeszti. A történeti tendenciákkal való számvetés nemcsak a múltra vonatkozik, hanem többnyire a jövő felé is tekint - vagyis jellemző ismérve ennek a számvetésnek az olykor próféciaszerű vonásokat is tartalmazó prognózis.

Hóman Bálint - Szekfű Gyula - Kerényi Károly - Egyetemes ​történet I-IV.
A ​Magyar Szemle Társaság négykötetes, nagyszabású világtörténete a történelem előtti kortól a világháború utáni időkig a legkiválóbb magyar és külföld tudósok előadásában, a történelemtudomány legújabb szempontjai szerint ismerteti meg az emberiség politikai, társadalmi, gazdaság- és szellemtörténetét. Hóman Bálint, Szekfű Gyula és Kerényi Károly szerkesztették az európai és a magyar tudományos élet vezető alakjainak közreműködésével. Ez a hatalmas mű nélkülözhetetlen tájékoztatónk és választékos kiállításával könyvtárunk legszebb dísze; hasonló jellegű és méretű egyetemes történet egyetlen világnyelven sincs.

T. E. Lawrence - A ​bölcsesség hét pillére
Lawrence ​fő műve a Bölcsesség hét pillére c. könyv, amelyen 1919-től hétéves oxfordi ösztöndíj keretében dolgozott először. A könyv önéletrajzi elemeket tartalmaz, feldolgozza az arab felkelés történetét, értekezik Arábiáról és népeiről, valamint katonai kérdésekről. A befejezés előtt álló kéziratot Lawrence egy szórakozott pillanatában elveszítette egy vasútállomáson, és soha nem került elő. 1920-ban nekilátott újraírni – ezt a verziót azonban annyira "reménytelenül rossznak" tartotta, hogy 1921 során még egyszer teljesen újraírta, és elégette az előző kéziratot. A harmadik szöveg jelent meg 1922-ben Oxfordban mindössze 8 példányban (ezek egyike 2001-ben majdnem 1 millió dollárért cserélt gazdát).

Mahmúd Terdzsüman - A ​magyarok története
Egy ​társadalom csakis a saját gyökerein újulhat meg. Hasonlóképpen, mint egy növény, melyet letarolt idejének vihara. Az a társadalom, amely belső viszályoktól korlátozva működésképtelennné vált, rendszerint és bizonyíthatóan, idegen befolyás és hamis igék tisztelete következtében pusztul. Nemhogy maga a nép, de az iskolázott réteg számotteő hányada is, mégpedig az iskolarendszerbe beszűrődő értéktelen, idegen ideológiák átvétele miatt. Az ilyen egyén rendszerint csak nyelvében marad (magyarnak), sokszor szégyellvén azt is, mint "alsóbbrendűt". Ilyen idegen irányzat pl. az ún. "urbánus" melynek két, esetleg három dimenziós ideológiai rendszere van, s amely közvetlen jelenben és mennyiségi kategóriákban gondolkodik. számára a nép csak tömeg csupán, melyben a minőség az osztályharc révén pusztítható el, s ahol minden múltba nyúló gyökér elvágatik, kiiratik...


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (136)

Surányi Endre - Autón-motoron ​egy életen át
Kabdebó ​Lóránt: Azok közé tartozom, akik Surányi Endrét írásai olvastán, s ismerve életét, életrajzának megírására ösztönöztem. A húszas évek bérautósa, a feltaláló, a heves motorversenyző, a halálkatlan artistája, akit a tévé sportmúzeuma mutatott be ma leginkább íróként válik ismertté. Rendkívüli olvasmányos formában szinte novellák láncolatában adja elő életet történetét. Magam is meghökkentem: micsoda művészi erővel. Egyes írásai kordokumentumok, szellemes polémiák. Lehet vele egyetérteni, avagy vitatkozni - egyet nem lehet csupán: írói tehetségét kétségbe vonni. Kaposi Kis István: Surányi életsorsának alakulása egy modern Till Euenspigel, Don Quijote meg a Lúdas Matyi szerencsés ötvözete, vagy talán egy budapest Kakuk Marci elbájoló kalandja a huszadik században. Beszéltek, írtak már Surányi szindrómáról; lehet, hogy megérjük még a Surányi az előbbiek szinonimája lesz?! Mert élete ötvözi a kort: amikor a világra csodálkozik, megjelenik az autó, a motor, a század megannyi technikai populári csodája, amely elkápráztatja a szerzőt a kora gyermekkorától, s bűvöletébe vonja: egymástól nem szabadulnak meg soha, biztosan elkísérik a sírig, műveiben azon is jóval túl. De nemcsak a pálya objektív tényszerű vonulata az érdekes és az izgalmas, hanem a szemléletmód - és ami legalább ennyire fontos! - az írásmód. Surányi tolla alatt varázslat esik minden, mégoly hétköznapi lépésen is. Nem az az érdekes, ami vele, hanem ami az ő érzésein átcsorgadozva, személetén kivetítve tárul az olvasó elé. Nem egyszerűen életrajzmemoár ez az írásmű, hanem a század hat-nyolc évtizedének "égi mása", remekmű. Surányi a gazdag és változatos életélmény birtokában olyan lebilincselően tudja a maga bűvkörébe vonni az olvasót - még a legprivátibb ügyeibe is -, hogy az tipikus kortársra lel benne.

Zathureczky Gyula - Az ​úton végig kell menni
A ​testi és lelki szenvedések aljára értem. A Szovjetunió foglya lettem. Még csak számom sem volt. Ha szóltak hozzám, mindössze annyit mondtak: Vojenna Plenny!: Hadifogoly! Egy a milliók közül. De mégis én voltam. És amikor tudtam, hogy én vagyok, megértettem, hogy az Isten a vergődő élet fölé hajlik és mosolyog. Ezt a mosolyt szeretném továbbadni embertársaimnak – írja a 2. világháború után orosz hadifogságba vetett, majd emigrációba kényszerült író-újságíró. A Re-Vízió sorozatban korábban megjelentett Erdély, amióta másképp hívják című kötete után e munkája kordokumentum és szépirodalmi remeklés egyszerre.

Fonyódi Tibor - Förgeteg
Az ​első horka életéről szóló regénysorozat önállóan is olvasható zárókötetében egy kaukázusi vulkán váratlan kitörése számtalan nép sorsát befolyásolja a Kaszpi- és Fekete-tenger közti térségben; hónapokon át tartó sötétség telepszik a világra, a kataklizma utóhatásaként bekövetkező éhínség számlálatlanul szedi az áldozatait. A magori horka ügyes politikát folytatva kihasználja a katasztrófa okozta zűrzavart, a tarjáni renegátok segítségével megtöri a kumamarótiak hatalmát, miközben gőzerővel készül az avarok ellen indítandó „honfoglaló” háborúra, hogy beteljesítse Torda táltos jóslatát: Attila nagykirály legendás kardja véres csatározások után kerül majd az északi mén nép vezetőinek birtokába; új, íjfeszítő, hódító nép emelkedik ki az ismeretlenség homályából, hogy az elkövetkező emberöltők alatt meghatározó tényezője legyen a korszak történelmének... A regény lapjain megelevenedik az avar-magori háború története. Fonyódi Tibor Förgeteg című monumentális alkotása méltó lezárása a Hadak útja sorozat keretén belül olvasható horka-regényeknek.

Kepes_kronika
Képes ​krónika Ismeretlen szerző
elérhető
12

Ismeretlen szerző - Képes ​krónika
I. ​(Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzője a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzőt sokáig Kálti Márk székesfehérvári őrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínű. A Képes Krónika szezője - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I. (Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben maradt félbe a munka. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszítette, erről kapta a Képes Krónika nevet.

Károlyi Mihály - Hit, ​illúziók nélkül
A ​vence-i kertben, az öreg olajfa alatt ülve, Albertine nevű kutyája társaságában kezdte férjem leírni - füzetekbe, kézzel, legtöbbször ceruzával - mindazt, amit életéből politikailag vagy emberileg fontosnak, az utókor számára megőrzendőnek érzett. 1952-ben 15 füzete telt meg szoros, apró betűs írásával. Ezekből a füzetekből, az Egy egész világ ellen angol kiadásából és a harmincas években Párizsban írt jegyzeteiből összeállítottam az új könyv anyagát, jó néhány anekdotával, apróbb személyes epizódokkal ízesítve, hogy benne legyen az a bizonyos "human touch", amelyet az angolszászok kedvelnek. A könyv ennek a közönségnek készült, hiszen arra, hogy Magyarországon belátható időn belül megjelenjen, akkor - sajnos - gondolni sem lehetett. Amikor 1962-ben hazatértem Magyarországra, magammal hoztam férjem angol nyelvű emlékiratainak kötetét, s azóta is leghőbb vágyam volt, hogy magyar kiadásban láthassam. A Magvető Könyvkiadó érdeme, hogy Károlyi Mihály utolsó és legfontosabb munkája végre magyarul, saját hazájában is megjelenik, s így honfitársai közelebbről is megismerkedhetnek életével, jellemével és eszméivel. Károlyi Mihályné

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Bernard Law Montgomery - Montgomery ​tábornagy emlékiratai
1940 ​nyara... Anglia Dunkerque után nehéz napokat élt át: folyik a légicsata, a német tengeralattjárók egymás után küldik a tengerfenékre a brit gőzösöket és hadihajókat, az expedíciós erők úgyszólván egész felszerelése ottveszett Franciaországban, mindössze annyi maradt, amellyel egy hadosztályt fel lehet szerelni. Erre a hadosztályra, s parancsnokára bízzák annak a partszakasznak a védelmét, ahol a német inváziótól a legjobban lehetett tartani. A hadosztály parancsnoka Montgomery tábornok, egy sokgyermekes anglikán lelkész fia, akinek egy nem előkelő, grófsági ezredből elindulva példátlan szívóssággal sikerült felküzdenie magát a vezérőrnagyi rendfokozatig. És itt kezd felfelé ívelni katonai pályája. Ő is ott volt Franciaországban, egy hadosztályt vezényelt. Levonta a kudarc tanulságait, és példátlan módszerességgel, következetességgel látott munkához. Churchill, a háborús kormány miniszterelnöke megszemlélte a partszakaszt. Tetszettek neki az ott látottak, a parancsnok is megnyerte rokonszenvét Montgomery ezután egyre nagyobb feladatokat kapott az ország védelmének megszervezésében. Amikor mozgásba jött a Közel-Kelet, Rommel Afrika-hadteste sorozatos csapásokat mért az angol 8. hadseregre és a Nílus deltáját fenyegette, Montgomery addigi sikerei alapján kinevezik a már-már visszavonulni készülő 8. hadsereg parancsnokává. És Anglia nem csalódott a tábornokban. Az alameini győzelem, amelyet Churchill az első világháború cambrai csatájához hasonlított, véget vetett az angolok kudarcsorozatának, és szertefoszlatta Rommel legyőzhetetlenségének mítoszát. "Húzzátok meg a harangokat! A 8. hadsereg előrenyomul." - táviratozta Alexander tábornok, a közel-keleti főparancsnok Churchillnek 1942. november 6-án. Elhárult a Nílus deltáját fenyegető veszély, megkezdődött az ellenség üldözése és megsemmisítése. A baszk sapkát viselő tábornokot, akit akkor már mindenki csak "Monty"-nak nevez, szárnyra kapja a hír. Az egész ország tekintete az alameini győzőre irányul, aki megfordította a hadiszerencsét. A győzelem után rövid látogatást tesz otthonában. Büszke örömmel veszi tudomásul, hogy az emberek felismerik és üdvözlik. Hosszú, kemény munkával, törekvéssel teli út vezetett El-Alameinig, Szicíliáig és Berlinig, és végül a birodalmi vezérkari főnökségig. De ezt mondja el maga a szerző, beszéljen emberi és katonai erényeiről, gyarlóságairól, az életút sikereiről és tévedéseiről, és nem utolsósorban a harci cselekményekről. Emlékirataiból egy nem mindennapi embert ismerünk meg, aki erőfeszítéseivel hozzájárult a közös ellenség, a hitleri Németország felett aratott győzelemhez és Európa felszabadításához a fasiszta zsarnokság alól.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (156)

Arábiai Lawrence - Lázadás ​a sivatagban
Az ​egzotikus Kelet szabadságharcának és a 20. századi Európa hatalmi küzdelmeinek közepébe csöppen egy ifjú angol régész. Rátermettségének, megszállottságának, szuggesztivitásának, igazságszeretetének és szerencséjének köszönhetően legendássá növő alakja döntő tényezője lesz a sivatagi felkelésnek. Ő Aurunsz emír azaz Arábiai Lawrence, Mekka hercege, aki a Brit Birodalom ezredeseként is arab köntösben, arany fejékkel, tőrrel az oldalán foglal helyet Feiszal serif mellett az első világháborút lezáró párizsi békekötés tárgyalóasztalánál. Tudós történész és haditechnikus feltaláló, zenebolond és térképész, politikus és kém, vasútrobbantó és filozófus - Churchill és Shaw személyes jó barátja. De mindenekelőtt alkalom szülte hadvezér, aki hihetetlen leleményességgel vezeti sikerre arab gerillacsapatait a túlerőben lévő német és török hadsereggel szemben. Jó író, aki érzékletesen veti papíra arábiai nagykalandjának történetét. Híven ábrázolja a különös keleti világot, pontos portrékat rajzol az események hőseiről: Feiszal serifről, a karizmatikus sivatagi vezérről, a beduinfőnök Audáról, a hű barátról és vakmerő kalandorról, Tallalról, aki önmagát feláldozva áll bosszút lemészárolt rokonaiért, az angol Strossrólés Newcombe-ról, akik tollal harcolnak hazájukért, de ha kell, dinamitrudakat visznek kúszva a hedzsázi vasút sínpárjához és Allenby marsallról, aki a brit vezérkar tisztjei közül egyedül fogadta el a gerillavezér különleges háborús taktikáját.

W. Barna Erika - Beszél ​az írás
A ​grafológiai gyakorlatban az aláírás gyakran az egész életutat felvillantja, különösen művészek és nagyon kreatív emberek esetében, amikor nem az olvashatóság, hanem az önkifejezés hangsúlyozódik, s a tudattalan képszerűen, pecsétszerűen formálja meg azt. József Attila aláírásai korszakonként változtak, ebben az életszakaszban elámulhatunk egy igen különös formán. A párhuzamos vonalak közé szerkesztett aláírás alapján sínekre asszociálhatunk, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy egész életét végigkísérte a vasúttal való kapcsolat, verseiben is gyakori motívum a sín, a vonat, a pályaudvar. Egyik gyermekkori játéka és élménye volt a vonatok alatti bújócska. A makói diákévek alatt ráfeküdt a sínekre, a sorsszerű véletlen mentette meg az életét. A születésétől a haláláig tartó kapcsolata a vasúttal, mintha anyagi-fizikai síkon megjelenítené egész életének megoldandó feladatát: "sínen lenni", saját - Isten által kijelölt - pályán haladni akkor is, ha mások el akarják téríteni. (Részlet a Hétszer született költő - József Attila grafológus szemmel című tanulmányból)

Kende Péter - Röpirat ​a zsidókérdésről
"Kik ​azok, akik életben és itthon maradtak a zsidóüldözések után? Hogyan kezdte újra sorsát a magyar zsidóság a II. világháború rémségeit követően, s mi minden történt vele a negyvenes-ötvenes években? Hogyan volt jelen a zsidókérdés a földreform, az államosítások, a Rajk-per, az 1953-as fordulat és 1956 során? Mit jelent a zsidókérdés a mai Magyarországon? Milyen a mai antiszemitizmus? Ezek azok a kérdések, amelyekre e röpirat választ keres. Kende Péter négy évet várt könyve megjelenésére. Talán nem is azért, mert e történelmi labirintus olyan szövevényes, hanem inkább mert a tények bátor feltárása elé az elhallgatás tilalmi táblái meredtek egyrészt a"fasiszta nép", a háborús halottak, a hadifogoly- és a lágersors megítélésében, másrészt a"zsidó kommunisták", az "antiszemita népiesek" leegyszerűsítések feloldásában is. Könyvében Kende Péter legyőzte az akadályokat, olyasmiről beszél, amit ugyan mindnyájan végiggondoltunk magunkban, de nyilvánosságra eddig nem került: arról a balítéletről, amely elhallgatva fertőz, de felfedve, kimondva talán a gyógyulást segíti. Amikor tudós-esszéisztikus feldolgozásban felrajzolja az elmúlt negyvennégy év "zsidókérdés-kezelésének" és antiszemitizmusának lázgörbéjét, tisztázza az okokat is: miért éltek tovább és hogyan módosultak az előítéletek, a fel nem oldott görcsök, a kimondatlan újabb és újabb traumák.Kínál-e Kende Péter gyógymódot? Egyetlen orvosságot ismer: az egyenes beszédet, a vélemények szabad összecsapását, a társadalmi megértést és türelmet, egyszóval a demokratikus közéletet."

Benda Kálmán - Fügedi Erik - A ​magyar korona regénye
"Amint ​ott ült Szapolyai János királyi díszben, az angyali korona hirtelen csúszni kezdett a fején, s a püspökök kezükkel tartották. Ahogy elengedték, mindjárt ismét félrecsúszott a fején. mondták, hogy nem érdemli, mert vérrel fertőzte meg a kezét a kereszteseken... Néhányan pedig mondták: nem azért, hanem mert kicsi a feje. És miközben felszentelték, a közönség ilyeneket mondogatott. Mert kedves testvéreim, a nép szava Isten szava" Olyan "tárgyi emlék" vizsgálatáról van itt szó, amelynek sorsa egybefonódott szinte a teljes magyar történelemmel. A korona történetének bemutatása ezért különleges fölkészültsége kíván a tudósoktól. Az ötvösség történetétől az eszmék történetéig mindent ismernie kell annak, aki a korona kérdésével foglalkozik. Tanulmányoznia kell az államalapítás korát, de például II. József uralmának időszakát is. Két neves kutató, Fügedi Erik és Benda Kálmán fogott össze, hogy végigkísérje a korona történetét a kezdetektől napjainkig.

Szekfű Gyula - A ​magyar állam életrajza
Nemcsak ​Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat, s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetük számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Mindez a könyv 1917-es magyarországi megjelenésekor alapvetően újnak számított, de meglepő volt beosztásában, periodizációjában és a felhasznált források kezelési módjában is. Szekfű Gyula munkája egy nagy gondolkodó véleménye a magyar történelem "anatómiájáról".

Ilja Ehrenburg - Lasik ​Roitschwantz mozgalmas élete
Lasik ​Roitschwantz kalandjainak kerete és színtere a század 20-as éveinek Európája, a végállomás Palesztina. Ma, amikor a "glasznoszty" jegyében egyre több korabeli dokumentum kerül az olvasók kezébe, ezt a regényt is keserű szatíraként olvashatjuk a 20-as, 30-as évek világáról, a bürokráciáról, a hivatalnokok megvesztegethetőségéről, a visszaélésekről. S mintha ismerős világban járnánk. Ez minden időkre érvényes, hiszen a Lasik Roitschwantz által mondott példák és példázatok a bibliai és történelmi időktől napjainkig élőek. Reméljük, hogy a kis zsidó szabócska anekdotái, meséinek sajátos gyűjteménye, talányos mondatai ma is magával ragadják az olvasót, miközben végigkísérik útját Homelből, az orosz zsidóság klasszikus földjéről.

Kun Miklós - Buharin
A ​milliók számára tragikus 1937-es esztendőben, amikor éjszakánként ártatlan embereket hurcoltak el otthonukból, Moszkvából szájról szájra járt egy történet. A hírhedt Lubjanka börtönbe, az egykori Rosszija biztosítótársaság épületébe berendeltek egy idős jogászprofesszort. A vizsgálóbíró a megszokott mozdulattal arcára irányította az asztali lámpa fényét, és gépiesen megkérdezte: - Vádlott, elismeri bűnösségét? A köztiszteletben álló tudós csodálkozott: - Hogy lehetnék én vádlott? Legfeljebb gyanúsított... A vizsgálóbíró erre az idős embert az ablakhoz vezette, és a rácson túl, Moszkva egyik legnagyobb terén nyüzsgő tömegre mutatott. - Látja? Ők egytől egyig gyanúsítottak. Aki azonban ide belépett, az már vádlott... Nyikolaj Ivanovics Buharin, könyvünk főszereplője, hol "a párt kedvence", hol "fasiszta-trockista összeesküvő" volt hazája történetében, a mindenkori politikai klímától függően. Életútja regénybe illő: megjárta az orosz cárok rendőrségét, az osztrák, a svéd, a japán, a német, majd a sztálini börtönöket, hol anarchisták,hol lengyel kémek követtek el ellen merényletet. Sokat vitatkozott Leninnel, aki fiaként szerette és egy ideig szövetségese volt Sztálinnak, aki irigyelte és gyűlölte. 1927-ben Buharin javában a hatalom csúcsán állt, amikor a zsarnok szemében már rég gyanúsított volt. És elkezdődött a leszámolás...

Hegedős Mária - A ​civódó magyar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Pokol Béla - Médiahatalom
Egyre ​inkább az a meggyőződésem, hogy a 80-as évek vitáiban öntudatlanul leszűkítettük a demokratikus berendezkedés mibenlétét a többpártrendszerre. Ha ezt elérjük és van sajtószabadság, komolyabb mértékben már nem jöhet létre a társadalom leigázása – gondoltuk. A sajtószabadságot pedig úgy értettük, mint a kormánytól és a politikai hatalomtól való függetlenséget, és fel sem merült, hogy ennél még rosszabb, ha egyetlen politikai erőként működő újságírócsoport tudja megszerezni az uralmat a sajtó és a többi média felett. Az elmúlt években már nyilvánvalóvá vált, hogy a centralizált magyar tömegmédiumok alig néhány száz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi Pártközpont szerepét, különösen ha a pénz és a bankokat irányító pozíciók birtokosai is ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak.

W. Barna Erika - Beszél ​az írás
A ​grafológiai gyakorlatban az aláírás gyakran az egész életutat felvillantja, különösen művészek és nagyon kreatív emberek esetében, amikor nem az olvashatóság, hanem az önkifejezés hangsúlyozódik, s a tudattalan képszerűen, pecsétszerűen formálja meg azt. József Attila aláírásai korszakonként változtak, ebben az életszakaszban elámulhatunk egy igen különös formán. A párhuzamos vonalak közé szerkesztett aláírás alapján sínekre asszociálhatunk, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy egész életét végigkísérte a vasúttal való kapcsolat, verseiben is gyakori motívum a sín, a vonat, a pályaudvar. Egyik gyermekkori játéka és élménye volt a vonatok alatti bújócska. A makói diákévek alatt ráfeküdt a sínekre, a sorsszerű véletlen mentette meg az életét. A születésétől a haláláig tartó kapcsolata a vasúttal, mintha anyagi-fizikai síkon megjelenítené egész életének megoldandó feladatát: "sínen lenni", saját - Isten által kijelölt - pályán haladni akkor is, ha mások el akarják téríteni. (Részlet a Hétszer született költő - József Attila grafológus szemmel című tanulmányból)

Herzl Tivadar - Ősújország
Herzl ​Tivadar dr., korunk zsidó történetének egyik legkimagaslóbb alakja volt. Budapesten született, de korán Bécsbe került és karrierjének fénye ott tündökölt a császárvárosban. A kilencvenes években a legünnepeltebb szinpadi szerzők közé tartozik és a legelőkelőbb lapoknak dédelgetett tárcairója. A Dreyfus-ügy idejében Párisban élt és mint a "Neue Freie Presse" tudósitója a nagy pernek elejétől végig tanuja volt. Ez a per kelti fel figyelmét a zsidó kérdés iránt és ráeszmél a lelke mélyén szunnyadó zsidó érzésre és megfogamzik benne az "Altneuland" cimű regényének eszméje. Az "Altneuland" utópista regény, amelyet lánglelkével irt meg a legnagyobb zsidó álmodozó: Herzl Tivadar. Kevesen vannak a magyar földön, akik hivebben őriznék nálamnál Herzl zsenijének emlékét. Mélyen átérzett kegyelettel nyúlok én tehát e legszebb munkájához. Tudom, akadnak olyanok, akik ezt a könyvet előitélettel fogadják. Szembeszállok azonban ezzel az elfogultsággal. Én Herzl Tivadarnak csu p á n a világirodalomban nagyraértékelt és örökbecsű munkáját óhajtom bemutatni, amelyből mindvégig kiérződik a zsidó reménykedés a szabadság után. Igaz lelkesedéssel bocsátom útnak e könyvet, amellyel szerény szolgálatot vélek tenni a magyar zsidó irodalomnak és azzal a boldog hittel, hogy azt mindenki gyönyörűséggel fogja olvasni. A forditó.

Alekszandr Csakovszkij - A ​blokád I-V.
"Arról ​beszélt, hogy a finn visszavonulás közben elpusztították maguk mögött a hidakat és az utakat, s ezzel a terepet annyira járhatatlanná tették, hogy azt csak teljes értékű és helyesen elosztott technikai eszközök birtokában lehetett volna leküzdeni rövid idő alatt... – De ezzel mi nem rendelkezünk – mondta szenvedélyesen és elkeseredve Zvjagincev. – A minden méter leküzdött útért, az ellenség aknatüzében levert minden cölöpért, minden összeszedett hídmezőért drága vérrel kellett megfizetnünk... Nem, nem panaszkodunk – folytatta Zvjagincev. – Tudjuk, hogy a háború vérrel és nélkülözésekkel jár. De ha lett volna elegendő műszaki felszerelésünk, ha lettek volna valóban mozgékony utászcsapataink, akkor... Sztálin itt szakította félbe Zvjagincevet. De Zvjagincev nem látta Sztálint, és nem találhatta ki, hogy szólni akar. Beszélt hát tovább, noha az egész terem látta, hogy Sztálin odamegy az elnökségi asztal legtávolabbi sarkához, egy cseppnyit előrelép, s lágy mozdulattal maga elé emeli pipáját szorongató kezét – akkor tett így, amikor kérdezni akart valamit a felszólalótól. Zvjagincev még akkor sem hallgatott el, amikor észrevette, hogy minden tekintet, a terem egész figyelme másra irányul, valahová oldalra, s akkor sem, amikor végre megértette, hogy Sztálin mondani akar valamit. S akkor meghallotta Sztálin csöndes, szenvtelen hangját: – És mondja, Zvjagincev elvtárs, ezek szerint önnek az a véleménye, hogy a műszaki csapatoknak ugyanolyan mozgékony technikai eszközökre van szükségük, mint a többi fegyvernemnek? Helyesen értettük önt? Zvjagincev mostmár nagyon gyorsan megértette, hogy válaszolnia kell, haladéktalanul válaszolnia, mert a teremben feszült csend volt, és az emberek tekintete ismét rá irányult. Aztán nagyon hangosan válaszolt: – Természetesen, Sztálin elvtárs, pontosan ez a véleményem!"

II. Rákóczi Ferenc - Vallomások ​/ Emlékiratok
Vallomásait ​latinul írta 1716-19 között a grosbois-i kolostorban, majd Törökországban (Jenikőben fejezte be). Részint a hivatalos egyházi felfogással, a pápaság és a francia udvar világával szembenálló jezsuita irányzat szellemében fogant alkotás: vallásos elmélkedéssel átszőtt, igen őszinte, néhol szenvedélyes, másutt fájdalmasan megnyugvó hangú önvallomás egész életéről (kivéve az Emlékiratokban megírt éveket). Emlékiratait 1716-ban alkotta meg. Politikai irat, mely azonban tele van személyes vonatkozásokkal. A korabeli önéletíráshoz hasonlatosan megírt visszaemlékezések 1703-1711-ig, a magyar határra való megérkezésétől az ország elhagyásáig terjedő évekről adnak hű képet. Elemző, dísztelen stílusát erős érzelmi hatást keltő elemek szövik át: egy-egy részlet szinte novellaszerű alkotás (a megérkezés leírása, az első vereség hírére kétségbeesett parasztok messzehangzó jajszavának felelevenítése stb). Szépírói erényekben gazdag részletek jellemzik e kortörténeti dokumentumot.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók