Ajax-loader

Rivibivizlivi Zsófia

Rate_positive 345 Rate_neutral 28 Rate_negative 4

2165 napja velünk van 4 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Suli_300 Plecsni300 Buek_2013_300 Poe_300 Meetoff_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (2210)

1743469_10152215925313050_492258521_n
elérhető
78

Charles Bukowski - Nők
Charles ​Bukowski (1920-1994) kissé „kilóg” a XX. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, ám ő, amazokkal ellentétben, soha nem kereste a konfrontációt. Önéletrajzi ihletésű regényeiben – főszereplőjük az író alteregója, Henry Chinaski – nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, metsző humorral és sajátos bölcsességgel. Alkoholista volt, egyik napról a másikra élt, a kompromisszumot pedig hírből sem ismerte. Emiatt sokan rajongtak (és ma is rajonganak) érte, ő maga azonban nem kért e bálványozásból. Lehetőleg kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), általában az embereket, de leginkább az írókat. Arcképe még véletlenül sem került fel műanyag poharakra, mint például Hemingwayé, a Key West-i Sloppy Joe’s kocsma legkedveltebb törzsvendégéé… Az a gondolat, hogy a szex valami tiltott dolog, megmagyarázhatatlanul felizgatott. A szex nekem olyan volt, mint amikor egy állat egy másikat halálra kínoz. Valahányszor elélveztem, az illedelmesség arcába élveztem, a fehér sperma mintha halott szüleim arcán csorgott volna le. Ha nőnek születtem volna, biztos, hogy prostituált lettem volna. De minthogy férfinak születtem, állandóan kívántam a nőket; minél lecsúszottabbak voltak, annál inkább. A nők - a rendes nők - megrémítetek, mert a végén mind a lelkemet akarta, holott azt, ami még megmaradt belőle, szerettem volna megtartani magamnak. Azért kívántam annyira a prostituáltakat, mert belőlük általában már minden érzés kihalt, kemények voltak, és semmiféle személyes követeléssel nem álltak elő. Az ember semmit sem vesztett, amikor elmentek. Ugyanakkor egy finom, rendes nőre is vágytam - annak ellenére, hogy egy ilyenért milyen hatalmas árat kellett fizetni. Szóval, így vagy úgy, de el voltam veszve. Egy erős férfi lemondott volna mindkettőről, csakhogy én nem voltam erős. Így hát folytattam elkeseredett küzdelmemet a nőkkel, illetve a nővel - mindt olyannal, mint elvont fogalommal.

Krasznahorkai László - Az ​ellenállás melankóliája
Krasznahorkai ​László költői erejű, kíméletlenül pontos víziói időről időre igazolást nyernek - minél inkább távolodunk megírásuk idejétől, annál ismerősebbnek tűnnek, mígnem hétköznapjainkban megelevenedő realitásként ismerünk rájuk. A regénybeli történet ezúttal is egy olyan végpontról indul, amikor megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az ítéletet a szereplők mérik magukra. Német, osztrák és svájci kritikusok 1993-ban a legjobb külföldi regénynek járó díjat adományozták a szerzőnek, és a regény alapján készítette Tarr Béla nagy sikerű Werckmeister-harmóniák című filmjét.

Krasznahorkai László - Északról ​hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Halk ​szisszenéssel, automatikusan csukódnak be a hipermodern kyotói gyorsvasút szerelvényének ajtajai. Az állomás - Kyoto délkeleti negyedében - néptelen, csak a peronon álló italautomaták jelzőlámpái villannak meg olykor. Senkit nem látni az állomáson, valaki mégis leszállt a vonatról, valaki mégis ide érkezett: Genji herceg unokája, egy törékeny alkatú, rendkívüli szépségű fiatalember. Nem tud semmi biztosat, valami mégis azt súgja neki, itt megtalálja, amit egész életében, századokon át keresett. Egy kolostort s benne a világ legszebb kertjét... Nyomozni egy kép után, amely valamikor talán már felvillant az ember előtt, csak nem emlékszik rá. Nyomozni egy kép után, amelyről nem szerezhető kétségbevonhatatlan tudomás, csupán a hiánya rettenetes. S aztán a folyamatos hiányérzet, ahogy összekeveredik a reménnyel, hogy ami ennyire hiányzik, az biztosan létezik is, csak meg kell találni. Csak alkalmassá kell válni rá, hogy megtalálja az ember. Ez a kutatás, ennek az egésznek a fölfejtése már maga a történet: Krasznahorkai László új regénye ennek a mindig bennünk kísértő képnek a megrendítő, költői megidézése. Ennek a regénynek nincs első fejezete. Nincs itt, ebben a könyvben. De van, de létezik egy másik térben, s e mű minden mondata ebből a másik térből meríti erejét.

Krasznahorkai László - Az ​urgai fogoly
"Az ​utolsó, aki valamit is ad magára, az al- vagy túlvilágba indul; és ha tudósításában _úgyszólván_ a külvilágról beszél is, abból egyre csak az derül ki, hogy minden fontos utazás bejárandó »erdejeként« olyasmi sötétlik és tisztul, amit talán nem tiszteletlenség egy léleknéző túra emléklapjának nevezni. K. L. lélekvezetésének tárgyi színhelye Kelet-Ázsia (leginkább: Kína), az út azonban Styx határfolyójának újra meg újra-érintésével olyan körökbe vezet, ahol a testi-szellemi feltámadás nem holmi életbe való visszatérést jelent, hanem egy más minőségű létezés ajándékát. Az ázsiai Urga foglya Európa kultúrájának rabságából menekülve éli és írja meg a Földön élő ember egybeeső menny- és pokoljárását." - Miszoglád Gábor

Krasznahorkai László - Seiobo ​járt odalent
„…rögtön ​tudta, ahogy rájuk nézett, hogy ezek az angyalok igaziak.” A Sátántangó szerzőjének legújabb kötete! Susan Sonntag „az Apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkai Lászlót, hazai méltatói mondták már a kortárs magyar irodalom egyetlen metafizikus ihletésű írójának, melankolikus-szaturnuszi alkotónak. E meghatározások mindegyike érvényes marad a Seiobo járt odalent elbeszéléseit olvasva is, ám mindezek mellett szembeszökő az írásokat jellemző termékeny tágasság: a meghökkentő történetek hátterét adó korok, kultúrák közötti szellemi ívek, a hol a bibliai időkből, hol napjainkból előlépő szereplők önmagában is izgalmas változatossága. De az elbeszéléseknek ezúttal nem csak eleven, emberi hőseik vannak: kitüntetett hőssé válnak a világ más elemei is, ezeket leginkább műalkotásoknak mondhatnánk, de csakis a szó legszélesebb értelmében – a természet, a teremtés, a világban föltételezett transzcendens lényeg önmagukban tökéletes, céltalanul és végső soron értelmetlenül szép alkotásainak, amelyek tökélye, ereje, vonzása azonban ellenállhatatlan és kikerülhetetlen. Egy hatalmas fehér madár, egy épület, egy rom, egy ikon. Akár hétköznapi emberek, akár művészek kerülnek kapcsolatba velük – mintha Seiobo istennő kertjébe lépnének be, ahol a barackfák csak minden ezredik évben teremnek gyümölcsöt, de aki eszik abból a gyümölcsből, az örök életet nyeri el. A kötet szinte valamennyi elbeszélése egyetlen végtelennek tűnő mondatból, a részletek egyre árnyaltabb, megvesztegethetetlenül elszánt kibontásából áll, melynek sodrásában Krasznahorkai László egyforma virtuozitással hozza létre és érzékelteti a történetek végletes drámaiságát, fájdalmát és rezignált iróniáját. Olykor torz jeremiádában, olykor a hétköznapiságból kinövő, emelkedetté váló ódai textusban. Szépséget teremtve.

Krasznahorkai László - A ​Théseus-általános
A ​Théseus-általános (1993) három fiktív beszédet tartalmaz, amelyek egy nagy előadóteremben, ismeretlen hallgatóközönség előtt hangoznak el. A beszédek köré felépülő történet fokozatosan bomlik ki a szónok célzásaiból: fokozatosan jövünk rá, hogy fogságban van. A fogság körülményeiről sokat elmond az, ha az 50. oldalra elhelyezett pótlappal együtt olvassuk a művet. Enélkül ugyanis úgy vélhetnénk, az őt fogva tartók megegyeztek a hallgatókkal - a pótlappal egybeolvasva viszont kiderül: a hallgatóság is fogoly. A beszédek különböző témájúak és szerkezetűek, mégis összefogja őket, hogy a kiszolgáltatottságról és a hatalommal való visszaélésről szólnak. Az egyes szám első személyű elbeszélő-előadó kiszólásaiból kiderül, hogy a teljes kiszolgáltatottság állapotában egyetlen lehetséges cselekedet marad számára: az előadások megtartása. Mivel a körülmények, az elhangzó három előadás szövegének kontextusa, a hatalmi helyzet viszonyai és a szabadság elérésének lehetséges módozatai sem derülnek ki a könyvből, valójában egy labirintusban bolyongunk, mint Théseus, viszont az olvasót semmiféle fonál nem segíti.

Krasznahorkai László - Megy ​a világ
Megy ​a világ előre. És akkor mi marad hátra a végidők kezdetekor? Például Krasznahorkai László titokzatos-személyes elbeszélései, melyek között akad monológ, rövidtörténet, töprengés, vallomás, visszaemlékezés és előrepillantás; igazi mesterdarab mind. Lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével, aki először beszél, aztán elbeszél, végül pedig elköszön. Ebben a hármas léttagoltságban találkozhatunk a többiekkel, akikről ő beszél. A földet először elhagyó Gagarin, a röpülni képtelen okinavai guvatr, a berlini metró peronján dolgát végző hajléktalan, a tébolyult Nietzsche Torinóban, a beváltott éden ígéretét megfesteni igyekvő Palma Vecchio, a Shanghaiban dolgozó tolmács, aki azt tervezi, hogy egyszer elmegy az Angel-vízeséshez, a Victoria-vízeséshez, vagy legalább a schaffhauseni vízeséshez, a hárshegyi gyerekgyilkos, az egy kézen álló indiai aggastyán. Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt. Hogy _„egyszer egy tájban a legmélyebb szépségben és enyészetben valamit megpillanthatunk: valamit, azt, ami ránk vonatkozik."_ A bölcseleti téteket, egzisztenciális kérdéseket fanyar-felszabadító, önmagával is kíméletlen iróniával ellensúlyozva, Krasznahorkai a távolit hozza közel, az univerzálisban az egyszerit csillantja fel, és ahogy olvassuk az írásokat, kirajzolódik saját létezésünk egyetemes mélysége is: _„hisz ott áll az ember egy végtelen, számára felfoghatatlan bonyolultságban, és teljességgel értetlenül áll ott, tanácstalanul és elveszetten, kezében az emlék végtelen egyszerűsége – meg persze mind efölött a melankólia pusztító gyöngédsége, mert azért érzi, miközben ott ez az emlék, hogy a valósága ennek az emléknek a szívtelen, józan, jéghideg messzeségben van."_

Krasznahorkai László - Rombolás ​és bánat az Ég alatt
Krasznahorkai ​visszament Kínába. Az urgai fogoly olvasói úgy búcsúzhattak el tőle az 1992-es regény utolsó lapjain, ahogyan ő búcsúzott el akkor "az utolsó ókori birodalomtól": szomorú emelkedettségben és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a főhősnek szembesülnie kellett egy gyökeresen más világgal, véget ért. Új regénye azonban mindenek előtt azt bizonyítja, hogy ez a Nagy Kaland sokkal több volt, mint egy utazás története, s így nem is érhetett véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt, tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember, a saját civilizációját krízisként megélő menekülő, akinek elsősorban saját szép új világát kell megértenie. Krasznahorkai a Rombolás és bánat az Ég alatt című dokumentumregényben 2002-ben tett újabb útjáról ad lélegzetelállítóan izgalmas beszámolót. A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce torkolattól délre elterülő tartományokban, Nanjingtól Ningpóig, Yangzhoutól Putuoshanig, Jiuhuashantól Shanghaig keresi e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani Írástudók mai leszármazottaival beszél: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést teszi fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze ez a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súlya alatt a modern ember. A Krasznahorkaitól megszokott rendkívül szuggesztív előadásmód a régi. Az azonban merőben új, ahogy a szerző eme önkínzó, kilátástalannak tetsző utazás labirintusában a kínai kert világhírű helyszínén, Suzhouban, egy filozófussal történt találkozás nyomán végül a remény esélyének megfogalmazásáig jut el.

Krasznahorkai László - Háború ​és háború
A ​mű főhőse egy vidéki levéltáros, Dr. Korin György, aki munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra, egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől. A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a "világ közepébe". Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is.

Bodor Ádám - Az ​érsek látogatása
A ​Sinistrához hasonlóan ez a regény is valahol a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva Európa közepén - egy faluban játszódik. Mintha itt is rendszerváltás történt volna: a falu és az egész környék urai az egykor rettegett hegyivadászok helyett most már papok. Igaz, a pletyka szerint csupán új gúnyát öltöttek és szakállt növesztettek a volt ezredesek és katonák. A helybéliek - elöljárók és polgárok - most mindenesetre az érsek látogatását várják; azt, hogy valamelyik hétvégén begördüljön a falu állomására az illusztris vendég fekete sínautója. "Ezt a könyvet becsukhatom, félretehetem, de nem tudom letenni. Hozzátartozik a létezésemhez ezentúl. Áttetsző és titokzatos, ágyékmeleg és kavicshideg, ragyogó, mint egy váróterem kövezete e kezdettől való világvégen; szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen." /Parti Nagy Lajos/

Krasznahorkai László - Sátántangó
".... ​a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig. ... A Sátántangó korszakalkotó mű." Radnóti Sándor "Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika." Balassa Péter

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (79)

Haraszti István - Poggyász ​nélkül
Igazi ​poggyász, tárgyi vinnivalók nélkül, de annál több szellemi, érzelmi poggyásszal indult útnak Haraszti István huszonévesen a csaknem másfél évtizedes, önként vállalt, de a történelmi, társadalmi kényszer sürgette emigrációba. Apja emléke - aki a szülőváros, Vác direktóriumának tagja 1919-ben, és a fehérterror áldozata - az egyik legfontosabb örökség, amely hivatását és politikai állásfoglalását meghatározza. Gimnazistaként kerül a baloldal vonzásába, megismerkedik Kassák Munka-Körével. Külföldön kezdi az orvosi egyetemet, de rövidesen sikerül bekerülnie a pécsi orvosi karra. A baloldali hagyományokat is híven őrző Pécs Haraszti István első politikai tevékenységének színhelye. Fiatal értelmiségiekből szerveződik a rövid életű kommunista csoport, melynek élete és lebukásának története eddig feldolgozatlan történelmi tény. A börtönbüntetés elől szökik külföldre Haraszti István. Rövid bécsi tartózkodás után kerül Spanyolországba, majd végzett orvosként nemcsak szemtanúja, hanem résztvevője is a polgárháború mindennapjainak. Utolsóként, végső órákig mentve a rászorulókat, kerül Párizsba, hogy innen továbbhajózzon Chilébe, a világ túlsó felére, a háború kitörése előtti hetekben. Nyolc évig Chile az otthona, szakmai felkészülésének színhelye. Otthonná válhatott, de az igazi otthont nem pótolhatta - erről vallanak a chilei emigrációról szóló fejezetek. 1947-ben Haraszti István családjával visszatért az emigrációból. Érdekfeszítően izgalmas önvallomását szerénysége, tárgyilagossága teszi maradandóan szép olvasmányélménnyé.

Covers_88572
elérhető
1

Arthur Herzog - Földmoraj
A ​fiatal Harry Vail a földrengések szakértője. Mérései arra utalnak, hogy óriási erejű földrengés készülődik - épp New Englandben, épp a talpa alatt. Háza, családja, barátai, esetleg saját maga is eltűnik a megnyíló föld gyomrában. Repedések a falakon... a környéken különös halálesetek... útnak induló tárgyak... Vail érzi, tudja, hogy riadót kellene végre fújnia. De a döntés nem könnyű. Mert a jelenségekre akad egy további magyarázat is, és nincs menekvés, ha ez a feltevés igazolódik be... Földmoraj "Maga a rettenet, az első oldaltól az utolsóig." Cleveland Press A szorongás szárnyán lebegünk... Arthur Herzog Rajzása iszonyúan és hitelesen jeleníti meg a természet könyörtelen erejét. A Földmoraj talán még iszonyúbb és hitelesebb." Publishers Weekly

Hárs László - Majd ​a gyerekek
Ez ​a cím tulajdonképpen nem is cím, hanem titkos jelszó, és még annál is több ígéret. Akik kitalálták és titokban elsuttogták, a sejtegyesület tagjai, gyerekek voltak, de nem ám mai és nem is tegnapi, hanem huszonöt év előtti gyerekek. Azóta felnőttek, s be is váltották ígéretüket, hogy majd a gyerekek rendbe hozzák, felépítik, megjavítják, megszépítik a világot maguk körül. Mert arra a huszonöt év előttire alaposan ráfért mindez: dúlt háború, a fasiszta uralom alatt szenvedő Budapest romokban hevert, s a gonoszság és kegyetlenség tobzódott benne. A sejtegyesület gyermektagjai, Klimkó Gabi vezetésével harcba indultak, és a maguk módján küzdöttek az embertelenség ellen, míg eljött végre a várva várt felszabadulás. Hárs László kitűnő regénye huszonnégy évvel ezelőtt jelent meg először. A történetből azóta történelem lett, de a még szebb, még jobb holnapot ígérő titkos jelszó ma is változatlanul érvényes: Majd a gyerekek!

Kroó László - A ​garanyi világfa
Kroó ​László kisregényének hőse Papdi Béla fiatal bőrdíszműves munkás, akit 1941-ben mozgalmi múltja miatt internálnak a hatóságok. Az újonnan felavatott garanyi internáló táborban Papdi Béla bekerül a kommunista kollektívába, részt vesz az illegális munkában, mely a nehéz körülmények ellenére is folytatódik. Egy nap váratlan látogató érkezik a táborba, Marjay Ödön, a kémelhárító tisztje. Célja, hogy felgöngyölítse a kommunista szervezkedést, s ezért letartóztatja Papdi Bélát, hogy kínzásokkal és ravasz csapdákkal kiszedje belőle a vezetőség tagjainak nevét. A két férfi izgalmas párviadalát örökíti meg Kroó László kisregénye. Az olvasó megismerheti belőle az internálótábor sajátos világát, ahol vagányok, vallási fanatikusok és mozgalmi harcosok élnek egymás mellett, s figyelik a tábor drótkerítéséhez feltartóztathatatlanul közelgő második világháború eseményeit. Kroó László kisregénye érdekes olvasmány, s hiteles dokumentum a letűnt korszaknak.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Danielle Steel - A ​sors kereke
Danielle ​Steel Amerika első számú bestsellerírója. Mi a titka? Az, hogy egyszerűen letehetetlen. Nincs az a patikus, aki mérlegén pontosabban adagolna, mint ahogy az írónő elegyíti a szerelem és csalódás, öröm és bánat, születés és halál, siker és kudarc cseppjeit. Hogyan lesz Bernie Fine-ból, az orosz irodalom tudósából egy menő áruház vezető embere? Hogyan talál rá sok-sok keserű élmény után a legnagyobb boldogságra? S hogyan telepszik rá egykettőre az iszonyat, betegség, halál, gyermekrablás? S hogyan rendeződik lassan az élete, amikor már senki se számít rá, legkevésbé ő maga?

John Hersey - Harangot ​Adanónak
John ​Hersey, napjaink egyik legünnepeltebb amerikai bestseller írója, a már-már hihetetlennek tetsző kiadásszámok és példányszámok, no meg az irodalmi sikerlisták verhetetlen bajnoka, ezzel az 1944-ben megjelent regényével indult el írói pályáján annak idején. A könnyed pergésű, derűs, fordulatos történet 1943-ban, közvetlenül az angolszász szövetségesek délolaszországi partraszállása után, egy szicíliai kisvárosban, Adanóban játszódik. Victor Joppolo őrnagy, a városka amerikai katonai parancsnoka fejébe veszi, hogy demokráciára fogja "tanítani" a városka minden rangú, rendű s nemű lakóit, akik túlságosan is hozzászoktak a fasizmus parancsuralmához. A pompás humorral, meglepő fordulatokkal s némi érzelmességgel megírt regény cselekménye végül is Adanó egykori harangja körül forog, amelyet a fasiszták ágyúöntés céljára leszereltek, de amelyet a makacs Joppolo mindenáron vissza akar szerezni a kisváros lakóinak. Hogy derék buzgalma aztán milyen mulatságos kalandsorozat elindítójává válik - az maradjon egyelőre titok az olvasó előtt. Felsorolni is lehetetlenség volna, hogy hány nyelven és hány kiadásban jelent meg Herseynek ez a mindmáig talán legszebb, legnépszerűbb regénye. Csak egyetlen sokatmondó adat: a magyar fordítás a regény 1977-ben megjelent 41. (!) amerikai kiadásából készült.

Philip Agee - CIA ​napló - A cégen belül
Amint ​visszanéztem a párra, hosszú kabátjukra és nagy utazótáskáikra, hirtelen rájöttem, mi történik. Becsuktam az ajtót, félrevontam Catherine-t, és a fülébe súgtam, hogy a férfi és a nő valószínűleg egy lehallgatóművelet megfigyelői, és azt akarják kideríteni, hol lakom. Erre ő azt mondta, hogy a férfi fülében hallásjavító készüléket látott, amiből arra következtetett, hogy a rádióvételemet az elmúlt két napban zavaró idegesítő sípolások a megfigyelés jelei voltak. Catherine követte a párocskát lefelé a lépcsőn, hogy megnézze, merre mennek; zavarukban lementek egészen a pincéig, amelynek ajtaja mindig kulcsra van zárva...

Doán Giói - Hajsza ​a fegyverekért
Valamennyien ​tudjuk, hogy a vietnami nép az utóbbi évtizedek legtöbbet szenvedett népe. Előbb a francia gyarmatosítók, majd az amerikai intervenciósok ellen kényszerült hősies ellenállásra. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy előbb tudtak fegyverrel bánni, mint ahogy a betűt ismerték volna. Pedig Vietnam békére termett, gyönyörű szép ország. Dús őserdeibe vezet el bennünket Doán Giói, a népszerű vietnami író, hogy tanúi legyünk a felszabadító háború első szakasza egyik lélegzetelállítóan izgalmas epizódjának, amikor francia zsoldosok és vietnami hazafiak egyszerre indulnak egy hajdani fegyverraktár felkutatására.

Balogh Béni - A ​rablólovag aranyai
Izgalmas, ​kedves humorú történetek gyűjteménye ez a Delfin-könyv - a magyar honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig terjedő időszakból. Helyet kap benne néhány betyártörténet, meseelemekben bővelkedő népmonda is.

Pais István - Ember ​és vallás
Az ​immár ötödik kiadáshoz eljutó művében a szerző átfogó képet rajzol a vallás kialakulásáról, koronkénti változatairól, legfontosabb sajátosságairól. Az ókori keleti társadalmak valláskritikai bemutatása után az ógörög vallást analizálja. Elemzésével azt bizonyítja, hogy a marxista irodalomban eddig szinte általános nézettel szemben az ókori görög valláskritika csúcspontja nem az atomizmus – s főként nem az epikureizmus -, hanem az általa részletesen bemutatott Karneádész, aki több szempontból is igazi filozófiai mélységgel bírálja Epikurosz álláspontját. A továbbiakban a korai kereszténység ideáit elemzi, szól a reneszánsz valláskritikájáról, majd áttér az újkori polgárság vallásfelfogásának vizsgálatára. Különös figyelmet szentel Bacon idolumkritikájának, Spinoza vallás- és bibliakritikájának, a 18. századi francia materializmus vallásértelmezésének, a fichtei, kanti, hegeli valláskoncepció pozitív mozzanatainak, valamint a feuerbachi materializmus vallásbírálatának. Az áttekintést a marxista valláselmélet kialakulásának tárgyalásával zárja. A második rész a vallás meghatározásával foglalkozik, majd a vallás különféle strukturális elemeit (tudatot, függőségi érzést, rítust stb.) tárgyalja. Emellett részletesen vizsgálja a vallás tükrözési funkcióját, szociális szerepét, antropocentrikus és teleologikus jellegét.

Szinnyei Júlia - Genovéva ​fiai
Három ​testvér életútját mutatja be új regényében Szinnyei Júlia. Egy kis hegyközségi házból indultak el a Lontai fiúk, tarsolyukban Genovéva élettapasztalatával és baljós intelmeivel. A legidősebb, Emánuel nagyra törő vágyakat melenget magában, szeretne kitörni szülei nyomasztó kisvilágából, ezért Pesten telepszik meg és egy erejét meghaladó terv kivitelezésébe kezd. A középső fiú, Ivó szobrász lesz, és egész életében a Genovévától kapott megértést, harmóniát szeretné kamatoztatni művészetében. Henrik, a legkisebb sebésznek tanult, s tragédiákkal terhes útján csak nehezen sikerül megtalálnia igazi önmagát. A három fivér három különböző pályán indult el, s most, amikor meglett fejjel újra összetalálkoznak, kiderül, hogy valahol mindannyian elrontották az életüket. Hol? és miért? - ezt kutatja finom lélektani realizmussal a sorsokat elemző írónő.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (263)

Szlatky Mária - Nézzünk ​körül a házban!
Ha ​belépünk egy házba, lakásba, szobába, iskolába, templomba, üzletbe, legelőször is körülnézünk, hogy hova kerültünk. Akaratunk ellenére is hat ránk annak a helynek a hangulata, ahol vagyunk. Ebben a könyvben azt próbáljuk meg felderíteni, hogy milyen volt a régi időkben az emberek otthona, környezete. A belső teret idegen szóval intérieurnek nevezzük. A könyv képei és rajzai megmutatják, hogyan látták és ábrázolták különböző korok művészei saját környezetüket.

James Clavell - Patkánykirály
Dúl ​a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen "gyáván " megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között - tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában. "Drámai és totálisan magával ragadó regény, durva és brutális megnyilatkozásokkal. James Clavell lenyűgöző történetmesélő, csodás megfigyelő, olyan ember, aki sok mindent megért és megbocsát." _- New York Times_ "Félelmetesen izgalmas, várakozásokkal teli regény." _- Ian Fleming_ "Csodálatos regény." _- Washington Post_

Forrai Katalin - Sz. Vida Mária - T. Aszódi Éva - Művészetre ​nevelés a családban
Nagyon ​szép és nagyon fontos könyvet adunk itt a szülők kezébe. Olyat, hogy még azok is élvezettel olvashatják, akiknek gyerekei rég felnőttek, vagy akiknek sohasem volt gyerekük. Igen, de valóban fontosat-e? - kérdezhetik az érdekelt szülők. Rohan a mai élet, közeli és távoli veszélyes leselkednek ránk, kapkodva élünk, nem tudjuk, mi vár gyerekeinkre - éppen a művészet, a műélvezet csíráit kell bennük élesztgetni? Ez volna olyan fontos. Igen, ez. Mert aki végigolvasta a könyvet, átérezheti, hogy nemcsak erről van szó. Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyerekkorában megtanult látni - ebben jelöli meg a könyv egyik szerzője a képzőművészeti nevelés célját -, az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattól sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben a kankalin ragyogását vagy a fecske röptének eleganciáját, és máris szebbnek látja a világot. Amikor sokan elhagyták ezt az országot, hallottam valakitől: hogy lehet elszakadni onnan, ahol a Vén cigányt írták? Orpheusz - ezt is idézi a könyv - lantja pengetésével megszelídítette a vadállatokat. Vajon hány "vadállat" megszelídítésére van szükség a mai világban is - emberségünkkel, jó szándékunkkal, amit nem utolsósorban a szép szeretete nevelt belénk?

Orbán Balázs - A ​Székelyföld
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mykolas Sluckis - Idegen ​szenvedélyek
Mykolas ​Sluckis, a mai litván prózairodalom legismertebb képviselője 1928-ban született. 1945-ben jelentek meg első elbeszélései. 1948-ban és 49-ben megjelent novellás kötetei, majd az 55-ben kiadott Jó ház című regénye egy jelentős tehetség szárnypróbálgatásai. Sluckis első sikereit gyermekkönyveivel aratja. Igazi hangját a hatvanas évek elején találja meg. Sokoldalú író; a múlt és jelen, a falusi és a városi élet, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség problémái egyaránt helyet kapnak regényeiben. Sluckis legjelentősebb könyvei: a Létrán az égbe, a Szomjúság, az Ádámcsutka magyarul is megjelentek. Végzetes szenvedélyek rabjai az isten háta mögötti lettországi birtok, a Madárodú-tanya lakói. A gazda az éjszakákat koporsóban tölti. felesége kétségbeesett rajongással csüng egykori litván béresükön, Antonson. A lány, hogy bosszút álljon anyján, elhódítja a szeretett férfit. A kamasz fiút csak a fegyverek és a gyilkolás érdekli. Egy napon, 1944 őszén - így indul Sluckis új regénye - egy Litvániából menekült cselédlány érkezik a Madárodú-tanyára. Ez a katekizmuson nevelkedett, naiv kislány megpróbálja megmenteni bűnös gazdáit. A pusztulás és újjászületés a témája az Idegen szenvedélyek-nek, mely a kritikusok véleménye szerint a hazánkban is jól ismert litván író legjobb regénye.

Covers_11678
A ​bűvös síp Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​bűvös síp
Kötetünk ​a XX. század már klasszikussá érett norvég novellairodalmából ad válogatást. Fellelhető benne mindaz, amit a magyar és az európai köztudat hagyományosan norvég sajátosságoknak tekint: a különleges földrajzi helyzetű és éghajlatú ország tájainak és természetének állandó, meghatározó jelenléte, a szétszórt tanyák és a tengerparti kisvárosok világa, a természeti és társadalmi izolációban élő ember romantikusan felnagyított személyiségproblémái. Az elbeszélések felölelik századunk teljes norvég társadalomtörténetét, azt a hosszú folyamatot, amelyben a dzsentris, tespedt vidéki hivatalnoki világ és a nyomorúságos kisparaszti gazdálkodás fokozatosan átadta helyét a fejlett, modern -és gazdag -ipari ország társadalami viszonyainak. A Tryggve Andersentől a Kincktől Nedreaasig és Borgenig ívelő novellairodalom ugyanakkor azonban izig-vérig európai is, és olykor ismerős hangon szól azokhoz a magyar olvasókhoz, akik előtt nem ismeretlen a Mikszáthtól és Gozsdutól Déryig és Örkényig terjedő magyar novellakincs.

Stephen Clarke - Talk ​to the snail
By ​the bestselling author of A Year in the Merde and Merde Actually... With useful sections on: - making sure you get served in a café - harassing French estate agents - living with bacteria - pronouncing French swear-words - surviving the French driving experience - falling in amour, Paris-style And beaucoup, beaucoup more! The only book you'll need to understand what the French really think, how to get on with them and, most importantly, how to get the best out of them.

Gerald Durrell - Vadászat ​felvevőgéppel
A ​közelmúltban elhunyt Gerald - mint barátai, tisztelői és olvasói emlegetik: Gerry - Durrell a kortárs brit irodalom legnépszerűbb szerzői közé tartozik hazánkban. Természettudományos ismeretekkel dúsított, humoros hangvételű regényei, útleírásai vonzó, kedves és kedélyes világot ábrázolnak, amelyben az állatok éppolyan fontos - ha ugyan nem még fontosabb - szerephez jutnak, mint az emberek. A vadászat felvevőgéppel arról az expedícióról szól, amelyben Gerry a BBC megbízásából egy filmoperatőrrel, egy rendezővel, valamint első feleségével, Jacquie-vel együtt Új-Zéland, Ausztrália és Malajzia ritka, különleges állatvilágának rejtekhelyeit kereste fel. Életveszélyes repülőutat vállaltak, hogy utolsó természetes környezetükben láthassanak kihalófélben levő állatfajokat. Szenzációs megfigyeléseiket, kalandjaikat nemcsak a kamera rögzítette - az expedícióról készült filmet a Magyar Televízió is bemutatta - , hanem Gerry aranyos humorral átszőtt, izgalmas epizódokban bővelkedő beszámolója is, amely hazájában huszonnégy kiadást ért meg.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (258)

Szomjas-Schiffert György - Lapp ​sámánok énekes hagyománya / Singing Tradition of Lapp Shamans
A ​szerzõ a finnugor zenét kutató munkája során az északi finn Lappföldön, Nunnanen faluban réntenyésztõ lapp gazdáktól és pásztorlegényektõl közel 300 jojkát (népdalt) gyûjtött magnetofonnal. Énekmondói közül hárman 140 olyan dallamot dúdoltak el, amelyek dús és rendszert mutató ornamentikájukkal eddig ismeretlen, régi énekes-kultúráról tanúskodnak. A kutatás kiderítette, hogy ez az éneklési mód sámánhagyomány, amely teljesen különbözik az európai éneklés módjától. A sámán dünnyögõ éneklése a természet különleges hangjainak utánzásával a bennük lakozó szellemekhez akar szólni. Ez a dobbal kísért, tánccal egybekötött éneklési mód az idõk folyamán folklorizálódott. A hajdani vallásos szövegek a 17. századi evangélikus hittérítés üldözõ és büntetõ tevékenysége miatt elhallgattak, és az eltelt három évszázad alatt el is felejtõdtek. A mai lappok az istenek és szellemek nevei helyett jojkáikban ismerõsök, híres réngazdák vagy lányok, asszonyok nevét említik, és a régi sámánok módján sok értelmetlen szótag közé rejtve jellemzik õket. A szerzõ e kétnyelvû mûvében a jojkák funkcióját elemzi, és az ornamentális, dünnyögõ sámánéneklés különleges zenei eszköztárát kottaképpel ábrázolja. Ez a monográfia az európai zene őstörténeti kutatásában régen hiányzó tanulmány, mert a lapp sámánéneklés módjának megfejtésével együtt az ó-európai ember zenekultúráját varázsolja elénk. A könyv kétnyelvû: angol és magyar.

Bartók Imre - Láttam ​a ködnek országát
Válságos ​a hangulat a könyvpiacon. Kétségbeesésükben még a dörzsöltebb kiadók is nyitni kénytelenek a kisállat-gótika és az utópisztikus horror felé. A nemzetközi hírű hazai kiadó ügynökét azonban munkaköri feladatai mellett valami más is vezérli, amikor találkozik a feltörekvő, és nem ritkán zavartan viselkedő európai szerzőkkel. Keres valakit, ám a keresés egy rémálom dramaturgiájával halad előre. Metafizikai krimi, gyászregény és szatíra egy képzelt világ hétköznapjairól. A valóság drapériái lángra kapnak.

Erdélyi Zsuzsanna - Hegyet ​hágék, lőtőt lépék
"...Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban." (Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új Írás, 1970) "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt egy esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy népi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-öt ezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen az övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű >utolsó pillanat< megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akitől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak ... Munkája nyomán egy nem létezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." (Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972.)

Tor Age Bringsvaerd - Locspocs, ​a kis tengeri szörny úszni tanul
"Messze ​bent a tengeren van egy elvarázsolt sziget. Csak kedden és pénteken látható." És a többi napon? Olyankor Ludvig bácsi őrködik, nehogy véletlenül felfedezzék a szigetet. Mert attól kezdve nem volna nyugalmuk a tengeri szörnyeknek, akik ezen a szigeten óriási kastélyban laknak. Amíg egy tengeri szörny kicsi, egész nap csak úszni, fürdeni, fröcskölni szeret. Csak egy van köztük, Locspocs, aki nem szeret fürdeni, sőt - víziszonya van! Hogyan tanul meg Locspocs mégis úszni, hogyan ment ki egy óceánjáró hajót a legnagyobb viharból - erről szól a norvég szerző kedves, mulatságos meséje, amelynek folytatása is van. A következő kötet címe: Locspocs, a kis tengeri szörny izgalmas kalandja az emberekkel.

Halák László - Illemkocka
"Tételezzük ​fel, hogy az eddig megfogalmazott viselkedési elveink és szabályaink hozzásegítették a tizennyolcadik születésnapjához érkező fiatalt s viselkedési szabályok minimumának ismeretéhez, és ezzel ahhoz is, hogy a legkisebb hátránnyal lépjen ki az életbe." Ezzel a mondattal valahol könyvünk utolsó lapjainak egyikén találkozik majd a Kedves Olvasó, ha megtisztelő érdeklődéssel elovassa az "Illemkockát". Úgy gondoljuk, akkor már e mondat ellenére egyértelmű lesz, hogy könyvünk a felnőttek számára készült, bár a tizennyolc éven aluliak is olvashatják. Nem a felnőtteket akarjuk illendő viselkedésre tanítani, bár tudjuk, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor szükségünk lenne viselkedési tanácsokra. Mégis, a felnőtt emberek viselkedésében tükröződő illemszabályok sokasága visszatart attól, hogy megkíséreljük összefoglalásukat, vagy éppen azoknak a szabályoknak a megfogalmazását, amelyek esetleg hiányoznak viselkedésünkből. Ki tudná ugyanis megmondani, mit ismernek a felnőttek és mit nem a közösen elfogadott viselkedési szabályainkból? Senki sem adhatna erre pontos választ. Ajánlatot azonban tehetünk az ifjúság nevelőinek, megfogalmazhatjuk, melyek legyenek azok a legszükségesebb viselkedési szabályok, amelyeket leányainkkal, fiainkkal megszületésüktől nagykorúságukig meg kell ismertetnünk. Könyvünk ilyen ajánlásokat tartalmaz. Az ismertetést mégsem bízhatjuk a könyvre, hiszen a legjobb nevelő a látott, tapasztalt példa. Mielőtt tehát egy gyermek kezébe veszi ezt a könyvet, mindenképpen jó, ha a környezetében levő felnőtt már ismeri, és kialakította véleményét a könyvben ajánlott helyes, illő viselkedésről. Azért is ajánljuk elsősorban felnőtteknek a könyvünket, mert az illő viselkedésünk alapjául szolgáló erkölcsöt is a felnőttektől ismerik meg a fiatalok, tehát a felnőtti egyetértés nélkül nem sok haszna lenne az "illemkockának". A viselkedési szabályok sokasága miatt előfordulhat, hogy felnőtt olvasóink is találnak új vagy újszerűen megfogalmazott illemszabályt, tehát könyvünk azoknak a felnőtteknek is hasznos lehet, akik saját viselkedésükben akarják hasznosítani ajánlatainkat. Illő szerénységgel hívjuk fel tehát Kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy nem törekedtünk teljességre, inkább bevallottan a szükséges legkevesebbet próbáltuk megfogalmazni. Sikerült-e ez a szándékunk? Erre csak akkor kaphatunk választ, ha az olvasó egyetértését és tetszését sikerült kivívnunk, mire eljut könyvünk utolsó mondatához, amely az illő viselkedés fontosságára ekképpen hívja fel a figyelmet: illendő viselkedéssel tehát nemcsak a pillanatokat tesszük kellemessé, hanem folyamatos illő viselkedésünk nélkül a szocializmus sem valósulhat meg társadalmunkban.

Joseph Conrad - A ​titkosügynök
Mr. ​Verloc, a címben szereplő titkosügynök – igazában szatócs és tipikus nyárspolgár – beépül a Londonban élő anarchisták közé, és értesüléseket szerez róluk egy nagyhatalom követsége számára. A követségnek azonban valami merényletre volna szüksége, amit a menekült anarchisták követnének el, hogy azután a felháborodott angol kormány börtönbe csukja vagy kiutasítsa őket. Mr. Verloc jó pénzért erre is hajlandó: szállítja a merényletet. A greenwichi obszervatórium felrobbantása azonban nem egészen úgy sikerül, ahogy tervezte. A titkosügynök politikai krimi. Másrészt azonban pszichológiai regény: Mr. Verloc feleségének és félkegyelmű sógorának lelki kálváriája, s a politikai alvilág homályos céljai és a magánélet nyomorúságai összefonódva végül hármas tragédiához vezetnek.

Agatha Christie - La ​maison biscornue
Une ​étrange famille habite cette maison biscornue. Sous la domination d’un aïeul tyrannique – mais adoré – d’origine levantine : deux fils, deux belles-filles, trois petits-enfants, une vieille tante… Il y aussi la toute jeune seconde épouse du grand-père et le précepteur qui pourrait bien être son amant… Qui donc a tué le grand-père ? La seule personne qui semble avoir une idée précise là-dessus, c’est Joséphine, douze ans. Joséphine a des idées sur tout. Y compris sur l’art dramatique, les motivations des criminels et l’art d’empoisonner les gens. C’est un petit monstre sympathique. Il faut être très attentif aux petits monstres.

Don DeLillo - Cosmopolis
Eric ​Packer, a fiatal milliárdos egy átlagosnak tűnő áprilisi napon kilép New York-i lakásából, és beszáll a csúcstechnikával és luxuscikkekkel fényűzően berendezett fehér limuzinjába. Ezen a napon két komoly küldetés áll előtte: világrengető spekulációs támadást kell intéznie a japán jen ellen - és el kell jutnia Manhattan túlsó végébe a fodrászához. Ericnek hol az amerikai elnök motoros kísérete, hol egy zenészbálvány temetési menete, hol egy erőszakos politikai tüntetés állja útját. A kocsi kényelmes bőrülésén egymást váltják a látogatók: biztonsági, műszaki és pénzügyi szakértők, sőt Eric menyasszonya és szeretője is, miközben a limuzin az egyre bizonytalanabb jövő felé araszolgat. A könyvből David Cronenberg készített nagyszabású, lehengerlő filmet Robert Pattison és Juliette Binoche főszereplésével.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (30)

Szomjas-Schiffert György - Lapp ​sámánok énekes hagyománya / Singing Tradition of Lapp Shamans
A ​szerzõ a finnugor zenét kutató munkája során az északi finn Lappföldön, Nunnanen faluban réntenyésztõ lapp gazdáktól és pásztorlegényektõl közel 300 jojkát (népdalt) gyûjtött magnetofonnal. Énekmondói közül hárman 140 olyan dallamot dúdoltak el, amelyek dús és rendszert mutató ornamentikájukkal eddig ismeretlen, régi énekes-kultúráról tanúskodnak. A kutatás kiderítette, hogy ez az éneklési mód sámánhagyomány, amely teljesen különbözik az európai éneklés módjától. A sámán dünnyögõ éneklése a természet különleges hangjainak utánzásával a bennük lakozó szellemekhez akar szólni. Ez a dobbal kísért, tánccal egybekötött éneklési mód az idõk folyamán folklorizálódott. A hajdani vallásos szövegek a 17. századi evangélikus hittérítés üldözõ és büntetõ tevékenysége miatt elhallgattak, és az eltelt három évszázad alatt el is felejtõdtek. A mai lappok az istenek és szellemek nevei helyett jojkáikban ismerõsök, híres réngazdák vagy lányok, asszonyok nevét említik, és a régi sámánok módján sok értelmetlen szótag közé rejtve jellemzik õket. A szerzõ e kétnyelvû mûvében a jojkák funkcióját elemzi, és az ornamentális, dünnyögõ sámánéneklés különleges zenei eszköztárát kottaképpel ábrázolja. Ez a monográfia az európai zene őstörténeti kutatásában régen hiányzó tanulmány, mert a lapp sámánéneklés módjának megfejtésével együtt az ó-európai ember zenekultúráját varázsolja elénk. A könyv kétnyelvû: angol és magyar.

Bartók Imre - Láttam ​a ködnek országát
Válságos ​a hangulat a könyvpiacon. Kétségbeesésükben még a dörzsöltebb kiadók is nyitni kénytelenek a kisállat-gótika és az utópisztikus horror felé. A nemzetközi hírű hazai kiadó ügynökét azonban munkaköri feladatai mellett valami más is vezérli, amikor találkozik a feltörekvő, és nem ritkán zavartan viselkedő európai szerzőkkel. Keres valakit, ám a keresés egy rémálom dramaturgiájával halad előre. Metafizikai krimi, gyászregény és szatíra egy képzelt világ hétköznapjairól. A valóság drapériái lángra kapnak.

11
elérhető
43

Rakovszky Zsuzsa - VS
Sándor ​gróf - ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta - és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.

Erdélyi Zsuzsanna - Hegyet ​hágék, lőtőt lépék
"...Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban." (Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új Írás, 1970) "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt egy esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy népi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-öt ezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen az övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű >utolsó pillanat< megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akitől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak ... Munkája nyomán egy nem létezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." (Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972.)

István Örkény - One ​minute stories
"While ​the soft-boiled egg is boiling or the number you are dialling answers (provided it is not engaged, of course), you have ample time to read one of these short stories which, because of their brevity, I have come to think of as one minute stories." (István Örkény)

Covers_194476
Édesanyám ​rózsafája Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Édesanyám ​rózsafája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartók Béla - A ​népzenéről
Nyolc ​rövidebb Bartók-tanulmány kapott helyet ebben a gyűjteményben; olyan írások, amelyek nem zenei szakemberek, hanem az érdeklődő olvasóközönség számára készültek. A szerző részletesen kifejti bennük a népzenére vonatkozó elméletét, gondot fordít arra is, hogy a valódi, értékes parasztzenét élesen megkülönböztesse az álnépi nótáktól. Röviden, de minden apró részletre kiterjedően ismerteti a népzene gyűjtésének szabályait, javaslatot tesz az európai gyűjtések összehangolására. A háború alatt írott cikkeiben pedig éppen gyűjtőútjain szerzett tapasztalatait használja fel, hogy tiltakozzék az értelmetlen pusztítás, a barbarizmus ellen: Így ír: "...talán időszerű rámutatni arra, hogy a parasztokban ádáz gyűlölködésnek más népek iránt nyoma sincs és sohasem volt... Döntő bizonyíték erre a nép lelkének tükre: maguk a lírai népdalszövegek."

Tor Age Bringsvaerd - Locspocs, ​a kis tengeri szörny úszni tanul
"Messze ​bent a tengeren van egy elvarázsolt sziget. Csak kedden és pénteken látható." És a többi napon? Olyankor Ludvig bácsi őrködik, nehogy véletlenül felfedezzék a szigetet. Mert attól kezdve nem volna nyugalmuk a tengeri szörnyeknek, akik ezen a szigeten óriási kastélyban laknak. Amíg egy tengeri szörny kicsi, egész nap csak úszni, fürdeni, fröcskölni szeret. Csak egy van köztük, Locspocs, aki nem szeret fürdeni, sőt - víziszonya van! Hogyan tanul meg Locspocs mégis úszni, hogyan ment ki egy óceánjáró hajót a legnagyobb viharból - erről szól a norvég szerző kedves, mulatságos meséje, amelynek folytatása is van. A következő kötet címe: Locspocs, a kis tengeri szörny izgalmas kalandja az emberekkel.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók