Ajax-loader

Malek Gabriella nem postázok

Rate_positive 61 Rate_neutral 7 Rate_negative 0

3365 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (65)

Hjalmar Söderberg - Doktor ​Glas
„Képzeljenek ​el egy klasszikus tizenkilencedik századi drámát, a főszerepben egy idősebb, basáskodó férfi, annak gyámoltalan lánya vagy ifjú felesége – adják hozzá Strindberg és Bergman érzékenységét – és akkor fogalmat alkothatnak arról az erőről és őszinteségről, amely az észak-európai irodalom e perzselő mester-művéből árad.” Susan Sontag írta ezeket a lelkes szavakat Hjalmar Söderberg Doktor Glas című naplóregényéről, amely 1905-ben „perzselő” témájával és szókimondásával óriási botrányt váltott ki Svédországban. Mára a svéd irodalom elévülhetetlen klasszikusává, újabb és újabb generációk kedvenc olvasmányává vált. Ez a kis könyv egyszerre izgalmas krimi, erkölcsfilozófiai mű a gyilkosságról, és bizarr szerelmi háromszög-történet, mely olyan, a mai napig izgalmas témákat feszeget, mint a házasság, a szexualitás, a nők jogai, az abortusz vagy az eutanázia.

Daniel Defoe - Moll ​Flanders
Defoe ​korában Londont soha nem tapasztalt bűnözési hullám árasztotta el, s a Moll Flanders a legkiválóbb a bűnözéssel foglalkozó korabeli művek közül. A regény azonban nem csupán egy bűnöző életének pontos krónikája, hanem ennél sokkal általánosabb érvényű. Moll átlagember, aki csupán boldog szeretne lenni, s e cél érdekében a bűnözéstől sem riad vissza. Moll, hibáival együtt, a modern kor emberének tipikus példája. Defoe a bűnöző asszony figurájában általános emberi jelenségeket magatartásokat és reakciókat ábrázol.

Susy McPhee - Férjek ​és hazugságok
A ​látszat csal. Ne higgy a szemednek akkor sem, ha a nappalidban a feleséged egy idegen férfi mellkasán zokogva áztatja csuromvizesre annak pólóját. Hiába az egyértelmű helyzet, ez nem az, aminek látszik! Akkor se higgy a szemednek, ha egy társkereső weboldalról imádott férjed mosolyog rád, elváltnak adja ki magát, tartós kapcsolatra vágyik és gyereket szeretne. Annak ellenére, hogy hat éves a kislányotok és azt hitted, hogy a ti vagytok a mintacsalád... Hát igen, a látszat néha csal, no de ekkorát? Vannak emberek, akikért bármit megtennénk… A harmincas éveiben járó Fran számára ebbe a legbelső körbe tartozik a lánya, a férje és a legjobb barátnője, Alison, aki halálos beteg. Alisonnak meg vannak számlálva a napjai, ám halála előtt még szeretné kiválasztani az „utódját”, egy új feleséget a férjének, aki majd felneveli a lányait. Megkéri Frant, hogy segítsen neki ebben az abszurd vállalkozásban. Barátnőjének egyáltalán nem tetszik az ötlet, de képtelen visszautasítani egy igaz barát utolsó kívánságát, és bejelentkezik egy internetes társkereső honlapra. Ezzel a lépéssel azonban a saját életét is fenekestül felforgatja, ugyanis rövid keresgélés után a következő hirdetésre bukkan: „Harmincnyolc éves, száznyolcvanöt centi magas, sportos, vidám alaptermészetű családcentrikus, egyedülálló férfi vagyok. Szeretek utazni, sportolni, olvasni, szinházba, társaságba járni. Nincs gyermekem, de már vágyom rá, hogy körülöttem rohangáljanak egy nem túl távoli jövőben. Leendő partneremnek intelligens, vidám, gyermekszerető, utazást, bulizást kedvelő, csinos, szőke hosszú lábú 30-as nőt keresek. (Pókot szeretők kíméljenek!)” A magát Facérnak nevező illető fényképe pedig a megszólalásig hasonlít férjére, Maxre… Susy McPhee regénye az utóbbi évek egyik legígéretesebb debütálása. Egyszerre szellemes, megható és elgondolkodtató – igazi remekmű!

Terry Pratchett - Az ​Igazi Macska
Felismersz ​egy Igazi Macskát, ha eléd kerül? Vagy túlságosan hozzászoktál az unalmas tucatmacskákhoz, amelyeket úgy imád a reklámipar? Az Igazi Macskák igenis esznek olyan tálkából, amelynek CICUS van írva az oldalára. Akkor is ennének belőle, ha ARZÉN feliratot viselne. Ugyanis bármiből esznek. Az Igazi Macskák nem vonulnak macskamegőrzőbe, amikor a gazdájuk nyaralni utazik, hanem a tálkák és a szomszédok megfelelő elrendezése révén táplálkoznak. Az Igazi Macskák halfarkat esznek. És szárnyasaprólékot. És még bármi egyebet, ami az asztalon maradt, ha úgy vélik, hogy büntetlenül megúszhatják. Az Igazi Macskáknak nincs szükségük névre. Csakhogy gyakran hívják őket. "Nemtakarodszkionnéttenyavalyás" pont jó erre a célra.

Lénárd Sándor - Apám
Lénard ​Sándor olasz nyelvű kéziratából fordította: Vajdovics Zsuzsa

Lénárd Sándor - Családtörténeteim
Lénárd ​Sándor író, költő, fordító és orvos (1910-1972) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából, Budapestről Bécsbe, onnan az Anschluss elől menekülve Rómába, végül a hidegháborús Európából egy brazíliai faluba, Donna Emmába került. Magyar olvasói a hatvanas évek végén ismerték meg. Megjelentek a brazíliai remeteségéről hírt adó memoárregényei - Völgy a világ végén; Egy nap a láthatatlan házban -, melyekben az őserdő peremén levő kis falu orvos-patikusaként megélt mindennapjairól számol be, illetve a Római történetek, melyben az olaszországi háborús éveket rajzolja meg. Ám ezekben a művekben csak töredékesen esik szó élete első éveinek két színhelyéről . Ez a hiánypótló, a Lénárd-képet kiegészítő, magyarázó és sokban megvilágító kötet, a fiaihoz írt két levelét, és néhány versét mutatja be. Fényt vet Lénárd életének első, a nagyközönség előtt ismeretlen időszakára, a gyermekkorra, a családi legendákra, egyszóval az író gyökereire.

Lénárd Sándor - Völgy ​a világ végén s más történetek
"Szép ​szeptemberi, vagyis tavaszi délelőtt volt. Úgy éreztem, Háry János nyomán járok, eljuthatnék a világ peremére is, leülhetnék egy kicsit, lóbálhatnám a lábaimat a Semmibe... Az út mentén, pálmalevéllel fedett kunyhó előtt egy öreg sváb szívta a kertjében termett dohány füstjét. Én sem vagyok mai gyerek, de valahogy diákos csínytevő kedvem kerekedett, megálltam, megszólítottam az öreget: Jó napot, mondja csak, uram, itt van a világ vége? Az öreg nem haragudott, még csak nem is csodálkozott. Nem. Nincs itt. Ha éppen oda kívánkozik, lovagoljon csak egy-két órát tovább! Köszöntem, folytattam utamat. A kunyhók még kisebbek lettek, a fák meg magasabbak." Itt, a világ végén, a délbrazil őserdőszéli házban talált otthonra e sorok írója, a magyar származású Lénard Sándor. 1910-ben született Budapesten, Bécsben szerzett orvosi diplomát, és a háború éveiben, a nácizmus elől menekülve, Rómában bújt meg. A polihisztor szerző, a költő, író, műfordító és kiváló zeneértő tizenhárom nyelven beszélt, szoros kapcsolatot tartott az európai kultúrával. Világsikert aratott könyveiben a jóízű mesélőkedv, a magával ragadó elbeszélő tehetség, a játékos képzelet a való élet tényeivel és a szépségre való fogékonysággal ötvöződik. tájakat, embereket, kalandos eseményeket eleven, friss színekkel megrajzoló írásai egyben önarcképek is: szellemi frissességét, magas foklú intellektuális érdeklődését és emberségét minden körülmények között megtartó, nagy műveltségű és jó tollú író különböző korokból való portréi.

Mark Twain - Ádám ​és Éva naplója
Végre ​megismerhetjük az első emberpár történetét a "leghitelesebb" forrásból. Ádám és Éva "saját" naplója szívhez szóló, derűs töprengés arról, hogyan próbál eligazodni a nő és a férfi a hétköznapok gondjai és örömei, valamint a társa és a maga érzelmei között. A művet Thaly Tibor fordításában nyújtjuk át. A történet Igó Éva és Rátóti Zoltán előadásában hangzik el, a kiadvány teljes játékideje 79 perc.

Grecsó Krisztián - Mellettem ​elférsz
Grecsó ​Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

Garaczi László - Pompásan ​buszozunk!
"Apám ​aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

Vas István - Nem ​számít
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vas István - A ​teremtett világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Johanna Ruth Dobschiner - Életre ​választott
A ​zsidó származású írónő bensőséges hangú visszaemlékezéseiben számol be a II. világháború alatt átélt viszontagságairól. Szülei és két bátyja odavesztek a náci haláltáborokban, ő azonban csodálatos módon életben maradt. Istenfélő holland családok rejtegették és adták kézről kézre, életük kockáztatásával. Későbbi életének meghatározó élményévé vált az a hősies szeretet, amely nem habozott életét adni azért, hogy ő élhessen.

Angela Körner Armbruster - Halva ​született, leány
Ez ​a könyv nem irodalmi mű, hanem egyszerű, pátoszmentes és épp ezért megrázó krónikája egy - sajnos nem is olyan ritka - eseménynek: egy házaspár második gyermekét várja, a 32. héten azonban a magzat elhal - rátekeredett a köldökzsinór. Az anyának abban a tudatban kell megszülnie a gyereket, hogy az már nem él. Közös történetüket ő maga írja le néhány hónap múlva, eredetileg a saját gyógyulása érdekében, a "gyászmunka" részeként. A könyv nemcsak az ő testi-lelki szenvedéséről szól, hanem a sokáig palástolt témáról, a halálról is: az anya viszonyáról a halott kislányhoz meg a környezet - orvosok, nővérek - zavaráról, a rokonok, barátok felemás reakcióiról. Különösen szó esik a hároméves "nagytestvérről", hogyan éli meg ő ezt a korántsem lebecsülendő veszteséget, hogyan segítenek a szülők neki és saját maguknak is, hogy a mély kétségbeesésből erősebb, tudatosabb szeretet sarjadjon és új életöröm - a következő gyermek fogadására.

Sven Delblanc - Kirándulások
Sven ​Delblanc, a svéd irodalom kimagasló alakja nem ezzel a művével mutatkozik be a magyar olvasóknak, már Heréltek című regényével - mely szintén a Modern Könyvtár sorozatban jelent meg - nagy sikert aratott. Delblanc legújabb könyve több ponton mutat hasonlóságot a Heréltek-kel: itt is izgalmas ellentét áll fenn a mű rövidsége és súlyos mondanivalója közt; itt is szabadon futtatja fantáziáját az író, függetlenül a tér és idő kategóriáitól. A regény főhősének, Gunnar Emmanuelnek, a mai svéd fiatalság megtestesítőjének vonásait Delblanc részvéttel és iróniával rajzolja meg. Részvéte azoknak a fiataloknak szól, akiket a svéd iskola szinte az intellektuális analfabétizmus szintjén tart, iróniája pedig azt mutatja meg, milyen megrázkódtatásokkal jár ezeknek a felkészületlen, naiv fiataloknak a találkozása az élet nagy kérdéseivel.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (32)

Id%c5%91sgondoz%c3%a1si_k%c3%a9zik%c3%b6nyv
Idősgondozási ​kézikönyv Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Idősgondozási ​kézikönyv
Magyarországi ​idősotthonok, otthoni ápolók és hospice-ok adatbázisa - Ápolót, idősotthont keres? Kézikönyvünk az ország összes idősotthonának adatait, emellett az idősgondozáshoz kapcsolódó hasznos cikkeket és a jogszabályok értelmezését is tartalmazza. Az Olvasó által most kézbe vett könyv szerkesztője és szerzői a leginkább megvalósítható célokat tűzték ki: tájékoztatni az időseket, családtagjaikat, környezetüket arról, ki, hogyan, milyen formában nyújt szolgáltatást számukra. Hogyan lehet a kritikai készségében, helyzetátlátó képességében kritikusan érintett idős hozzátartozó vagyoni értékeit megóvni – mikor indokolt és hogy működik a gondnokság alá helyezés? Mikor kell az otthoni ellátásba szakszerű segítséget bevonni, s annak milyen formáját lehet igénybe venni? Hol vannak, hogyan érhetők el és milyen feltételek között működnek az egyes konkrét intézmények? Remélhetőleg valamennyi problémájára választ kaphat az érdeklődő, de ha mégsem, további kérdéseit felteheti a világhálón.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​gyermek Heathcliffet a skót felföld lápos vidékén találják. Mr. Earnshaw szíve megegesik az elhagyott fiún, és hazaviszi házába, ahol lányával, Cathyvel és fiával, Hindleyvel él együtt. Heathcliff az évek múltával beleszeret Cathybe. Ám a féltékeny Hindley mindenáron tönkre akarja tenni, ezért azon a napon, amikor Mr. Earnshaw meghal, az istállóba száműzi Heathcliffet. Nem sokkal később Cathy is elhagyja a házat, feleségül megy a szomszéd birtokos fiához, Edgar Lintonhoz. Heathcliff pedig szépen, lassan kiterveli rettenetes bosszúját... Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor megírta a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és szelídség furcsa szövedéke ez a történet, egy romantikus írói lélek vallomása a szenvedélyes szerelemről.

Agatha Christie - Zátonyok ​közt
A ​londoni Koronázási klub egyik tagja a bombariadó alatt szövevényes történetet mesél: egy szép nőről, első férjéről Nigériában és második férjéről Londonban. Lehet, hogy az első férj él, és akkor, ugye, nem érvényes a második házasság. A második férj meghal egy német bombatámadásban, az özvegy pedig örökli a vagyont. A férj családja számított a pénzre, de hoppon maradt. Íme, a Cloade család: Gordon, a vagyonos családfő, öccsei és húga, akik az ő pénzén élnek kényelmesen, és huszonhat éves özvegye, aki az örököse lett. Az indulatok egyre magasabbra csapnak, de nem azt ölik meg, akit várnánk… Szerencsére a klubban Poirot is hallgatta a mesét, és most elkezdi kibogozni a szálakat.

Lévai Katalin - Varázskert
"Nem ​tudhatod, mit érez egy nő, amikor rájön, hogy senki nem szereti igazán, és csak akkor él, amikor becsukja a szemét és álmodik. Az álmok még mindig biztosan állnak" - mondja a regény hősnője, aki kettős életet él. Egy "valódi" életet a férjével, és egy másikat, amelyet Mirkóval, gyerekkori szerelmével álmodott meg magának. Sok ezer nő fantáziavilága szólal meg ebben a költői vallomásban, olyan erővel, hogy úgy érezzük, mindaz, amit olvasunk, velünk történik meg. Mindenkinek megvan a maga Mirkója, képzeletbeli barátja, szerelme, akivel feledhetetlen, veszélyes és felkavaró pillanatokat élhet át. Mirkó: mi magunk vagyunk. Mindazok, akiknek szenvedélyes a lelke, akik nem érik be a hétköznapi élet tapasztalataival, hanem annál sokkal többre vágynak.

Vámos Miklós - Anya ​csak egy van
Az ​"Anya csak egy van" Vámos Miklós nagyregényeinek egyike, 1992-94-ből. Tizenöt év alatt harmincnyolc kiadást ért meg. Ez a harminckilencedik - az első javított - kiadás. Különös, hogy noha csak tizennyolc év telt el, mennyire megváltozott a világ. A regény születésének (és cselekményének) idején például a mobiltelefon még újdonságnak számított, kistelefonnak, zsebtelefonnak, rádiótelefonnak hívták. Ezen a szerző nem változtatott. A mániás-depressziós - mindközönségesen: félbolond - anya viszont pontosan olyan, amilyen sok-sok sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. A könyv végére megértjük, mennyivel fajsúlyosabb ember ez az idős hölgy, mint hinnők. Míg az első fejezetekben sajnáljuk, az utolsókban már-már irigyeljük, bármilyen megrázó a sorsa. Meghat és megnevettet. Ha a regényt befejezve úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - a szerző írói nyílvesszeje célba talált. "Nem voltam képes abbahagyni a röhögést, bökdösött pedig a Zsuzsa, bámult rám a Sári, a Julcsi, meg az egész gyásznép, az a másfél tucatnyi ember, aki eljött anya temetésére Rávallott ez az utolsó tréfa, és persze rám, észrevehettem volna a halotti anyakönyvi kivonaton, hogy téves az évszám, anya fiatalítási célból a születési évét átjavította a személyijében, azt vették alapul, észrevehettem volna a sírkövesnél is, de én nem szoktam észrevenni azt, amit kéne, vagy csak későn, túl későn, így hát anya életéből végleg elveszett tíz év, s a veszteséget márványba vésték az örökkévalóságnak, pontosabban tíz évre, urnafülke esetén ennyi a porladási idő, jaj, nehogy elfelejtsem meghosszabbítani, ahogyan anya felejtette el apát, illetve ahogyan mindannyian elfelejtettük Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI DE JÓ VOLNA, HA NEM EZ LENNE A VÉGE"

Irena Obermannová - Női ​mozdulatok
Irena ​Obermannovától, a népszerű cseh írónőtől már olvashattuk egy őrült feleség lebilincselő naplóját. Most a vad, zabolátlan, megszállott fiatal lány, Dorota lót-fut, ügyeskedik, szervezkedik, elmélkedik a regényében, eltökélt szándéka, hogy énekesnőként híressé váljék. Öntörvényű lény. Lop, hogy ne kelljen kérnie, aluljárókban énekel. Börtönbe kerül, de azt se bánja. Tudja, érzi, hogy tehetséges, ösztönösen arra is rájön, hogy tehetségét Istentől kapta. Amilyen zabolátlan, szertelen szellem, olyan különös, rendhagyó az Istennel való kapcsolata. Meggyőződése, hogy ha Isten tehetséggel áldotta meg, akkor az érvényesülésben is segítenie kell. Beszélget, pöröl vele, követelőzik. Végül megírja a nagy dalt a szeretetről, és meghódítja vele a közönséget. Ám amikor eljön a vágyott pillanat, Dorota az ünneplő közönség előtt, a tapsviharban döbben rá, hogy bár elérte, amit akart, a sikernél sokkal fontosabb számára a szíve alatt hordott élet.

Rainer Köthe - Komputer ​lexikon
Kétszáznál ​több színes képpel, ezernél több címszóval.

Suzanne Prou - Bernardiniék ​terasza
Bernardini ​teraszos háza a legnagyobb a francia kisvárosban. Délutánonként, mint fekete varjúcsapat szállja meg a teraszt a ház úrnőjének, Laure asszonynak néhány barátnője. Teáznak - a teát Therese szolgálja fel, a háziasszony társalkodónője. Miközben a teát kortyolgatják, csendesen mondanak közömbös témákról. Férfi nincs közöttük, magában a házban is egyetlen férfi van, Théodore, a kertész. A nagy szobában egy festmény lóg, a ház egykori gazdáját, a szépséges Paul Bernardinit ábrázolja. Miféle múlt sötétedik a békésen pletykázó asszonyok mögött, Laure asszony mögött, aki ebéd utáni pihenőjét azzal kezdi, hogy ollójával régi elsárgult fényképekről kivág egy alakot: Therese mögött, aki ugyanezekben az órákban öltözőasztala előtt festi ki petyhüdt arcát, s lecsorgó könnyei áztatják le pillájáról a fekete, szájáról a gránitvörös festéket? A titokról, a ház jelenéről és múltjáról szól a Bernardiniék terasza, Suzanne Prou, francia írónő Renaudot-díjat nyert regénye.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (42)

Krúdy Gyula - Szindbád ​és társai
Krúdy ​életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban. Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író életének eseményeit, álmait idézik. Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Anne Brontë - Wildfell ​asszonya
"... ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve... arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok - csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre..." - ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező "guvernant"-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta: nevelőnősködött módos családok csemetéi mellett. És - akárcsak nővérei - ő is írt, verseket, regényeket, míg fiatalon, huszonkilenc évesen el nem vitte őt is a Bronte család ősi ellensége: a tüdővész. Sok fényt, boldogságot nem ismert - nagy regénye lapjain mégis meg-megcsillan a korát meghazudtoló bölcsességből fakadó, mindent megbocsátó szívbéli derű. A kerettörténetet elbeszélő Gilbert könnyed életfelfogású ifjúból a szemünk láttára válik érett férfivá - a könyv zömét pedig Helennek, a környéken sok szóbeszédet keltő, magányos, gyönyörű, fekete ruhás asszonynak a naplója teszi ki.

Anne Brontë - Agnes ​Grey
Agnes ​Grey egy észak-angliai lelkészcsaládban, egyszerű, de szerető környezetben nő fel, ahol a szellemi és lelki értékek mindig fontosabbak az anyagiaknál. A féltve dédelgetett legkisebb lány, hogy segítse a szüleit, nevelőnőnek szegődik gazdagabb családokhoz, hogy az otthon megtanult elvekre nevelje a rábízott gyerekeket. Miközben keserű leckéket kap "az oktatás művészetében", érett, önálló személyiséggé csiszolódik, aki egyre inkább képessé válik arra, hogy a maga kezébe vegye sorsát... - Anne Brontë önéletrajzi ihletésű regényében feltárul a 19. század derekának Angliája, ahol a régi minták és korlátok még fennállnak ugyan, de az emberek már új eszmények felé fordulva siettetik a változás eljövetelét. A méltán híres mű szerzője erről a változó korról és egy bátor, hétköznapian küzdelmes sorsról mesél őszinte érzékenységgel.

Kemény Zsigmond - Szerelem ​és hiúság
A ​Szerelem és hiúság a reformkori magyar társadalom életképeinek fűzére, középpontjában a polgár Coranini Róbert és felesége, Sarolta szerelmi vívódásainak lélektani tanulmány értékű jellemrajzával. Kemény Zsigmond a kezdődő magyar társasélet stílusát, könnyelmű és élveteg légkörét szerencsés, pontos művészettel idézi föl, sőt itt-ott olyan életöröm iránt is érzéket mutat, mely későbbi írásaiból majd teljesen hiányzik.

Vámos Miklós - Anya ​csak egy van
Az ​"Anya csak egy van" Vámos Miklós nagyregényeinek egyike, 1992-94-ből. Tizenöt év alatt harmincnyolc kiadást ért meg. Ez a harminckilencedik - az első javított - kiadás. Különös, hogy noha csak tizennyolc év telt el, mennyire megváltozott a világ. A regény születésének (és cselekményének) idején például a mobiltelefon még újdonságnak számított, kistelefonnak, zsebtelefonnak, rádiótelefonnak hívták. Ezen a szerző nem változtatott. A mániás-depressziós - mindközönségesen: félbolond - anya viszont pontosan olyan, amilyen sok-sok sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. A könyv végére megértjük, mennyivel fajsúlyosabb ember ez az idős hölgy, mint hinnők. Míg az első fejezetekben sajnáljuk, az utolsókban már-már irigyeljük, bármilyen megrázó a sorsa. Meghat és megnevettet. Ha a regényt befejezve úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - a szerző írói nyílvesszeje célba talált. "Nem voltam képes abbahagyni a röhögést, bökdösött pedig a Zsuzsa, bámult rám a Sári, a Julcsi, meg az egész gyásznép, az a másfél tucatnyi ember, aki eljött anya temetésére Rávallott ez az utolsó tréfa, és persze rám, észrevehettem volna a halotti anyakönyvi kivonaton, hogy téves az évszám, anya fiatalítási célból a születési évét átjavította a személyijében, azt vették alapul, észrevehettem volna a sírkövesnél is, de én nem szoktam észrevenni azt, amit kéne, vagy csak későn, túl későn, így hát anya életéből végleg elveszett tíz év, s a veszteséget márványba vésték az örökkévalóságnak, pontosabban tíz évre, urnafülke esetén ennyi a porladási idő, jaj, nehogy elfelejtsem meghosszabbítani, ahogyan anya felejtette el apát, illetve ahogyan mindannyian elfelejtettük Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI DE JÓ VOLNA, HA NEM EZ LENNE A VÉGE"

Cécile Aubry - Belle ​és Sébastien
Sébastien ​árva, vadóc kisfiú, akit a falubeliek "cigánypurdé"-nak csúfolnak. Hiába az örökbe fogadó család szerető gondoskodása, ő mégis magányos. Belle szelíd, hatalmas bernáthegyi kutya, akit hol befogadnak, hol elkergetnek az emberek. Kutyasorsa elvezeti a hegyek közé, ahol végre háborítatlanul kóborolhat. A kisfiú és a kutya keresik és megtalálják egymást. Születő barátságukat, amely később még életveszélyben is összeköti őket, sokféle emberi előítélet, irigység, butaság és gyűlölet akadályozza. Hiába azonban a falubeli gonosz lelkek ármánykodása, a történet végén győz a szeretet és a barátság. A tv-képernyőről is ismert népszerű történet újra olvasható e könyv lapjain!

Vita Zsigmond - Áprily ​Lajos
A ​romániai magyar irodalomban nincs még egy olyan költő, akinek műve olyan mélyen gyökereznék a hazai táj minket körülölelő valóságában, mint Áprily Lajos. A természet és az ember őseredeti elválaszthatatlansága él ebben a költészetben XX. századi nyelven, nem valamiféle tájmisztikától terhelten, hanem azzal a természetességgel, mely minden élményt, bárhonnan is jöjjön, a valósághoz kapcsolva rögzít. S ebből a szempontból, ami egy költészet lényege, nincs jelentősége annak, hogy Áprily Lajos költői pályája a romániai magyar irodalom első évtizedének végén kiszakadt ebből az egységből, hogy hátralevő évtizedeit Pesten vagy Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán élte le. Hiszen az a költő volt ő, aki "az emberség tiszta dallamát" először az erdélyi hegyek közt hallotta meg, akinek két világháború szenvedéseit kiálló humanizmusa a havasok román és magyar népének életpéldájához tért vissza újra meg újra, aki a testvériség történelmi hagyományától erősíttetve tudott nemet mondani minden embergyűlöletet és faji megkülönböztetést hirdető ideológiának. Vita Zsigmond, a hazai művelődéstörténet távolabbi rétegeit búvárló tanulmánykötete (Tudománnyal és cselekedettel) után, romániai magyar irodalomtörténetírásunk egy fehér foltjának betöltésére vállalkozik: Áprily költészetén keresztül irodalmunk polgári humanista vonulatának alkotóműhelyébe tekint. De ugyanakkor személyes adósságot is törleszt - az egykori nagyenyedi diák, egykori tanárával szemben. A nem túlságosan gazdag Áprily-irodalomban Vita Zsigmond monográfiája főleg az enyedi időszakra vonatkozólag hoz sok új adatot, de bepillant a húszas évek irodalmi mozgalmainak, szervezkedéseinek: az Ellenzék irodalmi mellékletének, az Erdélyi Helikon indulásának, Áprily, Reményik, Olosz Lajos barátságának mozzanataiba s csoportosulásuk eszmei és művészi tájékozódásának folyamatába is. E művel romániai magyar irodalomtörténetírásunk gazdagodik, s nyílik általa lehetőség a továbblépésre.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (22)

Krúdy Gyula - Szindbád ​és társai
Krúdy ​életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban. Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író életének eseményeit, álmait idézik. Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Anne Brontë - Agnes ​Grey
Agnes ​Grey egy észak-angliai lelkészcsaládban, egyszerű, de szerető környezetben nő fel, ahol a szellemi és lelki értékek mindig fontosabbak az anyagiaknál. A féltve dédelgetett legkisebb lány, hogy segítse a szüleit, nevelőnőnek szegődik gazdagabb családokhoz, hogy az otthon megtanult elvekre nevelje a rábízott gyerekeket. Miközben keserű leckéket kap "az oktatás művészetében", érett, önálló személyiséggé csiszolódik, aki egyre inkább képessé válik arra, hogy a maga kezébe vegye sorsát... - Anne Brontë önéletrajzi ihletésű regényében feltárul a 19. század derekának Angliája, ahol a régi minták és korlátok még fennállnak ugyan, de az emberek már új eszmények felé fordulva siettetik a változás eljövetelét. A méltán híres mű szerzője erről a változó korról és egy bátor, hétköznapian küzdelmes sorsról mesél őszinte érzékenységgel.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Szerelmek ​és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit... Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.

Anne Brontë - Wildfell ​asszonya
"... ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve... arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok - csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre..." - ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező "guvernant"-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta: nevelőnősködött módos családok csemetéi mellett. És - akárcsak nővérei - ő is írt, verseket, regényeket, míg fiatalon, huszonkilenc évesen el nem vitte őt is a Bronte család ősi ellensége: a tüdővész. Sok fényt, boldogságot nem ismert - nagy regénye lapjain mégis meg-megcsillan a korát meghazudtoló bölcsességből fakadó, mindent megbocsátó szívbéli derű. A kerettörténetet elbeszélő Gilbert könnyed életfelfogású ifjúból a szemünk láttára válik érett férfivá - a könyv zömét pedig Helennek, a környéken sok szóbeszédet keltő, magányos, gyönyörű, fekete ruhás asszonynak a naplója teszi ki.

Kemény Zsigmond - Szerelem ​és hiúság
A ​Szerelem és hiúság a reformkori magyar társadalom életképeinek fűzére, középpontjában a polgár Coranini Róbert és felesége, Sarolta szerelmi vívódásainak lélektani tanulmány értékű jellemrajzával. Kemény Zsigmond a kezdődő magyar társasélet stílusát, könnyelmű és élveteg légkörét szerencsés, pontos művészettel idézi föl, sőt itt-ott olyan életöröm iránt is érzéket mutat, mely későbbi írásaiból majd teljesen hiányzik.

Cécile Aubry - Belle ​és Sébastien
Sébastien ​árva, vadóc kisfiú, akit a falubeliek "cigánypurdé"-nak csúfolnak. Hiába az örökbe fogadó család szerető gondoskodása, ő mégis magányos. Belle szelíd, hatalmas bernáthegyi kutya, akit hol befogadnak, hol elkergetnek az emberek. Kutyasorsa elvezeti a hegyek közé, ahol végre háborítatlanul kóborolhat. A kisfiú és a kutya keresik és megtalálják egymást. Születő barátságukat, amely később még életveszélyben is összeköti őket, sokféle emberi előítélet, irigység, butaság és gyűlölet akadályozza. Hiába azonban a falubeli gonosz lelkek ármánykodása, a történet végén győz a szeretet és a barátság. A tv-képernyőről is ismert népszerű történet újra olvasható e könyv lapjain!

Vita Zsigmond - Áprily ​Lajos
A ​romániai magyar irodalomban nincs még egy olyan költő, akinek műve olyan mélyen gyökereznék a hazai táj minket körülölelő valóságában, mint Áprily Lajos. A természet és az ember őseredeti elválaszthatatlansága él ebben a költészetben XX. századi nyelven, nem valamiféle tájmisztikától terhelten, hanem azzal a természetességgel, mely minden élményt, bárhonnan is jöjjön, a valósághoz kapcsolva rögzít. S ebből a szempontból, ami egy költészet lényege, nincs jelentősége annak, hogy Áprily Lajos költői pályája a romániai magyar irodalom első évtizedének végén kiszakadt ebből az egységből, hogy hátralevő évtizedeit Pesten vagy Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán élte le. Hiszen az a költő volt ő, aki "az emberség tiszta dallamát" először az erdélyi hegyek közt hallotta meg, akinek két világháború szenvedéseit kiálló humanizmusa a havasok román és magyar népének életpéldájához tért vissza újra meg újra, aki a testvériség történelmi hagyományától erősíttetve tudott nemet mondani minden embergyűlöletet és faji megkülönböztetést hirdető ideológiának. Vita Zsigmond, a hazai művelődéstörténet távolabbi rétegeit búvárló tanulmánykötete (Tudománnyal és cselekedettel) után, romániai magyar irodalomtörténetírásunk egy fehér foltjának betöltésére vállalkozik: Áprily költészetén keresztül irodalmunk polgári humanista vonulatának alkotóműhelyébe tekint. De ugyanakkor személyes adósságot is törleszt - az egykori nagyenyedi diák, egykori tanárával szemben. A nem túlságosan gazdag Áprily-irodalomban Vita Zsigmond monográfiája főleg az enyedi időszakra vonatkozólag hoz sok új adatot, de bepillant a húszas évek irodalmi mozgalmainak, szervezkedéseinek: az Ellenzék irodalmi mellékletének, az Erdélyi Helikon indulásának, Áprily, Reményik, Olosz Lajos barátságának mozzanataiba s csoportosulásuk eszmei és művészi tájékozódásának folyamatába is. E művel romániai magyar irodalomtörténetírásunk gazdagodik, s nyílik általa lehetőség a továbblépésre.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Kollekciók