Ajax-loader

Borbála Vértesi

Rate_positive 61 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

980 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (249)

Daniel Bănulescu - Csókolom ​a segged, Szeretett Vezérünk!
Kevés ​könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: a nevetést. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal. Mesébe illő, mégis komor világ tárul elénk: Bukarest a politikai és egyben metafizikai összeesküvések városa, akárcsak egy 19. századi bűnregényben. Az állami ünnepségek, felvonulások, az emelvényről elharsogott szónoklatok, a kémek, a mindenható szekusok Bukarestjét mitikus alakok népesítik be: Median, a hamis próféta, aki a zsebtolvajok között végez térítő munkát, Arvinte és Sucu Marcel, „a bukaresti lakosztályok mérnökei”, hírhedt és csodált betörők. Nicolae Ceauşescut, a sötét és komikus, fausti és mefisztói antihőst egy szintén legendás alak, Lakatfű szeretné megölni, a város réme, afféle modern kori betyár. A Szeretett Vezért azonban nemcsak egy kobold segíti, de hű ebe, a labrador képében megjelenő államvédelmi tiszt is… Daniel Bănulescu olyan, akár egy balkáni Bulgakov, aki a térség kisszerűsége miatt nem tud olyan metafizikai dimenziót adni a regényének, mint A Mester és Margarita írója szintén író főhőse elveszett kézirata révén: az ő beszélő labradorja korántsem a Sátán, csupán egy megalomán államfő kutyajelmezbe bújt tartozéka. Ebben a világban még a fantasztikum is hiába rugaszkodna el a valóságtól – ez azonban, félreértés ne essék, nem hiányosság, hanem írói bravúr, a szűk horizontok pontos irodalmi megformálása.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Zdeněk Miler - Eduard Petiška - A ​kisvakond nadrágja
A ​kisvakond egy olyan nadrágra vágyik, amelynek hatalmas zsebeibe minden belefér, amit csak talált: a golyó, is, a szög is, a gomb és a tükör is. Láttatok már ilyet? A színes lapozó a legkisebbekhez szól.

Sárközi Helga - Kötött ​és horgolt gyermekdivat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Shari Lewis - Félperces ​testvér-mesék
Időhiány ​nem lehet többé annak az akadálya, hogy gyermekünknek szép és érdekes, mégis megnyugtató mesét mondjunk. Az amerikai Shari Lewis szépen illusztrált mesekönyvét a világ 44 országának picinyei élvezhetik - szüleikkel együtt. A könyv különlegessége, hogy a rövid történeteket a szerzőnő a legkülönbözőbb népek mesekincseiből gyűjtötte.

Václav Čtvrtek - Radek Pilar - Rumcájsz
Václav ​Čtvrtek és Radek Pilař cseh szerzőpáros ismert meséinek hőseit; Rumcájszot, Mankát és Csibészkét most kis képeskönyvben láthatja viszont az olvasó, melyben a jičini zsivány kalandjait színes rajzok elevenítik föl.

Václav Čtvrtek - Rumcajsz ​kalandjai - Csirizár és Csipisz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Václav Čtvrtek - Rumcájsz
A ​televízió képernyőjéről is jól ismert cseh mesehős, Rumcájsz tisztességes életre vágyik, de ezt csak az emberektől távol, egy erdei zsiványtanyán találja meg, ahol boldogan éldegélnek feleségével, Mankával. Václav Čtvrtek népszerű meséi Rumcájsz zsiványos csínytevéseiről szólnak, amelyek igazságot szolgáltatnak Jičinben, és rendet teremtenek a fölfordult világban. Rumcájsz történeteit Radek Pilař közkedvelt rajzai illusztrálják.

Václav Čtvrtek - Csirizár, ​Hinárkóc és Kocsibak
Ha ​elolvassátok a hetedik mesét Hínárkócról, a vízimanóról - azt, amelyik arról szól, hogyan ajándékozott Hínárkóc lidércfényt Andulkának -, akkor elolvashatjátok a következő hét mesét Csirizárról, a rablóról. Amint befejezitek a Csirizárról szóló hetedik mesét - arról, hogyan lett Csirizárból újra tisztességes ember -, Kocsibak, a fuvaros és Fakó, a harcsából lett mén vár benneteket. Ők hétszer kocsikáztatnak meg titeket. Úttalan utakon szekerezve bejárjátok velük Jičin környékét. Lehet, hogy a Jičin felé vezető úton találkoztok a tűzemberrel. Az is lehetséges, hogy együtt mentek a Kocsibakkal Jičinbe liliomért. De minden bizonnyal elolvassátok mind a hét mesét Kocsibakról, a fuvarosról is. Ekkor aztán visszalapozhattok a könyv elejére és mindegyik fejezet hét meséje közül kiválaszthattok egy-egy mesét. Azt, amelyik a legjobban tetszett. Egyet a vízimanóról, egyet a rablóról, egyet meg a fuvarosról.

Eduard Petiška - A ​világ leggazdagabb verebe
A ​népszerű Vakond-történetek ismert szerzőjének meséje Borzas Petiről, az irigy, falánk verébfiókáról szól, aki a maga kárán tanulja meg, hogy segítőkész társak nélkül még egy kismadár sem boldogul, s az igaz barátság minden gazdagságnál többet ér. A kedvesen tanulságos történetet Zdeněk Miler bohókás-hangulatos színes illusztrációi ihlették.

Jana Stroblová - A ​mezők titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. K. Rowling - Harry ​Potter és a bölcsek köve
Harry ​remegő kézzel megfordította a küldeményt. A borítékot lezáró piros viaszpecsétet címer díszítette: oroszlán, sas, borz és kígyó vettek körül egy nagy R betűt. Harry Potter még csak hallani sem hallott Roxfortról, amikor a Privet Drive 4-es számú ház lábtörlőjére elkezdenek sorban hullani a levelek. A zöld tintával címzett és piros pecséttel lezárt sárgás pergameneket azonban gyorsan elorozza rémes nagynénje és nagybátyja. Harry tizenegyedik születésnapját egy hatalmas, bogárszemű óriás, Rubeus Hagrid zavarja meg, és elképesztő híreket hoz: Harry Potter varázsló, és felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Ezzel elkezdődik egy hihetetlen kaland!


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (23)

Tristan Schwartz - A ​genovai méregkeverő
Vérbeli ​regényt vehet kezébe az olvasó. A markáns jellemekben, szélsőséges érzelmekben bővelkedő, filmszerűen pergő cselekmény a középkori Genovában, a Coronado család palotájában, vidéki birtokán és a kikötő műhelyeiben játszódik. A családot a gyűlölet, a bosszúvágy, a féltékenység, a kéjsóvárság és a hataloméhség kusza szövevénye mozgatja. Ahogy a látomásokban, legendákban, misztikus jelképekben gazdag történet a végkifejlet felé halad, nyilvánvaló lesz, hogy egy elcsábított menyasszonyon kívül nincs egyetlen ártatlan szereplője sem az izgalmas történetnek. A családtagok múltját gyilkosság, kegyetlenkedés, házasságtörés terheli. A következmények sújtják a jelent, alakítják a jövőt. A genovai méregkeverő egy fiatal kábítószerhasználó valós eseményeken alapuló első regénye. A 22 éves magyar szakácsfiú filmregényt készült írni. A történet szerkezete, sodrása a Trainspotting és a Ponyvaregény című kultfilmekre emlékeztet, misztikuma a Vörös Oroszlánt idézi, a vérrel-arannyal-méreggel megrajzolt drámai cselekmény a gótikus regények fékevesztett szenvedélyével rokon.

Tibor Michaels - Prada
Mi ​a divat? - teszi fel a kérdést Miuccia Prada. - Pillanatkép magadról. Amilyennek mutatni akarod magad, még mielőtt kinyitnád a szád, vagy bármit is tennél. Talán az ördög súgta meg Prada nagypapának annak idején a siker receptjét. Tény, hogy alig két évtized leforgása alatt neve és apró bőrdíszműüzlete fogalommá vált Milánóban. S talán ugyancsak az ördög környékezte meg ötvenvalahány évvel később unokáját is, bár inkább egy másik férfi volt a dologban. Az az ember, akiről Miuccia Prada később így nyilatkozott az újságíróknak: "A férjem azzal vádol, hogy egyre fiatalabbak a modelljeim, hogy seregnyi fiatal srác tolong körülöttem. Ez persze így van, de a divat fejlődését követve magam is fejlődöm, megújulok, ezért csakugyan jobban vonzódom a fiatalokhoz. Hát mondják, el tudnának képzelni egy érettebb férfit, mondjuk egy George Clooneyt ezekben a bokáig érő csőnadrágokban kacsázni?" Igen, Patrizio, "a Bertelli" bírta rá jómódú, kissé sznob, de kellően baloldali, és meggyőződéses feminista feleségét, „a Miucciát”, hogy a nap húsz óráját a divatnak szentelje. Kövessük ezt a tehetséges nőt öt kontinensen át, divatbemutatók, sajtókonferenciák, villogó vakuk és álomszép szövetek forgatagában. Pillantsunk be egy rendhagyó divatház életébe! Hogy miért rendhagyó? Mert öntörvényű, és nemigen követi a divatot. Mégis hordják. Hogy kik? Például az ördög. Akiről mindenki tudja, hogy Pradát visel.

Elizabeth Kostova - Hattyútolvajok
A ​tehetséges festő, Robert Oliver, késsel esik neki egy washingtoni múzeumban egy impresszionista festménynek, de időben lefogják. A rendőrök az állami elmegyógyintézetbe viszik, amelynek az igazgatója rátelefonál magánintézményt fenntartó kollégájára, átvállalná-e a beteget. Marlow doktor nemcsak pszichiáter, hanem szabadidejében festő is. Komoly szakmai kihívásnak érzi az esetet, vállalja hát. A festő megérkezik, és egy napon belül megnémul. Ettől kezdve csak ceruzával-ecsettel kommunikál a világgal. Állandóan egy szép nő arcképét festi régi modorban, mint a korai impresszionisták, és francia nyelvű leveleket őriz féltékenyen. Az orvos megpróbál kapcsolatba lépni betege családjával, hogy megfejtse a rejtélyt: miért akar tönkretenni egy műalkotást egy alkotó? Kostova, A történész szerzője, több mint száz évet felölelő nagyregényt írt az alkotásról és arról az árról, amit az alkotók tehetségükért fizetnek.

Maria Treben - Női ​betegségek
Némely ​asszony sok bajtól kímélhetné meg magát, ha időnként elfogyasztana egy csésze cickafark-teát, mondotta Sebastian Kneipp atya, utalva a cickafark gyógyerejére a nők gyógyításában. Maria Treben az "Isten patikáriusa" e könyvében a női betegségekkel kapcsolatos tapasztalatait tárja fel. Valóságos bőségszarut kínál a megelőzéshez, a kezeléshez és a gyógyításhoz, kezdve a serdülőkorú leányok gondjaitól egészen a változás évéig. A receptúrákon kívül a szerző értékes tanácsokkal szolgál a gyógynövények felismeréséhez, gyűjtéséhez és tárolásához, nemkülönben a teakeverékek és egyéb házi szerek összeállításához.

Kertész István - Botrányok ​az ókorban
Ki ​ölte meg II. Philipposz makedón királyt, és ki lopta el világhódító fia, Nagy Sándor holttestét? Igaz-e, hogy a csatatereken vitézkedő spártai királyok olykor kevéssé eredményesnek bizonyultak a hitvesi ágyban? Bigámista volt- Messalina, Claudius római császár felesége, és megváltozott volna a történelem menete, ha Kleopátrának szebb az orra? Mindezekre a kérdésekre választ kap az olvasó, aki végiglapozza a tizennégy botrányos ókori históriát feldolgozó könyv izgalmat, derűt és nem ritkán megbotránkozást kiváltó oldalait.

Böjte Csaba - Karikó Éva - Ablak ​a végtelenre
Csaba ​testvért, az erdélyi ferencest, a nehéz helyzetben élő gyermekek megmentőjét, 1500 szociális árva nevelőapját ma már senkinek nem kell bemutatni. Minden egyes szavának súlyt és hitelt ad élete, nem csupán beszél Isten országáról, hanem mindent meg is tesz, hogy ez az ország itt a földön kibontakozzon. Karikó Éva az apostoli hitvallás, az ún. Hiszekegy állításaira fűzte fel a kérdéseit. A válaszok minden egyes gondolata az életből merít, az életről szól végtelen bölcsességgel és egyszerűséggel, nemcsak a hitigazságokat mutatja be, hanem azok megvalósítását a több évtizedes lelkipásztori és nevelői munka tapasztalatából merítve. Szavaival összecsengnek nagy költőink, gondolkodóink, szentjeink sorai, amelyek alátámasztják Csaba testvér gondolatait.

Eleanor H. Porter - Az ​öröm játéka örök
Az ​öröm játéka - vajon mit jelenthet ez a szokatlan kifejezés? Aki hallott vagy olvasott már Polyannáról, rögtön elmosolyodik, hiszen tudja, hogy a boldog és kiegyensúlyozott élet titkát takarják ezek a szavak. Ám még az is, aki ebben a regényben találkozik először a kislánnyal, igen hamar rájön, hogy a "játékot" receptre kellene árulni a sok pirula, vitamin és erősítő szer helyett. Felnőtt, gyerek, bárki alkalmazhatja, naponta akár többször is. Roppant egyszerű és módfelett hatásos. Ráadásul mellékhatása sincs. Hacsak nem tekintjük annak a szájunk szögletében egyre gyakrabban megjelenő mosolyt, meg a családtagjaink, kollégáink, csoporttársaink, barátaink arcán, sőt, a boltban, buszon, postán utunkba kerülő ismeretlenek tekintetében megfigyelhető furcsa változásokat...

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (43)

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Jana Stroblová - A ​mezők titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mario Vargas Llosa - Pantaleón ​és a hölgyvendégek
Pantaleón ​Pantoja, a perui hadsereg ifjú századosa a szervezés valóságos géniusza. Legújabb megbízatása azonban minden eddiginél kényesebb: létre kell hoznia egy hölgyvendég-szolgálatot, hogy az Amazonas környéki dzsungelekben szolgáló, a trópusi hőségtől feltüzelt legénység szabályozott és ártalmatlan módon vezethesse le nemi gerjedelmeit. A százados buzgalmának és tudományos alaposságának köszönhetően a hölgyvendég-szolgálat hamarosan a hadsereg leghatékonyabban működő egységévé válik, maga Pantaleón pedig valóságos legenda lesz: az örömlányok istenítik, a katonák hálásak neki, az erkölcs őrei kígyót-békát kiabálnak rá, felettesei pedig döbbent ámulattal figyelik lendületes tevékenységét. Egyedül Pachita, a felesége nem tudja, mit is rejt az a szupertitkos megbízatás, amellyel férjét a babonákkal, vallási fanatikusokkal és széplányokkal teli forró Amazóniába küldték. Pantaleón maga a megtestesült tisztesség (színtiszta ügybuzgalomból személyesen teszteli a szolgálatra jelentkező hölgyeket), de van, aminek még ő sem tud ellenállni: miután kipattan a botrány, s felesége dühösen elhagyja, ideig-óráig szolgálatának legragyogóbb alkalmazottjával, a gyönyörűséges Brazilkával vigasztalódik, s persze rendületlenül vezeti bővülő egységét a mind újabb "munkasikerek" felé. A fergeteges szatíra éppoly meglepő fordulattal ér véget, amilyen eredeti Mario Vargas Llosa regényötlete és amilyen ragyogóan ötvözi a pikáns könnyedséget a modern elbeszélő technikákkal és az erkölcsi kérdések finom ábrázolásával.

Miguel Ángel Asturias - Elnök ​úr
Hogyan ​tiporja népét egy könyörtelen közép-amerikai zsarnokocska, az Elnök úr? Hogyan teremt pokoli borzalmakat egy paradicsomi szépségű kis országban? Ezt írja meg a mai spanyol nyelvű próza egyik legkiválóbb képviselője, a Nobel-díjas guatemalai Asturias. Könyvében harmatcsepp rezeg a mocsok felett, nagy költészet virágpora hinti az epikus kínokat, tort ül a gonoszság, tobzódik az elnyomás, keresztutat jár az ártatlanság, s a keményveretű, költői regény az önkényuralom egyetemes bírálatává magasztosul.

Miguel Ángel Asturias - Elbeszélések
A ​Nobel-díjas guatemalai Asturias életműve egyetlen hatalmas prózavers. Ezekben a novellákban – akárcsak regényeiben – szintén együtt van jelen a rokon végleteket, a mágikus indián népiesség és a modern, franciás szürrealizmus látomását egyesítő költő és a korunk történelmi-társadalmi tapasztalatain edződött elbeszélő. Víkend Guatemalában című gyűjteményét a keserűség íratta vele. Kemény, indulatos történetek panaszolják el benne, hogyan fojtották meg idegen hatalmi érdekek 1954-ben a szabad Guatemalát. Ezeket a dacos és fájdalmas írásokat szerencsésen egészítik ki a nemrégiben keletkezett Lida Sal tükre mitikus hangulattal átszőtt, szép indián legendái, prózai balladái, és együttesen költik újjá a nagy Asturias-regények bűvös világegyetemét.

Mark Twain - Élet ​a Mississippin
Mark ​Twain vonzalma a hajósélet iránt több művéből ismeretes. De, hogy ő maga mint hajókormányos hogyan élt, azt ebben a művében írja le a legrészletesebben. Beteljesült vágyairól igen mozgalmas-kalandos-humoros fejezetekben ad számot. A Nagy Szennyvízcsatornát a Mississippit érett író korában ismét végigutazta, s ennek a hajóútnak ürügyén bűbájos történet-mozaikokban eleveníti fel a korabeli életet. Kifogyhatatlan mesélőkedv és kesernyés-csípős humor lengi át az egész könyvet, melynek ellenállhatatlan varázsa végig vonzásában tartja az olvasót. Ennek során aztán szondázásról, ujjlenyomatokról, viharokról, szépséges palotákról, iparkodó zsiványokról, spiritiszta szeánszokról, bűnbánó betörökről, vérbosszúról, arkangyalokról, indián legendákról és egyebekről villant fel maradandó képeket. Mark Twain e kis remekművét 1883-ban írta, de teljes terjedelmében csak most kerül a magyar olvasóközönség kezébe. A kötetet Raszler Károly illusztrálta.

Stanisław Lem - Kiberiáda
A ​nálunk igen népszerű író könyve a robotok világába visz - erre utal a könyv címe is. Délceg acéllovagok, szerelmes robotkirályfiak, nyikorgó vasremeték, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei Stanisław Lem vidám és hátborzongató csúfondáros és poétikus meséinek. Ebben a kibernetikus csodavilágban zsarnok gépkirály csatázik holdbéli elektrosárkánnyal vagy algoritmikus fenevaddal, robotvitézek hajszolják kozmoszszerte a titokzatos, kocsonyás testű sápatagot, akiben az emberre ismerhetünk, s a két tudós robotmérnök varázslatos gépeket épít távoli csillagok királyai és zsiványai számára. Voltaire filozófiai meséinek modern utódai ezek a játékos, ironikus történetek. Tündérmese, legenda, pajzán novella, lovagregény, széphistória vagy pikareszk kaland tarka műfaj-álruhájában, humoros és groteszk ötletek tűzijátékának fényével világítják meg az atomkorszak filozófiai, társadalmi, tudományos és erkölcsi problémáit.

Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: ​varázsló!" The New York Times A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!" "Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se." (idézet a könyvből)


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (42)

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Jana Stroblová - A ​mezők titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miguel Ángel Asturias - Elnök ​úr
Hogyan ​tiporja népét egy könyörtelen közép-amerikai zsarnokocska, az Elnök úr? Hogyan teremt pokoli borzalmakat egy paradicsomi szépségű kis országban? Ezt írja meg a mai spanyol nyelvű próza egyik legkiválóbb képviselője, a Nobel-díjas guatemalai Asturias. Könyvében harmatcsepp rezeg a mocsok felett, nagy költészet virágpora hinti az epikus kínokat, tort ül a gonoszság, tobzódik az elnyomás, keresztutat jár az ártatlanság, s a keményveretű, költői regény az önkényuralom egyetemes bírálatává magasztosul.

Mario Vargas Llosa - Pantaleón ​és a hölgyvendégek
Pantaleón ​Pantoja, a perui hadsereg ifjú századosa a szervezés valóságos géniusza. Legújabb megbízatása azonban minden eddiginél kényesebb: létre kell hoznia egy hölgyvendég-szolgálatot, hogy az Amazonas környéki dzsungelekben szolgáló, a trópusi hőségtől feltüzelt legénység szabályozott és ártalmatlan módon vezethesse le nemi gerjedelmeit. A százados buzgalmának és tudományos alaposságának köszönhetően a hölgyvendég-szolgálat hamarosan a hadsereg leghatékonyabban működő egységévé válik, maga Pantaleón pedig valóságos legenda lesz: az örömlányok istenítik, a katonák hálásak neki, az erkölcs őrei kígyót-békát kiabálnak rá, felettesei pedig döbbent ámulattal figyelik lendületes tevékenységét. Egyedül Pachita, a felesége nem tudja, mit is rejt az a szupertitkos megbízatás, amellyel férjét a babonákkal, vallási fanatikusokkal és széplányokkal teli forró Amazóniába küldték. Pantaleón maga a megtestesült tisztesség (színtiszta ügybuzgalomból személyesen teszteli a szolgálatra jelentkező hölgyeket), de van, aminek még ő sem tud ellenállni: miután kipattan a botrány, s felesége dühösen elhagyja, ideig-óráig szolgálatának legragyogóbb alkalmazottjával, a gyönyörűséges Brazilkával vigasztalódik, s persze rendületlenül vezeti bővülő egységét a mind újabb "munkasikerek" felé. A fergeteges szatíra éppoly meglepő fordulattal ér véget, amilyen eredeti Mario Vargas Llosa regényötlete és amilyen ragyogóan ötvözi a pikáns könnyedséget a modern elbeszélő technikákkal és az erkölcsi kérdések finom ábrázolásával.

Miguel Ángel Asturias - Elbeszélések
A ​Nobel-díjas guatemalai Asturias életműve egyetlen hatalmas prózavers. Ezekben a novellákban – akárcsak regényeiben – szintén együtt van jelen a rokon végleteket, a mágikus indián népiesség és a modern, franciás szürrealizmus látomását egyesítő költő és a korunk történelmi-társadalmi tapasztalatain edződött elbeszélő. Víkend Guatemalában című gyűjteményét a keserűség íratta vele. Kemény, indulatos történetek panaszolják el benne, hogyan fojtották meg idegen hatalmi érdekek 1954-ben a szabad Guatemalát. Ezeket a dacos és fájdalmas írásokat szerencsésen egészítik ki a nemrégiben keletkezett Lida Sal tükre mitikus hangulattal átszőtt, szép indián legendái, prózai balladái, és együttesen költik újjá a nagy Asturias-regények bűvös világegyetemét.

Margaret Durrell - De ​mi lett Margóval?
A ​Durrell család férfiágához hasonlóan Margo is kezdettől fogva vonzódott az élet humoros mozzanataihoz, éles szemmel fedezte fel környezete sok furcsaságát - írja az előszóban Gerald Durrell. Ez a könyv Margo életének egy évét öleli fel, amikor megvette és beindította panzióját Bournemouthban. Eddig csak a panzió "állatkerti" mivoltáról értesülhetünk Gerald és Jacquie Durrel műveiből, most azonban Margo a lakóit is bemutatja - persze az állatok körében, hogy ne legyen olyan egyhangú az élete. Nem mintha ennyi furcsa, bogaras figura között erre sok esélye lett volna. Ám közéjük illik ő maga is. Mint szomorkásan kénytelen megállapítani: nem született tiszteletre méltó, nyársat nyelt szállásadónőnek. Akit érdekelnek a híres-nevezetes család viselt dolgai, nagy örömét fogja lelni ebben a kötetben is. Margo éppolyan született író és humorista, mint két fivére és sógornője. Immár csak Leslie lóg ki a sorból - lehet, hogy valaki egyszer felfedezi az ő emlékiratait is?

Mark Twain - Élet ​a Mississippin
Mark ​Twain vonzalma a hajósélet iránt több művéből ismeretes. De, hogy ő maga mint hajókormányos hogyan élt, azt ebben a művében írja le a legrészletesebben. Beteljesült vágyairól igen mozgalmas-kalandos-humoros fejezetekben ad számot. A Nagy Szennyvízcsatornát a Mississippit érett író korában ismét végigutazta, s ennek a hajóútnak ürügyén bűbájos történet-mozaikokban eleveníti fel a korabeli életet. Kifogyhatatlan mesélőkedv és kesernyés-csípős humor lengi át az egész könyvet, melynek ellenállhatatlan varázsa végig vonzásában tartja az olvasót. Ennek során aztán szondázásról, ujjlenyomatokról, viharokról, szépséges palotákról, iparkodó zsiványokról, spiritiszta szeánszokról, bűnbánó betörökről, vérbosszúról, arkangyalokról, indián legendákról és egyebekről villant fel maradandó képeket. Mark Twain e kis remekművét 1883-ban írta, de teljes terjedelmében csak most kerül a magyar olvasóközönség kezébe. A kötetet Raszler Károly illusztrálta.

Charlotte Brontë - Shirley
Első ​regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait. Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa. A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját. A regény 1849-ben jelent meg először.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók