Ajax-loader

Paár Tamás

Rate_positive 145 Rate_neutral 4 Rate_negative 0

2470 napja velünk van 8 napja láttuk utoljára

Badge-scifihet-2014 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-superdad Herlocksholmes_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Umberto Eco - Kant ​és a kacsacsőrű emlős
Miről ​is szól ez a könyv? A kacsacsőrű emlősön kívül macskákról, kutyákról, egerekről, lovakról, de székekről, tányérokról, fákról, hegyekről és más olyan dolgokról is, amelyekkel nap mint nap találkozunk, és arról, hogy miért tudjuk megkülönböztetni az elefántot a tobzoskától (s hogy általában miért nem nézzük kalapnak a feleségünket). Arról a roppant horderejű filozófiai kérdésről van szó, amely Platón óta a mai kognitivistákig mindig is foglakozttatta a gondolkodókat, s amelyet még Kantnak sem sikerült nemhogy megoldania, de még csak kielégítő módon megfogalmaznia sem.

Michael Ende - Tükör ​a tükörben
A ​Momó, a Végtelen történet és a Puncs Pancs szerzője különös, meglepő könyvet írt megint: furcsa történeteket, amelyekben az ember egy kissé torzító, de olykor meg is szépítő tükörben látja meg önmagát. Ez a tükör lehet valóságos és lehet a lelkünk tükre, ismerőseink tekintete és szerelmeink tekintete vagy csak egy tó sima felszíne. Ende édesapjának, a festőnek ajánlja ezt a könyvet, a színek és formák mesterének, mi pedig mindazoknak, akik eddig is szerették ezt a nagy mesemondót, XX. századi szomorú és vidám mesék kitalálóját.

Italo Calvino - Az ​egymást keresztező sorsok kastélya
Egy ​parmai kiadó 1969-ben kötetbe gyűjtve kívánta megjelentetni Bonifacio Bembo pompás kártyalapminiatúráit, a XV. századi híres bergamói tarot-kártya képeit. Kísérőszöveg írására Italo Calvinót kérték fel. Nem számoltak azzal, hogy egy nagy író tolla nyomán a képek válnak majd a szöveg kísérőivé. Calvino a tarot-képekből a jelelmélet, a képregény és a keresztrejtvény szabályai szerint egy sokszorosan összefüggő alakzatot formált. Olyan alakzatot, amelyből különféle útvonalak végigjárásával különféle történetek kerekednek ki.

Rüdiger Safranski - Friedrich ​Schiller avagy a német idealizmus felfedezése
Már ​a címből is sejthető, hogy Safranski ezúttal sem egyszerű életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben hősét a német idealizmus felfedezőjének a rangjára emeli. Nagy műgonddal megrajzolt portréja Schillert a kor "totális gondolkodójának" mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta. Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszélőként is maradandót alkotott, a filozófiában elsősorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (szűkebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszködő ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt. Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeiről, a német idealizmust világra segítő városokról és személyekről, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerző előadásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve - a szerzőtől megszokott módon - ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.

Karl Jaspers - Filozófiai ​önéletrajz
Karl ​Jaspers (1883-1969) a német egzisztencialista filozófia egyik fő képviselője. Önéletrajzában az orvoslástól a filozófiához vezető útjának motivációit, indítékait tárja fel, szigorúan arra korlátozva beszámolóját, amit írásai szempontjából jelentősnek tartott, és csak azokról szól részletesebben, akik gondolkodásukkal közvetlenül hatottak munkájára. Műveinek két legfőbb törekvését a határhelyzetek megélésében és az emberek közötti kommunikációban jelölve meg, így összegez: A világ nem magától halad megváltozhatatlan útján, amelyet a természeti törvényekhez hasonló törvények határoznak meg, nem olyan sorsfolyamat ez, amelyet bármiféle gondolkodással megközelíthetnénk, amit eleve meghatároztak, vagy amibe idegen döntések segítségével be lehetne avatkozni hanem ami megvalósul, az minden egyes embertől függ, olyan módon, hogy azt ő összességében nem tudja kiszámítani.

Martin Heidegger - Schelling ​értekezése az emberi szabadság lényegéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalmár Zoltán - Az ​exponáló ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nicolaus Cusanus - A ​rejtett Istenről
Nicolaus ​Cusanus (1401-1464) a kései középkor talán legnagyobb filozófusa. Munkájának egyik leglényegesebb vonása, hogy reagál korának nagy, szellemi áramlataira. Az Eckhart Mesterre és a németalföldi misztikuskora visszamenő lelkiségi hagyomány folytatójának tudja magát a nominalizmus és az új természettudományos és történelmi kritikai felismerések kihívásaira válaszol.

Nikolaus Cusanus - A ​tudós tudatlanság
Nicolaus ​Cusanus (1401–1464) a kései középkor talán legnagyobb filozófusa. Munkásságának egyik leglényegesebb vonása, hogy reagál korának nagy, szellemi áramlataira. Az Eckhart Mesterre és a németalföldi misztikusokra visszamenő lelkiségi hagyomány folytatójának tudja magát, a nominalizmus és az új természettudományos és történeti kritikai felismerések kihívásaira válaszol. Nem csatlakozott egyetlen késő skolasztikus irányzathoz sem, mert ki akart lépni az iskolástudomány számára terméketlennek tűnő bonyolultságából. A filozófia nagy kérdéseit a laikus szemével akarta szemlélni, s eleven választ keresett korának emberi és társadalmi szükségleteire. A természet, az ember és az Isten megismerésének módját kívánta a Tudós tudatlanság _(De docta ignorantia)_ című filozófiai főművében megragadni.

Wolfgang Jeschke - A ​Cusanus-játszma I-II.
A ​közeljövő világa csöppet sem utópisztikus: egy atomkatasztrófa lakhatatlanná tette Közép-Európát, Francia- és Németország nagy részét. Olaszországban újra felüti fejét a fasizmus, Észak-Európát menekültek árasztják el. Domenica Ligrina fiatal biológusnő, aki Rómában készül doktorija megvédésére, de arról fogalma sincs, utána mihez kezd. Ekkor kapja meg egy vatikáni kutatóintézet felkérését, hogy segítsen felkutatni kihaltnak hitt növényfajokat. Velencébe utazik továbbképzésre, a városba, amelyet már csupán a legmodernebb nanotechnológia tart vissza a tengerbe merüléstől. A lány egyre különösebb dolgokkal szembesül, és rádöbben, hogy feladatának legalább annyi köze van a biológiához, mint a téridőhöz. A Vatikán tudósai valóban rábukkanhattak az időutazás titkára? Wolfgang Jeschke, minden idők egyik legjobb német SF-szerzője már többször bizonyította tehetségét (A teremtés utolsó napja, Midas), ezúttal azonban megmutatja, hogy a rejtélyekkel és intrikákkal teli történelmi krimik terén is könnyedén maga mögé utasítja az írótársakat. ,,A középkor és a közeli jövő közt ugráló cselekmény egy olyan egyházi és tudományos összeesküvés szálait boncolgatja, ami a Da Vinci-kódot idézi. Csakhogy Wolfgang Jeschke sokkal jobb író Dan Brownnál." - Hannes Riffel, Alien Contact Magazin Kurd Lasswitz-díj 2006

Ismeretlen szerző - Az ​okkult az orosz és a szovjet kultúrában
A ​kilencvenes években, a kommunizmus bukása után Oroszországban egyszeriben újraéledtek és elképesztő népszerűségnek örvendtek mindazok az okkult, ezoterikus, "titkos" tanok és eszmék, amelyek a XX. század elején - és már korábban is - nagymértékben hatottak az orosz szellemi életre és sok nagyszerű művész munkásságára. A legjelesebb nyugati russzisták 1991 júniusában a Fordham Egyetemen konferenciát tartottak erről a kérdésről, s ennek anyagából nőtt ki egy vaskos kötet (melyből mi válogatást adunk közre). A tanulmányok feltárják az orosz szabadkőművesség, teozófia, antropozófia, kozmizmus stb. gyökereit, hatásait, kimutatják a "titkos" tanok beépülését a kommunista ideológiába és a "szocialista realizmus" művészetébe, és választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen lelki-szellemi - és társadalmi - igényeket elégítenek ki az okkult eszmék. S ezek ismeretében mélyebben megérthetjük az orosz irodalom számos ragyogó alkotását - Dosztojevszkij, Belij, Brjuszov, Bulgakov, Platonov és mások műveit, vagy éppen Eisenstein filmjeit, Vrubel festményeit. Míg a leginkább Blavatszkajához, illetve Steinerhez kapcsolódó teozófia és az antropozófia eszméi már nálunk is hozzáférhetők az ezotéria iránt spirituálisan vonzódó vagy tudományosan érdeklődő olvasók számára, a kötet szerzői néhány olyan témával is behatóan foglalkoznak, amelyek Magyarországon még jóformán teljesen ismeretlenek - ragyogó tanulmány szól Nyikolaj Fjodorov XIX. századi orosz filozófusról, aki minden valaha élt ember feltámasztásának ügyét hirdette, a kozmizmusról, amely a XX. század legnagyobb hatású - és talán legnagyobb veszélyeket hordozó - orosz filozófiai irányzata, és a kilencvenes évek okkult reneszánszáról, amely megmutatta, hogy a kommunista ideológia kérge alatt (vagy épp abban megbújva) Oroszországban mindig is tovább éltek és hatottak nemcsak a pravoszlávia és a népi vallásosság elemei, hanem a legkülönbözőbb "titkos" tanítások is...

John D. Barrow - A ​semmi könyve
Ez ​a könyv megvizsgálja a "semmi" minden zegét és zugát, hogy kiderítse, hogy az ember a mai tudásának megszerzése során hogyan kényszerült rá minden területen, hogy a semmit valaminek tekintse. A matematikusok nullájától a filozófusok űréig, Shakespeare-től az üres halmazig, az étertől a kvantumvákuumig. Izgalmas, új csillagászati felfedezésekről szerzünk tudomást, amelyek új megvilágításba helyezik a vákuum természetét és drámai hatását a Világegyetem tágulására.

John D. Barrow - A ​végtelen könyve
A ​végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra? De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg. A végtelen Világegyetemet mindenféle furcsa paradoxonok és fantáziák jellemzik. Ha Világegyetemünk végtelen, akkor talán mindenkinek végtelen számú másolata ebben a pillanatban éppen ezt a mondatot olvassa egy ugyanilyen bolygón valahol a Világegyetem más részein. Milyen egy olyan világegyetemben élni, ahol semmi nem eredeti, ahol örökké lehet élni, ahol bármit meg lehet tenni, és meg is tesznek, újra meg újra? Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes fogalom volt. Sokak veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését. John D. Barrow a cambridge-i egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékének matematikus kutatója. Több sikerkönyv fűződik a nevéhez, például a Theories of Everything (Mindenelméletek), az Impossibility (Lehetetlenség) és a The Book of Nothing ( A semmi könyve, magyarul is megjelent).

Arisztotelész - Metafizika
Az ​arisztotelészi Metafizika a filozófiának klasszikus könyve, melyből minden időben számtalan okulást és ébresztést vettek az olvasók, de nagyon csalódik, aki azzal a szándékkal veszi kezébe, hogy benne valami rendszeres metafizikai kézikönyvet talál, mely ennek a tudománynak minden problémájára kielégítő feleletet fog neki nyújtani. Hiszen e mű már a nevét is egy véletlennek köszönheti, noha írójának kétségtelenül megvolt a maga metafizikai rendszere a létező mibenlétére nézve. Csakhogy, ami a Metafizika című munkájában olvasható, az mégsem egy metafizikai rendszer teljes kifejtése, hanem a többé-kevésbé összefüggő metafizikai problémák hosszabb vagy rövidebb dialektikai fejtegetése.

David Hume - Értekezés ​az emberi természetről
Hume-nak ​ez a filozófiai főműve a filozófia naturalizáló fordulatának alapvető dokumentuma, amely mind a mai napig ösztönzője eredeti gondolatoknak. Az analitikus filozófia egyik első képviselője, módszertani megoldásai alapvető jelentőségűek. A kötet fontos tankönyv lesz a bölcsészettudományokat oktató egyetemeken.

Italo Calvino - Ha ​egy téli éjszakán egy utazó
Nyájas ​Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: "Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni..-." Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád... De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltan kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák... Még szerencse, hogy nyomozásod roppantul regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok... Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket - a sajátodat - fejezd be te, nyájas Olvasó.

Manuel Castells - Az ​internet-galaxis
Az ​internet nem egészen egy évtizede része életünknek. Kereskedelmi és magáncélú terjedése egészen rendkívüli mértékű és gyorsaságú. A társadalom és az emberi tevékenység szinte minden területén óriási változásokat idéz elő és tesz lehetővé. Új kommunikációs rendszerek, új vállalkozások, új hírközlési eszközök és információforrások, új politikai és kulturális kifejezési formák, új oktatási és művelődési lehetőségek, új közösségek jöttek és jönnek létre szinte nap mint nap. De vajon mit tudunk az internetről - történetéről, műszaki hátteréről, kultúrájáról és felhasználási lehetőségeiről? Manuel Castells az információs korszak és a hálózati társadalom széles körben elismert, élenjáró elemzője. Tudományos munkája mellett tanácsadóként is működik a legmagasabb nemzetközi szinten. Tömör, közérthető és tartalmas könyvében az Internet-galaxisról szerezett tapasztalatait és ismereteit tárja elénk.

Giordano Bruno - A ​végtelenről, a világegyetemről és a világokról
Giornano ​Bruno (eredetileg Filippo Bruno) olasz filozófus, író, költő. A nápolyi királyságban született (1548-1600), szerzetes lett, eszméi miatt az inkvizíció Rómában máglyahalálra ítélte. A nolai születésű filozófus a reneszánsz-kor kimagasló egyénisége és egyben a gondolatszabadság első mártírja. A kopernikuszi, heliocentrikus világképből adódó bölcseleti következtetéseket ő gondolta először végig, sőt - túllépve a naprendszeren - tovább. A dialógus-műfaj illő forma Bruno eszméinek, világnézetének kifejtésére; a hamist perelve, cáfolva bontja ki igazságait. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról szóló műve természetfilozófiáját, kozmológiáját tartalmazza. Olvasása gondolati elmélyülést, az utószó és a jegyzetek gondos tanulmányozását kívánja.

Viktor E. Frankl - Az ​ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
A ​kötet tanulmányai az élet értelmére vonatkozó kérdéseket teszik fel, járják körül: önmegvalósítás, élet értelme, "koncepciói", "technikái". A téma ugyan nehéz, az előadás viszont vonzó és igen közérthető.

Richard Dawkins - Az ​önző gén
Az ​önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​szellem fenomenológiája
Hegel ​művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni a szerzőt, mert az az érzésünk támad, hogy egy szó megváltoztatása vagy kihagyása is végzetes lehet. _A szellem fenomenológiája_ című munkáról maga Hegel írja azt, hogy igazán csak akkor érthetjük meg az első mondatokat, ha már az egész művet értjük - ez a sajátos paradoxon, körbenforgás gyakran lehet élményünk Hegel olvasásakor.

Emerich Coreth - Isten ​a filozófiai gondolkodásban
Emerich ​Coreth SJ (1919-) több mint fél évszázada tölti be az innsbrucki egyetem filozófiaprofesszori tisztét. Munkássága felöleli a bölcselet történetének egészét; tudományos alapossága szinte közmondásos. Ez a könyv, melyet a kedves Olvasó a kezében tart, azt a kérdést vizsgálja, hogy az emberi gondolkodás történetének kiemelkedő alakjai miként viszonyulnak Istenhez, illetve, hogy elméleteik és elképzeléseik milyen viszonyban állanak a keresztény istenfogalommal. Az ókor hajnalától, az ember szellemi öntudatra ébredésétől egészen korunkig fésüli át a filozófia történetét a szerző, a tőle megszokott pontossággal és szemléltetőkészséggel. Tartózkodik az elvont, tudományoskodó megfogalmazásoktól, mivel könyvét az érdeklődő, művelt és művelődni vágyó nagyközönségnek is szánta. Ezért jó szívvel ajánlom e művet mindazoknak, akik kíváncsiak a filozófia nagyjainak Istennel kapcsolatos nézeteire és arra, miként vélekedik ezekről a mai keresztény ember.

Albert Camus - Sziszüphosz ​mítosza
Most ​először olvashatjuk teljes terjedelmükben magyarul a Nobel-díjas francia író, Albert Camus tanulmányait, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározták a nyugat-európai és az amerikai szellemi életet. Camus mint szépírói műveiben, esszéiben, tanulmányaiban is egy-egy igazságot, tanulságot próbál szívünkbe lopni, fel akar vértezni bennünket az élet meglepetései s értelmetlenségei ellen, hogy jobban lássuk és tűrjük a lét csapdáit. A Közöny filozófiai alapvetéseként számon tartott Sziszüphosz mítosza valójában arra tanít, hogy hős az ember, aki mindenre képes végzete ellen, s büszke maradhat a harcban. A Gondolatok a halálbüntetésről rendkívül meggyőző írás e büntetés ellen. A Levelek egy német baráthoz egyik darabjában először fogalmazódik meg az egyesült Európa eszméje. Az irodalmi tanulmányokból egy biztos ízlésű, nyitott, tájékozott ember szól hozzánk. A két Stockholmi beszéd a művész felelősségéről, feladatairól vall. Szerepel kötetünkben Camus első könyve, a Színe és visszája, amely algériai élményeiből táplálkozik, valamint a lírai mediterrán hangulatú Nász és A nyár.

Macuo Basó - 333 ​haiku
Macuo ​Basó, Japán kétségkívül legnagyobbnak számító költője (a Macuo a családneve, de Basóként szokás emlegetni, vagyis személynevén, mint általában a híres történelmi alakokat, művészeket) 1644-ben született egy Ueno nevű kisvárosban, alacsony rangú szamurájcsaládból. A középkor vérengző évszázadai után már majdnem ötven éve tartott a Tokugava-béke, gyarapodtak az anyagi javak, nőtt a kultúrára is vevőképes városi polgárság lélekszáma, lehetővé vált a társadalmi mobilitás, az írni-olvasni tudás már nem csak a felsőbb osztályok privilégiuma volt. A haikai no renga (a komikus versfüzér) viszonylag új, közösségi jellegű műfaja a kereskedőket éppúgy vonzotta, mint a szamurájságot. Basó ifjúkorában számos ilyen „verstalálkozón” vett részt barátjával, az előkelő Tódó Jositadával, majd annak korai halála után előbb Kjótóba, azután Edóba (a mai Tokióba) költözött, egyre több (több száz) tanítványt és mecénást vonzva magához, népszerűvé és elfogadottá téve a renga önállósuló első szakaszát, az akkor még hokku-nak nevezett haikut. Élete utolsó éveiben hosszú vándorutakon ismerkedett hazája tájaival, s élményeit haikukkal tűzdelt naplókban örökítette meg. Ne higgyük, hogy ezek a Japánon kívül hagyományosan három sorba írt, 5--7--5-ös szótagszámú kis "epigrammák", ahogy első nyugati átvevői nevezték őket, minden esetben könnyed rögtönzések.

Macuo Basó - Észak ​ösvényein
Macuo ​Basó (1644–1694) Észak ösvényein című verses útinaplóját tartja kezében az olvasó. Az 1689-ben írott feljegyzések Japán legszebb tájaira viszik el az érdeklődőt. Az egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb japán költő Edóból (mai Tokió) indult el, s haladt észak felé öt hónapon keresztül, felkeresve a legismertebb helyeket, ahol a táj szépségeit, a történelmi emlékeket haikukban örökítette meg. Basó mintegy öt hónap alatt 2400 kilométernyi utat tett meg gyalogosan vagy lóháton, hajón vagy csónakon; úti élményeit egy öreg, elrongyolódott füzetbe írta. Líraian szép útinaplója most jelenik meg először könyv alakban Vihar Judit magyar fordításában, Nagy Z. László fotóival díszített kiadásban. Külön értéke és érdekessége a kötetnek, hogy helyet kapott benne a költő eredeti japán szövege is, Hirosige metszeteivel illusztrálva.

Jáki Szaniszló - Az ​agy, az elme és a számítógépek
A ​2009-ben elhunyt bencés szerzetes teológus, fizikus, a Pápai Tudományos Akadémia egykori tagja posztumusz kötetében azt a témát járja körül, amely a korunkban divatos mesterséges elmékre és gondolkodó gépekre való utalásokat a tudományos műveltség hiteles jeleként értékeli. E káros tudományos divat a szerző szerint generációkon keresztül képes hatalmába keríteni az embereket. A mesterséges elmékről szóló állítás rendszerint kéz a kézben jár az agy és valamely fizikai eszköz vagy találmány vélt azonosságával, melyek közül kétségkívül az elektronikus számítógép a leginkább magával ragadó. A fizika nem képes megbirkózni a gondolat valóságával, s felmerül a kérdés, vajon az emberi viselkedés és tudat tanulmányozása elvégezhető-e a fizika eszközeivel, fogalmaival és módszereivel.

Jáki Szaniszló - A ​fizika látóhatára
A ​fizika már jó ideje történelemformáló erővé lett. Ennek ellenére története nem nagyon ismert, és ritkán vizsgálják felül. De mint minden emberi alkotást, a fizikát sem lehet teljesen megérteni, hacsak nem nézzük történelmi fejlődésének mélységéből. A jelen és a múlt fizikája tanulmányozásának elhanyagolása valószínűen a fő oka annak a kulturális szakadéknak, amely a mi korunkban a természettudósokat és a humán tudományokkal foglalkozókat két egymástól messze távolodott táborra osztja. A fizika nemcsak felfedezései által, hanem művelőinek gondolkodásmódja által is alakította a történelmet és a kultúrát. A fizika olyan értékelése, amely erről a tényről nem vesz tudomást, az álhumanizmus céljait mozdítja elő, amelyben a fizika "tévedhetetlensége" szembe van állítva a "humanisztikus" tanulmányok "gyógyíthatatlan tévedéseivel". Ez a könyv segítséget nyújt ennek a hamis értékelésnek a felszámolásához.

Martin Heidegger - Bevezetés ​a metafizikába
Ez ​az írás az 1935-ben Freiburg in Breisgauban a nyári szemeszter során tartott teljesen kidolgozott előadásoknak a szövege. A nyomtatás nem tudja megszólaltatni a szöveget. Ezen segítendő - anélkül hogy tartalmi változtatásokat eszközöltem volna - a hosszabb mondatokat felbontottam, a folyamatos szöveget jobban tagoltam, kihúztam az ismétléseket, a hibákat kijavítottam, a pontatlanságokat kiküszöböltem. Ami kerek zárójelben van, az a szöveg kidolgozásakor íródott. Szögletes zárójelbe kerültek azok a megjegyzések, amelyeket az azt követő években illesztettem be a szövegbe. Ahhoz, hogy az olvasó végiggondolhassa, milyen értelemben és milyen okból szerepel a „metafizika" elnevezés az előadások címében, előbb végig kell követnie az előadások gondolatmenetét. A szövegben található kapcsos zárójelek a fordító jelölései.

George Berkeley - Tanulmány ​az emberi megismerés alapelveiről és más írások
Művében ​Berkeley heves vitába száll azokkal a nézetekkel, és így elsősorban a kor másik kiemelkedő empirista gondolkodójával, John Locke-kal, aki szerint az érzékelhető objektumok reális léttel bírnak a valóságban, mely azonban különbözik az ideáinktól. Locke az idea fogalmát úgy értelmezi, mint egyfajta lenyomatot. Ő is elfogadja, hogy kizárólag ideáinknak vagyunk közvetlen tudatában, a dolgot alkotó tulajdonságok valós elrendeződéseit nem ismerhetjük. Mégis, az ideák valós tudást közvetítenek számunkra a dolgokról, mert azok a dolgok elmében megjelenő lenyomataiként értelmezhetők.

Canterburyi Szent Anzelm - Filozófiai ​és teológiai művek
A ​kötet Anzelm éltművének mintegy felét, a teológiai írások 1076-tól az 1090-es évek elejéig készült részét tartalmazza. A Monologion a theodica lényeges kérdéseit felvető tartalma, valamint szerkezete miatt az első Summának, mintegy a skolasztika nyitányának is tekinthető. A Proslogion jelentőségét sokan az első fejezetek úgynevezett "ontológiai istenérvében" keresték; a nevezetes argumentum most a teljes mű kontextusában olvasható és értékelhető újra. A Proslogiont követő vita - melynek szövege szintén helyet kapott a kötetben - Anzelmet az Istenről szóló beszéd, a valódi theo-logia lehetőségének kutatása felé fordította; dialógusai, - A nyelvészetről, Az igazságról, A szabad akaratról és A Sátán bukásáról - az ezzel kapcsolatos nyelvelméleti kérdésekre keresik a választ. - A szöveget bevezető tanulmány és bőséges jegyzetapparátus kíséri, elhelyezve az életművet a XI-XII. század szellemi közegében.

Richard Kelly - The ​Donnie Darko Book
Donnie ​Darko was the surprise cult hit of 2001. Appearing nationwide on critic's year-end top-ten lists, the quirky independent film's effortless blending of science fiction, horror, adolescent angst, and social satire defied description while simultaneously providing "an unexpectedly poignant catharsis for Sept. 11 blues" (Jan Stuart, Newsday). Its Möbius strip-like narrative about Donnie, a troubled teenager who can see into the future, continues to inspire fans to obsessive heights. The Donnie Darko Book includes the film's screenplay, an in-depth interview with writer-director Richard Kelly, facsimile pages from The Philosophy of Time Travel book that Donnie uses to go back in time, as well as photos and drawings from the film and the artwork it inspired

Erich Fromm - Menekülés ​a szabadság elől
Az ​1933-ban a nácizmus elől menekülni kényszerült német társadalomtudós, Erich Fromm 1941-ben adta közre e munkáját - angol nyelven, Amerikában. A mű hű tükre azoknak a sors- és eszmei-szakmai fordulatoknak, amelyeken szerzője következetes tudományos gondolkodása és a külső események hatására szükségszerűen átesett. Az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította művének középpontjába. Az ember karakterét, személyiségét - mondja - nem az ösztönös szükségletek kielégítésének mikéntje határozza meg, hanem a szabadsághoz való viszony. Így például az autoriter személyiség kialakulását torz menekülési mechanizmusokként értelmezi, amelyekkel az egyén megpróbál megszabadulni az elidegenedéstől, a magánytól, a számára elviselhetetlen "negatív szabadságtól". A kétféle, negatív és pozitív szabadság megkülönböztetése olyan rendezőelvvé vált e műben, amely lehetővé tette, hogy nagy történelmi korszakokat és mozgalmakat éppúgy értelmezhessen vele, mint a személyiségzavarok, egyéni neurózisok különböző formáit. Fromm éles bírálata az emberi személyiség kibontakozását akadályozó mindenfajta belső és külső korlátozásról joggal tette művét híressé és mindenféle vulgáris világmagyarázat szemében hírhedtté. E gondolatmenetet folytatja később 1947-ben Az önmagáért való ember című munkájában. Mindkettő joggal hívta fel magára a magyar olvasóközönség kiemelt figyelmét. A szerző szenvedélyes hitvallása az ember "veleszületett és elidegeníthetetlen" jogáról a szabadságra, méltán emeli írását az el nem évülő művek kategóriájába.

Erich Fromm - Az ​Önmagáért való Ember
Erich ​Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja. Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái. Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére. A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is. Fromm művének a "Man for Himself" címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy. A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.

Manfred Eigen - Ruthild Winkler - A ​játék
Ez ​a könyv tudományosan bebizonyítja többek között azt is, hogy a világegyetem folyamatosan tágul, ami a későbbiek során bizonyossá tette, hogy csak „folyamatos teremtés létezik”. Témák: Művelődéstörténet Játék Filozófia Fizika Kémia Matematika

Roger Penrose - A ​császár új elméje
Roger ​Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.

Szemjon L. Frank - A ​társadalom szellemi alapjai
Az ​1921-ben hazájából elűzött, s ma mindinkább az oroszok legnagyobb gondolkodójának tartott Szemjon Frank 1930-ban készítette el ma is aktuális társadalomfilozófiai főművét. E mű egyik alapvető tendenciája a filozófia és a vallás szemléletmódjának összehangolása, míg a másik a társadalmi lét oly gyakran figyelmen kívül hagyott "örök lényegének" kimutatása. Ez az örök lényeg képezi később azt a kritériumot, amelynek alapján liberalizmus és szocializmus, demokratizmus, anarchizmus és forradalmiság Frank kritikájának centrumába kerülnek: "A társadalom lényegileg arisztokrácia (mégpedig abban a szó szerinti értelemben, hogy: a kiválóak uralma), tehát tudatosan is arra kell törekednie, hogy arisztokráciává váljon."

Kollekciók