Ajax-loader

Paár Tamás

Rate_positive 145 Rate_neutral 4 Rate_negative 0

2465 napja velünk van 3 napja láttuk utoljára

Badge-scifihet-2014 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-superdad Herlocksholmes_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


A_xx_szazad_nagy_beszedei_b1-b4
A ​XX. század nagy beszédei Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - A ​XX. század nagy beszédei
A ​történelem fordulópontjainál mindig találunk egy szónokot, aki beszédével megérintette hallgatóit, új elképzeléseket fogalmazott meg, és hazáját új utakra vezette. Churchill hadba szólította Angliát, Castro forradalomba hívta Kubát, Hruscsov elítélte Sztálint, Havel pedig megmutatta, hogyan lehet a szocializmustól megszabadulni. John F. Kennedy, Martin Luther King és Nelson Mandela álmai milliókra hatottak, Hitler és Sztálin milliókat küldött a halálba. A XX. század nagy beszédei egy egyedülálló válogatás, amely kronologikus sorrendben gyűjti össze az elmúlt évszázad sorsát meghatározó beszédeket. Brian MacArthur szerkesztő a Penguin kiadó részére értő kézzel válogatta össze a huszadik század legfelemelőbb és legfelkavaróbb beszédeit, amelyek közül több most lát először napvilágot magyarul.

Daniel Kalder - A ​pokoli könyvtár
Keservesen ​szórakoztató utazás a huszadik század diktátorirodalmába, melyből kiderül, hogy a könyvek néha ártani is tudnak az emberiségnek. A diktátorok már a Római Birodalom idején is írogattak, a huszadik században azonban soha nem látott mennyiségben és példányszámban robbant ki belőlük az üres szóáradat a (néha szó szerint) rabul ejtett közönségre. A műfaj titánjai - többek között Hitler, Sztálin, Mussolini, Homeini és Mao - elméleti munkákat, eszmei kiáltványokat, verseket, emlékiratokat, sőt, esetenként romantikus regényeket írtak, megalkotva ezzel a diktátorirodalom agyzsibbasztó hagyományát. Hogyan vált az irodalomtermelés a rezsimek működtetésének fontos részévé? Mit árulnak el ezen alkotások a diktátorok lelkivilágáról? És hogyan okozhat az írás és az olvasás maradandó károkat? Ha van könyvtár a pokolban, annak tömött polcai az elmúlt évszázad leghírhedtebb alakjainak műveitől roskadoznak. A szerzők több millió ember halálát okozták szavaikkal, saját gondolataik fontosságába vetett hitük mégsem ingott meg egy pillanatra sem. Talán nem csoda, hogy - mint azt Kalder bemutatja - több diktátor is íróként kezdte pályafutását.

Neal Stephenson - Nicole Galland - A ​D.O.D.O. felemelkedése és bukása
_"Kegyelmed ​az mennyeknek országába készűl, de lehet, hogy ott fele annyi se az csodáknak száma, mint az huszoneggyedik században."_ A mágia nem több, mint dajkamese gyermekeknek. Meg titkos ügynököknek. Ugyanis a mágia nem létezik… Már. Pucér vikingek túszejtő akciója a Walmart mirelit-osztályán, kormányszervekbe beépülő boszorkányok, a mágiától megfiatalodott magyar szépség, Kárpáthy Erzsébet – köszöntlek a világban, amit a D.O.D.O. adott nekünk! Minden rendben volt, amíg Melisande Stokes nyelvész professzor le nem fordította a dokumentumokat, amelyek szerint a mágia igenis létező, működő jelenség volt 1851-ig. Meg is alakul a Diakrón Operációk Döntéshozó Osztálya, hogy építsenek egy szerkezetet, ami újra lehetővé teszi a varázslást, és annak segítségével többek közt az időutazást is. A kormány azonban megvonja az anyagi támogatást, pedig az egyre nagyobbra duzzadó szervezet működtetéséhez pénzre van szükség. Sok pénzre. Ezt a múltban elrejtett, a jelenben kiásott ereklyék értékesítésével kívánják előteremteni. De ez nem olyan egyszerű, mint ahogy elképzelik. Mert ha belepiszkálsz a múltba, sosem tudhatod, mivé alakul a jövő... Ez az egyedi, humorral és nyelvi leleménnyel átitatott fantasztikus regény a sokszorosan díjnyertes, és _New York Times_-sikerlista-vezető Neal Stephenson műveire jellemző őrült komplexitást és ötletességet ötvözi Nicole Galland közvetlen, emberközeli stílusával.

Umberto Eco - Loana ​királynő titokzatos tüze
A ​kötet műfaja: képes regény. De a világhírű tudós mester legújabb, ötödik regénye nemcsak ebben más, mint az előzőek, hanem abban is, hogy az illusztrációk - valahai iskoláskönyv- és divatlap-képek, mozgósító plakátok és színes képregényfigurák minden mennyiségben, plusz balillaindulók és érzelmes slágerszövegek a múlt század harmincas és negyvenes éveiből - az eddigi legszemélyesebb Eco-regényhez, valóságos ifjúkori önportréhoz kínálnak kultúrhistóriai hátteret. A regény persze most is regény. Az elbeszélő (hatvanas antikvárius) egy szívrohamot követő kómából ébred, és semmire sem emlékszik, ami személyes. Fejből citálja a fél világirodalmat, tudja, ki volt Napóleon, tudja, hogyan kell autót vezetni és fogat mosni, de nem tudja magáról, hogy kicsoda. A válaszért meg kell dolgoznia; de fordított Proust-hősként ő - érzéki emlékek híján -- nem az eltűnt idő, nem a kor, nem a szavak, hanem eltűnt érzéki önmaga nyomába kell hogy eredjen. Gyerekkorának helyszínére, egy vidéki házba visszavonulva nekilát tehát, hogy az ottani padláson őrzött régi folyóirat-, képregény-, brosúra- és ponyvaregényfüzet-kötegek, valamint 78-as fordulatszámú bakelitlemezek segítségével az alapoktól építse újra magában a saját személyiségét. És ekkor - ahogy Ecótól, a mesemondótól már megszokhattuk - igazi regényes fordulatot vesz a történet...

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Pethő Tibor - A ​Magyar Nemzet története 1938-2018
A ​2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum. Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1938-ban indult útjára, és azóta, függetlenül a politikai és társadalmi berendezkedés radikális változásaitól mindig központi szerepben volt, mélyen tükrözve és egyben alakítva is az eseményeket - pedig közben volt egy Rákosi- és egy Kádár-rendszer is. A szinte azonnal kialakult legendájához, az általa betöltött szerephez éppúgy ragaszkodtak a hatalom mindenkori birtokosai, mint a lapot tartalommal megtöltők. A lap története egyben izgalmas mélyfúrás az elmúlt nyolcvan év magyar történelmébe és szellemi folyamataiba. Alapítója, Pethő Sándor a Times, a Neue Zürcher Zeitung tapasztalatait felhasználó első magyar világlapnak gondolta el. Olyan újságnak, amely a hazai politikai eseményeket a külpolitika eseményeibe ágyazva elemzi, értelmezi. A születő, konzervatív-liberális, keresztény szellemiségű, a nemzeti kérdésekkel kiemelten foglalkozó lap terjedelmes külpolitikai rovattal rendelkezett. A hazai világlapról szőtt elképzeléseket a második világháború kitörése keresztülhúzta. Néhány éven belül viszont a Magyar Nemzet vált az ország legnagyobb hatású náciellenes orgánumává. Az 1944-es betiltás után egy esztendővel újjászülető lap, amíg tehette - 1948 tavaszáig - ugyanolyan határozottan lépett fel a kommunista egyeduralmi törekvésekkel szemben. A későbbiekben is a pártsajtóhoz képest meglévő mássága, a letűnt polgári világot idéző stílusa, hangvétele emelte ki a szocializmus médiavilágából, tette érdekessé olvasói előtt. A Magyar Nemzet fennállásának nyolc évtizede alatt nagy részt olyan körülmények között volt kénytelen működni, amikor az országban vagy korlátozták a sajtószabadságot vagy egyáltalán nem - legfeljebb a kiskapukat megtalálva - lehetett a hivatalostól eltérő nézeteket hangoztatni. Az újság a kiskapukat kihasználva, felélesztve háború alatt az olvasók tájékoztatására rendszeresen használt "becsempészett őszinte mellékmondatok" hagyományát szólalt meg - amikor megtehette a szocialista rendszer idején is. A kilencvenes évektől - éppen mert mindenki magáénak érezte és akarta a patinás márkanevet - a lapra megpróbáltatásokkal teli korszak várt. A Magyar Nemzet a Napi Magyarországgal való 2000-es egyesítés nyomán megerősödött, ám idővel egyre inkább elköteleződött egyetlen politikai erő irányába. A 2015-ös fordulatot követően függetlenségének helyreállításával sikerült korábbi tekintélyét visszaszereznie. A szellemében az alapítók céljaihoz visszatért Magyar Nemzetet két nappal a 2018-a választás után zárta be tulajdonosa, aki azóta el is adta médiumait. A Magyar Nemzet folytatásaként a lap korábbi újságírói idén májusban létrehozták a Magyar Hangot.

Flannery O'Connor - Alig ​akad ma jó ember
A ​fiatal műfordító-tanárnő személyes választása a vele rokonlelkű amerikai írónő írásainak Magyarnádalja népszerűsítése. A betegséggel, halálközeliséggel szemben nagy lelkierővel küzdő szerzőnő önmaga fogalmazta meg szellemi beállítottságának, erkölcsi nézőpontjának meghatározó momentumait egyik 1972-es írásában: "Manapság a keresztény hitük fényénél látó íróknak a legélesebb a szemük a groteszk, a perverz és az elfogadhatatlan iránt. A keresztény író visszataszító torzulásokat lát a modern életben, s nehézsége abból fakad, hogy ezeket ténylegesen torzulásnak tüntesse fel egy olyan közönség előtt, amely hozzá van szokva ahhoz, hogy természetesnek lássa azokat."

Flannery O'Connor - Minden ​összefut
Különös, ​emlékezetes történetek. A megrendítő fájdalom keveredik bennük a kegyetlen "sötét humorral". Világuk: hátborzongató bábszínház. A játék maximális intenzitása, példátlanul szuggesztív légköre azonban azt jelzi, hogy a szedett-vedett deszkák valóban a világot kívánják jelenteni, hogy valódi tragikus élmény, nosztalgiát, illúziót és irgalmat nem ismerő modern tragikum ölt testet-lelket a durva keretben.

Claude Lévi-Strauss - Szomorú ​trópusok
Lévi-Strauss ​jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet, hogy etnográfusként, az "utolsó érintetlen primitív népek" iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak "saját mocskunkkal" találta magát szemközt. Talán ez is az oka, hogy később olyan távolságtartó megközelítést alkalmazott a társadalmi élet vizsgálatában. Mindenesetre ez a könyv nem csupán afféle etnográfus-útleírás, hanem sokkal több annál: összegző mű, melyben más utazások tapasztalatai is szerepelnek, és filozófiai értekezés is, hiszen már itt körvonalazódnak a Lévi-Strauss által megteremtett strukturalista módszer alapelvei. Végül, de nem utolsósorban széppróza: a korábbi századok filozófiai útleírásának legjobb hagyományait követő vallomás a világról. Korunk egyik legnagyobb antropológusa, Clifford Geertz szerint "ez az egyik legcsodálatosabb könyv, ami antropológus tollából valaha is született".

Franz Boas - Népek, ​nyelvek, kultúrák - Válogatott írások
Franz ​Boas új iskolát teremtett az etnológiában. Kutatásai alapján cáfolhatatlan érveléssel mutatta ki, hogy a kultúra minden ember közös alkotása, bármilyen színű is legyen a bőre. Megvilágította a primitív művészetek szerepét alkotóik életében és legfőbb jellemző vonásaikat. Bemutatta a primitív népek életét és szokásait, meséiket és gondolatvilágukat.

Émile Durkheim - A ​társadalmi munkamegosztásról
Émile ​Durkheimet a szociológia egyik megalapítójaként tartják számon. A társadalmi munkamegosztásról című, 1893-ban megjelent könyve négy nagy munkája közül az egyik. A könyv a társadalmi integráció (szolidaritás) alapvető mechanizmusait elemzi. A mai fejlett társadalmak is azzal a kérdéssel kerülnek szembe, mint Durkheim korának francia társadalma: vajon a gazdasági érdek és a piaci csere világa elégséges összetartó erőt jelent-e. Megfontolandóak maradtak Durkheim gondolatai a társadalmi szolidaritás zavarairól. Egy korábbi, könyvárusi forgalomba nem került válogatás után most a teljes (a társadalompolitikai szempontból jelentős 2. előszót is tartalmazó) mű jelenik meg megfelelően igényes fordításban és a könyv olvasóit a mű kontextusa és tudományos jelentősége tekintetében eligazító utószóval.

Émile Durkheim - A ​vallási élet elemi formái
A ​vallási élet elemi formái a vallásszociológia-vallásetnológia (vallásantropológia) és az összehasonlító vallástudomány klasszikus alapműve, amely meghatározó befolyást gyakorolt a 20. századi kulturális antropológia fejlődésének egészére. Szerzője olyan végső, nagy kérdésekre keresi benne a választ, mint a vallás kezdete s eredete, az "elemi" vallások (animizmus, totemizmus) megnyilvánulási formái, a vallásos szimbolizmus természete vagy a vallásos rítusoknak a társadalmi szolidaritást és kohéziót megerősítő hatása. Noha a megjelenése (1912) óta eltelt több mint 90 évben számos nyelvre lefordították, magyarul most jelenik meg először, jóllehet Durkheim összes többi fő műve - azok, amelyek inkább a szociológia, mintsem a kulturális antropológia tárgykörébe tartoznak - rég beépültek már a magyar társadalomtudományi gondolkodásba. A mű megjelenése tehát máig fájó űrt tölt be: egyszerre fontos lépés a kulturális antropológia, az egyetemes valláskutatás, valamint a francia társadalom tudományok eredményeinke magyarorszái meghonosítása szemszögéből.

Émile Durkheim - A ​társadalmi tények magyarázatához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Durkheim - Ethics ​and the sociology of morals
Emile ​Durkheim (1858-1917) was one of the founders of modern sociology. "Ethics and the Sociology of Morals" (La science positive de la morale en Allemagne) laid the foundation for Durkheim's future work. More than a review of current thought, it was a proclamation that ethics needed to be liberated from its philosophical bondage and developed as a distinct branch of sociology. Written when Durkheim was charting the course of his own research, it provides a unique key to the interpretation of his earlier work and presents a number of points of Durkheim's ethical theory which are of considerable interest in light of current ethical theory. This volume makes available in English a crucial essay by a master of social thought.

Georg Simmel - Válogatott ​társadalomelméleti tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hildred Geertz - Clifford Geertz - Kinship ​in Bali
This ​work constitutes the first book-length examination of Balinese kinship in English and an important theoretical analysis of the central ethnographic concept of "kinship system." Hildred and Clifford Geertz's findings challenge the prevailing anthropological notion of a kinship system as an autonomous set of institutionalized social relationships. Their research in Bali suggests that kinship cannot be studied in isolation but must be perceived as a symbolic subsystem governed by ideas and beliefs unique to each culture.

Clifford Geertz - Local ​Knowledge
In ​essays covering everything from art and common sense to charisma and constructions of the self, the eminent cultural anthropologist and author of The Interpretation of Cultures deepens our understanding of human societies through the intimacies of "local knowledge." A companion volume to The Interpretation of Cultures, this book continues Geertz’s exploration of the meaning of culture and the importance of shared cultural symbolism. With a new introduction by the author.

Gene Wolfe - A ​kínvallató árnya
A ​történelem utáni világban Severianus, a kínvallató-tanonc elárulja mestereit, ezért büntetése a kitagadás. A kortárs irodalom mérföldkövének számító, négyrészes sorozat indító kötetében kezdetét veszi utazása az Új Nap ígérete felé.

Toni Morrison - Dzsessz
A ​regény sztorija novellára is alig elegendő: egy ötvenes éveiben járó, színes bőrű férfi megöli fiatal, alig 18 éves szeretőjét. Felesége a halotton kíván bosszút állni: arcát összekaszabolja, ám később annak nagynénjét látogatja rendszeresen, a vele való beszélgetések során szeretné megtudni, hogy mi is történt, miért történt mindez? E novellányi történetet az írónő nagy ívű, gazdag áradású, igazi történelmi regénnyé dúsítja. A novella szinte csak ürügy Morrison számára, hogy a húszas évek vidéki és városi, a múlttól és jövőtől egyaránt terhes néger világát kibontsa, tablóba rendezze, "értelmét" megfejtse. Nem történeteket beszél el, nem a szereplők számait sokasítja, nem történeti-művelődéstörténeti esszéket illeszt művébe: kevéske szereplőjének tudatából bontja ki az amerikai Nyugat és Dél nyomorúságos kisvárosainak múlt század végi, század eleji struktúráját, egyszerre színesen egzotikus és nyomottan elidegenítő, fényesen villódzó és minden rémséggel teli világát, hogy azután felmutassa a húszas évek városát, ahová lassanként mindenki felköltözik, amibe mindenki reményeit veti, ahol azután persze semmi sem történik, semmi sem úgy lesz, amint azt a remények ígérték. Ebben a városban válik idegenné férj és feleség, itt lesz szeretője a kis modell az idősödő férfinak, itt derül ki, hogy valami nagyon hiányzik a színesbőrüeknek, valami, ami szinte transzcendens, metafizikai súlyt kap, de amiről az írónő sem árulja el, hogy micsoda? Csak negatív rajzát adja, csak a hiányát élezi, csak az üres távlatokat vetíti szereplői elé.

Pierre Probst - Caroline ​Lillipuliban
Caroline ​csodák csodájára Lillipuliban tér magához. Nem, nincs tévedés, ez valóban a minikutyák földje. Caroline-ra, a szőke kislányra pedg - akárcsak Gulliverre - számos kaland vár e furcsa világban...

Bryan Magee - Wagner ​világképe
„Magee ​olyan szélesre tárta Wagner intellektuális világának kapuját, mint őelőtte még senki más.” Literary Review „Magee könyve könnyedén és szellemesen vezet végig a legnehezebb fogalmi rendszereken.” Spectator Wagner úgy él a köztudatban, mint egy egocentrikus, paranoid és antiszemita egyén, s ez műveinek megítélését is sokszor beárnyékolja. Fiatalkorában azonban igazi forradalmár volt, s később a nagy zeneszerzők közül messze ő mutatta a legnagyobb fogékonyságot a filozófia kérdései iránt. Bryan Magee korának sajátos közegében vizsgálja Wagner gondolatvilágának fejlődését, és feltárja, mely filozófiai nézetek érhetők tetten érett operáinak világlátásában. Szól arról az erőteljes hatásról, melyet Schopenhauer gyakorolt a zeneszerzőre, és bemutatja, hogy Nietzschéhez fűződő barátsága milyen meglepő és értékes adatokkal gazdagíthatja a Wagner világnézetéről és személyiségéről alkotott képünket. Nyíltan elemzi a zeneszerző vérmes antiszemitizmusát és Hitler Wagner-rajongásának okait. A végeredmény egy lebilincselő portré, amely egészen új megvilágításba helyezi Wagner személyét, életművét, és bemutatja a Ring, a Trisztán és a Parsifal mögött felsejlő, döntő fontosságú, ám sokszor figyelmen kívül hagyott szellemi áramlatokat.

Don DeLillo - Underworld
Nick ​Shay and Klara Sax knew each other once, intimately, and they meet again in the American desert. He is trying to outdistance the crucial events of his early life; she is an artist who has made a blood struggle for independence. Underworld is a story of men and women together and apart, seen in deep, clear detail and in stadium-sized panoramas, shadowed throughout by the overarching conflict of the Cold War. It is a novel that accepts every challenge of these extraordinary times — Don DeLillo's greatest and most powerful work of fiction.

Don DeLillo - White ​Noise
Winner ​of the National Book Award in 1985, Don DeLillo's postmodern masterpiece is about Jack and Babette, a middle America couple with children from previous marriages. After a deadly toxic accident and Babette's addiction to an experimental drug, Jack is forced to question everything about his life.

Jonathan Franzen - A ​huszonhetedik város
Mivé ​lesz egy város, melyre senki élő nem emlékszik már, s mivé lesz egy kor, melynek elmúlását senki élő nem gyászolja többé? Csak St. Louis tudja a választ. Magában hordta végzetét, és tragédiáját, mely csak neki volt tragédia. A Missouri állambeli St. Louis városa, amely fénykorában az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városa volt, 1984 táján már jóformán haldoklik. Pang a gazdaság, romlik a közbiztonság, nő az elvándorlás, és csökkennek az adóbevételek. Amikor új rendőrfőnök lép hivatalba, S. Dzsammu, egy karizmatikus fiatal nő az indiai Bombayból, felcsillan a remény, hogy a bűnözés visszaszorítása új esélyt teremthet St. Louisnak. De nem így történik, sőt a város vezető személyiségei csakhamar egy mindent átszövő politikai összeesküvés hálójába gabalyodnak, a metropolis kifordul sarkaiból, eluralkodik a terrorizmus, a titkos lehallgatás és megfigyelés, a paranoia és az egykor volt Amerikai Álom rettegésbe és fekete komédiába fullad. A huszonhetedik város szándékosan túlhajtott, hihetetlen jeleneteivel és radikális társadalomkritikájával Thomas Pynchon, Don DeLillo, Robert Coover hetvenes évekbeli felforgató fikciójára emlékeztet. Szertelen, becsvágyó első regény egy különleges tehetségtől, aki napjainkra az egyik legjelentősebb kortárs íróvá vált, s akinek immár teljes szépírói életműve hozzáférhető magyarul.

Jonathan Franzen - Javítások
Jonathan ​Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke, az író, aki kikosarazta Oprah Winfreyt, amikor az szerette volna meghívni országos nézettségű Könyvklubjába, és aki még képregényekben és a Simpson család egyik epizódjában is szerepel. Ellentmondásos, tőrőlmetszett értelmiségi figura – az a fajta, aki nem húzódik vissza elefántcsonttornyába, hanem érzékenyen reagál korának jelenségeire, és a nagy társadalmi, globális mozgásokat nemcsak elméleti összefüggéseikben látja, de regényíróként beépíti szereplőinek legapróbb rezdüléseibe is. 2001-ben megjelent regénye, a Javítások, Franzen eddigi legsikeresebb és a kritika által is legméltatottabb műve. Akárcsak az Európa Könyvkiadónál korábban megjelent Szabadság, ez is családregény – az amerikai módra szétszóródott, diszfunkcionális Lambert család regénye, amelynek tagjai különféle életstratégiákkal kísérleteznek és élethazugságokkal küszködnek; különféle módszerekkel próbálkoznak életük – és úgy általában a dolgok – megjavítására. A regény egyik középponti szála Enid Lambert küzdelme, hogy – csellel, könyörgéssel vagy zsarolással – elérje, hogy a család még egyszer, utoljára összegyűljön a szülői házban karácsonyozni. Még egyszer, utoljára, mielőtt férje, a Parkinson-kóros Alfred elveszíti kommunikációképessége maradékát. A gyerekek – a nős férfiakhoz és feleségeikhez vonzódó sztárszakács Denise, az előítéletekkel és depresszióval küzdő családapa, Gary és a család fekete báránya, a reménybeli forgatókönyvíró Chip – különféle viszontagságok után végül meg is jelennek a közép-nyugati kisvárosban, St. Jude-ban, hogy a sok hazudozás és menekülés után immár összezárva, egymás szemének tükrében egy-egy pillanatra felvillantsák igazi arcukat.

Jonathan Lethem - Amerikai ​amnézia
A ​bombák háborúja óta a wyomingi Hatfork beteg város, tele mutánsokkal és perverzekkel. Itt él Chaos egy elhagyott multiplex mozi vetítőtermében, egyszerre próbálva megérteni múltját és jelenét. Aztán a helyi kiskirály, Kellogg megosztja vele egy kutyakajás sivatagi piknik során, hogy a bombák sosem hullottak le. Az igazság ennél némileg komplikáltabb. Chaos útnak indul tehát egy Melinda nevű prémes leányzóval, végig a néptelen autósztrádákon, az amerikai rémálom nyugati határvidéke felé. Az igazság, amire rátalál, nem is csak némileg komplikáltabb. Saját személyazonosságának és elveszett szerelmének keresése közben darabokra hullik körülötte a valóság.

Jonathan Lethem - Árva ​Brooklyn
A ​regény főhőse egy félnótás fiatalember. Lionel Essrog, főhősünk ugyanis Tourette-kórban szenved, vagyis akaratán kívül összevissza kiabál, és mindent összefogdos. A kevésbé vonzó figurát kedvelik a nők, akiknek segédletével magándetektív lesz, már amennyiben annak számít, az, aki megpróbálja kideríteni, miért és kik ölték meg főnökét. Vizsgálódásának eredménye, hogy a maffia keze van a dologban. Amíg erre fény derül, addig az olvasó megismeri a buddhisták életét, az olasz alvilág jellegzetességeit, a japán konyhaművészetet. Emellett számos epizód derít jókedvre, mert az író véleményét gyakran viccekbe csomagolva tárja elénk.

Jon Ronson - Them
A ​wide variety of extremist groups -- Islamic fundamentalists, neo-Nazis -- share the oddly similar belief that a tiny shadowy elite rule the world from a secret room. In Them, journalist Jon Ronson has joined the extremists to track down the fabled secret room. As a journalist and a Jew, Ronson was often considered one of "Them" but he had no idea if their meetings actually took place. Was he just not invited? Them takes us across three continents and into the secret room. Along the way he meets Omar Bakri Mohammed, considered one of the most dangerous men in Great Britain, PR-savvy Ku Klux Klan Grand Wizard Thom Robb, and the survivors of Ruby Ridge. He is chased by men in dark glasses and unmasked as a Jew in the middle of a Jihad training camp. In the forests of northern California he even witnesses CEOs and leading politicians -- like Dick Cheney and George Bush -- undertake a bizarre owl ritual. Ronson's investigations, by turns creepy and comical, reveal some alarming things about the looking-glass world of "us" and "them." Them is a deep and fascinating look at the lives and minds of extremists. Are the extremists onto something? Or is Jon Ronson becoming one of them?

R. L. Stine - You ​Can't Scare Me!
Courtney ​is a total show-off. She thinks she's so brave and she's always making Eddie and his friends look like wimps. But now Eddie's decided he's had enough. He's going to scare Courtney once and for all. And he's just come up with the perfect plan. He's going to lure Courtney down to Muddy Creek. Because Eddie knows Courtney believes in that silly rumor about the monsters. Mud Monsters that live in the creek. Too bad Eddie doesn't believe the rumor. Because it just might be true.... Reader beware-you're in for a scare!

Michael Chabon - Jiddis ​rendőrök szövetsége
Krimi, ​sci-fi, sakkregény, alternatív történelmi fantazmagória, politikai szatíra, szerelmes regény, zsidó sorsregény, nabokovi ihletésű játék a nyelvvel: Michael Chabon 2007-ben megjelent, számos díjat elnyert könyve olyan kategorizálhatatlan, vagy olyan sokféleképpen kategorizálható – és élvezhető! –, hogy nem nagy merészség kimondani: az elmúlt évtizedek egyik legkülönösebb és legnagyszerűbb irodalmi alkotása. Chabon világában (ahol Hitler előbb legyőzte Sztálint, s aztán Berlinre hullott az első atombomba) Amerika a második világháború alatt elfogad egy törvényt, amelynek értelmében a menekülő zsidók letelepedhetnek Alaszkában, s így a holokausztban „csak” kétmillió zsidó pusztul el… A Palesztinában létrejövő zsidó államot az arab túlerő elpusztítja, s így a zsidóság nagy része Alaszkában köt ki, egy Sitka nevű városban és környékén, amely hatvan évre autonómiát kap. Itt, Sitkában játszódik a történet, akkor, amikor megint „fura idők járnak” – az autonómia hat évtizede után a jövő újból bizonytalan: a zsidók elveszítik már-már megszeretett új hazájukat. Landsman nyomozó és félig zsidó, félig alaszkai őslakos társa ekkor kezd el nyomozni egy rejtélyes gyilkosság ügyében, amiből a legelején csak annyi világos: az áldozat egy narkós fiú, és a szobában, ahol megölték, van egy sakktábla, rajta bizarr állással, amely talán valamiféle kulcsa lehet a megoldásnak

Thomas Pynchon - Mason ​& Dixon
Charles ​Mason (1728-1786) and Jeremiah Dixon (1733-1779) were the British surveyors best remembered for running the boundary between Pennsylvania and Maryland that we know today as the Mason-Dixon Line. Here is their story as re-imagined by Thomas Pynchon, featuring Native Americans and frontier folk, ripped bodices, naval warfare, conspiracies erotic and political, and major caffeine abuse. We follow the mismatched pair--one rollicking, the other depressive; one Gothic, the other pre-Romantic--from their first journey together to the Cape of Good Hope, to pre-Revolutionary America and back, through the strange yet redemptive turns of fortune in their later lives, on a grand tour of the Enlightenment's dark hemisphere, as they observe and participate in the many opportunities for insanity presented them by the Age of Reason.

Thomas Pynchon - Against ​the Day
Spanning ​the period between the Chicago World's Fair of 1893 and the years just after World War I, _Against the Day_ moves from the labour troubles in Colorado to turn-of-the-century New York; from London to Venice, to Siberia, Mexico during the revolution; silent-era Hollywood, and one or two places not strictly speaking on the map at all. It is a time of unrestrained corporate greed, false religiosity, moronic fecklessness, and evil intent in high places. Maybe it's not the world, but with a minor adjustment or two it's what the world might be.

Thomas Pynchon - Bleeding ​Edge
It ​is 2001 in New York City, in the lull between the collapse of the dot-com boom and the terrible events of September 11th. Silicon Alley is a ghost town, Web 1.0 is having adolescent angst, Google has yet to IPO, Microsoft is still considered the Evil Empire. There may not be quite as much money around as there was at the height of the tech bubble, but there’s no shortage of swindlers looking to grab a piece of what’s left. Maxine Tarnow is running a nice little fraud investigation business on the Upper West Side, chasing down different kinds of small-scale con artists. She used to be legally certified but her license got pulled a while back, which has actually turned out to be a blessing because now she can follow her own code of ethics—carry a Beretta, do business with sleazebags, hack into people’s bank accounts—without having too much guilt about any of it. Otherwise, just your average working mom—two boys in elementary school, an off-and-on situation with her sort of semi-ex-husband Horst, life as normal as it ever gets in the neighborhood—till Maxine starts looking into the finances of a computer-security firm and its billionaire geek CEO, whereupon things begin rapidly to jam onto the subway and head downtown. She soon finds herself mixed up with a drug runner in an art deco motorboat, a professional nose obsessed with Hitler’s aftershave, a neoliberal enforcer with footwear issues, plus elements of the Russian mob and various bloggers, hackers, code monkeys, and entrepreneurs, some of whom begin to show up mysteriously dead. Foul play, of course. With occasional excursions into the DeepWeb and out to Long Island, Thomas Pynchon, channeling his inner Jewish mother, brings us a historical romance of New York in the early days of the internet, not that distant in calendar time but galactically remote from where we’ve journeyed to since. Will perpetrators be revealed, forget about brought to justice? Will Maxine have to take the handgun out of her purse? Will she and Horst get back together? Will Jerry Seinfeld make an unscheduled guest appearance? Will accounts secular and karmic be brought into balance? Hey. Who wants to know?

Thomas Pynchon - Slow ​Learner
Thomas ​Pynchon's literary career was launched not with the release of his widely acclaimed first novel, V., but with the publication in literary magazines of the five stories collected here. In his introduction to Slow Learner the author reviews his early work with disarming candor and recalls the American cultural landscape of the early post-Beat era in which the stories were written. Time magazine described this introductory essay as "Pynchon's first public gesture toward autobiography. /Synopsis from barnesandnoble.com/

Stoner
elérhető
66

John Williams - Stoner
Ötven ​évvel azután, hogy John Williams írt az ügynökének, a Stoner bestseller lett. Teljesen váratlanul. Bestseller Európa-szerte. Maguk a kiadók sem értik. Bestseller a szó legtisztább értelmében - az a fajta, amely úgy születik, hogy az olvasók adják szájról szájra. ,,Csodás felfedezés mindazoknak, akik szeretik az irodalmat." Ian McEwan ,,Briliáns, gyönyörű, hajthatatlanul szomorú, bölcs és elegáns regény." Nick Hornby ,,Ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben." Tom Hanks A történetről: William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell.

Bödőcs Tibor - Addig ​se iszik
„Mikor ​a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: „Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik” – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm…) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. „Tessék mosolyogni!” “ Cserna-Szabó András

Kollekciók