Ajax-loader

Paár Tamás

Rate_positive 147 Rate_neutral 4 Rate_negative 0

2590 napja velünk van ma itt járt

Badge-scifihet-2014 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-superdad Herlocksholmes_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Temesi Ferenc - Miért ​nem lettem?
A ​mese megmarad. Ha sztorinak hívják, akkor is. Könyvet azért olvasunk, nézünk, hallgatunk, szagolunk, mert vágyakozunk valami után, ami a lelkünkben lapul, a képzeletünkben búvik meg, csak nem tudjuk előhívni, mert nem ismerjük a nevét. Olyan érzések után sóvárgunk, amelyek vagy bennünk vannak, vagy sosem lesznek. De mese, az kell. Nem csak a gyerekeknek. Gondoljunk csak Dugonicsra, Jókaira, Mikszáthra, Móriczra, Mórára, Tömörkényre, Tersánszkyra, Tamásira. A mai írók közül egy maroknyi elszánt utóvédharcosra. Meg a fiatalok egy részére, akik jobbak lesznek, mint mi magunk.

Vasy Géza - Temesi ​Ferenc
A ​Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Temesi Ferenc íróról Vasy Géza irodalomtörténész, tanár írt áttekintő bemutatást.

Temesi Ferenc - 49/49
Temesi ​Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény - ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói bravúrral vezeti olvasóit térben és időben: hol a hatvanas évek végi Magyarország mindennapjaiba nyerünk betekintést, hol a 2010-es években kalandozunk. Olyan élet- és történelmi helyzetekbe csöppenünk, melyek sokunknak ismerősek. A gimnazista Márk és Ilona szerelmének alakulása - felnőtté válásuk, ismerkedésük a szerelemmel és beteljesületlen testi kapcsolatuk - rányomta bélyegét a fiatalok jövőjére. Noha Ill már évtizedek óta Norvégiában él (gyermekei születtek, megözvegyült...), a földrajzi távolság sem akadályozhatja meg, hogy Márk és Ilona szerelme közel ötven évnyi álom után felébredjen, és végre beteljesüljön. Eltérő élettapasztalataikkal, csalódásaikkal maguk mögött sokkal erőteljesebben tudnak kötődni egymáshoz, mint fiatalkorukban - és már kíméletlenül őszinték mernek lenni egymáshoz.

William J. McGuire - Makacs ​nézetek és a meggyőzés dinamikája
McGuire ​az attitűdkutatás reprezentánsa a szó legteljesebb értelmében: teljes keresztmetszetében és történeti mélységében ismeri az attitűdirodalmat, s mesterien műveli is a gyakorlati véleményformálástól a legátfogóbb nézetrendszer-elméletig. Ugyanakkor több is, más is: itt bemutatott munkássága szétfeszíti a legtágabb értelemben vett attitűdkutatás határait. Nem tűri tradicionális metodikájának kötöttségeit, ellenkezőleg - túl kíván tekinteni a fókuszában álló értékelésen. Az attitűdkutatás domináns korszakával való szakításnak ő az értelmi kovásza, s minden szakmai-tematikus elkötelezettsége mellett a nézőpontok gazdag változatosságának meggyőződésesen toleráns híve.

H. L. A. Hart - A ​jog fogalma
Hart ​könyve a jogot mint összetett társadalmi és politikai intézményt tárgyalja, illetve annak szabályvezérelt (és ebben az értelemben "normatív") oldaláról mutatja be. Ez a munka harminckét éve jelent meg először. Azóta a jogtudomány és a filozófia sokkal közelebb került egymáshoz, s e könyv még akkor is hozzájárult a tudomány fejlődéséhez, ha alaptételeit az elméleti jogászok és a filozófusok körében legalább annyian bírálták, mint ahányan meggyőzőnek találták. A könyv eredetileg egyetemi hallgatóknak készült, mégis sokkal szélesebb körben terjedt el, hatalmas másodlagos irodalom kialakulását eredményezve az angolszász világban, illetve néhány más olyan országban, ahol megjelentek fordításai. E kritikai irodalom nagy része jogi és filozófiai folyóiratokban megjelent tanulmányokból áll, de több olyan könyv is született, amelynek írója bírálata tárgyaként és saját jogelméletének kifejtéséhez szolgáló kiindulópontként az e műben kifejtett tételeket vette célba. Ezért az alapszövegen kívül a kötet a legfontosabb bírálatokra adott szerzői válaszokat is közli az utószóban.

Böszörményi-Nagy Iván - Barbara R. Kasner - Kapcsolatok ​kiegyensúlyozásának dialógusa
Ez ​a mű, amelyet Böszörményi-Nagy Iván Barbara Krasnerrel írt a kézzel alig fogható köztes birodalomba kalauzol el bennünket és megpróbálja új terminusok segítségével szavakba ölteni azt, ami mindennapi életünk velejárója, amit nap-nap után megélünk és megtapasztalunk, amely oly sok örömmel és szenvedéssel járhat: az emberi kapcsolatot.

Böszörményi-Nagy Iván - Geraldine M. Spark - Láthatatlan lojalitások
Iskolateremtő könyv, a családterápia klasszikus, felívelő korszakából. Szerzője is világhírű, amerikai-magyar, aki ezzel a kötettel nemcsak új gyakorlatot teremtett, hanem elméletet is, számos új fogalommal. Mi az a láthatatlan lojalitás? A lojalitás – hűség. Sok éven át az emberpalánta gondviselőinek külső támogatása nélkül életképtelen. Mondhatjuk, hogy hűségbe születik, egy felfelé irányuló viszonyba, ahol sokkal többet kap, mint amit adhatna. Ez a „függőleges lojalitás” a növekedés során konfliktusba kerül az izmosodó kortársi elköteleződésekkel. Ami kialakul: ezerszer láthatatlanabb, ám milliószor erősebb a pókhálónál. Hazudhatunk függetlenséget, de valójában kapcsolataink közege – a kontextus – alapvetően befolyásolja döntéseinket, választásainkat, teljesítményünket. Ennek patológiájával foglalkozik a kontextuális családterápia. Böszörményi-Nagy Iván ahhoz a kutatói generációhoz tartozik, amelyik a szkizofrénia okát kísérelte megtalálni a családi viszonyokban, a rendszerelmélet eszközével. Az nem sikerült, viszont – Columbushoz hasonlóan –fölfedeztek közben egy új világot, a család világát. A személyköziség számtalan addig ismeretlen fiókját tárták fel – és az egyik legkülönlegesebbet mind közül ez a kötet tárja az olvasó elé. A szorongás, az erőszak félelme és az alapvető értékek kihívása korában élünk. Előítélet-hullámok veszélyeztetik a bizalmunkat egymásban, és a társadalom iránti lojalitásunkat is. A tévé és más médiák talán túlságosan is kihatnak a kortárs fiatal nemzedékekre. Már nem csak beszélnek a „generációs szakadékról”, és az ember eltöpreng, vajon a meghatározó családi tapasztalat már elavult és lényegtelen? A családi kapcsolatok „erejét”, vagy a hatásukat az egyénekre rendkívül nehéz mérni. Ennek a könyvnek a szerzői abban bíznak, hogy a családok működésében bekövetkező változások nem szükségképpen változtatják meg a családi kapcsolatok befolyását a tagjaikra. Ezeket az erőket nem lehet úgy megfigyelni, mint a hatalmi játszmákat vagy a manipulatív taktikákat. A család iránti láthatatlan lojalitás paradox törvényeket követ. Így birtokolhat a mártír, aki nem engedi, hogy a többi családtagja „ledolgozza” a bűntudatát, sokkal erőteljesebb kontrollt, mint a hangos, követelőző zsarnok. Vagy, a látványosan lázadó vagy akár kriminális kamasz ténylegesen egy család leghívebb tagja lehet. Megtanultuk, hogy a családi kötelékeket nem lehet megérteni az általános, közösségi és alkalmi kapcsolatok törvényei alapján. Egy kapcsolat jelentése a két szereplő (a buberi Te és Én) közötti szubjektív hatáson múlik. Az úgynevezett „meghittség”, amitől annyian tartanak, azokból az elköteleződésekből szövődik, amik a közös élet, közös munka során válnak nyilvánvalóvá, akár felismeri valaki ezeket, akár tagadja. Életünk bármilyen kapcsolatát be tudunk fejezni – kivéve azt, ami a szülőségen alapul; a valóságban nem tudjuk megválasztani sem a szüleinket, sem a gyerekeinket. A terápia és bármilyen emberi kapcsolat lényege az elköteleződés és a bizalom képessége. Amikor egy kliens vagy páciens terapeutához fordul, ezt az értékes dolgot hozza be a rendelőbe. Egyre erősebb meggyőződésünk, hogy akár egy személlyel találkozik a terapeuta, akár a teljes családdal, képesnek kell lennie az elköteleződések és a kölcsönös bizalom megnyilvánulásainak felismerésére, máskülönben nem nyer rálátást a lojalitások rendszerébe. Bármiféle terápiás kapcsolat próbára teszi a terapeuta bizalmi, illetve szakmai és személyes kapacitását. Végső során a pszichoterapeutának ötvöznie kell a szakmai ismereteit a saját családi kapcsolataiból nyert tudással. Ez különösen fontossá válik egy családterapeuta esetében, mert neki nem a páciensei szóbeli produktumaival kell foglalkoznia, hanem kapcsolati folyamatával.

Henri Boulad S. J. - Használd ​szabadságodat!
Henri ​Boulad 1931-ben Alexandriában született. Teológiai tanulmányait Libanonban, filozófiait Franciaországban, pszichológiait az Egyesült Államokban végezte. Szociális érzékenységétől vezettetve megszervezte Egyiptomban a Caritas-t. Nagyszabású tervet valósít meg a leprások felkarolására, amelyet kiterjesztett Szudánra is. "Teljesen az önfeláldozásnak szentelt életéért" 1983-ban Franciaország elnökétől megkapta a francia érdemrend tiszti keresztjét. Előadásait már tucatnyi nyelvre lefordították, s könyv formában a világ számos országában megjelentek. Magyarul ez az ötödik kötete. _Részletek a könyvből:_ Az önmagamat irányító szabadság választás eredménye. Ez nagy, magas értékű szabadság, amely szemben áll azzal az ingadozó magatartással, melynek csak egy szabadság-lehetősége maradt. Mindannyian szabad lénynek vagyunk teremtve. Mégis, értsük meg, hogy szabadságunk nem adomány, hanem feladat, nem önző élvezet, hanem állandó meghívás az előrehaladásra. (...) Az ezerszer feltett kérdésre, szabad-e az ember, ezért válaszolom: "Az ember hivatása az, hogy szabad legyen." (...) A szabadság önmagában nem elegendő érték, nem cél, hanem csak eszköz, ahhoz kell, hogy igazán tudjunk szeretni. Szeretetünk minősége kivívott szabadságunk minőségével együtt emelkedik. A szeretet a legfőbb egyetemes érték azok közül, amik valamikor voltak, amik vannak, amik valaha is lesznek. Amikor szabadságomat ennek a legnagyobb értéknek a rendelkezésére bocsátom, tökéletesítem azt, mert ezáltal éri el értékének maximumát. A szeretet a szabadság fénypontja, ebben csúcsosodik ki.

Henri Boulad S. J. - Az ​önátadás fényében
Henri ​Bouland 1931-ben az egyiptomi Alexandriában született. A jezsuita rendben alapos kiképzésben részesült. Előbb a libanoni Beirutban teológiát tanult, majd Franciaországban filozófiát, aszkétikát és misztikát. 1967-től a kairói majd alexandriai jezsuita középiskolához kap beosztást. Ugyanitt igazgató is lesz. 1979-től az egyiptomi jezsuiták tartományfőnöke, majd az ottani szerzeteselöljárók tanácsának elnöke. Kalkuttai Teréz anyjával együtt szervezi az egyiptomi CARITAS-t. Nagyszabású tervet valósít meg a leprások felkarolására, melybe fiatal keresztény és mohamedán egyetem hallgatók százait kapcsolja be. 1983-tól kiterjeszti működését Szudánra is. "Teljesen az önfeláldozásnak szentelt életéért" Franciaország államelnökétől megkapja a francia érdemrend tiszti keresztjét.

Henri Boulad S. J. - Misztika ​és elkötelezettség
P. ​Henri Boulad 1931-ben született Alexandriában a görög katolikus közösség tagjaként. Francia nyelvű és kultúrájú környezetben nő fel. Tizenhat évesen részesül a papi hivatás kegyelmében; 1950-ben Libanonba lép a jezsuita rend noviciátusába, ott is szentelik pappá 1963-ban. További stúdiumait is beleszámítva összesen 17 esztendőn keresztül folytatja tanulmányait: teológiát tanul Libanonban, filozófiát és irodalmat Franciaországban, pedagógiát az Egyesült Államokban, ahol a chicagói egyetemen "master of psychology" diplomát szerez; Amerikában tanul még misztikát és aszkétikát. Visszatérve Egyiptomba az ifjúság nevelése és a szociális munka területén, valamint lelkigyakorlatok vezetőjeként működik, 1985-től 1995-ig az egyiptomi CARITAS igazgatója, 1992 óta az egész Közép- és Közel-Kelet CARITAS elnöke, és a római CARITAS Világközpont elnökhelyettese. Beszédei, előadásai és lelkigyakorlatai 1995 óta számos országban - eddig 12 nyelven - könyvalakban is megjelennek. Évente előadókörutakat tart Európában, beszédeit gyakran a rádiók is közvetítik. Üzenetének lényege az őszintén megélt - a szociális elkötelezettséget is felölelő - mindennapi vallásosság és a misztikus lelkiség újra felfedezésének fontossága.

Henri Boulad S. J. - Igazság ​és élet
Boulad ​atya segíti feltárni és megközelíteni a valóság új területeit. Tanító, lelki vezető, előadó, teológia professzor, hosszú évek óta az alexandriai jezsuita közösség, és az egyiptomi jezsuita rendtartomány elöljárója. Az Egyiptomi Caritas, és a Nemzetközi Caritas észak-afrikai és közel-keleti ágának igazgatója. A legrászorultabbak gondozásában kifejtett munkássága elismeréseként a Francia Köztársaság érdemrendjének tisztjévé majd parancsnokává avatták. Fáradhatatlan kutató, aki úgy látja, soha nem jut végleges következtetésekre. A hit és ész, a tradíciót és modernitás összeegyeztetésének és kibékítésének vágya arra készteti, hogy megvizsgáljon és megkérdőjelezzen mindent. Boulad a kockázatvállalás szerelmese, a paradoxon kedvelője, aki örömmel provokál, olyan valaki, aki nem sorolható be semmilyen kategóriába.

Henri Boulad S. J. - A ​teljes élet titka
Henri ​Boulard korunk egyik jelentős spirituális gondolkodója Alexandriában született 1931-ben. 16 éves kora óta a Jezsuita Rend tagja. Tanulmányait Franciaországban, Libanonban és az Egyesült Államokban végezte. A szociális munka elkötelezettje sok évtizede dolgozik a nyomortelepeken, leprások és betegek ellátásában. Fáradhatatlanul optimista az Úr szolgálatában. Részt vett különböző oktatási programok kidolgozásában és elterjesztésében. Beszédei, igehirdetései, előadásai révén válik egyre ismertebbé a világ számos pontján.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi spanyol novellák
Mint ​minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architektúrában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzóereje. - (Gyergyai Albert)

Julian Rubinstein - A ​viszkis
Amerika ​egyik legtöbb díjjal jutalmazott fiatal újságírója, Julian Rubinstein a magyar Viszkis rabló történetét találta a legalkamasabbnak arra, hogy bemutassa a kelet-európai országok zűrzavaros átmenetét a kommunizmusból a kapitalizmusba. Így aztán az olvasó most nemcsak egy bűnügyi dokumentumregényt tart a kezében, hanem a 90-es évek Magyarországának korrajzát is – amerikai szemüvegen keresztül. A világ egyik legnagyobb médiabirodalma, rendhagyó módon, szinte egyszerre jelenteti meg a könyvet Amerikában és Magyarországon. A hároméves oknyomozással készült könyv nálunk valószínűleg nemcsak a rablások izgalmas, és eddig még soha fel nem tárt részleteivel ejti majd rabul az olvasókat, hanem azzal is, ahogy a távolról jött amerikai újságíró bennünket, magyarokat lát. A rendszerváltozás utáni Magyarország történetéről ez ugyanis az első áfogó amerikai könyv. Kirajzolódnak belőle azok a sztereotípiák, sablonok, amelyekkel Magyarország és a magyarok manapság külföldön szembesülnek. A jelenlegi országimázs…

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Amir D. Aczel - A ​nagy Fermat-tétel
A ​tizenhetedik századi francia tudós, Pierre Fermat nagyon sok matematikai sejtést, tételt mondott ki, ezek közül később ő vagy követői többet bebizonyítottak, néhányat megcáfoltak. Különösen két számelméleti tétele ismert: az egyik a könnyen bebizonyítható úgynevezett kis Fermat- tétel, a másik a nagy Fermat-tétel, azaz a Fermat-sejtés, hiszen a tétel addig, amíg nincs bebizonyítva, csak sejtés. Amit magyarul Fermat-sejtésnek hívunk, az külföldön Fermat utolsó tétele néven ismert, nem azért, mintha ez lett volna Fermat utolsónak kimondott tétele, csak az utolsó, amit nem tudott senki sem bizonyítani, sem cáfolni.

Lao-ce - Tao te king - A kuotieni lelet
TAO TE KING, a kínai filozófia egyik legismertebb, legnagyobb hatású műve. Kötetünk új, költői igényű fordítását azoknak is ajánljuk, akik a korábbi magyar változatokkal már találkoztak, mivel a rejtélyes, különböző olvasatokat megengedő mű minden új fordítása egyben új értelmezést is jelent - új oldalról, új nézőpontból mutatva be azt. Könyvünk ezen túlmenően is figyelemre méltó újdonsággal szolgál: függelékében magyarul is hozzáférhetővé teszi a közelmúlt nagy fontosságú régészeti leletét, a Kuotienben talált 2300 éves "Ős-Tao te king"-et, mely a mű eddig ismert legelső, legkorábbi változata.

Johnny Cash - Patrick Carr - Cash ​- The Autobiography
In ​his own words, "The Man in Black" sets the record straight--and dispels a few myths--as he looks unsparingly at his remarkable life: from his turbulent past to the joys of the present to his plans down the road. Here, too, are the friends of a lifetime, including Willie Nelson, Roy Orbison, Bob Dylan, and Dr. Billy Graham. As powerful and memorable as one of his classic songs, this autobiography is filled with the candor, wit, and wisdom of a man who has truly "walked the line". Includes 16 pages of photos.

Johnny Cash - Patrick Carr - Johnny ​Cash
Szegénység, ​próbálkozások, azután a zene. Végtelen turnék, alkohol, drogok, fellépések, hajsza... A felsorolás végéről már csak a "halál" hiányzik. Vagy: a "szerelem". Johnny esetében az utóbbi jött el: felesége, June Carter segítségével kimászott a legmélyebb gödörből, sőt, elhíresült börtönkoncertjeivel reményt adott másoknak is: "Ez nektek is sikerülhet!"

Daniel Kehlmann - A ​világ fölmérése
Két ​öreg, kissé bogaras tudós ember (Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss) először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. A világot járt felfedezőnek és a szobájába zárkózó tudósnak azonban csak egy közös vonása van: a szenvedélyes tudásvágy. A szerző humorral teli, élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét, sikereiket és kudarcaikat, kötéltáncukat nagyság és nevetségesség határán. A regény rafinált játék a tényekkel és fikcióval; különös fantáziával, erővel és ragyogó technikával megírt mű.

1477042
elérhető
9

Daniel Kehlmann - Tyll
Ha ​Shakespeare ma élne, és regényt írna, az éppolyan volna, mint a Tyll. Tyll Ulenspiegel, a halhatatlan tréfacsináló a harmincéves háború zűrzavaros időszakában és időszakából teremt karneváli mulatságot. A szórakozott molnárt boszorkányperbe fogják, a fia, Tyll ezután fogadott nővérével útra kel: vásári mutatványosként végigjárja a háború dúlta Európát, mint udvari bolond pedig még a Téli király palotájába is eljut. Vagy mindez csupán a képzelet műve? Az olvasó csak kapkodja a fejét a kalandok végeláthatatlan tükörjátékában, ahol elmosódik a határ fantázia és realitás között, mígnem átveszi az irányítást a mese áradása. Daniel Kehlmann, a kortárs európai irodalom egyik legjelentősebb szerzője eddigi fő művében elképesztő lendülettel hirdeti, hogy bár az ember meghalhat, az életöröm halhatatlan.

Covers_483287
elérhető
5

Nathan Hill - Nix
Samuel ​Andresen-Andersont tizenegy éves korában elhagyta az anyja. Az átlagos külvárosi nőnek ez volt az egyetlen radikális tette - legalábbis Samuel így hitte, ám évekkel később hippi terroristaként látja viszont őt a hírekben, mert állítólag rátámadt egy elnökségért kampányoló republikánus kormányzóra. A média rovott múltú militáns szélsőségesnek állítja be, de Samuel úgy tudja, hogy Faye sosem hagyta el az iowai kisvárost. Elhatározza, hogy megírja az anyja életrajzát, tabuk nélkül, ehhez azonban először meg kell találnia őt. Ahogy a múlt nyomába ered, a történet végighömpölyög a nyolcvanas évek álmos külvárosaitól a '68-as chicagói zavargásokon át a második világháborús Norvégiáig, a rejtélyes Nix szülőföldjére, akiről kiskorában meséltek Samuelnek. A férfi rájön, hogy mindent át kell értékelnie, amit valaha az anyjáról gondolt. A Nix különleges történet az anyai önzésről, alkotói válságról, a politika társadalmat megosztó hatalmáról és arról, hogy néha attól szenvedünk a leginkább, amit a legjobban szeretünk. A regényből J. J. Abrams készít sorozatot Meryl Streep főszereplésével.

Christopher Lasch - Az ​önimádat társadalma
Nem ​csak elemző szociológiai és pszichológiai tanulmány ez a könyv, hanem szenvedélyes kiáltvány, az oly sokféle jelenségvilágot mozgató lényeget is megérző és érzékeltetni is képes érzékeny esszé – az egyénről, a családról, a munkahelyről, az iskoláról, a nemek és nemzedékek viszonyáról, mondhatni az egész XX. század végi Amerikáról. Arról a világról, amelyben a nálunk is oly népszerű mai amerikai regények játszódnak, s amelyről eddig vagy csak egy-egy önmagában értelmezhetetlen s ezért furcsa és rikító napihír vagy csak az irodalom tudósított a maga bármily hiteles, de mégiscsak áttételes eszközeivel. Chrisopher Lasch enciklopédikus tanulmánya – amely egyetlen jelenség köré csoportosítva (de korántsem egyetlen okra visszavezetve) veszi sorra az amerikai társadalomnak az egyén pszichológiájáig hatoló bomlástüneteit – számunkra mindenekelőtt „háttérolvasmány”, kommentár, amely azonban nemcsak összegzi, hanem egyúttal bővíti és értelmezi is szórványos ismereteinket. Bár némelyik érve, okfejtése bizonyára vitatható, Lasch mondanivalójának lényegét mégis hitelesítik szemünkben az egész mai amerikai irodalom java alkotásai.

Lucius Annaeus Seneca - Vigasztalások ​- Erkölcsi levelek
„Az ​alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tûzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék… Költők játszi képzelődése mindez csupán, ők ojtották belénk hazug rémmesékkel a rettegést” – írta az i. sz. 1. században Seneca, a római államférfi, természettudós, filozófus és költő. Három Vigasztalás-a az ókori vigasztalás-irodalom legérettebb alkotása. Az egyik egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a másik Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca corsicai száműzetéséből. Az Erkölcsi levelek-ben, legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotásában epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját,eszmei végrendeletét írta meg élete utolsó éveiben. Kötetünk ötvenkilenc levelet, e gyűjtemény legjavát tartalmazza.

Bartók Imre - Jerikó ​épül
Bartók ​Imre új regénye, ha hagyományos fogalmainkkal próbálnánk leírni, önéletrajz, családregény és nevelődési regény meghökkentő elegye. A könyv cselekménye mintegy húsz évet fog át: az 1980-as és 90-es évek generációs tapasztalataiból kiindulva, a valós eseményekre épülő személyes történettel a valóságot kifordító, továbbgondoló, egészen a kultúrtörténeti és teoretikus belátásokig hatoló elbeszélést hoz létre. Szándékosan tágítva a szakadékot a gyerekkor sokszor traumatikus emlékei és a felnőttkori visszatekintés között, bemutatja egy szükségszerű tragédiákkal együtt is átlagos élet átlagos hétköznapjait és annak a szellemi fejlődésnek az útját, amelynek végpontjáról a múlt mint rommező beláthatóvá és értékelhetővé válik. A Jerikó épül merő provokáció, kísérlet egy újfajta irodalmi stratégia és nyelv megteremtésére.

Kocsis László - Az ​igazság elméletei
Az ​igazság fogalmának tisztázása a filozófia egyik nagy, ha nem a legnagyobb vállalkozása. Ha azt állítjuk, hogy minden tudományos vizsgálódás célja az igazság elérése, vagyis a világ igaz módon való leírása, akkor nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a filozófia (egyik) célja annak kiderítése, hogy mit jelent szert tenni az igazságra, mit jelent igaz módon leírni valamit, mit jelent az, hogy valami igaz. Az igazsággal kapcsolatos filozófiai vizsgálódások jelentősége, ahogy a nehézsége is, annak köszönhető, hogy az igazság egyike fogalmi rendszerünk legalapvetőbb fogalmainak, amelynek tisztázása során elengedhetetlenül tisztáznunk kell más, szintén alapvető jelentőségű fogalmakat is, mint amilyen a jelentés, a tudás, az igazolás és nem utolsósorban a valóság. Arra a kérdésre, hogy mi az igazság, számos különböző válasz született, amelyek részletes áttekintése szinte lehetetlen vállalkozás. Azonban az elmúlt száz év eredményeiből válogatást közölni talán nem az. Ezt a célt tűzte ki maga elé ez a kötet is: bemutatni, hogy hova fejlődtek, milyen kérdéseket vetnek fel, és próbálnak megválaszolni az igazság elméletei. A könyv, amellett, hogy általános bevezetést nyújt a modern igazságelméleti vitákba, olyan filozófiai szövegek gyűjteménye, amelyek megjelenésük óta a legtöbbet hivatkozott és legjelentősebbnek tartott tanulmányokká váltak az igazsággal kapcsolatos filozófiai szakirodalomban.

Kocsis László - Az ​igazságalkotás metafizikája
A ​legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek. Az igazságalkotó-elv triviálisnak tűnik, mégsem az. Három elemi metafizikai kérdés is felmerül vele kapcsolatban. (1) Milyen viszony van a kijelentések igazsága és azok igazságalkotója (igazzá-tevője) között? (2) Milyen típusú entitások teszik igazzá az igaz kijelentéseket? (3) Minden igaz kijelentés esetében el kell-e kötelezni magunkat az igazságalkotó elv mellett? A kedves olvasó vajon meg tudja mondani, hogy mi teszi igazzá azt az igaz kijelentést, hogy nem léteznek kentaurok? Vagy azt, hogy nem léteznek boszorkák? Kocsis László könyve a fentebb említett problémákat tárgyalja. Egyrészt rekonstruálja a legfontosabb álláspontokat, másrészt mérlegelve azok gyengeségeit és erényeit, előadja saját megoldási javaslatát.

Ismeretlen szerző - Az ​év legjobb science fiction és fantasynovellái 2019
Jonathan ​Strahan, a fantasztikus műfajok neves szakértőjének sorozata, amely 2016-ban mutatkozott be Magyarországon, még merészebb és elgondolkodtatóbb novellákkal folytatódik. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2018-ban megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről. Jonathan Strahan 1964-ben született Belfastban. Közel harminc éve dolgozik sci-fi és fantasy szerkesztőként, ez idő alatt tízszer is jelölték Hugo-díjra, 2010-ben pedig megkapta munkásságáért a World Fantasy-díjat. Szerkesztőként több tucat antológiát és szerzői novelláskötetet jegyez. Nyugat-Ausztráliában él feleségével és két lányával.

Tőzsér János - Az ​Igazság Pillanatai
„A ​filozófia nem vezet el bennünket igazságok megismeréséhez. De ha így van, mégis mi értelme filozófiát művelni?” A filozófiában előbb-utóbb elérkezik az igazság pillanata. Tőzsér János szerint ilyen pillanatból több is van: minden filozófus – magányosan, elméjének csendjében – ráismerhet saját vállalkozásának sikertelenségére, és ha jól csinálja a dolgát, szkeptikussá válik. Ehhez persze végig kell járnia az utat, amelyet a könyv ajánl: megérteni, miben áll a filozófiai problémák természete, őszintén szembenézni a filozófiai megismerés sikertelenségével, és átgondolni, milyen meggyőződéseit kell felfüggesztenie a szkeptikus kétely jegyében. Az igazság pillanatai provokatív és elmemozgató könyv kristálytiszta érveléssel, sok-sok példával és részletes filozófiai esettanulmányokkal. A kötet visszatérő szereplője Szofi, az éles eszű outsider, aki minden fontosat tud a filozófiáról – és Philonusz, a profi filozófus, aki jószerivel semmit. A szerző szerint „amikor a filozófia nevet viselő 2500 éves episztemikus vállalkozás sikertelenségéről lehull a lepel, nyoma sincs eleganciának vagy szellemességnek – a vég valójában csak csúnya lehet”. Ne higgyünk neki.

Ismeretlen szerző - Herbert ​L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban
Herbert ​L. A. Hart életműve az angol jogelmélet filozófiai megújításának, a jogtudományi elméletalkotás és kutatás filozófiai megalapozásának, összességében a jogfilozófia diszciplináris elismertetésének programja köré szerveződött, és fordulópontot jelentett a filozófia és jogtudomány viszonyának angolszász felfogásában. Hart kutatási programjának kinyilvánított célja az angolszász és a kontinentális jogelméleti hagyományban uralkodó tanácstalanság megszüntetése az általános és leíró jogelmélet kidolgozásával, amely a jogot mint társadalmi-politikai intézményt a maga teljességében képes megragadni. A harti vállalkozás eredetisége annak bizonyításában rejlik, hogy szemléletmódját, előfeltevéseit, módszertani és elméletalkotási eljárását tekintve pozitivista jogelmélet meggyőző formában csak a filozófiai (fogalomelemző-leíró) és a szociológiai (struktúraelemző-leíró) megközelítés egyesítésével dolgozható ki. A nyelvfilozófiai és szociológiai megközelítés egyesítésével Hart kitágította s egyúttal relativizálta a 19. századi empirikus, döntésközpontú és a 20. századi normatív, szabályközpontú pozitivizmusok fogalmi kereteit. A látásmód eredetisége, az életmű tematikai horizontjának szélessége, a művek problémafelvetéseinek mélysége, szintézisre való nyitottsága folytán Hart jogfilozófiája egyszerre tekinthető az angolszász jogi hagyományok folytatásának és az összeurópai hagyomány kritikai továbbgondolásának, gazdagításának.

Covers_285144
Joguralom ​és jogállam Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Joguralom ​és jogállam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Jacques Rousseau - Politikafilozófiai ​írások
Kötetünk, ​mely négy évtized óta az első nagy Rousseau-kiadás, számos eddig kiadatlan politikafilozófiai szöveget is magában foglal. "Aki lemond szabadságáról, az ember voltáról, emberi jogairól, mi több, kötelességeiről mond le. Az ilyen lemondás összeegyeztethetetlen az ember természetével; ha elragadjuk tőle az akarat szabadságát, megfosztjuk cselekedeteinek erkölcsi tartalmától is. Semmis és önmagának mond ellent az olyan megállapodás, mely az egyik félnek feltétlen hatalmat ad, a másikat pedig korlátlan engedelmeskedésre kötelezi."

Ismeretlen szerző - Az ​év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018
Jonathan ​Strahan, a fantasztikus műfajok neves szakértőjének sorozata, amely tavalyelőtt mutatkozott be Magyarországon, még merészebb és elgondolkodtatóbb novellákkal folytatódik. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2017-ben megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről.

Ismeretlen szerző - Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái 2018
Hazugságokból ​emelt város, halála után vezeklő festő, újragondolt mesék, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: tizenkilenc válogatott novella merész jövőképekről és bizarr álmokról ismert és új szerzőktől.

Heller Ágnes - A ​középkor és a reneszánsz
Heller ​Ágnes nagy vállalkozásának második kötetét vehetjük most a kezünkbe. (A harmadik, Az újkor filozófiája megírásába már belefogott.) A két kötet alapján - és a korban elhelyezve, amelyben ez az összefoglalás-sorozat készül - már világosan látszik, hogy itt nemcsak egy, a jelenlegi magyar felsőoktatásban oly sajnálatosan hiányzó diszciplína pótlásáról van szó, hanem az (egykor létezett) általános humán műveltség fundamentumáról. Ezért érdemes, vagy elengedhetetlenül szükséges, beiratkozni Heller Ágnes szemináriumaira. Itt felfrissíthetjük latin műveltségünket vagy felébreszthetjük iránta az érdeklődésünket, hogy - hic et nunc - elsajátíthassuk ezt a fájdalmasan hiányzó tudást. Ezért mindenki lehet, s kell is hogy gólya legyen, mert ez egyedül a magunkkal szemben támasztott igénytől s az érte érzett felelősségtől függ. Tehát - Heller Ágnes szavaival: "Kedves Gólyák, jó olvasást!" (Tanulást!)

Jean-Jacques Rousseau - Társadalmi ​szerződés
Rousseau ​egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált. Egyik korábbi munkájában, az „Értekezés az egyenlőtlenségről” című műben Rousseau megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik, amely ponton az emberiség vagy jogi intézményeket teremt vagy elpusztul. A természeti törvények elkorcsosulása során az emberek gyakran versenybe bocsátkoznak társaikkal, míg növekvő mértékben függővé is válnak tőlük. Ez a kettős nyomás egyszerre fenyegeti túlélésüket és szabadságukat. Rousseau szerint ugyanakkor a társadalmi szerződésben foglalt összefogással és a természetes jogok követelésének megszüntetésével az egyének egyszerre megvédhetik magukat és szabadok is maradhatnak. Állítása szerint ez az általános akarat tekintélyének való behódolás eredménye, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy ne játszon alárendelt szerepet mások szándékának, egyúttal biztosítja, hogy mégis engedelmeskedjen, mert mindannyian beleszólhatnak a törvénykezésbe. Rousseau ezt úgy valósítaná meg, hogy élesen megkülönbözteti a szuverenitást a kormánytól, amit az általános akarat befogadása és érvényesítése mozgat, de a polgárok egy kisebb csoportjából tevődik össze. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné, tőlük függene, bármikor visszahívhatnák választott vezetőiket. Rousseau javaslatai utópikusak, hiszen kétséges, hogy a polgárok valóban tudnák-e egyszerre érvényesíteni a közakaratot, egyúttal biztosítani az egyén függetlenségét. Máshol ellentmondásos az elmélet, egyszerre ad jogokat a népnek a felkelésre és a hatalomnak, hogy a közakarat nevében terrort alkalmazzon polgáraival szemben, ha azok ellenszegülnek. A Jakobinus diktatúra idején kísérletet tettek rá, de vita tárgyát képezi, hogy Rousseau ideális állama valóban működne-e egy nagyobb társadalomban.

Kollekciók