Ajax-loader

Paár Tamás

Rate_positive 146 Rate_neutral 4 Rate_negative 0

2561 napja velünk van 2 napja láttuk utoljára

Badge-scifihet-2014 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-superdad Herlocksholmes_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Bereczkei Tamás - Evolúciós ​pszichológia
A ​mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.

Szlobodnik Gábor - A ​bizonytalanság börtönében
Az ​író első könyve egy elhagyatott helyen magához térő, emlékeit vesztett férfi reménytelennek tűnő helyzetét veszi alapul, s fejti ki egy izgalmas, változatos (interaktív) regény formájában. Az olvasó, vagyis a játékos döntheti el, hogy mikor merre megy, és miként próbálja kibogozni a történet előrehaladtával egyre bonyolultabb és baljóslatúbb szálakat. Ez a mű azonban sok tekintetben eltér az eddig megjelent kalandjátékoktól: nem kell hozzá kockákat használni, az átlagosnál komolyabb hangvételű, továbbá a gótikus horror és krimi keveredik benne a dark fantasy egyes elemeivel, némi erotikával fűszerezve.

Covers_2603
Izéhordák Ismeretlen szerző
16

Ismeretlen szerző - Izéhordák
Ha ​akad olyan olvasó, aki azt hiszi, hogy a sci-fi és fantasy történetek csakis és kizárólag gigantikus, az egész emberiség sorsát eldöntő űrháborúkról, elgondolkodtató, az életet gyökeresen megváltoztató találmányokról, izmos hősök és dús keblű hősnők halált megvető bátorsággal vívott harcáról szólnak - nos, ez az olvasó téved. Méghozzá óriásit! A fantasztikummal foglalkozó mesélők is emberek, nekik is megvannak a saját hibáik és erényeik. A hibáikról most ne ejtsünk szót, az erények közül is csak kettővel foglalkozzunk: a humorérzékkel és az öniróniával. Csak a legjobbak, a legnagyobbak lehetnek képesek arra, hogy ne vegyék véresen komolyan magukat. Csak a legjelentősebb írók tudják és hajlandóak megtenni azt, hogy kifigurázzák azt a műfajt, amellyel egész életükben foglalkoztak, és amiből élnek. Ebben a kötetben olyan novellákat gyűjtöttünk össze, amelyek szerzői több "komoly", de legalábbis jelentős művel álltak már az olvasók elé, most azonban a sci-fi és a fantasy talán éppen általuk megteremtett elemeit teszik élcelődéseik céltáblájává.

Catherine Price - Digitális ​detox
Ébredés ​után azonnal a mobilodért nyúlsz? Elalvás előtt pedig a telefon kijelzőjét látod utoljára? Kifolyik a kezedből az idő, amikor a közösségi oldalakat böngészed? Egyszóval telefonfüggő vagy? Ha igen, akkor ez a könyv neked szól! A Digitális detox praktikus és hasznos útmutató, hogy mindössze 30 nap alatt legyőzhesd a mobiltelefon-függőséget - és közben újra a kezedbe vehesd életed irányítását. A legújabb kísérletek szerint a telefonunkkal töltött jelentős mennyiségű idő befolyásolja az elmélyült gondolkodást, az információk befogadását és feldolgozását, illetve az új emlékek kialakításának képességét. Ráadásul a telefon minden rezgése fokozza a stresszt. Catherine Price hiánypótló könyvében feltérképezi, hogyan hat a folyamatos elérhetőség az agyra, a testre, a társas kapcsolatokra és a társadalomra, és neked szegezi a kérdést, hogy tulajdonképpen mennyi időt is szeretnél a telefonoddal tölteni. A szerző 30 napos, könnyen követhető terve segít felismerni a céljaidat, a fontossági sorrendet és a rossz szokásokat, segít rendet vágni az alkalmazások között és az e-mail-fiókodban, és lehetővé teszi, hogy időt takaríts meg. Nem kell mindörökre lemondanod a telefonodról: elég, ha megtanulod tudatosabban használni, és megtanulsz tudatosabban dönteni arról, mivel is töltöd életed értékes perceit. Catherine Price a legnevesebb amerikai egyetemeken, a Yale-en és a Berkley-n szerzett újságírói diplomát, és olyan rangos folyóiratokban publikál rendszeresen, mint a The New York Times vagy a The Washington Post Magazine.

Vlagyimir Iljics Lenin - Lenin ​válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paul Oskar Kristeller - Szellemi ​áramlatok a reneszánszban
A ​humanista mozgalom Az arisztoteliánus hagyomány A reneszánsz platonizmus Pogányság és kereszténység

Láng Benedek - Titkosírás ​a kora újkori Magyarországon
Mi ​a közös a széteső házasságban élő és rokonaival pereskedő magyar költő, az életéért rettegő szerb kém, a tudására féltékeny erdélyi pénznyomó, a törököt és Habsburgot egyaránt megvető magyar nemes, a konstantinápolyi követeivel levelező császár és az olasz ügynökével üzenetet váltó érsek tevékenységében? Ezek a személyek a társadalmi ranglétra különféle fokán álltak. Bár mindannyian írástudók voltak, műveltségük erősen eltért egymástól, nem különben hatalmuk és befolyásuk a politika menetére. Mégis, mindannyian ugyanahhoz az eszközhöz nyúltak, amikor üzeneteiket megpróbálták megóvni a kíváncsi szemektől: a rejtjelezés technológiájához. Példáik és titkosított leveleik régóta ismertek, mégis a most megjelenő monográfia az első módszeres feldolgozás a kora újkori Magyarország titkosírásainak történetéről. Olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek a – rendkívül kiterjedt – forrásanyag szisztematikus gyűjtése és elemzése során fogalmazódtak meg. A könyv egyik legfontosabb érve, hogy a 16. és 17. században sokkal többen és többféle okból nyúltak a kriptográfia eszközéhez, mint azt a korábbi – elsősorban a diplomáciai gyakorlatra koncentráló – szakirodalom mutatta. Az ő leveleiket, társadalmi hátterüket és sokszínű céljaikat tanulmányozva válik lehetségessé, hogy a rejtjelezés történetét visszaillesszük oda, ahova eredendően tartozik: a titkolózás kontextusába, amelynek kutatása az utóbbi évtizedekben a nemzetközi szakmai fórumok kiemelt témájává vált. Ezen általános megállapításokhoz a kora újkori magyar történelem kínálta gazdag forrásanyag elemzése nyújtja az érveket.

Michel Houellebecq - Bernard-Henri Lévy - Közellenségek
Franciaország ​kedvenc botrányhősei, Michel Houellebecq író és Bernard-Henri Lévy filozófus 2008. januártól júliusig leveleztek egymással. Huszonnyolc levelet váltottak, amelyekben megtárgyalták, hogyan próbálják elviselni és feldolgozni a rájuk zúduló médiaössztüzet, és hogyan védekeznek ellene. Beszélgetésük érinti az "elkötelezett értelmiségi" szerepét, a vallás újbóli felbukkanását a nyugati világban, de olyan személyes kérdéseket is, mint az ekcéma, vagy az apjukhoz való viszonyuk. A Közellenségek két hatalmas egójú, sebzett férfi élveboncolással felérő párbeszéde, akik, ahogy Houellebecq fogalmazott, homlokegyenest különböznek egymástól, de annyi közös bennük, hogy mindketten "igencsak megvetésre méltó személyek".

Alastair Reynolds - Napok ​háza
A ​csillagközi utazás korszakának hajnalán egy ifjú hölgy, Abigail Gentian ezer klónra hasítja magát, s a klónokat kiküldi a galaxisba, hogy óriási tudásra és bölcsességre tegyenek szert. A Gentian-klán hasadványai bizonyos időnként impozáns ünnepségek keretében újraegyesülnek, amikor is ezer éjszakán át osztják meg egymással az emlékeiket. A harminckettedik egyesülésre azonban két önfejű hasadvány, Campion és Purslane várhatóan több évtizedes késéssel érkezik csak meg. Ráadásul immár közösen gyűjtik tapasztalataikat a galaxist átölelő hosszú körutak során. Mi több: szerelmesek egymásba. A kiközösítéstől csak egyvalami mentheti meg őket: egy gépember, az aranyszínű robot, Hesperus. De ő sajnos amnéziában szenved, és csak arra emlékszik, hogy valami elképesztően fontos küldetést próbált teljesíteni, mielőtt törölték a memóriáját. A szerelmesek azt remélik, hogy tekintélyes vendégük megjelenése az egyesülésen enyhítheti majd a büntetésüket, de amikor a hajójuk váratlanul a klán vészjelzését fogja, nagyobb gondjuk is lesz, mint a hasadvány-társak rosszallása. Hatmillió év után valaki úgy döntött, hogy végleg le kell számolni a Gentian-klánnal. Miközben a túlélők maroknyi csapata versenyt fut térrel és idővel, hogy kiderítse, ki akarja a halálukat, megdöbbentő igazságok kerülnek napvilágra. Aztán elszabadul a pokol, mert valójában sokkal több forog kockán, mint egy ősi klán fennmaradása... A "Napok Háza" káprázatos, szédítő űropera, amely a klasszikus sci-fi eszközeivel teremt egy ragyogó, új világot - a kortárs tudományos-fantasztikus irodalom mesterműve.

Walter Lippmann - A ​közjó filozófiája
Walter ​Lippmann (1889-1974), a kiemelkedő amerikai publicista és politikai gondolkodó egyik legfontosabb művét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A közjó filozófiája 1955-ben jelent meg az Egyesült Államokban, és rögtön heves vitát váltott ki. Az értelmiség képviselői úgy érezték, állást kell foglalniuk. Kiadónk reméli, ez nálunk sem lesz másként, hiszen a könyv gondolatai ma rendkívül időszerűek hazánkban. Lippmann azt vizsgálja, melyek a demokrácia hatékony működésének elengedhetetlen feltételei. Mint ilyet jelöli meg a polgárok által elfogadott közjófilozófia létét és meghatározó befolyását. Így ír: "Ezzel eljutunk egy döntő fontosságú kérdéshez. Ha a közjó filozófiájának vitáját a liberális demokráciákban úgymond levették a napirendről, feltételezhetjük-e, hogy ha nem is beszélünk róla, mégis létezik valamilyen közjófilozófia? Létezik-e a pozitív elveknek és szabályoknak olyan tára, amit egy jó állampolgár nem tagadhat vagy nem hagyhat figyelmen kívül? Ezt a könyvet abban a meggyőződésben írom, hogy létezik... Valóban, van olyan dolog, mint a civilizált magatartás közjófilozófiája. Nem kell sem felfedezni, sem kitalálni. Ismert dolog. De életre kell kelteni és meg kell újítani." Meggyőződésünk, hogy aki elolvassa A közjó filozófiáját, közelebb jut azoknak a problémáknak a megértéséhez, amelyeket meg kell oldanunk, hogy intézményeink, közéletünk és egész társadalmunk valóban demokratikus legyen.

Laura Day - A ​tudatos megérzés
Intuíció. ​Zsigeri ösztönök. Hatodik érzék. Mindegy, hogy nevezzük. Mindannyian használjuk nap, mint nap. Amikor döntéseket hozunk a végső megoldásban elménk intuitív része is közreműködik. Laura Day gyakorlati útmutatójában, konkrét példák egész sora révén meggyőződhetünk róla, hogy a szerzőnek igaza van, hogy döntéseinkben támaszkodhatunk a tudatalattinkból érkező sugallatokra. Könyve világos nyelvezetű, pszichológiai megalapozottságú és nagyon érdekes olvasmány.

Laura Day - Practical ​Intuition
Gut ​feeling. Sixth sense. Hunch. No matter what it's called, intuition plays a part in the decisions we make every day. In seminars around the world, Laura Day has taught business people, financial analysts, celebrities, homemakers, doctors, lawyers, and other professionals how to consciously tap this hidden ability. Now, through a step-by-step program, first-person accounts, and real-life examples, Day shows you how to unlock the remarkable power of your mind. Practical Intuition will help you: follow your hunches and control your enthusiasms make better investment and business decisions "read" other people more accurately make more informed decisions about your health know whether a partner is right for you understand what you really want to do with the rest of your life.

Czesław Miłosz - Metafizikai ​pauza
A ​kötet Czesław Miłosz vallási és metafizikai témájú esszéisztikájának legjavát tartalmazza. Túllépve a litván-lengyel, közép- és kelet-európai sajátosságokon e kötet alapján Miłoszt olyan gondolkodónak ismerjük meg, aki Swedenborghoz, Blake-hez vagy Dosztojevszkijhez hasonlóan szembeszállt azzal az újkorban kezdődő szellemi folyamattal, amely lerombolta a vallási képzeletet, létrehozta a geometrikus, végtelen és üres kozmosz képét, ahol nincs helye a mennyországnak és a pokolnak.

Czesław Miłosz - Milyen ​is lesz a Mennyben
Az ​1911-ben született Czeslaw Milosz lengyel költő, író, 1980 irodalmi Nobel-díjasa, a kortárs szépirodalom klasszikusa 2004. augusztus 14-én hunyt el krakkói otthonában. 1930 (!) óta publikált folyóiratokban, első verseskötete 1933-ban jelent meg. 1951-ben Franciaországba, majd 1960-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol a californiai Berkeley Egyetemen évtizedeken át szláv irodalmat tanított. A kilencvenes évek derekán visszaköltözött Krakkóba, ahol egészen haláláig lankadatlan erővel alkotott. A magyar olvasóközönség elsősorban kiemelkedő esszéistaként ismerheti. Jelen kötetünk -- az eddigi legteljesebb magyar nyelvű válogatás Milosz költészetéből -- Isten-kereső verseit adja közre. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tudatosítsuk: a huszadik század egyik legjelentősebb költője a katolikus egyház hitvalló tagja volt.

Oscar Vladislas de Lubicz-Milosz - A ​megismerés himnusza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czesław Miłosz - A ​kétségbeesés tisztasága
Czeslaw ​Milosz lengyel író 1911-ben született egy akkor Oroszországhoz, majd a két világháború között Lengyelországhoz tartozó litván vidéken. 1934-ben Vilnában szerzett jogi diplomát. A háború kitörése után átszökött Varsóba, ahol a német megszállás alatt az illegális kulturális élet szervezte. 1946-tól 1950-ig Washingtonban, utána egy évig Párizsban volt kulturális attasé. 1951-ben lemondott megbízatásáról, és az emigrációt választotta. 1960-ig Franciaországban, azóta az Egyesült Államokban él. A Berkeley egyetemen szláv irodalmat tanított. 1930-tól publikál, első verseskötete 1933-ban jelent meg. Nemcsak költőként, de esszéíróként és két regény szerzőjeként is a század egyik legjelentősebb írója. 1980-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.

Némedi Dénes - Klasszikus ​szociológia
A ​szociológia története háromféle szociológiát tart nyilván: a XIX. század megfoghatatlanul sokféle proto-szociológiáját, a klasszikus szociológiát a maga nagyigényű elméleteivel, szűkös intézményesültségével és a maitól elütő kutatási módszereivel, valamint a modern, intézményeit tekintve egyre nagyobb és internacionálisabb szociológiát, iparszerű kutatási módszerekkel és tartós elméleti zavarokkal. Ez a könyv a három szociológia közül csak a középsőt, a klasszikus szociológiát tárgyalja. A klasszikus szociológia korszakának főszereplői, Durkheim, Simmel, Weber, Mannheim, Thomas és Mead máig jelen vannak a szociológiai közbeszédben. Ez a könyv azonban nem róluk mint egyes emberekről kíván szólni, hanem egy társadalmi képződményről: a klasszikus szociológiáról. A klasszikus szociológia legfontosabb produktumai három országban születtek meg: Franciaországban, ahol a legjobban sikerült a szaktudományosság megteremtése a modernitás kérdése körül, Németországban, ahol a nagyszabású kutatási eredmények ellenére sem jött létre sokáig egyetemi szociológia, és az Egyesült Államokban, ahol a szociológia intézményesülése a leglátványosabb és a leggyorsabb volt. A klasszikus szociológia áttekintését a tárgyalt szerzők rövid életrajza és széles körű bibliográfia egészíti ki, valódi kézikönyvet nyújtva így mind a szociológusok, mind a társtudományok művelői számára.

Fernando Pessoa - Ez ​az ősi szorongás
A ​portugál költő világirodalmi jelentősége, rangja csak jóval halála után, 1960-ban kiadott összes művei nyomán vált vitathatatlanná. Életében egyetlen kötete látott napvilágot Üzenet címmel (9409205), ennek anyaga adja e magyar edíció első ciklusát. ; "Istenben sincsen egység, hát bennem hogy legyen" - mondja egyik 1930-ban írt kétsorosában, másfél évtizeddel költői énje megsokszorozása, pontosabban egy költőből négy költővé válása után. Prózai vallomása szerint 1914. március 8-án egy bizonyos Alberto Caeiro nevében harmincnál több verset írt. Klasszikus tisztaságú, leíró, kiegyensúlyozott gondolatritmusú szabadversek ezek. Legtöbbjük 1914 és 1918 között született. Költői alapmagatartását itt legjobban az Egy esős napból vett idézet fejezi ki: "Egy esős nap éppoly szép, mint egy verőfényes. Mindkettő létezik: mindegyik olyan, amilyen". Tehát a szépség objektív létezésének csupán megállapítására vállalkozik, és tudatosan tartózkodik a hozzáfűzött reflexióktól. Ricardo Reis névvel jelzett versei részben a görög-római költészet fegyvertárát felhasználó ódák (Oly szépek; Látszólag új; Ha majd; Lídia). Minden bölcs tartózkodása és megelégedést hirdető szárnyalása ellenére azonban itt már kitűnik (pl. Semmiből sem lesz semmi) miért volt szüksége a század talán legkülönösebb lírai kísérletére. Ezt a kötetet kiváló műfordítója (Somlyó György) utószavában a valóság többfajta értelmezésére való jogos törekvésnek, próbának tartja, hogy "megpróbáljunk mindazok lenni, akik lehetünk". Pessoa még világosabban fogalmaz: "Semmik vagyunk. Mesét mesélők". A költő teljes megsemmisülése, s a költői semmiből a mese következetes megvalósulása ugyanis végtelen számú költőt és verset rejt magában. Bármily furcsa, inkább azon kellene tehát csodálkozni, miért nem négynél több név alatt készültek a költemények. Pessoa ugyanis bármely pillanatban a legmagasabb fokon képes a modern költő Rimbaud-i természetességű, sokfélévé-bármivé változására. Így pl. az Alvaro de Campos neve alatt írt szabadversek a leghíresebbjében a Tengeri ódában, amikor a közeledő tengeri gőzös láttán lassan benne is "fordulni kezd egy kormánykerék". Állandó megújulása a legmodernebb költők közé sorolja. De megtestesíti a hagyományos örök poétát is, akit "semmi nem fűz semmihez", aki "ötven dolgot akar egyszerre" (Lisbon revisited), akibe "a világ minden álma belészorult" (Trafik). A kötet címadó verse pszichológiai szempontból sok mindent megmagyaráz egyéni indítékaiból. Tehetségének formátuma és hatása azonban e magyarázat nélkül is meggyőző és vitathatatlan. A válogatás - mely a világhírnevet hozó 1960. évi Rio de Janeiro-i kiadás alapján készült - a magyar műfordítás-irodalomnak is nyeresége, nagy könyvtárak törzsanyaga. Vélhetően pótolandó az 1969. évi magyar kiadás "kikopott" példánya.

Fernando Pessoa - Portugál ​tenger
Fernando ​Pessoa (1888–1935) a XX. századi Európa legismertebb portugál nyelvű költője, aki jelentékeny hatást gyakorolt az európai költészet fejlődésére, az ún. objektív líra egyik mestereként. Költészete befolyásolta a magyar irodalmat is, elég, ha Weöres Sándor Psychéjére vagy Esterházy Péter Csokonai Lilijére, Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánjára gondolunk. A modern latin-amerikai irodalom jeles képviselői, Octavio Paz vagy Borges előszeretettel idézik műveikben. Pessoát ma már együtt szokás emlegetni az olyan portugál klasszikusokkal, mint Luís de Camoes, ill. az európai századelő legnevezetesebb európai mestereivel, mint Rilke vagy Kavafisz. Jelentősége a portugál irodalomban magyar példát idézve csak a Nyugat első nemzedékéhez mérhető, Pessoa személyiségével, pontosabban személyiségeivel, mintha egymaga alkotna egy egész írói csoportot. Életművének legkülönösebb vonása ugyanis az, hogy számos alteregót hozott létre. Ráadásul saját néven is publikált műveket, alkalmasint több nyelven. Valószínűleg külön énként kell kezelnünk az angol és a portugál nyelven, ám egyazon Fernando Pessoa néven publikáló költőt. Az alteregók nem egyforma jelentőségűek, van, akitől csak néhány korai mű származik, de van néhány olyan is, aki végigkíséri Pessoa egész költői pályáját. Első alteregóját hat (!) évesen hozta létre. Az alteregók kilépnek a képzelet világából és önálló életre kelnek, Pessoa közli életrajzukat, megszerkeszti horoszkópjukat, kitalálja az aláírásukat. Mivel maga Pessoa három nyelven alkot, angolul, franciául és portugálul, alteregói is többnyelvűek. A Portugál tenger egy kötetben mutatja be Fernando Pessoa színes életművének legszebb darabjait. A vállalkozás nemcsak azért érdemel külön figyelmet, mert a fordító portugál eredetiből ültette át verseket magyarra, hanem azért is, mert a válogatás magába foglalja a hatalmas terjedelmű lírai életmű kevésbé ismert remekműveit is.

Duff Hart-Davis - Philip ​de László
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paul Ariés - A ​McDonald's gyermekei
A ​McDonald's tovább folytatja világhódító hadjáratát. A vállalat, mely 2000-re 20 000 étterem működtetését irányozta elő, többé nem tekinthető divatjelenségnek, vagy egy generáció hóbortjának. A McDonald's nem egyszerűen az étkezési kultúra egy változata, hanem a globalizáció korának táplálkozási laboratóriuma. Milyen táplálékot rotyogtat McDo kondérjaiban? És mihez fog hasonlítani a konyhai egyenletek millióiból megszülető ember? A McDonald's az emberiség történetében először egy kultúrák felett álló terméket hozott létre, lévén, hogy éppen a kultúra az, ami az embereket egymástól megkülönbözteti és visszafogja a fogyasztók homogenizálását. A változás lényegbevágó, mert olyan új étkezési normákat hoz létre, melyek alapjaiban ingatják meg a hagyományos konyhaművészeti kultúrákat. Félreértés ne essék: McDo sokkal távolabb áll nagyanyáink főztjétől, mint az elképzelhető legegzotikusabb étel, a globalizáció emberének azonban ez már fel sem tűnik. Ez az Übü-féle táplálkozási kommunizmus rendkívül aggasztó, hiszen semmit sem ehetünk meg "büntetlenül". A McDonaldizálódott ember fogja megfizetni e változás árát mind fiziológiai, pszichológiai, mind gazdasági és társadalmi tekintetben. E könyvnek az a célja, hogy megnyisson néhány, ha még oly bozótos ösvényt, mely alapján lehetőség nyílik egy első összegzésre a McDonald's-szal kapcsolatban. Talán még nem késő, hogy benyújtsuk a közös számlát McDónak. És talán még reménykedhetünk abban, hogy egyszer majd létrejön egy olyan táplálkozási forma, ami mind az ínyenc, mind a szülő, mind a polgár igényeinek megfelel.

Galaktika_21
Galaktika ​21. Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​21.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Piros-fu_original_3350
elérhető
47

Boris Vian - Piros ​fű
"- ​Három hónapos korom óta szeretnék egy vapitit - mondta bizalmasan Dupont szenátor. (...) - Egy vapiti, az zöld, kerek, tüskéi vannak, és pluttyan, ha vízbe dobja az ember. Legalábbis nekem ilyen a vapiti. Wolf lebiggyesztette a száját, és abbahagyta a puzogánykaszabolást. - Na jó - mondta. - Lekantárazlak, és megyünk, keresünk egy vapitit. Meglátod, hogy változtat-e valamit, ha az ember megkapja, amire vágyik." Dupont szenátor, a fáradt, öreg kutya nemcsak emberül tud beszélni, hanem macskául is. De hát a páratlan fantáziájú Boris Vian (1920-1959), a Tajtékos napok, a Pekingi ősz meg a Venyigeszú és a plankton írójának világában ez igazán természetes, mint ahogy az is, hogy a vapiti olyan, amilyennek a szenátor elképzeli, s nem amilyennek a zoológia tudja (Észak-Amerikában honos nagy agancsú szarvas), hogy a tahópályán csücsörkés buzogányok virítanak, Eldoramiban szimmancs mond jövendőt, vagy hogy a városi rezesbanda úgy éri el a girigáré-hangzatot ("Dzuffa dzuffa girigáré dzuff dzuff csirigó"), hogy tagjai göböly formájúra kovácsolt érmeket csapkodnak egy csirigóhoz. Dupont szenátor megkapja, amire vágyik, és ettől boldog szenilitásba zuhan; a gazdája, Wolf viszont a maga feltalálta, szerkesztette gépen alámerül - vagy felrepül? - az emlékeibe, hogy szembenézzen velük, és elpusztítsa őket. A Piros fű, mint Vian egész élete, féktelen játék a nyelvvel, a szorongással, a halállal.

44
Galaktika ​44. Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Galaktika ​44.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paul Johnson - Értelmiségiek
Amióta ​- a felvilágosodás korában - a világi értelmiségiek átvették az egyháztól az erkölcsi és viselkedésbeli útmutató szerepét, fel-felmerült a kérdés: vajon jól sárfárkodtak-e ezzel a hatalommal, s vajon milyen mértékben feleltek meg e feladatnak? A különböző korszakok vezető entellektüeljei, akik az emberiségnek prédikáltak, sőt sok esetben a jövőjét is megszabták, mennyire tisztelték az igazságot? Hogyan viszonyultak a pénzhez? Hogyan bántak családtagjaikkal és barátaikkal, szeretőikkel és egymással? Magánéletük megüti-e azt a mércét, amit ők a világ elé állítottak? Paul Johnson, a neves konzervatív brit történész és újságíró ezekkel a kérdésekkel szembesíti kíméletlenül, de tárgyilagosan Rousseau-t, Marxot, Ibsent, Tolsztojt, Hemingwayt, Brechtet, Bertrand Russelt, Sartre-t, de Mailert, Fassbindert, Chomskyt és másokat is. S miközben szellemi értéküket csak hellyel-közzel, emberi-morális nagyságukat azonban annál inkább vitatja, elérkezik a szomorú, de tanulságos konklúzióhoz: "Jóllehet antiliberális vagy diktatórikus államhatalmak alkalmazták, [a mindenáron való társadalomátalakítás] egész rendszerét, összes tervét eltellektüelek munkálták ki... Az értelmiségiek távolról sem individualisták, távolról sem nonkonformisták, inkább bizonyos szabályszerű magatartási mintákat követnek... Ez az, ami tömegükben olyan veszedelmessé teszi őket, mert a szellemi rugalmatlanság olyan atmoszféráját teremtik meg, amely már önmagában is irracionális és destruktív cselekvésre ösztönöz. Mindenekfelett pedig szüntelenül emlékeznünk kell arra, amiről az értelmiségiek szeretnek megfeledkezni: hogy az emberek fontosabbak, mint a koncepciók, hogy övék az elsőbbség. Minden önkényuralom közül az eszmék szívtelen zsarnoksága a legrosszabb."

James Joyce - Finnegan ​ébredése
Joyce ​az Ulysses megjelenését követően 16 évig dolgozott utolsó művén a Finnegan ébredésén, amelybe már nem az ember mítoszát, hanem az egész emberiségét, az öröklétét sűrítette bele. Elbukás és fölemelkedés, halál és föltámadás végeérhetetlen folyamata tárul föl a szerkezetben is körkörös, töredékes regény lapjain. A váratlan fordulatokban bővelkedő cselekmény, a szereplők eltűnése, átlényegülése és visszatérése, a szójátékok és nyelvi furfangok újabb és újabb kalandot, szellemi csemegét nyújtanak a szövegben elmélyedő olvasónak. Ironikus világrajz, komikus, karneváli játék e mű az emberi létről, homályos, rejtélyes álompoéma sorsunkról, a világtörténelemről.

James Joyce - Kisebb ​művek
Maga ​mindig érdeklődött irántam, mielőtt elmentem és mialatt távol voltam. Aztán levélváltásaink a könyvemről. A könyv most megjelent. Én újra itt vagyok. Talán érzi, hogy valami új dolog érlelődik az agyamban. Talán úgy érzi, hogy ezt is ismernie kell. Ez az ok?

James Joyce - Finnegans ​Wake
'Finnegans ​Wake', wrote Anthony Burgess, 'is a puzzle, just as a dream is a puzzle, but the puzzle element is less important than the thrust of the narrative and the shadowy majesty of the characters.' Many people spend a great deal of time and ingenuity unravelling the puzzle. Many more enjoy the book for its humour, Rabalesian, outrageous, always unexpected; for its down-to-earth humanity and for its sublime conspectus of the whole universe; and finally for its optimistic belief in man. The text of this edition of Finnegans Wake, the first to have been fully emended in accordance with the manuscript corrections compiled by Joyce himself, is the most accurate ever published.

Jean Baudrillard - Simulacra ​and Simulation
The ​first full-length translation in English of an essential work of postmodernism. The publication of Simulacra et Simulation in 1981 marked Jean Baudrillard's first important step toward theorizing the postmodern. Moving away from the Marxist/Freudian approaches that had concerned him earlier, Baudrillard developed in this book a theory of contemporary culture that relies on displacing economic notions of cultural production with notions of cultural expenditure. Baudrillard uses the concepts of the simulacra—the copy without an original—and simulation. These terms are crucial to an understanding of the postmodern, to the extent that they address the concept of mass reproduction and reproduceability that characterizes our electronic media culture. Baudrillard's book represents a unique and original effort to rethink cultural theory from the perspective of a new concept of cultural materialism, one that radically redefines postmodern formulations of the body.

Jean Baudrillard - The ​Consumer Society
Now ​available in English for the first time, Jean Baudrillard's classic text was one of the first to focus on the process and meaning of consumption in contemporary culture. Originally published in 1970, the book still makes a vital contribution to current debates on consumption. Many of the themes which would make Baudrillard famous appear here for the first time. The book includes Baudrillard's most organized discussion of mass media culture, the meaning of leisure and anomie in affluent society. A chapter on the body demonstrates Baudrillard's extraordinary prescience for flagging vital subjects in contemporary culture long before others.

Kis János - Vannak-e ​emberi jogaink?
"Helsinki ​után a nemzetközi jog erős hivatkozási alappá vált Magyarországon. Az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Mindenféléket beszélhetett, de ezt nem mondhatta. Mi sem volt természetesebb, mint leszögezni, hogy vannak emberi jogaink. Én azonban, mielőtt a demokratikus ellenzék létrehozásában részt vállaltam volna, a filozófiát választottam hivatásul. Számomra az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is." /Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Előszó az első legális kiadáshoz /

Kis János - Mi ​a liberalizmus?
Kis ​János életműsorozatának 2. kötete a liberalizmusról szóló írásainak java részét tartalmazza.

Kis János - A ​politika mint erkölcsi probléma
A ​Kis János-életműsorozat negyedik kötete a politika és az erkölcs viszonyát vizsgálja a szerzőtől megszokott higgadt, lényeglátó és ma is aktuális elemzésekkel.

Kis János - Az ​összetorlódott idő
20 ​év tanulmányai a rendszerváltásról, az alkotmányozásról, a két alkotmányozó oldal viszonyáról.

Kis János - Az ​állam semlegessége
"Tegyük ​föl, társadalmunkban van egy kisebbségi felekezet, melynek hitelveiről a többség azt tartja, hogy hamisak, szertartásairól, hogy méltatlanok. A semlegesség elve azt kívánja gyakorlójától, hogy ne foglaljon állást. A tolerancia elve megengedi az állásfoglalást, csupán annyit ír elő, hogy a hamisnak, helytelennek tartás nem indokolhat tiltást, beavatkozást, üldöztetést. Semlegesség csakis az államtól várható el – az egyéntől nincs alapunk megkövetelni, hogy zárójelbe tegye meggyőződéseit. A tolerancia viszont mind az államtól, mind polgáraitól elvárható."

Covers_231935
Emberismeret ​és etika Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Emberismeret ​és etika
Az ​elmúlt években a magyar társadalom részéről egyre határozottabban fogalmazódott meg az igény: az etika tanítása váljék a közoktatás szerves részévé. Ezzel együtt kifejezésre jutott az a törekvés is, hogy az etika oktatása ne legyen elméleti jellegű, hanem kapcsolódjék a hétköznapi élethez, annak problémáihoz, kérdéseihez. Az oktatás és a nevelés közös célját egységben látva, az etika kötelező oktatásának az átfogó erkölcsi nevelés részévé kell válnia. Az etikaoktatás által adott értékrendnek olyan biztos alapnak kell lennie, amely a személy kiteljesedését segítheti, és amelyre a személyes és társadalmi kapcsolatok építhetők. E könyv címe: Emberismeret és etika. A cím azt sugallja, hogy az etikai értékrend és szemléletmód nem választható el attól, hogy miként vélekedünk magáról az emberről. Ki az ember? Milyen törekvései és céljai vannak? A könyv szerzői keresztény szellemiséget képviselnek, akik hitük alapján vallják, hogy az ember alapvetően jó, megismételhetetlen, de nem befejezett, hanem a teljességre nyitott személyes létező. Ez a nyitottság arra ösztönzi őt, hogy az igazságot egyre jobban megismerje, és arról tanúságot tegyen a világban. Ettől a hittől indíttatva a könyv szerzőinek az a meggyőződése, hogy az ember vágyaiból, törekvéseiből kiindulva, és az ész fényének segítségével felismerhetők azok az erkölcsi értékek, amelyek minden emberre érvényesek, vagy másképpen fogalmazva, amelyek minden ember „szívébe”, lelkiismeretébe vannak írva. Ezzel a meggyőződéssel adjuk olvasóink kezébe ezt a tankönyvet, bízva abban, hogy a jövő nemzedékek erkölcsi értékrendjének gazdagodását és társadalmunk felemelkedését szolgálja.

Kollekciók