Paár Tamás

Pintér József - Gyógyítás ​és erkölcs
Pintér ​József professzor a hagyományokon alapuló klasszikus orvoslás tapasztalatait, a maradandó, mindig érvényes erkölcsi viselkedésmintázatokat próbálja jelenkorunkban, a mindennapi munkánkban alkalmazhatóvá tenni. Szinte reménytelen vállalkozásba fogott. Valószínű, hogy sokan nem is fognak vele egyetérteni. Nem értenek és nem érthetnek egyet vele a materialisták, akik az anyagi világot helyezik létük középpontjába; az emberiség békés létét jelentő erényeket pedig alapelvként lassan nekik is tudomásul kellene venniük. Ez a könyv a Teremtőt helyezi középpontba, a mózesi tízparancsolatot és a krisztusi szeretetet bontja le a mindennapok gyakorlatára. (Forrás: kairosz.hu)

Carl Schmitt - A ​politikai fogalma
Carl ​Schmitt (1888-1985) - manapság sokan a XX. század egyik legnagyobb politikai gondolkodójának tekintik. Művei eszmetörténeti, geopolitikai, államelméleti, az állam és egyház viszonyát elemző írásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatok témakörébe tartozó tanulmányokat tartalmaznak. Gondolkodásának kulcsa A politikai fogalma című, eredetileg 1928-ban megjelent műve, melyet ehhez a témakörhöz kapcsolódó egyéb írásai tovább árnyalnak.

Ismeretlen szerző - Mi ​a politika?
Politikatudományi ​tankönyvet, s egyben olyan kézikönyvet, segédkönyvet tart az olvasó a kezében, amely bevezet a politika ismerős-ismeretlen világába. A könyv tanulmányai - szerzői neves politológusok és fiatal kutatók - bemutatják a politológia különböző ágait és a magyar politika működését. A kötetet az elmúlt ötven év történéseit feldolgozó "kis magyar politikatörténet", valamint fogalomszótár és bibliográfiák egészítik ki. A politikát ma már tanítják a középiskolákban, ezért könyvünket elsősorban diákoknak és tanároknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják a politika iránt érdeklődő olvasók, fiatalok és idősebbek egyaránt.

Ismeretlen szerző - A ​kürénéi hedonizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​fenomenológia a társadalomtudományban
Az ​Edmund Husserl által megalapított fenomenológia a XX. század egyik legfontosabb, szerteágazó elméleti következményekkel járó filozófiai irányzata. Kevésbé ismert, hogy ez az irányzat - néhány jelentős képviselőjének emigrációja után - elsősorban az Egyesült Államokban, de onnan elterjedve, Európában is a társadalomelméleti,szociológiai gondolkodás új törekvéseinek lett a kiindulópontja. A fenomenológikus szociológia elsősorban a mindennapi élet és a mindennapi tudás vizsgálatában hozott maradandó és továbbgondozásra érdemes eredményeket, de hatására az empirikus társadalomtudományok eddig magától értetődőnek vett módszertani alapjait is sok kritika érte. Kötetünk erről az irányzatról kísérel meg átfogó képet adni. Husserl néhány írása után viszonylag tág teret szentelünk Alfred Schüth gondolatainak, aki a husserli fenomenológia fogalmainak és elméleti konstrukciójának legjelentősebb "közvetítője" volt az Egyesült Államokban. Ezután néhány- immár "par excelence" szociológiai - írás következik a mindennapi élet és tudás tárgyköréből, majd konkrét esettanulmányokkal a fenomenologikus szociológia konkrét eredményeiről adunk képet. Ez utóbbi írások - már tárgyválasztásuknál fogva is - helyenként roppant élvezetesek: olvashatunk a járás fenomenológiájáról, a házasságról, a mindennapi világunk felépítését vezérlő elvekről és stratégiákról. A kötetet záró írások azokba a vitákba engednek bepillantást, amelyek a fenomenológia körül folytak és folynak,s érzékeltetik, hogy ez a sok oldalról megkérdőjelezett, ám még többről elismert áramlat valóban a társadalomelméleti gondolkodás alapkérdéseit feszegeti, s mint ilyen a hazai kutatások számára is megszívlelendő tanulságokkal jár.

Carlo Rovelli - Helgoland
A ​nagy sikerű _Hét rövid fizikalecke_ szerzőjétől _"Nem objektumok, inkább viszonylatok és kölcsönhatások alkotják a világ szövetét."_ 1925 júniusában az Északi-tenger kopár szigetén, Helgolandon a huszonhárom éves Werner Heisenberg sokak véleménye szerint minden idők legradikálisabb tudományos forradalmát indította el: a kvantumfizikát. Közel egy évszázad telt el azóta, de a kvantumelmélet még ma is tele van zavarba ejtő és nyugtalanító gondolatokkal (kísérteties valószínűségi hullámok, egymástól távol eső, egymással mégis rejtélyes módon kapcsolatban álló objektumok stb.). Bízvást kijelenthetjük: az, ahogyan ma a világunkat értjük, egy mind ez idáig mélységesen rejtelmes elméleten alapul. Rovelli könyvében bámulatos tisztasággal rajzolódik ki a kvantumelmélet kialakulásának kalandos és ellentmondásos története. Ez a történet beleillik az új látásmódba, melyben a szubsztanciákból álló világot egy relációkból álló világ váltja fel, és a kapcsolódások kimeríthetetlen tükörjátékban felelgetnek egymásnak. Ez a látásmód elképesztő perspektívában mutat be mindent, és a még megválaszolatlan alapkérdések kutatására késztet bennünket.

Carlo Rovelli - A ​valóság nem olyan, amilyennek látjuk
A ​Hét rövid fizikalecke szerzőjétől Az idő, a tér, az anyag is minden jel szerint elemi kvantumesemények nyüzsgő sokasága. A kvantumgravitációs kutatások a valóságnak ezt a mélyszövetét igyekeznek feltárni; tudásunk itt megint kétségessé válik. Carlo Rovelli, ennek a kalandnak az egyik legfőbb szereplője egyszerűen és megnyerően kalauzolja el az olvasót e kutatás lényegéig. Elmondja, hogyan változott meg a világról alkotott képünk az ókortól a legújabb felfedezésekig - annak felismeréséig, hogy a fekete lyukak párolognak, hogy lehetett ősrobbanás előtti univerzum, hogy a tér szemcsés szerkezetű, hogy az információnak is lehet szerepe a fizikában, hogy az idő nem játszik szerepet a részecskefizikában. A szerző a világ fizikai látásmódjának széles freskóját vázolja fel, tisztázza az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika tartalmát, felvisz bennünket a mai tudás hajójának fedélzetére, eredeti módon és jól érthetően ismertet meg bennünket a ma még nyitott legfontosabb kérdésekkel. S ami talán a legfontosabb: átadja az olvasónak a kutatás adta varázslatos érzést, a kutatást ösztökélő szenvedélyt és a tudomány által a szemünk elé tárt új távlatok szépségeit. Carlo Rovelli (1956) olasz elméleti fizikus. Hazáján kívül az Egyesült Államokban is dolgozott, ma Franciaországban él. Kutatói munkássága mellett küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Közérthető, szellemes stílusát gyakran hasonlítják Richard P. Feynmanéhoz. A Hét rövid fizikalecke az utóbbi évek egyik legnagyobb olasz könyvsikere volt, több mint negyven nyelvre lefordították.

Carlo Rovelli - Hét ​rövid fizikalecke
A ​Hét rövid fizikalecke évszázadok tudásának bravúros és szellemes összefoglalója. Carlo Rovelli a 20. századi fizika forradalmi felfedezésein és rejtélyein - relativitáselmélet, kvantumfizika, fekete lyukak, az univerzum szerkezete - vezeti át az olvasót élvezetes, közérthető és választékos stílusban. Megismertet a múlt század jelentős tudományos felfedezéseivel és azok jelentőségével, s teszi mindezt olyan könnyed és szórakoztató stílusban, hogy még a modern fizikában járatlanok is kedvet kapnak a tudományhoz.,,A tudományos kíváncsiság, a valóság elmélyült kutatása és a tudósok képessége arra, hogy másképp lássák a világot, már-már költészet.

Acsai Roland - Csonthavazás
„Per ​kihajolt emeleti szobája ablakán. A párkányon megroppant valami a keze alatt. Felnézett az égre, és észrevette a fehéren hulló csontokat.” Az elképzelt város elképzelt emberei nem tudják, miért hullanak csontok az égből, de egyesek azt rebesgetik, hogy az égben a jó és a rossz angyalok csatája zajlik, ami hatással van a város lakóinak – különösen Per, Ethümia és Hanna – életére. Vagy talán fordítva? A földi harcok, tettek és döntések hatnak az égben zajló küzdelmekre? Hamarosan kiderül. „Valamiféle apokalipszis történt, amit az emberiség szinte nem is vett észre. Nem a nap aludt ki, nem söpört végig a világon szökőár, vagy éhínség. De Per tudta, hogy apokalipszis utáni időszakot élnek. Talán nem a bolygó apokalipszise volt ez, csupán a léleké. Nem is egy léleké, soké, és ezek az apró, magányos és személyes apokalipszisek összeadódtak. Talán ezért hullott hó helyett csont az égből.”

Bene Zoltán - Áramszünet
A ​történet 2030 márciusában kezdődik - az Áramszünettel, amikor minden elektromossággal működő eszköz végérvényesen tönkremegy. Szinte egyik napról a másikra eluralkodik az anarchia. Czeredi Hunor Gábor, az elbeszélő-főszereplő felismeri, hogy a túlélés mind egyedül, mind kisebb csoportokban bizonytalan: a valódi közösségek régen megszűntek, és úgy tűnik, a káosz még sokáig fog tartani. Az antiutópia apokaliptikus világával párhuzamosan bomlanak ki Czeredi életének korábbi eseményei, megelevenedik az ezredforduló körüli évtizedek Magyarországa, mindenekelőtt Szeged. Kallódó értelmiségiek, sorsok, patthelyzetek, lázadás és beletörődés kényes határvidéke egy megrekedt, vergődő társadalomban, a hanyatló civilizáció szorongatásában. Az Áramszünet csak felgyorsítja az elkerülhetetlent - de vajon mi következik azután?

Bartók Imre - A ​testrablók éjszakája
Bartók ​Imre gyermekmeséje az inváziós sci-fi műfajába kalauzolja el az ifjú olvasókat. Egy csillagközi ökológia gondolatai találkoznak a gyermeki érzelmekkel. XXI. századi mese a szorongásról, az önzetlenségről és a leleményességről. 8 éven felülieknek!

Hutvágner Éva - Örök ​front
Az ​Apophis kisbolygó a Föld felé közelít, és Budapest lakóin is eluralkodik a pánik. Júlia és Ágnes olyan egyformák, hogy akár ikrek is lehetnének, de nem azok. Az Örök front különös, érzéki barátságuk utolsó napjairól szól, melyben szöveg és rajz úgy egészíti ki egymást, mint egyazon arc két fele. Invenciózus és provokatív gesztusai radikálisan egyedi regénnyé emelik Hutvágner Éva első kötetét.

Radó Sándor - Dóra ​jelenti
Ki ​volt Radó Sándor? Hogyan, és miért vált az újpesti cigánysorról induló zsidó kereskedő fiából a 20. század talán leghíresebb magyar földrajztudósa és térképésze, valamint a második világháború kimenetelében számottevő szerepet játszó svájci szovjet hírszerző szervezet világhírű, „Dóra” fedőnevű vezetője? A különleges életutat feltáró mű olyan számtalan ténnyel, dokumentummal alátámasztott, hiteles memoár, amely izgalmasabb bármely kémhistóriánál. A Dóra jelenti új, gazdagon illusztrált, teljes kiadása még többet tartogat az olvasó számára, mint az 1971-ben megjelent könyv. Az annak idején a szovjet katonai cenzúra által kihagyatott részek most látnak először napvilágot. Ezekből megtudható, illetve pontosan beazonosítható közel 60 olyan személynek és hírforrásnak a neve, akik a Radó csoportot információkkal látták el, illetve munkáját segítették. Megismerhető továbbá a „Dóra” és a moszkvai Központ közötti üzenetváltás eddig ismeretlen mintegy 45 rádiótávirata, amely értékes adalékul szolgálhat a történészek további kutatásaihoz is.

Kozma Dezső - Petőfi ​öröksége
Petőfi ​mindig állandó ügye volt irodalmunknak. Érv és ellenérv volt szellemi vitáinkban, állandó önvizsgálatra késztetett, kényszerített mindig. És mindig meg kellett küzdeni érte. Némi túlzással úgy is fogalmazhatnék: Petőfi hazai továbbélése nem annyira a költőről magáról, mint inkább a vitázókról - rólunk - vallott.

Jan de Hartog - Wandelaar ​kapitány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Váry-Molnár Csaba - Rimóczi László - Leápoljam?
"... ​Ritkán használok kellékeket. Felveszek az asztalon halmozódó jointok közül egy szép kövér példányt, ünnepélyesen megszagolom majd... majdnem meg is gyújtom. - Tudja mi ez? - Cigi. - Na, de milyen cigi, kisasszony? - Honnan tudjam? A magáé. Nézze meg, rá szokták írni a szűrőre. Puff neki. Falba ütköztem. Teljesen le van zárva ez a csaj. Lazán a sarokba vágtam a mariskát. Ez egy úgynevezett "Egyszer drogos". De az én szótáramban ilyen nincsen..." "A Doktor úr legjellemzőbb tulajdonsága, hogy átlát a szitán. Bárkire is irányítja firtató pillantását, arról huzamosan lehull a lepel, és ott áll pőrén, saját lelki mocskának visszataszító látványától megrendülten, hápogva. A Doktor urat nem lehet becsapni manírokkal, viselkedési sémákkal, mesterkélten könnyed stílussal, mert ő ezeket ismeri, és szavainak feszítővasával lereccsenti a páciens puha húsáról a hazug rétegeket. Ha fáj, fáj, annyi baj legyen. Ez úgyis csak az első lépés a gyógyulás felé. Ám mi van akkor, ha egyszer csak kiderül, hogy a Doktor úr is ember, neki is vannak manírjai, trükkjei, sablonjai, amelyek mögé ugyancsak be lehet látni. Ehhez persze az kell, hogy akadjon valaki, aki szintén figyel, és elég élesen lát ahhoz, hogy ezeket észrevegye. És akad. Vigyázat Doktor úr! Önt is figyelik!" (Laár András)

Leonard Clark - A ​folyók keletnek tartanak
Leonard ​Clark, aki 1957-ben, második Amazonas vidéki felfedező útja során halt meg, régi úttörő típusú felfedező. Húsz éven át járta három földrész pusztaságait, miután végzett a Kaliforniai Egyetemen, és két évig bankhivatalnokoskodott. Három hónapot töltött Borneón, járt Celebesen, a Fülöp-szigeteken, Szumatrán, Kínában, Ceylonban, Indiában; Mexikóban hegyet mászott; kutatott Észak-Afrikában, Közép-Amerikában, Mongóliában és másutt. _A folyók keletnek tartanak_ c. immár klasszikus útleírásnak tekinthető könyvében - amely Amerikában tucatnyi kiadást ért meg és számos nyelven is megjelent - Clark az Amazonas felső medencéjében tett útjáról számol be; azokról az élményekről, amelyeket 1946-ban gyűjtött Földünk e leghatalmasabb felderítetlen területén. A perui Andoktól keletre fekszik a civilizálatlan indián törzsek lakta Grand Pajonal, a hatalmas dzsungel. Clark meggyőződése szerint itt van valahol El Dorado, Cibola hét aranyvárosa, amit a 16. század óta keresnek kalandorok és felfedezők. A szerző felszerelés nélkül, egyetlen női útitárssal vág neki az úttalan őserdőnek, és megtalálja az elveszett városok nyomait, amelyért annyian áldozták hiábavalóan életüket. Olyan területeket jár be, amelyeket még a perui őserdei katonai alakulatok számára is hozzáférhetetlenek. Minthogy útravalót nem vitt magával, abból él, amit a dzsungel ad. Megismeri az őserdei indián törzsek életét, szokásait, hiedelmeiket. beszámol az ültetvényesek és missziók által űzött szégyenletes rabszolgakereskedelemről, amelyet a perui hatóságok hivatalosan tiltanak ugyan, de felszámolni nem tudják - vagy tán nem is akarják...

C. J. Cherryh - Mélyállomás
A ​Föld csillagbirodalma kimerülőben, gyarmatai lázonganak. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy kié a Pell bolygó Mélyállomása, hiszen innen már maga a Föld is sebezhető. De a Mélyállomás révén megszilárdítható a Föld csillagközi birodalma is. A Pell azonban mindig semleges volt, és eltökélten ragaszkodik semlegességéhez. A híres-nevezetes regényben galaktikus léptékű ambíciók feszülnek egymásnak. És emberek, humanoidok, csodálatos intelligenciájú szerkezetek. Sorsuk a kozmikus küzdelem kimenetelétől, a Mélyállomás sorsától függ.

Moldova György - Negyven ​prédikátor
"Én ​Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá" - mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns.) 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a _Negyven prédikátor_, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert "hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk". Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

John Knittel - Út ​az éjszakában
...,,Mary ​csodálkozva és megzavarodva állt, mint akit fejbe vertek; még soha életében nem találkozott olyan nővel, aki nyíltan bevallotta, hogy számtalan férfinak odaadta magát, pusztán csak pénz miatt. Ennek ellenére a részvétnek egy szikráját érezte a szívében felcsillanni; egy angol, egy honfitársa rontotta el ennek a fiatal lánynak az életét. Lelke igazságért kiáltott, bár ugyanakkor heves fizikai utálatot és ellenszenvet is érzett..."

John Knittel - Utas ​az éjszakában
Knittel ​minden művéből mélyen erkölcsös, bölcs világszemlélet árad. Bölcsességének emelkedettségéből vizsgálja az emberi lélek vívódásait, elemzi az emberi élet válságait. Ám mindvégig kívülállás: megismerteti az olvasóval e válságoknak mélyengyökerező okait, rávilágít tévedéseinkre, de nem vonja le az olcsón kínálkozó tanulságot, nem "moralizál", nem "tanít". Morálja az igazság, tanítása a sors kérlelhetetlen következetességének leleplezése. Egy tisztalelkű, nagytehetségű jóratörekvő ifjú szembekerül családjával és a társadalommal. A társadalom megvetésével megküzdene, de a családi szeretet és önzés diktálta gátlástalan eszközökkel folytatott harcban elbukik. Dávid Bright életének története a szeretetből fakadó tévedések és bűnök végzetes voltát példázza s azt, hogy a rövidlátó szeretetnél a hűvös megértés többet segít az ifjúkor fájdalmas, lázas küzdelmein.

Szakál László - Disznótoros ​receptek
Könyvem ​célja, hogy megismertesse az olvasókkal azokat a műveleteket, amelyek a disznóölésre való előkészülettel, a higiénikus disznóöléssel, a húsféleségek házi feldolgozásával és tartósításával kapcsolatosak, de azoknak is tanácsokkal szolgál, akik nem tartanak sertést és disznóölési tapasztalatokkal sem rendelkeznek, viszont szeretnének hentesnél vett húsból kolbászt, hurkát készíteni. Bár a disznó feldolgozására családonként bevált receptek vannak, mégis úgy gondolom, sok házigazda, illetve háziasszony szívesen fogadja kipróbált, bevált receptjeimet és gyakorlati tanácsaimat. Úgy igyekeztem összeállítani a könyvet, hogy mindenki megtalálja a kedvére való receptet, ezért is írtam le egy-egy készítményt többféleképpen.

Barbara Parker - Nyomasztó ​múlt
Gail ​Connor kilépett a nagynevű miami ügyvédi irodából, hogy saját vállalkozásba kezdjen. Eljegyzi magát a sikeres védőügyvéddel, Anthony Quintanával, aki legalább annyira szenvedélyes és kiszámíthatatlan, mint amennyire csodálatos férfi. De az árnyékok folyamatosan üldözik Gail kubai születésű vőlegényét – a titkolózás és a bizalmatlanság árnyékai, melyek megrendítik a nőnek a szeretett férfiba vetett hitét, akiről eddig azt hitte, ismeri...

Robin Cook - Invázió
Az ​Egyesült Államok nyugati részén egy éjszaka az égen különös, csillaghullásra emlékeztető jelenség játszódik le. Meteorok helyett azonban meghatározhatatlan anyagból készült, apró diszkoszhoz hasonlító korongok csapódnak a Föld felszínére - elkezdődik az invázió. Egy idegen életforma akarja uralma alá hajtani az emberiséget, életre keltve még az ember megjelenése előtt előreküldött lappangó követeit. Téren és időn át mozogni tudó, legyőzhetetlennek tűnő ellenségről van szó, amelynek a felismerése is a lehetetlenséggel határos, legyőzése pedig kizártnak látszik. Uralma azért olyan szörnyű, mert maguk a legyőzöttek boldogan fogadják és létük kiteljesedéseként élik meg. Két egyetemista fiatal, egy orvosnő, egy víruskutató házaspár kamasz fiával, és egy nyugdíjbavonulás előtt álló rendőr – belőlük áll az a maroknyi csapat, amely vállalkozik a kivihetetlenre. Meg akarják fejteni a betegség titkát, hogy a kórt az ellenségessé vált emberek akarata ellenére is legyőzzék, és megállítsák az inváziót. Ehhez - miután már minden veszni látszik - segítséget kapnak egy különös viselkedésű, de nagy tudású kutató személyében. Sci-fi alapokra helyezett orvosi regény, amely a víruskutatás már-már krimiszerű izgalmat gyorsan pergő, váratlan fordulatokkal teli történettel párosítja, s mindez Robin Cook feszes ritmusában a tőle megszokott egyedülállóan magas színvonalon.

John Grisham - Stuart Harrison - Sam Llewellyn - Sue Grafton - A ​végrendelet / A fehér sólyom / Vashotel / H mint hurok
John ​Grisham: A végrendelet Amikor az egyik leggazdagabb amerikai milliomos a vagyonát egy olyan nőre hagyja, akiről senki sem hallott, ügyvédet küldenek az örökös felkutatására. A választás a több elvonókúrával sikertelenül próbálkozó Nate O'Rileyre esik, aki kénytelen elindulni a brazíliai őserdőbe. Nate először csupán túlélőkalandnak tekinti a küldetést, amikor azonban rábukkan a titokzatos asszonyra, gyökeresen megváltozik életszemlélete és az élete is. Stuart Harrison: A fehér sólyom A csodálatos ragadozó madár jeges sziklák fölött körözött, amikor egy orvvadász lövése szétroncsolta a szárnyát. A sólyomnak kevés esélye volt az életben maradáshoz, de a véletlenül felbukkanó Michael Somers elhatározta, hogy meggyógyítja a sérült madarat. Michael, akinek zavaros a múltja, ráadásul még a börtönt és az elmegyógyintézetet is megjárta, saját lelki sebeit szeretné gyógyítani, közben teljesen váratlanul szerelmes lesz. Sam Llewellyn: Vashotel David Jenkins kapitány pályáját már zátonyra futtatta azzal, hogy a felsőbb utasítások helyett saját lelkiismeretét követte. Most a Saipan Dicsősége fedélzetére zsúfolt háromszázhetven menekültet vezeti a bizonytalan jövő felé. És minél inkább megismeri a hajót, annak legénységét és rejtélyes tulajdonosát, annál bizonytalanabbá válik ez a jövő. Csak akkor segíthet utasain, ha ismét szembeszegül a parancsnokkal - de ezúttal a munkaviszonyánál több forog kockán. Sue Grafton: H, mint hurok Grafton legújabb regényének hősnője ismét a népszerű magánnyomozó, Kinsey Millhone. A csinos és okos detektívet azzal a feladattal bízzák meg, hogy derítse ki, milyen sötét titkokról tudott az idős rendőr, akivel néhány héttel korábban szívroham végzett. A kisvárosban megkezdett nyomozás során Kinsey hamarosan rádöbben, hogy ki kellene szállnia az ügyből, amíg van rá lehetősége - és mielőtt a helyzet túlságosan veszélyessé válna.

Sylvain Neuvel - Védtelen ​halandók
Eddig ​arra számítottunk, hogy csakis kívülről érkezhet az emberiséget fenyegető legnagyobb veszedelem. Tévedtünk. Rose Franklint, a zseniális tudóst egész felnőtt életében az hajtotta, hogy megtalálja a magyarázatot a rejtélyre – egy gigantikus, eltemetett fém kézre –, amelybe gyerekként botlott, pontosabban zuhant bele véletlenül a dél-dakotai Deadwood közelében. A felfedezés az egész bolygón tapasztalható, mindent feldúló változások láncreakcióját indította be. Rose és a Földvédelmi csapatok mindent megmozgattak, hogy mielőbb kiismerjék a misztikus technológiát, csakhogy váratlanul óriásrobotok szállták meg a Föld legnépesebb városait, s gyilkolták milliójával a lakosságot. Bár Rose és az emberei végül gátat vetettek a mészárlásnak, elhárították a támadást, diadaluknak sokáig nem örülhettek. Ismeretlen támadóink visszavonultak, elhagyták a megrokkant bolygót… ám a tudóst és segítő kis csapatát magukkal vitték. Most, miután közel tíz évig éltek abban a másik világban, Rose-ék hazatérnek… csakhogy egy újabb pusztító háború közepébe csöppennek, amely ezúttal az emberek között dúl. Úgy tűnik, a földönkívüli lények éppen azért hagyták hátra a Földön robotóriásaikat, hogy az emberiség önmagát semmisítse meg velük. Rose eltökélten keresi a megoldást, bármi legyen is az ára. Vajon ő lesz az utolsó gyalog az ítéletnapi végjátékban, amelyet senki sem nyerhet meg?

Thury Zsuzsa - A ​francia kislány
Thury ​Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban emlékezetes regényhőst alkotott: Jeanette Rostát, a későbbi Rosta Annuskát. Nem mindennapi bonyodalmak jutnak sorsul ennek a tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányban, aki egy francia bányászvároskából kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába . Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává - erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Franz Kafka - Amerika
"E ​regényének a közreadó Max Brod - kissé önkényesen - az Amerika címet adta. Önkényesen, mert - bár a regény ott játszódik, és az amerikai tömegcivilizáció megannyi jegyét realisztikusan ábrázolja - ez is egy fiatalember magányáról, kiszolgáltatottságáról szól. Éppúgy "álomképekből" áll, szintén a végzetes és végletes egyedülvalóság könyve, mint A kastély és A per, de talán olvasmányosabb, még emberibb, és nem olyan elborzasztó, mint azok. Valódi emberi viszonylatok is föltűnnek benne, bár van, amelyiknek nincs folytatása, némelyiknek pedig (mint pl. a Világcirkusz angyalának) nincs előzménye. A mű befejezése is homályos - ki tudja..., akár így, akár úgy, ez a regény, Kafka Copperfield Dávidja is remekmű." Szukits Könykiadó, 1997

Botta István - 88 ​színes oldal a hazai halakról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Keszeghorgászat ​- versenyhorgászat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
ÚJ, ​BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig. Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.

Thomas Mann - A ​varázshegy
Hans ​Castorp, ez az egyszerű, noha kellemes német fiatalember, egy gazdag hamburgi kereskedőcsalád fia, éppen befejezte tanulmányait, s a hajóépítő mérnöki oklevél birtokában, munkájának megkezdése előtt meglátogatja a svájci tüdőszanatóriumban unokabátyját, Joachim Ziemssent, aki már fél éve gyógyíttatja itt beteg tüdejét. A három hétre tervezett látogatásból azonban hét esztendő lesz, mivel már a második héten kiderül, hogy Hans Castorp is magában hordja a betegség csíráit. Az idő, e tünékeny és titokzatos elem, a regénynek Hans Castorppal úgyszólván egyenrangú főszereplője, varázslatos módon telik a "varázshegyen", s a végén az olvasó maga sem tudná megmondani, heteket, hónapokat vagy éveket töltött-e el Hansszal és a luxusszanatórium többi ápoltjával ebben a furcsa környezetben. Noha a külső történet a szanatórium zárt világában játszódik, az eseménytelen napok látszólagos egyformaságában jelen van a "lenti világ" is, az első világháború előtti kor polgári társadalma, valamennyi problémájával, küszködésével, erkölcsi-filozófiai útkeresésével egyetemben. A "betegek" vitáiban, elmélkedéseiben mérlegre kerül a polgári életforma: az élet és halál, egészség és betegség, racionalizmus és miszticizmus, szabadság és elnyomás ellentétpárjaiból kibontakoznak az egymással szembeszegülő magatartások és gondolkodásformák. A humánumot piedesztálra emelő, racionális gondolkodású Settembrini és a halálba torkolló anarchiát hirdető, misztikus Naphta - e két sarkított felfogást képviselő figura - igyekszik megkaparintani magának Hans Castorp lelkét. A vitáknak s ezzel Hans Castorp hét esztendeig tartó különös kalandjának is, az első világháború kitörése vet véget, forgatagával elsodorva hősünket, s vele a tegnap polgári világát. A varázshegy (1924), amelynek megírásához Thomas Mann-nak egy háromhetes szanatóriumi látogatás adta az indítékot, a huszadik századi regényirodalom egyik legeredetibb, gondolatokban leggazdagabb műve, a kor polgári eszmevilágának enciklopédikus összefoglalása.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi spanyol novellák
Mint ​minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architektúrában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzóereje. - (Gyergyai Albert)

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​kisenciklopédia
Az ​angolszász világban klasszikusnak számító és most magyarul immár harmadik kiadásban megjelenő Filozófiai kisenciklopédia - amely a Nyugat filozófiáját és filozófusait mutatja be -az egyik legjobb tudományos igényű kézikönyv ebben a témakörben. Szerzői, akik az oxfordi egyetem oktatói és kutatói, ideológiai elfogultságoktól mentesen, szakmailag igényesen, mégis közérthetően tárgyalják a filozófiai gondolkodás kulcsfogalmait, megismertetnek a mai és a múltbeli kiemelkedő filozófusokkal és eszméikkel. A Filozófiai kisenciklopédia megbízhatóan eligazítja mind a közép- és felsőfokú oktatásban tanítókat és tanulókat, mind a filozófiával „csak úgy" ismerkedni vágyókat a filozófia alapvető kérdéseiben, a korunkat befolyásoló filozófiai tanok és irányzatok világában.

Nikosz Kazantzakisz - Zorbász, ​a görög
Nikosz ​Kazantzakisz, Anthoni Quinn, Kakojannisz, Mikisz Theodorakisz - ezt a sort csak egyféleképpen lehet folytatni: Zorba (Zorbász), a görög. A nyers, szertelen, vad, csupaszív világcsavargó. A valóságos életben idegenül mozgó, csak az elvont események világában otthonos író - a másik főhős- és Zorbász közös kalandjainak foglalata ez a világhírű, immár klasszikus regény, s egy olyan barátságé, kapcsolaté, amelynek végén az író már pótolhatatlan testvérként, élete örök hiányaként gyászolja a kezdetben véglegesen idegennek érzett "görögöt". A önéletrajzi ihletésű krétai történet a végleteket kutatja, az erény, a szabadság, a halál gondolataival viaskodik. Ha úgy tetszik : a keleti kereszténység test-lélek dualizmusát fogalmazza meg a maga módján. Zorbász a test, az író a lélek - és mindkettő Kazantzakisz.

Márai Sándor - A ​kassai polgárok
A ​14. században játszódó dráma János mester, a kassai dóm kőfaragójának a tragédiáját állítja középpontjába. Az ő élete, érzelmi és emberi magatartása a vérzivataros időkben - a feudális anarchia közepette a nádor erőszakkal akarja elfoglalni a várost, amely igazsága tudatában fegyverrel védekezik - az igazi polgári helytállás példázata. Nagyon nagy dolog - vallja Márai -, ha valaki megérti a sors szavát, ám az a hős, aki saját sorsával is szembe tud szállni. Ezt sugározza nemcsak János mester élete, hanem a dráma igazi hősének, Kassa városának középkori története is.

Széchenyi István - Hitel
A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket). A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki. A három művet gyakran szokták együtt említeni.

Publius Ovidius Naso - Pablo Picasso - A ​szerelem
Ovidius ​két erotikus tankölteménye, _A szerelem művészete_ és _A szerelem orvosságai_ a gyöngéd érzelmek világába csalogatja olvasóit. Könnyeden, játszva tanít rá, hogyan keltsünk vonzalmat a másik nemben. Hogyan ismerkedjünk? Milyen ajándékkal kedveskedjünk a kiszemelt szépségnek? Hogyan magyarázzuk el neki áhított célunkat? Hogyan viselkedjen a leány, hogy ne lássék se mohónak se mulyának? Hogyan szeressen a hosszú combú, hogy a rövid? Hogyan a karcsú derekú, hogy a szép arcú? - Majd fanyar iróniával azt is elmagyarázza: Hogyan fordítsuk el magunkról a vágyó tekinteteket, hogyan szabaduljunk megunt szerelmünktől. - S miközben elbűvölő szellemességgel tanít, megcsillogtatja az aranykori római költészet egész pompáját. Ebben a játékos-boldog ovidiusi világban teljesen otthon érezte magát Pablo Picasso, a nagy 20. századi festő. Öregkorában készített könnyed, antik szépségű erotikus rajzainak sorozata latin temperamentumáról, túláradó életszeretetéről tanúskodik. Szeretnénk, ha könyvünk olvasói úgy éreznék: a mű, amelyben gyönyörködnek, a két művésznek - bár kétezer év választja el őket - közös alkotása.

Carlo Collodi - Pinocchio ​kalandjai
Az ​1999-es kétnyelvű Pinocchio-kiadás után a Noran most a leghivatottabb olvasókra gondol, s gyermekkönyv alakban is közreadja Collodi remekét. Ám ezúttal is kurtítások nélkül, teljes szöveggel, s megőrizve a főhős eredeti nevét. Pinocchio magyar átírás nélkül is réges-rég irodalmi családunk tagja már, akárcsak a hasonlóan idegen nevű Alice, Tom Sawyer vagy éppen Nils Holgersson. Mint ahogy családtag ő szerte a világon. Bár honfitársai a "legolaszabb" regényhősnek tartják, valójában a legegyetemesebb figura. Fabábú és mégis hús-vér lény. Minden ifjú lélekben benn rejlő kópé. A gyermekirodalom leghatásosabban nevelő alakja: jóra tanító rosszcsont.

Széchenyi István - Hitel
A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket). A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki. A három művet gyakran szokták együtt említeni.

Thomas Mann - A ​varázshegy
Hans ​Castorp, ez az egyszerű, noha kellemes német fiatalember, egy gazdag hamburgi kereskedőcsalád fia, éppen befejezte tanulmányait, s a hajóépítő mérnöki oklevél birtokában, munkájának megkezdése előtt meglátogatja a svájci tüdőszanatóriumban unokabátyját, Joachim Ziemssent, aki már fél éve gyógyíttatja itt beteg tüdejét. A három hétre tervezett látogatásból azonban hét esztendő lesz, mivel már a második héten kiderül, hogy Hans Castorp is magában hordja a betegség csíráit. Az idő, e tünékeny és titokzatos elem, a regénynek Hans Castorppal úgyszólván egyenrangú főszereplője, varázslatos módon telik a "varázshegyen", s a végén az olvasó maga sem tudná megmondani, heteket, hónapokat vagy éveket töltött-e el Hansszal és a luxusszanatórium többi ápoltjával ebben a furcsa környezetben. Noha a külső történet a szanatórium zárt világában játszódik, az eseménytelen napok látszólagos egyformaságában jelen van a "lenti világ" is, az első világháború előtti kor polgári társadalma, valamennyi problémájával, küszködésével, erkölcsi-filozófiai útkeresésével egyetemben. A "betegek" vitáiban, elmélkedéseiben mérlegre kerül a polgári életforma: az élet és halál, egészség és betegség, racionalizmus és miszticizmus, szabadság és elnyomás ellentétpárjaiból kibontakoznak az egymással szembeszegülő magatartások és gondolkodásformák. A humánumot piedesztálra emelő, racionális gondolkodású Settembrini és a halálba torkolló anarchiát hirdető, misztikus Naphta - e két sarkított felfogást képviselő figura - igyekszik megkaparintani magának Hans Castorp lelkét. A vitáknak s ezzel Hans Castorp hét esztendeig tartó különös kalandjának is, az első világháború kitörése vet véget, forgatagával elsodorva hősünket, s vele a tegnap polgári világát. A varázshegy (1924), amelynek megírásához Thomas Mann-nak egy háromhetes szanatóriumi látogatás adta az indítékot, a huszadik századi regényirodalom egyik legeredetibb, gondolatokban leggazdagabb műve, a kor polgári eszmevilágának enciklopédikus összefoglalása.

Karl Rahner - A ​hit alapjai
Az ​idők folyamán újból és újból történtek kísérletek arra, hogy egyetlen egészként mutassák be a kereszténységet. Ilyen kísérlet a keresztény hit és létfelfogás rövid megfogalmazására minden egyes hitvallás, kezdve az apostoli hitvallástól. Egyike ezen kísérletnek a nagy jezsuita szerzetes, teológus műve is. Kinek szól ez a könyv? A szerző valamelyest művelt olvasóknak szánja könyvét, akik nem riadnak vissza a fogalmi átgondolás erőfeszítésétől, ugyanakkor feltételezi a személyes keresztény hit meglétét is. Aki ma teológiai tanulmányokba fog - és itt nemcsak a papi hivatásra készülőkről van szó -, annak általában nem olyan magától értődő a hite, mint régebben, amikor a hitet homogén, mindenkit magába foglaló vallásos környezet támasztotta alá. Az ifjú teológusnak is sebezhető, kétségektől kikezdett hite van, amelyért mindig újból meg kell küzdenie. Rahner éppen azt a feladatot kívánta teljesíteni, segítséget nyújtva minden felnőtt kereszténynek, hogy becsületesen, kritikusan átgondolja hitét, azt, hogy mit jelent kereszténynek lenni, és hogyan valósíthatja meg ma valaki intellektuális becsületességgel kereszténységét.

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​kisenciklopédia
Az ​angolszász világban klasszikusnak számító és most magyarul immár harmadik kiadásban megjelenő Filozófiai kisenciklopédia - amely a Nyugat filozófiáját és filozófusait mutatja be -az egyik legjobb tudományos igényű kézikönyv ebben a témakörben. Szerzői, akik az oxfordi egyetem oktatói és kutatói, ideológiai elfogultságoktól mentesen, szakmailag igényesen, mégis közérthetően tárgyalják a filozófiai gondolkodás kulcsfogalmait, megismertetnek a mai és a múltbeli kiemelkedő filozófusokkal és eszméikkel. A Filozófiai kisenciklopédia megbízhatóan eligazítja mind a közép- és felsőfokú oktatásban tanítókat és tanulókat, mind a filozófiával „csak úgy" ismerkedni vágyókat a filozófia alapvető kérdéseiben, a korunkat befolyásoló filozófiai tanok és irányzatok világában.

Ferenc pápa - Evangelii ​gaudium - Az evangélium öröme
Ferenc ​pápa első, önállóan írt apostoli buzdításának megjelenését világszerte nagy érdeklődés előzte meg, hiszen a vatikáni reformok, valamint az emberek számára is oly lelkesítő, szívhez szóló nyilatkozatai és cselekedetei sokak érdeklődését felkeltették. Az evangélium öröme kezdetű megnyilatkozásának magyar nyelvű kiadását a pápa szavaival mutatjuk be: Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy üdvözítse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől. Jézus Krisztussal mindig megszületik és újjászületik az öröm. Ebben a buzdításban a keresztény hívekhez szeretnék fordulni, hogy meghívjam őket egy olyan új evangelizáló korszakra, amelyet ez az öröm jellemez, és irányt mutassak az Egyház útjának a következő évekre. Meghívok minden keresztényt – éljen bárhol és bármilyen helyzetben –, hogy még ma újítsa meg személyes találkozását Jézus Krisztussal, vagy legalábbis döntsön úgy: engedi, hogy ő találkozzon vele, hogy mindennap szünet nélkül keresi őt. Nincs olyan ok, amiért valaki azt gondolhatná, hogy ez a meghívás nem neki szól, mert „senki nincs kizárva abból az örömből, melyet az Úr hozott”. Aki kockáztat, azt az Úr nem csapja be, és ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, hogy ő már tárt karokkal várja érkezését. Úgy határoztam, hogy itt javasolok néhány olyan irányt, amelyek az egész Egyházban bátoríthatják és segíthetik tájékozódásában a lelkesedéssel és dinamizmussal teljes új evangelizációs korszakot. Ennek alapján úgy döntöttem, hogy a következő kérdésekkel foglalkozom bővebben: - A misszióra kilépő Egyház reformja - A lelkipásztorkodás résztvevőinek kísértései - Az Isten evangelizáló népe összességeként felfogott Egyház - A homília és annak előkészítése - A szegények társadalmi befogadása - A béke és a társadalmi párbeszéd - A missziós elköteleződés lelki motivációi

Boethius - A ​filozófia vigasztalása
Boethius ​arisztokrata származású volt, consul fia. Nagy Theodorik gót király szolgálatába állt, s annak ravennai udvarába került. A király a legbizalmasabb feladatokkal látta el, 510-ben elnyerte a consuli méltóságot, megtiszteltetésből 522-ben két fiát is consullá nevezték ki. Amikor védelmére kelt egy szenátornak, akit azzal vádoltak, hogy levelezést folytat a keletrómai császárral, őt is árulással vádolták meg, fogságba vetették és tárgyalás nélkül kivégezték. Filozófusként legjelentősebb és legeredetibb munkája a „De consolatione philosophiae" (A filozófia vígasztalása), melyet a börtönben írt. A művet Martianus Capella prosimetrumának, a vers- és prózarészleteket váltogató De nuptiis Mercurii et philosophiae mintájára, öt könyvre osztva készítette el. A női alakban megjelenő Filozófia ki akarja vezetni a börtönben saját sorsa felett kesergő Boethiust a szenvedélyek fogságából. A mű felfogása részben neoplatonikus, részben keresztény.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi spanyol novellák
Mint ​minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architektúrában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzóereje. - (Gyergyai Albert)

Michael Ende - Momo
Momo ​története a fantázia világában játszódik, a Soha és a Sehol birodalmában, avagy a kitágított, időtlen jelenben. Nem királyfiak, tündérek és varázslók népesítik be ezt a birodalmat, helyszíne egy modern nagyváros, valahol Dél-Európában. De ha ezt a világot Momónak és barátainak a szemével látjuk, kiderül, hogy a mi korunk sem szegényebb csodákban és titkokban, mint a rég letűntek. Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. A gyerekek szenvednek leginkább ettől a fogyatkozó szeretettől és életkedvtől. Tiltakozásukat azonban senki nem hallja meg. Amikor a szükség a legnagyobb, és úgy tűnik, a világ már végképp a szürke uraké. Hora mester, az Idő titokzatos ura közbelép, de szüksége van egy embergyerek segítségére. A világ megállt, és Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segíti őt ebben, csak egy szál virág a kezében és egy teknősbéka a karjában. Csodálatos módon győznek ők hárman. Minden életidő visszatér tehát az emberekhez, akiktől azt csalással elorozták. A reménytelenül betegnek tűnő világ gyógyítható. Mese? Így is lehet nevezni, ha ezt a fogalmat úgy értjük, mint a romantikusok. Hiszen mindennapiság és álom játszanak át költői módon egymásba.De egyúttal a mai és a jövőbeli valóságunk kérdései is, amelyek sokszínű figurákban és sorsokban tükröződnek. Tehát olyasmi, mint a regény? Mondjuk hát így: meseregény.