Alex Pajor

Arthur C. Clarke - 2001 ​- Űrodisszeia
Arthur ​C. Clarke a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Ennek a műnek témájából - egy másik szerzővel együtt - először filmet írt, majd a film alapján regényt. A film is, a regény is óriási sikert aratott. Érthető okokból, mert Clarke könyve végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára. Képtelenség-e, hogy a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagait is benépesítik velünk egyenlő vagy nálunk különb lények? Képtelenség-e, hogy egy napon a csillagok közt összetalálkozunk velük? Ezt a kérdést teszi fel Clarke könyve előszavában, amely lebilincselően él egy ugyancsak általa megfogalmazott gondolattal: "A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe."

Baráth Katalin - A ​fekete zongora
A ​Monarchia egyik alföldi városkájában járunk, az 1910-es években. Dávid Veronika, az emancipált, lassan vénlánynak számító eladókisasszony saját romantikus regényét írja a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili - késsel a hátában. Zsebében egy kitépett lap, rajta a hírhedt Ady-vers, A fekete zongora. A békés kisváros élete fenekestül felfordul. Az ügybe szinte mindenki belekeveredik, a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, a zsidó kereskedő, de még az apáca is. Miközben ellátogatunk a korabeli Szegedre és Szabadkára, sőt, találkozunk magával Ady Endrével is, a hullák csak szaporodnak. Vajon Veronikának és társainak sikerül rájönni, ki lehet az agyafúrt gyilkos? És hogy mi köze a rejtélyes Ady-versnek az áldozatokhoz? És Veronika szívéhez melyik férfit sodorják közelebb az események: hűséges gyermekkori barátját vagy a nyomozni érkező, sármos, éles eszű huszártisztet? A 100 éves Nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt tisztelgő regényben mindenre fény derül.

Philip K. Dick - Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal?
Nexus ​6, másolatok, Deckard, Rachel… A nevek ismerősek. A könyv is. Philip K. Dick korszakalkotó regénye, amely alapját képezte Ridley Scott kultfilmjének, a Szárnyas fejvadásznak. A kötethez három vezető irodalomtörténész - Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. - írt kísérő szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick egyik legnagyobb hatású alkotása. „Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott először." Terry Gilliam

Stanisław Lem - Az ​emberiség egy perce
Stanisław ​Lem a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű művelője, magának a műfajnak bölcselője, történetírója orvos fiaként született 1921. szeptember 12-én. Maga is orvosnak tanul, de iskoláit csak a háború után fejezi be; a háború éveiben autószerelőként dolgozik. Művei 1946 óta jelennek meg lengyelül, s mellesleg a világ szinte valamennyi nyelvén. Lem fordulatos, érzékletesen ábrázolt környezetben játszódó tudományos-fantasztikus elbeszélései filozófiai töltetűek; szinte minden művében az emberiség nagy kérdéseit ábrázolja a mesés cselekményszövéssel tökéletes összhangban. A gondolkodó azonban néha leveti a mesélő álruháját - teszi ezt a jelen kötetben is -, s Naprendszerünk kialakulásától lehetséges jövőnkig vázolja, mutatja meg vagy tesz rá mindössze ironikus célzást, jelesül arra, hogy milyen esélyei voltak s lehetnek az emberiségnek. Lem minden írását nemes humánum, a legkülönbözőbb tudományágak területéről vett alapos tájékozottság jellemzi.

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Douglas Adams - Vendéglő ​a világ végén
"Marvin ​nem volt igazán kistermetű robot, de mégis siralmasan aprónak hatott a gigantikus fekete tankhoz képest, amely most megállt előtte. A tank végigszondázta a robotot, aztán visszahúzta az érzékelőit. Marvin meg sem moccant. - Félre az utamból, kicsi robot - morogta fenyegetően a tank. - Attól tartok - mondta Marvin -, épp avégett kellett itt maradnom, hogy az utadat álljam. A szonda ismét előbukkant, hogy újra megvizsgálja Marvint, majd gyorsan visszahúzódott. - Hogy te az utamat álld? Nekem?! - mennydörögte a tank hitetlenkedve. - Viccelsz? - De tényleg - mondta Marvin. - Na és milyen fegyvered van? - dörögte a tank. - Találd ki - felelte Marvin..."

Sławomir Mrożek - Lolo ​és más történetek
Stawomir ​Mrozek, a méltán világhírű, és immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek harmadik kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1971-1980 között született írásokat tartalmazza. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző- egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. Jóllehet e hosszabb-rövidebb történetek a szocializmus idején íródtak, mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul.

Terence McKenna - Istenek ​kenyere
Terence ​McKenna amerikai filozófus, pszichonauta, kutató és előadó érdeklődésének középpontjában az emberi tudatosság, a nyelv, a pszichedelikus szubsztanciák, az alkímia és a földönkívüli létformák vizsgálata állt. Az Istenek kenyere c. könyvében McKenna az emberi evolúció és szerhasználat történetének egy újszerű megközeleítését vázolja fel. Feltételezése szerint kb. 100.000 évvel ezelőtt az Afrikában élő embercsoportok táplálkozása kiterjedt az akkoriban lényegesen csapadékosabb Szahara területén élő hallucinogén trágyagombák (Psilocybe sp.) fogyasztására is, amely lehetővé tette a nyelvi és kognitív készségek fejlődésének robbanásszerű felgyorsulását és az emberi agy méretének jelentős megnövekedését, egyszóval szerepet játszott a modern ember, a Homo sapiens kialakulásában is. A későbbi korok és kultúrák a szerhasználatot különféle indoklások szerint támogatták avagy tiltották, ennek alapján alakult ki jelenlegi önképünk is. De vajon tudjuk-e, hogy most kik vagyunk és tudunk-e változtatni rajta? "Az Istenek kenyere egy igazi mérföldkő szeretett bátyámtól, Terence McKenna-tól, az új pszichedelikus tudatosság ikonikus szószólójától. A könyv az emberiség és a különféle pszichedelikus növények és gombák koevolúciójának unorthodox és provokatív újraértelmezését nyújtja. Az eredetileg 1993-ban publikált könyv immár magyar nyelven is elérhető a érdeklődők számára." (Dennis McKenna, 2012)

Buzz Aldrin - John Barnes - A ​csillagok fiai I-II.
A ​XXI. század elejére elkészülő nemzetközi űrállomás új lendületet ad az amerikai űrprogramnak. Soron következő célnak eleinte mindenki a Hold betelepítését tekinti, de aztán egy titokzatos rádióüzenet mindent megváltoztat. Ez az üzenet fényévek távolából érkezik, és egy idegen civilizációról ad hírt, mely nem először keres már kapcsolatot a Föld lakóival. Megkezdődnek hát egy gigantikus csillagexpedíció előkészületei, hogy az emberiség küldöttei elindulhassanak a csillagok közé, testvéreiket kutatva a végtelenben... Ez a sci-fi legszebb aranykorát idéző regény sokat tesz azért, hogy a "fantasztikus" jelző mellet ismét joggal szerepeljen a "tudományos" szó. Szerzőinek személye a garancia erre: Edwin "Buzz" Aldrin világszerte ismert űrhajós, az első sikeres Holdraszállás résztvevője, az asztronautika doktora, John Barnes pedig a technikai precizitás jellemezte "hard-sf" többszörösen díjazott művelője.

Margaret Atwood - Guvat ​és Gazella
Egy ​férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló – vagy épp most megújuló – világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta… Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét… Margaret Atwood kanadai írónő ötvennél több regény, verses- és esszékötet szerzője; műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Számos jelentős díjat nyert el, A vak bérgyilkos-ért megkapta a Booker-díjat 2000-ben. Magyarul megjelent művei: Fellélegzés (Surfacing; 1984); A vak bérgyilkos (The Blind Assassin; 2003); A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale; 2006); Pénelopeia (The Penelopiad; 2007).

Margaret Atwood - Fellélegzés
Margaret ​Atwood műve egy fiatal, huszon-egynéhány éves lány "fejlődésregényét" rajzolja meg. A lány visszamegy gyermekkora színterére, szülei házába, mely a kanadai őstermészet peremén, egy szigeten található, és eltűnt apja keresésére indul. E szimbolikus és nagyon is valóságos apakeresés során szembesül múltjával és jelenével, kitör az üres városi létből, "amerikanizálódott", gépiessé vált kapcsolataiból, és egy különös, már-már az abnormitás határát súroló élmény hatására megszabadul első házassága, abortusza nyomasztó emlékétől, hogy ily módon megtisztulva térjen újból az emberek közé. A kanadai írónő filozofikus példázata szerint a normalitáshoz való görcsös ragaszkodás betegség, és meg kell merítkezni az őrületben ahhoz, hogy épelméjűek maradhassunk.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Dr. Csernus Imre - A ​férfi
Mitől ​boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók? Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival. A hangoskönyv a szerző előadásában hallgatható meg.

Helen Davies - Kezdők ​szlovák nyelvkönyve
A ​világhírű USBORNE Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótára. Javított kiadás.

Ismeretlen szerző - Nyelv ​- kommunikáció - cselekvés
A ​szöveggyűjtemény célja, hogy a kommunikáció iránt érdeklődőket megismertesse a (nyelv)filozófiának és a különféle tapasztalati tudományoknak, így a nyelvészetnek, a pszichológiának, a szociológiának és a kultúrantropológiának azon határterületével, amely a nyelv és a társas cselekvés kapcsolatával foglalkozik. A válogatók szakítanak a nyelv és cselekvés hagyományos szembeállításával, a nyelvhasználatot az emberi tevékenység központi mozzanataként elemzik, a beszédet cselekvésként értelmezik. A hagyományos kutatásokkal ellentétben a cselekvésközpontú kutatások a verbális kommunikációt nem pusztán információ átvitelnek tekintik, hanem aktusok végrehajtásának az információ-átvitelben. Így azt hirdetik, hogy a beszédet éppúgy szabályok irányítják, mint a grammatikai struktúrák felépítését. Ez a (nyelv)filozófiában született tudományos megközelítés paradigmaváltást jelentett a kommunikáció-kutatásban.

Beregi Tamás - Pixelhősök
Mi ​köze Pac Mannek a pizzához, és miként lett a Space Invaders miatt hiánycikk Japánban a százjenes pénzérme? Hogyan hatottak a hollywoodi akciófilmek a videojátékokra, és miért gondolta azt Douglas Adams, hogy új műfaj születhet a kalandjáték és az irodalom egyesítéséből? Hány pixelből állt össze a Samantha Fox Strip Poker hősnőjének keble és léteztek-e női játéksztárok Lara Croft előtt is? Hogyan működtek a hazai játékklubok a nyolcvanas években és milyen változásokat hozott a Doom a videojáték-piacon? Kik voltak a leghíresebb Commodore 64-zeneszerzők, és meddig tartott az interaktív mozi aranykora? Igaz-e, hogy minden idők egyik leghíresebb számítógépes játékát, a The Last Ninját magyarok fejlesztették, és ha igen, vajon miért nem gazdagodtak meg belőle? A hazánkban unikumnak számító könyv olvasója a számítógépes játékok történetét járhatja végig az ötvenes évektől 2000-ig – és tovább. A mintegy ezer játékot felsorakoztató könyvből megismerhetjük a játékműfajok kialakulását, a leghíresebb játékfejlesztőket, játékcégeket: a játékőrült éppúgy megtalálja itt, amit keres, mint a nosztalgiázni vágyó vagy a laikus, akit a videojátékok kultúrája érdekel. Az enciklopédikus és olvasmányos könyvet a magyar játéktörténelem emblematikus alakjaival készített interjúk egészítik ki, az ajándék DVD segítségével pedig otthon is bárki kipróbálhatja a komputerjátékok aranykorának több száz kultikus játékát. Az első számítógépes játék, a Spacewar! majdnem fél évszázada született az amerikai MIT kutatóintézet egyik hűtőszekrény méretű komputerén. A játékokat eleinte csak egy szűk informatikai elit ismerte, de a hetvenes években már az otthonokba is eljutott az új szórakozási forma. A videojátékok hőskorát egy csodálatosan termékeny aranykor követte, amelyet változatos stílusok jellemeztek, és olyan gépek, mint a ZX Spectrum, a C64, vagy az Amiga. A számítógépes játékok ma már a hollywoodi filmek méltó vetélytársai, a szórakoztatóipar fontos motorjai, sajátos művészeti kifejezési formákkal. A tudományos-ismeretterjesztő könyv az első pixelhősök megszületésétől kezdődően elemzi a játékok fejlődését a modern 3D-s virtuális világok kialakulásáig.

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Günter Grass - A ​Patkánynő
A ​regény lapjain a névtelen elbeszélő és egy nőnemű patkány folytat párbeszédet a világot elpusztító atomrobbanás után, felidézve a katasztrófához vezető utat, a patkányok figyelmeztető megjelenését, és sok meghitt ismerős sorsát: így lép fel az immár hatvanéves Oskar Matzerath, a médiacsászár, aki a hamelni patkányfogóról forgat filmet, és akit meghívnak Gdańskba, 107 éves nagyanyja, a kasub Anna Koljaicek születésnapjára. Szerepet kap Malskat is, a gótikus freskók hamisítója, feltűnnek a Grimm testvérek, akik mint a Szövetségi Köztársaság kormánytagjai a Németországban élő török nők helyzetéről készítenek tanulmányt, a Keleti-tenger romló vízminőségét pedig öt hajókázó hölgy figyeli, akik egyúttal az elsüllyedt legendás Vinetá-t is keresik. A bőséggel áradó mese mégsem feledteti az alapkérdést: vajon az elbeszélő csak álmodta-e az emberiséget túlélő Patkánynőt, netán a Patkánynő álmodta csupán a saját bolygóját könnyelműen elpusztító Embert?

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​gyermek Heathcliffet a skót felföld lápos vidékén találják. Mr. Earnshaw szíve megegesik az elhagyott fiún, és hazaviszi házába, ahol lányával, Cathyvel és fiával, Hindleyvel él együtt. Heathcliff az évek múltával beleszeret Cathybe. Ám a féltékeny Hindley mindenáron tönkre akarja tenni, ezért azon a napon, amikor Mr. Earnshaw meghal, az istállóba száműzi Heathcliffet. Nem sokkal később Cathy is elhagyja a házat, feleségül megy a szomszéd birtokos fiához, Edgar Lintonhoz. Heathcliff pedig szépen, lassan kiterveli rettenetes bosszúját... Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor megírta a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és szelídség furcsa szövedéke ez a történet, egy romantikus írói lélek vallomása a szenvedélyes szerelemről.

Szergej Jeszenyin - Szergej ​Jeszenyin versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paulinyi Tamás - Bólébál
Paulinyi ​Tamás önéletrajzi ihletésű kisregényének erejét a tragikomikus élethelyzetek panaszos-beletörődős, sírós-nevettetős bemutatása adja. A kisgyermekből felnőtté érő főszereplő sorsa szinte tipikus. Hogyan válnak el a szülők, és marad mégis egy lakásban a család, hogyan tiltja el a fiút az anya az apától, hogyan válik az anya alkoholistává, hogyan próbálja a fiú menteni a veszekedéseket, verekedéseket, s mindezt titkolni a külvilág elől. A bizarr fordulatok közepette nagyobb, közös múltunk is megelevenedik, így politizálásmentesen, mégis ismerős realizmussal élhetjük át a hatvanas-hetvenes évek korszakának sajátos hangulatát. Ahogy a kisfiú felnő, a könyv hangneme is megváltozik: gyorsul és tömörödik a szerkezet, a beletörődést egyfajta felülemelkedés váltja fel, és az események eldurvulásával párhuzamosan egyfajta látásbeli tisztulást érzékelhetünk. A Bólébál katartikus élményt ad, hitet tanít a reménytelenségben és a céltalanságban, hitet abban, hogy minden túlélhető és megszerethető. A kötetet a kiadó Popper Péter író, pszichológus utószavával adja közre.

Joseph Heller - Záróra
Joseph ​Hellert A 22-es csapdája indította el a világhír útján, 1961-ben. Most pályája végén súlyos betegségből lábadozva "hattyúdalában", harminchárom év múltán visszatér a szállóigévé vált című alapkönyv szereplőihez: mi történik velük, mi maradt belőlük mára - az öregkori depresszióban szenvedő, de így is csillapíthatatlanul életvidám és dévaj Yossarianból, az egymást kiegészítő két jó barátból, a nyápic entellektüel Sammy Singerből és a robusztus üzletember Lew Rainowitzból, a gyanús üzelmeit egyre magasabb körökben és nagyobb mértékben űző Milo Minderbinderből és a szerencsétlen Tappman lelkészből, akinek sajátságos urológiai problémája - hogy tudniillik engedély nélkül nehézvizet pisil - átvezet a regény szürrealisztikus szatírává bomló, négy cselekményszálból sodort jelen idejű vonulatába, amelyben a század- és ezredvégi Amerika hatalmi berendezkedésének fekete humorban pácolt lidérces torzképe mered ránk. A Záróra többértelmű cím: zárórája és összefoglalása a könyv Heller egész írói munkásságának, fő témáinak, stiláris és szerkesztési módszereinek, zárórája természetesen a szereplők életének: végül pedig zárórája az "amerikai évszázadnak" amelyet Heller mindig is kételkedve és kritikusan szemlélt. Különösen ötvöződik benne az öregség melankóliája, a felháborodás és a nekivadult humor. Pokolian mulatságos, egyszersmind mélyen megindító olvasmány.

Joseph Heller - Isten ​tudja
Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője - és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája... akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura - és elégedetlen, frusztrált 20. századi ember. Múlt és jövő fölé emelkedve kritikus szemmel tekint szét nemcsak a mai Izraelben és Amerikában, hanem Michelangelo és Donatello háza táján, sőt Közép-Európában is, megjegyzéseket téve a bugyidivattól kezdve mindenre. Dávid roppant monológja dicshimnusz és szatíra a zsidók népéről, az előidőkről, amikor még belátható közelségben volt a Teremtés, de az abszolút hatalom már cinikussá tette az első nagy uralkodót, akinek legszívfájdítóbb gondja, hogy utódai közül a legtehetségesebbet kell megöletnie, hiába szereti azt a legjobban, és hogy régi, megbocsáthatatlan bűnének kiváltója, Bethsabé, hiába szereti őt a legjobban, folytonos kárpálással teszi kisszerűvé, amit ő ingatagságában is nagyformátumúnak akar látni - a világot, amit fölépített. Az Istennel perlekedő, szép ifjúkorát sirató vénséges vén Dávid király története ugyanakkor mélységesen megható, katartikus, keserűen bölcs mű minden korok és emberfajták közös etikai problémájáról. Költői erejű, lenyűgöző alkotás. Nemhiába üdvözölte Mordecai Richler, a nálunk is ismert kanadai író a következő szavakkal: "Minden okunk megvan a vastapsra. A hihetetlenül tehetséges Joseph Heller ismét rekordteljesítménnyel állt elő."

Ismeretlen szerző - Izzó ​króm
A ​közeljövő világába, a nagyvárosi neondzsungelek poklából széthulló űrállomások folyosóin át a képzelet végső határáig repíti olvasóját ez a kötet, melyet - nem minden alap nélkül - a modern SF irányzatteremtő alkotásának tartanak. A Gibson és társai teremtette univerzum mit sem veszített vonzerejéből keletkezése óta; ma, az új század hajnalán aktuálisabb és izgalmasabb, mint valaha - talán mert e csupa króm alig-jövőben saját jelenünkre ismerhetünk...

Walter M. Miller Jr. - Hozsánna ​néked, Leibowitz!
A ​Leibowitz-rend apátságában a Memorabíliákat gyűjtik, a Tűzözön előtti civilizáció becses írott emlékeit. Nem veszélytelen hivatás ez, hiszen a tudományellenes közhangulat épp a tudományt, a kultúrát okolja az új nyomorúságért. A szerzet a kőkorszaki körülmények között is jó munkát végez. A nemzedékről nemzedékre átmenekített és megőrzött források révén az emberiség újra megalkotja az első izzólámpát, az első gőzgépet, majd természetesen az első atommáglyát. És 1200 évvel a Tűzözön után végre ismét elhárulnak a technikai akadályai az újabb Tűzözönnek.

Jim Crace - Halottnak ​lenni
Jim ​Crace sajátos hangvételű regénye témaválasztását és témakezelését tekintve is rendkívüli könyv. Élet és halát szoros összefonódásáról, egymást fedéséről szól, de szól a szeretet halhatatlanságáról, fiatalságról és öregségről, választási lehetőségekről és végzetről, házasságról és promiszkuitásról. A hátteret az erőteljes színekkel megfestett természet, egy elhagyatott és vad tengerpart adja. Itt szerelmeskedik először a regény két főszereplője, Joseph és Celice, a két zoológus, majd ide térnek vissza harminc év múlva, középkorúan, hogy a házasság mindennapjai után utoljára felidézzék a múltat, mielőtt a partot luxusvillákkal építik be. Itt gyilkolja meg őket valaki, egy névtelen, de nagyon is valóságosan ábrázolt gyilkos, a szendvicseikért, aprójukért, ruhájukért. Itt fekszenek hat napon át, míg lányuk be nem jelenti eltűnésüket, és a rendőrség meg nem találja őket. Életük és haláluk ezen a vad tájon olyan, mint egy szimfónia: halálra élet felel, és fordítva, bomló testre ifjúság, egy szerelem születésére, évtizedeken át megőrzött szeretetre/szerelemre lappangó bűntudat. Minden iszonyatossága - a gyilkosság és a bomlás felkavaró leírása - ellenére is életigenlés árad belőle, szeretet az élet és megértő elfogadás a halál, mint az élet velejárója iránt. Crace nem mindennapi tehetség; még a szörnyűséget is költőivé tudja varázsolni. Katartikus élmény.

Louann Brizendine - A ​férfi agy
Miért ​képtelen a legtöbb kisfiú akár csak egy percre is nyugton maradni? Miért változik meg a sok fiú személyisége olyan drasztikusan a pubertás időszaka alatt, és miért válnak ingerlékennyé a tinédzserkorban? Hogyan hoz létre kötődést a játék és a fizikai érintés az apa és a gyermeke között? A hihetetlen sikerű A női agy izgalmas folytatásában a Harvard neurobiológia és pszichiátria professzora, Louann Brizendine a férfi agy különböző életciklusaival ismerteti meg az olvasót. Életszerű példái és személyes élményei a tudományos értekezést egy mindenki számára érthető és átélhető kalanddá változtatják. Közérthető magyarázatai a nemek közti különbségekről az agresszió levezetésében, a térbeli tájékozódásban vagy az arckifejezések értelmezésében sokat segíthetnek a fiús szülőknek vagy a pszichológusoknak, és az első könyv rajongóinak a tetszését is minden bizonnyal elnyerik majd.