fcz_mo

Jean-Paul Sartre - Főbelövendők ​klubja
Jean-Paul ​Sartre kétségtelenül a XX. század második felének legnagyobb hatású íróinak egyike. Köztudottan ő az egzisztencialista filozófia megálmodója, s hogy gondolatainak teret adjon, gyakran nyúlt a filozófiai értekezés, a regény, sőt a dráma műfajához. Egyik ilyen szatirikus hangvételű színdarabja az 1956-ban íródott Főbelövendők Klubja (Nekrassov). A mély filozófiai mondanivaló, a kacagtatóan könnyed jellem- és helyzetkomikum, valamint a kor aktuálpolitikájának mesteri ötvözete ez, amelyet egy önző és könyörtelen világ jellegzetes karakterei mutatnak meg nekünk. A hatóság elől menekülő hírhedt szélhámost, Georges de Valerát, egy kiégett, állásáért küzdő újságíró, Sibilot révén, sorsa a sajtómédia világának kellős közepébe sodorja. Az épp eltűnt szovjet belügyminiszter (Nyekraszov) személyiségét magára öltve, biztosnak tűnő menedéket talál a nyilvánosság előtt, ráadásul jól tudja, ez a színjáték nem csak neki kifizetődő. Jules Palotin-ben, az Esti Párizs enyhén nárcisztikus, fölfelé nyelvvel, lefelé talppal dolgozó főszerkesztőjében kellően hiú és elvakult szövetségesre talál, s kényszerű szimbiózisuk révén Valera népszerűsége az egekbe tör. A gyarlóság elszakíthatatlan zsinórjaival politikusok, tőkések, arisztokraták tömegeit rángatja marionettfiguraként, s gyakorlott szemfényvesztő lévén, könnyedén megtalálja ellenségei gyenge pontját. Valera csupán egyetlen dologgal nem számol, s ez a lelkiismeret. Egyfelől a kezdettől fogva gyötrődő Sibilot-é, másfelől saját, mélyen alvó lelkiismerete, melynek élesztgetésén Sibilot fiatal, csinos, ám kommunista-szimpatizáns lánya, Veronika fáradozik. Az ál-Nyekraszov kénytelen szembesülni vele: az ő csuklóit is zsinórok kötik; a játékosról kiderül, maga is játék, önnön kitalált hamis világának eleven játéka. Kétségbeesetten próbál kitörni, s újra Valera lenni, még ha ez az őt hajszoló Goblet felügyelő bilincseit is jelenti, ám ez már korántsem olyan egyszerű, mint az elsőre látszott. A tétek megtétettek, s már pörögnek a kockák…

Gobbi Hilda - Közben...
Gobbi ​Hilda alakja Blaha Lujza, Jászai Mari és Bajor Gizi neve mellett került be a halhatatlanok sorába, a magyar színjátszás történetébe. _"Minden este megfaragni egy szobrot, szakmai alázattal, érzelmekkel, tudással, mesterséggel, kreativitással"_ - vallotta szakmájáról. Végtelenül őszinte és kendőzetlen önéletírásában születésétől, 1913-tól pózok nélkül láthatjuk a színészt, a szerzőt, de legfőképpen az embert. Játékával pedig éppen a színpadi maszkok remekművét alkotta meg, a maskarák és álarcok rejtekében jutott el a szerep lélektani lényegéhez és varázsolta élővé azt. Karaktere nemcsak Mirígy és Szabó néni ikonikus szerepével vonul be a színháztörténetbe, hanem mint a színésztársadalom közösségének szervezője is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Horváth Árpád kollégium, a Jászai mari és az Ódry Árpád színészotthon. fanatikus, eltökélt és fáradhatatlan színházcsináló volt, aki az időt évadokban mérte. Az egyik róla megjelent kritikusi vélemény elolvasása után a következőket írta: _"Másnap azt hittem, hogy mindenki fölismer az utcán. S azt éreztem, igen sokat kell még tanulnom, hogy ne csak a Gobbi nevet, de a Hildát is megtanulják."_

Tankred Dorst - Merlin ​avagy a puszta ország
A ​dráma előjátékában egy óriásnő fiaként megszületik Merlin, a kelta mondavilág démona és varázslója. Furcsa figura elevenedik meg a színpadon: szemüveges, szakállas, és első dolga, hogy leül újságot olvasni, ami egy kelta varázslótól merőben szokatlan cselekedet. De épp ilyen szokatlan az egész dráma, mert írója, a nálunk is ismert és sikeres szerző, Tankred Dorst, egészen új szemszögből, rendkívül eredeti módon dolgozza fel az Artus-mondakört és a Kerekasztal lovagjainak történetét. Szórakoztató, mulatságos, de mégis elgondolkodtató "történelmi show"-t írt Európa múltjáról, jelenéről és szerinte nem sok jóval kecsegtető jövőjéről. Az eredetileg nyolcórás előadásban színpadra szánt dráma olvasva is lenyűgöző, mert szerzője rátalált az igazán nagy művek útjára: mer mesélni, bölcsen és kicsit szomorúan, meri szabadjára engedni az érzelmeket, de azért soha nem feledkezik meg az iróniáról, és mer tanítani történelemszemléletre, erkölcsre, gondolkodásra.

Ismeretlen szerző - Tájkép ​lovakkal
A ​hatvanas évek végén jelent meg Magyarországon az első belga-francia költői antológia, és azóta valóságos forradalom zajlott le a francia anyanyelvű belga költészetben. Felnőtt, illetve megszólalt (hiszen van köztük életének ötödik évtizedében induló költő is) egy olyan költőraj, amely a franciaországi francia költészet addig szinte kötelező normáitól és hagyományaitól elrugaszkodva a maga "belga hangján" szólalt meg, egyszersmind hirtelen behozva azt a lépéshátrányt is, amivel az eszményített példakép túlzott tisztelete járhat. A modern belga költői törekvések élgárdájából tizenöt portrét rajzol fel Tímár György, a kötet válogatója és fordítója, egyéniségüket sokoldalúan jellemző bőséges versanyaggal.

Susan Sontag - Egyidőben
"Minden ​érdekelte. Ha egy szóval kellene megidéznem, azt mondanám: mohóság" - írja Susan Sontagról - egy évvel a halála után - fia, David Rieff. S azt is írja: "Tudom, hogy különös súlyt ad ennek a könyvének az az tény, hogy az utolsó." Susan Sontag 2004-ben hunyt el, s ez a kötete, melyen utolsó éveiben aktívan dolgozott, korántsem valamiféle összegzés, hanem egy olyan, valóban bámulatosan mohó olvasó és gondolkodó könyve, aki még mindig érzéki gyönyörűséggel fedez fel méltatlanul elfeledett írókat önmaga és mások számára - s lelkesen, sőt harciasan igyekszik meggyőzni minket, hogy olvasnunk kell őket (mert a XX. század legnagyobbjai közé tartoznak): Victor Serge-t, Leonyid Cipkint, Anna Bantit, Halldór Laxnesst. És egyben egy olyan bátor gondolkodó könyve, aki a politika kérdéseiben is hallatja a szavát, és 2001. szeptember 11. után az elsők között meri bírálni a Bush-adminisztrációt, és óriási felzúdulást kelt, amikor azt írja például: "Ami a bátorság (önmagában morálisan semleges) erényét illeti: sok mindent lehet mondani a keddi mészárlás elkövetőire, de azt, hogy gyávák voltak, semmiképp." S bizonyos értelemben mégiscsak összegzés ez a könyv, jóllehet maga Sontag nyilván nem annak szánta (hiszen a rák utolsó rohama előtt is tele volt tervekkel): egy-egy esszében tömören összefoglalja azt, amit az őt egész életében izgató kérdésekről - az irodalomról és a fordításról, a szavak erejéről, a történetmondásról, a szépség természetéről, a szépség és az erkölcs viszonyáról vagy épp a fényképezéről - gondolt.

Per Olov Enquist - A ​földigiliszták életéből
A ​könyv szereplői: Andersen, a nagy dán meseíró és a Heiberg házaspár, a korabeli dán színház vezető személyiségei. A szerzőt itt a kétnyelvűség problémája izgatja. Az egyik nyelv a hivatalos,a kulturált, a mesterkélt - a másik a természetes, a közvetlen, a durva. A két nyelv két világot tükröz. A két főszereplő - Heibergné, a híres színésznő és Andersen, a remekműveit mellékesnek tekintő, drámaírói babérokra vágyó író - egyszerre két nyelvben él, két világban is tehát. Az egyikbe beleszülettek, a másikba fölkapaszkodtak. Heibergné a karrierért az életét adta cserébe: halottnak érzi magát. Akárcsak Phaidra. Váratlan indulatok szakadnak föl itt is, ha nem is oly rombolóan, de épp elég intenzitással ahhoz, hogy a látszólagos polgári idillből feszült kamaradráma kerekedjék.

Ismeretlen szerző - Adriai ​tengernek múzsája
Népköltés ___A ​leányka átka ___A kis bárka kifutott ___Hollók jelentik Petar Danicsity halálát ___A tengerparti lány ___A lány és a három gálya ___A furfangos Magdaléna ___A tengerész szerelme ___Hej tenger, mély tenger ___Iván herceg bánata ___A vad sólyommadár ___Szép Vida ___A spliti lány és Mamulity Omér ___Halászdal ___A tengerben áll egy nagy hegy ___A hal és a lány ___Mara koszorúja ___Minden örök mozgásban van Marko Marulic (1450-1524) - A tenger kettéválik ___Reggel a nap felkel Dzore Drzic (1461-1501) - Ó, szerencsés idő Mavro Vetranovic Cavcic (1482-1576) - Versike poéták segítségére ___Az én hajóm ___Az német lancknehtek, trompétások és fuvolások ___A kemény tél Hanibal Lucic (1485-1553) - Táncdal ___Nincs más tündér a világon ___Mikor arany hajad... Petar Hektorovic (1487-1572) - A költő menekülése Itáliába - Részlet ___Részlet a "Halászat"-ból Nikola Niksa Rnajina (1494-1582) - Ismeretlen dubrovniki költő a 16. századból ___Vágyakozás Ismeretlen költő 1507 körül - Elbúcsúzom Miksa Pelegrinovic (1500-1562) - Volt négy fiam ___Első szerencse Marin Drzic (1508 körül - 1567) - Jaj, szerelem lángja rontja életemet! Maroje Mazibradic (1519-25 közt - 1591) - Bosszulj meg, szerelem Antun Sasin - Részlet a "Tengerészélet"-ből Marin Kristicevic (?-1531) - A kedves várakozó lány levele Stonba Dinko Ranjina (1536-1607) - Valakinek, aki semmit sem tesz, de a másét ócsárolja ___Ne számláld a csókokat Juraj Barakovic (1548-1620) - Zadar városáról Paskoje Primovic (1565 körül - 1619) - Semmi sincsen maradandó Ivan Tomko Mrnavic (1580-1637) Rab városa Ivan Gundulic (1589-1638) - Dubravka, harmadik felvonás, kilencedik fejezet Vladislav Mencetic (1600 körül - 1666) - Szláv harsona Djan Dzora Palmotic (1606-1657) - Kevélykedik a vad tenger ___A tenger ___Dubrovnikhoz Zrínyi Miklós (1620-1664) - Arianna sírása Petar Zrinski (Zrínyi Péter) (1621-1672) - Plac Arijane ___Adriai tengernek Syrenája, Ajánlás Petar Kanavelovic (1637-1719) - A vihar Vlaho Skvadrovic (1643-1691) - Ez a sziget régesrégtől Fran Krsto Frankopan (1643-1671) - Szíve bánkódik, hogy a tündért nem látja Ignjat Djurdjevic (1675-1737) - Az apácákhoz Antun Kanizlic (1699-1777) - Fújjatok, szelek... Andrija Kacic-Miosic (1704-1760) - A csata ___Ének a kasteli vitézekről Petar Petrovic Njegos (1813-1851) - A tenger Luka Botic (1830-1863) - Az Adriai tenger Simon Gregorcic (1844-1906) - A parton Franjo Ciraki (1847-1912) - Ó, kéklő tenger, te Adria tengere... Hugo Badalic (1851-1900) - Sejtelmek Djuro Arnold (1854-1941) - Tengerparti dalocskák Anton Askerc (1856-1912) - Ó, tenger Ivo Vojnovic (1857-1929) - Prelúdium) Fran Vladimir Mazuranic (1859-1928) - Mire gondoltam, fuldokolva? Velimir Dezelic (1864-1914) - Az Adriai tengerhez Strahimir Silvije Kranjcevic (1865-1908) - A bujdosó elégiája Ante Tresic-Pavicic (1867-1949) - A sirály Ante Petravic (1874-1941) - Éjszakai fantázia Jovan Ducic (1871-1943) - Dél ___A dubrovniki követ ___Dubrovniki karnevál ___A tengerparton ___Dalmácia ___Esti dal Svetislav Stefanovic (1874-1944) - A tenger látomása Dragutin Domjanic (1875-1933) - Nyári dél Milan Begovic (1876-1948) - A tenger síkját déli szél becézte Vladimir Nazor (1876-1949) - A belső tenger ___A gályarab éneke ___A sirály Dragutin Kette (1876-1899) - Adria Vladimir Vidric (1878-1909) - Rabszolgák Oton Zupancic (1878-1949) - A kvarnerói öbölnél Marin Bego (1878-1960) - Sibenik Alojzij Gradnik (1882-1967) - Olajfa-ligetek Mirko Korolija (1886-1934) - A tenger Sibe MIlicic (1886-1945) - Nyárdélután Fran Galovic (1887-1914) - Este a tengeren ___Childe Harold Nikola Polic (1890-1960) - Dél Vladimir Cerina (1891-1932) - A vén hajó Tin Ujevic (1891-1955) - A gyöngyök elsüllyesztésének szertartása ___Búcsúzás Danko Andjelinovic (1891-1963) - Halászok Milos Crnjanski (1893) - Az Adriához Miroslav Krleza (1893) - Alkonyati szélcsend ___Kikötői kocsma Antun Branko Simic (1898-1925) - Szerelem Ante Cettineo (1898-1956) Szivárvány Mate Balota (1898-1963) - Kikelet Desanka Maksimovic (1898) - A tengerparton Rade Drainac (1899-1943) - Utazás Gustav Krklec (1899) - A halandó és a tenger ___A hullám ___A habok lánya Vjekoslav Majer (1900) - A nappal ébredése Vlado Vlaisavljevic (1900-1943) - A tenger álma ___Temetés a tengeren Luka Petrovic (1900-1948) - A száműzött Zlatko Gorjan (1901) - A messzesé édeskeserű illatától lelkesülten Dobrisa Cesaric (1902) - Megint a tengerre ___Elhagyott kikötő Djuro Sudeta (1903-1927) - Hadd zúgjanak a vad szelek Frano Alfirevic (1903-1956) - Dalmácia Drago Gervais (1904-1957) - Bácsikák Dragutin Tadijanovic (1905) - A hozzád szálló gondolat ___Szerelmes férfi áll a tenger mellett ___Holdfény a tengeren ___Álmot szőnek az öreg olajfák Srecko Diana (1906) - Déli szél Drago Ivanisevic (1907) - A tenger ___Hvar ___A tengerről úgy szólok, mint önmagamról ___Pánik a tájképben ___Nosztalgia Petar Segedin (1909) - Cavtat Janko Djonovic (1909) - Kihalt város Olinko Delorko (1910) - Naranccsal megrakott hajó ___Játszik a tenger Marin Francievic (1911) - Kihúnyó nyár ___Halászok ___Reggel a kikötőben ___Halcsapat Grigor Vitez (1911-1966) - A tenger Augustin Stipcevic (1912) - Gyökerek a homokban ___Estefelé Oto Solc (1913) - Fenyők halk zúgása ___Perem Mak Dizdar (1917-1971) Az ötödik tanú vallomása Jure Franicevic-Plocar (1918) - Mélységek és árbocok Jure Kastelan (1919) - A tenger és a halál ___A podgorai tengerészek ___Az elvarázsolt tenger Ljubo Puvasic (1919) - Tente, tente... Djuro Snajder (1919) - Feljegyzések a bokai matrózlázadásról (1918) Zivko Jelicic (1920) - Hej, csapkodjál, komor tenger Vesna Parun (1922) - A folyó és a tenger ___A tenger, akár a halál előtt, nincsen titkom ___Álomba merült ifjú Nikola Milicevic (1922) - A szél beszél tán hozzám? Slavko Milicevic (1922) - Szólott a tenger ___Ének az igazi tengerészről ___Az elátkozott parton Josip Pupacic (1928-1971) - A hajó kikötésekor ___Egy másik tenger ___A tenger Giacomo Scotti (1928) - A tenger nyugodtan mosolyog ___Kopár kövek, nap és a tenger Milivoj Slavicek (1929) - Óceánok Slobodan Novak (1929) - Éjszaka ___Visszatértem ___Az agavé, a nap és a szikla Miroslav S. Madjer (1929) - A meglátott tenger Vlatko Pavletic (1930) - Tengeri szél ___Az emberek és a tenger Vlado Gotovac (1930) - Ringatózik a fejünk Zlatko Tomicic (1930) - A tenger hatalma ___Galateia teste ___A sötét tenger fölött Irean Vrkljan (1930) - Déli szél ___Miként a tenger Ivan Slamnig (1930) - Barbara Dubravko Ivancan (1931) - A tenger ___Dagály ___A hal Krsto Spoljar (1931) - A tenger arca Nada Iveljic (1931) - Mind a fecske a tenger fölött ___Puszta kezem követtem ___Nem azok a tengerig - azok a tengerben Marijan Grakalic (1931) - Bűvös igék Medulinról Sreten Perovic (1932) - Látogatás a tengerhez Vesna Krmpotic (1932) - Elválás ___Fényűzés Josip Tomin (1932) - Déli szél Antun Soljan (1932) - Nyomorékok ___Ülök az étteremben, befejeztem az ebédet ___Visszfények ___A tengerész Milika Pavlovic (1934) - Délután a tengeren Bosko Pusonjic (1934) - Zarándoklás egy olajfához Barban (Ide gyertek gyónni!) ___(Sveti Stefan) Pavle Djonovic (1934) - Tavasszal felmostam ___Árbocok Dalibor Cvitan (1934) - Az utolsó fürdőző Tomislav Sabljak (1934) - Halászat régi képről Marija Cudina (1937) - Sirályok Dubravko Horvatic (1939) - Lecsillapít ez a tenger ___Ó, bátor, bősz tengerjárók ___Már évek óta hajózunk a sík tengeren Ante Stamac (1939) - Éjjel a szigeten ___Gőzhajóval Molat felé Igor Zidic (1939) - Tenger a borospincében ___A másik fény Goran Babic (1944) - A hajózásra termett ember Zvonko Makovic (1947) - Sziget Csuka Zoltán - Vallomás egy antológia születéséről

Károlyi Amy - Vonzások ​és viszonzások
Károlyi ​Amy műfordításkötete - mint minden őszinte élménből, belső igényből fakadó alkotás - tulajdonképpen szubjektív vallomás; vallomás azokról a titkos áramlatokról, amelyek a költőket korokon és nemzedékeken túl összekötik, s amelyeknek szüntelen és bonyolult összefonódásából táplálkozik a világirodalom. Gazdag és sok tekintetben meglepő könyv született így, amely szemelvényeket ad az ősi viking, ír, kelta, német mondavilágból, a grúz, francia, olasz népművészetről éppúgy, mint az angol barokk lírából, a perzsa, latin és régi kínai vagy a legmodernebb amerikai költészetből. Az orosz, az ukrán, a lengyel, a bolgár, román, cseh, szlovák, horvát, szlovén irodalom felvillantásával pedig a költőnő fontos és időszerű feladatot vállal, hozzásegít Kelet-Európa népei közös történelmi és költői múltjának teljesebb megismeréséhez. A mű alapgondolatát talán leginkább egy Babits-idézet fejezi ki: "Minden emberi élet és világkép egy-egy lehetséges állásfoglalás a világgal szemben, amelybe kivetett bennünket valamely ismeretlen erő, Robinson új meg új körülnézése a szigeten."

Gergely Ágnes - Lélekvesztő
Ha ​verset írni annyi, mint várost alapítani, verset fordítani talán olyasféle, mint hajókkal megrakni a város kikötőjét. A hajó is lakhely. Van ország, ahol part menti dzsunkákban, halászbárkákban laknak a hontalanok. Van idő, amikor két ország között, a tengerszorosban egy motorcsónak jelenti az életet. A fordítás is kapaszkodó. Fordítani annyi, mint szilárdan ráépülni a menekülés nyomdokvizére. Ebbe a gyűjteménybe brit, észak-amerikai és afrikai versek kerültek. Többségük az angol-szász-kelta, töredékük a francia kultúra vonzásköréből. A fordító súlyt helyezett rá, hogy - különféle alakzatokról, de azonos értékekről lévén szó - ne találomra vagy pusztán megrendelésre egybehalmozott, széttartó építőanyagokat tegyen közszemlére, hanem, mint mesterei, építményt, amely megtiszteli az olvasót azzal, hogy jó néhány darabja itt látható először, s minden egyes darabja igyekszik illeszkedni a többihez. Chaucer száműzött hősnője egy hajóroncson vészkikötőért fohászkodik. Megannyi más költő tengeri, szárazföldi vándora, szobasarkutazója visszhangozza itt fohászát. Visszhang az a fordítói szándék is, hogy minden költő ott kössön ki, ahol akar. Az Észak-Amerikából Angliába települt T. S. Eliot és Sylvia Plath így lett a gyűjteményben brit költő, s a Rhodesiából Észak-Amerikába kényszerített Dennis Brutus így marad meg afrikainak. A szárazföld mélyét néhány népköltési darab őrzi. A part még idelátszik. Az utas visszanéz és sóhajt. Tulajdonképpen hálás. Távolodik, de város van a lába alatt: több rétegű jelentésének félelmes biztonságával egyetlen pallónyi lélekvesztő. Gergely Ágnes

Ismeretlen szerző - Mai ​magyar költők antológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Judit Ágnes - A ​Halál milongát táncol
Tangófesztivál ​készülődik Buenos Airesben. Az idei minden eddiginél nagyobb szabású lesz. Jön a világhíres mesternő, aki repülni tud; a 132 éves Lucía, aki úgy dönt, hogy nem hajlandó meghalni; a selyemfiúként is foglalkoztatott taxitáncos; Grace, a gazdag tangóturista, aki egy igazi macsót akar magának; idegenvezetője, az Európából menekült, körözés alatt álló, többrendbeli csalással vádolt, megszállott fotós, Gregorio és a többiek. Hogy azután megkezdődjék a fesztivál, és különös dolgok történjenek: egy kisfiú csodákat tesz a metrón, elered az eső, és megnyílik egy sír; itt a világ vége... Kiss Judit Ágnes, a népszerű költőnő ezúttal regénnyel jelentkezik. A versek valóságot és képzeletet társító, tüneményes szerepjátékai után nagyszerűen kiérlelt, polifón prózával. A részleteket illetően a végletekig hiteles, mégis álomszerű világában sok szálon futó történetek párhuzamosai egyre fokozódó feszültség közepette futnak valamiféle találkozás és megoldás: a félelmes, de talán reményt is keltő végkifejlet felé.

Jean-Paul Sartre - Az ​Ego transzcendenciája
_Az ​Ego transzcendenciája_, J.-P. Sartre (1905-1980) első filozófiai értekezése, 1934-ben íródott. Szándéka szerint szigorúan tudományos mű, amely a husserli fenomenológia sajátos interpretációja révén az _Én_ és a _Tudat_ kapcsolatát azzal a merész célkitűzéssel vizsgálja, hogy megszabadítsa a filozófiát a szolipszizmus idegesítő veszélyétől. Noha a tanulmány leginkább vitatható részét, a pszichoanalízis bírálatát később a szerző revideálta, az írás ma is a leggyakrabban idézett Sartre-művek közé tartozik: nemcsak filozófusok, de pszichológusok és pszichiáterek is előszeretettel hivatkoznak rá. A francia filozófus _opus magnum_ában, _A Lét és a Semmi_ben e tanulmány következtetéseiből indul ki, és az itt vázolt Én-koncepciót mélyíti el - _Az Ego transzcendenciája_ tehát bátran tekinthető a sartre-i filozófia egyik par exellence alapművének, mely aktuális és izgalmas problémákat kínál a szellemi kalandokra elszánt olvasók számára.

Morten A. Strøksnes - Tengerkönyv
Két ​elszánt férfi, egy gumicsónak, és egy legendás mélytengeri fenevad, melynek elejtésére a két barát szövetkezik. A norvég riporter, Morten A. Stroknes ebből az egyszerű helyzetből bontja ki sodró lendületű, lenyűgöző portréját az óceánról, amelyben költészet és tudomány, ökológia és mitológia, a történelmi távlatok és a szórakoztató magántörténetek éppúgy megférnek egymás mellett, ahogy a tenger mélyén a gigantikus bálnák a mikroszkopikus planktonokkal. Hőseink egyetlen vágya, hogy hagyományos, kézműves módszerekkel kifogjanak egy grönlandi cápát, mely óriási méreteivel, mérgező húsával és kegyetlen életmódjával bármelyik horrorfilm főszereplője lehetne; kalandjaik és kutatásaik során azonban nemcsak a tengeri viharok haragját és az esőáztatta északi szigetek végtelen melankóliáját ismerik meg, de az óceán mélyén nyüzsgő élet kápráztató sokféleségét és a küldetésük helyszínéül szolgáló Lofoten-szigetcsoport lélegzetelállító szépségét is. Morten A. Stroknes 1965-ben született a Norvégia legészakibb részén fekvő Kirkenesben. Történész, újságíró, fotográfus és író, aki szinte az összes fontosabb norvég napilap és magazin hasábjain publikált már. Riportkönyveiben írt a Szentföldön tett utazásairól éppúgy, mint Észak-Norvégia sajátosságairól, a tequiláról, és egy rejtélyes kongói gyilkossági esetről is. A világsikert kilencedik önálló kötete, a Tengerkönyv hozta el számára, amely megjelenése óta számos díjat nyert el, és több, mint húsz nyelvre lefordították.

John Banville - A ​tenger
Max ​Morden művészettörténész hosszú évtizedek után nem csak az őt ért veszteség és gyász elől menekülve tér vissza a tengerparti kis ír faluba, ahol gyermekként töltött egy szünidőt, de úgy érzi, itt az ideje a régi, egész jövőjét meghatározó tragédiával való szembenézésnek is. Azon a nyáron a különcnek számító Grace család mintha egy másik világból csöppent volna bele az üdülőfaluba álomittas ürességbe. Max számára a házaspár és a vele egyidős tízéves ikrek olyanok voltak, mint az istenek, és őt csakhamar beszippantotta különös életük, amely egyszerre volt csábító és felkavaró. A felesége közeli halálából fakadó fájdalom feldolgozása most összemosódik a gyermekkor, a távoli múlt emlékeinek felidézésével, és az egykori kamasz reflexiói különös módon keverednek az elmúlás közelségétől megrettent férfi szorongásaival. John Banville érzékenységgel megformált szereplői és hangulatai - s nem utolsósorban finom öniróniája - teszik felejthetetlen olvasmányélménnyé ezt a nyugtalanító, mégis megindító és vigaszt nyújtó regényt.

Ismeretlen szerző - Reklám, ​vagy amit akartok
Reklám. ​Média. Magyar. Eredeti. Hamis. Elad. Megszólít. Megkülönböztet. Felhív. Buzdít. Lehangol. Tájékoztat. Elgondolkodtat. Megmozgat. Ismeretlen. Ismert. Közeli. Távoli. Vágyott. Elérhető. Továbbítandó. Vicces. Drámai. Enyém. Másoké. Megjegyezhető. Felejthető. Hirdet. Hirdetmény? Harmincnégy közéleti szereplő, reklám- és média szakember, hirdető, tudós véleménye a kortárs reklámról. Izgalmas szellemi vállalkozás mindazoknak, akiket érdekel, hová tart a kommunikációs iparág, és milyen szerepe van a reklámnak mindennapi életünkben. A kötet szerzői: Berényi Konrád, Bojár Gábor, Csepeli György, Csermely Ákos, Dessewffy Tibor, Fehér Katalin, Ferling József, Geszti Péter, Gulyás Emese, Halász Gyula, Hankiss Elemér, Hivatal Péter, Horváth Dávid, Horváth Lajos, Jakab György, Jakab Juli, Kaszás György, Kathi Attila, Lakatos Péter, Markovich Réka, Monspart Sarolta, Nagy Bálint, Papp-Váry Árpád, Pintér Róbert, Sarkady Ildikó, Sas István, Schmidt Mária, Somody Imre, Szabó Erik, Szabó György, Szalai Annamária, Szászkő László, Tamás Pál, Tímár János, Zsélyi Ferenc.

Chuck Palahniuk - Beautiful ​You
A ​Harcosok klubja szerzőjének vadonatúj regénye disztópikus világba enged bepillantást: eljön a kor, amikor a nőknek nem lesz többé szükségük férfiakra, hiszen sokkal különb gyönyört remélhetnek a ravasz fortéllyal rájuk tukmált szexkellékektől. Otthagyják családjukat, karrierjüket, bezárkóznak szobájukba, és csak akkor jönnek elő, ha lemerült az elem a készülékben. Penny Harrigan egy menő manhattani jogi cégnél dolgozó, tipikus szürke egér: nem túl szép, nincs sok pénze, nincs pasija sem. Ezért igencsak váratlanul éri, amikor a cég egyik ügyfele, a szoftvermilliárdos C. Linus Maxwell vacsorára invitálja egy exkluzív étterembe. A férfi utána egy párizsi hotellakosztályba csábítja Pennyt, ahol egy hosszas és a kísérleti alanyt alattomos módon kihasználó tortúra veszi kezdetét: a lánynak a Beautiful You fantázianévre hallgató testápolási eszközcsalád fejlesztésében kell közreműködnie. De mire ráébred, hogy bajban van, már késő A regény Palahniukra jellemző módon gyilkos szatírája a korunk vásárlóvá alacsonyított emberét a végletekig kihasználó manipulatív praktikáknak. Nem lehetett kétséges, hogy mi fog történni ezután. Miközben televíziós kamerák közvetítették a jelenetet szerte a világon, Clarissa Hind, az Egyesült Államok negyvenhetedik elnöke előhúzott egy ,35-ös kaliberű pisztolyt a blézere belső zsebéből. A fegyver csövét a halántékához illesztette. És meghúzta a ravaszt.

Krzysztof Varga - Turulpörkölt
Krzysztof ​Varga (1968) Varsóban élő lengyel író, két kisregénye már magyarul is olvasható (Tequila, Fejlődésregény, 2008). Két regény között tett néhány hasznos budapesti kitérőt, ezek eredménye a Turulpörkölt, amely hamarosan több országban is módosíthatja a Magyarországról kialakult képet. A műben van bőven terepszemle, a kis számú turisztikai célponttól távoli helyekről készült beszámoló, nem hiányzik belőle Kazincbarcika és az Ormánság sem. Krzysztof Varga hosszú hónapok alatt tökéletesen ráhangolódott az itteni élet ritmusára, átlátja a mai társadalmi folyamatokat, bizonyos eseményeknek olyan közeli szemtanúja volt, hogy még a könnygázból is jutott neki. Tudja, mi van a kirakatban és mi porosodik a pincében. Az elmélyült turulmadár-számláláshoz persze személyes motiváció is kellett. Enélkül nem tudta volna újra felfedezni azt a világot, amelyet apja, Varga Béla gyerekkorában megismertetett vele, nem tudta volna újra megtanulni azt a nyelvet, amelyben már gyerekkorában is elég jól eligazodott. E személyes érintettség miatt a nézőpont mintha egyszerre lenne külső és belső, mintha a színes látszatvilág mögötti folyamatokat gyakran belülről magyarázná olvasóinak. A jóindulatú kívülálló talán nem is akar a maszk mögé pillantani. Krzysztof Varga ennél sokkal mélyebbre lát: egészen az abszurd magyar történelmi tudat káoszáig.

Anthony Burgess - Mr. ​Enderby - bepillantás
Ahogy ​azt a Gépnarancs című könyvénél megszokhattuk, a szerző a jelen kötettel induló „Enderby-tetralógia” során sem marad adós a sajátosan burgessi erények felvonultatásával. A fontos társadalom- és művészetfilozófiai gondolatokat hordozó virtuóz nyelvi megoldásokat itt is a groteszk testiség durván komikus motívumai ellenpontozzák. A regény csetlő-botló hőse eközben legénylakása vécéjétől London és Róma nevezetességein keresztül egy vidéki szanatóriumig végigjárja kora társadalmi létezésének legjellemzőbb színhelyeit.

Robert McLiam Wilson - Az ​Euréka utca
Robert ​McLiam Wilson regénye Belfastban játszódik, két tűzszünet között. A szerző a konfliktus és a gyűlölet megkerülhetetlen témáit nem kevés szarkazmussal és megható érzékenységgel tálalja. Verhetetlen iróniával és humorral dönti romba az "írség" kötelező sztereotípiát.

Patricia Highsmith - Tizenegy
A ​Holistic Kiadó 2007-ben induló Remek-Művek sorozatának első kötete Tizenegy címmel jelenik meg, s Patricia Highsmith remekbe szabott novelláit tartalmazza, Baló András Márton fordításában. „Highsmith nem annyira a félelem, mint inkább a rettegés mestere… Ezekben a rövid történetekben nem az olvasó lassú körülfonása, hanem gyors leterítése a célja, és bámulatos terepismerettel cserkész be minket” – állapítja meg Graham Green a Tizenegy c. novelláskötethez írt előszavában. A Publishers Weeklyben ezt olvashatjuk a kötetről: „Ez a novellagyűjtemény egyrészt szórakoztató olvasmány, másrészt minden pszichológiát tanuló diák számára kötelezővé kellene tenni.” „Highsmith csúcsformában. Lépésről lépésre építi fel a rögeszmék vagy nyomasztó érzések sorozatát, egészen addig, amíg az erőszak elkerülhetetlenné válik, sőt majdhogynem érthetőnek tűnik. Zseniálisan írja le a gyilkosságok indítékait, anélkül hogy igazolná azokat, vagy éppen úgy tenne, mintha teljesen megértené azokat. Ez az, amiért nem sorolható be a rejtélyeket felvonultató krimiírók közé (ami egyébként gyakran megtörténik), ugyanúgy, ahogy Dosztojevszkij, Faulkner és Camus sem. W. W. Nortonnak köszönhetjük, hogy Highsmith ismét elérhetővé vált számunkra, és hogy megtapasztalhatjuk az írónő különös, bölcs és gyönyörűségesen nyugtalanító világát” – írja Joan Smith a Los Angeles Times hasábjain P. H. válogatott novelláiról.

Virányi Péter - Nem ​igaz, hogy a reklámtól lettem ilyen!
Ez ​a könyv azoknak és azokhoz szól, akiket érdekel a reklám, és szeretnének többet tudni róla. Akik érdeklődnek a szakma avagy a téma iránt. Akik még néha- néha beleolvasnak a szórólapokba, akik szükség esetén megnézik az állás- vagy lakáshirdetéseket. Akik nem mindig halkítják le tévékészüléküket, ha reklám jön, akik felpillantanak egy-egy építkezési palánkot, állványzatot elfedő molinóra. Akik megválogatják, hogy milyen márkájú autót, telefont, ruhát vegyenek, akik ésszerűen vásárolnak, akik tudomásul veszik, hogy az árudömpingben választaniuk kell. Akik szitokszóként használják a reklámot, befogják fülüket, ha reklámszignált hallanak. És azoknak is, akik lesimult hajjal, kitágult orrlyukkal, kidülledt szemmel cikáznak fel s alá egy-egy bevásárlóközpontban az aktuális leértékeléseket keresve. Azoknak, akik a lakás legkisebb helységében azon bosszankodnak, hogy nem tudják rendesen kinyitni egy-egy áruházlánc aktuális prospektusát...

Gennagyij Gor - Varázsos ​út
Különös ​univerzummal találkozunk Gor novelláiban: távoli világokból érkezett idegenek úgy élnek közöttünk, mint a hétköznapi emberek - az emberek pedig mintha varázslók lennének ... csak kinyitnak egy ablakot vagy egy ajtót, és már más időben és térben mozognak. A lelassult vagy visszaforduló idő sem hökkenti meg hőseit - de még az olvasó is természetesnek véli. Valóban csak az író fantáziájának szülötte ez a téma, vagy foglalkoztatja a tudományt is? Erről a rendkívül érdekes problémakörről szól a kötetben közölt tanulmány.

Konrad Fialkowski - Adam Hollanek - Homo ​divisus / Még egy kicsit élni
A ​két lengyel sci-fi író kisregénye az ember és az általa létrehozott mesterséges intelligencia örök lélektani konfliktusát választja témájául, de más-más megközelítésben. A Még egy kicsit élni című kisregény Anselm Conseliusa, a világhírű zeneszerző és zongoraművész rejtélyes körülmények között hal meg. Vajon ki vagy mi okolható haláláért? Jonis, a hideg szépségű ifjú tanítvány, vagy Zója, a kettőjük között sejtelmesen mosolygó nő, esetleg a falakat borító ismeretlen, "mizrákoknak" nevezett, idegen eredetű lények? A Homo divisus alapötlete a mesterséges agyátültetés. Hogyan viseli el egy ember azt, hogy egy valamikor hibernált másik ember testében élesztik újjá? A történet főhőse egy különleges logikai csapdát állít fel, hogy a menekülést jelentő kiutat megtalálhassa.

Rachilde - A ​nőstényfarkasok lázadása
A ​századunk első évtizedében alkotó francia írónő regénye epikus korrajz Chilpéric király idejéből, regényes krónika Grégorie de Tours ősi francia egyháztörténetének alapján. Két kolostorba zárt királylány: a szűzlelkű, de apja gyűlölködő kedvese által Chilpéric durva zsoldosai elé vetett Basine és az érzéki Chrodielde története. Ám a regény igazi hőse Harog, a kis pásztor, az ősi druida titkok babonás mágusa, a gonosz éjszaka fia, a farkasölő, akinek bűbájos erejében vakon hisz környezete. A félig pogány, félig természetimádó Harog megtér, és mint a hit és a tiszta szerelem első francia lovagja áldozatot hoz választott úrnőjéért. A középkor színei, a miszticizmus hangulata, a vad még nem fékezett érzéki sziljaság ragyog és izzik ebben a regényben, amely hatvanöt évvel első magyarországi sikere után jelenik meg újra.

Ingo Schulze - A ​boldogság 33 pillanata
Miközben ​dohányoztunk, minden földi jóval eltelve, arról beszélgettünk, hogy küldetésünket végül is sikeresen teljesítettük. Mindazonáltal el kellett ismernünk, hogy nem ment minden tökéletesen. Boriszt például kiszállították. A velem szemben ülő ekkorra elég erőt gyűjtött ahhoz, hogy bevallja: a hátsó ablakon át látta, hogy a botütések alatt támolygó Boriszt a mocsár felé terelik. Egyetértettünk abban, hogy ez nem jó jel Borisz további sorsára nézve, tekintettel arra, hogy már régóta szívbeteg volt.

Beck András - Szakítópróba
Nem ​volna semmi rendkívüli abban, ha a Nihil című Karinthy-vers megjelenését korszakos eseményként jegyeznék fel irodalmi évkönyveink. Ha úgy gondolnánk rá, ahogy mondjuk a Tavaszi áldozat bemutatójára vagy Duchamp első readymade-jeire gondolnak a művészet nagyvilágában. Kiválthatott volna azonnali zajos botrányt, mint Sztravinszkij darabja, de akár később, évtizedek múltán is megnőhetett volna a híre és hatása, tudatosulhatott volna jelentősége, mint Duchamp biciklikerekének és hólapátjának. Hiszen ez a vers, mely a Nyugat 1911. január 1-jei számában jelent meg, valóságos időzített bomba volt: explicit kihívást jelentett nemcsak a korszak átlagolvasója, de még a modernség nevében fellépő Nyugat irodalom- és művészetfelfogása számára is. Aztán a botrány mégis elmaradt. Ezért az, aki ma, száz évvel megjelenése után a Nihilről ír, egy kicsit még mindig a felfedező pózában tetszeleghet, miközben a vers bizonyos értelemben közszájon forog. (Beck András)

Szepes Mária - Az ​álom mágiája
Tudja-e ​ön, mi a mágia? Az idegen szavak szótára szerint: "a természeti jelenségek befolyásolására végzett babonás cselekvések összessége, esetleg bűvészet, szemfényvesztés". SZEPES MÁRIA, a rejtett tudományok egyik legkiválóbb magyar ismerője szerint azonban a MÁGIA = ERŐ, képzeletünk teremtő ereje. Hogy mi mindenre képes ez a teremtő erő a gyakorlatban? Ön is megtudhatja, ha kézbe veszi SZEPES MÁRIA gyakorlati mágia sorozatának köteteit, amelyek közül AZ ÁLOM MÁGIÁJA az első. Miről vallanak álmaink? Hogyan fejtsük meg az álmok titkait? Miképpen változtassuk meg sorsunkat álmaink segítségével? Ebből a könyvből választ kaphat kérdéseire.

Stanley Steel - Lüke ​akadémia - A sztár vórsz trilógia IV. része
A ​sötétben Lüke Skywalkman az előtte tornyosuló rémalakot nézte. Kivont fegyverének derengő fényében furcsán ismerősnek tűnt a fekete sisak, a fekete páncél és az övéhez hasonlóan zirregő hangot kibocsátó ősi JETI bonceszköz, a fakard. - Csak nem?! - hökkent meg a fiú, aki már érett fiatalemberré öregedett az évitzedek során...

Robert A. Heinlein - Élősdiek
Csak ​kevesen ismerték fel, hogy a Földet idegen lények szállták meg. Űrhajóik észrevétlenül érkeztek meg Észak-Amerika területére. A különös teremtmények szinte pillanatok alatt felügyeletük alá vonták a politikát, a tömeg¬tájékoztatást és a gazdaságot. A végzetes veszélyt azok is vonakodtak beismerni, akik helyzetükből fakadóan még tehettek volna ellene valamit. A titkosszolgálat próbálkozásai is kudarcba fulladtak. Eközben az élősdiek, amelyek korlátlanul uralták az általuk megszállt emberek gondolkodását és tetteit, gyorsabban szaporodtak, mintsem védekezni lehetett volna ellenük. Csupán Sam Cavanaugh, az USA legjobb, legrátermettebb és legelszántabb titkos ügynöke remélhette, hogy sikerül megtalálnia az élősködők elpusztításának módját. Ehhez persze egészen közel kellett engednie magához az egész emberiséget fenyegető, undorító lényeket. A könyv alapján Paraziták címmel filmet készítettek, amelyet a hazai mozik is bemutattak.

William F. Nolan - G. C. Johnson - Logan ​futása
A ​második évezred elejére már annyi ember élt a Földön, hogy az éhínség katasztrófája fenyegetett. Valamit tenni kell. Valakik úgy határoztak tehát, hogy meg kell szabadulni a feleslegesség vált, idős egyedektől, mindazoktól, akik betöltötték 21. életévüket. A rendszer megbízhatóan, kifogástalanul működött. Minden újszülött jobb tenyerébe egy különleges kristályt ültettek be. A felnőttek, azaz a 14 éven felüliek kristályvirága karmazsinszínben villogott, s akié feketére váltott, annak jelentkeznie kellett az álomboltban... Voltak lázadók is, akiknek nem akaródzott elfogadni az álmot, vagy a halált, de nem menekülhettek messzire, mert az álomrendőrök, az ÁR legényei a nyomukba eredetek, és megöltek mindenkit, aki önként nem fogadta el az álmot. Logan egyike volt az ÁR legügyesebb, leggyorsabb és legmegbízhatóbb alkalmazottainak. Csakhogy egyszer az ő tenyerében is feketén kezdett villogni a beültetett kristályvirág...

Edgar Pangborn - Hamis ​tükörkép
Egy ​massachusettsi városkába két Mars-lakó érkezik. Nem tűnnek ki a többiek közül, hiszen pontosan olyanok, mint a földi emberek. Jövetelüknek persze célja van, s amit meg akarnak szerezni, azért vállalják a legádázabb küzdelmet is. Hosszú és véres háború köszönt a Földre, minden élőt pusztulás fenyeget. A klasszikus sci-fi történet a szerző szenvedélyes hitvallása az emberi faj védelmében.

Alan Dean Foster - Elfelejtett ​űrhajó
Egy ​rossz helyen felejtett szendvics olvadó sajtrétege megbolondítja egy robotizált háztartási gépgyár vezető komputerét, és onnantól kezdve valamennyi, a futószalagról kikerülő cikk öntudatra ébred. A kenyérpirítótól a fűnyíróig, többek között, azon kezdenek töprengeni, hogy léteznek-e az univerzumban más értelmes lények. Az emberi kolóniákon megáll az élet, az összes automata üzeneteket kezd sugározni az űrbe, és türelmetlenül várja a választ. Eközben a Földön öt öregember egy konyhai robot irányításával rátalál a többi gép által hiába keresett idegenek nyomára. Vajon kit tekintenek majd azok egyenrangú partnereknek, a gondolkodó automata által képviselt gépeket vagy a nyugdíjasok bemutatta emberiséget? Foster nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, remek filmnovellái közül több is megjelent már. Önálló regényei is figyelemre méltóak, ezt igazolja az is, hogy egyikük elnyerte a Hugo-díjat.

Susan Sontag - Halálkészlet
Dalton ​Harron - családi becenevén Diddy -, egy mikroszkópokat gyártó vállalat New York-i reklámszakembere, a cég által rendezett konferenciára utazik. A vonat műszaki akadály miatt megáll egy alagútban, Diddy leszáll, hogy körülnézzen - és perceken belül gyilkossá válik. De valóban megölte-e az alagútban dolgozó pályamunkást, akinek haláláról a másnapi lapok beszámolnak ugyan, csakhogy egyértelműen balesetről írnak? A Diddyvel egy fülkében utazó vak - s épp ezért rendkívül kifinomult hallású - lány szerint míg a vonat állt, a fülkét senki sem hagyta el, Diddy, aki mindinkább tudathasadásos állapotba kerül, szalmaszálként kapaszkodik a lány és őközte fellobbanó szerelembe, amelytől nemcsak bűnösségének vagy ártatlanságának kiderítését reméli, hanem elrontott életének megváltását, s egy új kezdet lehetőségét is. Amikor azonban hónapok múltán együtt térnek vissza az állítólagos tett színhelyére, az alagútba, Diddyt ott a halál lidércnyomásos panoptikuma várja... Susan Sontag, a kitűnő amerikai esszéista, akinek magyarul eddig A pusztulás képei, A fényképezésről és A betegség mint metafora című kötetei jelentek meg, regényíróként sem vonja ki magát az európai szellemi hatások alól: A Halálkészlet elvont, álomszerű, metaforikus légköre és érzelmileg elidegenített mikrorealizmusa a francia "új regény" vezéralakjainak műveit idézi.

Kavabata Jaszunari - A ​tó
Kavabata ​Jaszunari Nobel-díjas japán író az ötvenes évek derekán, röviddel a Hóország világsikere után írta A tó című kisregényét. A történet hőse, Ginpei, a szépség megszállottja, az elérhetetlen boldogság után vágyik. Kitaszítottnak érzi magát az erős és szép emberek közül, és gyökértelenül sodródik a bűn, a züllés útján. Ginpei nem megrögzött bűnöző, hanem saját rögeszméi és a körülmények áldozata. A valóság és a képzelet között vergődve, a megtalálhatatlan boldogságot keresi. Az író nagy emberi részvéttel és nagy művészettel rajzolja meg esendő hősének szenvedélyes szerelmeit és széthulló világát.

Karel Jonckheere - Szemünk ​világa
Karel ​Jonckheere 1906-ban született Ostendében. A genfi egyetemen holland-flamand szakos tanári oklevelet szerzett. Jelenleg a németalföldi irodalom terjesztésével foglalkozik a belga közoktatásügyi minisztériumban. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Azóta 17 verseskötetet, számos útirajzot, elméleti irodalmi munkát és esszét adott ki. A Tenger tükre c. verseskötetével 1947-ben, majd A tengertől a kagylóig című verseskötetével 1956-ban másodszor is elnyerte a háromévenkénti költészeti állami díjat. Fontos állami megbízatása mellett négy irodalmi folyóirat szerkesztője. Jelentős műfordítói tevékenysége is. Egyik folyóiratának hasábjain, 1967-ben, Ady Endre, Juhász Gyula,Babits Mihály Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila és Radnóti Miklós egy-egy versének fordítását is publikálta, Műveit számtalan nyelvre lefordították. Dél-amerikai útirajza a Terna caliente magyarul is megjelent. Nagy érdemei vannak a szocialista országokkal való kulturális kapcsolatok kiépítésében.

Domokos Johanna - Prélude
Domonkos ​Johanna (1970-) 1992-ben Faludy-díjat kapott. Prélude az első önálló kötete.

Kelemen Erzsébet - Rorate
Kelemen ​Erzsébet (Edelény, 1964) Debrecenben élő író, költő, drámaíró, vizuális művész, irodalomtörténész, szaktanácsadó és minősített kutatótanár. Doktori (PhD) fokozatot 2011-ben szerzett. 2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Vigasztalom hát magamat, magunkat, a mellém kuporodó kérdezőt, nehogy szomorúságában kétségbe essék, vagy valami mérges gyökér szárba szökkenjen, mint egykoron, hosszú évtizedeken át, kárt okozzon, sokakat megfertőzzön. Hiába a vigasz holdatlan éjben, egyre súlyosabb lesz ölemben a könyv. Ima a nemzetért (részlet)

Galgóczi Erzsébet - Úszó ​jégtábla
A ​közelmúlt években írt tíz hangjátékát és 1977-ben, a győri színházban nagy sikerrel bemutatott három felvonásos színdarabját (Kinek a törvénye?) tartalmazza Galgóczi Erzsébet új kötete. Ezek a hangjátékok, amelyeket eredetileg a magyar rádió mutatott be, s amelyek tulajdonképpen egyfelvonásokként is felfoghatók, mind a hetvenes évek magyar társadalma, emberi, erkölcsi viszonyai elé tartanak írói tükröt: életanyaguk közös a novellista és a riporter Galgóczi Erzsébet világával, jól ismert szereplői egytől-egyig abból lépnek - egy másik műfaj keretei között - az írónő növekvő olvasótábora elé. TARTALOM Úszó jégtábla 5 Használt koporsó 49 Nyári gyakorlat 85 Fekete bőrkabát 123 A menedék 153 Fiú a kastélyból 189 Viszek a börtönbe leveskét 231 Egy ünneppel több 275 Vesztesek 319 Kinek a törvénye?

Tadeusz Różewicz - A ​mi kis stabilizációnk
A ​lengyel Tadeusz Rózewicz nevét érdemes megtanulni - korunk egyik nagy drámaírója ő, és mint a már ismert Mrozek vagy a cseh Havel, az "elidegenedett" életet, a kisszerűséget, a közömbösséget és sekélyességet leplezi le abban az öt színművében, amelyet e kötetben közreadunk. Ehhez a lényegi mondanivalóhoz a szerző új formát teremtett, feltalált egy bizonyos drámaépítési módszert, a collage-t: látszólag össze nem függő jeleneteket rak egymás mellé, de éppen ily módon juttatja érvényre mondanivalóját. Fromai újításai annyira szokatlanok, hogy egy kiritikusa "az öngyilkosságig vitt merészséget" emlegeti. E nem hagyományos "komédiákban" szerencsésen találkozik a karikatúrával, groteszkkel és lírával átszőtt tartalom és a formai újítás, mintegy fokozva a hatást - az olvasó rádöbben a szerző igazságaira, de egyben élvezi is szellemes, mulattató jeleneteit.

Gevorg Emin - Záporra ​zenét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Susan Sontag - Halálkészlet
Dalton ​Harron - családi becenevén Diddy -, egy mikroszkópokat gyártó vállalat New York-i reklámszakembere, a cég által rendezett konferenciára utazik. A vonat műszaki akadály miatt megáll egy alagútban, Diddy leszáll, hogy körülnézzen - és perceken belül gyilkossá válik. De valóban megölte-e az alagútban dolgozó pályamunkást, akinek haláláról a másnapi lapok beszámolnak ugyan, csakhogy egyértelműen balesetről írnak? A Diddyvel egy fülkében utazó vak - s épp ezért rendkívül kifinomult hallású - lány szerint míg a vonat állt, a fülkét senki sem hagyta el, Diddy, aki mindinkább tudathasadásos állapotba kerül, szalmaszálként kapaszkodik a lány és őközte fellobbanó szerelembe, amelytől nemcsak bűnösségének vagy ártatlanságának kiderítését reméli, hanem elrontott életének megváltását, s egy új kezdet lehetőségét is. Amikor azonban hónapok múltán együtt térnek vissza az állítólagos tett színhelyére, az alagútba, Diddyt ott a halál lidércnyomásos panoptikuma várja... Susan Sontag, a kitűnő amerikai esszéista, akinek magyarul eddig A pusztulás képei, A fényképezésről és A betegség mint metafora című kötetei jelentek meg, regényíróként sem vonja ki magát az európai szellemi hatások alól: A Halálkészlet elvont, álomszerű, metaforikus légköre és érzelmileg elidegenített mikrorealizmusa a francia "új regény" vezéralakjainak műveit idézi.

Karel Jonckheere - Szemünk ​világa
Karel ​Jonckheere 1906-ban született Ostendében. A genfi egyetemen holland-flamand szakos tanári oklevelet szerzett. Jelenleg a németalföldi irodalom terjesztésével foglalkozik a belga közoktatásügyi minisztériumban. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Azóta 17 verseskötetet, számos útirajzot, elméleti irodalmi munkát és esszét adott ki. A Tenger tükre c. verseskötetével 1947-ben, majd A tengertől a kagylóig című verseskötetével 1956-ban másodszor is elnyerte a háromévenkénti költészeti állami díjat. Fontos állami megbízatása mellett négy irodalmi folyóirat szerkesztője. Jelentős műfordítói tevékenysége is. Egyik folyóiratának hasábjain, 1967-ben, Ady Endre, Juhász Gyula,Babits Mihály Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila és Radnóti Miklós egy-egy versének fordítását is publikálta, Műveit számtalan nyelvre lefordították. Dél-amerikai útirajza a Terna caliente magyarul is megjelent. Nagy érdemei vannak a szocialista országokkal való kulturális kapcsolatok kiépítésében.

Domokos Johanna - Prélude
Domonkos ​Johanna (1970-) 1992-ben Faludy-díjat kapott. Prélude az első önálló kötete.

Kavabata Jaszunari - A ​tó
Kavabata ​Jaszunari Nobel-díjas japán író az ötvenes évek derekán, röviddel a Hóország világsikere után írta A tó című kisregényét. A történet hőse, Ginpei, a szépség megszállottja, az elérhetetlen boldogság után vágyik. Kitaszítottnak érzi magát az erős és szép emberek közül, és gyökértelenül sodródik a bűn, a züllés útján. Ginpei nem megrögzött bűnöző, hanem saját rögeszméi és a körülmények áldozata. A valóság és a képzelet között vergődve, a megtalálhatatlan boldogságot keresi. Az író nagy emberi részvéttel és nagy művészettel rajzolja meg esendő hősének szenvedélyes szerelmeit és széthulló világát.

Kelemen Erzsébet - Rorate
Kelemen ​Erzsébet (Edelény, 1964) Debrecenben élő író, költő, drámaíró, vizuális művész, irodalomtörténész, szaktanácsadó és minősített kutatótanár. Doktori (PhD) fokozatot 2011-ben szerzett. 2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Vigasztalom hát magamat, magunkat, a mellém kuporodó kérdezőt, nehogy szomorúságában kétségbe essék, vagy valami mérges gyökér szárba szökkenjen, mint egykoron, hosszú évtizedeken át, kárt okozzon, sokakat megfertőzzön. Hiába a vigasz holdatlan éjben, egyre súlyosabb lesz ölemben a könyv. Ima a nemzetért (részlet)

Virányi Péter - Nem ​igaz, hogy a reklámtól lettem ilyen!
Ez ​a könyv azoknak és azokhoz szól, akiket érdekel a reklám, és szeretnének többet tudni róla. Akik érdeklődnek a szakma avagy a téma iránt. Akik még néha- néha beleolvasnak a szórólapokba, akik szükség esetén megnézik az állás- vagy lakáshirdetéseket. Akik nem mindig halkítják le tévékészüléküket, ha reklám jön, akik felpillantanak egy-egy építkezési palánkot, állványzatot elfedő molinóra. Akik megválogatják, hogy milyen márkájú autót, telefont, ruhát vegyenek, akik ésszerűen vásárolnak, akik tudomásul veszik, hogy az árudömpingben választaniuk kell. Akik szitokszóként használják a reklámot, befogják fülüket, ha reklámszignált hallanak. És azoknak is, akik lesimult hajjal, kitágult orrlyukkal, kidülledt szemmel cikáznak fel s alá egy-egy bevásárlóközpontban az aktuális leértékeléseket keresve. Azoknak, akik a lakás legkisebb helységében azon bosszankodnak, hogy nem tudják rendesen kinyitni egy-egy áruházlánc aktuális prospektusát...

Galgóczi Erzsébet - Úszó ​jégtábla
A ​közelmúlt években írt tíz hangjátékát és 1977-ben, a győri színházban nagy sikerrel bemutatott három felvonásos színdarabját (Kinek a törvénye?) tartalmazza Galgóczi Erzsébet új kötete. Ezek a hangjátékok, amelyeket eredetileg a magyar rádió mutatott be, s amelyek tulajdonképpen egyfelvonásokként is felfoghatók, mind a hetvenes évek magyar társadalma, emberi, erkölcsi viszonyai elé tartanak írói tükröt: életanyaguk közös a novellista és a riporter Galgóczi Erzsébet világával, jól ismert szereplői egytől-egyig abból lépnek - egy másik műfaj keretei között - az írónő növekvő olvasótábora elé. TARTALOM Úszó jégtábla 5 Használt koporsó 49 Nyári gyakorlat 85 Fekete bőrkabát 123 A menedék 153 Fiú a kastélyból 189 Viszek a börtönbe leveskét 231 Egy ünneppel több 275 Vesztesek 319 Kinek a törvénye?

Tadeusz Różewicz - A ​mi kis stabilizációnk
A ​lengyel Tadeusz Rózewicz nevét érdemes megtanulni - korunk egyik nagy drámaírója ő, és mint a már ismert Mrozek vagy a cseh Havel, az "elidegenedett" életet, a kisszerűséget, a közömbösséget és sekélyességet leplezi le abban az öt színművében, amelyet e kötetben közreadunk. Ehhez a lényegi mondanivalóhoz a szerző új formát teremtett, feltalált egy bizonyos drámaépítési módszert, a collage-t: látszólag össze nem függő jeleneteket rak egymás mellé, de éppen ily módon juttatja érvényre mondanivalóját. Fromai újításai annyira szokatlanok, hogy egy kiritikusa "az öngyilkosságig vitt merészséget" emlegeti. E nem hagyományos "komédiákban" szerencsésen találkozik a karikatúrával, groteszkkel és lírával átszőtt tartalom és a formai újítás, mintegy fokozva a hatást - az olvasó rádöbben a szerző igazságaira, de egyben élvezi is szellemes, mulattató jeleneteit.

Ismeretlen szerző - Hallomás
Költőnek, ​versszerető embernek kevés izgalmasabb élménye lehet, mintha kirándulhat a kortárslíra szomszédos tartományaiba. S kivált: ha olyan tájra, ahol a maga nemzeti irodalmának nem egy tápláló forrása fakadt már. Nálunk a francia költészet mindig "szerelem kérdése" volt, indokolható és indokolhatatlan bűvölet, mint minden szerelem. Oly sokszor volt érdemes érte hozzáférhetőbb, de talán szegényesebb vagy kevésbé rokon varázslatokat megkerülve, messzebre menni. A régi ruháit szinte évadonként kinövő, sokszor csak divatosat kitaláló, olykor egy-két évtized "eleganciáját" meghatározó francia líra, hasonlóan az élet egyéb szegmentumaihoz, ma is pazar bőségű változatokban kísérletezik önmaga szüntelen újjáteremtésével. Ennek az antológiának nemcsak a válogatása volt hálátlan feladat, mint minden antológiáé, hiszen bárki más másképp csinálta volna, hanem fordítása is, mert a mai francia költészet némely nyelvi kísérlet-fajtái nehéz küzdelmekre kényszerítik a fordítót. Ezt csak "szerelemből" lehet vállani, olyanból, amilyen Somlyó Györgyöt, a kötet válogatóját, fordítóját, előszóíróját évtizedek óta a francia költészethez fűzi. Az időrendi sorrendbe rendezett kötet legidősebb költője az ötvenkét éves Alain Bosquet, a legfiatalabb a csodagyerekként indult, ma huszonegy éves Dominque Tron. A két pólus közt megtaláljuk valamennyi nevet, amelyhez az utóbbi évtized francia költészetében lírai felfedezés, izgalmas költői esemény, maradandó versélmény fűződött.

Friedrich Nietzsche - A ​vidám tudomány
Zárótétel ​és nyitány: e könyv alkotja a nietzschei életmű tengelyét, egyaránt nyitott múlt és jövő felé: lezárja és összegzi a Voltaire jegyében álló kritikai, felvilágosító szakaszt és megnyitja a filozófus utolsó nagy alkotó korszakát, amelyet az Értékek átértékelése címszó fémjelez. Könyvünkben villanak föl először a nietzschei filozófia jellegzetes fogalmai, az örök visszatérés, a hatalom akarása. Mindezeken túl azonban a könyv központi gondolata: Isten halott. Nietzschének e tétele az újkori ateizmus történetének legradikálisabb megfogalmazása és egyben az Értékek átértékelésének előfeltétele: ha Isten, mint az igazság, egység és a lét alapja nem létezik többé, akkor a vallásos korszakot megalapozó és kísérő ontológia, logika, grammatika és teológia metafizikai ácsolata megrendül. A nietzschei felvilágosító szabad szellem olyan játszi könnyedséggel, a fölény és a függetlenség lebírhatatlanul csapogó vidámságával kap bele kritikailag számtalan ponton a régi, elidegenedett tudatformákba, ahogy a sziporkázó napfény táncol lidércesen, állandóan változó ritmusú alakzatokban a vakítóan csillámló tenger habjain.

Truman Capote - Mozart ​és a kaméleonok
Az ​1970-es évek végén, majd' másfél évtizeddel a Hidegvérrel világsikere után a beteg, kábítószeres és alkoholista Capote írt még egy utolsó nagyszerű könyvet: egy dokumentarista elbeszélésekből és irodalmi riportokból komponált, helyenként megrendítően szép kötetet. S talán az ebben szereplő írások némelyikében jutott legközelebb eszményéhez: hogy olyan egyszerűen, tisztán írjon, "amilyen a hegyi patak". Régóta tudta, hogy különbség van nemcsak a rossz és a jó, hanem a nagyon jó írás és az igazi művészet között is, s "ez a különbség bonyolult, de kíméletlen". Istentől kapott korbácsnak nevezte ezt a tudást, amely gyakran megbénította - s mégis hálás volt érte s a remekművekért, melyeket e korbács alatt alkotott. Az életmű ilyen kiemelkedő darabjai közé tartozik a "Bűvölet", egy gyerekkori emlék fölidézése, amikor Truman a varázserejű Mrs. Fergusonnak mondta el legféltettebb titkát; vagy a "Gyönyörű gyermek", melyben az olvasó szinte együtt eteti a sirályokat Marilyn Monroe-val, aki "olyan, mint egy menekülő kolibri"; vagy a "Faragott koporsók", egy kisvárosi gyilkosságsorozat története; vagy a "Kedves idegen", melynek főhőse levelezni kezd egy soha nem látott tizenkét éves kislánnyal, s ez földúlja az életét... S még számtalan furcsa, felejthetetlen alakkal ismerkedhetünk meg: egy martinique-i idős arisztokrata hölggyel, akinek zongorajátékát kaméleonok hallgatják, Mrs. Kellyvel, aki a mélyhűtőjében tartja halott macskáit, mert képtelen örökre elveszíteni őket, egy gyilkossal, aki semmi rosszat nem lát abban, amit tett... s magával Truman Capote-val is, aki a kötet utolsó írásában önmagával készít interjút.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

Erich Arendt - Empedoklész-kikötő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​100 legjobb koktél
A ​koktél nem más, mint alkohollal készült ital, amely általában legalább kétfajta, jól összeillő likőr vagy más szesz keveréke. Léteznek persze alkoholmentes koktélok is, ezek főleg gyümölcslevekből, teákból készülnek akár gyógyfüvek hozzáadásával. A variációk száma végtelen, hiszen napjainkban már rengeteg fajta szesz, likőr és ízesítő létezik, ezeket tetszőleges arányban lehet keverni, díszíteni, felszolgálni. Elég egy árnyalatnyi különbség, és kész is egy új, szabadon elnevezhető ital. A ma ismert koktélok korai elődei a 18.-19. századi bálokon, mulatságokon felszolgált puncsok, és más kevert italok voltak. Minden idők egyik leghíresebb koktélja, a James Bond féle Dry Martini története is a 19. századig nyúlik vissza, bár ma sokkal szárazabb és más ízvilág jellemzi. Az első koktélkönyveket az 1860-as években adták ki Amerikában olyan címek alatt, mint pl. Bonvivánok kézikönyve vagy Hogyan mixeljünk italokat?. Egy érdekes régi szokás, mely a koktélokhoz kötődött: a kakasviadalok idején terjedt el az Egyesült Államok déli államaiban, hogy a győztes kakas gazdája trófeaként kihúzhatta a viadalon kivégzett kakas farktollát. Evvel ünnepelték meg méltóképpen a szertartást. A koktélokat, összetételüknek megfelelően, evés előtt, vagy evés után fogyasztották.

Meik Wiking - Hygge
Egyre ​többször halljuk, hogy Dánia a világ legboldogabb országa. Mi lehet a dánok titka, ami a legboldogabb nemzetté teszi őket? Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója többéves munkája során arra jutott, hogy a válasz nem más, mint a hygge. Ezt a kifejezést fordították már a meghittség művészetének, a lélek otthonosságának és a megnyugtató környezet élvezetének is, ám ahhoz, hogy valóban megértsük ennek a különleges életérzésnek a lényegét, néhány kifejezésnél többre lesz szükségünk. Ennek a gyönyörű és inspiráló könyvnek a segítségével lépésről lépésre sajátíthatjuk el a hygge - és általa a boldogság - titkát: megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak ebben a fények, a jó ételek, a társas kapcsolatok, a karácsony vagy éppen az öltözködés. A rengeteg érdekes információ és összefüggés mellett a gazdagon illusztrált kötet gyakorlati tanácsokkal (konkrét példákkal, receptekkel, ötletekkel) is szolgál, melyek segítségével bárki könnyedén belecsempészheti a hygge elemeit a mindennapjaiba.