Ajax-loader

Áron Petike

Rate_positive 0 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

1017 napja velünk van 1017 napja láttuk utoljára 968 napja hibernálva van

Kívánságlista és stoppolások

Áron Petike még nem jelölt be egyetlen példányt sem, hogy elolvasná azt.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult rukkolása sem.


Sikeres happolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult happolása sem.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (7)

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

878718_5
elérhető
4

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde / A rom / A két szomszédvár
Csongor ​és Tünde: "Mintha az Ezeregyéjszakát nem is nyugati közvetítéssel kapta volna. Fantáziájának keletiessége vele született, ősi örökség. Költészete ott érezte magát igazán otthon, ahol már a nemzeti igát is lehányta, s őszintén a fantasztikumba lendült... A romantikus szellem minden útja előbb-utóbb pesszimizmusba vezet. Vörösmarty elindult a maga tarka virágos ösvényén egyre sötétebb virágok felé. Romanticizmusa szinte klasszikussá érett. S ezen a ponton vetette föl a cél és érdemesség problémáját. Ebből jött létre a Csongor és Tünde. A művész elbánt a világ minden pazarlásával. Elbánt magával a végtelenséggel. Vörösmarty az európai fejlődést előlegezi evvel. S mennyi európai fejlődést sűrít össze ő maga is költeményében! Szimbólumait a népmeséből veszi. De a drámai formát a Szentivánéji álomból. S ezt a Faust formája felé tágítja... Belső formája a romantikus regény fogására emlékeztet. Csongor keresi Tündét, aki egyszer gyermekkora kertjében, egy tavaszi éjszakán az övé volt. Mint ahogy otthon, gyermekkorunk álmában, a mienk a boldogság, hogy aztán örökre eltűnjön. És egész életünkben keressük." Babits Mihály: az európai irodalom története

Sánta Ferenc - Az ​ötödik pecsét / Húsz óra / Az áruló
1944 ​telének utolsó napjaiban,a nyilas terror tobzódásának óráiba viszi el az olvasót Sánta Ferenc regénye: Az ötödik pecsét. Szorgos, becsületes, egyszerű emberek estéit és hétköznapjait, vágyait és életvallomásait fogalmazza meg az író. Hősei estéről estére találkoznak egy kiskocsmában, borozgatnak, beszélgetnek, elméleti vitákat folytatnak az erkölcsről, a házaséletről, az emberi tisztességről, a megalkuvásról. De az idő, a gonoszság uralmának ideje végső próbára teszi őket. Már nem elegendő bizonyos kérdések elméleti megválaszolása, tettekkel, cselekvéssel, magatartással kell felelni. S ezek az egyszerű emberek legyőzik kicsinyességüket, apró meggondolásaikat: kiállják az emberség nehéz próbáját. Húsz óra eseményeiben húsz év történetét mondja el Sánta regényes krónikája: keserű élmények szórják szét s történelmi igazságok fogják egységbe a falu népét. Tragédiák színhelye: könny-vér, süket-konok gyűlölet színhelye volt nemrégiben a falu. Pedig akik szereplői és okozói voltak a tragédiának, azokat is az igazuk tudata hajtotta, mert az egy fészekalja, a régi közös cselédsors különbözőképpen formálja őket: gerinces-bátrakká az erős szívűeket s félős-puhákká a gyengébbeket. A paraszti - különösen a szegényparaszti - élet keserűségéről, fájdalmáról kevesen vallottak olyan mélységgel, hitelességgel, egyben mesébe hajló költőiséggel, mint Sánta Ferenc. Hangja most szándékoltan visszafogottabb. Önnön belső igazságukban, de közelről, kérlelhetetlen pontossággal vallatja hőseit. Mint a krónikás, aki egész hűséggel szólhat csak, mert a teljes igazságot kell elmondania. Ki az áruló? Václáv Jásek, a huszita harcos, Jan Zsitomir, az egykori diák, később császári zsoldos, Eusebius püspök, vagy a tábor-hegyi szegény paraszt? Az író őket idézi éjszakai órákon, velük beszélget, vitájukat hallgatja. Ki az áruló? Vagy kik az árulók? Az olvasónak kell eldöntenie. Segít hozzá az író?Igen. Pedig nem mond ítéletet az árulók felett, de félreérthetetlenül kimondja, kinek van igaza. Nem lehet másé az igazság, csak azé, aki nem is kevés hibával és tévelygéssel, mégis őszintén a népet kívánja szolgálni. Minden más álláspont és magatartás objektívre árulás, legyen az elfordulás a haladás ügyétől, önzés, hedonizmus a szeretet nevében vagy értetlen, belenyugvó passzivitás.

Ingo F. Walther - Vincent ​van Gogh
"Ez ​az ember vagy meg fog bolondulni, vagy valamennyiünket túlszárnyal." Camille Pissarro

George Orwell - Állatfarm
Orwell ​1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr . Jones Major-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul... A könyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. "Becsületed - mondta - a hűség." Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (18)

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
Ennek ​a regénynek rendhagyó a története: először novella volt, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus antológiáknak egyaránt kedvelt darabja, utána televízió-dráma lett belőle, s csak azután teljes jogú és méretű regény. Nem véletlen, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom is magának követeli Keyes művét: a gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé operálása, majd eredeti állapotába való rohamos visszahanyatlása valóban hálás témája lehet a science fiction népszerű műfajának. De ez a regény több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélektani rajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének, s a tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő: Charlie Gordon a mesébe illő pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élni akarását, optimizmusát.

Ken Follett - A ​Tű a szénakazalban
A ​cselekmény 1940-ben indul, amikor a Henry Faber álnéven élő német mesterkém (fedőnevén Die Nadel, a Tű) egy kis londoni panzióban kénytelen meggyilkolni a szerelmi ajánlatával váratlanul rátörő szállásadónőjét, mert az éppen rádióadása közben nyitott rá. Rendkívüli óvatossága révén Tűnek sikerül mindig kisiklania a rá vadászó angol kémelhárítók kezei közül, akik már elég sokat tudnak a Tűről, amikor 1944-ben, az invázió előtt létfontosságú felderítést hajt végre: tisztázza, hogy Calais felé irányuló invázió csak álcázás, a valódi invázió iránya Normandia lesz...

Forgách András - 12 ​nő voltam
12 ​nő voltam. Egy - aki egy eszkimóhoz megy feleségül Kettő - aki az űrben akart csókolózni... Három - akit legjobb barátnője meggyilkolásával vádolnak Négy - aki a BudapestPárizs járaton lefogy 25 kilót Öt - aki bemártja, azt, akit a legjobban szeret Hat - aki újra találkozik 12 élettel korábbi karmikus szerelmével Hét - aki tud nemet mondani Nyolc - aki egy orosz bankárba zúg bele Szentpéterváron Kilenc - aki egy hétig állt mozdulatlanul tütüben Tíz - akinek rendőr volt az apja Tizenegy - akinek négy anyja volt, de egyik se vallja be melyikük szülte Tizenkettő - aki egy széthasított fejű férfit szeretett.

Zavadapeter_mesz_300dpi-626x1024
elérhető
24

Závada Péter - Mész
Apró ​kalcitkristályokból állsz, anya. Ezer Celsius-fok körüli hevítés hatására szén-dioxidra és kalcium-oxidra esel szét. A szén-dioxid a lelked. Apával úgy döntöttünk, hogy szép gyöngén megfogjuk az elégett csontjaidat, az elégett véredet, és a mészhabarcs közé keverünk, noha már abban is te voltál. Aztán amit estig raktunk, leomlott reggelre. ZÁVADA PÉTER újabb költeményei a lélek napfoltjaira engednek rálátást. Az eltemethetetlen múlt, az árnyak között ólálkodó bűn, a be nem keríthető, fondorlatos vágy költeményei újra és újra felkavarják érzékeinket és izgatják szellemünket. Az erőteljes hang nem ereszt, bátorságában ott rezeg a kétely és a szorongás. A testek tájéka lüktet, a tabuk törékenyek, a képek lázasak. A kötet egymást keresztező ösvényeinek végén ott áll az anya, és ott áll a fiú - a gyász útjának szélén egy gazdag, életerős költészet növekedésének vagyunk tanúi.

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Popper Péter - Színes ​pokol
"Déryné ​írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén - ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek a színházban."

Forgách András - Élő ​kötet nem marad
1975-ben ​a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják "PÁPAI-né" beszervezési és munkadossziéját. Fia 2014 márciusában értesül róla. Ennek megrázó dokumentuma ez a könyv. Ítélet nincs. ,,A kávéházi beszélgetésen - ahol ki kellett derülnie, hogy ki is az illető, az a bizonyos családtag, akiről a telefonhívásban már név nélkül szó esett -, én már azelőtt, hogy meghallottam volna a nevét, már azelőtt biztos voltam benne, hogy bár ez teljesen és tökéletesen lehetetlen, és ha valami, akkor az az egy ki van zárva, és éppen azért, mert teljességgel ki van zárva, de nyilván az anyám. De mitől is volt bennem ez a bizonyosság? Talán a rebbenő ajka, amikor éreztem, hogy mondani akar valamit, hogy ott van a nyelve hegyén, de végül mégsem mondja ki?"

Nádas Péter - Az ​élet sója
Hogyan ​fonódik össze személyes érdek és egyéni ösztönkésztetés a társadalom mélyén és a szellem magasabb régióiban bekövetkező lassú elmozdulással, hogy a kettő kölcsönhatásából korszakos változás szülessen? Az először a litera.hu portálon folytatásokban megjelent szöveg, amelyet az olvasó most Forgách András rajzaival ékes könyvként vehet a kezébe, egy délnémet kisváros keletkezésének, történetének és szokásainak élvezetes és rendhagyó leírása: valós mese, városlegendárium és történelmi esszé egyszerre. A szöveg mögött felsejlő, nem túl derűlátó történetfilozófia a néhány évvel korábban íródott drámával, a Szirénénekkel rokonítja a művet, itt azonban a Luther kezdeményezte spirituális megújuláshoz illeszkedő polgári önzés, ha kivételesen is, kedvező végkifejlethez vezet.

Kollekciók