Noémi Lőrincz

John Scalzi - Szellemhadtest
Az ​emberiséget soha nem látott veszély fenyegeti, űrbéli gyarmatai ellen három intelligens faj szövetkezik. Három faj és egyetlen ember. Az emberiség egyetlen reménye az, hogy az áruló tudós a dezertálása során hátrahagyta az elméjéről készült biztonsági másolatot. De senki nem tudja, hogyan lehetne azt felhasználni. A Gyarmati Véderő Szellemhadteste soha nem az erkölcsi aggályairól volt híres, így megpróbálja egy klónkatonájába ültetni a lemásolt lelket... elvégre a háborút nekik kell megakadályozni, és ezért a célért mindenre hajlandóak. Scalzi ott folytatja a sodró lendületű katonai sci-fit, ahol a "Vének háborúja" véget ért, még lebilincselőbb történettel és emelve a téteket. Megfiatalított vének és gyorsan öregedő fiatalok vívják a különleges háborút, ami pontosan olyan, mint az összes háború a történelemben: végtelenül mocskos. Az egyetlen menedék, ha valaki megtalálja magában az erkölcsi iránytűt, ahogyan az Scalzi kalandos sorsú főhősének is sikerült. De elég lesz-e most is ennyi, ebben a mindent elsöprő háborúban?

Jiří Weil - Mendelssohn ​a tetőn
"Egy ​zsidó, tetejébe egy zsidó zeneszerző szobrát ledönteni nem bűn, a szobor nem tud panasszal járulni a mennyei trónus elé. Na persze Isten útjai kifürkészhetetlenek, megesett, hogy a szobor sújtott le, egyszer látott egy ilyen operát. De hogy fényes nappal vetemedne ilyesmire? Manapság furcsa idők járnak, a törvényeket senki sem tartja be, a nappal éjszakává változhat…" Jiří Weil (1900-1959) baloldali irányultságú újságíró, aki a harmincas években Moszkvában dolgozik, ahonnan kitelepítik a Balhas-tóhoz. Ezekről az élményeiről a Moszkva-határ és a Fakanál című regényeiben számol be, a világon szinte elsőként mutatva be a sztálini világot. 1935-ben hazatér, 1942 novemberében zsidó származása miatt deportálni akarják, így a háború végéig bujkál. A deportálások sokkoló történetét az Élet csillaggal című regényében írja meg. Mendelssohn a tetőn című utolsó regényén tizenöt évig dolgozik. Művei csak a rendszerváltás után jutottak el újra a közönséghez. Ma őt tartják a cseh irodalom egyik legnagyobb formátumú írójának. Magyarul ez az első könyve. Ez a fekete humorral és mély együttérzéssel megírt megrázó regény a német nácik által igazgatott Cseh-Morva Protektorátus mindennapjait eleveníti föl. A történelem a kultúra felől mutatja meg legjobban abszurd arcát, és ezt a tükröt tartja oda neki Weil. A butaságot, a szolgalelkűséget, a rosszindulatot leplezi le a megszokottnál morbidabb cseh humor segítségével.

Selvarajan Yesudian - Haich Erzsébet - Sport ​és jóga
Az ​indiai származású Selvarajan Yesudian e híres művében a tökéletes egészség megszerzésének és megőrzésének módszereit ismerteti, bizonyítva a hatha jóga testet-lelket egyaránt gyógyító erejét. Húszéves korában ,,belső indíttatásra\" hosszabb európai útra indult, melynek elsődleges céljaként a keleti kultúra és a nyugati életmód összekapcsolását jelölte meg. Ebben volt segítségére Haich Erzsébet, akivel sikerült úgy összeállítaniuk a gyakorlatokat, hogy ,,megfeleljenek azoknak a nyugatiaknak, akik céltalan és túlzott elfoglaltságuk mellett hajlandók egy kevés időt egészségüknek is szentelni\". Könyvükben megmagyarázzák a hatha jóga lényegét, illetve rámutatnak azokra a pontokra, melyekben eltér a többi jógától. Leszögezik, hogy ,,aki a hatha jóga szabályait megtartja, az sohasem lesz beteg és késő öregségéig vasegészségnek örvend\". A rendszeres hatha jógázók legyőzik félelmeiket, uralkodni tudnak testük felett, ezenkívül elsajátítják az egyik legfontosabbat: a helyes légzést. A légzőgyakorlatok és az ászánák (testtartások) fotókkal illusztrált, pontos leírása mellett ismerteti a kötet az egyes gyakorlatok végrehajtási módját és jótékony élettani, illetve gyógyító hatását. A huszonegy hétre bontott és táblázatos formában közreadott gyakorlatsorokat mindenki aszerint gyakorolhatja, hogy milyen eredményt akar vele elérni. Az európai ember élettempójához, szemléletéhez igazított jógakönyv minden, a természetes életmód iránt fogékony olvasónak ajánlott.

Barbara Constantine - Tom, ​kicsi Tom
Tom ​tizenegy éves és bizony nem ezüstkanállal a szájában született. Egy öreg, lepukkant lakókocsiban él az anyukájával, Joss-sal, aki inkább a nővére lehetne, hiszen még maga is csak huszonnégy éves. Nem is igazán viselkedik anyaként, esténként szeret sokáig szórakozni, hétvégéken pedig elutazni a barátaival, ezért Tom gyakran magára marad, kénytelen egyedül boldogulni. Hogy legyen mit ennie, a szomszédok kertjéből csen egy-egy répát, egy kis paradicsomot, krumplit. Mivel retteg attól, hogy fülön csípik és intézetbe dugják, gondosan eltüntet maga mögött minden nyomot, visszaülteti a kidöntött töveket. Egy este az egyik zöldségeskertben egy idős nénibe botlik, aki tehetetlenül fekszik a földön. Madelaine bizonyára meg is halt volna, ha nem téved arra a kisfiú. De mitévő legyen Tom, hiszen tilosban jár?

Baba Schwartz - Májusi ​cserebogár
Lehet-e ​mindig a szeretet a válasz a körülöttünk tomboló gyűlöletre? A nyírbátori származású Baba Schwartz memoárja rendhagyó holokauszt-történet. A szerző az egyre szorongatóbb zsidótörvények idejéből a családi fészek melegére emlékszik leginkább, a világ megismerésének izgalmára, a szülőváros otthonosságára. A normális életet leromboló háborúból emberi arcokat visz magával, a Nyírbátorból elhurcolt háromezres zsidóközösség sorsában a megőrzött humánum pillanatait fedezi fel. A haláltáborok borzalmait, a gázkamrába küldött apa elvesztését örökös béketűréssel és mindig megújuló reménnyel viseli. Édesanyjával és lánytestvéreivel túlélték Auschwitz poklát; a család megmaradt része Ausztráliában telepedett le, és kezdett új életet. Baba Schwartz angol nyelven írt, szívbe markoló emlékiratát a melbourne-i Black Inc. 2016-ban adta közre. A Magyarországról elszármazott szerző műve mostantól Baba Schwartz anyanyelvén is olvasható. A Májusi cserebogár egy ultimate szeretetkönyv, amelynek cselekményéhez a világtörténelem legborzalmasabb évei adják a kulisszát.

Eva Hornung - Kutyafiú
Egy ​négyéves kisfiú magára marad Moszkvában a tél közeledtével. Az utcán bolyongva kóbor kutyák találnak rá. Romocska a nyomukba szegődik, és követi őket a romos pincébe, ahol élnek. Ahogy a fészek szagokkal teli, hideg sötétjében, szőrös testektől, mancsoktól körülvéve a kölykök közé férkőzik, és belekortyol az anyakutya tejébe, megkezdődik Romocska kutyaélete. Bár szőrtelen, a szaglása gyenge, fogai kicsik és tompák, a falka befogadja. Romocska minden tavasszal egyre ügyesebb lesz, s a kóbor állatok veszélyekkel és nélkülözéssel teli életét élve fiatal kutyává cseperedik. Az éhség és óvatlan embertermészete azonban újra és újra a városba csalja, s lassanként meg kell tanulnia, hogyan legyen újra kisfiú, ember. A volt szovjet utódállamokban a gyermekvédelmi rendszer összeomlásával megdöbbentő számban maradtak otthon nélkül kiskorúak. Eva Hornung Kutyafiúja az állatként felnövő gyermek örök története másképp: fájdalmas, megrázó története napjaink Moszkvájában játszódik, ahol több tízezer hajléktalan gyermek tengeti életét az utcákon. "Különös erővel és éleslátással megírt regény… Elborzasztóan szép, ámulatba ejtő produktuma a képzelőerőnek: egy könyv a szeretetről és a szívet tépő fájdalomról." - Canberra Times

Fekete István - Zsellérek
Vajon ​mennyire határoz meg egy embert paraszti származása és környezete? Képes-e az esze, a tanulmányai révén előrelépni a társadalmi ranglétrán? Az először 1939-ben megjelent nagy sikerű _Zsellérek_ a Horthy-korszak első évtizedének történelmi kulisszái között játszódik, a magyar vidék, a magyar parasztság aktuális gondjait-bajait taglalja, és arra megoldásokat is ajánl. A regény nem csupán az önmagával vívódó, paraszti örökségére büszke Zsellér Péter fejlődésrajza, hanem egy olyan drámai történet is, amely az olvasó elé tárja a módosabb földművelő réteg sorsdillemáit.

Uri Orlev - Sziget ​a romok között
A ​tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

Tom Rob Smith - A ​44. gyermek
Amikor ​a félelem egy egész népet elhallgattat, egy embernek kell kimondania az igazat! A Szovjetunió, 1953-ban... Sztálin még él, vasmarkában tartja az országot, s ezt a vasmarkot az Állambiztonsági Minisztérium, az MGB vagyis a titkosrendőrség testesíti meg, amelynek éppen csak a brutalitása nem titkos, s ha azt mondja, a szovjet társadalomban bűnözés nem létezik, akkor az úgy is van. Vagy talán mégsem. Amikor Moszkvában, a vasúti sínek mellett megtalálják egy kisfiú borzalmasan megcsonkított hulláját, Lev Gyemidov, korábbi háborús hős, most az MGB nyomozója csodálkozva hallja, hogy a család szerint nem gázolás, hanem gyilkosság történt. Eleinte engedelmeskedik feletteseinek, eltussolná az ügyet, de addig növekszik benne a kétely, míg végül feleségével együtt egy uráli koszfészekbe száműzik, egyszerű közrendőrnek. És ráébred, hogy az a fajta bűntény, amelyet a fővárosban segített eltitkolni, itt is megismétlődött: Újabb gyermeket gyilkoltak és csonkítottak meg. Lev és felesége, Raisza mindent kockára tesz, hogy a vérengző fenevadat megállítsa - még ha ezzel az Állam ellenségeivé válnak is. És a holtak száma egyre szaporodik... A 44. gyermek valós eseményekre alapozott, hátborzongató thriller - és megrázó irodalmi mű arról, hogyan terrorizálhatja egy kormány a saját népét, hogyan lehet túlélni egy diktatúrát, és mi történik, ha egy magányos ember elhatározza, hogy visszavág.

Susanna Jones - A ​csendmadár
Többszörös ​díjnyertes regény szerelemről és árulásról, bűnről és feloldozásról. Egy halott angol nő torzójára bukkannak a rendőrök a Tokiói-öbölben. A gyanúsított Lucy Fly, egy harminc körüli, szintén angol szakfordító. Egyvalaki tudna érdemi információval szolgálni a gyilkosságról: egy fotós, Tejdzsi, de ő nyomtalanul eltűnt. Így hát a rendőrök kénytelenek Lucy Flyból kiszedni, mi történt. De Lucy hallgat. Egy szót sem szól. Hangosan legalábbis nem. Fejében viszont megdöbbentő részletességgel és őszinteséggel pörgeti végig azt a kísérteties utat, amelynek végén nem a törvénnyel, hanem saját magával kell elszámolnia. Susanna Jones hátborzongató regénye nemcsak egy gyilkosság krónikája, hanem egy szerelemé is, amely az első perctől el volt átkozva. Hiszen ha Lily nem találkozik Lucyval...

Gerlinde Ortner - Gyógyító ​mesék
Ugye, ​Kedves Szülőtárs, az Ön családjában is előfordult már, hogy a gyermeke csúnya szavakat használt, rágta a körmét, nem akart óvodába menni, zavarta a tanítást? És még sorolhatnánk hosszan a gyermekkori magatartászavarokat, amelyeket elmondani is szégyellünk sokszor, mert azt hisszük, bennünk, szülőkben van a hiba. Olyan meséket gyűjtött össze egy kötetbe az osztrák pszichológusnő, amelyeket szorongó, riadozó kisgyermekeinknek mesélhetünk elalvás előtt, okosan irányítva, hogy lassan-lassan le tudja győzni szorongásait. A mesékhez részletes, alapos kísérőszöveg járul, amely megmagyarázza a szülőknek, hogyan viselkedjenek az adott magatartászavar esetén. Meséljünk hát örömre, gyógyításra, magunk és gyermekünk épülésére.

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Sándor Pál - Az ​anekdotázó Deák Ferenc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boreczky Beatrix - A ​magyar jakobinusok
Budán, ​a Vérmezőn dísztelen kőtömb jelöli a helyet, ahol Martinovicsnak és társainak fejét vette a bakó. Utcák, terek, intézmények őrzik nevükben a jakobinus összeesküvők emlékét, jelezvén, hogy forradalmi hagyományaink közé kitörölhetetlenül beletartozik e kis csoport 18. század végi tevékenysége. Martinovics nevének hallatára mégis zavar fog el. A magyar jakobinusok mozgalmát mindmáig valami homályos kétértelműség takarja, s ennek elsősorban Martinovics gyanús szerepe az oka. Ezt a homályt szeretné eloszlatni e tanulmány azzal, hogy egy kicsit kevesebb figyelmet szentel magának az összeesküvésnek, s valamivel többet az európai összefüggésnek, a magyar jakobinus mozgalom előzményeit és hátterét alkotó társadalmi és politikai mozgásoknak a Habsburg birodalomban és elsősorban Magyarországon. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a jakobinus mozgalom kifejezést hagyományos értelemben használjuk. A 18. század végének ellenzéki nemesi reformmozgalmára vonatkozóan e kifejezés nem túl szerencsés. Márpedig a Martinovics-összeesküvés tagjainak többsége, a Refomátorok Titkos Társasága a nemesi reformerek táborából került ki. A "jakobinus" név jobban illik az összeesküvők másik csoportjára, a Szabadság és Egyenlőség Társaságára, ámbár elképzeléseik radikalizmusát illetően még ők sem azonosíthatók a francia forradalom jakobinusaival.

Boy Lornsen - Mit ​üzen Abakusz?
Ugyan ​mit üzenhet?Sok furcsaságot.Mert már az is fura és szokatlan dolog,hogy egy regénynek - számítógép legyen a hőse.(Idegen szóval komputer) Csakhogy nem akármilyen számítógép ám!A mi számítógépünk ugyanis valami műszaki hiba folytán - hm! szóval... bedilizett.A belétáplált kérdésekre vidám versikékben adja meg a választ! Mi tagadás,nem nagy költő,de versei igazán murisak,és ami a fő,sokszor kisegítik az érdekes történet ifjú hőseit a bajból. Mindebből pedig nyilvánvaló,hogy a Mit üzen Abakusz? mozgalmas,vidám,ifjúsági regény,s hogy a dilis számítógép mókás üzeneteit azok is nagy élvezettel olvassák majd, akiknek - történetesen - elégségesük van számtanból.

André Revuz - Modern matematika - Élő matematika
Tartalom: - A matematika félreismerése - A jelenkori matematika kimunkálása - A jövő

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Véronique M. Le Normand - Lily ​B. naplója
"Amikor ​észrevettem, már túl késő volt. A görkorija olyan gyorsan siklott az aszfalton, hogy szinte teljesen megbénított. Lehunytam a szemem, és vártam az ütközést. Ő azonban felkapott, és csak pörögtünk, mint egy búgócsiga. Amikor megálltunk, rám mosolygott. Fantasztikusan helyesa mosolya volt..."

Solymár József - Madonna ​két élete
Három ​fiatal festő szériában gyártott Madonna-képekkel árasztja el a fél országot; vállalkozásuk ha művésziekben nem is, anyagiakban annál eredményesebb. Modelljük a Hungária Kávéház csinos, de nem éppen szent életű törzsvendége, aki Mária-modellként szerzett jövedelmét szerepével ellentétes tevékenységgel egészíti ki. Egy haknizó zenésztársaság kültagjaként vidékre teszi át székhelyét, s néhány öregasszony a szentkép alapján a Szüzet véli felismerni benne. (. . .)

Bisztray Ádám - Malomjáték
Leült ​a leveshez, ahol kijelölték helyét, s Magdolnával szemben, mert a lánynak az apja mellett kell lennie. Jobb kézről. A tiszteletes bal oldalán a Katalin mamák kanalazták főztjüket, az arany tyúkhúslevest. Némán.Csak a tiszteletes szólt, az is ritkán.

Granasztói Pál - Liane
Az ​író mondja könyvéről: Eddigi könyveimnek jórészt építészet volt a tárgya. Emez most az első, melyben építészetről nincs szó, hanem van szó szerelemről, leányokról, társaságról, egyfajta életről a két világháború között. S ez egyben az első írásom is - a Liane-hoz még 1934-ben kezdtem hozzá. Azóta gyakran úgy éreztem, hogy ezek a dolgok - a társasélet, fiúk-lányok kapcsolata, a szerelem szabadsága, korlátai - elveszítették időszerűségüket. De most úgy látom, újból napirenden vannak. Ezért bocsátom útjára ezt az egykor megkezdett történetet azzal az érzéssel, hogy valamit mond a ma fiataljainak is. Még két írás van ebben a könyvben. Az egyik arról a válságos korszakról szól, mely a legtöbb fiatal életében bekövetkezik, amikor el akar szakadni hazulról.. Bár itt önálló korrajz, valójában részlet, egy megkezdett kötet első fejezete. A másik pedig, a befejező írás egy orvosprofesszor életéről szól, akinek nézeteitől, szokásaitól eltávolodtam, de akitől magától - hiszen apám - el nem távolodhattam, akit meg nem tagadhattam.

Köntös-Szabó Zoltán - El ​Galante pajzán emlékiratai
"Legújabb ​hív hitvesem neve: Sárika! És: nincs apja, hanemha: az anyja, ah! Anyósom felér ezer apóssal, és: mily minősíthetetlen rosszhiszeműsége! Ahelyett, hogy ellátná a gazdaságot, a rívó malaczoknak adna tápot, tápot ad ama gonosz szóbeszédnek, miszerint: a kántor leánya, Fruzsinka, szegény szerénységem gyümölcsét hordja a szíve alatt. Mily roppant nehezemre esett leírni, anélkül hogy pennám paczát ne ejtsen! Mi igaz az egész híresztelésekből, annyi mindössze: néha kikocsikázom Fruzsinkával, ritka erényes, sok jó könyvet olvasott leányka, hah, haha, kikocsiztam anyósom szájától örökké hangos és ebből kifolyólag czivakodó hangulatot kóvályogtató házból, és tagadhatatlan! Tettem, amit tettem, de nem gonosz indulattal, sem nyerészkedési, sem üzekedési vágyból! És: a legnagyobb titokban! Amennyiben: csak a község szélén (mely község feküdt híresnevezetes Kalotaszegen) segítettem fel egy szál ló vontatta bricskám kemény ülőkéjére, és! Tettem mindezt egykori, de mindholtomig kötelező huszáros tapintatból, beczenevemet meg nem czáfolandó galenteriából. Ah, hogy miért? Ez is egy kérdés? Csupáncsak azért, mert Fruzsinkám nevelődni, mivelődni vágyott, tudni akarta, hogy viselkedjenek távoli nagyvárosok keccsel bíró dámái, madmazeljei, frajlánjai! Megoktattam, meg én!"

Csörsz István - Okos ​madár
Ma ​már tudom, hogy akkor kezdtem lázadni az apám ellen, amikor nem ettem meg a levest, amit ő szeretett – de csak később értettem meg, mit jelent ez kettőnk életében, és addig bizony nem jutottam tovább. Ha paprikajancsit csinálok magamból, ez lehet lázadás. Amikor viszont komolyan veszem ezt a szerepet, baj van. Talán ez a bajuk a szereplőimnek is. Egy rossz életforma dokumentumai – bízom benne – a megoldásra is utalnak. S a megoldás életszükséglet; ennek a kényszernek vállalásáról s ettől való menekülésről szól a regény. Másik probléma, ami egyre foglalkoztat, a magány kérdése. A magány nem jó, és nem rossz, hanem van. Úgy gondolom, természetes, érintetlen állapotunk, amit ritkán tudunk eredményesen letagadni önmagunk előtt, pedig sokféle fedőfestéket kipróbálunk életünkben. Egyikünknek így sikerül, másikunknak úgy, és eszerint megkülönböztetünk fokozatokat. Magányos, mondjuk arra, aki kevesebb kapcsolattal rendelkezik, mint a többiek. Mondjuk úgy, mintha egy másik világrészről szólnánk, és mintha mindent megmagyarázna kapcsolataink száma. Életünket viszont gyakran ki nem élt, sőt el nem kezdett kapcsolatok határozzák meg a legjobban. Az Okos madár egyszerű regény; talán csalódást okozok azoknak, akik újabb technikai megoldást vártak tőlem. Az író módszere, véleményem szerint, másodlagos szempont. Kiválasztásának feltétele ugyanúgy sok szerencsés dolog találkozása, mint egy szerelemé. Elképzelhetetlennek tartom, hogy bármilyen művészetet futószalagon lehetne gyártani. A csecsemőtől nem kérdezik meg, akar-e élni. A csecsemő viszont nem kérdezi meg: mit szólnátok hozzá, ha kék lenne a szemem? – Ilyennek látom a regény és az író kapcsolatát. Sokáig azt hittem, jó, ha én vagyok szereplőim apja, anyja, testvére és még a szeretője is. Ma egyszerűen a barátjuk akarok lenni. Csörsz István

Franz Xaver Kroetz - Felső-Ausztria
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nick Hornby - Fociláz
A ​Fociláz-at minden idők legjobb focikönyveként reklámozták az angolok (szegények, nem olvasták a Ferencvárosi koktél-t, a Pálya szélén-t, a Termelési regény-t, de holtversenyes első helyről azért lehet szó); Nick Hornbyról pedig, aki ezzel - az első könyvével! - egy csapásra az angol próza élvonalába ugrott, egyik méltatója azt írta: "Hornby az első profi szezonjában bejátszotta magát az angol válogatottba." "A Fociláz arról szól, mit jelent szurkolónak lenni" - írja Hornby a könyv elején, amit talán úgy pontosíthatnánk: "mit jelent mindenre elszánt, rajongó, megszállott szurkolónak, arsenalkoholistá-nak lenni". Nem mintha Hornby titkolná szenvedélyének patologikus mélységeit, éppen ellenkezőleg: lefegyverző őszinteséggel beszél a futball okozta gyötrelmeiről és ritka, de akkor annál orgazmikusabb gyönyöreiről, és közben szerelmesen s mégis okosan, szellemesen ír magáról a futballról is - nagy meccsekről, nagy játékosokról, nagy szurkolókról, s mindarról a szennyről is, amely sajnálatos kísérőjelensége az emberiség legnépszerűbb játékának. De a Fociláz sokkal több is ennél; ahogy egyik angol méltatója írta: "lenyűgöző tanulmány a megszállottságról, a családról, a férfiasságról, az osztály-hovatartozásról, az identitásról, a lojalitásról, a depresszióról és az örömről... Hornbynak az angol íróválogatottban a helye."

Romhányi József - Doktor ​Bubó
Kígyónak ​lábsó, madaraknak fogsor; diktál a beteg, írja a doktor. ___ Beszél majd az utókor ___ Doktor Bubóról. Köhög a harcsa, reumás a mókus. Nem segíthet rajta, csak a pszichológus. ___ Beszél majd az utókor ___ Doktor Bubóról. Füllentett a hüllő, az a vén bolondos. Csak úgy rektor úr ő, mint ahogy én orvos. ___ Beszél majd az utókor ___ Doktor Bubóról.

K. B. Rottring - Heri ​Kókler és az alkatrazi fogoly
Szado ​Mazsi a genetikailag módosított szerencsemalac úgy süvített keresztül a látóhatáron, hogy öröm volt nézni. Testékszerei metálfénnyel ragyogtak az éjszakában, hatalmas szárnyai propellerként verve gerjesztették a felhajtóerőt. Intelligens arcán elégedett vigyor ült, fogai között négylevelű lóherét tartott, hogy mindig szerencséje legyen. Black Jack a hírhedt szerencsejátékos és ártatlan tömeggyilkos éppen cellájában várta a halált. De nem ölbe tett kézzel! Fűrészével, amelyet műanyag műanyag ivópoharából alakított át ügyes kézzel, éppen a rácsokat rongálta. Black Jack arca felderült, amikor meglátta Heri Kóklert és a mögötte kapaszkodó Hermelint. Eldobta a francba a maga csinálta eszközt, és kimászott a rácsok közötti résen. - Gyíííí - üvöltötte Heri boldogan, és hagyta, hogy Hibrid malackája felszálljon velük az égbe, a csillagok közé, ahol már bottal üthették a nyomukat.

J. M. G. Le Clézio - Terra ​amata
J.M.G. ​Le Clézio e mesterműve az íróról, az olvasóról, az emberről szól. Nem a rendkívüli emberről, hanem arról, aki egy napon megszületik, felnő, teszi a dolgát, aztán megöregszik és meghal. De közben megadatik neki a legnagyszerűbb ajándék - az, hogy egy csodálatos jelenséget, az életet tanulmányozhatja. A Terra amata az egyik legizgalmasabb könyv, amit az ember magáról olvashat; az emberiség önéletrajza. A kislányt annak idején mélyen megrázta nagyanyja egy mondata, amelyet a szomorúság netovábbjának érzett: az élet olyan rövid. Ezért akart olyan lázas buzgalommal élni, szüntelenül benne lenni a sűrűjében az életnek vagy annak, ami az lehetett volna. Szakadatlan ünnep ez, elragadtatás, igazi öröm, de törékeny, mulandó, veszélyeknek kitett... - írja a kötetről a szerző, akit idén a svéd királyi akadémia irodalmi Nobel-díjjal tüntetett ki. Le Clézio az érzéki extázis szerzője, aki hazájában valóságos ikon, és akinek helyenként kísérletező és vad, máshol finom szövetű és árnyalt regényei szerte a világban nagy népszerűségnek örvendnek.

Philip K. Dick - Ubik
Glen ​Runciter halott. Nem él. Nincs az élők sorában. Vagy mégis? Mindenesetre valaki meghalt abban a robbantásos merényletben, melyet Glen Runciter üzleti ellenfelei szerveztek. Úgyhogy Runciter temetése hamarosan megtörténik Des Moines-ban, de ennek ellenére gyászoló beosztottai rejtélyes üzeneteket kapnak tőle. A világ pedig egyre furcsább módon viselkedik körülöttük, melyből arra következtetnek, hogy valami végzetes és mindent megváltoztató dolog közeledik feléjük. Esetleg már meg is érkezett? Philip K. Dick birodalmában a végső igazság nem is annyira végső, a valóság és az illúzió pedig ugyanolyan könnyedén cserél helyet, mint a múlt és a jövő. Az _Ubik_ klasszikus science-fiction halálról és megváltásról. De vigyázat! Csak az előírt adagokban, rendeltetésszerűen és kellő körültekintéssel alkalmazható!

Elliot Aronson - Carol Tavris - Történtek ​hibák (de nem én tehetek róluk)
Miért ​nem vállalnak felelősséget az emberek, amikor már minden összeomlott? Miért képtelenek beismerni a közélet jeles szereplői, ha valamit nagyon elszúrtak? Miért nem tudják abbahagyni a házastársak örökös vitájukat arról, hogy kinek van igaza? Miért látjuk világosan, ha valaki képmutató, és egyáltalán nem, ha mi magunk vagyunk azok? Mindannyian hazudunk? Vagy tényleg el is hisszük, amit mondunk? A két közismert amerikai szociálpszichológus, Elliot Aronson és Carol Tavris könyvében sokéves kutatómunka eredményeit tárja elénk szellemes, élvezetes stílusban. A Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) lenyűgöző elemzést ad arról, hogyan működik az önámítás, milyen káros hatásai vannak, és hogyan kerekedhetünk felül az önigazolás kényszerén. „Csodálatos, lebilincselő olvasmány. De mindenekelőtt kíméletlen. Tudományos tényekre alapozva és a mindennapi életből vett történetek segítségével Elliot Aronson és Carol Tavris szociálpszichológusok arra keresik a választ, miért hisszük, hogy igazunk van és ésszerűen viselkedünk. Minden nyilvánvaló bizonyíték ellenére, miért vagyunk képtelenek felhagyni az önámítással - legyünk bár politikusok, tudósok, orvosok, jogászok, pszichoterapeuták vagy egyszerű közemberek. A szerzők lenyűgöző éleslátással és szellemességgel tárják elénk megállapításaikat. Történtek hibák... de ez a könyv hibátlan." Daniel Gilbert boldogságkutató, a Harvard Egyetem professzora „Tévedni emberi dolog, tévedéseink belátása még emberibb. Ennek a nagyszerű könyvnek köszönhetően végre megtudhatjuk, hogyan és miért mentegetik ballépéseiket olykor még a legjobb szándék által vezérelt emberek is. Azt nem tudhatjuk meg a könyvből, hogyan válhatnánk angyalokká, de aligha találunk jobb - és szórakoztatóbb - olvasmányt, amely fényt derítene furfangos agyunk kisded játékaira." David Callahan, a The Cheating Culture szerzője „Lélegzetelállító könyv, minden vezető kötelező olvasmánya - alapvetően újfajta gondolkodásra tanítja a döntéshozókat." Burt Nanus, a Transzformatív vezetés társszerzője

Berg Judit - Tökmagok ​Afrikában
A ​Most én olvasok!-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar ,,olvasni tanulok"-sorozat első darabját tartja kézben az olvasó. A Pagony legkiválóbb szerzőit kéri fel a sorozatban való részvételre: minden szerző négy könyvet ír, négy különböző nehézségi szinten. A történetek lazán összefüggnek egymással, de természetesen önállóan is olvashatók. A sorozatot Berg Judit könyveivel indítjuk, ahol négy tökmag, Benő, Minka, Rézi és Palkó kalandjait követhetjük nyomon - négy olvasási szinten keresztül. Ebben a kötetben Afrikába utaznak. Nem is akárhogy: a kicsi Minka oroszlán képében...

Andreas Eschbach - Hajszőnyegszövők
A ​távoli jövőben, egy még távolibb bolygón… A hajszőnyegszövők időtlen idők óta gyártják szőnyegeiket a császárnak – feleségeik és lányaik hajából. Egy ilyen szőnyeg elkészítése egy egész élet munkája, ellenértékéből a család újabb nemzedékének jóléte biztosított. Egy nap aztán űrhajó érkezik, felderítőkkel a fedélzetén, és a bolygólakóknak szembesülniük kell a ténnyel, hogy a birodalom megfeledkezett róluk. Vajon szükség van még egyáltalán a munkájukra? És ha nem, az talán egyet jelenthet a birodalom végével? Németország első számú bestsellerszerzőjének (A Jézus-videó) bemutatkozó regénye, amely aprólékosan kidolgozott társadalomképének és újszerű történetének hála több nemzetközi díjat is elnyert.

Kjell Askildsen - Úgy, ​mint azelőtt
Nagyon ​korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés igénye. Nem gondolom azt, hogy pesszimista író volnék. Legalábbis arra törekszem, hogy ne legyek az. De a komoly irodalom sajátossága, hogy az ember nem idillekről ír. Engem az emberek érdekelnek. Bármit írok is, a középpontban az ember áll - mondta magáról Kjell Askildsen a Túl sok szó forog a világban című portréfilmben (Duna Televízió, 2010). Az 1929-ben született Kjell Askildsent a háború utáni skandináv irodalom megújítójaként tartják számon, a norvég minimalizmus atyjaként vonult be a világirodalomba. Bár pályája elején írt két regényt, novellistának tartja magát. 1953-ban jelent meg első kötete, de az áttörést az 1983-ban megjelent Thomas F utolsó feljegyzései a nagyközönség számára hozta meg. Számos díjat elnyert (Aschehougprisen, Doblougprisen, Brages hederspris stb.), az utóbbi években a legfontosabb kitüntetése a 2009-es Svéd Akadémia Északi Nagydíja. Ugyanabban az évben Nobel-díjra is jelölték. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Kötetünk áttekintést ad Askildsen munkásságáról, a kezdetektől a legutolsó művekig. Askildsennél soha egyetlen fölösleges mondatot nem találunk: a sejtetés, a fekete humor, a letisztult párbeszédek, a jelzőktől mentes nyelv módszerének sajátos vonásai. Írásaiban gyakran foglalkoztatja a magány, a félelem, az emberi kapcsolatok vagy éppen ezek hiánya, de humora, finom iróniája és a szó klasszikus értelmében vett humanizmusa révén mégsem válik pesszimistává. Fekete humor, sejtetés, tárgyilagosság, erős társadalomkritika jellemzi a műveit.

Agatha Christie - A ​barna ruhás férfi
Anne ​Beddingfeld igazi kalandregény-hősnő: merész, önálló, szép és félárva. Egy baja van csak, a faluban, ahol él, kaland csak a filléres regényekben és a moziban terem. Édesapja halála után azonban Londonba kerül, és tanúja lesz, amint egy férfi ijedtében a földalatti síneire esik és meghal. A halál beálltát megállapító orvos pedig elveszít egy cédulát. De a cédulának naftalinszaga van, mint a halott kabátjának! Mit jelenthet az öt számjegy és a két szó a papírszeleten? És miért akart megnézni a halott egy Temze-parti házat, amit tulajdonosa, Sir Eustace Pedler, bérbe kíván adni? Amikor aztán egy meggyilkolt nőt találnak ebben a házban, Anne akcióba lendül. Nem zavarja, hogy egyedül van, hogy koldusszegény, a gyilkossággal vádolt, titokzatos "barna ruhás férfi" nyomába veti magát. Nyomoz a tetthelyen, a Malomházban, Londonban, óceánjárón, Dél-Afrikában. Megismerkedik egy parlamenti képviselővel, egy társasági szépasszonnyal, Race ezredessel és egy titkárral, aki a Borgiák fő méregkeverője lehetne külseje alapján. Agatha Christie fiatalkori, könnyed, szellemes kaland-krimijében persze senki sem az, akinek látszik...

Gerevich András - Barátok
Gerevich ​András új verseskötete, a Barátok a férfiszerelem könyve. A szerző a magyar lírában szokatlan nyíltsággal és művészi erővel idézi meg az ifjúkor szerelmeinek lelki és testi tapasztalatait. A kötet beszélője tabukat sértő őszinteséggel tárja föl a „tiltott szerelmek” és kapcsolatok világát. A Barátok ugyanakkor túl is lép az előző kötet, a Férfiak tematikus zártságán: hangsúlyosabb szerepet kap az otthontalanság szorongása és rezignált elfogadása. Mindennek eredetét, nyomait keresik a családi emlékeket és a gyermekkori traumákat felidéző versek, de ott kísért a családról és a gyermekről való lemondás megrendítő vallomásaiban is. Az utazások, a külföld és az idegenség tapasztalatai az emberi kapcsolatok törékenységével és esendőségével szembesítik a Barátok lírai alanyát. De nem adja föl. Szenvedélyes józansággal figyel és beszél.

George Orwell - Burmai ​napok
A ​világhírű író 1934-ben írt első regénye most jelenik meg másodízben magyarul, pedig a meghökkentő, kalandos történet kitűnő olvasmány, már-már romantikus nagyregény. Az egzotikus környezet nem csupán vonzó díszlet, hanem pontos helyszín - Orwell öt évig élt Burmában, mint az indiai Birodalmi Rendőrség tagja -, a burjánzó stílus a vad indulatok érzékletes kifejezője. Az író egy különös szerelmi tragédia kapcsán a gyarmati rendszer visszásságait pellengérezi ki, de későbbi műveivel ellentétben itt egyáltalán nem a szenvtelen ábrázolás híve. A gyilkos szatíra erejét nem gyengítik, ellenkezőleg, növelik a távol-keleti táj leírásai, a mély emberi drámák szenvedélyes ábrázolásai.

Jókai Anna - Ne ​féljetek
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket? Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

Charlotte Rogan - Mentőcsónak
Charlotte ​Rogan első könyve letehetetlen: cselekménye izgalmas, fordulatos, a stílusa gördülékeny. Elgondolkodtató, morális kérdéseket vet fel, anélkül hogy moralizálna. A történet az első világháború kitörése idején játszódik, és egy elsüllyedt hajó túlélői sorsán keresztül vizsgálja, határhelyzetben hogyan foszlik le a civilizáció az emberekről, miként állatiasodnak el. A másik érdekes kérdésfelvetés, hogy egy szélsőséges helyzetet ki él túl, és miért. A Mentőcsónak túlélőit bírósági tárgyalás várja és a média hisztérikus bűnbakkeresése. Az Alekszandra cárnő óceánjáró hajó 14-es számú mentőcsónakjának huszonegy napig tartó hányattatásairól Grace Winter naplója tudósítja az olvasót, melyet védőügyvédeinek kérésére írt. A hajótöröttek közül három nőt - a főhősnő mellett Ursula Grantet és Hannah Westet - megmentésük után bíróság elé állítanak, mert a mentőcsónakban töltött 14. napon megölték a csónakot addig irányító tengerészt, az Alekszandra cárnőn szolgáló Mr. Hardie-t. A regény lényegében Grace fejében játszódik, az ő benyomásain, tapasztalatain keresztül írja le nemcsak a mentőcsónakban, hanem a hajótörés előtt és a tárgyaláson történteket is, illetve felidézi élete odáig vezető eseményeit és bemutatja saját belső gondolatvilágát.

Ken Follett - Teherán
Ezúttal ​egy amerikai vállalat néhány alkalmazottja áll a cselekmény középpontjában, akiket minden indok nélkül börtönbe csuktak Teheránban. Miután a diplomáciai közvetítés nem vezet sikerre, a milliomos cégtulajdonos kézbe veszi az ügyet, s elhatározza, mindenáron tűzön-vízen át is kiszabadítja és hazaviszi embereit...

Szabó Attila - Minden a kenuzásról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kjell Askildsen - Úgy, ​mint azelőtt
Nagyon ​korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés igénye. Nem gondolom azt, hogy pesszimista író volnék. Legalábbis arra törekszem, hogy ne legyek az. De a komoly irodalom sajátossága, hogy az ember nem idillekről ír. Engem az emberek érdekelnek. Bármit írok is, a középpontban az ember áll - mondta magáról Kjell Askildsen a Túl sok szó forog a világban című portréfilmben (Duna Televízió, 2010). Az 1929-ben született Kjell Askildsent a háború utáni skandináv irodalom megújítójaként tartják számon, a norvég minimalizmus atyjaként vonult be a világirodalomba. Bár pályája elején írt két regényt, novellistának tartja magát. 1953-ban jelent meg első kötete, de az áttörést az 1983-ban megjelent Thomas F utolsó feljegyzései a nagyközönség számára hozta meg. Számos díjat elnyert (Aschehougprisen, Doblougprisen, Brages hederspris stb.), az utóbbi években a legfontosabb kitüntetése a 2009-es Svéd Akadémia Északi Nagydíja. Ugyanabban az évben Nobel-díjra is jelölték. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Kötetünk áttekintést ad Askildsen munkásságáról, a kezdetektől a legutolsó művekig. Askildsennél soha egyetlen fölösleges mondatot nem találunk: a sejtetés, a fekete humor, a letisztult párbeszédek, a jelzőktől mentes nyelv módszerének sajátos vonásai. Írásaiban gyakran foglalkoztatja a magány, a félelem, az emberi kapcsolatok vagy éppen ezek hiánya, de humora, finom iróniája és a szó klasszikus értelmében vett humanizmusa révén mégsem válik pesszimistává. Fekete humor, sejtetés, tárgyilagosság, erős társadalomkritika jellemzi a műveit.

Johanna Ruth Dobschiner - Életre ​választott
A ​zsidó származású írónő bensőséges hangú visszaemlékezéseiben számol be a II. világháború alatt átélt viszontagságairól. Szülei és két bátyja odavesztek a náci haláltáborokban, ő azonban csodálatos módon életben maradt. Istenfélő holland családok rejtegették és adták kézről kézre, életük kockáztatásával. Későbbi életének meghatározó élményévé vált az a hősies szeretet, amely nem habozott életét adni azért, hogy ő élhessen.

Peer Krisztián - 42
„Ott ​tudtam utoljára írni, Ithakán” – írja Peer Krisztián. Ithaka talán egy hajó neve. A hazajutás visszatérés a nyílt vízre. A klasszikus témák versenyre kelnek, a halál úgy közelít, mintha fel lenne háborodva: ne gondolja senki, hogy a magány a vetélytársa lehet. Előlép a rejtekhelyéről, hogy azt hazudja, sohasem bujkált. De mi értelme újra írni, ha nem térhet vissza, aki a visszatérésnek értelmet ad? Hogy hívni lehessen?

Jókai Anna - Ne ​féljetek
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket? Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

Zsolt Béla - Kilenc ​koffer
A ​nagyváradi gettó élete Zsolt Béla élményei alapján. "Most itt fekszem a matracon, a templom közepén, a frigyszekrény tövében. A lámpa, amelyet tegnapelőtt este tintával festett kórházi-kékre Németi főorvos, hol kigyullad, hol kihuny. Kinn, a városban zavarórepülés van, de bennünket nem érdekel. A csillag, a bélyeg, nemcsak az élet kedvezményeiből zár ki bennünket, de félelmeiből is. Nem félünk a légitámadástól, semmiféle halálnemtől. A halottak itt hevernek mellettem, jobbról-balról a matracokon a kómás cukorbetegek, az anginások, a galoppierenderek, az urémiások, akikkel az utolsó hetekben már nem törődött senki, s az öngyilkosok, akiket éjjel-nappal szakadatlanul hoznak be hordágyon, rendszerint párosan, s többnyire orvos házastársakat, mert nekik volt kéznél mérgük, s pontosan tudták adagolni."

Ken Follett - A ​harmadik iker
Az ​egyik neves amerikai egyetem pszichológiai tanszékén azt vizsgálják, hogy a származás vagy a nevelés határozza-e meg inkább az ember jellemét. Ehhez olyan egypetéjű ikreket keresnek a különféle nyilvántartásokban, akik valamilyen oknál fogva külön családoknál nevelkedtek. Eközben olyan ikertestvérekre is rábukkannak, akik valószínűtlen módon különböző anyáktól születtek. Mikor az egyik kutató megpróbál utánajárni a dolognak, hirtelen rádöbben: nagyon veszélyes kalandba kezdett...

Vavyan Fable - Holt ​volt, holt nem volt...
Antidepresszáns, ​immunerősítő. Adagolás: igény szerint. Mellékhatások: gyakori röhögőgörcs, szívtáji felmelegedés, néha pityergés. Hatóanyagok: humor, szeretet, szerelem, akció, őszinteség, tisztaság. Vigyázat, ez egy Banyamese! Humort, varázslatot, hamisítatlan Fable-t, nyomokban vasreszeléket tartalmaz.

Werner Bergmann - Pierre Bourdieu - Norbert Elias - Martin Kohli - Edward P. Thompson - Időben ​élni
Az ​idő kérdéskörét a magyar társadalomkutatás eleddig meglehetősen mostohán kezelte. A kötetbe felvett tanulmányok mintegy leltárát nyújtják azoknak az eszme-, mentalitás- és társadalomtörténeti, valamint szociológiai problémáknak, amelyekkel az „idő" fogalmának sokarcúsága - az egyén számára meghatározó, külsőbelső életkeret, a társadalmi történések lefutásának mérhető, kiporciózható közege, az egyéni és közösségi identitást meghatározó előtt/után vonatkoztatás támpontrendszere stb. - megragadható. Az összeállítás az egyes értelmezési keretek empirikus és elméleti ábrázolásával, az időértelmezések kulturális eltéréseinek láttatásá-val azokat a mentalitásbeli különbségeket is elénk tárja, amelyek a világ kétségkívül egységesedő kommunikációs rendszerén a legnagyobb rést ütik. - A kötet szerzői: Norbert Elias, Pierre Bourdieu, Edward P. Thompson, Werner Bergmann és Martin Kohli.