Ajax-loader

Gáncsos Kármen

Rate_positive 52 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

3382 napja velünk van 1646 napja láttuk utoljára 1903 napja hibernálva van

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Nyuszi_300 10000fb_300 Santa_300 Skellington_300 Silly_walk_300 Poe_300 Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (249)

Révai Gábor - Mesterek
Müller ​Péter és Popper Péter a gondolkodás sikerszerzői. Nem kell bemutatni őket. Műveiknek külön-külön is százezres olvasótábora van. Ezeken a lapokon találkoznak először. Mindketten a maguk módján vallanak magukról. A közösségről, amelyben társas magányunkat élik, erkölcsről, az emberi kapcsolatok démonairól és angyalairól, a "mai kocsmá"-ról, mestereikről, a mester-tanítvány viszony titkairól, hitről és kételyről, ezoterikus élményekről, a lét alapdilemmáiról. Nyíltabban, mint bármely írásunkban valaha is. Olykor mintha összebeszéltek volna, szinte szó szerint ugyanazt. Olykor homlokegyenest az ellenkezőjét. Ebből a disszonáns összhangból keveredik ki e könyv különös íze, egyedisége, értéke.

Bagdy Emőke - Pap János - Ma ​még nem nevettem
A ​nevetést a szabadság legteljesebb megélésének, életolajozónak, az Olümposz isteneitől eltanult csodának tartjuk. Könyvünk írása közben amiatt aggódtunk, hogy ha a nevetést darabkáira szedjük, megvizsgálva eredetét, okát, formáját, lélektanát és társas jellemzőit, elfelejtünk tiszta szívből nevetni. De nem így történt. Jókedvünk, humorérzékünk továbbra is a régi, s Milan Kunderával valljuk: „Nevetni annyit jelent, mint mélységesen élni.” Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Az Isten ablakain kitekingetőknek, az életöröm kivételes birtokosainak, a nevetni vágyóknak: megerősítésül. A nevetni nem tudóknak, az élet súlyos terhei alatt görnyedezőknek pedig gyógyszerként írjuk fel - hiszen a megértett világ sokkal elviselhetőbb. Nyissák ki valahol a könyvet, olvassanak bele, majd nevessenek Szűcs Édua bölcs-bolondos rajzain. Közben pedig gondoljanak arra, mi mennyit nevettünk, amikor megpróbáltunk erősebbek lenni a nevetés erejénél, és okosabbak a humor bölcsességénél. Ha elmormolják: „ma még nem nevettem”, talán eszükbe jut egy barát, társ vagy régi ismerős, akivel kedvük lesz majd együtt mosolyogni és kacagni a világ bolondságain, vagy éppen a mi történeteinken.

Sheena Iyengar - A ​választás művészete
Mi ​a szabadság? A szabadság a választás joga: a jog, hogy megteremtsük magunknak a választás alternatíváit. A választás lehetősége nélkül az ember nem ember, hanem csak rész, eszköz, dolog. – Archibald MacLeish, Pulitzer-díjas amerikai költő Sheena Iyengar a világ egyik legelismertebb döntéshozatali szakértője hét különböző szempontból mutatja be, hogy a választás erőteljes eszköz arra, hogy meghatározzuk magunkat és életünket. Lebilincselő módon alapvető kérdésekre keresi a választ. Mennyire választhatunk szabadon? Mi a kapcsolat természetünk és választási módszereink között? Mennyire vagyunk egyformák amikor döntünk? Mekkora befolyásunk van mindennapi döntéseinkre? Hogyan választunk, amikor lehetőségeink gyakorlatilag korlátlanok? Megengedhetjük-e bárkinek is, hogy helyettünk döntsön, és ha igen, kinek és miért? Miért van az, hogy néha saját érdekeink ellenében döntünk? A választás művészete segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat és megalapozottabb döntéseinkkel felfedezzük a választás örömét és kihívásait.

Steven Pinker - Hogyan ​működik az elme
Miért ​a széles vállú férfiakat és a domborodó keblű nőket szeretjük? Vajon miért alakult ki a nyelv: az agyfejlődés melléktermékeként, a gondolatok kifejezésére vagy éppenséggel udvarlásra? Mi haszna van annak, hogy olyan jól látunk színeket? Pinker könyve ilyen álnaiv kérdéseket felvetve próbál választ keresni a mai lélektan legfontosabb problémáira. Két nagy gondolatrendszer uralja ugyanis a mai pszichológiát. A kognitív pszichológia a belső embert fedezte fel, s alapvető kérdése a gondolkodásmódok szerveződése. Az evolúciós pszichológia mást kérdez: miért alakultak ki olyanná az emberi élményformák és gondolkodásmódok, amilyennek ismerjük őket? Milyen korlátok és előnyök befolyásoltak minket az emberré válás során, hogy éppen ilyenekké lettünk? Pinker különleges gondolati érdekességét az adja, hogy megpróbálja összekapcsolni a mai lélektannak ezt a két értelmezési keretét, közvetítőként sokszor egy harmadikat felhasználva, mégpedig az agykutatás eredményeit. Gondolkodás, eredet és agyi szerveződés az a három pólus, mely köré a gazdag ismeretanyagot szervezi. Olyan könyv ez, amely a pszichológus, a filozófus és a biológus mellett a humán területek és a társadalomtudományok iránt érdeklődőket is megragadja provokatív mondandójával és példákban gazdag kifejtésmódjával.

Csíkszentmihályi Mihály - Eugene Rochberg Halton - Tárgyaink ​tükrében
Mi ​a szerepe a tárgyaknak a mai világban? Miért tulajdonítunk különböző jelentéseket a minket körülvevő dolgoknak? Csíkszentmihályi Mihály és Eugene Rochberg-Halton a századfordulón nyolcvan chicagói család körében végzett felméréseket, és meglepő összefüggéseket találtak az anyagi javakhoz való viszony, a modern kultúra és az egyénről való gondolkozás között. A kutatás eredményeit összegző könyvükben rámutatnak, hogy napjaink környezeti válságára és a tárgyaktól való függésünkre csak az jelentene megoldást, ha szenvedélyünket és kreativitásunkat más irányokban hasznosítanánk. A Tárgyaink tükrében nem csak szociológusok, pszichológusok vagy kulturális antropológusok számára izgalmas és tanulságos olvasmány, hiszen mindannyian számtalan eszközt használunk mindennapjaink során, és mind sajátos viszonyt alakítunk ki ezekkel.

Bor%c3%adt%c3%b3_10
Hidak ​egymáshoz Ismeretlen szerző
115

Ismeretlen szerző - Hidak ​egymáshoz
"A ​béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége" - írta Dan Millman, a "Békés harcos útja" című könyv világhírű szerzője. Ez a kötet éppen erről szól: miként kezeljük életünk kikerülhetetlen konfliktusait, hogy azok ne robbantsák szét kapcsolatainkat, hanem épülhessünk, erősödhessünk általuk - külön-külön és együtt is? Minden egyes konfliktus lehetőség arra, hogy átmenetileg vagy akár végleg eltávolodjunk egymástól - ám fejlett empátiás készséggel és megfelelő kommunikációval egészen más eredményre is juthatunk. Ráadásul így nemcsak a kapcsolat, de a vitás helyzet kimenetele is jóval kedvezőbb lehet. Érdemes megtanulni ennek a mikéntjét, mert e képesség sokszorosan meghálálja az elsajátítására fordított erőfeszítéseket. A Nyitott Akadémia-sorozat új kötetében gyakorlatias kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, inspiráló gondolatokat és szívmelengető történeteket egyaránt találhat az olvasó. A szerzők olyan hiteles személyiségek, akiknek egész élete és munkássága alátámasztja leírt mondataik érvényességét.

Michel Foucault - A ​szavak és a dolgok
Foucault-nak ​számos műve megjelent magyarul, ám ezek kivétel nélkül a kései, nemcsak érett, de az elmélettől egyre inkább a konkrétumok (igazságszolgáltatás, kórház, börtön, szexualitás stb.) felé forduló - alapelveit, vezérlő szempontjait immár olvasónál feltételező - szerzőt mutatják. Ez a mű feltehetőleg a szerző legfontosabb, nevét igen hosszú időre fenntartó alkotása. Ebben az alapelveket mutatja be, méghozzá abban a stádiumban, amikor Foucault maga is "rájött" arra, hogy mi az "uralom", mi a tudás "igazi" szerkezete, mi indokolja, sőt generálja a "gyanakvást", mi az emberi szituáció alapvető struktúrája; mi a tudás "archeológiája" stb. Bevezető és alapozó tehát ez a fiatalkori munka az egész Foucault-i életműhöz, és rajta keresztül a strukturalizmus, neostrukturalizmus és posztmodern egész összetett kérdésköréhez. Maga a mű - külső formáját tekintve - tulajdonképpen filozófia-, illetve eszmetörténeti vizsgálódás, annak kutatása és bemutatása, hogy miképp és mit kutatott és kutat a társadalomtudomány, a filozófia és az emberrel foglalkozó számos tudományos diszciplína. Lényegét, mélystruktúráját tekintve pedig olyan ismeretelméletről van szó, amely egyben antropológia és történetbölcselet is, olyasféle fordulat az ember és megismerése tárgykörében, mint Freudé a pszichológiában, vagy Nietzschéé az etikában. A mű több bravúros egyedi filozófiai és művészeti, történeti és közgazdasági elemzést tartalmaz, lényegét azonban nem ezek a sokszor idézett és bámult csúcsteljesítmények adják, hanem ember "eltűnéséről", mármint a tudományok felé irányuló reflektorfényéből való eltűnéséről, az eldologiasodás (éppen nem hegeli-marxi) koncepciójáról szóló alapeszmék, amelyek Foucault helyét a gyanú filozófiájának legnagyobbjai közt jelölik ki, és akinek hatása nemcsak a posztmodern vezető filozófusainak (Derrida, Rorty stb.) eszméin mérhető fel, de a filozófia, társadalomtudományi közgondolkodás ún. "normál" szerkezetén is. Alapmű, minden igazi - filozófiai, társadalomtudományi - műveltségre törő olvasó kötelező olvasmánya.

Csíkszentmihályi Mihály - Az ​öröm művészete
Csíkszentmihályi ​Mihály arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek, elégedettek. Az öröm művészete a világhírű pszichológus korábbi műveiben lefektetett alapgondolatainak letisztult összegzése és azok gyakorlati alkalmazása a mindennapi életünkre. Emberek ezrein végzett széleskörű vizsgálatok alapján jutott a szerző arra a következtetésre, hogy a boldogtalanság, az elégedetlenség fő oka az, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik, nem is vesz tudomást érzelmeiről. Csíkszentmihályi szerint a probléma megoldásának a kulcsa az lehet, ha olyan, változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk.

Bíró Yvette - Időformák
"Nincs ​az időnek egyetlen istene. A mitológia szerint is Kronosz mellett kisebb és nagyobb istenfiak (és istennők) testesítették meg a változás és folytonosság, a gyorsaság és a mérték eszményeit. Az idő lassan építő és gyorsan pusztító hatalma csak egyike az ellentéteknek, amelyeknek alakot adtak. E sokféleség ellenére mégis, "korunk a sebesség démonának adja magát" (Kundera), mely mindenek fölé hatalmasodó érték és bálvány lett. Ezért félő, hogy az ingerellátottság szédítő bőségében és iramában, hírvillanások szenvedélybetegének rabjaivá leszünk, akik türelmetlenül mindig többre vágynak. Könyvemben, kedvenc filmjeink példáján, sietség és elkalandozás lehetőségeire figyelve, arra kívántam emlékeztetni, milyen elfeledett erényei vannak, a mai divatos rohanás-kényszerrel szemben a nyugalmas kifejezésnek. A tünékeny szépség mellett a tűnődés szépségének. Száguldani jó! Elidőzni is jó!"

Ingmar Bergman - Laterna ​magica
A ​2007. július 30-án elhunyt Ingmar Bergman önéletrajza a filmekből, forgatókönyvekből, színházi rendezésekből álló páratlan életmű záróköve, ismételt igazolása annak a mindig is sejtett ténynek, hogy A nap vége, A csend, a Persona, a Rítus, a Suttogások, sikolyok, a Fanny és Alexander írója és rendezője valódi anyagból, megélt élményekből, tulajdon életéből építette műveit. Önéletírása számos ponton világítja meg mű és alkotó viszonyát, és fényesen bizonyítja, amit magyarul megjelent forgatókönyvei, filmnovellái óta már nálunk is sokan tudnak: hogy Bergman írónak is kivételes tehetségű. Könyörtelen igazságkereső, aki nem kímél senkit és semmit, legkevésbé önmagát. A lényeget kutatja mindenben, így kerülhet könyvében egymás mellé a legnagyobb természetességgel a megalázó testi bajok leírása és Garbo, Chaplin, Karajan, Oliver portrévázlata, a gyermekkori pofonok és a felnőttkori rendőri meghurcoltatás, kamaszkori élmények a náci Németországban, riasztó tapasztalatok a svéd szocialista "pokolban", menedékkeresés és részbeni kirándulás a "demokratikus" Münchenben, siker és kudarc, sírás és nevetés. És, talán mondani sem kell, ítélet nincs: Bergman nem dicsőül meg - sőt ellenkezőleg, inkább az esendő, a szenvedő, a gyarló emberi arcát mutatja.

Covers_49485
11

Ismeretlen szerző - Tömegfilm ​a nyolcvanas években
Az ​itt közreadott tanulmányok a populáris (film)esztétikum világába kalauzolják az olvasót, annak elméletét és gyakorlati működését vizsgálják. Válogatásunk arra törekszik, hogy átfogó képet adjon azokról a meghatározó elméleti megközelítésekről és filmekről, amelyek a – tág értelemben vett – nyolcvanas években a zsáner-, műfaji-, illetve közönségfilm világát jellemezték.

Covers_23975
12

Ismeretlen szerző - A ​kortárs filmelmélet útjai
A ​könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival foglalkoznak. A gyűjtemény alapvető kézikönyve lesz a filmes tanulmányokat folytató diákoknak, az őket oktató pedagógusoknak, és bátran ajánlható mindenkinek, akit elmélyülten érdekel a filmmûvészet és a filmtudomány.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (44)

Zacher Gábor - Karizs Tamás - A ​Zacher
Az ​ország kedvenc toxikológusa. Hetente három-négy előadást tart, négy vidéki egyetemen tanít, napi negyven-negyvenöt beteget lát el az osztályán. Heti egy-két éjszaka ügyel, beosztottjai állítják, hogy ha ő vezeti az éjszakai ügyeletet, akkor mindig húzósabb a műszak, mert maximalista. Ha van szabadideje, akkor sincs, mert ilyenkor olvas utána a szakmájába vágó kérdéseknek. Saját bevallása szerint munkaalkoholista. Napi egy tábla mogyorós csokoládéval üzemel, s a pipáját sem tenné le semmi pénzért. Merthogy valamitől neki is függenie kell. Vallja, hogy tízmillió függő országa vagyunk - mert szenvedély nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Ám meg kell tudni húzni a szenvedélyszerű viselkedés és a szenvedélybetegség közötti határvonalat. Szól ez a könyv tehát minden függőnek és kevésbé függőnek, kezdő és haladó szülőknek, akik nem tudnak mit kezdeni rakoncátlan gyermekeikkel, és az állandóan változó világgal, ami újabb és újabb függőségeket hoz létre - mindezt teszi életszagú, megtörtént esetek elmesélésével, olykor humorosan, sokszor pedig halálosan komolyan. Dr. Karizs Tamás, a kötet társszerzője Jogász, újságíró, szerkesztő, fotós Zacher Gáborral a gimnáziumban elválaszthatatlan jó barátok lettek, s ez a harminchét éve tartó barátság adta az ötletet, hogy közösen gondolják végig, s írják meg ezt a kötetet. Valószínűleg ő az egyetlen, aki iránt a közismert toxikológus teljes bizalommal volt, és akivel őszintén oszthatta meg gondolatait.

Barta András - Magyarország ​= anyád
„A ​bíróság határozata alapján édesanyám, Magyarország engem mint gyermekét nem képes megfelelően ellátni.“ Budapesten rejtélyes és megmagyarázhatatlan események zajlanak. Biberach, a Magyar Egyesült Unija topmendzser-főispánja létrehoz egy titokzatos kutatócsoportot a második pálinkaháborúban tönkretett tér-idő kapu helyreállítására. Miközben a nagy-budapesti nonstopvezér irányításával szerveződő ellenzék XA20 WH-t akarja pajzsra emelni, a futurisztikus kavalkád mögött apránként kirajzolódik a főszereplő édesanyjának szívbemarkoló története. Melyik az ország és melyik az anya? Barta András elmossa és átjárhatóvá teszi a káoszba hulló ország és a haldokló anya sorsának határait. Ami azt illeti, minden határt átjárhatóvá tesz. Új regénye egyszerre keserű és humoros, szemérmetlen és érzelmes, szürreális science fiction és politikai szatíra, ráadásul egy szülő-gyermek kapcsolat kamaradrámája. Kíméletlen és provokatív mű – felnőtteknek szóló könyv.

Diego Marani - Új ​finn nyelvtan
1943 ​szeptemberében, a trieszti kikötőben egy eszméletlen, azonosíthatatlan férfit találnak, akit a közelben horgonyzó Tübingen kórházhajóra szállítanak. A hajó finn származású német neurológusa a zubbonyába varrt név – Sampo Karjalainen – alapján azt feltételezi, hogy finn katona. Amikor a férfi magához tér, kiderül, hogy sérült a beszédközpontja és éntudatát is elvesztette. Így aztán az orvos megkezdi páciense nyelvi és kulturális nevelését, identitástudatra ébresztését, majd Helsinkibe küldi, hogy gyökereit megtalálva szembesüljön önmagával.

Guido Knopp - A ​Harmadik Birodalom titkai
Hiába ​tartott a náci korszak mindössze tizenkét évig, a német történelem megítélését mégis döntő módon fogja befolyásolni még a jövőben is. A hitleri Németország a terror, a népirtás és a világháború forrásává vált. A Harmadik Birodalommal összefüggő sok kérdés maradt máig lezáratlanul. Guido Knopp ezekkel a titkokkal foglalkozik könyvében: olyan tényekkel, amelyeknek akkor nem volt szabad napvilágra kerülniük, vagy amelyekre csak napjainkban derült fény, mint például Adolf Hitler erősen elkendőzött családi viszonyai, anyagi háttere (hová tűnt a hatalmas vagyona?), vagy kapcsolata a nőkkel. De ilyen titok hordozója a legendás Erwin Rommel is, valóban nagy hadvezér volt a "sivatagi róka"? És tudunk-e már mindent a Reichsführer SS Himmler kóros rögeszméiről? Vagy Albert Speerről, "a jó náci"-ról, főként az újonnan kiderült csalásai fényében? Hogy mégse lett volna annyira ártatlan?

Majtényi György - Vezércsel
Egy ​vezető, akinek kultuszát épp a kultusz látszólagos hiánya teremti meg. Egy diktátor, akinek az a célja, hogy olyan politikusnak lássák, aki semmiben sem különbözik az egyszerű, hétköznapi emberektől. Sikerét és uralmának legitimálását éppen ez a szerep hozza meg, ez különbözteti meg elődjétől és általában a kommunista diktátoroktól. A Kádár János életéről és mindennapjairól szóló kötet új szempontból, a Kádár-kultusz működésének logikája mentén mutatja be a hatalom éveit. Az 1956-os forradalom leverése után az ország egyik leggyűlöltebb embere volt Kádár, hogyan sikerült mégis átformálnia ezt a képet néhány év leforgása alatt? Milyen technikával érte el, hogy a róla alkotott kép megváltozzon és az ellenséget az emberek inkább láthatatlan erőkben vagy a külső, megszálló hatalomban keressék? Majtényi György levéltári forrásokat, elsősorban a még alig kutatott Kádár-hagyatékot, magániratokat és interjúkat felhasználva elemzi a korszakot. A gazdag fotóanyag nagyobb részben magánszemélyektől, pl. vadászoktól, séfektől, fotósoktól és olyan kortársaktól származik, akik annak idején személyes kapcsolatba kerültek a pártvezetővel, és a közös képeket, emlékeiket róluk relikviaként megőrizték.

Bombera Krisztina - Felhőkarcolat ​- New York 2001.09.11
Rémülten ​tekerem tovább a rádió keresőjét a Szép Új Világról. A szomszédos adón épp egy prostituálttal beszélgetnek. Hatalmas lett a forgalma közvetlenül szeptember 11-e után, meséli. »Mindenki tudni, érezni akarta, hogy él, és a szex ebben sokat segít. Én is helyt akartam állni a tragédiában. Ilyen nehéz időkben meximális színvonalon kell dolgozni. Sokat kerestem, és ezúton szeretném felajánlani az összeg felét a mentésben életüket vesztett tűzoltók családtagjainak.«\" Ez a könyv Bombera Krisztina naplója New York-ból 2001. szeptemberétől 2002. februárjáig. Újságírósors, mondhatnánk: az ember elutazik a férjéhez, egy kicsit visszaváltozna feleséggé - az események azonban követik őt. Nevezhető-e naplónak egy olyan könyv, amely sokmillió ember történetét meséli el? De nevezhető-e hírnek egy olyan esemény, amely többmillió ember életét változtatta meg egyik napról, egyik percről a másikra?

Popper Péter - Lélek ​és gyógyítás
A ​modern pszichoterápiáról ritkán olvasható összefoglaló ismeretterjesztő mű. A klinikai lélektan ismert képviselője most bepillantást enged szakmája műhelytitkaiba. Megírja, hogy a mai társadalmi valóságban milyen gondok és kétségek gyötrik a pszichoterapeutát és hogy szerinte kiből válhat sikeres gyógyító. Ezután ismerteti a leginkább elterjedt egyéni és csoport pszichoterápiás módszereket, a beszélgetéstől a pszichoanalízisen és a hipnózison át a pszichodrámáig. A könyv igyekszik szétoszlatni a pszichoterápiával szemben támasztott túlzott reményeket, illúziókat, és csodavárást. Ugyanakkor használható ismereteket kínál a kételkedőknek, a nemtudásuk leplezésére fölényeskedőknek, a pszichoterápiára eleve előítéletekkel tekintőknek.

Popper Péter - Színes ​pokol
"Déryné ​írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén - ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek a színházban."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (67)

Balázs Béla - Napló ​(1914-1922)
"Balázs ​Béla egyike a magyar művészet sokoldalú, érdekes alakjainak, mint költő, novellista, drámaíró és filmesztéta egyaránt maradandót alkotott. Íróként Ady; Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegeit Bartók és Kodály zenésítette meg. A század legjelentékenyebb emberei közül - itthon és külföldön - sokan tartoztak baráti társaságához, s részt vett kora legfontosabb eszmei és művészi mozgalmaiban. 1903-tól 1922-ig-kisebb, megszakításokkal írt naplója, mely most jelenik meg először, nemcsak egy kísérletező kedvű, több műfajú művész és eredeti személyiség fejlődésrajza, de egyben a kor magyar és európai szellemi életének érzékeny, plasztikus ábrázolása is."

Kömlődi Ferenc - Az ​amerikai némafilm
A ​kötet célja egy lassan ködbe vesző anyag megőrzése és feldolgozása: kísérlet az amerikai film hőskorának dokumentálására. Természetesen maga a kor is meghatározó. A világháború előtti viktoriánus erkölcsök és az azok ellen fellépő új generáció kettősségét legjobban Griffith konzervativizmusa és Erich von Stroheim modernizmusa közötti ellentét szemlélteti.

Balázs Béla - Napló ​(1903-1914)
Balázs ​Béla egyike a magyar művészet sokoldalú, érdekes alakjainak, mint költő, novellista, drámaíró és filmesztéta egyaránt maradandót alkotott. Íróként Ady, Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegeit Bartók és Kodály zenésítette meg. A század legjelentékenyebb emberei közül - itthon és külföldön - sokan tartoztak baráti társaságához, s részt vett kora legfontosabb eszmei és művészi mozgalmaiban. 1903-tól 1922-ig kisebb megszakításokkal írt naplója, mely most jelenik meg először, nemcsak egy kísérletező kedvű, több műfajú művész és eredeti személyiség fejlődésrajza, de egyben a kor magyar és európai szellemi életének érzékeny, plasztikus ábrázolása.

Gilles Deleuze - A ​mozgás-kép - Film 1.
A ​filmművészet nagy alkotói egyenrangúak nemcsak a festőkkel, építészekkel és zenészekkel, de olyan gondolkodókkal is, akik fogalmak helyett mozgás-képekben és idő-képekben gondolkodnak. A jelentéktelen művek hatalmas aránya a filmgyártásban nem mond ennek ellent: nem rosszabb ez az arány, mint másutt, igaz ugyan, hogy gazdasági és ipari következményei összehasonlíthatatlanok más területekéivel. A film a művészet és a gondolkodás történetének szerves része.

Balázs Béla - Álmodó ​ifjúság
Önéletrajzi ​regény, melyben élete első tizennyolc évét eleveníti föl az író. Önéletírásában azokról az élményekről kíván számot adni, melyek nem fértek el az általa már addig is művelt sokféle műfaj - vers, tanulmány, esszé, regény - keretei közt. Valami még közvetlenebb, még hitelesebb tanúságot akart tenni életeszményei mellett ebben a lírai szépségű regényben. "Mi adja egy önéletrajz objektív értékét"? - teszi fel naplójában a kérdést. S mindjárt felel is rá: - "kétségtelenül a művészet. Annyiban érték, amennyire művészi. De ez még nem lenne elég. Túlságosan sok fokozata van a művészetnek a legalacsonyabbrendűtől a legmagasabbrendűig, hogysem egy mű egyedül művészi értékei alapján igényt tarthatna arra, hogy figyelmet keltsen... Egy önéletrajz létjogosultsága tehát az adott élet különleges jelentőségű valóságanyagában rejlik. Egyes-egyedül a tartalmi jelentősége tehet jogosulttá egy önéletírást. Nem kielégítő ok, hogy egy életrajz kalandos, vagyis szórakoztató. Az sem ha jellemző egy osztályra vagy rétegre. Minden életrajznak a következő kérdéser kell feleletet adnia: Hogyan lett egy ember azzá, akivé lett, mire az életét elmeséli?" A regény, sajnos csak egy rövid életszakaszt világít meg. De azt gazdagon, érzékletes színekben. Úgy, hogy végül is: felel a kérdésre.

Edward T. Hall - Rejtett ​dimenziók
Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás - a proximitás - fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző - aki kiváló antropológus - eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér "rejtett" sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek "gettóiról", az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak - percepciók különbözőségével magyarázott - furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniok. Szalai Sándor professzor előszava - marxista szemléletünk szerint - "helyére teszi" az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Sz. M. Eizenstein - Premier ​plánban
A ​világhírű szovjet filmrendező memoárja nem hagyományos önéletírás, nem is napló. Inkább sajátos eizensteini montázstechnikával készült irodalmi forgatókönyv, melynek központi alakja maga a rendező-író. Az ő életének "filmje" pereg le előttünk. Egy enciklopédikus tudású, nagyszerű művész életútját és pályáját kísérheti végig az olvasó a magával ragadóan izgalmas vallomásból, s közben maga is részesévé válik a képekben és asszociációkban gondolkodó filmrendező szellemi kalandozásainak.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Krigler Gábor - (folyt. ​köv.)
A ​dráma- és komédiasorozatok a világ televíziózásában következetesen a legmagasabb nézettséget elérő műfajok. Hazánkban is milliók kísérik figyelemmel a különféle szappanoperákat, krimisorozatokat, kórházi szériákat, szituációs komédiákat. Ez a könyv átfogóan mutatja be a tévésorozatok születésének legfontosabb forrását: az írói, kreatív folyamatot. Közérthető, könnyed stílusának köszönhetően egyszerre forgathatják élvezettel és haszonnal mindazok, akik tévénézőként kíváncsiak kedvenc sorozataik trükkjeire, titkaira, hatásmechanizmusára, de azok a leendő, illetőleg jelenlegi filmes szakemberek is, akik a televíziós és nagyjátékfilmes forgatókönyvírás, dramaturgia szakmai háttere iránt érdeklődnek. A kötetben bemutatott és részletezett, megtanulható szakmai szabályok elsajátításával ugyanis bárki magas szintre fejlesztheti forgatókönyvírói képességeit. A könyv egyedülálló, gyakorlatias megközelítésben tárgyalja a professzionális forgatókönyvírás alapelveit, szakmai kellékeit, eszköztárát. A (folyt. köv.) az első magyar nyelvű kalauz a televíziós sorozatok és nagyjátékfilmek írásához, mely részletesen tárgyalja a külföldi és hazai szakmai viszonyokat, lehetőségeket, emellett lépésről lépésre megismertet egy forgatókönyv elkészítésének műhelytitkaival. Számos példán - így a jelenleg is futó, legnépszerűbb tévésorozatok elemzésén - keresztül mutatja be, mi láncolja nézők millióit a készülékek elé nap mint nap.

Balázs Béla - Napló ​(1903-1914)
Balázs ​Béla egyike a magyar művészet sokoldalú, érdekes alakjainak, mint költő, novellista, drámaíró és filmesztéta egyaránt maradandót alkotott. Íróként Ady, Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegeit Bartók és Kodály zenésítette meg. A század legjelentékenyebb emberei közül - itthon és külföldön - sokan tartoztak baráti társaságához, s részt vett kora legfontosabb eszmei és művészi mozgalmaiban. 1903-tól 1922-ig kisebb megszakításokkal írt naplója, mely most jelenik meg először, nemcsak egy kísérletező kedvű, több műfajú művész és eredeti személyiség fejlődésrajza, de egyben a kor magyar és európai szellemi életének érzékeny, plasztikus ábrázolása.

Balázs Béla - Napló ​(1914-1922)
"Balázs ​Béla egyike a magyar művészet sokoldalú, érdekes alakjainak, mint költő, novellista, drámaíró és filmesztéta egyaránt maradandót alkotott. Íróként Ady; Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegeit Bartók és Kodály zenésítette meg. A század legjelentékenyebb emberei közül - itthon és külföldön - sokan tartoztak baráti társaságához, s részt vett kora legfontosabb eszmei és művészi mozgalmaiban. 1903-tól 1922-ig-kisebb, megszakításokkal írt naplója, mely most jelenik meg először, nemcsak egy kísérletező kedvű, több műfajú művész és eredeti személyiség fejlődésrajza, de egyben a kor magyar és európai szellemi életének érzékeny, plasztikus ábrázolása is."

Dr. Csernus Imre - Kígyós Éva - Popper Péter - Titok, ​elhallgatás, őszinteség
A ​"Mesterkurzus" eddigi összejövetelein igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán ismeri az olvasó: A titkot űztük mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek... Ezek Faludy György Villon átköltéséből a Haláltánc-ballada sorai. Ki az közülünk, aki gyerekkora óta nem űzi a titkokat? Aki nem ment barátaival titokzatos felfedező utakra, aki nem leselkedett szülei hálószobájánál, s ki az, akit - legyen bár felnőtt - nem vonzanak a világ és az emberek titkai: a kutatóktól, a felfedezőktől kezdve a politikusokon és a művészeteken át a társasági emberekig? Ámde ki az, aki közülünk nem az igazmondás, az őszinteség híve? Ki az, aki ne vívódott volna nehéz vagy tragikus élethelyzeteiben: elmondhatom? Nem mondhatom? Vajon elhallgathatom-e? Ezekre a kérdésekre próbál felelni a Mesterkurzus három előadója: Csernus Imre orvos, Kígyós Éva pszichológus és Popper Péter író. Őszintén válaszolnak, nem kímélve saját magukat sem. Sokszor megpróbálnak személyes élményeiken keresztül közelíteni a témához. Vagyis nem tanítani akarnak, hanem beszélgetni és elgondolkodtatni. Fogadják ezt a kötetet is a többihez hasonló érdeklődéssel és szeretettel.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók