Ajax-loader

Nagy Márta

Rate_positive 0 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

1634 napja velünk van 384 napja láttuk utoljára

Kívánságlista és stoppolások

Nagy Márta még nem jelölt be egyetlen példányt sem, hogy elolvasná azt.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult rukkolása sem.


Sikeres happolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult happolása sem.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (47)

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Szakolczay Lajos - Páter ​Bulányi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard Friedenthal - Luther ​élete és kora
"Itt ​állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen, ámen." Ezekkel a szavakkal fejezte be a hagyomány szerint Luther beszédét a wormsi birodalmi gyűlésen, amikor megtagadta tanainak visszavonását. A szászországi kicsiny Wittenbergből kiinduló reformációs mozgalom nagy vihart kavart nemcsak Németországban, hanem messze túl a birodalom határain is. Fellépése úgy hatott ekkor "mint a villám a puskaporos hordóra ", viták, felkelések, nagy parasztháború követte, s Németország széttagolódásának elmélyülése, a fejedelmek hatalmának megerősödése. A szerző eleven képet rajzol a reformátor ellentmondásos lényéről, igen plasztikusan, színesen ábrázolja a kort, amelyben Luther élt, és mindazokat, akikkel akár a politikában, akár a magánéletben kapcsolatba került. Míg régebben Luther alakját csak a teológusok rajzolták meg, a szerző minden vallási elfogultságtól mentes, tárgyilagos és modern Luther-képet ad.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_190997
elérhető
3

Borisz Noszik - Schweitzer
Századunkban ​kevés olyan emberrel találkozhattunk, akinek a neve annyi és annyiféle ember lelkének húrjait rezdítené meg, mint Albert Schweitzeré. Minden területen nagy ember volt. Nagy volt filozófusnak, teológusnak, nagy és igen eredeti, dogmáktól mentes teológus volt. Nagy volt művésznek is és művészettörténésznek is. Ha nemes hangú orgonán Bach-zenét hallgatunk, akkor kétszeresen, sőt háromszorosan is Schweitzerre kell gondolnunk: a művészre, az orgonák értő építőjére és Bach vitathatatlanul legigazibb újrafelfedezőjére. Ám ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy leírhassuk azt a mondatot, amellyel ezt a néhány gondolatot kezdtük. Schweitzer igazi nagysága nem tudós, nem filozófus vagy teológus voltában rejlett, hanem mélységes erkölcsös, páratlan humanitásában, ezrekre, százezrekre, embermilliókra kiható példájában, orvosi munkájában, amelyet hallatlan nehéz körülmények között, több mint fél évszázadon át végzett az Ogooué partján Gabonban. Lambaréné nem vetekszik tartósságban sem a piramisokkal, sem a felhőkarcolókkal, és mégis ércnél maradandóbb emléke egy valóban páratlan, utolsó leheletéig töretlen békeharcosnak. Így ilyen ember kortársának lenni már önmagának is nagy szerencse és nagy boldogság. Kérjük, ismerkedjék meg az éppen száz esztendeje született s tíz esztendeje halott, de feledhetetlen, ezért mindig élő Albert Schweitzerrel, s adja ezt a könyvet gyermekei kezébe is...

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (43)

Ernest Hemingway - Akiért ​a harang szól
Robert ​Jordan, a fiatal amerikai, aki a spanyol polgárháborúban a köztársaságaik oldalán harcol, fontos feladatot kap: az ellenséges vonalak mögött fel kell robbantania egy hidat. Egy partizánegységhez kerül, a saját bőrén tapasztalja a polgárháború esztelen kegyetlenségét, a köztársaságiak között dúló viszályokat, az egymásra fenekedés poklát. Beleszeret Mariába, a meggyötört, megalázott lányba, már a jövőjüket tervezgetik, amikor eljön a feladat végrehajtásának ideje. A hidat sikerül felrobbantani, ám Jordan menekülés közben eltöri a lábát, kiszolgáltatott helyzetében ő marad utóvédnek. A halál előtti percekben végigfut szeme előtt egész élete, a háború, s a soha be nem teljesülő szerelem története, a fájdalmas búcsú Mariától. A megrázó regényt Hemingway a saját személyes tapasztalata alapján írta, s rá jellemző, tömör, szaggatott stílusban.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Richard Friedenthal - Luther ​élete és kora
"Itt ​állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen, ámen." Ezekkel a szavakkal fejezte be a hagyomány szerint Luther beszédét a wormsi birodalmi gyűlésen, amikor megtagadta tanainak visszavonását. A szászországi kicsiny Wittenbergből kiinduló reformációs mozgalom nagy vihart kavart nemcsak Németországban, hanem messze túl a birodalom határain is. Fellépése úgy hatott ekkor "mint a villám a puskaporos hordóra ", viták, felkelések, nagy parasztháború követte, s Németország széttagolódásának elmélyülése, a fejedelmek hatalmának megerősödése. A szerző eleven képet rajzol a reformátor ellentmondásos lényéről, igen plasztikusan, színesen ábrázolja a kort, amelyben Luther élt, és mindazokat, akikkel akár a politikában, akár a magánéletben kapcsolatba került. Míg régebben Luther alakját csak a teológusok rajzolták meg, a szerző minden vallási elfogultságtól mentes, tárgyilagos és modern Luther-képet ad.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_190997
elérhető
3

Borisz Noszik - Schweitzer
Századunkban ​kevés olyan emberrel találkozhattunk, akinek a neve annyi és annyiféle ember lelkének húrjait rezdítené meg, mint Albert Schweitzeré. Minden területen nagy ember volt. Nagy volt filozófusnak, teológusnak, nagy és igen eredeti, dogmáktól mentes teológus volt. Nagy volt művésznek is és művészettörténésznek is. Ha nemes hangú orgonán Bach-zenét hallgatunk, akkor kétszeresen, sőt háromszorosan is Schweitzerre kell gondolnunk: a művészre, az orgonák értő építőjére és Bach vitathatatlanul legigazibb újrafelfedezőjére. Ám ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy leírhassuk azt a mondatot, amellyel ezt a néhány gondolatot kezdtük. Schweitzer igazi nagysága nem tudós, nem filozófus vagy teológus voltában rejlett, hanem mélységes erkölcsös, páratlan humanitásában, ezrekre, százezrekre, embermilliókra kiható példájában, orvosi munkájában, amelyet hallatlan nehéz körülmények között, több mint fél évszázadon át végzett az Ogooué partján Gabonban. Lambaréné nem vetekszik tartósságban sem a piramisokkal, sem a felhőkarcolókkal, és mégis ércnél maradandóbb emléke egy valóban páratlan, utolsó leheletéig töretlen békeharcosnak. Így ilyen ember kortársának lenni már önmagának is nagy szerencse és nagy boldogság. Kérjük, ismerkedjék meg az éppen száz esztendeje született s tíz esztendeje halott, de feledhetetlen, ezért mindig élő Albert Schweitzerrel, s adja ezt a könyvet gyermekei kezébe is...

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Kollekciók