Ajax-loader

Zoltán Péter

Rate_positive 92 Rate_neutral 2 Rate_negative 1

3590 napja velünk van 2097 napja láttuk utoljára 2059 napja hibernálva van

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-1 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Skellington_300 Silly_walk_300 Meetoff_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (67)

Ismeretlen szerző - Magyar ​drámaírók - 19. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - John Fletcher - A ​két nemes rokon
A ​Két nemes rokont először 1634-ben adták ki, mint Fletcher és Shakespeare munkáját. Czímlapja jelzi, hogy a király szinészei adták elő a Blackfriars-ben. 1566-ból való Edwards Palamon and Arcyte című elveszett drámája, melyet Oxfordban játszottak, de ez - amennyire a feljegyzésekből következtethetjük - különbözött a Két nemes rokontól. Tán egy ál-shakespeare-i dráma sem keltett annyi vitát, mint ez. Az bizonyos, hogy két szerző műve, de nem határolható el pontosan e két rész.

William Shakespeare - Szentivántól ​Vízkeresztig
Hat ​örök szépségű komédia - Az asszonyszelídítő, Szentivánéji álom, A velencei kalmár. Sok hűhó semmiért, Vízkereszt vagy amit akartok, A londoni tékozló, Jánosházy György fordításában.

Plutarkhosz - Párhuzamos ​életrajzok
A ​római császárkor elején, az i. sz. 1-2. század fordulóján élt Plutarkhosz ebben a munkájában, mely ötven életrajz-novellát tartalmaz, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással. Izgalmas olvasmányok ezek az életrajzok, ám mégsem egyszerű anekdotagyűjteményről van szó. A szerző a római provinciává lett Görögország és a hódító Róma történelmének összehangolhatóságáról írt bennük. Plutarkhosz hitt abban, hogy a görög és római történelem hősei irtózatos vétkeikkel és óriási erényeikkel az emberi természet határainak felismerésére tanítanak. S ahogyan a reneszánsz is ebből a munkából vette át az emberi nagyság példaképeit, úgy a francia forradalom, Shakespeare, Goethe, sőt még Nietzsche is visszanyúlt hozzá.

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Vajda János - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Georges Duby - Andrée Duby - Jeanne ​d'Arc perei
"A ​roueni bíróság ülnökei nem voltak becstelenek. Többségüket nem az érdek vezette, hanem őszinte aggodalommal és végtelen zavarral figyelték a pert"

Iványi Ödön - A ​püspök atyafisága
Csonka ​hengerformájú síroszlop áll a váradolaszii temetőben sötétzöld tuják között. Ezek a tuják élénken emlékeztetnek Arco fenyőire, melyeknek ózonától hiába várt egykor gyógyulást az a szerkesztő úr, aki most a tuják tövében pihen. A sírban nyugvó Iványi Ödön neve nem túlságosan ismerős országos viszonylatban. Halálakor a Pesti Napló nekrológja keserűn jegyezte fel, hogy az akkor már öregedő Jókai és a népszere teljében lubickoló Beniczkyné között kissé igazságtalanúl sikkadt el vidéki szerkesztőségekben «A püspök atyafiságának» kitűnő írója, mert Meisonnier-képek művészetével teremtett elbeszélései a nyolcvanas évek felületes olvasóját meglehetősen érzéketlenül érintették.

Fáy András - A ​Bélteky-ház
Mikszáth ​Kálmán egy Fáy Andrásról szóló tanulmányában azt írta, hogy ha nem Széchenyit illetné ,,a legnagyobb magyar" jelző - akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a ,,haza bölcse" - akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán ,,a nemzet mindenese". A Bélteky ház című műve a nemesi haladás és nemesi reakció regénye, amely az első igazi magyar társadalmi regény.

Ismeretlen szerző - XIX. ​századi magyar fantasztikus regények
A ​magyar fantasztikus irodalom mindig is mostohagyereknek számított, és még Karinthy Frigyesnek vagy Babits Mihálynak a műfajba tett kirándulásai sem ismertették el igazán az irodalomtudománnyal. Így aztán méginkább kuriózum a most megjelent három, jószerivel ismeretlen magyar regény, melyek nemcsak a fantasztikus irodalom iránt érdeklődők, de a 19. századi magyar irodalom szerelmeseinek figyelmére is számíthatnak. A három író közül a leginkább Jósika Miklós neve lehet ismerős, ám a Két élet című regénye is már egy feledésbe merült, kései mű, melyet brüsszeli emigrációjában írt. A másik két íróról nem túlzás kijelenteni, hogy teljesen ismeretlenek, Privigyey Pálról a regényén kívül (Magyarország nem volt, hanem lesz) szinte semmit nem tudni (sajnos a kötet szerkesztoinek sem sikerült adatokat találniuk), és Tóvölgyi Titusz neve is csak a korszak jó ismerőseinek mond valamit, akárcsak regénye, Az új világ. A három regény közül Jósikáé közelít a leginkább a klasszikus fantasztikum beteljesítéséhez, míg a másik kettő közelebb áll az utópia műfajához, és elég sokat elárulnak a század második felének magyar gondolkodásáról, világnézetéről. Az utószót és a jegyzeteket Tarjányi Eszter írta.

Horváth Iván - Balassi ​költészete történeti poétikai megközelítésben
16. ​századi költészetünket már túlnyomórészt nyomtatott forrásokból ismerjük. A számos verset hátrahagyó nem alkalmi költők közül - tudomásunk szerint - Balassi volt az egyetlen, akinek egy verse sem jelent meg századában. Az ő költészetének különállásával foglalkozik ez a könyv. A Balassi-versek három kiválasztott műfajösszetevő fogalmát elemzi: a kompozíciót, a versformát és az udvari szerelem ideológiáját. Az elemzés nemcsak a magyarországi, hanem az idegen anyaggal való szükséges összevetést is magába foglalja.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (88)

Sándor Iván - A ​vizsgálat iratai
Egy ​múlt századi per körülményeiről tudósít Sándor Iván ebben a könyvében, a tiszaeszlári perről, amelynek okai, lefolyása, kihatásai ma sem hagyhatnak senkit közönyösen. Világra szóló per volt, híreit egykori angol, francia, holland, német, osztrák, cseh, lengyel, orosz, japán lapok őrzik, Európa és Amerikai nagyvárosaiban nincs olyan jelentős könyvtár, ahol az érdeklődő ne találna adatot róla. Botrányos per volt, a civilizált emberekben mélységes megdöbbentést keltett, hogy a XIX. század utolsó negyedében, egy európai országban még szerephez juthattak középkori hiedelmek és előítéletek, vérvádat emelhettek ártatlan személyek ellen. Miért, hogyan - ezt kutatja eddig ismeretlen korabeli, és mai dokumentumok alapján a könyv, feltárva a védő, Eötvös Károly impozáns harcának módszereit, a per társadalmi és európai hátterét.

Gottfried August Bürger - Münchhausen ​báró csodálatos kalandjai
Münchhausen ​báró, a híres utazó, gyorsan belopta magát a szívünkbe, ismert és elismert lett az egész világon. Olyan kalandokon ment keresztül, amilyeneken még senki más: beutazta az egész világot, sőt, még a világűrt is, találkozott a holdbéli emberekkel, akik le tudják venni a fejüket, és anélkül tudnak járni-kelni a világűr sötétségében. Megtudhatjuk, hogy miként kényszerített egy farkast, hogy húzza a szánkóját. A vadászatok alkalmával is bebizonyította rátermettségét. Kiderül, hogyan kell egyetlen golyóval egy tucat libát elejteni, mit kell tenni, ha az ember több száz jegesmedvével találja magát szemközt, valamint azt, hogy mi lesz akkor, ha cseresznyemaggal lövöldözünk a szarvasra. Münchhausen báró a csatákból is kivette a részét táltos paripájával, és olyan kalandokba keveredett, hogy más biztosan ott hagyja a fogát. Fogságba is esett, ahonnan ügyesen meg is szabadult. Járt a sajtszigeten, sőt, egy olyan ágyúval is volt dolga, mely 1100 font súlyú golyót tudott kilőni. Azt hiszem, ebből már látható, hogy Münchhausen báró egy csodálatos ember volt. Sok-sok kalandot élt át, melyeket barátainak, borozgatás mellett mesélt el, olyan meggyőzően, hogy egyik-másik kalandról még az is elképzelhető, hogy igaz volt. A történetek alapján több nagysikerű film is készült.

Popper Péter - Holdidő
Az ​íróként is ismert pszichológus Holdidő címet viselő kötetében olyan emberekről emlékezik meg, akik már nincsenek az élők sorában. A Holdidő a múlt, a Napidő a jelen. A kötet ugyan fejezetekre van osztva, ám ezek egymásra is épülnek - kronológiailag haladva a jelen felé. Popper előre elnézést kér szereplői hozzátartozóitól, barátaitól, hogy az emlékezést családjánál kezdi. Anyai ágon a Mandelek, apai ágon a Popperek leszármazottja. Élményei leírásán, valamint szereplői életének bemutatásán keresztül bepillantást nyerhetünk egy magyarországi zsidó család életébe a Horthy-korszaktól kezdve a rendszerváltozásig. Ahogy Popper írja, olyan emberekről olvashatunk könyvében, akiket összetartott a kultúra, az irodalom, a művészet szeretete, miközben a politika lehetett fekete vagy éppen vörös. "Tanúbizonyságnak szántam arról, hogy az átkozott negyvenes-ötvenes években is rá-ráhullt egy isteni sugár némely emberekre, volt derű, lelkesedés, tisztességes munka, értékes alkotás is." Családfáján kívül bemutatja tanárait, kollégáit is. Olyan nagyságok "lépnek elő" a könyv lapjairól, mint Lukács György vagy Füst Milán, de nem marad el olyan vitatott szerepet játszott politikai személyiségek bemutatása sem, mint pl. Aczél György. Anekdoták, tréfás kalandok is helyt kaptak az emlékezetben, ám ezúttal sem nélkülözi Popper az elmélkedő magatartást - gondolkodik életen, halálon, vallásokon, és az etmúlt politikai rendszeren, könyvét azonban dokumentum helyett inkább szépirodalomként olvashatjuk. - A kötet elsősorban a szerzőt ismerő és kedvelő olvasók érdeklődésére tarthat számot.

Carlo Maria Martini - Umberto Eco - Miben ​hisz, aki nem hisz?
Ez ​a kötet Milánó érseke, Carlo Maria Martini és Umberto Eco egymásnak írott és a liberal című folyóirat lapjain 1995/96-ban publikált nyílt leveleit, valamint néhány felkért jeles írástudó - az olasz tudomány és közélet kiválóságai - kommentárjait tartalmazza. A nagynevű jezsuita hittudós és a világhírű nyelvfilozófus-regényíró párbeszéde méltán váltott ki nemcsak puszta tényével, hanem tartalma okán is óriási visszhangot. Az első három kérdést - a laikus gondolkodókat is kényszeresen foglalkoztató világvége-gondolatokról, az emberi élet kezdetéről, férfi és nő egyházi megkülönböztetéséről - Eco teszi fel Martininak Eco kérdései tisztelettudóak, egyúttal kézenfekvőek és szellemesek Martini válaszai a laikus világ iránti rendkívüli megértésről és türelemről tanúskodnak. Az alapkérdést, mely mindvégig ott bujkál a Martini-Eco-dialógus hátterében (s tegyük hozzá: az egész ecói életműben is), végül Carlo Maria Martini teszi fel. Miben látja a nem hívő a Jó fénysugarát? Mi készteti a hitetlent az erkölcsös életre? Lehet-e fundamentuma Isten nélkül az erkölcsnek? Miben hisz, aki nem hisz? Eco válasza "laikus", ám - s erre több hozzászóló is figyelmeztet - nem teljességgel "hitetlen" válasz. Amiképpen a kommentátorok vélekedésében is visszatérő elem a hit, valamiféle, akár e világi hit végső soron való megkerülhetetlensége.

Popper Péter - Pilátus ​testamentuma
A ​regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.

Müller Péter - Szeretetkönyv
Hetvenedik ​születésnapján élete egyik legjelentősebb könyvével jelentkezik a magyar spirituális irodalom mestere. A szeretetről ír. Műve őszinte önvallomás. Gazdag tanítás de ugyanakkor társkeresés is. Az olvasó szeretét keresi. Azt mondja: "A szeretetről beszélni egyedül nem lehet. Csak együtt." Szól a szerelemről, a barátságról, a női és a férfisorsról. A párkapcsolatról, a szexualitásról és a magányról, társunk elvesztéséről, a saját lelkünkkel való barátságról, az öregségről, a családról a gyermeki és az anyai szeretetről, korunk érzelmi zűrzavaráról s az elmúlhatatlan égi szeretetről. A szeretet a legnagyobb szavunk. Minden örömünk és gondunk mögött ez az egyetlen szó rejlik. A jóskönyv élni segített. Ez a könyv továbblép. Szeretni segít.

Benjamin Hoff - Malacka ​és a Tao
A ​könyvben a szerző humorosan és érthetően tárja elénk a kínai taoista bölcsességet, csak most Malacka jellemvonásain és tettein keresztül. A könyv főszereplője természetesen Malacka. Miért pont Malacka? Mert Malacka jobb, mint a szeleburdi Tigris, vagy a búvalbélelt Füles, vagy a nagyképű, okoskodó Bagoly, sőt, még a szeretetreméltó Micimackónál is különb. Malacka a taoizmus egyik fontos alapelvét képviseli: a Kicsi Erényét. Mert a Kicsi Erénye Nagyon Praktikus Dolog. A többit majd a könyvben ...

Paulo Coelho - Szerelem
A ​szerelem az élet lényege. Ez a gyönyörűen illusztrált, inspiráló kötet a szerelemről oszt meg gondolatokat napjaink egyik legkedveltebb szerzőjétől. Paulo Coelho Rio de Janeiróban született 1947-ben. Az alkimista, a Veronika meg akar halni, a Tizenegy perc és számos egyéb nemzetközi bestseller szerzője. Könyvei, melyeket 68 nyelvre fordítottak le, társadalmi és kulturális párbeszédet is gerjesztenek. Az általa érintett témák, eszmék és filozófiák sok olvasó vágyát teljesítik be, olyanokét, akik a saját útjukat és a világ újfajta megértését keresik. Catalina Estrada már gyerekként ráeszmélt szülőhazája, Kolumbia vibráló és buja természetére. Jelenleg Barcelonában él, de nemzetközileg elismert illusztrátorként sem felejtette el a gyökereit. Munkáiban, erőteljes színhasználatában ma is jelen van ugyanez a csodával teli rajongás.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (98)

Walter Scott - Waverley
Az ​angol nyelvterület, sőt szinte az egész kontinens irodalmi berkeit és az olvasók szélesebb táborát is csaknem tíz éven át tartotta izgalomban a rejtély: ki a _Waverly_ szerzője, vagy inkább "A Waverley Szerzője" - ugyanis ezzel a talányos megjelöléssel jelentek meg a _Waverley_ hatalmas sikerén felbuzdult író egyre újabb és újabb regényei. Ő azonban makacsul ragaszkodott inkognitójához, többre tartotta bírósági állása révén és vidéki földbirtokosként élvezett társadalmi rangját, és kiváltképpen a romantikus verses regényekkel kivívott költői hírnevét, semhogy kockára tegye - legalábbis kezdetben - bizonytalanabb kimenetelű és az esztétikai börzén alacsonyabban jegyzett regényírósággal. Hogy a _Waverley_ nyolc éve elkezdett, de barátai tanácsára félbehagyott kéziratból egyáltalán regény lett, az is annak köszönhető, hogy Walter Scott, egy horgászásra invitált barátjának horgot és csalit keresve véletlenül ráakadt a régen elveszettnek hitt paksamétára. A szerző legalábbis így beszéli el a világirodalom első történelmi regényének keletkezését. Bárhogy történt is, az új regénytípus megszületése nem véletlen. A francia - tehát a társadalmi - és az ipari forradalom földrengései ekkoriban tették tömegélménnyé a történelmet. A megszülető történelmi tudat meg kellett hogy szülje azt a regényhőst, akinek sorsát a történelmi erők összeütközése alakítja; Waverley esetében az 1745-ös skóciai jakobita felkelés, amelynek hősi káprázatába a tétova, de romantikus képzeletű angol fiatalember beleveti magát - jobban mondva belesodródik, hogy aztán közelről megismerve fokozatosan kiábránduljon belőle, és belássa, hogy bukása szükségszerű, sőt szükséges. Eközben bejárja Skóciát, megismerkedik - és megismerteti az olvasót is - a felföldi klánok pusztulásra ítélt ősi életformájával, szokásaival: mindazzal a kortárs közönség romantikaéhségének oly bőséges táplálékot nyújtó "vadregénnyel", ami a cselekmény idején még eleven valóság, és amit Scott szociográfusi ügybuzgalommal gyűjtött össze és rekonstruált. Máig tartó nagy népszerűségének is alighanem ez a titka: egyszerre elégíti ki az olvasó romantikaigényét és történelmi valóságérzékét.

William Shakespeare - Tragédiák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Martti Santavuori - A ​fejedelem útja
Martti ​Santavuori a fejedelem útja című regényének témáját a magyar történelemből vette. Santavuorit szoros barátság fűzte a magyar szellemi élethez. Jól ismerte hazánk történelmét, és többször járt Magyarországon. Regényének színtereit is bejárta, és mindenütt - különösen Erdélyben - tanulmányozta a levéltárak anyagát, megismerkedett a történelmi múlt élő emlékeivel. Ezért nem csodálkozunk azon sem, hogy regényének hőséül Bethlen Gábort választotta. Santavuori világosan látta, hogy a messzi múltban a háborúk viharában az északi finn és az Európa közepén élő magyar nép példamutató, közös hőse éppen Bethlen Gábor lehetett, a bölcs államférfi, a békés egymás mellett élés, a vallásszabadság híve, aki a történelem tragikus korszakában messzebbre látott kortársainál. Santavuori azonban nemcsak a nemzeti hőst, a győztes hadvezért mutatja meg regényében, hanem a gondolkodó, a kutató embert, a jóbarátot, a megértő társ után vágyó férfit és a szerelmes férjet is. A távoli világokat egymással számos szereplő kapcsolja össze - némelyikük a regény egy-egy fejezetében a magyar földre is ellátogat -, ezek a különböző nemzetiségű és korú nemesi és polgárasszonyok, katonák, papok, tudósok és polgárok (sokuk csupán az író gazdag képzeletének szülötte) izgalmas csaták és cselszövések között, a szerelem és a halál örök nagy színjátékának szereplőiként vesznek részt a nagy idők hiteles történetében. És Santavuori írásművészetét legjobban éppen az mutatja, hogy elhisszük neki, hogy mindez meg is történhetett volna.

Kemény Zsigmond - A ​szív örvényei
Sorsdöntő ​történelmi helyzetek valósága, messzi földrészek egzotikus világa s az 1840-50-es évek társadalmi képe megejtő sokszínűséggel és megrendítő realitással tárul fel a kötetben található művekben. A Két boldog a nagy történelmi regények rokona, a Mohács utáni időszakból meríti témáját. Hősei török háremek, komor erdélyi várak és lidérces mocsarak között keresik - tragikusan hiába - az emberi boldogságot. A romantikus ihletésű elbeszélések az álom és valóság képeinek művészi egymásba-játszásával a legmodernebb írói törekvésekkel tartják a rokonságot; miközben Kemény Zsigmond indiai és amerikai tájakra viszi az olvasót, a műfaj legizgalmasabb lélektani lehetőségeit váltja valóra. A szerelem élete társadalomrajz egy kisvárosról. Zalatna torzsalkodó polgárainak ábrázolása a szatirikusok is kitűnő Kemény Zsigmondot új oldalról mutatja be az olvasónak. A szív örvényei című szerelmi történet Velencében játszódik. A gazdag érzelemvilágú, titokzatosságba burkolózó s a férfiérdeklődést végletekig felcsigázó Agatha az író egyik legizgalmasabb nőalakja. A Deborah című "történeti novella" A rajongók első változata, s érzékletesen példázza. hogy Kemény Zsigmond az elbeszéléstől hogyan és miért jutott el egyik legsikerültebb regényének nagyszerű kompozíciójáig.

A_b%c3%a1bu
elérhető
2

Bolesław Prus - A ​bábu
A ​XIX. századi lengyel próza mesterének, Boleslaw Prusnak legkiemelkedőbb műve A bábu. Hőse, a nemesi származású Wokulski, először kereskedősegédként próbál szerencsét, s volt főnöke özvegyével kötött házassága hamarosan vagyonhoz juttatja. Lelke mélyén azonban mégsem tipikus polgár, képzelete, álmai messze ragadják. Felesége halála után megismerkedik egy elszegényedett gőgös arisztokrata család leányával, Izabellával, és halálosan beleszeret. Jól tudja, hogy egyszerű kereskedőként sohasem közeledhet szerelméhez. Hihetetlen lendülettel veti magát az üzleti életbe, nagyszabású vállalkozásokba fog: semmitől sem retten vissza, csak hogy elnyerhesse Izabella kezét. Ez a nagy realista regény a múlt század második felében hirtelen nagyvárossá fejlődő Varsóban játszódik, a nemesi-polgári átalakulásnak bravúros lélektani elemzéssel alátámasztott pompás társadalmi rajza.

%c3%a1rp%c3%a1d-kori_legend%c3%a1k_%c3%a9s_intelmek
elérhető
8

Ismeretlen szerző - Árpád-kori ​legendák és intelmek
Háborúskodásokról ​és követjárásokról, templomok és kolostorok alapításáról, hittérítő utakról, pogánylázadásról és politikai manőverekről tudatnak ezek a nem történelmi munka igényével és szándékával írott legendák, melyeknek írói egyúttal akarva-akaratlanul saját életkörülményeikről, koruk mindennapi viszonyairól, az utazásról, a kolostorok belső rendjéről, a zarándoklatokról, a temetkezési szokásokról, az emberi kapcsolatokról is hű képet adnak. A kötet öt magyar szent életéhez fűződő legendák gyűjteménye, és a Szent Margit legendája kivételével, amit korabeli magyar fordításban közöl, korszerű tolmácsolásban teszi közzé az eredetileg latin nyelven íródott műveket.

Covers_79467
Vacsora ​öt személyre Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Vacsora ​öt személyre
A ​megtépázott külsejű „Történelmi Valóság” és Kadri, a 70-es évek modern értelmiségi fiatalasszonya – ilyen széles skálán mozognak a kötetbe foglalt öt darab szereplői. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó hajóskapitány legyen? Passzus-e, avagy valami más? Lehet-e kicsi helyen, „helyi érdekű” keretek között valódi, tartalmas, emberi életet élni? Előfordulhat-e, hogy valaki természetes halállal hal meg, és mégis gyilkosság történik? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szerzők, és közben megismertetnek bennünket a távoliságában is közeli kis észt nép aranyos humorával és mindennapjainak problémájával.

William Shakespeare - Öt ​dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Walter Scott - Waverley
Az ​angol nyelvterület, sőt szinte az egész kontinens irodalmi berkeit és az olvasók szélesebb táborát is csaknem tíz éven át tartotta izgalomban a rejtély: ki a _Waverly_ szerzője, vagy inkább "A Waverley Szerzője" - ugyanis ezzel a talányos megjelöléssel jelentek meg a _Waverley_ hatalmas sikerén felbuzdult író egyre újabb és újabb regényei. Ő azonban makacsul ragaszkodott inkognitójához, többre tartotta bírósági állása révén és vidéki földbirtokosként élvezett társadalmi rangját, és kiváltképpen a romantikus verses regényekkel kivívott költői hírnevét, semhogy kockára tegye - legalábbis kezdetben - bizonytalanabb kimenetelű és az esztétikai börzén alacsonyabban jegyzett regényírósággal. Hogy a _Waverley_ nyolc éve elkezdett, de barátai tanácsára félbehagyott kéziratból egyáltalán regény lett, az is annak köszönhető, hogy Walter Scott, egy horgászásra invitált barátjának horgot és csalit keresve véletlenül ráakadt a régen elveszettnek hitt paksamétára. A szerző legalábbis így beszéli el a világirodalom első történelmi regényének keletkezését. Bárhogy történt is, az új regénytípus megszületése nem véletlen. A francia - tehát a társadalmi - és az ipari forradalom földrengései ekkoriban tették tömegélménnyé a történelmet. A megszülető történelmi tudat meg kellett hogy szülje azt a regényhőst, akinek sorsát a történelmi erők összeütközése alakítja; Waverley esetében az 1745-ös skóciai jakobita felkelés, amelynek hősi káprázatába a tétova, de romantikus képzeletű angol fiatalember beleveti magát - jobban mondva belesodródik, hogy aztán közelről megismerve fokozatosan kiábránduljon belőle, és belássa, hogy bukása szükségszerű, sőt szükséges. Eközben bejárja Skóciát, megismerkedik - és megismerteti az olvasót is - a felföldi klánok pusztulásra ítélt ősi életformájával, szokásaival: mindazzal a kortárs közönség romantikaéhségének oly bőséges táplálékot nyújtó "vadregénnyel", ami a cselekmény idején még eleven valóság, és amit Scott szociográfusi ügybuzgalommal gyűjtött össze és rekonstruált. Máig tartó nagy népszerűségének is alighanem ez a titka: egyszerre elégíti ki az olvasó romantikaigényét és történelmi valóságérzékét.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók