Miklós Mátéka

Immanuel Kant - Az ​erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Gömbös ​Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936
Antal ​István emlékiratai az 1932-36 közötti éveket, Gömbös Gyula miniszterelnökségének idejét ölelik fel. A Gömbös bizalmát élvező Antal minisztertanácsos volt a kabinet 'PR-főnöke'. Ő fogalmazta meg a kormány közleményeit, öntötte szalonképes formába Gömbös beszédeit és cikkeit. Részese volt azoknak a bizalmas, titkos politikai machinációknak, amelyek megelőzték Gömbös Gyula kormányfővé történő kinevezését. A kortársak által is már 'minden titkok tudójának', rosszindulattal szólva pedig 'Gömbös rossz szellemének' tartott Antal István emlékirataiból számos fontos adatot, tényt tudunk meg magáról Gömbösről a politikusról és magánemberről, szűkebb és tágabb környezetéről.

Rákosi Mátyás - Visszaemlékezések ​1940-1956 I-II.
“Nincs ​semmi szomorítóbb, mint emlékezni régi szép időre, nyomorban” – idézi Dante szavait a Pokol ötödik énekéből a most közreadásra kerülő visszaemlékezések első oldalainak egyikén Rákosi Mátyás. Ez az olaszul idézett mondat sokat elárul arról, miként értékelte saját egykori helyzetét a szerző, s milyen lelki állapotban látott hozzá memoárjai megírásához. Rákosi Mátyás hosszúra nyújtott “gyógykezelése” – valójában saját maga által is száműzetésnek minősített szovjetunióbeli tartózkodása – idején, 1958-tól mintegy tíz éven át visszaemlékezéseinek megírásával foglalatoskodott. A szovjet levéltárakban elfekvő visszaemlékezésekről 25 éven át csak kósza hírek jutottak el Magyarországra, míg végül maguk a kéziratok is megérkeztek Rákosi egyetlen, még élő testvéréhez és általa a kiadóhoz. A most közreadásra kerülő, két kötetet kitevő “részlet” az 1940-1956-os időszakot, Rákosi politikai pályájának legfontosabb szakaszát öleli fel. Ezt az időszakot, különösképpen az 1949 utáni éveket nem utolsó sorban Rákosi személye és tevékenysége avatta a II. világháború utáni magyar történelem meghatározó, még napjainkat is befolyásoló éveivé. Az első kötetben Rákosi Mátyás életútjának 1940-től, a Csillag börtönből való szabadulásától 1948 közepéig, a MDP megalakulásáig tartó szakaszát kísérhetjük végig. A kötetszerkesztők által “Szabadulás – háború – emigráció” címmel jelölt első nagy részben képet kapunk börtönéveiről és “börtönélményeiről”, a szabadulás körülményeiről, utazásáról a Szovjetunióba, arról, hogyan szembesült Moszkvában a magyar emigrációt ért törvénysértésekkel és a sztálini vezetés kíméletlenségével. A visszaemlékezések jól érzékeltetik, Rákosi hogyan méri fel azokat a kereteket, amelyek között politikai karrierje veszélyeztetése nélkül érvényesítheti bizonyos elgondolásait. A háborús évek élményanyaga, az evakuálás, fronttapasztalatok, előadókörutak mellett előtűnnek a magyar emigráns kommunisták és természetesen vissza-visszatérően, kapcsolatai a szovjet vezetőkkel, elsősorban Sztálinnal és Dimitrovval. A Szovjetunióban töltött emigráció négy évéről írt fejezet sok eddig nem ismert részlettel gazdagítja Rákosi Mátyásról alkotott képünket. Az 1945-1948 közötti évekről szóló részben a személyes élmények helyébe fokozatosan a politika történései lépnek. 1945 eleje, a hazatérés új ismeretségeket teremt. Felvonul a koalíciós évek szinte teljes vezető garnitúrája. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjai, pártvezetők, értelmiségiek, később az egyházi vezetők. Talán csak a kommunisták bemutatása hiányos, bár Nagy Imre és Kádár János sorra kerül. Pozitív szereplőket itt már alig találunk nála: aki kezdetben demokrata volt az reakcióssá, aki baloldali volt az jobboldalivá, egyesek rendőrspiclivé válnak. Kíméletlenségében is érdekes jellemrajzok színesítik a kötetet például Nagy Ferencről, Balogh Istvánról, Böhm Vilmosról, vagy az ingadozó demokrata jelzővel illetett Tildy Zoltánról, az álbaloldalinak titulált Szakasits Árpádról és Marosán Györgyről. Olykor a koncepciós perek érveit ismerhetjük fel a politikai ellenfelekről írt sorokban. A kötet lapjain bepillantást kapunk a kamarilla-harcokban, a politikai cselszövés rejtelmeibe. Rákosi a korabeli dokumentumoknál és a feldolgozásoknál színesebben tárja elénk manővereit, hogyan játszotta ki egymás ellen a pártokat, hogyan szűkítette, majd hogyan tette lehetetlenné riválisai helyzetét. Mint ahogy annak idején, most is kitüntetett terjedelemben és némi büszkeséggel emlékezik a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt szétveréséről, és különösen Nagy Ferenc megbuktatásáról. De nem feledkezik meg a nemzetközi kapcsolatok alakításában betöltött szerepének bemutatásáról sem. A memoár külön érdekessége az 1946. júniusi amerikai útról készült, élménybeszámolónak is beillő rész.

G. K. Chesterton - A ​józan ész nevében
„…Egyik ​erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. Mivel nem hisznek a megosztásban, nem maradhatnak megosztva. Mivel csak az egyesülésben hisznek, maguk is egyesülni fognak. Egyikük ezt jelenleg szolidaritásnak hívja, a másik konszolidációnak. Úgy tűnik, csak addig kell várnunk, míg mindkét szörnyeteg megtanulja konszolidaritásnak mondani. De bárhogy is nevezik, afelől nem lesz semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. Egyre mozdulatlanabb és megszokottabb lesz. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Ha bármi kikövetkeztethető a történelemből és az emberi természetből, tökéletesen biztos, hogy a zsarnokság egyre zsarnokibb lesz, és hogy az árucikkek egyre silányabbak lesznek. A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánüggyé váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul.”

G. K. Chesterton - Aquinói ​Szent Tamás
EZ ​A KÖNYV NEM AKAR EGYÉB LENNI, mint népszerű rajza egy nagy történelmi alaknak, akinek tulajdonképpen sokkal népszerűbbnek kellene lennie. Célomat elértem, ha azokat, akik alig hallottak Aquinói Szent Tamásról, rábírja, hogy jobb könyveket olvassanak róla. Ebből a szükségszerű elhatárolásból bizonyos következtetések származnak, amelyeket legjobb, ha mindjárt kezdetben előrebocsátok. Először is az következik belőle, hogy a könyv nagy mértékben azoknak is szól, akik nem Szent Tamás hitét vallják és akiket úgy érdekel az aquinói szent, mint engem például Konfucius, vagy Mohamed. Ámde az a követelés, hogy világos és jellegzetes vázlatokat nyújtsak, többé-kevésbbé másirányú, mint az a szándék, hogy a másként gondolkodóknak is írjak. Ha elsősorban idegenek számára írok könyvet Nelsonról, aprólékosan meg kell magyaráznom sok olyan dolgot, amit minden angol tud, viszont rövidség okából esetleg ki kell hagynom sok olyan részletet, amelyet sok angol szeretne tudni. Másfelől azonban nagyon nehéz volna eleven és mozgalmas életrajzot írni Nelsonról és közben teljesen eltitkolni azt a tényt, hogy a franciák ellen harcolt

G. K. Chesterton - Mi ​a baj a világgal?
A ​PUSZTA GAZDAGSÁG gerjesztette modern elgondolások legrosszabbika éppen az, amely szerint az otthonosság unalmas és komor dolog. Egy otthonban (ahogy mondják) csak halott illemszabályok és megszokott sablonok vesznek körül, kívül ellenben kaland és változatosság vár. Valójában ez a vélemény a gazdag emberé. A gazdag ember tudja, hogy saját háza a gazdagság hatalmas és hangtalan kerekein siklik: lendületes és csendes rituálé során a szolgák garmadája mozgatja. Másrészről a kinti utcákon a csavargás romantikájának minden lehetősége nyitva áll előtte. Pénze rengeteg, így megengedheti magának, hogy csavargót játsszon. Miközben a paraszt legszelídebb kalandja is a rendőrőrsön ér véget, nála a legvadabb kaland is étteremben zárul. Ha betör egy ablakot, hát kifizeti, ha pedig elgázol valakit, legfeljebb járadékot ad az illetőnek. Ahogy az elbeszélés milliomosáról mondják: egy egész hotelt képes megvenni, ha egy pohár gint szeretne. Mivel pedig szinte minden fejlett" és haladó" gondolat hangvételét ő, a luxus embere diktálja, már majdnem elfelejtettük, hogy valójában mit is jelent az otthon az emberiség túlnyomó többségét adó milliók számára." Chesterton

G. K. Chesterton - Önéletrajz
Az ​író, költő, folyóirat-szerkesztő és kritikus Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) kiemelkedően gazdag életműve mintegy száz kötet. Az Önéletrajz utolsó befejezett munkája, s közvetlenül halála előtt jelent meg. A különféle lexikonok és monográfiák általában a sértetlenül megőrzött gyermeki hit tanúbizonyságának emlegetik, egyszersmind lényeges irodalomtörténeti forrásnak minősítve. Mindkét állítás igaz, ám a legtalálóbban egyik angliai kiadója fogalmaz, magánlevelében azt írva, hogy az Önéletrajz Chesterton összes műve közül a legjobb - és a leghasznosabb. Hasznossága természetesen spirituális, s ez mindennél pontosabban jellemzi a szerzőt.

Alasdair Macintyre - Az ​etika rövid története
„Alas­dair ​Ma­cInty­re az egyik leg­mű­vel­tebb, leg­ere­de­tibb kor­társ fi­lo­zó­fus. Köny­vé­ben­ há­rom év­ez­red ref­le­xi­ó­it sű­rí­ti össze az er­köl­csi kér­dé­sek­ről egy olyan nar­ra­tí­vá­ban,amit könnyen ol­vas­hat az is, aki nem ren­del­ke­zik elő­ze­tes fi­lo­zó­fi­a­i­ is­me­re­tek­kel. Az etika rövid tör­té­ne­te nem­csak egy vi­lá­gos tör­té­ne­ti át­te­kin­tés­t ad, hanem ol­va­só­it meg­is­mer­te­ti Ma­cInty­re vi­tá­ra kész­te­tő fel­fo­gá­sá­val a mo­rál­fi­lo­zó­fia ­je­len hely­ze­té­ről és azzal a né­ző­pont­tal, amit Az erény nyo­má­ban c. mű­vé­ben fej­lesz­tett to­vább.” Ri­chard Rorty, a Prince­ton egy­ko­ri pro­fesszo­ra

Karl Marx - A ​tőke
Kiadásunk ​az Engels által sajtó alá rendezett negyedik német kiadást (Hamburg 1890) követi. Mint az előző magyar kiadásokban, most is Rudas László és Nagy Tamás fordítását vettük alapul. A fordítást átnéztük és javítottuk. A sajtó alá rendezés során tekintetbe vettük az első német kiadást, a Marx által szerkesztett francia fordítást és az Engels által szerkesztett angol fordítást, valamint a Marx és Engels Művei 23. köteteként megjelent legújabb német, illetve orosz kiadást is. Az idézeteket újra egybevetettük az eredeti művekkel. E munka révén sikerült több sajtóhibát, kisebb elírást, pontatlanságot kiküszöbölni.

Komoróczy Géza - Bezárkózás ​a nemzeti hagyományba
Közhelyes ​igazság, de igazság: a történelem más, mint a jelen. Ha nem így volna, az Édenkertben élnénk ma is: az ókori Elő-Ázsiában, Mezopotámiában vagy Izráelben, amely országok történetéről e kötet tanulmányai szólnak. De nem. A történelem-változásaiban a másság egyik paradigmája, minta a másféle élet lehetőségeire; egyébként éppen úgy, mint más népek élete vagy, az irodalom. Ha regényt olvasunk, ha a történelem forrásait elemezzük: más emberek világa elevenedik meg előttünk. Aki több kultúrában, több világban otthonos - gazdagabb, mert több élet sokféle lehetőségeit látja, s ezzel növekedni fog a döntési szabadsága. A maga életében mindenki, de a nagyobb társadalmi szerveződések is folyamatosan dönteni kényszerülnek: dönteni közvetlen vagy távolibb jövőjükről. A történelemben példákat láthatunk választási lehetőségekre és döntésekre: példákat mind a jó, mind pedig a rossz döntésekre, példákat az elszalasztott lehetőségekre is. Amíg a választás lehetősége nyitott, ki-ki szabadon, kedve szerint mérlegelhet. De a döntésekkel felelősség jár. S a történelemből mégiscsak ismerjük a következményeket. És ha a történelem a választás, a döntés felelősségének és következményeinek mintája: tanulmányozása számunkra a polgári felelősség iskolája lehet.

Ismeretlen szerző - Kolnai ​Aurél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolnai Aurél - Politikai ​emlékiratok
Kolnai ​Aurél neve talán már nem cseng teljesen ismeretlenül a magyar szellemi életben. Morálfilozófiai és politikai filozófiai munkái alapján ma már a 20. század egyik legeredetibb gondolkodójának ismerik el Nyugaton is. Angol nyelven készült emlékirata csak 1999-ben jelent meg először. A magyar kiadás bővebb, tartalmazza Kolnainak az 1956-os forradalomról írt tanulmányát is. Élete – ahogy mondani szokás – kész regény: fiatalon a Galilei-kör tagja, 1920-ban Bécsbe emigrál, ott tanul filozófiát, s kötelezi el magát a husserli fenomenológiai módszer mellett, amelyet sikeresen ötvöz később az angolszász analitikus szemlélettel. Néhány évig a pszichoanalitikus iskolának is tagja, de a húszas évek közepén már bírálója. Bécsben katolizál. A náci ideológiáról írt műve Nyugaton is nevet szerez neki. 1937-től Párizsban él. A német támadáskor internálják. Kalandos úton jut el Amerikába. Konzervatív fordulata ott kiteljesedik. Néhány évvel később Kanadában, a quebeci Laval Egyetemen kap állást, de nem találja helyét a doktriner tomista légkörben. Érdeklődik a spanyol politikai változások iránt, de végül mégsem Madridban, hanem Londonban telepszik le, és az angol filozófiai közélet kissé különc, de jól ismert és sokra becsült tagjává válik. 1973-ban hunyt el. Emlékirata csak az ötvenes évek középéig kíséri el az Olvasót. Eredeti véleményei, kitekintése, műveltsége, ismeretségei, s nem utolsósorban stílusa egyszerre teszik elgondolkodtató, izgalmas és szórakoztató olvasmánnyá.

Francoise Mallet-Joris - A ​Mennyei Birodalom
Párizs ​sokarcú, bonyolult város. Könnyen eltévedne benne, aki térkép nélkül próbálna megtalálni egy bizonyos csöndes kisvendéglőt, a Mennyei Birodalmat, ahol „görög ételeket" ajánl egy kopott táblácska, vagy az Aranyhab Sörözőt keresné, ahol délután a Morani-trió játszik, s a Miramar mozit, ahol színes szuperprodukciókat adnak szerelmesekről szerelmeseknek. Pedig csak a Montparnasse-ra kell eltalálni, és akkor megvan a napi program! De nehogy hétfőn akarjon valaki „görög ételeket" enni, mert hétfőn a Mennyei Birodalomban szigorúan „zártkörű irodalmi megbeszélések" folynak. Megvitatják egy pohár bor mellett Ducas úr, a régiségkereskedő, remekmívű esszéjét, Lethuit kisasszony ódáját avagy Stéphane Morani bizalmas vallomásait, amelyekkel évek hosszú során át füzeteket rótt tele. Ez a napló abban különbözik sok más naplótól, hogy írója ebben nem az igazat írta, hanem azt, amit igaznak szeretett volna látni. Amíg csak magamagát „bolondította" a naplóval, addig nem volt semmi baj, a baj akkor kezdődött, amikor beavatta a titokba lelki barátnőjét, az ázott veréb külsejű, de finom lelkű Martine-t.

Zelk Zoltán - Akit ​az isten nem szeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zelk Zoltán - Reménytelen ​győzelem
Amikor ​első kötete, a _Csuklódon kibuggyan a vér_ megjelent (1930), a kortárs fiatal költő, Radnóti Miklós így jellemezte Zelk Zoltánt: „Formanyelve egyszerű és tiszta, minden cifraság nélkül. Keményen és mégis nagyölelésű tág ritmussal futnak a sorok, és a versrészlet legtöbbször külön egységként zárul. A lassú emberi beszéd lélegzetvétele tagolja mégis nagylendületű költői beszédét. Képei tiszta vonalban, gazdagon bomlanak verseiben, a lírai szuggesz-tió erejével... Két ív ez a könyv. Harminckét oldal. És igaz mérlegre téve súlyosabb, mint sok nagynak kikiabált költő egész életműve.” A csaknem ötven éve írt értő sorokat igazolta az idő - és igazolta Zelk Zoltán további költészete. Gyötrelmes vagy boldog élmények, öt évtized keservei, küzdelmei, örömei érlelték tovább ezt a lírát, amely elégikus alaphangjától az avantgarde hatásait magába olvasztva és föloldva eljutott a férfikor és az öregség ízig-vérig modern klasszicizmusához. Gyűjteményünk - a sorozat elveinek megfelelően - Zelk Zoltán 1944 utáni költészetéből nyújt gazdag válogatást, csaknem teljességükben adva az utóbbi esztendők verseit, köztük néhány olyan költeményt, amely itt jelenik meg első ízben kötetben.

Hajnal Anna - Parti ​város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nadányi Zoltán - Nadányi ​Zoltán válogatott versei
Negyedszázada ​halott, aki ezeket a varázsos verseket írta. Dutka Ákos: _A Holnap városa_ című könyvéből tudjuk, hogy a fiatal Nadányira Ady is fölfigyelt, Nagyváradon jártában. Aztán a legjobbak írtak könyveiről lelkes méltatást, elismerő szavakat. Szinte már közhelynek számít, hogy a magyar költészetben a szerelmi líra egyik legnagyobb egyénisége: az utolsó _trubadúr-költő_. Ő az, aki páratlan formakultúrával, ritka zeneiséggel versel; könnyedén, elegánsan fejezi ki hódolatát az imádott NŐ előtt. De hiba volna csak a "trubadúrt" látni benne, s elfeledni, hogy más témájú versei közül is nem egy remeklés. A kötetet Kalász Márton válogatta, és bevezetésül verssel adózik Nadányi emlékének.

Heinrich Böll - Egy ​bohóc nézetei
Hazájának ​kritikusai ennek a regénynek a megjelenése óta nevezik - hol megbecsülő jellemzésül, hol lebecsülő minősítésül - bohócnak, kölni bohócnak, esetleg "a nagy kölni bohócnak" a Nobel-díjas Heinrich Böllt. Nem tiltakozott emiatt sohasem az író. Bohócának, Hans Schniernek életrajzilag legtávolabbról sem rokona, de ez a hőse az első olyan hős, akinek a nézetei mindenképpen az ő nézetei. Schnier az, aki szenvedélyesen és konokul megtagadja azt a világot - társadalmat, jólétet - , amelyben berendezkedhetnek, élhetne (nem kellene ehhez más, mint némi nyájas megalkuvás). Schnier az, aki már képtelen nem fellázadni a történelemfelejtés múltkozmetikája ellen, aki képtelen elfogadni erkölcsi dogmákat és osztálydogmákat: az öreg, dúsgazdag "barnaszenes" (bányatulajdonos és részvényes) Schnier fiaként fölcsap bohócnak, pantomimot táncolva, bukfenceket hányva vállal szatirikusi szerepet. Hivatása kényszerpályáján vállalja a lecsúszást is, nagyobb színpadokról kisebb színpadokra szorul, lecsepüli a kritika, a regény végén a bonni pályaudvar lépcsőjén ülve gitározik és énekel, és rézpénz hull adományokért kitett kalapjába. Elhagyott, szomorú szerelmes férfi is Hans Schnier: szeretett egy lányt, hált vele, megszökött vele, boldogok voltak szegényen, bolondos-gondtalan vadházastársakként járva az országot. Mindaddig, amíg kettőjük közé be nem férkőzött a vallási és a polgári erkölcs szerelemnyomorító törvényrendje, s el nem hagyta Schniert a kedves Marie. Schniert a galád és álszent társadalom megakadályozza abban, hogy a szerelemben, a szerelemmel valósítsa meg az ember szabadságát.

Malcolm Lowry - Vulkán ​alatt
„Az ​1947-ben kiadott Vulkán alatt Mexikóban játszódik, 1938-ban, Halottak napján. Főhőse: "elveszett ember", akinek sorsában mintegy megkötődik, anyagszerű, kézzelfogható konkrétummá válik a világra nehezedő lidércnyomás. Önéletrajzi regény… társadalmi tényregény… költői regény. Főmotívumai: az ital és a menekülés az ital elől, az italbafulladt élet miatt érzett lelkifurdalás, a Konzul és Hugh, a reménytelennek látszó, de jó ügyért életet áldozni kész politikai idealizmus, a szkepszisből, csömörből fakadó menekülés a világ elől. S ez utóbbi kimondatlan magyarázata: a kor baloldali értelmiségét ért két nagy csapás, mely Lowry életérzését meghatározza, s a könyvet a korban lecövekeli: a Spanyol Köztársaság veresége és München. A két nagy árulás. A történelmi Halottak napja, a kor fasizmust párázó feneketlen szakadéka.”

Mark Lindquist - Never ​Mind Nirvana
Seattle-ben ​vagyunk, a legendás Nirvana együttes városában, ahol az élet ma is a grunge zene ritmusára lüktet - legalábbis sokak számára. Közéjük tartozik a harminchat éves Pete Tyler, aki egykor, még a Nirvana berobbanása előtt rockzenész volt, s bár azóta komoly ember lett, sikeres ügyész, ma is a tehetős agglegények gondtalan, bulizós életét éli. Ugyanazokban a klubokban tölti az estéit, ugyanolyan nőkkel jár (most éppen egy sztriptíztáncosnő a szeretője), és esténként ugyanazt a zenét hallgatja, mint akkor, amikor még ő is nyűtte a gitárt. Pete életében egyszer csak két váratlan dolog történik: elhatározza, hogy ideje megnősülni (csak azt nem tudja még, hogy kit vegyen el), s közben egy olyan ügyben kell a vádat képviselnie, amelyben - megannyi részeg éjszaka és felelőtlen kaland után - akár ő is lehetne a vádlott. Az egyik neves seattle-i rockzenészt feljelenti egy rajongója nemi erőszak miatt, s Pete-nek kellene bebizonyítania bűnösségét... Pete Tylernek életében először kell igazi döntéseket hoznia. Vagy mégsem? Talán mégis folytatható az élet úgy, hogy az embernek legfeljebb azt kell eldöntenie, kit vigyen ágyba aznap este, és melyik a kedvenc együttese, a Nirvana vagy a Pearl Jam?

Harai Dénes - Katonadolog?
A ​szerző egyetemi tanár, szakterülete a pedagógia. Kutatásai során a személyközi kommunikáció, valamint a kultúrantropológia katonai vonatkozásaival foglalkozik. Különösen ez utóbbi területen végzett egyedülálló kutatásait összegzi a könyv. Hihetetlenül érdekes eszmefuttatásokat olvashatunk a katonai mentalitásról, "aréna- és agora-típusú" emberekről, a halál bürokráciájáról, a XX. századi gyerekkatonákról, a katonai identitásról, és még sok más, a katonasággal összefüggő területről.

C. Wright Mills - Az ​uralkodó elit
A ​magyar olvasó e kötet kézbevételével az amerikai élet mai problémáival ismerkedik meg egy kiváló amerikai szociológus tollából. Mills meglepően eltér következtetéseiben, az anyag elrendezésében a többi polgári szociológustól. Bemutatja, hogy az uralkodó elit, a fináncoligarchia, a hadsereg és az igazgatási apparátus hogyan fonódik össze Amerikában, és hogyan irányítják az amerikai közéletet. Mint polgári tudós kiutat nem talál, érezzük, hogy megrendült Amerikába vetett hite. A kötet utolsó lapjain pesszimista hangulat uralkodik el, amikor országának "magasabb rendű erkölcstelenségéről" ír. Mills megközelítésmódja sokban eltér a marxizmus hagyományos terminológiájától. Tételeit, új módszereit sokan támadják, és sokan védik Amerikában. E kötet a negyedik kiadás alapján készült. Magyarul 1962-ben jelent meg először a Gondolat Kiadónál.

Garami Ernő - Forrongó ​Magyarország
Ez ​a könyv megjelenése óta a tiltott, megbélyegzett, elhallgatott könyvek listáján szerepelt. 1922-ben a keresztény-nemzeti kurzus emelt vádat a szerző ellen, s a könyvet az akkori hatóságok a postai szállításból kitiltották; 1945 után a szociáldemokrata párt sem gondolt az újrakiadásra; míg az MKP kultúrpolitikusai és ideológusai még a létezéséről sem kívántak hallani, nyilatkozni. Az érdeklődő olvasó az 1956 után megjelent történeti szakmunkák lábjegyzeteiből szerzett tudomást az emlékirat létezéséről. Egyetemi hallgatók a legjobb esetben historiográfiai értékelést kaptak a műről és szerzőjéről. Garami Ernő könyve a szakkönyvtárak féltve őrzött ritkaságai közé tartozik, s nagy ritkán került egy-egy foszladozott, szakadt példány egyes antikváriumok polcaira. Ezt a könyvet eddig Magyarországon soha nem adták ki. Szerzője, Garami Ernő a magyarországi demokratikus szocializmus előfutára, két évtizeden át a szociáldemokrata párt vezetője volt. Róla mondta gr. ifj. Andrássy Gyula, egykori belügyminiszter, egyébként politikai ellenfele: ha lehetséges volna, egy cikkelyből álló törvényjavaslatot terjesztene be az Országgyűlésben, miszerint Garami Ernő a magyar képviselőház örökös tagja.

Eötvös József - A ​falu jegyzője
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - Gondolatok
Hit ​és vallás Ember és világ Irodalom és tudomány Állam és politika Észrevételek és szabályok

G. K. Chesterton - Az ​ember, aki Csütörtök volt
Egy ​okos nyomozótiszt felismeri, hogy egy veszedelmes anarchista közösség fenyegeti a társadalmat. Hogy leleplezze őket, beépül a bűnszövetkezetbe. Megtudja, hogy a tevékeny károkozók egységeinek vezetőjét a hét napjairól nevezték el. Olyan leleményes tanácsokat ad a bűnös szándékok végrehajtására, hogy hamarosan ő lesz az egység parancsnoka, aki a Csütörtök névre hallgat...

G. K. Chesterton - Páter ​Brown ártatlansága
Manapság ​vegyes fogadtatása van ezeknek a történeteknek, ami nem Schöpflin Aladár kiváló fordítása miatt van. Az ízlés és a korszellem különbözik, s míg Chesterton idehaza nem igazán hódított meg nagy tömegeket, addig hazájában ma is ünnepelt szerző. Ebben persze óriási szerepe van annak, hogy több volt, mint "egyszerű" író: gondolkodó, filozófus és politikus egy személyben, korának nagy hatású polihisztora - angol nyelvterületen. Talán éppen ezért érdemes vele ismét megpróbálkozni.

G. K. Chesterton - A ​jámbor Brown atya
Gyilkosság, ​rablás - eltűnt az értékes gyémánt, megölték a vidéki kastély urát. És ekkor a tömegből előfurakodik egy kopott ruhájú, bambaképű kis vidéki pap, aki szórakozottan bámul. Aztán elutazik Londonba és megtalálja a gyilkost. A jámbor Brown atya mindig valami egészen mellékesnek látszó körülményen mélázik el s egyszerre megdöbbentő fordulattal kiderül, hogy lefőzi a Scotland Yard mesterdetektívjeit. Chesterton alkotta meg a detektívregények új típusát, mely azóta világhírre tett szert: humoros, morális kicsengésű detektívtörténetet, mely az első betűtől az utolsóig érdekfeszítő, fordulatos mulattató és ugyanakkor az olvasó épülésére szolgál. Bartos Tibor kitűnő, színes magyar nyelvre ültette át a világhírű angol író novelláit.