Ajax-loader

Miklós Mátéka

Rate_positive 1 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

2563 napja velünk van 2249 napja láttuk utoljára 2210 napja hibernálva van

10000fb_300 Rukkaracsony_300 Silly_walk_300 Poe_300 Lotr_plecsni_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (461)

Immanuel Kant - Az ​erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Gömbös ​Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936
Antal ​István emlékiratai az 1932-36 közötti éveket, Gömbös Gyula miniszterelnökségének idejét ölelik fel. A Gömbös bizalmát élvező Antal minisztertanácsos volt a kabinet 'PR-főnöke'. Ő fogalmazta meg a kormány közleményeit, öntötte szalonképes formába Gömbös beszédeit és cikkeit. Részese volt azoknak a bizalmas, titkos politikai machinációknak, amelyek megelőzték Gömbös Gyula kormányfővé történő kinevezését. A kortársak által is már 'minden titkok tudójának', rosszindulattal szólva pedig 'Gömbös rossz szellemének' tartott Antal István emlékirataiból számos fontos adatot, tényt tudunk meg magáról Gömbösről a politikusról és magánemberről, szűkebb és tágabb környezetéről.

Rákosi Mátyás - Visszaemlékezések ​1940-1956 I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

G. K. Chesterton - A ​józan ész nevében
„…Egyik ​erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. Mivel nem hisznek a megosztásban, nem maradhatnak megosztva. Mivel csak az egyesülésben hisznek, maguk is egyesülni fognak. Egyikük ezt jelenleg szolidaritásnak hívja, a másik konszolidációnak. Úgy tűnik, csak addig kell várnunk, míg mindkét szörnyeteg megtanulja konszolidaritásnak mondani. De bárhogy is nevezik, afelől nem lesz semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. Egyre mozdulatlanabb és megszokottabb lesz. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Ha bármi kikövetkeztethető a történelemből és az emberi természetből, tökéletesen biztos, hogy a zsarnokság egyre zsarnokibb lesz, és hogy az árucikkek egyre silányabbak lesznek. A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánüggyé váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul.”

G. K. Chesterton - Aquinói ​Szent Tamás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

G. K. Chesterton - Mi ​a baj a világgal?
A ​PUSZTA GAZDAGSÁG gerjesztette modern elgondolások legrosszabbika éppen az, amely szerint az otthonosság unalmas és komor dolog. Egy otthonban (ahogy mondják) csak halott illemszabályok és megszokott sablonok vesznek körül, kívül ellenben kaland és változatosság vár. Valójában ez a vélemény a gazdag emberé. A gazdag ember tudja, hogy saját háza a gazdagság hatalmas és hangtalan kerekein siklik: lendületes és csendes rituálé során a szolgák garmadája mozgatja. Másrészről a kinti utcákon a csavargás romantikájának minden lehetősége nyitva áll előtte. Pénze rengeteg, így megengedheti magának, hogy csavargót játsszon. Miközben a paraszt legszelídebb kalandja is a rendőrőrsön ér véget, nála a legvadabb kaland is étteremben zárul. Ha betör egy ablakot, hát kifizeti, ha pedig elgázol valakit, legfeljebb járadékot ad az illetőnek. Ahogy az elbeszélés milliomosáról mondják: egy egész hotelt képes megvenni, ha egy pohár gint szeretne. Mivel pedig szinte minden fejlett" és haladó" gondolat hangvételét ő, a luxus embere diktálja, már majdnem elfelejtettük, hogy valójában mit is jelent az otthon az emberiség túlnyomó többségét adó milliók számára." Chesterton

G. K. Chesterton - Önéletrajz
Az ​író, költő, folyóirat-szerkesztő és kritikus Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) kiemelkedően gazdag életműve mintegy száz kötet. Az Önéletrajz utolsó befejezett munkája, s közvetlenül halála előtt jelent meg. A különféle lexikonok és monográfiák általában a sértetlenül megőrzött gyermeki hit tanúbizonyságának emlegetik, egyszersmind lényeges irodalomtörténeti forrásnak minősítve. Mindkét állítás igaz, ám a legtalálóbban egyik angliai kiadója fogalmaz, magánlevelében azt írva, hogy az Önéletrajz Chesterton összes műve közül a legjobb - és a leghasznosabb. Hasznossága természetesen spirituális, s ez mindennél pontosabban jellemzi a szerzőt.

Alasdair Macintyre - Az ​etika rövid története
„Alas­dair ​Ma­cInty­re az egyik leg­mű­vel­tebb, leg­ere­de­tibb kor­társ fi­lo­zó­fus. Köny­vé­ben­ há­rom év­ez­red ref­le­xi­ó­it sű­rí­ti össze az er­köl­csi kér­dé­sek­ről egy olyan nar­ra­tí­vá­ban,amit könnyen ol­vas­hat az is, aki nem ren­del­ke­zik elő­ze­tes fi­lo­zó­fi­a­i­ is­me­re­tek­kel. Az etika rövid tör­té­ne­te nem­csak egy vi­lá­gos tör­té­ne­ti át­te­kin­tés­t ad, hanem ol­va­só­it meg­is­mer­te­ti Ma­cInty­re vi­tá­ra kész­te­tő fel­fo­gá­sá­val a mo­rál­fi­lo­zó­fia ­je­len hely­ze­té­ről és azzal a né­ző­pont­tal, amit Az erény nyo­má­ban c. mű­vé­ben fej­lesz­tett to­vább.” Ri­chard Rorty, a Prince­ton egy­ko­ri pro­fesszo­ra

Karl Marx - A ​tőke
Kiadásunk ​az Engels által sajtó alá rendezett negyedik német kiadást (Hamburg 1890) követi. Mint az előző magyar kiadásokban, most is Rudas László és Nagy Tamás fordítását vettük alapul. A fordítást átnéztük és javítottuk. A sajtó alá rendezés során tekintetbe vettük az első német kiadást, a Marx által szerkesztett francia fordítást és az Engels által szerkesztett angol fordítást, valamint a Marx és Engels Művei 23. köteteként megjelent legújabb német, illetve orosz kiadást is. Az idézeteket újra egybevetettük az eredeti művekkel. E munka révén sikerült több sajtóhibát, kisebb elírást, pontatlanságot kiküszöbölni.

Komoróczy Géza - Bezárkózás ​a nemzeti hagyományba
Közhelyes ​igazság, de igazság: a történelem más, mint a jelen. Ha nem így volna, az Édenkertben élnénk ma is: az ókori Elő-Ázsiában, Mezopotámiában vagy Izráelben, amely országok történetéről e kötet tanulmányai szólnak. De nem. A történelem-változásaiban a másság egyik paradigmája, minta a másféle élet lehetőségeire; egyébként éppen úgy, mint más népek élete vagy, az irodalom. Ha regényt olvasunk, ha a történelem forrásait elemezzük: más emberek világa elevenedik meg előttünk. Aki több kultúrában, több világban otthonos - gazdagabb, mert több élet sokféle lehetőségeit látja, s ezzel növekedni fog a döntési szabadsága. A maga életében mindenki, de a nagyobb társadalmi szerveződések is folyamatosan dönteni kényszerülnek: dönteni közvetlen vagy távolibb jövőjükről. A történelemben példákat láthatunk választási lehetőségekre és döntésekre: példákat mind a jó, mind pedig a rossz döntésekre, példákat az elszalasztott lehetőségekre is. Amíg a választás lehetősége nyitott, ki-ki szabadon, kedve szerint mérlegelhet. De a döntésekkel felelősség jár. S a történelemből mégiscsak ismerjük a következményeket. És ha a történelem a választás, a döntés felelősségének és következményeinek mintája: tanulmányozása számunkra a polgári felelősség iskolája lehet.

Covers_282689
Kolnai ​Aurél Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Kolnai ​Aurél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolnai Aurél - Politikai ​emlékiratok
Kolnai ​Aurél neve talán már nem cseng teljesen ismeretlenül a magyar szellemi életben. Morálfilozófiai és politikai filozófiai munkái alapján ma már a 20. század egyik legeredetibb gondolkodójának ismerik el Nyugaton is. Angol nyelven készült emlékirata csak 1999-ben jelent meg először. A magyar kiadás bővebb, tartalmazza Kolnainak az 1956-os forradalomról írt tanulmányát is. Élete – ahogy mondani szokás – kész regény: fiatalon a Galilei-kör tagja, 1920-ban Bécsbe emigrál, ott tanul filozófiát, s kötelezi el magát a husserli fenomenológiai módszer mellett, amelyet sikeresen ötvöz később az angolszász analitikus szemlélettel. Néhány évig a pszichoanalitikus iskolának is tagja, de a húszas évek közepén már bírálója. Bécsben katolizál. A náci ideológiáról írt műve Nyugaton is nevet szerez neki. 1937-től Párizsban él. A német támadáskor internálják. Kalandos úton jut el Amerikába. Konzervatív fordulata ott kiteljesedik. Néhány évvel később Kanadában, a quebeci Laval Egyetemen kap állást, de nem találja helyét a doktriner tomista légkörben. Érdeklődik a spanyol politikai változások iránt, de végül mégsem Madridban, hanem Londonban telepszik le, és az angol filozófiai közélet kissé különc, de jól ismert és sokra becsült tagjává válik. 1973-ban hunyt el. Emlékirata csak az ötvenes évek középéig kíséri el az Olvasót. Eredeti véleményei, kitekintése, műveltsége, ismeretségei, s nem utolsósorban stílusa egyszerre teszik elgondolkodtató, izgalmas és szórakoztató olvasmánnyá.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (87)

Francoise Mallet-Joris - A ​Mennyei Birodalom
Párizs ​sokarcú, bonyolult város. Könnyen eltévedne benne, aki térkép nélkül próbálna megtalálni egy bizonyos csöndes kisvendéglőt, a Mennyei Birodalmat, ahol „görög ételeket" ajánl egy kopott táblácska, vagy az Aranyhab Sörözőt keresné, ahol délután a Morani-trió játszik, s a Miramar mozit, ahol színes szuperprodukciókat adnak szerelmesekről szerelmeseknek. Pedig csak a Montparnasse-ra kell eltalálni, és akkor megvan a napi program! De nehogy hétfőn akarjon valaki „görög ételeket" enni, mert hétfőn a Mennyei Birodalomban szigorúan „zártkörű irodalmi megbeszélések" folynak. Megvitatják egy pohár bor mellett Ducas úr, a régiségkereskedő, remekmívű esszéjét, Lethuit kisasszony ódáját avagy Stéphane Morani bizalmas vallomásait, amelyekkel évek hosszú során át füzeteket rótt tele. Ez a napló abban különbözik sok más naplótól, hogy írója ebben nem az igazat írta, hanem azt, amit igaznak szeretett volna látni. Amíg csak magamagát „bolondította" a naplóval, addig nem volt semmi baj, a baj akkor kezdődött, amikor beavatta a titokba lelki barátnőjét, az ázott veréb külsejű, de finom lelkű Martine-t.

Zelk Zoltán - Akit ​az isten nem szeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zelk Zoltán - Reménytelen ​győzelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajnal Anna - Parti ​város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nadányi Zoltán - Nadányi ​Zoltán válogatott versei
Negyedszázada ​halott, aki ezeket a varázsos verseket írta. Dutka Ákos: _A Holnap városa_ című könyvéből tudjuk, hogy a fiatal Nadányira Ady is fölfigyelt, Nagyváradon jártában. Aztán a legjobbak írtak könyveiről lelkes méltatást, elismerő szavakat. Szinte már közhelynek számít, hogy a magyar költészetben a szerelmi líra egyik legnagyobb egyénisége: az utolsó _trubadúr-költő_. Ő az, aki páratlan formakultúrával, ritka zeneiséggel versel; könnyedén, elegánsan fejezi ki hódolatát az imádott NŐ előtt. De hiba volna csak a "trubadúrt" látni benne, s elfeledni, hogy más témájú versei közül is nem egy remeklés. A kötetet Kalász Márton válogatta, és bevezetésül verssel adózik Nadányi emlékének.

Heinrich Böll - Egy ​bohóc nézetei
Hazájának ​kritikusai ennek a regénynek a megjelenése óta nevezik - hol megbecsülő jellemzésül, hol lebecsülő minősítésül - bohócnak, kölni bohócnak, esetleg "a nagy kölni bohócnak" a Nobel-díjas Heinrich Böllt. Nem tiltakozott emiatt sohasem az író. Bohócának, Hans Schniernek életrajzilag legtávolabbról sem rokona, de ez a hőse az első olyan hős, akinek a nézetei mindenképpen az ő nézetei. Schnier az, aki szenvedélyesen és konokul megtagadja azt a világot - társadalmat, jólétet - , amelyben berendezkedhetnek, élhetne (nem kellene ehhez más, mint némi nyájas megalkuvás). Schnier az, aki már képtelen nem fellázadni a történelemfelejtés múltkozmetikája ellen, aki képtelen elfogadni erkölcsi dogmákat és osztálydogmákat: az öreg, dúsgazdag "barnaszenes" (bányatulajdonos és részvényes) Schnier fiaként fölcsap bohócnak, pantomimot táncolva, bukfenceket hányva vállal szatirikusi szerepet. Hivatása kényszerpályáján vállalja a lecsúszást is, nagyobb színpadokról kisebb színpadokra szorul, lecsepüli a kritika, a regény végén a bonni pályaudvar lépcsőjén ülve gitározik és énekel, és rézpénz hull adományokért kitett kalapjába. Elhagyott, szomorú szerelmes férfi is Hans Schnier: szeretett egy lányt, hált vele, megszökött vele, boldogok voltak szegényen, bolondos-gondtalan vadházastársakként járva az országot. Mindaddig, amíg kettőjük közé be nem férkőzött a vallási és a polgári erkölcs szerelemnyomorító törvényrendje, s el nem hagyta Schniert a kedves Marie. Schniert a galád és álszent társadalom megakadályozza abban, hogy a szerelemben, a szerelemmel valósítsa meg az ember szabadságát.

Malcolm Lowry - Vulkán ​alatt
„Az ​1947-ben kiadott Vulkán alatt Mexikóban játszódik, 1938-ban, Halottak napján. Főhőse: "elveszett ember", akinek sorsában mintegy megkötődik, anyagszerű, kézzelfogható konkrétummá válik a világra nehezedő lidércnyomás. Önéletrajzi regény… társadalmi tényregény… költői regény. Főmotívumai: az ital és a menekülés az ital elől, az italbafulladt élet miatt érzett lelkifurdalás, a Konzul és Hugh, a reménytelennek látszó, de jó ügyért életet áldozni kész politikai idealizmus, a szkepszisből, csömörből fakadó menekülés a világ elől. S ez utóbbi kimondatlan magyarázata: a kor baloldali értelmiségét ért két nagy csapás, mely Lowry életérzését meghatározza, s a könyvet a korban lecövekeli: a Spanyol Köztársaság veresége és München. A két nagy árulás. A történelmi Halottak napja, a kor fasizmust párázó feneketlen szakadéka.”

Mark Lindquist - Never ​Mind Nirvana
Seattle-ben ​vagyunk, a legendás Nirvana együttes városában, ahol az élet ma is a grunge zene ritmusára lüktet - legalábbis sokak számára. Közéjük tartozik a harminchat éves Pete Tyler, aki egykor, még a Nirvana berobbanása előtt rockzenész volt, s bár azóta komoly ember lett, sikeres ügyész, ma is a tehetős agglegények gondtalan, bulizós életét éli. Ugyanazokban a klubokban tölti az estéit, ugyanolyan nőkkel jár (most éppen egy sztriptíztáncosnő a szeretője), és esténként ugyanazt a zenét hallgatja, mint akkor, amikor még ő is nyűtte a gitárt. Pete életében egyszer csak két váratlan dolog történik: elhatározza, hogy ideje megnősülni (csak azt nem tudja még, hogy kit vegyen el), s közben egy olyan ügyben kell a vádat képviselnie, amelyben - megannyi részeg éjszaka és felelőtlen kaland után - akár ő is lehetne a vádlott. Az egyik neves seattle-i rockzenészt feljelenti egy rajongója nemi erőszak miatt, s Pete-nek kellene bebizonyítania bűnösségét... Pete Tylernek életében először kell igazi döntéseket hoznia. Vagy mégsem? Talán mégis folytatható az élet úgy, hogy az embernek legfeljebb azt kell eldöntenie, kit vigyen ágyba aznap este, és melyik a kedvenc együttese, a Nirvana vagy a Pearl Jam?


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (157)

Harai Dénes - Katonadolog?
A ​szerző egyetemi tanár, szakterülete a pedagógia. Kutatásai során a személyközi kommunikáció, valamint a kultúrantropológia katonai vonatkozásaival foglalkozik. Különösen ez utóbbi területen végzett egyedülálló kutatásait összegzi a könyv. Hihetetlenül érdekes eszmefuttatásokat olvashatunk a katonai mentalitásról, "aréna- és agora-típusú" emberekről, a halál bürokráciájáról, a XX. századi gyerekkatonákról, a katonai identitásról, és még sok más, a katonasággal összefüggő területről.

C. Wright Mills - Az ​uralkodó elit
A ​magyar olvasó e kötet kézbevételével az amerikai élet mai problémáival ismerkedik meg egy kiváló amerikai szociológus tollából. Mills meglepően eltér következtetéseiben, az anyag elrendezésében a többi polgári szociológustól. Bemutatja, hogy az uralkodó elit, a fináncoligarchia, a hadsereg és az igazgatási apparátus hogyan fonódik össze Amerikában, és hogyan irányítják az amerikai közéletet. Mint polgári tudós kiutat nem talál, érezzük, hogy megrendült Amerikába vetett hite. A kötet utolsó lapjain pesszimista hangulat uralkodik el, amikor országának "magasabb rendű erkölcstelenségéről" ír. Mills megközelítésmódja sokban eltér a marxizmus hagyományos terminológiájától. Tételeit, új módszereit sokan támadják, és sokan védik Amerikában. E kötet a negyedik kiadás alapján készült. Magyarul 1962-ben jelent meg először a Gondolat Kiadónál.

Garami Ernő - Forrongó ​Magyarország
Ez ​a könyv megjelenése óta a tiltott, megbélyegzett, elhallgatott könyvek listáján szerepelt. 1922-ben a keresztény-nemzeti kurzus emelt vádat a szerző ellen, s a könyvet az akkori hatóságok a postai szállításból kitiltották; 1945 után a szociáldemokrata párt sem gondolt az újrakiadásra; míg az MKP kultúrpolitikusai és ideológusai még a létezéséről sem kívántak hallani, nyilatkozni. Az érdeklődő olvasó az 1956 után megjelent történeti szakmunkák lábjegyzeteiből szerzett tudomást az emlékirat létezéséről. Egyetemi hallgatók a legjobb esetben historiográfiai értékelést kaptak a műről és szerzőjéről. Garami Ernő könyve a szakkönyvtárak féltve őrzött ritkaságai közé tartozik, s nagy ritkán került egy-egy foszladozott, szakadt példány egyes antikváriumok polcaira. Ezt a könyvet eddig Magyarországon soha nem adták ki. Szerzője, Garami Ernő a magyarországi demokratikus szocializmus előfutára, két évtizeden át a szociáldemokrata párt vezetője volt. Róla mondta gr. ifj. Andrássy Gyula, egykori belügyminiszter, egyébként politikai ellenfele: ha lehetséges volna, egy cikkelyből álló törvényjavaslatot terjesztene be az Országgyűlésben, miszerint Garami Ernő a magyar képviselőház örökös tagja.

Eötvös József - A ​falu jegyzője
Előszó ​ Aki tiszai alföldünknek csak egy kis részét bejárta, vagy csupán néhány napig tartózkodott ennek a sivatagnak bármelyik vidékén, bátran elmondhatja, hogy ismeri az egészet. Ahogy bizonyos családokban első pillantásra nehéz megkülönböztetni a rokonok arcát, itt is csak közelebbi ismeretség után vehetünk észre különbségeket az egyes tájak között. Az az utas, aki homokos lapályainkon kocsizik, bárhol is nyomja el az álom, ha néhány óra múlva fölébred, csak izzadó lovain láthatja, mennyit haladt, vagy azon, hogy a nap alább hanyatlott. Messze elnyúló legelők, amelyeknek egyhangúságába csak itt-ott hoz némi változatosságot egy vödörhíjas gémeskút vagy félig kiszáradt láp körül sétáló gólya, rosszul mívelt szántóföldek, amelyek tengerijét és búzáját Isten után csak az őrzi meg, hogy maga a lopás is fáradságos némiképpen, hellyel-közzel egy magános tanya, ahol bozontos kuvaszok ugatása hirdeti a birtok szentségét, s a tavalyról visszamaradt szénaboglyák és szalmakazlak arról vallanak, hogy a birtokosnak vagy fölöttébb sok a takarmánya, vagy túlontúl kevés a marhája - ezt látta az utas, amikor álomra hunyta a szemét, s ugyanezt látja, amikor fölébred. Mintha még maguk a templomtornyok is vele utaztak volna a rónaság távoli határain, az éppen elhagyott falvak ugyanúgy hasonlítanak egymásra, mint arra a helységre - még ha város is -, amelyik felé most ügetnek a lovak. Ha aztán az utas megtudja kocsisától, hogy miközben szunyókált, déltől estelig egy egész mérföldet haladt - még egy darabkával többet is! -, elálmélkodik a csodán.

Eötvös József - Gondolatok
Hit ​és vallás Ember és világ Irodalom és tudomány Állam és politika Észrevételek és szabályok

G. K. Chesterton - Az ​ember, aki Csütörtök volt
Egy ​okos nyomozótiszt felismeri, hogy egy veszedelmes anarchista közösség fenyegeti a társadalmat. Hogy leleplezze őket, beépül a bűnszövetkezetbe. Megtudja, hogy a tevékeny károkozók egységeinek vezetőjét a hét napjairól nevezték el. Olyan leleményes tanácsokat ad a bűnös szándékok végrehajtására, hogy hamarosan ő lesz az egység parancsnoka, aki a Csütörtök névre hallgat...

G. K. Chesterton - Páter ​Brown ártatlansága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

G. K. Chesterton - A ​jámbor Brown atya
Gyilkosság, ​rablás - eltűnt az értékes gyémánt, megölték a vidéki kastély urát. És ekkor a tömegből előfurakodik egy kopott ruhájú, bambaképű kis vidéki pap, aki szórakozottan bámul. Aztán elutazik Londonba és megtalálja a gyilkost. A jámbor Brown atya mindig valami egészen mellékesnek látszó körülményen mélázik el s egyszerre megdöbbentő fordulattal kiderül, hogy lefőzi a Scotland Yard mesterdetektívjeit. Chesterton alkotta meg a detektívregények új típusát, mely azóta világhírre tett szert: humoros, morális kicsengésű detektívtörténetet, mely az első betűtől az utolsóig érdekfeszítő, fordulatos mulattató és ugyanakkor az olvasó épülésére szolgál. Bartos Tibor kitűnő, színes magyar nyelvre ültette át a világhírű angol író novelláit.


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók