Ajax-loader

Anna Forgács

Rate_positive 72 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

2598 napja velünk van 15 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Rukkaracsony_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (47)

Marcel Proust - Guermantes-ék
A ​harmadik részben kitágul a világ, és az elbeszélőt épp gyerekkorának titkok, álmok közt derengő Guermantes hercegnője vezeti el a régi tájakról a párizsi nagyvilágba. Az olyan pontosan, megejtően megrajzolt részletek: a hercegnő fogadásai, zenedélutánjai, a hosszú beszélgetések, viták, a félszavak, a félmosolyok, a boldog és boldogtalan szerelmek, szenvedélyek bonyolult képpé állnak össze.

Fábry György - Fonyó Zsolt - Vegyipari ​művelettani alapismeretek
A ​mérnöki tevékenység jelentőségét nem lehet túlbecsülni a modern társadalomban. Gazdaságunk jelenlegi helyzetében rendkívül megnőtt a kreatív műszaki értelmiségiek szerepe. Az innovációs folyamat egészét elvégezni képes, kreatív műszaki értelmiséget csak olyan felsőoktatás képezhet, amely nyitott a legkorszerűbb ismeretekre, szoros kapcsolatban áll az iparral és egységes szemléletben, áttekintésében tanítja a szerteágazó mérnöki ismereteket. Könyvünk e komplex feladat megvalósításához kíván hozzájárulni.

Nagy Kata - Inkognitóablak
Nagy ​Kata verseinek beszélője egyszerre anya és lány, rejtőzködő és feltárulkozó, mindig menekül, de a megszokott útvonalakon. Könnyed, mégis felkavaró, érzéki költészet rejt magában a szerző első kötete.

Jurij Ritheu - Amikor ​a bálnák elmennek
Jurij ​Ritheu a Szovjetunió legészakibb vidékén élő kis nép, a csukcsok immár világszerte ismert írója. 1930-ban született, apja örökké a tengert járó vadász volt, s az író maga is az ősközösségi társadalom formái közt élő halász-vadászok kunyhóiban töltötte gyermekéveit. A háború után a leningrádi egyetemen tanult , s itt fedezték fel az eredeti látásmódú, tehetséges fiatalt, aki már első írásaiban - verseiben és elbeszéléseiben - az európai ember számára oly távoli világ életéről hozott hírt. Ritheu több regénye és elbeszélése az ősi csukcs életforma átalakulásáról, s arról szól, hogyan talál magára a hagyományait őrző közösség a szocialista társadalom valóságában. Legújabb műve - Amikor a bálnák elmennek - a csukcsok eredetmondájára épül, története, szereplői is a népi mitológiából hagyományozódtak az író nemzedékére. Ritheu arra vállalkozott, hogy az évezredek mélyéből továbbítsa számunkra ősei üzenetét.

W. G. Sebald - Austerlitz
A ​hatvanas években egy antwerpeni pályaudvaron ismeretlenül szólítja meg elbeszélőnk az állomás architektúráját elmélyülten tanulmányozó, magányos utazót, Jacques Austerlitzet, aki bizalmába fogadja a fiatal, érdeklődő idegent. A két férfi később újabb és újabb véletlen találkozások során folytatja a beszélgetést, s az építészettörténeti diskurzusból szinte észrevétlenül siklanak át Austerlitz élettörténetének feltárásba. Gyerekkorát Walesben, egy lelkész házaspárnál, a világtól elzártan tölti. Csak az internátusban tudja meg valódi nevét, és azt, hogy a zsidóüldözések elől menekítették a kontinensről a szigetországba. Austerlitz, aki kiskorától zárkózott, melankolikus alkat volt, a gyermekéveivel és valódi szülei sorsával való szembesülés hatására teljesen magába zárkózik, csupán a titokzatos, megfejtésre váró emlékek a társai és azok az épületek, homlokzatok, vasúti csarnokok, alaprajzok, amelyeket Austerlitz megszállottan fényképez. Sebald a Kivándoroltak-hoz hasonlóan itt is a gyökértelenségről, az anyanyelvét vesztett kivándorolt-létről tudósít szívszorító precizitással, s az előző regényből megismert veretes, barokkosan burjánzó nyelv, a beillesztett fotókkal és rajzokkal ugyanúgy egy dokumentum és fikció határán lebegő történetet mesél el, ezúttal egyetlen emberről, Jacques Austerlitzről. Sebald sors-archívumának tárlóit végigjárva végül lényegtelen lesz a fikció - nem fikció kérdése. Helyette a személyes élettörténet mögött kibontakozó európai történelem egy sajátos metszete válik fontossá, és Austerlitz alakja, a kutató, gondolkodó és érző ember emblémája és emlékműve.

Itojama Akiko - A ​tengeren várlak
Itojama ​Akiko, a kortárs japán irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb képviselője 1966-ban született Tokióban, jelenleg Gunma megyében él (a főváros viszonylagos közelségében, de csendes helyen). A patinás Vaszeda Egyetem politikatudományi és közgazdasági karának elvégzése után egy iparvállalatnál kapott állást, megtapasztalta tehát a japán vállalatok működését, sőt áthelyezésben is bőven volt része: dolgozott Fukuoka, Nagoja és Takaszaki városában is. 2001-ben azután kilépett, és 2003-ban már íróként debütált, a kötetünkben is szereplő Csak duma az egész című elbeszéléssel, amelyért megkapta a Bungakukai folyóirat új felfedezetteknek járó díját, és rögtön jelölték a legrangosabb japán irodalmi díjra, az Akutagavára is. Utóbbit többszöri jelölés után, 2006-ban kapta meg, kötetünk címadó elbeszéléséért. Itojama Akiko műveit számos ázsiai nyelvre lefordították, néhány írása angolul és franciául is olvasható, de válogatott kötete magyarul jelenik meg először. A kötet ötletét és a fordító munkáját Itojama Akiko végig lelkesen támogatta, amiért hálás köszönet illeti. E sodró erejű, élvezetes elbeszélések közül kettő (Hálaadás a munkáért, A tengeren várlak) a japán vállalatok világába enged betekintést: hogyan tudja vagy nem tudja megtalálni a helyét egy nő az eredetileg csak férfiakra tervezett rendszerben, és hogyan határozza meg a vállalat a munkaidőn kívüli életet és kapcsolatokat is. A Hálaadás a munkáért emellett egy informális házasságközvetítés szórakoztató leírását is tartalmazza. A NEET egy Japánban egyre nagyobb méreteket öltő jelenséget mutat be: a NEET-ek olyan fiatalok, aki kivonulnak a társadalomból, nem járnak iskolába, nem dolgoznak - és nem is próbálnak változtatni ezen a helyzeten. Az elbeszélés egyik szereplője már kilépett ebből az állapotból - hogyan próbál segíteni barátjának, aki még mindig a NEET-fiatalok táborát gyarapítja? A Zsákutcás eset egy talán egyoldalú szerelmen alapuló, de bizonyosan elszakíthatatlan, felemás férfi-nő kapcsolat alakulását ábrázolja, a Csak duma az egész pedig egy sor nehezen definiálható férfi-nő kapcsolatot vázol fel, a középpontban egyetlen nővel, aki körül egyebek mellett depressziós jakuzát, merevedési zavaros önkormányzati képviselőt és internetes oldalon ismerkedő szatírt is találunk. (interbook.hu)

Sarah Waters - A ​szobalány
Sue ​Trinder árva lány, akit Mrs. Sucksby gondjaira bíztak. Az asszony olyan szokatlan gyengédséggel nevelte Sue-t, mintha a sajátja volna. London egyik nyomornegyedének szívében lévő háza nemcsak nyűgös apróságok menedéke, akiket alkalomadtán ginnel csendesít le, hanem kisstílű tolvajok ideiglenes otthona is. Egy napon beállít az egyik legkedveltebb tolvaj, Gentleman. Az elegáns szélhámos csábító ajánlatot tesz Sue-nak: ha elnyeri a naiv, nemes hölgy, Maud Lilly mellett a szobalányi állást, és segít Gentlemannek a nő elcsábításában, megosztoznak majd Maud hatalmas örökségén, akit őrültté nyilváníttatnak és egész életére bezáratják egy bolondokházába. Sue elvállalja a feladatot, mert arra gondol, hogy az így szerzett pénzzel leróhatja a háláját a fogadott családjának a tőlük kapott kedvességért. Amikor azonban belekerül a dolgok sűrűjébe, kezdi megsajnálni tehetetlen áldozatát, és nem várt érzésekkel fordul Maud Lilly felé… De senki és semmi nem az, aminek tűnik ebben az izgalmakkal, meglepetésekkel és leleplezésekkel teli regényben. A mű alapján készült Park Chan-Wook azonos című filmje, amelyet a 2016-os cannes-i filmfesztiválon Arany pálma-díjra jelöltek, és 2016. dec. 1-jén mutatják be Magyarországon.

Bagdy Emőke - Utak ​önmagunkhoz
Ez ​a könyv lelki útikalauz. Lámpása bevilágítja azokat a lelki tájakat, amelyeket alig, vagy nem is ismerünk. Úti célja az önismeret. Mindnyájan lelki egyensúlyra, sikerekre, békére, örömökre vágyunk, de nem tudjuk, hogyan érjük mindezt el. A könyv minden sora vezet, tanít, önmagunkról szól, lelkivilágunkról, a fejlődésünk rejtelmeiről, törvényeiről. Hogyan lehetünk minden nehézség és akadály ellenére győztesek az életküzdelemben? Miből meríthetünk életkedvet, életerőt és bátorságot a megküzdési erőfeszítésekhez? Konfliktusaink közepette vajon hogyan válhatunk győztessé akképp, hogy az ellenfelet is méltó küzdőpartnernek tekintjük, tiszteljük? A szellemi utazás végcélja annak megismerése, miként vállalhatunk felelősséget az ön- és társismereti tudás hatalmával annak az univerzumnak a védelméért, amelynek lakói, haszonélvezői, fogyasztói vagyunk, noha – ha akarjuk – lelkierőink felismerésével és működtetésével építő, bel- és külvilágot megtartó erőkké is válhatunk.

Paul Auster - Holdpalota
Senki ​sem felelős a történtekért; ettől azonban nem kevésbé nehéz elfogadnom, hogy így alakultak a dolgok. A rossz időzítésen múlott az egész. Lekéstük a csatlakozást, hogy úgy mondjam, vakon tapogatóztunk a sötétben. Ott voltunk mind, ahol lennünk kellett, s mégis elkerültük egymást; pedig hajszál híja volt, hogy egy csapásra kikristályosodjon körülöttünk minden. Végső soron erről szól ez az egész történet. Az élet: elvetélt lehetőségek sora. Minden részlet együtt van kezdettől fogva, ott a kirakós játék összes darabja, csak éppen az ember nem tudja összeállítani magának a képet. Akárcsak Paul Auster New York trilógiá-jának hősei, ennek az erősen életrajzi jellegű műnek a főhőse is homályos szimbólumok közt éli sejtelmes életét, megtapasztalja a benne lakozó űrt, ám végül kinyílik a szeme egy szabadabb, teljesebb létezésre. A történet 1969 nyarán kezdődik, amikor az ember először lépett a Holdra. A hős, Marco Stanley Fogg, akinek mindhárom neve híres utazóra utal, szintén az ismeretlen felfedezésére indul. Életútja más életekkel fonódik össze: megismerkedik egy lánnyal, aki megmenti az éhhaláltól; elszegődik egy mozgásképtelen, vak öregúrhoz, akinek eltorzult tudatán át Fogg merőben más képet kap az emberekről és a világról; megismerkedik valakivel, akiről véletlenek sorozatán át kiderül, hogy nem más, mint az apja; és gyalogszerrel átkel a sivatagon, Utah-tól a Csendes-óceánig. Paul Auster egyedülálló jelenség a mai amerikai irodalomban; semmiféle áramlattal, divattal nem rokonítható. Hősei egyforma otthonossággal mozognak a modern nagyvárosban és a lélek kietlen tájain. Helyét az amerikai kritika a posztmodern után-ra teszi.

Stefan Zweig - Levelek ​barátaimhoz
Stefan ​Zweig, a Sakknovella finom tollú írója, számos közkedvelt történelmi regény - Fouché, Stuart Mária, Erasmus, Magellán - szerzője századunk egyik nagy humanistája. Számára az európai kultúra közössége mindennél fontosabb volt, ennek megőrzésért küzdött egész életében, megpróbálva csatasorba állítani az európai szellemi elit legjelesebbjeit Romain Rolland-tól és Makszim Gorkijtól kezdve Hermann Hessén, Hofmannsthalon keresztül Thomas Mannig. Ez hatja át sokrétű irodalmi tevékenységét, nemkülönben magánéletét, a barátokkal, sőt szerelmeivel való kapcsolatát is. 40 esztendőt, egész alkotói életét átívelő gazdag levelézésének is ez a vezérgondolata, minduntalan visszatérő témája. Zweig, aki írói pályáját még a "boldog békeidők" Bécsében kezdte a század legelső éveiben, kortársaihoz hasonlóan különös gondot fordított arra, hogy levelezése szervesen illeszkedjék írói életművébe. Jószerivel nem volt nevezetes kortársa, akivel ne vette volna fel a levélbeli kapcsolatot. Mély és igaz barátságok szövődtek a levelezés állandó magas hőfokú szellemi érintkezésében; közülük kiemelkedően fontos a Romain Rolland-nal kötött élethossziglani szövetség a humanizmusért és a béke ügyéért, vagy Stefan Zweig és Makszim Gorkij mélységes emberi egyetértése. Stefan Zweig levelezése emberközelbe hozza "a tegnap világát", századunk első felének válságos korszakát.

Philip Roth - Amerikai ​pasztorál
Az ​Amerikai pasztorál az átlagember, a kispolgár története, aki éli - amíg élheti - mintaszerű, semmitmondó életét. Ifjúkorában Seymour Levov a gimnáziumi sportcsapat ünnepelt sztárja, aztán feleségül veszi a szépségverseny győztesét, boldogan él, gyarapodik, s minden érettségi találkozón irigység tárgyát képezi, mert gazdag és mert minden sikerül neki. Csakhogy közbejön egy aprócska gikszer: ártatlan leánygyermeke, Merry felcsap terroristának, mivel számára ez az egyetlen kifejezési módja a lázadásnak, a másként gondolkodásnak. A vietnami háború idején vagyunk, amikor a fiatalok tömegestül fordultak szembe az addig magától értetődőnek tartott szokásrenddel, gondolkodásmóddal, világszemlélettel. Merry nemtetszése jeléül felrobbant egy postahivatalt, de ez nem csupán az áldozatokat temeti maga alá, hanem az apa idilli álomvilágát is. A boldogságon támadt repedést pedig nem lehet többé betapasztani. Az átlagember pasztorálja véget ér, felváltja az antipasztorál dühe, az erőszak, a kétségbeesés - a rend és nyugalom utáni vágy többé nem lehetséges a megvadult, köznapi ésszel követhetetlen Amerikában.

Esterházy Péter - Egyszerű ​történet vessző száz oldal - A kardozós változat
Íme, ​egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta - Esterházy Péter. - E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az _Egyszerű történet vessző száz oldal_ kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács - "A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot" -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. "Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket." Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az _Esterházy-féle kardozós_. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. - P. D.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (54)

Erlend Loe - Naiv.Szuper.
A ​Naiv.Szuper. egy 25 éves szemszögéből mutatja be azt a generációt, amely nem találja meg az élet értelmét, nem látja az ahhoz vezető utat és céltalan pótcselekvésekkel igyekszik megtalálni a helyét a világban. Hősünk egyszerűen gondolkodik az életről. Listákat ír a számára fontos és nem fontos dolgokról, labdázik és faxol, kínjában még New Yorkba is elrepül... Erlend Loe regénye elgondolkodtatja az olvasót az életről és a halálról, a jövőről és a gyermekeinkről. Több országban kultuszregényként tartják számon.

Douglas Coupland - X ​generáció
Andy, ​Dag és Claire Palm Springsben élnek, a sivatag szélén, miután mindhárman otthagyták állásukat: elegük lett a fogyasztói társadalomból, az értelmetlen munkából, a juppikból, a marketingből, az erőszakos reklámokból, az idióta főnökökből, a nagy cégek és a politika gőgjéből, a szépség- és fiatalságkultuszból, s most többnyire azzal töltik napjaikat, hogy történeteket mesélnek egymásnak: A Texlahoma nevű mitikus aszteroidáról, ahol mindig 1974-et írnak.... Buckról, az űrhajósról, aki kényszerleszállást hajtott végre Texlahomán, és űrmérgezést kapott.... Az Edward nevű fíatalemberről, aki hosszú évekre bezárkózott a könyvtárába, és nem tudja, mi történik a világban.... Mr. Takamicsiról, akinek a legértékesebb holmija egy szégyentelen fotó Marilyn Monroe-ról.... Egy hópehelyról, a kolibriszemű fiúról, a gombafelhőről, a Linda nevű gazdag lányról, aki hét éven át diétázik és meditál, és még sok minden másról.... Mert Andy, Dag és Claire azért jöttek a sivatagba, hogy történeteket meséljenek. és valamirevaló mesévé változtassák az életüket....

Luis Sepúlveda - Az ​öreg, aki szerelmes regényeket olvasott
Az ​öreg Antonio José Bolívar Proano évi két ünnepnapot tart nyilván: amikor a félévenkénti hajójárattal megérkezik fogorvos barátja, s meghozza neki egy finom lelkű nagyvárosi örömlánytól a kiolvasott szerelmes regényeket. Az öreg ugyanis az Amazonas-síkságon, egy El Idilio nevű ki településen él az őserdő mélyén. Fiatal korában költözött oda, s telepedett meg a shuar indiánok között. Az évtizedek során megtanult tőlük minden megtanulhatót az erdőről és lakóiról: állatokról, bennszülöttekről és betolakodókról. A shuarok egy napon egy szőke férfi holttestét találják a folyóparton. Egy felbőszült nagymacska tépte szét, hogy értelmetlenül elpusztított kölykeiért bosszút álljon. S bosszúszomja a vértől nemhogy csillapodna, újabb és újabb áldozatokat kíván. Az öreg vadász az állat keresésére indul... Sepúlveda ezt a szép és izgalmas, élőlénypárti regényt az ismert ökológusnak, Chico Mendesnek ajánlja, akit nem sokkal a könyv megjelenése után gyilkoltak meg.

Douglas Coupland - "A" ​generáció
A ​közeljövőről szóló hátborzongató vízió a kanadai szerző új regénye: még zakatol a globális kereskedelem, az ember blogokról és vlogokról értesülhet a világ legkülönbözőbb tájain élő emberek hóbortjairól… de a kormányok szegények, a repülés kevesek luxusa, és egy igazi, ropogós alma egy vagyonba kerül. S közben egyre népszerűbb egy új gyógyszer, a Solon, amelytől megszűnik a jövőtől való minden rettegés, de egyúttal a közösségi élmények iránti igény is: az emberek tökéletesen elvannak magányukban. És senki sem tudja, hogy milyen titok rejlik a legnagyobb katasztrófa, a méhek kipusztulása mögött. Egyszer csak öt fiatalt a világ különböző helyein megcsíp egy méh. Mind az ötöt pillanatok alatt elviszik egy kutatóközpontba, és heteken át kísérleteznek velük – majd a „méhcsípettek” óriási sztárok lesznek, mindenki látni akarja őket, talkshow-kban szerepelnek… A hírnév tizenöt perce azonban elmúlik, hőseink egy világvégi kanadai szigetecskén találják magukat, ahol semmi más dolguk nincs, mint hogy történeteket találjanak ki. S közben lassanként megismerik a világ pusztulása mögött álló hátborzongató machinációt… Az „A” generáció sajátos fénytörést ad a szerző első művének, az 1991-ben megjelent X generáció-nak: ezúttal is megejtően különc alakok mesélnek egymásnak ironikus, világvége-hangulattal átitatott történeteket – de ez egy vadonatúj nemzedék, amely megtalálja a történetmondás egészen új módját a pusztuló, de talán még menthető világban.

David Benioff - Tolvajok ​tele
A ​Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye. A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset. Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik előttünk. A kötetet a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, Pi élete, Széthullott birodalom trilógia stb.) ültette át magyar nyelvre. _David Benioff a könyvek mellett forgatókönyveket ír. Első regényéből, Az utolsó éjjelből Spike Lee rendezett emlékezetes filmet Edward Norton főszereplésével. A Tolvajok tele a második és eddig utolsó regénye, mert a megjelenése után Benioff egy olyan projektbe fogott bele, ami mellett nincs ideje másra: ő az utóbbi évek egyik legsikeresebb tévésorozatának, a Trónok harcának alkotója, producere és forgatókönyvírója. A feleségével, Amanda Peet színésznővel és lányukkal Los Angelesben él._

Szilasi László - Luther ​kutyái
"Szilasi ​László legmegrázóbb művét tartja kezében az olvasó. Viharsarki és szegedi regények, reformkori portréképek megfestése után eddigi legszemélyesebb történetét beszéli el az író. Híres irodalmi példának aktuálisan kézenfekvő volt Karinthy skandináv utazása. Egy nagy, halálos betegség fölötti drámai győzelemről szól tehát ez a regény. Témája a test, amely váratlanul és elementárisan hagyhat cserben bennünket, hogy aztán mégis kivételes ragaszkodást produkáljon. Témája az elveszett tudat, az érzékelhetetlen idő, a gyógyulás lehetetlensége és mégis-csodája. Témája egy család szorongattató széthullása, illetve egy új család fölépülése. Témája a családi múlt, a személyes történelem, szülők és nagyszülők sorsa, a huszadik század traumái, háborúk, békeidők, szegénység és túlélési praktikák; mindezekről kitárulkozva a confessio műfaját is fölhasználva beszélnek a rövidre vágott, visszafogott, feszülten pulzáló sorok. Ízlelgessük a baljósan gyönyörű címet: Luther kutyái. Íme, egy regény, amelyben visszahódították az életet." (Darvasi László)

James Joyce - Ifjúkori ​önarckép
"Nem ​vagyok hajlandó tovább szolgálni azt, amiben már nem hiszek - nevezzék azt akár otthonomnak, a hazámnak vagy az egyháznak..." Bátor kiállás egy bátor író könyvében, akihez már addig is sok botrány kapcsolódott. Ráadásul Írországban, ahol minden kimondott szónak más értelme van. Az önarckép önéletrajzi alkotás, James Joyce ifjúkora, s előképe a későbbi, briliáns technikával megírt műnek, az Ulyssesnek. A téma a művész önként vállalt magányossága, az a meggyőződés, amit végül egy mondatban fejezett ki: "Az egyedüli dolog, ami érdekel, a stílus."

Kazuo Ishiguro - Napok ​romjai
1956 ​forró nyara. Az előkelő Darlington Hall elegáns főkomornyikja, Stevens új gazdája biztatására néhány napos kirándulásra indul. Fő célja azonban nem Dél-Anglia lenyűgöző tájainak megismerése, hanem egy találkozó: azt reméli, hogy sikerül visszacsábítania házvezetőnek Miss Kentont, akivel valamikor évekig együtt dolgozott. Ám kisebb-nagyobb kalandokkal tarkított utazása egyszersmind jelképes is. Stevens a kirándulás elbeszélésével párhuzamosan visszautazik a múltjába, és felidézi mindennapi életét a harmincas évekbeli főúri házban, Lord Darlington politikai kalandorságát - de mindenekelőtt saját kapcsolatát Miss Kentonnal, melynek természetét sok év után sem tisztázta magában. A Napok romjai az elveszett ügyek és az elvesztegetett szerelem, a megbánás álomszerűen szép és gazdag regénye. Stevens komikus sutasága és reménytelen tehetetlensége Ishiguro keze nyomán varázslatos egységbe olvad, és a fájdalmas múltat még maga előtt is titkoló személyiség, valamint a kor és a környezet páratlan tanulmányává válik. Olyan fájdalmasan megindító és őszinte mű ez, amely sokáig kísért az olvasó emlékezetében. A Booker-díjas regényből film is készült, a főszerepeket Anthony Hopkins és Emma Thompson játszotta.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (35)

Nagy László - Arccal ​a tengernek
A ​költő vallomása: Isten háta mögötti vidéken, kicsi Veszprém megyei faluban: Felsőiszkázon születtem 1925-ben. Földművelők gyermeke lévén, korán ismerősöm lett a kapa, kasza, fejsze, a ragyogó és beborult ég. A föld és az évszakok viselkedéséből, az égitestek mozgásából tanultam olyan empirikus igazságokat kiolvasni, amilyenek írva vannak Vergilius Georgikonjában. És elmondhatom, hogy igenis részesültem művészi neveltetésben! Apám, anyám és környezetem révén. Mert már kisiskolás koromban volt erőm kifejezni a "bennem rejlő szépet" az általam ojtott rózsavesszőben vagy a fűrészemtől alakult ifjú fakoronában. Bizonyos, hogy az akkor még eleven népköltészet, az ünnepi játékok énekei a gyakorolt ritmusok is hatottak a verseimre később. Anyám stilizált lovai palatáblámon addig nyargalásztak, míg az én rajzaim is követték őket. Eszmélésem idején elhatároztam, hogy festő leszek. Középiskoláimat Pápán végeztem s érettségiztem a Református Kollégiumban 1945-ben. Voltam nyugtalan grafikus- és festőnövendék, majd bölcsészhallgató, három évig népi kollégista. Első verseim az akkori Valóság című folyóiratban jelentek meg. 1949-ben egy évre szóló írói ösztöndíjat kaptam bulgáriai tartózkodásra. Második hivatásomnak érzem, hogy külföldi költőket fordítsak, moderneket főleg. Verset tizennyolc éves korom óta írok. Világos előttem, hogy a végzetes erők ellenére lettek költő, hogy végül is a szerencse fia vagyok. Szeretném, ha jelen gyűjteményes kötetemmel hódolhatnék nevelőimnek: a szülőföldnek és a csillagoknak.

Szerb Antal - VII. ​Olivér
Egy ​király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami - VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának - mi a személyiség? - játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Tizenkét ​szék
Ippolit ​Matvejevics elhunyt anyósa ülőgarnitúráját üldözi, pontosabban az egyik székbe rejtett kincset. Önjelölt segítője, Osztap Bender, a „nagy kombinátor” egy megnyerő szélhámos. Hőseinknek nem szegi kedvét, hogy nem tudni, hová került a 12 szék és melyik is rejti az ékszereket, amelyekre más is vadászik. Kezdetét veszi egy városokon átívelő komikus hajsza a húszas évek Szovjetuniójában, kincsvadászat a régi és az új rendszer különös figuráival, ahol nem csak a történet abszurd, hanem a hátteret adó valóság is. „Olyan, mintha Rejtő Dosztojevszkijt olvasott volna…” „Ami a legjobban tetszett a könyvben, az az, hogy mennyiféle nagyszerű karaktert felvonultat. És mindet kíméletlenül ki is parodizálja, nagyszerű stílusban. Le a kalappal a szerzők előtt.” „A Tizenkét szék valóban korrajz – igaz, nem a tényszerűség, inkább az abszurd oldaláról. … Az eredeti főszereplő saját maga karikatúrájává válik, miközben önjelölt segédje, Bender mint Rejtő-karakter meghatározhatatlan közegben lebeg.” „Fergeteges humora van, és szuper paródia.” (Idézetek a moly.hu-ról. A véleményező olvasók felhasználónevei sorrendben: pat, mrumus, PozAko, ppeva)

Stefan Zweig - Érzések ​zűrzavara
"Azt ​hiszem, kevés íróban élt olyan mérhetetlen részvét az emberek iránt, mint Stefan Zweigben" - mondotta Gorkij 1928-ban találóan és máig is érvényesen. Az együttérzésből fakadó szenvedélyes segíteni akarás hatja át Stefan Zweig egész munkásságát. "A legemberibb embernek lenni", ezt követelte meg minden írótól, de elsősorban önmagától. Kötetünk elbeszéléseiben is gyötrődő szenvedő emberek sorsáról beszél, művészetének gazdag eszközeivel tárja fel az emberi nyomorúság kórokozóit, a háború és a fasizmus okozta rombolást (Könyves Mendel, Epizód a Genfi-tónál, Sakk-novella), s az ember lelke mélyén izzó szenvedélyek romboló munkáját, az Érzések zűrzavará-t, ami a címadó novella mellett a kötet jó néhány más írásának is legfőbb motívuma.

Katherine Mansfield - Egy ​csésze tea
Elbeszélései ​látszólag apróságokról, jelentéktelen dolgokról beszél: egy idős hölgy derűsen üldögél egy parkban, egy fiatal pár kineveti régimódi rókaprémjét, és ezzel elrontja hangulatát - még szokásos vasárnapi süteményét sem veszi meg. Az írónő érzékenysége, finoman szatirikus látásmódja ezekben a felvillanásokban is az emberi sorsok mélységét, az élet teljességét ragadja meg.

Kornel Filipowicz - Nietschke ​úr kertje
Rudolf ​Nietschke úr hatvanon felüli, de jó erőben levő, daliás öregúr, egymagában éldegél szép kis házában. Felesége meghalt, leánya férjhez ment Nietschke úrnak gyönyörű kertje van, amely kitölti napjait, értelmet ad életének. Az öregúr szenvedélyes kertész: reggelente első pillantása a növényeire, a virágaira esik, nem történt-e valami bajuk, egész nap kapálgat, gyomlálgat, dühösen szedegei a gyümölcsfáira merészkedő hernyókat. Szakkönyveket tanulmányoz. Az egész emberből sugárzik a békés nyugalom és az elégedettség. Csak az hoz változatosságot az életébe, ha leánya családja meglátogatja. Imádja az unokáit, különösen a nagyobbikat, aki már értelmes, elbeszélgethet vele. Időnként szóba elegyedik a hozzá hasonló korú szomszédjával, Kopf úrral, megcsodálják egymás veteményeit, tanácsokat adnak egymásnak. Egyik éjszaka azonban Nietschke úrnak igen furcsa álma volt. Azt álmodta, hogy Kopf urat kapanyéllel agyonverte és elásta a kertben, és szörnyen félt, nehogy kiderüljön a bűntett. Egy kis kikapcsolódást keresve elutazik a leányához. Már éppen haza készül, amikor birósági idézést kézbesítenek neki. Ez az idézés kizökkenti Nietschke urat eddigi nyugalmából. Filipowicz könyvét elolvasva az ember szinte nem tud magához térni, s biztos, hogy nem egyhamar felejti el.

Suki Kim - Nélküled ​mi sem vagyunk
A ​Phenjani Műszaki Egyetem hallgatói – az észak-koreai uralkodó osztály gyermekei – naponta háromszor szabályos sorokban masíroznak az étkezőbe, Észak-Koreát és vezetőjét dicsőítő dalokat énekelve: „Nélküled mi sem vagyunk, Nélküled nincsen hazánk.” Megdöbbentő jelenet, de Kim Suki lassanként ráhangolódik a dallamra, és anélkül, hogy észrevenné, maga is dúdolni kezdi. A könyv amerikai–dél-koreai szerzője egy olyan intézményben vállalt angoltanári állást, ahol minden terem faláról Kim Ir Szen és Kim Dzsongil portréi néznek le rá szenvtelen pillantással. Az élet itt magányos és klausztrofóbiás hangulatú, különösen Kim Suki számára: minden egyes levelét cenzúrázzák, jegyzeteit és fotóit pedig el kell rejtenie a felügyelők, sőt saját kollégái, az evangélikus misszionáriusok elől is. A _Nélküled mi sem vagyunk_ megindító és ritka bepillantást kínál a világ egyik legzártabb országába, és azoknak a kivételezett fiataloknak az életébe, akik egyszerre a rendszer katonái és rabszolgái.

Paula Hawkins - A ​lány a vonaton
Ritkaság, ​hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (23)

Szerb Antal - VII. ​Olivér
Egy ​király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami - VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának - mi a személyiség? - játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Nagy László - Arccal ​a tengernek
A ​költő vallomása: Isten háta mögötti vidéken, kicsi Veszprém megyei faluban: Felsőiszkázon születtem 1925-ben. Földművelők gyermeke lévén, korán ismerősöm lett a kapa, kasza, fejsze, a ragyogó és beborult ég. A föld és az évszakok viselkedéséből, az égitestek mozgásából tanultam olyan empirikus igazságokat kiolvasni, amilyenek írva vannak Vergilius Georgikonjában. És elmondhatom, hogy igenis részesültem művészi neveltetésben! Apám, anyám és környezetem révén. Mert már kisiskolás koromban volt erőm kifejezni a "bennem rejlő szépet" az általam ojtott rózsavesszőben vagy a fűrészemtől alakult ifjú fakoronában. Bizonyos, hogy az akkor még eleven népköltészet, az ünnepi játékok énekei a gyakorolt ritmusok is hatottak a verseimre később. Anyám stilizált lovai palatáblámon addig nyargalásztak, míg az én rajzaim is követték őket. Eszmélésem idején elhatároztam, hogy festő leszek. Középiskoláimat Pápán végeztem s érettségiztem a Református Kollégiumban 1945-ben. Voltam nyugtalan grafikus- és festőnövendék, majd bölcsészhallgató, három évig népi kollégista. Első verseim az akkori Valóság című folyóiratban jelentek meg. 1949-ben egy évre szóló írói ösztöndíjat kaptam bulgáriai tartózkodásra. Második hivatásomnak érzem, hogy külföldi költőket fordítsak, moderneket főleg. Verset tizennyolc éves korom óta írok. Világos előttem, hogy a végzetes erők ellenére lettek költő, hogy végül is a szerencse fia vagyok. Szeretném, ha jelen gyűjteményes kötetemmel hódolhatnék nevelőimnek: a szülőföldnek és a csillagoknak.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Tizenkét ​szék
Ippolit ​Matvejevics elhunyt anyósa ülőgarnitúráját üldözi, pontosabban az egyik székbe rejtett kincset. Önjelölt segítője, Osztap Bender, a „nagy kombinátor” egy megnyerő szélhámos. Hőseinknek nem szegi kedvét, hogy nem tudni, hová került a 12 szék és melyik is rejti az ékszereket, amelyekre más is vadászik. Kezdetét veszi egy városokon átívelő komikus hajsza a húszas évek Szovjetuniójában, kincsvadászat a régi és az új rendszer különös figuráival, ahol nem csak a történet abszurd, hanem a hátteret adó valóság is. „Olyan, mintha Rejtő Dosztojevszkijt olvasott volna…” „Ami a legjobban tetszett a könyvben, az az, hogy mennyiféle nagyszerű karaktert felvonultat. És mindet kíméletlenül ki is parodizálja, nagyszerű stílusban. Le a kalappal a szerzők előtt.” „A Tizenkét szék valóban korrajz – igaz, nem a tényszerűség, inkább az abszurd oldaláról. … Az eredeti főszereplő saját maga karikatúrájává válik, miközben önjelölt segédje, Bender mint Rejtő-karakter meghatározhatatlan közegben lebeg.” „Fergeteges humora van, és szuper paródia.” (Idézetek a moly.hu-ról. A véleményező olvasók felhasználónevei sorrendben: pat, mrumus, PozAko, ppeva)

Stefan Zweig - Érzések ​zűrzavara
"Azt ​hiszem, kevés íróban élt olyan mérhetetlen részvét az emberek iránt, mint Stefan Zweigben" - mondotta Gorkij 1928-ban találóan és máig is érvényesen. Az együttérzésből fakadó szenvedélyes segíteni akarás hatja át Stefan Zweig egész munkásságát. "A legemberibb embernek lenni", ezt követelte meg minden írótól, de elsősorban önmagától. Kötetünk elbeszéléseiben is gyötrődő szenvedő emberek sorsáról beszél, művészetének gazdag eszközeivel tárja fel az emberi nyomorúság kórokozóit, a háború és a fasizmus okozta rombolást (Könyves Mendel, Epizód a Genfi-tónál, Sakk-novella), s az ember lelke mélyén izzó szenvedélyek romboló munkáját, az Érzések zűrzavará-t, ami a címadó novella mellett a kötet jó néhány más írásának is legfőbb motívuma.

Suki Kim - Nélküled ​mi sem vagyunk
A ​Phenjani Műszaki Egyetem hallgatói – az észak-koreai uralkodó osztály gyermekei – naponta háromszor szabályos sorokban masíroznak az étkezőbe, Észak-Koreát és vezetőjét dicsőítő dalokat énekelve: „Nélküled mi sem vagyunk, Nélküled nincsen hazánk.” Megdöbbentő jelenet, de Kim Suki lassanként ráhangolódik a dallamra, és anélkül, hogy észrevenné, maga is dúdolni kezdi. A könyv amerikai–dél-koreai szerzője egy olyan intézményben vállalt angoltanári állást, ahol minden terem faláról Kim Ir Szen és Kim Dzsongil portréi néznek le rá szenvtelen pillantással. Az élet itt magányos és klausztrofóbiás hangulatú, különösen Kim Suki számára: minden egyes levelét cenzúrázzák, jegyzeteit és fotóit pedig el kell rejtenie a felügyelők, sőt saját kollégái, az evangélikus misszionáriusok elől is. A _Nélküled mi sem vagyunk_ megindító és ritka bepillantást kínál a világ egyik legzártabb országába, és azoknak a kivételezett fiataloknak az életébe, akik egyszerre a rendszer katonái és rabszolgái.

Katherine Mansfield - Egy ​csésze tea
Elbeszélései ​látszólag apróságokról, jelentéktelen dolgokról beszél: egy idős hölgy derűsen üldögél egy parkban, egy fiatal pár kineveti régimódi rókaprémjét, és ezzel elrontja hangulatát - még szokásos vasárnapi süteményét sem veszi meg. Az írónő érzékenysége, finoman szatirikus látásmódja ezekben a felvillanásokban is az emberi sorsok mélységét, az élet teljességét ragadja meg.

Röhrig Géza - Az ​ember aki a cipőjében hordta a gyökereit
Röhrig ​lírája egyszerre érzékeny és brutális. Egyéni és családi tragédiák sűrűjébe kerülünk, mégis úgy érezzük, ő végig fogja a kezünk és vezet minket. Költői programját egy szóban így ragadta meg: mezítlét. Az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője verseiben is lemegy a mélybe, oda hol sír és gyökér már nem egymás mellett van, de voltaképpen ugyanaz.

Térey János - Átkelés ​Budapesten
Térey ​János verses novellái a közelmúlttól a közeljövőig világítják át Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit és annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráit. Apró gesztusok, csendes élethazugságok és észrevétlen tragédiák tárulnak fel az elbeszélő röntgenszeme előtt, ahogyan az óbudai gázgyártól a Kőbányán át Terézvárosig be-benéz a lefüggönyözött szobák és szívek mélyére. Egy pornórendező érzelmi válsága, testvérféltékenység egy külvárosi rockzenekarban, a temetetlen múlt feltámadása a Svábhegyen, vagy épp egy budafoki asztaltársaság kedélyes kegyetlenkedései: Téreyt minden érdekli, ami emberi, és minden, ami itt történik körülöttünk.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók