Ajax-loader

Enikő Babus

Rate_positive 56 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

3287 napja velünk van 487 napja láttuk utoljára

Orgonaaga Badge-stoppos-1 10000fb_300 Buek_2013_300 Santa_300 Meetoff_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (310)

Inkei Bence - Mirelit
Mi ​lenne, ha az ember a rázúduló problémáival való szembenézés helyett inkább hibernáltatná magát? Inkei Bence ezzel a gondolattal játszik el Mirelit című fontos generációs regényében. Én vele vagyok, az biztos, mármint Gömöri Gergellyel, a történet(ek) elbeszélőjével – elhagyja a nője, magányba zuhan, tanácstalanul téblábol, gondolkodik... és, tudtán kívül, nevettet. Tény, hogy többet nevetünk rajta, mint vele, de nem baj, elvégre mi vagyunk az olvasók, szórakozni akarunk. És a szerző gondoskodik is róla, hogy szórakozzunk...(Maros András) "Időről-időre azt hiszem, hogy ezeket az érzéseket már végleg leküzdöttem, de valahogy mindig visszajönnek. Különösen szép, hogy mint azt nem sokkal később megállapítom, erre pont az egykori Kelet-Berlin területén kell rájönnöm. Zsófinak persze nyilván nincsenek ilyen komplexusai. Ő már nem volt úttörő, nem állították félre a Skodájukat a svájci-nyugatnémet határon, és nem érezte azt egyetlen osztrák élelmiszerboltban sem, hogy ez itt maga a Paradicsom."

Szabó T. Anna - A ​Fűszermadár
Bögyöga ​büszöm! Így köszöntik egymást Csillámvölgyben. Pertu király két csintalan gyereke, Hanna és Henne állandóan civakodnak, és már nagyon unják, hogy mindennap csak fényt ehetnek. De minden veszekedés elcsitul, amikor valódi veszély fenyeget: valaki meg akarja enni a Napot! Az uralkodó hűséges Bolondja, a titokzatos Fűszermadár tudja: csak a százfűszerszósz elkészítésével menthetik meg birodalmukat. Fűszervadászatra indulnak hát, és kalandos útjuk során egy Napsugár nevű embergyerekkel együtt fedezik fel az ételek ízesítésének ezerszínű világát, miközben megismerik a barátság és az összetartozás erejét. Szállunk, mint a fény, az illat, szállunk, mint a gondolat!

Children of Distance - Kedves ​naplóm
A ​Children of Distance Magyarország leghallgatottabb együttese. Rajongóik száma a Facebookon 260.000. Dalaikat a Youtube-on 65.000.000-szor játszották le. S most végre a dalszövegeik is olvashatók napló formájában, rajongóik rajzaival illusztrálva. Ha koncertre mész, vidd magaddal, és dedikáltasd!

Carole Matthews - Csokoládéimádók ​diétája
A ​csoki fogy, csak mi nem – Joanne Harris ízei és Marian Keyes humora A Csokoládéimádók Klubjának négy női tagja sürgős összejövetelt tart, és persze rengeteg csoki kerül terítékre. Lucy Lombard bízott benne, hogy jóképű főnökével, Aidennel már semmi nem választja el őket, de egy nap az álompasit egy másik nővel találja az ágyban… Autumn új barátja még nem találkozott a lány szüleivel, és talán ez a szerencséje… Nadia férje megesküdött, hogy leszokik az internetes szerencsejátékról, de a bizalmatlan asszony nyomozni kezd utána… Chantal romokban heverő házassága felett pedig váratlanul kisüt a nap… Szinte biztos, hogy a lányoknak rengeteg csokoládéra lesz szüksége! Carole Matthews regényei szinte minden földrészen fergeteges sikert aratnak, páratlan humora több millió olvasót szerzett szívhez szóló történeteinek, számos művéből film készül. A Csokoládéimádók Klubja itthon is nagy sikert aratott, a folytatás pedig még több örömet tartogat, akár egy nagy tábla csoki. „Mint a legtöbb csokitartalmú dolgot, ezt is lehetetlen letenni…” – Life Magazine

Barbie
elérhető
11

Linor Goralik - Barbie
Ha ​Barbie körül minden olyan kétségbeejtő lenne, amilyennek sokan állítják, akkor életének bő fél évszázada alatt civilizációnkat már rég elnyelte volna a pokol; ha viszont minden olyan jó benne, mint ahogy mások állítják, az emberiség rég a mennybe ment volna. A magam részéről azt szeretném, hogy könyvem olvasója egy egyszerű premisszából induljon ki: Barbie dolgai nem jók, nem rosszak, hanem bonyolultak. S éppen ez a bonyolultság, üzenetének állandó kettőssége az, ami a babát oly roppant érdekes témává teszi.

Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya
Nietzsche ​egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

743458_5
Buddha ​beszédei Ismeretlen szerző
66

Ismeretlen szerző - Buddha ​beszédei
" ​A Beérkezettnek nem szokása, hogy elméleteket állítson fel. Mert a Beérkezett felismerte, mi a test, hogyan jön létre a test, hogyan szűnik meg a test; mik az érzetek, hogyan jönnek létre az érzetek, hogyan szűnnek meg az érzetek; mi a tudat, hogyan jön létre a tudat, hogyan szűnik meg a tudat; mik az adottságok, hogyan jönnek létre az adottságok, hogyan szűnnek meg az adottságok; mi a megismerés, hogyan jön létre a megismerés, hogyan szűnik meg a megismerés. Ennek következtében a Beérkezett minden véleményt, minden felvetést, minden önzést, önösséget, önhittséget feladott, elvetett, visszautasított, eltávoztatott, és ezáltal felszabadult." Ezekkel a szavakkal intette a hozzá fordulót Buddha, Kelet nagy vallásalapítója, akinek élete tanítással és prédikálással telt; szavait jóval halála után jegyezték föl. Beszédeiben a Magasztos nem törekedett rendszeralkotásra; szavai olvastán a megszólítottság erejét érezzük. Buddha beszédeiben az élethez való ragaszkodás elvetése, a szeretet és a gyűlölet elutasítása olyan szemléletességgel és erkölcsi tisztasággal párosul, amely azt is megérteti hogyan válhatott tanítása világvallássá.

Szun-ce - A ​háború művészete
A ​kínai történelem egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszakába kalauzol a jelen kötetben olvasható három ókori kínai hadtudományi klasszikus. A politikaelméleti, filozófiai vagy akár pszichológiai műveknek is tekinthető alkotásokból nemcsak háborúról és békéről, jó és rossz kormányzásról, erényről és gonoszságról tanítanak, hanem a konfliktuskezelés és érdekérvényesítés útvesztőiben is eligazítanak. A háború művészete az elmúlt kétezer év legnagyobb hatású hadtudományi műve Kínában és egész Kelet-Ázsiában. Szerzője, a Kr. e. 6-5. században élt hadvezér, Szun-ce a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik, tanításait pedig a mai napig az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A Vu Csinek tulajdonított A hadviselés szabályai a katonai irányítás és a civil kormányzás kérdéseit járja körül, míg a kötet harmadik szövege, A tábornagy metódusa a csatatéri taktika helyett a szervezésre, az igazgatásra és a fegyelemre helyezi a hangsúlyt. Szun-ce és társai felfedik Kína felemelkedésének titkát, amely a világ megértéséhez is közelebb viszi a mai kor emberét.

Dés Mihály - Pesti ​barokk
Budapesti ​házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. Regényünk főhőse, egyben szerzője Koszta János ebben a pesti világban otthonosan mozog, mégsem találja a helyét. Mindenről van egy jó vicce, egy családi anekdotája, egy csavaros sztorija, egy szellemes aforizmája és most készül megírni élete történetét is. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? A kérdésekre ebben a regényben több válasz is létezik. Barokk voltát éppen a sokszínűség, a színpompás gazdagság szavatolja. A könyvben több műfaj is – mintha irodalmi farsangbál lenne – izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek benne; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Dés Mihály nagyszerű első regényében a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író, aki 1986 óta Barcelonában él. Magyarországon műfordító volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. Fordításai között Borges, Carpentier, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa művek szerepelnek. Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját. Később megalapítja a Lateralt, mely a spanyol nyelvű világ meghatározó kulturális folyóirata lett. 1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, spanyolul elbeszéléseket is publikált. A Pesti barokk az első regénye.

Kemény Zsófi - Nyílt ​láng használata
Ez ​a könyv egy sosem látott táj, amit újra és újra be kell járnod, hogy megértsd. Elromló mondatokból összeszerelt magánmitológia, labirintus, erdő – valahol a mélyén többszereplős monológok éjszakai gyülekezőhelyével. Ennek a könyvnek a hangja a legfinomabb regiszterekből válogat, bár a szövegek formája megtévesztően egyszerű, a megszólalás természetessége magával ragadó, a téteket szimpatikus nagyvonalúsággal kezelő versek titokban mégis a végtelenre játszanak. Ez a könyv az összement karácsonyfáké, fekete-fehér nagyszülőké, tavaszi hajnaloké, kapaszkodó kezeké. Itt még a rontás is csak gyakorlás, ama majdani, igazi rontásra. És persze, már rég dehogy. Ez a könyv hátat fordít az elvárásoknak, elsétál a pálya végéig, és csöndben mosolyogva magasabbra teszi az úgynevezett lécet. Sokkal magasabbra. Ez Kemény Zsófi első kötete. Simon Márton

Rebecca Skloot - Henrietta ​Lacks örök élete
„Halott ​nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv.” The Guardian „A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti.” Nature „Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.

Finy Petra - Szárnyak ​és paták
Aránytalanul ​apró szárnyai miatt úgy tűnik, hogy Pego soha nem lesz képes szárnyalni. Ám ez a kis pegaur sosem adja fel a küzdelmet! A pegaurok csodás mesebeli lények, akik egyszerre pegazusok és kentaurok, és felettünk, a felhők világában élnek. Ám egy nap Pego a mélybe zuhan, le az emberek közé. Vajon valóra válhat az álma és visszarepülhet a sajátjai közé? A Szárnyak és paták két különleges testvérpár története. Míg a bajba jutott Pegóért és nővéréért izgulunk, megismerjük Glút, a 8 éves kisfiút, aki máris fantasztikus feltaláló, és mellesleg cukorbeteg. És hogy a kaland teljes legyen, csatlakozik hozzájuk vagány nővére is, Glenda. A testvérek megmutatják, hogy kitartással és a barátság erejével még a lehetetlennek tűnő feladatok is megoldhatók. A Szárnyak és paták a mese nyelvén fogalmazza meg, mit jelent cukorbetegnek lenni, miközben arra is rávilágít, hogy az állandó kontroll és figyelem mellett marad még bőven erő a rosszaságra, a kalandra, és a teljes értékű életre is. Ez a könyv nem pusztán egy gyönyörűen megírt és illusztrált, vidám történet gyerekhősökről, testvéri szeretetről és odafigyelésről, hanem észrevétlen segítség azoknak, akiknek cukorbeteg családtagjuk van, vagy ők maguk cukorbetegek. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Kolibri Kiadó közösen életre hívott mesekönyve


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Arany Viktor - Virágba ​borulnak a fák
"Na ​végre, az első kötet végén megtudjuk, hogy mi az a Hitbenhat... - A Viktor hozzánk is eljöhetne fürdőszobát pucolni! - El is mennék, szívem, ha megértenéd belőle a lényeget. - Hát, ha ez a lényeg, miről lehet még írni? Arany Viktorékra a Skála Áruház szlogenje a jellemző: 'Nálunk mindig történik valami'. Persze nem akarok a Szabó család babérjaira törni, nem is magyar Dallast írok, hanem egy utat, amire betegségem folytán ráléptem... Egy útikönyvet sem lehet Büngösnádasdnál abbahagyni, ha Nagykanizsáig vezet a vágány, tehát addig kell a könyvet folytatnom, míg meg nem érkezem a végállomásra. Hogy hol a végállomás? Ahová minden ember törekszik..."


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (59)

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Maxie Wander - Jó ​reggelt, szépségem!
Tizenkilenc ​beszélgetés - tizenkilenc női sors. A kérdező a fiatalon elhunyt, tragikus sorsú írónő: Maxie Wander - akinek Tekints vissza harag nélkül című kötetét nemrég vehette kézbe a magyar olvasó, a riportalanyok különböző korú és társadalmi helyzetű nők a legfiatalabb tizenhat, a legidősebb kilencvenkét éves. Van köztük parasztasszony és tudományos kutató, pincérnő és nagypolgári származású hölgy, van férjezett és hajadon, gyermektelen és sokgyermekes. Ami mégis közös bennük: az, hogy az érzékeny és kulturált írónő kérdéseire hajlandók és képesek szembenézni önmagukkal, megfogalmazni és őszinte egyszerűséggel elmondani, hogyan alakítják életüket, hogy győzik le nehézségeiket - vagy éppen miben látják kudarcaik okát. Tizenkilenc női sors tárul ki a szemünk előtt - tizenkilencféle vélemény hangzik el mindnyájunkat érintő kérdésekről: családi és munkahelyi gondokról, gyermeknevelésről és a partnerkapcsolatok különböző formáiról. Csak nők szólalnak meg - nyilatkozataikban mégis hangot kap a társadalom valamennyi égető problémája.

Valentyin Raszputyin - Élj ​és emlékezz!
1945 ​februárjában háborús sebesüléséből felépülve Andrej Guszkov harmincéves szibériai parasztember négyesztendei frontszolgálat után a kórházparancsnokság döntése ellenére nem a frontra, hanem haza indul. De mire hazaér, megérti, hogy az emberek színe elé többé nem kerülhet, s a tajgában, egy elhagyott vadászházban húzza meg magát. Csak a felesége tud róla. Találkozásuk váratlan fordulatot hoz: az addig meddőnek hitt asszony teherbe esik. De mivel titkolózni kénytelenek, ez az esemény, amely a boldogság forrása lehetne, tragédiát idéz elő. Valentyin Raszputyin nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Néhány novellája s Végnapok c. kisregénye már megjelent magyarul. Művének különös értéke, hogy miközben egy számunkra sok tekintetben új világot - a tősgyökeres szibériaiak világát mutatja be, olyan emberi tanulságokkal s annyi művészi szépséggel szolgál, hogy könyve - mint az igazán nagy művek mindig - egyszerre aktuális és időtlen.

Borisz Vasziljev - A ​hajnalok itt csendesek / A legutolsó nap
A ​tehetséges prózaíró mindkét kisregényének szereplői egyszerű, hétköznapi emberek. A hajnalok itt csendesek című írása egy kis csapat katonalány történetét eleveníti meg. A kisregény színpadi feldolgozása is világsikert aratott, hazánkban a Mikroszkóp Színpad hódította meg vele a közönséget. "Vasziljev valódi élettel tudta megtölteni a több mint húsz éve lezajlott eseményeket, s e néhány katonalány hősiességében és emberségében egy népsorsát sikerült érzékeltetnie." - írta e műről egyik kritikusa. A legutolsó nap egy öreg, csupa szív rendőrtiszt utolsó napjának megrázó eseményeiről szól, hátterében a mai városi élet színes rajzával és hiteles emberi sorsokkal.

William Somerset Maugham - Téli ​utazás
William ​Somerset Maugham (1874-1965) hosszú élete során mindvégig hűséges maradt az elbeszélés műfajához. Maugham legjellegzetesebb tulajdonsága a józanság. Világos, áttekinthető történet, érdekes, lehetőleg sohasem túlságosan bonyolult karakterek, mértéktartó pszichológia jellemzi elbeszéléseit. Akár az angol társadalom furcsaságaival foglalkozik, akár a brit gyarmati tisztviselők életéről ír - mi lett belőlük idegenben, milyen tragédiákhoz vezetett számkivetésnek beillő helyzetük -: megbízható, szilárd építmény a maguhami próza, az olvasó azonnal eligazodik ebben a sohasem monumentális, sohasem bonyolult szerkezetű, de könnyed, ízléses épületben. Nem katedrális és nem is romantikus kastély, praktikus lakóház, melynek ablakain át olykor az élet izgalma is betör.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Gerald Durrell - Állatkert ​a kastély körül
A ​szerző nevét igen jól ismeri az egész magyar olvasóközönség, nagy népszerűségnek örvendenek vidám regényei, amelyekben fontos szerepet játszanak az állatok (Vadászat felvevőgéppel, Rokonom, Rosy, Családom és más állatfajták, Madarak, vadak, rokonok) Gyermekkorának öt esztendejét töltötte Korfuban, a mediterrán állatvilág egyik paradicsomában, ott lett még kiskamasz fővel buzgó kutatója mindannak, ami csúszik- mászik, röpül, és szőre, tolla, pikkelye vagy páncélja van. Már felnőtt természetbúvárként, miután részt vett számos expedícióban, amely más állatkertek számára hozott haza állatokat, tesz szert a magáéra: rokoni megdöbbenésére valóra váltja gyermekkori álmát. Erről szól ez a lenyűgözően érdekes és mulatságos könyv, amelyet haszonnal forgathatnak fiatal és felnőtt olvasóink egyaránt.

Anthony Burgess - Egy ​tenyér ha csattan
Anthony ​Burgess, a Gépnarancs világhírű írója mindenekelőtt nyelvművész volt. Először 1961-ben, álnéven kiadott regénye, az Egy tenyér ha csattan is stílusbravúr: tökéletes beleéléssel jeleníti meg az étel- és eszmekonzerveken élő kisember tévéreklámok és képes magazinok sugalmazta gondolatvilágát és szófűzését. Ez azonban csak eszköz: látószög, amelyből nézve a banális szereplők banális története keserű és alapos, mindamellett pokolian mulatságos szatírává kerekedik. Janet Shirley ugyanis egy olyan történetet beszél el, amelyből jószerivel egy kukkot sem ért meg, a történet főhőse, a férje pedig éppen őbenne véli megtalálni egyetlen szövetségesét ahhoz a tragikomikusan aránytévesztő harchoz, amelyet az egész züllött és lezüllesztő világ ellen indít.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (63)

Bárány István - Versenyben ​Tarzannal
Hatvan ​esztendeje vagyok sportújságíró. Vesenyző koromban a sportlapok ritkán küldtek külön tudósítókat külföldi versenyekre. Így az utazó csapat tagjaira hárult az alkalmi tudósítás feladata. Az edzők is csak versenyzésem utolsó éveiben bukkantak fel a szakosztályoknál és ritkán kísérhették el külföldi versenyeikre tanítványaikat. Ily módon a nyers eredményekről és a versenyek lefolyásáról szóló beszámolók, valamint a szakmai megfigyelések lapokban történő közzététele, nagyrészt a vezetőkre és versenyzőkre maradt. Ebben példát mutatott úszósportunk megalapozója, Porzsolt Gyula, első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, amerikai olimpiai helyezettünk, Kiss Géza, a váltott karú hátúszás kezdeményezője, Kugler Sándor, a nemzetközi szövetség főtitkára és az Európa-bajnokságok megteremtője, Donáth Leó, valamint vízilabdázásunknak a világ legjobbjává fejlesztője, Komjádi Béla. A nevezettek valamenniyen laptulajdonosok, szerkesztők, főmunkatársak, sportrovat-vezetők voltak a maguk idején, de - Hajós Alfréd kivételével - velem együtt csak eredményekről tudósítottak és szakcikket, szakkönyvet írtak. Csak Hajós Alfréd írhatott arról, ami az események mögött volt, de ő is csak saját koráról, melyben a sport még könnyed virtust jelentett. Nekem nyílik először alkalmam, ha nem is az egész hatvan évről, hanem csak az első harmadáról és kiemelkedő nagyságai életéről úgy beszámolni, mint - a jelen vonatkozásában - a ma élő sportújságíróknak. S ha nem is remélhetem, hogy felveszem velük a versenyt, de talán mégsem teszem ezt hiába. dr. Bárány István

Covers_90234
Mai ​olasz elbeszélők Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Mai ​olasz elbeszélők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Giovanni Arpino - A ​dombok árnyéka
Arpino ​új regénye, amely 1964-ben elnyerte az előkelő Strega-díjat, méltó folytatása a nálunk is népszerű Gyilkosság becsületből címűnek: abban az első világháborút követő évek társadalmi-erkölcsi látleletét adta. A dombok árnyékában a mai olasz értelmiség legjobbjait nyugtalanító kérdésekre keres választ. A több szálból összefonódó történet hőse, Stefano, megpróbál rendet tenni magában: felidézi gyermekkori emlékeit, nagyapja házának zajos családi ünnepségeit, apja szigorú alakját és az ellenállás nagy feszültségű képeit, s miközben múltját szembesíti jelenével, az olasz történelem közelmúltját és jelenét is egybeveti. Így lesz a számvetés általánosabb érvényű ítéletté. Stefano lázadása apja, az egyenruha-erkölcs, a rideg szabály, a tartalmatlan rend megszállottja, az egész nyomasztó világ ellen a páratlan erkölcsi-emberi megtisztulást kínáló nagy pillanatban, az ellenállás tüzében nyer történelmi értelmet. De Arpino műve nemcsak a nagy idők megidézése, hanem az emlékekkel való leszámolás is: nem szabad hasztalan várakozással tölteni az időt. Ha a történelem nem kínál újabb nagy lehetőséget, vállalni kell a mindennapok alázatos munkáját, megőrizve valamiképpen azt a tiszta emberséget, amelyet az ellenállás csiholt ki a hőseiből.

Fulvio Tomizza - A ​jobbik élet
Egy ​Trieszttől nem messze fekvő isztriai falucska, Radovnai nehéz történelmének közel évszázadot felölelő krónikája ez az európai sikerűvé lett regény. Egy félig horvát, félig olasz keveréknép, egy kis közösség mindennapjait, sajátos törvények és hagyományok meghatározta világát mutaja be a krónikás: az isztriai születésű fiatal olasz író. Hű és tiszta mű ez. Hitelét csak növeli a tény, hogy országhatárok szerint elveszett szűkebb hazájáról ír Fulvio Tomizza, egy mostoha sorsú népcsoprt vergődéséről, nacionalista indulatokról, a népi eredethez való hűségről, az asszimilálódás és beolvadás kérdéséről, voltaképpen nemzetiségi kérdésről, s nagy türelemmel, szeretettel teszi ezt. A falu öreg sekrestyése, Martin Grusich mondja el a maga élettörténetét, vele együtt a falucskáé. Egymást követő, idegenből küldött plébánosokról beszél, akik hol erőszakkal, hol jóindulattal kísérlik meg, hogy megszüntessék az isztriai olaszok és horvátok közt évszázadok folyamán támadt - és támasztott - ellentéteket, feszültségeket. A történet voltaképpen szomorú, hiszen egy szinte nevesincs - csak történelmi fordulókat követően meg történelmi osztozkodások során föl-fölfedezett - falucska lassú elhalásán búsul egy öreg sekrestyés. Mégis fölemelő és biztató a történet, mert Radovaniban elcsitulnak az ellenséges érzések, parasztjai közös gond és szegénység fordítja az anyanyelvről függetlenül keresett boldogulás felé. Szép fürdőhelyek tengerparti gyöngyfüzére jut a magyar olvasó eszébe is, ha azt hallja: Isztria. A félsziget sziklás, köves tájaira, gyöngén termő, mostoha földjére viszi el viszont Tomizza krónikája, mely a maga művészi igényességével - remek portréival, konfliktusok kitűnően éreztetett feszültségeivel - és szikár valóságábrázolásával a nemzetiségi megbékélés társadalmi és politikai kérdések egyik szép mai vizsgálata is. Nem utolsósorban azért fordították le máris több nyelvre, és lett európai siker.

Szalai Vivien - Zuschlag ​János
"(...) ​A könyv egy olyan hús-vér politikus felemelkedését és mélybe zuhanását mutatja be, aki saját sorsával illusztrálja a posztkommunista hatalmi mechanizmusok kíméletlenségét. Hogy mivé lesz a politika, ha nem értékeket, hanem csak érdeket követ. Mire képes a pénz és hatalom iránti vágy, amely önnönmagába lesz szerelmes, ha nincs egy sorvezető, amely legalább valamilyen mértékben iránymutatást adna. (...)" (részlet a könyv Előszavából)

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Varga Katalin - A ​zöld torony
Három ​hetedikes úttörő, Zsuzsa, Zoltán és Péter kiskoruk óta elválhatatlan jóbarátok. Van egy közös titkuk: a félig mesés, félig valóságos romvár, a zöld torony, ahol a Világ Titka rejtezik: itt fognak ők is berendezkedni, és romantikus kalandok várnak rájuk. A költői képzeletű Zoltán építi legbuzgóbban közös ábrándvilágukat, mígnem az osztályukban feltűnik az igézően szép szőke Szilvia, és felrobbantja a baráti hármast. A zöld torony egyre inkább elveszti varázsát, és végül a visszavonhatatlanul eltűnt gyermekkor jelképévé válik, de a válságtól megzökkent barátság, úgy tűnik, még egyszer helyreállhat, most már komolyabb és érettebb formát öltve.

Padisák Mihály - Éljen ​a száműzetés!
"A ​napsugarak betódultak az ablaktalan kamrába, megvilágították a bakon állá motort, rávetődtek a benzineskannára. A falhoz állítva ott álltak a szákok, s igen, ott volt a kis szigony mellett a hét nagy, szakállas Neptun-szigony is. A nagy halra, a cápára való halászszerszám. Mirella és Kanóc néma csöndben álltak az ajtó előtt, szinte áhítattal. Mellük gyorsabban kezdett fel-alá emelkedni, szívük erősebben dobogott, s érezték, hogy mostantól kezdve minden lépésüket, minden cselekedetüket a legalaposabban meg kell fontolniuk. A gyerekek megborzongtak. Azután egy pillantás a tengerre, amely kéken hívogatott, a néptelen kikötőre, ahol csónaktársaival együtt ringott a Kornat, s felengedett a pillanatnyi feszültség. Szinte egyszerre mozdultak s lépték át a kamra küszöbét."


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Bárány István - Versenyben ​Tarzannal
Hatvan ​esztendeje vagyok sportújságíró. Vesenyző koromban a sportlapok ritkán küldtek külön tudósítókat külföldi versenyekre. Így az utazó csapat tagjaira hárult az alkalmi tudósítás feladata. Az edzők is csak versenyzésem utolsó éveiben bukkantak fel a szakosztályoknál és ritkán kísérhették el külföldi versenyeikre tanítványaikat. Ily módon a nyers eredményekről és a versenyek lefolyásáról szóló beszámolók, valamint a szakmai megfigyelések lapokban történő közzététele, nagyrészt a vezetőkre és versenyzőkre maradt. Ebben példát mutatott úszósportunk megalapozója, Porzsolt Gyula, első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, amerikai olimpiai helyezettünk, Kiss Géza, a váltott karú hátúszás kezdeményezője, Kugler Sándor, a nemzetközi szövetség főtitkára és az Európa-bajnokságok megteremtője, Donáth Leó, valamint vízilabdázásunknak a világ legjobbjává fejlesztője, Komjádi Béla. A nevezettek valamenniyen laptulajdonosok, szerkesztők, főmunkatársak, sportrovat-vezetők voltak a maguk idején, de - Hajós Alfréd kivételével - velem együtt csak eredményekről tudósítottak és szakcikket, szakkönyvet írtak. Csak Hajós Alfréd írhatott arról, ami az események mögött volt, de ő is csak saját koráról, melyben a sport még könnyed virtust jelentett. Nekem nyílik először alkalmam, ha nem is az egész hatvan évről, hanem csak az első harmadáról és kiemelkedő nagyságai életéről úgy beszámolni, mint - a jelen vonatkozásában - a ma élő sportújságíróknak. S ha nem is remélhetem, hogy felveszem velük a versenyt, de talán mégsem teszem ezt hiába. dr. Bárány István


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók