Ajax-loader

Judit Tóth

Rate_positive 23 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

3040 napja velünk van 1234 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1 Meetoff_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (46)

Füst Milán - A ​feleségem története
A ​feleségem története, nemcsak a magyar irodalom kiemelkedő regénye. A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnők, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott. Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, mely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk. Füst Milán remekműve egy szokvány féltékenységi sztori mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A megjelenésekor (1942) szinte visszhangtalan regény az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően világsiker lett, szerzője Nobel-díjra jelöltetett. VILÁGHÍRŰ REGÉNY A FÉLTÉKENYSÉGRŐL, ÉS MÉG SOK MINDEN MÁSRÓL!

Virginia Woolf - Éjre ​nap
Katharine ​Hilbery egy tekintélyes, többgenerációs irodalmi família sarja a huszadik század elején. Fiatal lány, de már igencsak házasulandó sorban, ám a maga tudományos folyóiratával bíbelődő, gunyoros, a családi életből hátrahúzódó apja és irodalmi képzelgésekbe merülő, csapongó, gyakorlatiatlan anyja mellett erre aligha készülhetett volna fel. Ő a nagypolgári háztartás lelke, a cselédek dirigálója, nélküle nem menne a verkli. Ráadásul élethosszra ígérkező külön feladata is van: nagyapja, a híres viktoriánus költő életrajzának megírásában kell segédkeznie anyjának, aki azonban a rendszeres munkára alkatilag képtelen. Mindazonáltal Katharine eljegyezkedik egy költői hajlamú, jól kereső minisztériumi tisztviselővel, William Rodneyval. Rodney felolvasást tart egy irodalmi esten, amelyet egy szüfrazsett aktivista lány, az elfogadható vidéki lelkészcsaládból származó Mary Datchet szervez. És ott van ezen az esten egy sokgyermekes kispolgári família legmagasabbra jutott fia, a kispénzű jogász, Ralph Denham is, akit Katharine apja ígéretes publicistának tart ugyan, de semmiképp sem az ő köreikbe valónak... S később feltűnik még Katharine unokatestvére, az előkelő, de elszegényedett földbirtokos hiányos iskolázottságú, ám lelkes és sok mindenért rajongó leánya, a fiatal Cassandra Otway. Szerelmi szálak kezdenek egymásba bonyolódni, konvencionális szalonszíntereken éppúgy, mint korántsem szokott vagy illendő formák között. Három fiatal nő, két fiatalember: valakinek hoppon kell maradnia. A szereplők belső élete, érzésvilága többnyire kint, London utcáin és terein, sokszor éppen késő este, a sötétben változik meg, alakul át. Annak a század eleji Londonnak az estjében, ahol már motoros omnibuszok és autótaxik robognak, ám ahol a tűnődésbe merült előkelő kisasszonyokat még semmiféle veszély nem fenyegetheti. Békebeli világ, változóban - akárcsak Jane Austen történeteinek miliője kerek száz évvel azelőtt. A párhuzam nem véletlen, amint azt Virginia Woolf e második, eredetileg 1919-ben megjelent regényének értő olvasói bizonyára felfedezik majd.

139394465?1391265538
elérhető
50

Esterházy Péter - Esti
"Csak ​magamról beszélhetek. Arról, ami történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképpen semmi. De sokat képzelődtem." Kosztolányi Dezső 1933-ban adta közre _Esti Kornél_ című kötetét, mely a magyar irodalom egyik remekműve. Egy olyan könyvet jelentetett meg, melynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Esterházy Péter _Esti_ című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti Kornél és Esti valamikor felszálltak egy villamosra észrevétlenül, majd megszokták, hogy hol robog velük, hol csikorognak a kerekei, hol csönget egy picit, de egy idő után csak arra tudtak gondolni, hogy egyszer eljutnak a végállomásig. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval. Csak zötyög a villamos. ,,Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig."

Esterházy Péter - Egyszerű ​történet vessző száz oldal - A kardozós változat
Íme, ​egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta - Esterházy Péter. - E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az _Egyszerű történet vessző száz oldal_ kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács - "A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot" -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. "Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket." Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az _Esterházy-féle kardozós_. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. - P. D.

Esterházy Péter - Az ​elefántcsonttoronyból
Esterházy ​Péter publicisztikai írásait tartalmazó kötete, _Az elefántcsonttoronyból_ 1991-ben jelent meg először. Adja magát a kérdés, hogy az Előszó- vagy utószóval bevezetett ötven írás, mely egyenként és összességében is az idő _ívére_ feszül, kiállja-e az idő próbáját, azaz hogyan vehetők most kézbe ezek a _Talált tárgyak_, megtisztítatlanul és _megtisztíthatatlanul_. Ne remegjen az a kéz, nyájas olvasó, a szövegek múltbéli "aktualitása" a jelené is, meghökkentően az. Az irodalmi vonatkozású cikkek mellett a rendszerváltozás személyes megtapasztalásának folyamata játssza a főszerepet a könyvben, hisz a szerző a nyolcvanas évek végi, immáron történelmi eseményeket követi nyomon. A maga módján. Egy közép-kelet-európai elefántcsonttoronyból: fala áttetsző, lépcsei szavak, a panoráma ködbe vesző hegyormok helyett a szomszéd sufnija. És a szomszédot úgy hívják: _Drága Hazám_. "Két éven át írtam a _Hitel_be ezeket a _háromflekkeket_, kéthetenként, 88. október 13-ától 90. szeptember 25-ig. Egyik-másik íráson lehetett volna talán igazítani, kiegészíteni, lábjegyzetelni, de végül is nem nyúltam egyikhez sem, mert az _egészet_ akartam békén hagyni, nem akarva megzavarni azt az időt, amely itt, akár egy jó, régi praemodern regényben vagy egy valóságos naplóban: múlik. Mert mintha ilyen könyv lenne ez is: múlik benne az idő."

Tibor Fischer - Aki ​hülye, ne olvassa!
Fischer ​olyan író, aki megragadja és megtartja az olvasó figyelmét. Olyan olvasó, aki rosszul viseli, ha untatják. Csavaros elméjének szikrái, olykor aforisztikusan tömör, sőt tömény telitalálatai egy komoran mulatságos, sötéten sziporkázó európai szellem kisülései. Történetei kemények és kíméletlenek. Hősei padlóra került, vergődő lúzerek. A sorok között süvít a vereség. Ezt a világot bűvöli felvillanyozó olvasmánnyá Fischer komor humora, fekete szellemessége, a magyar fordítókat próbára tévő megannyi nyelvi leleménye. Ez azért valami. Bravúr. Hülyék volnánk, ha nem olvasnánk. Békés Pál

Marno János - Kezünk ​idegen formákba kezd
Esszéivel ​Marno János, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja élénk (olykor indulatos) visszhangot keltett, számos ponton átértelmezve „szent”, megrögzött hagyományokat. Kötetünk több mint egy évtized legjobb írásait tartalmazza. Szóba kerül közvilág és irodalom, Proust, Kafka, Pilinszky és Ady, s persze mindenek felett József Attila. A pontosságra törekvő, örökösen önreflektív, tabukat nem kímélő eleven gondolkodás birodalmába léphetünk, hogy ily módon saját belső cenzo­rainkat is górcső alá vehessük.

Lugosi Lou - Lámapulóver
Amikor ​Gábriel arkangyal helyettese kikérdezte, Lugosi Lou összevissza makogott, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor született. A földi divat kényszerítő hatása alatt annyit lódított, hogy már maga sem ismerte a valóságot. Ezek szerint csak azt írjam be, hogy született, és ennyi? Csak ennyi. Ez az igazság. Születtem. Amikor világra jött, még rendes neve volt, mint mindenkinek, aki születik. Hol van a neve? A nevemet sajnos elvesztet tem. Egy szép napon elutaztam Párizsba, és vagy harminc évre ott maradtam. Ha valaki ily hosszú ideig nincsen jelen ott, ahol lennie kellene, óhatatlanul elveszít apróságokat. Először csak egy polcot, később az ágyát, és végül a nevét is. A Párizsban élő író, rendező, színész novellái rendszeresen megjelennek a Liget című irodalmi folyóiratban. Kötetté azonban csak most rendezi őket a kiadó, a már korábban megjelent írásokat újakkal kiegészítve. Lugosi Lou lenyűgöző természetességgel lép át a szürrealitásból a valóságba, váltja a komolyságot a humorral, s bár elegánsan tartózkodik az érzelmességtől, novellái lírai szépséggel ábrázolják a hétköznapi emberekben rejtőző csodákat.

Magyar_badar
Magyar ​badar Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - Magyar ​badar
A ​limerik (vagy angolosan: limerick) abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke. Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan népszerűvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletű badar versikéket fabrikálni, melyeknek első sora általában személynévre végződött, vagy a várost nevezte meg, ahol a limerik szereplőjével a további négy sorban elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja, amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt az irodalmi berkekben, egyetemek táján, a katonatiszti karban, de bizony a felsőbb papság köreiben is, hasonlóan a malac viccekhez, csak éppen virtuózan leleményes rímekkel, énekelhető formában előadva. A műfaj illetve a versforma valójában sokkal régebbi eredetű, csíráit már a középkori angol költészetben is kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak tekintik ezt a formát, hogy azt tartják, jó limeriket írni csakis angolul lehet. Antológiánk arról szeretné meggyőzni a magyar olvasókat, hogy ez nem így van. Elszórtan ezelőtt is jelent már meg magyarul limerik, nagyobbrészt angolból átültetve. Most Várady Szabolcs, a kötet szervező-szerkesztője megpróbálta mozgósítani a magyar költészetet - ennek eredménye olvasható a kötetben: 300 db tőről metszett magyar limerik! Akad köztük jó néhány malac, sőt bízvást disznónak is nevezhető példány, de a szemérmes olvasó is bőven találhat kedvére valót (és mivel a versek tematikus rendben sorakoznak, legfeljebb becsukja a könyvet, valahol a 175. limerik után). A kötet előszava nemcsak a műfaj történetét meséli el, hanem a jó limerik készítésének receptjét is az olvasó kezébe adja.

Kőrösi Zoltán - Magyarka
Hogyan ​és miért lesz egy ún. tisztes családból való, finom és érzékeny nő magyarkává egy osztrák bordélyban? És milyen véletlenek formálják azok életét, akik inkább elszenvedik, mintsem alakítani tudnák sorsukat? Kőrösi Zoltán új regénye nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, hanem három asszony, három generáció sorsán át rajzolja meg az elmúlt évtizedek Magyarországának történetét.

Kiss Tibor - Ventilátor ​blues
Kiss ​Tibor szövegeinek jó részét a néhol abszurd, szürreális, mániásnak ható belső beszéd uralja, de ez nem zárja ki a gyermeki játékosságot a nyelvileg leginvenciózusabb sorokban, a felszabadult öröm ritka, ám annál emlékezetesebb kitöréseit, illetve a már-már fülledt erotikát. Újszerű nyelvszemlélet, fesztelenség és keresetlenség jellemzi minden egyes mondatát. Az egyes szövegek kronológiai rendjétől elszakadó kötetszerkezet (melynek fontos része a szimptomatikusnak nevezhető rajzok sorozata) egyszerre érzékelteti és rejti el azt a novellisztikus történéssort, mely egy lehetséges pokoljárás állomásait mutatja be megkapó, egészen plasztikus képiséggel és kíméletlen őszinteséggel. Mindazonáltal a kötetegész végkicsengése pozitív: úgy tűnik, még a leglehetetlenebb állapotból is van kiút. k.kabai lóránt

Máté Angi - Az ​emlékfoltozók
Hogy ​kik is azok az emlékfoltozók? Talán két tündér. Vagy két rigó. Esetleg két kislány. Két tündérrigólány: a limonádéhajú és a faodúbarna. Amerre csak járnak, csodák történnek. Igazán nem kell hozzá sok. Elég egy tű meg egy cérna, és megfoltozzák a feledékeny roller és tölgyfa emlékeit. Egy horgászbot, és megcsiklandozzák a Holdat. Klakkognak és dübbögnek, de úgy, hogy a villamos kerekei szikrát hánynak. Erdőt szelídítenek és kinyitják a tengert; rókák és őzek a barátaik. Azt is megtudhatjuk: együtt mennyivel könnyebb és nehezebb élni, mint egyedül. A legjobb első prózakötetesnek járó Bródy Sándor-díjjal, valamint az IBBY Év Gyermekkönyve díjjal kitüntetett Máté Anginak a Magvetőnél ez a második kötete. Akár a Kapitány és Narancshalat, úgy ezt a mesekönyvét is az IBBY Év Illusztrátora díjas Rofusz Kinga rajzai teszik még szerethetőbbé.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (63)

Pablo Picasso - A ​telibe viszonzott vágyakozás
Kevesen ​tudják, hogy a kísérletező festőművész Picasso írt színházi darabot. "A telibe viszonzott vágyakozás" már címében is a művész hihetetlen képességéről tanúskodik, ahogy a világról páratlan módon tud mesélni. Színdarabja olyan színes, mint képei, karakterei tükröt tartanak az emberek elé, története édes-keserű. ...

Mark Twain - Huckleberry ​Finn kalandjai
„Aki ​nem olvasta a Tom Sawyer kalandjai című könyvet, mit se tudhat rólam, de az nem tesz semmit. A könyvet egy Mark Twain nevű úriember írta, és nagyjából az igazságot írta meg. Néha lódított egyet-mást, de azért a java igazság, amit írt." Huckleberry Finn szavai ezek, a regény izgalmas eseményeit ugyanis az ő elbeszélésébõl ismerjük meg. De ott van mellette hűséges barátja, Tom Sawyer is. Minden nagy vállalkozásuk közös: hajóznak a Mississippin, szélhámosok társaságába keverednek, nagy és izgalmas „rabszolga-szabadító" akciót folytatnak - úgy, ahogy az igazi nagy regényekben meg van írva - az öreg Jim megszöktetésére. A legnehezebb mégis: mindezt megírni. Huck Finn őszinte szavai szerint: „Ha tudtam volna, hogy milyen fene nehéz dolog egy ilyen könyvet megírni, bele se fogtam volna; nem is kezdek ilyenbe még egyszer." - A könyv új kiadása Kass János rajzaival jelenik meg.

Émile Zola - Tisztes ​úriház
A ​pénzre és szerelemre éhes, de az élet dolgaiban tapasztalatlan Octave egy tisztes úriházban bérel lakást a nagy lehetőségek Párizsában. Csinos fiatalember, aki elsősorban a nők révén szeretne karriert csinálni. A korabeli polgárokat az önzés, pletykálkodás, kapzsiság és irigység fűti, így elvegyülve Octave könnyen jut vagyonhoz, testi szerelemhez, dicsőséghez; ha ügyesen használja alantas eszközeit, és megválogatja barátait, de még inkább ellenségeit. Az egyik legnagyobb hatású francia író mesterműve kíméletlenül leplezi le kora képmutatását, erkölcsi hanyatlását. Octave visszás sikertörténete tökéletesen példázza, hogy egy tisztességtelen világban csak tisztességtelen eszközökkel lehet érvényesülni.

Lion Feuchtwanger - Jud ​Süss
A ​modern Európa egy sajátos jelenségét teszi meg főhőséül Feuchtwanger klasszikus regénye. Josef Süss Oppenheimer a zsidó (e szót elsősorban átvitt jelentésében értve) par excellence megtestesítője. Persze gazdag és befolyásos, de ezenfelül kihívóan okos. Minden döntés az ő jóváhagyásától függ, körötte futnak össze a szálak, és ő ott van mindenütt. Nagy ütőkártyái a nők, akik rajonganak érte, a férfiak pedig kimondva-kimondatlanul irigylik, szívük mélyén gyűlölik és félik. Süss tehát a földre szállt Mammon, de összetett személyiségén, pályafutásán keresztül Feuchtwanger a jellegzetes zsidósorsot és a nagy századot is életközelbe hozza. Azt a tizennyolcadik századot, amely feje tetejére állította a világot, minden erkölcsöt megkérdőjelezett, mohó volt, kéjenc, szélsőséges és mégis pompás és ragyogó. Mindenekelőtt pedig fanatikusan hitt a szabadságban és az emberek közti egyenlőségben, ekkor indult meg a zsidók tömeges asszimilációja is. Süss, az emancipált zsidó tehát a kor változásainak tükre, egyszersmind egy új korszak előképe is, és kissé torz karikatúrája annak az igazságnak, hogy - miként az idősebb generáció képviselője, a kaftános öreg Isaak Landauer véli - egyetlenegy realitás létezik csak ezen a világon: a pénz.

Irwin Shaw - Gazdag ​ember, szegény ember
Irwin ​Shaw családregénye igazi sikerkönyv, mely egy szegény amerikai család életét mutatja be közvetlenül a második világháború utáni két évtizedben. Három főhőse van, a Jordache család gyermekei, akik egy New York melletti kisvárosban, egy szegényes pékműhely fölötti lakásból indulnak el a felnőtt életbe. A szülők - az első világháborúban megrokkant, Németországból emigrált pék és az amerikai árvaház felnőtt sérült lelkű anya - mindketten érzelemszegény, korlátolt emberek. Az örökös veszekedéstől és panaszkodástól visszhangzó ház egyetlen útravajója a gyermekek számára a pékműhelyben éjszakákon át verejtékező apa becsületességének sajátos törvénye és a megkínzott, egoista anya taszító magatartása. A testvérek jelleme is változatos képet mutat. Gretchen, a szép nagylány céltudatossága butasággal és erkölcsi lazasággal keveredik. Rudolph jó tanuló, mintagyerek, szívós, törekvő típus. A kisebbik fiú, Thomas nyers fizikai erejével, kötekedő, lázadó magatartásával tűnik ki. Egyetlen dolog köti össze őket: mindhárman ki akarnak szabadulni a kisvárosi pékség fullasztó családi légköréből...

Edward Bulwer-Lytton - Éj ​és virradat
Edward ​George Earle Bulwer-Lytton (1803-1873) angol regényíró és államférfi. William Earle Bulwer tábornok legifjabb fia volt. Első költői kísérleteit Byron hatása alatt írta Ez a munkája két család sorsának tárgyalása kapcsán a társadalmi osztályok közötti ellentéteket mutatja be.

Patricia Atkinson - A ​szőlőkirálynő
Patricia ​és férje - miután mindenüket elvesztették - egy dél-franciaországi szőlőbirtokhoz tartozó, düledező vidéki házba költöztek. A táj fantasztikus, de mit kezdjenek a szőlővel? A baj nem jár egyedül, Patricia férje kórházba kerül, az asszonynak egyedül kell mentenie a menthetőt, nyelvtudás, barátok és borászati ismeretek nélkül. Clos d’Yvigne elhanyagolt szőlőskertje Patricia keze alatt lenyűgöző és jövedelmező nagybirtokká nőtte ki magát, az ott termelt bor pedig elnyerte a kitüntető "Franciaország legjobb bora" címet, és mára a világ szinte minden exkluzív éttermének borlapján megtalálható. Patricia Atkinson a mesés dél-francia bortermelő vidék egyik legelismertebb birtokosa. Egy nő, aki harcba szállt a természettel, és valóra váltotta az álmait.

David Liss - Egy ​kufár bosszúja
Amszterdamban ​vagyunk a XVII. század közepén. A világ első árutőzsdéjén a szerencse bizony forgandó. Miguel Lienzo, a jómódú, vonzó férfiú, az éles eszű, tehetséges kereskedő is kénytelen volt ezt megtapasztalni a saját bőrén. Lisszabonból, az inkvizíció elől menekültek ide. Amszterdam zárt, portugál zsidóközösségének legirigyeltebb kereskedőivel együtt váratlanul minden vagyonát elveszíti egy cukorügyleten. Elszegényedve, megalázva agya lázasan dolgozik, hogy minél előbb megtalálja a módját vagyona és hírneve visszaszerzésének...


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (54)

Esterházy Péter - Egy ​nő
_"Esterházy ​regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú."_ ________________________________________________ _Nádas Péter_ A cím, kérem tisztelettel, nem zsákbamacska. A mű tényleg egy nőről szól. Vagy sok nőről. Vagy egy férfiról. (Ahogy azt egy férfi elképzeli.) Szóval rólunk van írva. A testről. A test árulkodásairól. Kapcsolataink kusza egyszerűségéről. Az érzékiség hatalmáról, midőn e hatalom csúcsán érezhetjük magunkat. S midőn - a lábainál. (Lába válogatja.) A nagysikerű _Egy kékharisnya följegyzéseiből_ kiderült, Esterházy szereti néven nevezni a dolgokat. Hát itt sem történik egyéb, mint a dolgok folyamatos néven nevezése. Mindössze a megközelítés tárgya változott... (nővé).

Irgalom
elérhető
4

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Alberto Moravia - Római ​történetek
Római ​kisemberekről szólnak Moravia történetei: egy pincérről, aki egyszer csak kiszolgálógépből emberré válik, gondolkozni kezd, majd ki is mondja, amit a vendégekről gondol, groteszkül mulatságos helyzeteket teremtve. Egy vagányról, akinek egy tízezer lírás hamis bankót kellene felváltania, s a váratlan gazdagság reményében egy csapásra megváltozik életüteme. Egy szabaduló fegyencről, akiben fogsága alatt ellenállhatatlanul megérik az elhatározás: bosszút áll azon, aki ártatlanul börtönbe juttatta, s a találkozáskor hasztalan próbál úrrá lenni indulatain: tőrt döf hajdani barátja mellébe. Moravia egyszerű történetei az emberi lélek titkairól szólnak, Alakjait legtöbbször végletes helyzetben mutatja be, amikor lepattog róluk a mindennapi élet, a szokások máza, s megbicsakló hangjuk valami mást mond, mint amit az eszük parancsol.

Eric Lambert - Húszezer ​rabló
A ​könyv először 1951-ben jelent meg Ausztráliában, és viharos sikert aratott; egyes katonai személyiségek magukra ismertek a regény negatív alakjaiban, s az író börtönbe: került. A regény hőse a 2/X jelzésű ausztráliai zászlóalj, tárgya a második világháború sorsdöntő fejezete: az afrikai győzelem, Rommel hadseregének felmorzsolása. A szerző írói bravúrral egyszerre képes éreztetni a közösségi szellemet, és megtartani alakjai egyéni vonásait, s azt is eléri, hogy a mozgalmas, drámai töltésű regény az olvasó szeme előtt alakul történelemmé.

Capote_hidegverrel
elérhető
33

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

Csingiz Ajtmatov - A ​versenyló halála / Fehér hajó
Csingiz ​Ajtmatov könyvei egy évtized alatt eljutottak a világ szinte valamennyi nyelvterületének olvasóihoz. A Dzsamila szerelme "a huszadik század legszebb szerelmi története", írta Louis Aragon, a regény francia fordítója. A versenyló halálá-ban, amelyet néhány év alatt szinte a világ valamennyi nyelvére lefordítottak, Tanabaj és lovának keserű históriája önmagán túlmutató jelentést közvetít, az 1970-ben megjelenő Fehér hajó-ban pedig már szinte minden jelképpé válik, a mondák és gazdagon árnyalt figurák értelme csak a gondolkozó olvasó közreműködésével bontakozhat ki. Ajtmatov korszerű és újító író, aki műveiben arra vállalkozik, hogy szembesítsen bennünket a szocialista fejlődés valódi kérdéseivel, hogy felfedje a sokszor még rejtett, de súlyos egyéni és közösségi megrázkódtatásokkal fenyegető feszültségeket és visszásságokat.

Arany László - A ​délibábok hőse
Arany ​János fia, Petőfi versének "Arany Lacija" 1871-ben egy pályázatra írta és küldte be névtelenül A délibábok hősét, a magyar verses regény műfajának klasszikus remekét. Műve hősének, Hűbele Balázsnak, Juhász Ferenc szép kifejezésével "a hitek halottjának" sorsában Arany László a múlt század hatvanas éveiben felserdült nemzedékek tragédiáját jelenítette meg; elsősorban a szalmaláng lelkesedést, s annak törvényszerű kudarcát: hogy mivé lesz a forradalmi eszmék délibábja abban a korban, amely már nem forradalmi: "A haza dolga: gordius-kötés, / De kard nem oldja meg, csak küszködés." S miközben a költő illúziótlanul szemléli az oblomovizmus magyar válfajának, az "akaratlanság vers-regényének" hősét, akinek tettvágya hamar alábbhagy, illetőleg folyton más és más irányba fordul, mély részvéttel is ábrázolja alakját és sorsát. Senki olyan eleven teljességgel nem fejezte ki a kiegyezés utáni idők magyarjának belső ellentmondásait, lemondó beletörődés és lázadó dac közötti ingadozásait, mint ebben a művében Arany László.

Déry Tibor - A ​befejezetlen mondat
"Több ​mint ezeroldalas regény olvasását fejezetem be; évekig olvastam, olyan mértékben, ahogy egy-egy fejezete elkészült. A művet nemcsak terjedelménél fogva tartottam rendkívülinek. Nagyobb irodalmi igénnyel írt regény régóta nem volt kezemben... A mű nem jelent meg, és alig van remény, hogy rövidesen megjelenjék. Túlságosan jól sikerült ahhoz, hogy nyomdába kerülhessen. Az írónak túlságosan sikerüt célját elérnie: azt, hogy hű lesz mesterségéhez, azt, hogy meg nem alkuvóan bátrat, azaz igazán irodalmit alkot... A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót; tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak. " Illyés Gyula (1939) "Déry víziójában két kompakt csoportra bomlik az emberiség: a kizsákmányolók és kizsákmányoltak csoportjára. A két emberfajta csak a térben érintkezik egymással, lelki értelemben minden csoport külön világot alkot, a másik csoport számára hozzáférhetetlenül... A regény a dubrovniki nyár s a bécsi munkásházak összelövésének epizódját kivéve elejétől végig Pesten játszódik. Abban az időben, amikor az uralmához görcsösen ragaszkodó magyar kormányzati rendszer vad rendőrségi terrorral fojtott csírájába minden forradalmi megmozdulást. A munkásság azonban nem hagyta megfélemlíteni magát. A nyomás éberen tartotta, szította dühét, válaszra ingerelte. A regény e küzdelem története, egyebek közt. A történet regényes, de részleteiben pontos, hiteles, autentikus. Autentikusak a figurák is. Mindegyik külön, mással összetéveszthetetlen személy. Proletárjai nem tömegemberek, hanem individuumok. Magyar prolik... Ez a gyönyörű regény harcias, mint az Iliász, és gyengéd, mint az Odüsszeia. Kívül csupa tüske, belül csupa bársony." Német Andor (1947) "Déry regényeit az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul. Felvevőképességének érzékenységét felületesen és így eltorzítva írják le azok, akik kizárólag a pillanatnyi hangulatok, az érzéki megjelenés finomságaira helyezik a hangsúlyt. Ez Dérynél - mégpedig a fejlődés folyamán egyre erősödő mértékben - csak nélkülözhetetlen eszköz arra, hogy jelentős típusokat, típus-csoportokat, típusoknak egymáshoz kapcsolódó szövevényes társadalmi vonatkozásait művészileg megérzékíthesse." Lukács György (1954)


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Esterházy Péter - Egy ​nő
_"Esterházy ​regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú."_ ________________________________________________ _Nádas Péter_ A cím, kérem tisztelettel, nem zsákbamacska. A mű tényleg egy nőről szól. Vagy sok nőről. Vagy egy férfiról. (Ahogy azt egy férfi elképzeli.) Szóval rólunk van írva. A testről. A test árulkodásairól. Kapcsolataink kusza egyszerűségéről. Az érzékiség hatalmáról, midőn e hatalom csúcsán érezhetjük magunkat. S midőn - a lábainál. (Lába válogatja.) A nagysikerű _Egy kékharisnya följegyzéseiből_ kiderült, Esterházy szereti néven nevezni a dolgokat. Hát itt sem történik egyéb, mint a dolgok folyamatos néven nevezése. Mindössze a megközelítés tárgya változott... (nővé).


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók