Kontó Sándor

Szerdahelyi István - Bevezetés ​az interlingvisztikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rik Smits - Nyelvek ​hajnala
A ​cro-magnoniak már 25 ezer évvel ezelőtt gyönyörű barlangfestményeket készítettek. A testalkatuk hasonlított a mienkre, de vajon szellemüket tekintve is olyanok voltak, mint mi? Vajon tudtunk volna beszélgetni velük? Hogy lehet választ találni ezekre a kérdésekre? Szemtanúk nincsenek, a kövületek pedig semmit sem árulnak el a lélekről . Rik Smits, holland nyelvész és tudományos újságíró detektívekhez illő elszántsággal indult a rejtély nyomába. Nyomozása során eljutott az afrikai szavannáktól az urali sztyeppéken át a Pireneusokban található barlangokig. Ha vele tartunk ebben az izgalmas szellemi kalandban, megtudhatjuk, hogyan állnak összefüggésben az emberi nyelv megszületésével a mérges madarak, a táncoló méhek és a beszélő majmok kommunikációs módszerei, a fantomvégtagok érzékelése vagy a hallucinációk. Megmutatja, mikor lettek elődeink modern emberek, mit jelent a szabad akarat, hogyan alakítottunk ki egy saját, teljesen egyedi világot a fejünkben, és hogy hol lakozik a lelkünk. Könyvéből megismerhetjük, hogyan csúcsosodott ki ez a folyamat mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a teljes értékű emberi nyelv megjelenésében, ami képessé tett bennünket arra, hogy identitásunknak formát adjunk. A nyelvek hajnala egy bűntény nélküli krimi, amelyben egymást érik a meglepő fordulatok, felfedezések és a nyelv keletkezésével kapcsolatos forradalmi evolúciós nézetek.

Jared Diamond - Zűrzavar
Jared ​Diamond korábbi könyveiben azt mutatta be, hogyan alakulnak ki, majd omlanak össze a civilizációk. Most, amikor helyi és globális válságokkal kell szembenéznie a világnak, rávilágít arra, hogy egyes országok miért tudják jobban kezelni a hatalmas zűrzavart. Lenyűgöző utazásra viszi az olvasót, és megmutatja, hat ország (Finnország, Chile, Indonézia, Japán, Németország és Ausztrália ) hogyan élt túl jelentős katasztrófákat az elmúlt kétszáz év során. Érdekes szabályszerűségeket talál abban, hogy ezek az egymástól nagyon különböző, modern országok – amelyek mindegyikében élt már – hogyan épültek fel a traumákból. Előre tekintve fontolóra veszi, melyek lesznek a legnagyobb fenyegetések a jövőben, és megvizsgálja, milyen kockázata van annak, ha a világ elherdálja természetadta erőforrásait, és elindul a katasztrófa felé vezető szomorú úton. Elkerülhetetlenül ez a sorsunk? Vagy tanulhatunk a múltban történtekből? A szerző összes könyvére jellemző történelmi, földrajzi, biológiai és antropológiai szempontok mellett a Zűrzavar megmutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egy ország vagy egy személy hogyan reagálhat az emberfelettinek tűnő kihívásokra – a könyv így lesz egyszerre nagy léptékű és személyes. „Válságokról szóló könyvemet az Egyesült Államokban 2019 májusában adták ki, ezt a magyar fordítást pedig 2020 végén. Vagyis az időzítés páratlanul rossz volt. Vagy páratlanul jó? Rossznak azért gondolom, mert sem én, sem más nem látta előre a világválságot, amelyet a Covid okozott. Az időzítést ugyanakkor szerencsésnek is tarthatom, mert így mindenki megbizonyosodhat arról, hogy a krízisek elemzésére bevezetett rendszerem alkalmazható olyan válságra is, amely még meg sem jelent, amikor írtam a könyvet.” / Részlet a szerzőnek a magyar kiadáshoz írt előszavából

Molnos Zselyke - Ökopszichológia-alapkönyv
Egyéni ​jóllétünk és bolygónk állapota kölcsönösen hat egymásra. Ha mi jól vagyunk – ő is, és fordítva. Ha megszakad köztünk a kapcsolódás, nem figyelünk és reagálunk egymás jelzéseire, elidegenedünk, végül pedig mindketten elindulunk egy beteg állapot felé. A pillanatban, amikor képesek vagyunk elfogadni, hogy tágabb környezetünk szerves, mozgó, ható részei vagyunk, érdemben tehetünk az újrakapcsolódásért és visszaállíthatjuk a harmóniát. Ekkor mindketten meggyógyulunk. Hogy ilyen egyszerű lenne az egyéni ember egészségei állapotának javítása és az ökológiai krízis kezelése? Valójában…igen. A fenti folyamat hogyanjairól, miértjeiről, a tévutakról és a lehetőségekről szól az első magyar nyelvű ökopszichológia könyv, amely áttekinti és újfajta rendszerbe foglalja az idegen nyelvű szakirodalmat, és amely többek közt választ ad pl. arra a kérdésre, hogy miért maradunk tétlenek tágabb környezetünk pusztulását látva, holott egyre szerteágazóbb ismereteink vannak az ökológiai válságról?

Lakatos Menyhért - Füstös ​képek
A ​Füstös képek a magyar irodalom gyöngyszeme, amely hozzávetõlegesen 30 országban jelent meg. A Füstös képek ma is aktuális, mert olyan történelmi hiteleséggel bír, amely szinte dokumentum hiteleséggel tárja elénk a cigányok életét. Elementáris erõvel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét: az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyûlölettel, még egymás között is, mert az életben maradásért való mindennapi harc a gyûlölet pestiséig terjesztette.

Féja Géza - Viharsarok
Az ​Athenaeum felkérésére tíz kitünő fiatal író és szociográfus vállalta a feladatot, hogy bejárja az országot és tíz kötetben a magyarság életének s e súlyos élet nagy problémáinak hű képét tárja a művelt olvasók elé. E kötetekben meglepve döbbenünk rá, hogy országunkat és népünket, a magyar tájat és embert, a magyar múltat és elsősorban a leplezetlen magyar mát kevésbé ismerjük, mint Afrika sivatagait, Ázsia hegyóriásait vagy Dél-Amerika őserdőit. A munka, amit tíz író vállalt, kalandos és hősi expedíció és a munka eredménye egy közvetlen közelünkben levő ismeretlen világ: Magyarország felfedezése.

Illyés Gyula - Puszták ​népe
A ​Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar "tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető" (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát.

Illyés Gyula - Puszták ​népe / Ebéd a kastélyban
A ​Puszták népe a két világháború közötti magyar irodalom egyik legeredetibb alkotása, a szociografikus irodalom remekműve. Illyés 1935-ben írta, s először a Válasz közölte folytatásokban, majd egy évvel később a Nyugat kiadója jelentette meg könyvalakban. A Puszták népé-ben önéletrajz, gyermekkori emlék, családtörténet a szakszerűen hiteles, szociográfiai érvényességű leírással, a dunántúli nagybirtokokon élő cselédség – e „mélytengeri világ” – életének feltárásával forr össze, s akár regénynek is nevezhető – önéletrajzinak természetesen. De mégsem csak regény: a kor szociográfiai ihletésű irodalmának talán egyetlen alkotásában sem érezhető jobban, hogy íróját mennyire nem „irodalmi” kérdések izgatták. Mint ahogy a Puszták népé-hez – a történelem jóvoltából – szervesen, mondhatni sorsszerűen illeszkedő folytatása az önéletrajzi regénynek, a negyedszázaddal későbben papírra vetett Ebéd a kastélyban sem kizárólag a földjét-rangját vesztett gróffal való találkozás szépírói fotográfiája csupán, hanem történelmi számvetés is a nép és a forradalom sorskérdéseivel kapcsolatban.

Szabó Zoltán - A ​tardi helyzet / Cifra nyomorúság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Zoltán - A ​tardi helyzet
Megint ​ősz van és hű falvaink, Tard és a többiek, megint úgy néznek a tél és a következő újesztendő elé, mint eddig, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Az asztalra ezentúl se fog több étel kerülni, az élet ugyanaz marad, a munka ugyanannyi és a napszám se fog könnyelműen növekedni. Most ugyanazt találnám Tardon, mint egy évvel ezelőtt, a tények ugyanazokról a bajokról vallanának. A temető megszaporodott azóta néhány sírral, a falu néhány gyerekkel. Hogy közben ez a könyv megjelent, elfogyott, visszhangot vert, nagyon mellékes a falunak és nyugodt, türelmes parasztjainak. Nem változtatott a sorsukon és nem segíthetett, amint sohase hittem, hogy változtatni fog. A könyvből Tardnak is jutott valami kereset és Rózsa Józsefet, a tanító munkatársat meghurcolták, bár siker nélkül, csak ennyi az egész. A végső eredmény csak ez: a tardi bajok ismertek lettek, de eltüntetésükre nem történt semmi. Különös országban élünk, ahol a szó hasonló a kőhöz, mely néhány gyűrűt ver a víz színén és aztán elmerül egyszersmindenkorra. Nálunk a felismerést nem követi tett, a terveket nem követi megvalósítás. Sokan és sokszor kérdezték tőlem: miért írtam meg mégis ezt a könyvet, ha mindezzel tisztában voltam? A választ egy közéleti előkelőségünk adta meg. "Veszélyes munkát végeznek azok az írók, akik nyugtalanságot keltenek" - mondta. A felelet erre nem lehet más, mint ez: Úgy van, éppen ez a cél: nyugtalanságot kelteni és szorongást. Felizgatni a túlságosan nyugodt kedélyeket, eloszlatni azt a pusztulást takaró hitet: nyugodt és békés ország vagyunk, ahol nem kell történnie semminek se. Kell robbantani félelem nélkül azt a lelkiismeretlen nyugalmat, mely halálos veszedelmek fölött épül, mert halálos dermedtséget jelent. Többet, mint ennyit, alig tehet az író, még ezt a nyugtalanítást sem ő végzi, hanem a tények, melyeknek ő csak közvetítője és hű továbbadója. Merem fordítva mondani az idézett intelmet: azok vesznek magukra nagy felelősséget, akik a veszélyeket takarják, a bajokat eltagadják és a változtatást halogatják. Mert minden önvizsgálat amellett szól, hogy a teremtő pánik munkálása a legjobb közérdek, talán az egyetlen mód arra, hogy a békés változtatást szolgáljuk. A fölkeltett szorongás talán fölébreszteni azokat, akik nem látnak, megnyitja a járatlanok szemét.

Kovács Imre - A ​néma forradalom
Tíz ​évvel ezelőtt, a hitleri Németország nagy előretörése idején s a feudális Magyarország nyomasztó légkörében jelent meg először ez a döbbenetes erejű, bátor hangú, sokat emlegetett könyv. Az írót meghurcolták, a könyvet elkobozták. Most, tíz év után, újból közreadjuk Kovács Imre könyvét, mert ez a mű hozzátartozik a feudális Magyarország történetének kútfőihez, s mint a múlt nagyjelentőségű dokumentumát, nem nélkülözheti egyetlen könyvet szerető ember sem.

Maurice Druon - Az ​országvesztő
A ​világszerte ismert Maurice Druon hétkötetes történelmi regénysorozata a 14. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. Javában dúl a százéves háború. Gyengekezű, szeszélyes, lobbanékony, szenvedélyén uralkodni nem tudó király kerül Franciaország trónjára: II. János, akit „Jó” Jánosként is emlegetnek. Néhány év alatt szétzülleszti az országot: miközben Edward angol király és Navarrai Károly egyre nyilvánvalóbban szövetkeznek ellene, neki csak egy dolgon jár az esze: miként álljon bosszút szeretője, Spanyol Károly meggyilkolásáért. Csaknem az egész nemességet maga ellen hangolja, de még így is további baklövések sorozatára van ahhoz szükség, hogy Edward, a Fekete Herceg, vígan végigrabolhassa az országot, sőt 1356-ban Poitiers-nál tönkreverje a túlerőben lévő francia sereget, és fogságba ejtse a francia királyt. Az eseményeket a „pápacsináló” Périgord bíboros szemszögéből látjuk, ő meséli el színes, rendkívül eleven stílusban II. János példátlan országvesztését.

Arany János - Balladák
Arany ​János balladái azon túl, hogy a Toldi mellett a legismertebbek a lírikus munkásságából: a nemzeti műveltségbe szervesen beépültek szinte keletkezésük óta. Nincs olyan diák vagy felnőtt, aki ne ismerne egy-egy balladát, néhány strófát, sort, némely motívumot és szállóigét. A ballada száraz műfaji szempontból átmenet a líra és az elbeszélő költészet között, jellemző jegyekkel. Az igazi költői ballada ősi, arche-érzést mozdít meg a mindenkori olvasóban. Arany emberi és művészi alkatához talán a ballada áll legközelebb. Nem véletlenül. Ahogy az sem véletlen, hogy balladái oly könnyen rezonálnak s oly maradandóak bárki lelkében.

J. R. R. Tolkien - A ​babó
Kicsiny, ​összkomfortos odújában, távol a világtól lakik Mr. Baggins, a babók népének tiszteletre méltó tagja. Különös népek a babók: apró teremtmények, nem törpék, de nem is egészen emberek. Rikító öltözetben járnak, viszont nem hordanak cipőt; hízásra hajlamosak, ami nem csoda, mert szeretik a békés, eseménytelen hétköznapokat, és mindennél jobban megvetik a kalandot. Mr. Bagginsot mégis utoléri a nagy kaland. Egy napon törpék csapata szállja meg a házát, hogy magukkal vigyék egy kalandos, nagy hadjáratra a sárkány ellen, aki emberemlékezet óta őrzi a törpék ősi kincsét. Hogy a botcsinálta hadvezér miképpen viszi diadalra ügyüket - nem is annyira bátorságával, mint furfangos eszével -, megtudja, aki ezt a mulatságos és egyben nagyon izgalmas meseregényt elolvassa. Felejthetetlen szép tájakon barangolhat, végigélheti hőseinkkel a vad csatákat, és jókat nevethet egy valószínűtlen világ fonák helyzetein. Szobotka Tibor kitűnő fordításában, Tótfalusi István szellemes versbetéteivel, J. R. R. Tolkien művészi illusztrációival jelenik meg a világhírű meseregény, melynek különlegessége sok egyéb mellett abban rejlik, hogy hogy minden korosztályhoz szól: gyerekhez, ifjúhoz, de fiatal lelkű felnőttekhez is.

Richard Schickel - Walt ​Disney története
A ​gyermekkor és Kansas City Walter Elias Disney 1901. december 5-én született Chicagóban, gyermekkorát azonban Kansasben töltötte a családi farmon, ahol a keménykezű apa, Elias Disney szigorral nevelte gyermekeit (Herbert, Raymond, Roy, Walt és Ruth) fegyelemre és kemény munkára. A felnőtté válás évei éppen ezért nem is teltek felhőtlenül a Disney-házban, a gyerekeknek meg kellett küzdeniük azért, hogy vágyaik szerint élhessenek, azonban ahelyett, hogy a szigorú légkör megtörte volna őket, inkább megedzette a kicsi Disneyket, különösen Waltot, aki hamar megtanulta, hogy elsősorban saját magában kell bíznia, ha vinni akarja valamire. A későbbiekben Disney nem is osztogatta könnyen a bizalmát, sem fiatalként, sem felnőttként nem volt túl sok barátja, és üzleti partnereiben is csalódott annyiszor, hogy ne akarja a véletlenre, vagy másokra bízni a szerencséjét. ..... „Mindig volt valami megszállottság Walt Disney egyéniségében. Az, hogy csakis a karrierjével törődött, hogy az üzleti életben egyeduralomra tört, és nem volt hajlandó másokat is bevonni a vezetésbe, hogy azonosította magát Miki egérrel, gyámkodása és fukarkodása alkalmazottaival - mindez egyre jellemzőbbé vált, ahogy a vállalat fejlődött, és Disney szükségszerűleg eltávolodott a kezdettől. Afféle settenkedő alak lett a saját stúdiójában, a folyosókat rótta éjszaka és hétvégeken, igyekezvén ellesni valamit a sztoriötletek és vázaltok titkaiból, mielőtt az írók és a szerkesztők kész állapotban bemutatták neki.” (Richard Schickel)

Graham Greene - A ​tiszteletbeli konzul
Graham ​Greene új regényének színhelye ismét a szerző kedvelt Dél-Amerikája: a ködös, párás, forró trópus, a poros és unalmas kisváros. A fordulatos történet szinte napi aktualitású; akár hírlapi esemény is lehetne. A főhőst, a címben szereplő tiszteletbeli angol konzult gerillák rabolják el - tévedésből, az amerikai nagykövet helyett. Noha az elkeseredett forradalmárok tudták, hogy konzul "értéke" elenyésző a nagykövetéhez képest, nincs más választásuk, mint az ő személyét felhasználni céljaikra; kikényszeríteni a tábornoktól a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. A tiszteletbeli konzul akár összegezése is lehetne Greene életművének. A forradalmárrá lett volt papban; a forradalmakban csalódott, közönyössé züllött orvosban; és a részeges, vén konzulban Greene élesen és nagy erővel megrajzolt alakokat teremt, amelyek a regény végsőkig feszített nagy jeleneteiben könnyűszerrel képesek hordozni a szerző súlyos mondanivalóját: az elnyomottak jogairól, a szeretetről és a szerelemről, az élet és a halál értelméről.

André Maurois - A ​három Dumas
A ​romantika forrongó és egyben jövőbe mutató korszakának nagy írói-költői között érdekes és rangos helyet foglal el a két író-Dumas: az apa és a fiú. Az első a forradalomból kinövő bonyolult kor színes és lenyűgöző egyénisége, akinek maga az élete is valóságos regény: végigküzdi a romantika harcait, tucatszám ontja magából a regényeket, drámákat, útleírásokat, s - Balzactól eltérően - nemcsak az irodalomban éli ki mesés energiáit. Fia, az ifjabb Dumas, apjának nyűgöző hatása ellenére is kivívja helyét az irodalomban, és a század második felének nagysikerű írója lesz. A műből az olvasó elé tárul az egész XIX. század: a forradalom és a napóleoni császárság harcaitól, a legelső Dumas - a tábornok - dicsőséges és tragikus sorsától a század első felének forradalmain át a második császárságig, a kis Napóleon uralmáig. A személyi intrikákat, színházi kulisszatitkokat, írói kapcsolatokat felelevenítő gazdag levelezésanyag és Maurois stílusa, anyagismerete lebilincselő olvasmánnyá teszi ezt a művet, mely a szerző romantikus életrajzainak sorába tartozik.

C. S. Lewis - A ​ló és kis gazdája
Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, _Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény_ címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media. A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Vágtassunk együtt a szabadságba! A NARNIA KRÓNIKÁINAK HARMADIK KÖTETE: Narnia... ahol egyes lovak emberi nyelven beszélnek... ahol az árulás ellenére a sors beteljesül. Két, mindenre elszánt szökevény találkozik, s egyesítik erőiket. Eleinte ugyan csak zord és kiszolgáltatott életük elől menekülnek, ám hamarosan egy szörnyű viadal kellős közepén találják magukat. Ez a csata dönti el sorsukat és Narnia sorsát is.

C. S. Lewis - A ​varázsló unokaöccse
Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az első, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media. A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Kezdődjék hát meg a kalandok sora! A NARNIA KRÓNIKÁINAK ELSŐ KÖTETE: A varázsló unokaöccse Tudni szeretnél valamit Narniáról? Ez az a birodalom, ahol megszólalnak az állatok, ahol a legváratlanabb pillanatban egy boszorkány karmai közé kerülsz, ahol a Jó akaratából új világ születik. Ahová véletlenül keveredik a két barát: Digory és Polly. Ha kinyitod a könyvet, őket kísérheted el e titokzatos világba. Abba a világba, ahol semmi sem lehetetlen.

Lázár Ervin - A ​kisfiú meg az oroszlánok
Lehet, ​hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.

Ismeretlen szerző - Osztrák ​költők antológiája
A ​német nyelvű irodalomban külön színt jelentő, külön fejlődést képviselő osztrák lírát tekintheti itt át az olvasó. Gyűjteményünk a kezdetektől, mintegy a XII. századtól jut el napjainkig. A lovagi költészet világirodalmi csúcsteljesítményeit éppúgy számba veszi, mint az osztrák barokk eredményeit, a félmúlt olyan iskolateremtő nagyjait, mint Hofmannsthal, Trakl és Rilke, valamint természetesen a jelen bevált értékeit. A gazdag és úttörő gyűjtemény anyagát a legjobb klasszikus és mai műfordítók fordították. A kötetet Hajnal Gábor válogatta és látta el gondos, eligazító jegyzetekkel.

Lányi András - Egy ​örömóda titkos záradéka
Ma ​a politika nem hatalomgyakorlás, hanem társadalomépítés. És mi az építés valamennyi eszközének híján vagyunk: tudásnak, pénznek, időnek és ami a legfőbb - bizalomnak, hogy amit építünk, megáll. Ehhez most nem elég a hatalmat megragadni. Az emberek képzeletét kell megragadni. A hatalomnak nincs hatalma rajtunk. Ha van: a jóra nincs. A hatalommal nincs mit kezdeni. Ha nem kezdünk vele semmit, nem lesz hatalom.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül
Könnyednek, ​elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomások arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Hans Schomburgk - A ​vadon érverése
A ​világhírű német Afrika-kutató és természettudós könyve megismerteti az olvasót a "fekete kontinens" belsejével, a trópus embereinek életével, jellegzetes társadalmi motívumaival, a dzsungelek és szavannák növény- és állatvilágával. Schomburgk nem csak kiváló ismerője ennek a számunkra ismeretlen világnak, hanem nagyszerű írókészséggel is rendelkezik. Olyan plasztikusan, annyira érzékletesen ábrázolja az őserdő életét, hogy az valósággal megelevenedik a szemünk előtt. Nem egyszerűen tényeket közöl - élő, hiteles atmoszférát tud teremteni. A könyv fejezetei közül különösen kiemelkedik a majomtörténet, mely a szerző élmény-, és ismeretgazdagsága mellett elsősorban az állatok iránti mélységes megértését, szeretetét tanúsítja. Schomburgk megbecsüléssel, barátian bánik a bennszülöttekkel, ezért szeretik és tisztelik őt. Igen érdekesen írja le az egyes törzsek jellegzetes szokásait. A könyvet Schomburgk eredeti fényképfelvételei díszítik.

Ludassy Mária - Négy ​arckép
Négy ​arckép: -Robespierre, Maximilien Marie Isidor (1758-1794) -Voltaire (1694-1778) -Rousseau, Jean Jacques (1712-1778) -Condorcet, Marie de Cavitat (1743-1794)

Kosztolányi Dezső - Hét ​kövér esztendő
"Én ​írónak készülök - szeretné megvallani Esti Kornél, akinek a külsején is, belső arcvonásain is könnyűszerrel fedezi fel az olvasó a fiatal Kosztolányit. A szemérmesen elhallgatott vallomás egy vasúti kupéban hangzana el. Ott a vonatfülkében, útban Itália felé, a fiatalembert furcsa kaland éri; hatására úgy érzi, hogy alkalma volt bepillantania az élet mélységeibe.- Ha egyszer majd megtanulom ezt a nehéz mesterséget, mert méltóztassék elhinni, ezt is tanulni kell- folytatja gondolatban vallomását- , folyton virrasztani, szenvedni, megérteni ömagunkat és másokat, kegyetlennek lenni önmagunkhoz és másokhoz, szóval, akkor egyszer talán meg is írom ezt. Olyan író akarok lenni, aki a lét kapuin dörömböl, s a lehetetlent kísérli meg. Ami ezen alul van, azt lenézem, tessék megbocsátani szemérmetlenségemért, hiszen még senki vagyok és semmi - mégis lenézem, mélységesen megvetem." 1915-ben, Nyomdafesték című publicisztikájában így ír önmagáról, vágyairól, írói törekvéseiről: "Kié azonban a vérem most, és kié a tintám? Nekem úgy rémlik a szegényeké...Azon gondolkodom, mi nekik a szeretetem - milyen hasztalan és ócska dolog - , s hányan lehetnek, akik igazán szeretnek engem. Nem vérem vagy értékjelzésem szerint, vagy aszerint, hogy jót vagy rosszat cselekedtem velük, de a belső arcomért. Az egyik kezem ujjain olvashatom meg őket? Vagy mind a két kezem ujjain? Ettől a boldogságtól őrjöngve járok az utcán. Hadd olvassam össze őket, ezen a két kezemen, az imádkozó két kezemen, mellyel most fohászkodom hozzájuk, az ismeretlenekhez, az olvasókhoz, akik szeretnek, és imádkozom értük meg magamért. Ne ítéljetek el. Nem hiúság epilepsziája ez, nem terjeszkedési vágy és szereplési viszketeg. Csak fájdalom és alázat, olyan, mint az , hogy még mindig itt vagyok a nyomda előtt, alamizsnaváró koldus a templom küszöbén." Könnyednek, elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomás arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Szende Tamás - A ​szó válsága
Tartalom "A ​szó válsága" A nyelv jelentősége az ember számára A nyelv mint sajátosan emberi jelenség Nyelv és nyelvhasználat mint társadalmi jelenség Nyelv és nyelvhasználat az egyén mindennapi életében A nyelv és az egyén viszonyáról általában A nyelvhasználat helye az egyén életvezetésében Beszédcélok A beszédbeli közlés eszköztára Beszédszervek, hangjelenség, hallás, észlelés A beszéd mint közlési művelet A beszédfolyamat elemei Az elemek szerkezete, szerveződési mintái A közlés keretei Közlés: a valóságra való utalás A jelről általában A nyelvi jel A jelentés Jelentésviszonyok A közlés rétegei A kommunikációs kapcsolat zavarai Hallgatás és elhallgatás A közlés csonkítása - csupasz kapcsolattartó funkció Dimenzióeltolás és dimenzióváltás Helyzeti befolyásoltság Hazudás Szóözön A szó zavarai Új szavak Metafora A fogalom és a szó elszakadása: négybetűs szavak, eufemizmus, affektív jelentés A kommunikációs folyamat zavarai Kettős értelem, célzás, kétértelműség A félreértés Az általánossal való helyettesítés - a mögöttes én Közhely Zsargon Magyarországi közléshagyományok Zárszó Bibliográfia

Ismeretlen szerző - Osztrák ​költők antológiája
A ​német nyelvű irodalomban külön színt jelentő, külön fejlődést képviselő osztrák lírát tekintheti itt át az olvasó. Gyűjteményünk a kezdetektől, mintegy a XII. századtól jut el napjainkig. A lovagi költészet világirodalmi csúcsteljesítményeit éppúgy számba veszi, mint az osztrák barokk eredményeit, a félmúlt olyan iskolateremtő nagyjait, mint Hofmannsthal, Trakl és Rilke, valamint természetesen a jelen bevált értékeit. A gazdag és úttörő gyűjtemény anyagát a legjobb klasszikus és mai műfordítók fordították. A kötetet Hajnal Gábor válogatta és látta el gondos, eligazító jegyzetekkel.

Lányi András - Egy ​örömóda titkos záradéka
Ma ​a politika nem hatalomgyakorlás, hanem társadalomépítés. És mi az építés valamennyi eszközének híján vagyunk: tudásnak, pénznek, időnek és ami a legfőbb - bizalomnak, hogy amit építünk, megáll. Ehhez most nem elég a hatalmat megragadni. Az emberek képzeletét kell megragadni. A hatalomnak nincs hatalma rajtunk. Ha van: a jóra nincs. A hatalommal nincs mit kezdeni. Ha nem kezdünk vele semmit, nem lesz hatalom.