Ajax-loader

László Andor

Rate_positive 44 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

3181 napja velünk van 776 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1 Suli_300 Buek_2013_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (109)

Covers_187706
A ​középkori élet Ismeretlen szerző
17

Ismeretlen szerző - A ​középkori élet
Könyvünk ​dokumentumai a X-XIII. század életének szinte minden területére rávilágítanak. Megismerjük a királyok, lovagok, szerzetesek, a városi polgárok és szegénység életét, a falusi parasztok gonddal, munkával terhelt hétköznapjait. A szemelvényekből tudomást szerzünk a szokásokról, hatalmon lévők és elnyomottak életformájáról, öltözködésről, táplálkozásról, s az élet számos más viszonylatáról. Az így kialakuló kép sokoldalú és egyben hiteles tájékoztatást ad az olvasónak. Kulcsár Zsuzsanna a középkor történetének ismert kutatója, magyaráatai jól egészítik ki a szemelvények anyagát.

Benda Kálmán - Kerekes István - Olvastam ​valahol... II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. Ja. Gurevics - A ​középkori népi kultúra
A ​nálunk is ismert kitűnő szovjet történész könyvének tárgya az egyszerű középkori ember világképe, amelyben - mint bizonyítja - szétválaszthatatlanul és ellentmondásosan ötvöződnek a folklorisztikus-hagyományos elemek a latin nyelvű forrásait elemezve mutatja be azt a folyamatot, amelyben az ún. "hivatalos", egyházi kultúra megnyerni igyekezett a "pogány" tömegeket. Bizonyítja, hogy eközben nemcsak a "népi kultúrába" kerültek be a "magas kultúra" elemei, hanem ez utóbbi is pogány motívumokkal telítődött. Meggyőzően cáfolja a középkor "kettős kultúrájáról", dualizmusáról hangoztatott nézeteket, számos, ma legfeljebb a leírás szintjén ismert s kissé misztikusan kezelt jelenséget világít át, tesz érthetővé (a középkor áhítata szemben ugyanezen korszak féktelen durvaságával, a groteszk jelentősége s ezzel összefüggésben Villon és Hieronymus Bosch titka). A szerző 1974-ben magyarul is megjelent kötetéhez hasonlóan ez az írás is szerencsés ötvözete a tudományos felkészültséget tükröző koncepciózus gondolatmeneteknek és a tiszta, jól követhető, roppant élvezetes stílusnak.

Aron Gurevics - A ​középkori ember világképe
A ​mai ember az elmúlt korok kutúrájáról a fennmaradt tárgyi és írásos emlékek alapján alkothat képet. A középkor gazdag kultúráját is számos forrás - krónikák, hőskötlemények, trubadúrdalok stb. - tárja elénk. Felvetődik azonban a kérdés: ugyanazt jelentik-e a mai ember számára a középkori irodalom vagy képzőművészet alkotásai, amit a feudalizmus korában élő embernek jelentettek? Nem akkor értjük-e meg jobban egy történelmi kor kultúráját, ha azt próbáljuk meg felderíteni, mit mondtak az irodalmi és művészeti alkotások a korabeli embernek? E könyv szerzője, A. J. Gurevics szerint bármely kor irodalma, művészete csak a korabeli élet és gondolkodás megértésével együtt tárul fel teljes gazdagságában. Ezért a középkor kultúrájának rekonstruálásához elengedhetetlennek tartja a középkori ember hétköznapi tudatának - szociálpszichológiájának - feltérképezését. Könyvében azt kutatja, hogy mit jelentettek a feudalizmus korában élő ember számára a tér és az idő, a gazdagság és a szegénység, a jog és a munka fogalmai, hogyan rendezte a világ dolgait e fogalmak segítségével sajátos világképpé. Gurevics könyvének erénye, hogy a szerző tudományos mondanivalóját népszerűen fejti ki, ismert és sokszor csodált irodalmi művek és képzőművészeti alkotások elemzésével bizonyítja, így a mű nemcsak a szakember, hanem a régi korok kultúrája iránt érdeklődő valamennyi olvasó számára is érdekfeszítő olvasmány.

Johann Wolfgang Goethe - Színtan
1840-ben ​jelent meg a Színtan, amit élete vége felé Goethe fő művének nevezett. Ebben a könyvben a természettudós Goethe lép elénk, akinek kísérletező kedve, vizsgálódásainak érzékletes leírása jól mutatja, hogy személyében elválaszthatatlan a költő és tudós, a művész és gondolkodó. Magyarul eddig csak részletek jelentek meg a műből: ebben a könyvben a Didaktikai résznek - a háromrészes mű legfontosabb részének - teljes magyar szövegét adjuk az olvasó kezébe, jegyzetekkel és színes ábrákkal kibővítve.

Fügedi Erik - Ispánok, ​bárók, kiskirályok
Fügedi ​Erik immár több mint két évtizede kutatja a középkori magyar arisztokrácia fejlődésének, struktúraátalakulásának és hatalmi térnyerésének folyamatát. Az Ispánok, bárók, kiskirályok nem csupán az e témakörben írott munkáinak elméleti összefoglalása, hanem a kérdéskomplexum időbeli kiterjesztése és egyúttal újragondolása. Ebben a kötetében az államalapítástól a Mátyás király halálát követő időkig kíséri figyelemmel a szerző azt a történelmi változást, amelynek során a főurak egyre inkább magukhoz ragadták az ország sorsának irányítását, s míg a korszak kezdetén az uralkodó hozta létre birtokadományaival az arisztokráciát, a végén már a főrendek adományozták egy céljaikhoz alkalmasnak vélt személynek a királyi hatalmat. Fügedi Erik új könyvében a történeti statisztika és demográfia, az archontológia és a genealógia eredményeit értékesítve próbál meg választ adni arra a kérdése, hogy miért és hogyan alakult ki feudális társadalomszerkezetünk jellegzetes, a nyugat-európai hűbéri felépítménytől oly nagy mértékben eltérő formája.

Horst Klengel - Nomádok ​az ókori Elő-Ázsiában
A ​szíriai-arab sivatagos sztyeppéken ma is élnek nomádok és beduinok, vándor állattenyésztők, akiknek életmódja a sivatag és félsivatag körülményeihez alkalmazkodott. Honnan jönnek? Milyen múltban gyökereznek hagyományaik? Mifajta érintkezés volt köztük és a letelepült népesség között a korábbi időkben? Elképzelhető-e, hogy gazdálkodásuk és kultúrájuk terén hatottak egymásra? A szerző ezekre a kérdésekre keresve a feleletet - megeleveníti az előázsiai nomádok és félnomádok életét az i. e. 4-1. évezredben. Főként a Máriban feltárt királyi levéltár ékírásos szövegeire, valamint az Ószövetség adataira támaszkodik, de igénybe veszi az összehasonlító néprajzi anyagot is. Bár a források értelmezésében mindig óvatos, és sok kérdést megválaszolatlanul kell hagynia, ábrázolásában a nomád élet, de részben Elő-Ázsia - mindenekelőtt Mezopotámia - földműveseinek világa is, elevenen, a mindennapok ezernyi apró részletével áll előttünk. A könyvet nemcsak a szakember forgathatja haszonnal, élvezetes olvasmányt nyújt mindenkinek, aki akár a nomád élet, akár pedig az ókori keleti kultúrák iránt érdeklődik, vagy egyszerűen csak szereti a Bibliát. Horst Klengel professzor (*1932) az ékírásos történeti szövegeknek és Szíria ókori keleti történetének nagy nemzetközi tekintélyt élvező tudós kutatója. Az ókori kelet világát bemutató népszerű-ismeretterjesztő könyvei közül magyarul is megjelent: Az ókori Szíria története és kultúrája (Gondolat, Bp. 1977).

Mikszáth Kálmánné - Mikszáth ​Kálmánné visszaemlékezései
Ennek ​a könyvnek az olvasása közben az embernek az az érzése van, mintha Mikszáth-elbeszélést olvasna, olyan Mikszáth-elbeszélést, melynek szereplő személyei Mikszáth Kálmán és családi köre. A könyv írója, Mikszáth Kálmán özvegye, az urától tanult elbeszélni és írni, sőt tőle tanulta az alakok, jelenetek, helyzetek beállításának módját is. Érdekes az írónak ez a tovább-élése családjában, az ő alakja, beszéde, lényének hangulata még láthatólag egészen eleven abban a meghitt körben, amely legközelebb állt hozzá. Mikszáth igazi családi ember volt, csak a családban élt igazán, csak ott adta ki életének legbensőbb intimitását, csak ott vetette le szerepekben azokat a jelmezeit, amelyeket a közéleti ember a nyilvánosság előtt viselni kénytelen s csak ott árasztotta ki jóságát, melegségét, szívének legmélyebb érzelmeit. Legbensőségesebbek azok az írásai, amelyeket családjáról írt, ezekben humora minden szatirikus él nélkül való, tiszta, derült-mosolygós és tiszta lírája csak ezekben az írásaiban van. A többi embereket mindig egy kicsit felülről nézte, fölényes, gúnyos mosollyal, a családját fölemelte magához és egy színvonalra állott vele. Így alakult ki közte és családja között a meghittségnek az a viszonya, amelyen belül a család tagjai az egész világot az ő szemléletén keresztül látták s őt tették meg a maguk kis világának középpontjává. Azt szokták mondani, hogy házastársak, ha sokáig élnek együtt, arcban hasonlítani kezdenek egymáshoz. Mikszáthoz lélekben váltak hasonlókká a családja tagjai, elsősorban persze a felesége. Ettől olyan teljesen Mikszáth-ízű ez a könyv. Sok apró vonást, anekdotikus részletet, életgesztust rögzít meg a könyv az irodalom számára. Mikszáth nem egy művéhez közli velünk a mögötte lévő élményt, különösen a fiatalkori küzdelmek, az életben való elhelyezkedés kísérletei korából mond el olyan részleteket, melyek Mikszáth írói alakját sok tekintetben megvilágítják. Legnagyobb értéke és érdekeltsége mégis az az intimitás, amellyel az író alakját, beszédét, mozgását a maga legtermészetesebb levegőjében beállítja: ezzel emberi mivoltát mutatja meg nekünk.

Szűcs Jenő - Vázlat ​Európa három történeti régiójáról
A ​nagyszabású történelmi esszé több évszázad fejlődését tekinti át Európa fogalmának megszületéséről e földrész végletes részekre szakadásáig. Melyek a "nyugatias" társadalomszerveződés legfontosabb elemei? Hogyan alakult Kelet-Európa szerkezeti fejlődésének menete? S hogyan jött létre a kettő között egy sajátos alkatú képlet: Közép-Kelet-Európa? E térség - s benne Magyarország - kialakulásának mélyreható strukturális elemzését végzi el a neves középkorkutató.

Németh György - A ​polisok világa
Ez ​a könyv nem azzal a céllal készült, hogy a "hagyományos" görög történelem újabb vázlatát kínálja. Sem háborúkat, sem csatákat nem talál benn az olvasó. Szerzője - Németh György, számos ismeretterjesztő és szakkönyv írója, a budapesti és debreceni tudományegyetem tanára -, arra keresi a választ, hogy a mykénéi kor összeomlása után, hogyan alakul ki az archaikus és koraklasszikus kori Hellasban az ún. "görög csoda". A könyv az említett korszakok hétköznapjaival, társadalomtörténetével foglalkozik. Így helyet kaptak benne olyan érdekes problémák is mint a homoszexualitás, a prostitúció, az öregek megölése, amelyeken keresztül a görögség ezidáig ismeretlen képe tárul az olvasó elé.

Covers_84829
elérhető
3

A. H. M. Jones - Augustus
A ​római köztársaság bukásának, a császárság kialakulásának viharos korszakában Iulius Caesar és örököse, fogadott fia, Octavianus a legjelentősebb személyiség. Octavianus hosszú, nehéz küzdelem után győzte le ellenfeleit, és érte el azt, hogy princeps (első polgár) lett, hogy megkapta a senatustól az Augustus, fenséges nevet, s kialakított egy új államrendet, a principatust, az egyeduralom sajátos, burkolt formáját. Hatalmát elsősorban a parancsnoksága alatt álló zsoldoshadseregre alapozta. E hadsereggel sikeres hódító hadjáratokat folytatott. - A szerző - a tudós cambridge-i professzor - nemcsak az első császár felemelkedését írja le, hanem elemzi a római birodalom társadalmának felépítését, államszervezetét, külpolitikáját, műveltségét, művészetét is, úgyhogy kitűnő körképet kapunk a római császárság első évtizedeiről.

Ismeretlen szerző - Szentsei ​György daloskönyve I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

Dankanits Ádám - A ​hagyományos világ alkonya Erdélyben
A ​történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban - olykor a szakmai köztudatban is - itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről. Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről - többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. A hagyományos világ alkonya erdélyben Dankanits Ádám /1932. január 2-1977. március 4.) romániai magyar történész posztumusz műve, egy tervezett nagyobb tanulmánykötet önálló fejezete. A kötet többi része az 1977. március 4-i bukaresti földrengéskor megsemmisült.

Arany László - A ​magyar emigráció mozgalmai
"Arany ​Lászlónak e munkája - írta róla egyik kritikusa a századfordulón - mindazon kellékekkel jeleskedik, melyek a történelem politikai esszéíróját e magas műfajban művésszé teszik. A vizsgálódás tárgyául vett nagy történeti és politikai beszámolásnak tartalmi ismertetése, a lényegesnek kivonása és összegzése útján, teljességével és tárgyilagos hűségével nem kevésbé érdemel méltánylást, mint az ismertető tudományos készültsége, mely előbb fényesen megvilágítja az egész anyagot, hogy aztán nyugodt világosságban taglalhassa. Előadásának érdekessége, szempontjainak emelkedettsége és stíljének komoly előkelősége az esszét teljesen méltóvá teszi ahhoz a nagy műhöz, melyet ismertet és bírál." E nagy mű pedig nem más, mint Kossuth Lajos híres memoárja, az _Irataim az emigrációból_.

Covers_86926
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Teleki ​Sámuel és a Teleki-téka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress Zoltán - Jókai ​természettudománya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (33)

Kós Károly - Szentimrei Judit - Nagy Jenő - Kis-Küküllő ​vidéki magyar népművészet
Dr. ​Kós Károly, Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő - Kászon és Szilágyság népművészetét tárgyaló műveiket követően - immár harmadik közös népművészeti tájmonográfiákkal jelentkeznek. Az eddig ismeretlen néprajzi tájunkat, a Kis-Küküllő vidékét elsőnek feltérképező és sajátos népművészeti dialektusát feltáró és bemutató munka népismeretünk újabb jelentős eredményének számít. E tájunk népművészete természetesen nem "magától" lett: a helyi természeti és gazdasági, társadalmi és történeti feltételek mellett a környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok alkotják azt a koordináta-rendszert, amelyben kialakult és amelyben értelmezhető. A népi alkotást itt is alapvetően meghatározó célszerűség, valamint a helyi anyagok és öröklött technikai ismeretek megszabta lehetőség mellett az elemző munka kimutatja az egykori vidéki kisnemesi és értelmiségi családok példája, illetve a sokszázados rendszeres iskolai oktatás szerepét is a nemesi és városi kultúra egyes elemeinek közvetítésében. A különböző kapcsolatok, példák, hatások kimutatása azonban korántsem gyengíti a helyi jelleg erejét. Itt is érvényes, hogy minden átvétel sajátosan más lesz, mint eredetije volt, és hogy még az azonos elemek, egyazon mester termékei is más-más kapcsolatrendszerben egymástól különböző értelmet, sajátos jelentést nyernek. A vidék népművészetének kutatóit is az egyes elemek, motívumok számbavételén túl a belőlük összeálló együttesek érdekelték, mindenekfölött pedig a nagy kompozíció, Kis-Küküllő vidéke népművészete. Ezt mutatja be olvasóinak, a népművészet barátainak a három szerző legújabb munkája.

Kelemen Lajos - Művészettörténeti ​tanulmányok
Tudományosságunk ​kimagasló személyisége, Kelemen Lajos (1877-1963) hagyatékából néhány évvel ezelőtt, 1977-ben megjelent már egy kötet Szabó T. Attila bevezető tanulmányával és B. Nagy Margit művészettörténész gondozásában. Olvasót és kutatót már akkor lenyűgözött hatalmas és oly sok irányban kiterjedő tudása, búvárlatainak gazdagsága. A mostani, második kötet - szintén B. Nagy Margit gondozásában - további kiadatlan tanulmányokat, vázlatokat tesz hozzáférhetővé. Két önálló fejezetben Marosvásárhely és Kolozsvár (e hozzá oly közel álló két város) múltját, letűnt hétköznapjait, művészeti emlékeket alkotó mestereit és műalkotásait mutatja be átfogó tanulmányokban vagy kisebb közleményekben. De az ő vezetésével távolabbi honismereti útra is indulhat az olvasó: Torockóra és Torockószentgyörgyre, Marosvécsre, Gyergyószárhegyre, Válaszútra, Magyarfenesre, Fiatfalvára, Nyárádszeredába, ahol megannyi hajdan volt vagy ma is létező műemlék múltja és szépsége tárul fel avatott tolla alatt.

Jean Vanier - A ​közösség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó T. Attila - Nyelv ​és település
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Riekje Boswijk-Hummel - A ​párkapcsolat forradalma
Miért ​futnak zátonyra oly gyakran a házasságok, a párkapcsolatok? Tényleg nincs más megoldás ilyenkor, mint elválni? Hogyan tudjuk a kapcsolatot új tartalommal megtölteni? Hogyan kell ehhez mindkét félnek belsőleg megváltoznia? Mi valójában a szeretet, a szerelem? Riekje Boswijk-Hummel holland pszichológusnő egyéni és lényeglátó módon válaszolja meg ezeket az oly gyakran felmerülő kérdéseket. Könyvében, amely hazájában tíz kiadást ért meg, számos személyes és terápiás tapasztalataiból merített példát is felvonultat, és erős érzelmi töltéssel közvetíti a levonható tanulságokat. Felvázolja, hogy milyen erők működnek a partnerek között, és hogyan válhat a párkapcsolat beidegződött szerepmodellek kibogozhatatlannak tűnő szövevényévé. Hitet tesz amellett, hogy az esetek többségében nem a válás jelenti ilyenkor a valódi megoldást, hanem az, hogy valóban felnőtté érünk, és kifejlesztjük önmagunkban az együttérzést és az igazi szeretet képességét.

Heinz-Rolf Lückert - Félelem ​és pánik
Talán ​nincsen senki, aki valamikor ne érzett volna valami miatt félelmet. Az ilyen félelem - néha okkal, néha ok nélkül - gyakran pánikká alakul át, amire az emberek alapvetően kétféleképpen reagálnak. Van akit a pánik megbénít, és van, akit tevékenységre, a helyzet megoldására sarkall. E két szélsőséges eset között számtalan átmenet lehetséges. A könyvünk azt tárgyalja, hogy a személyes félelemmel és pánikkal kapcsolatos hatásokat miként lehet megérteni és harcolni ellenük. Megtudhatjuk, hogyan lehet lépésről lépésre megszerezni a magabiztosságot, miként tudunk új életörömmel telítődni. Valamennyiünk számára elengedhetetlenül szükséges ez a könyv, a mai rohanó, gondokkal terhes világunkban.

Szamosközy István - Erdély ​története
A ​XVI. században Szamosköznek nevezték a Szamos, a Tisza és a máramarosi hegyek közé eső síkságot. Erről a vidékről költözött Erdélybe a Szamosközy család, amelynek nevében megmaradt ősi lakóhelyének emléke. A Szamosközyek kisnemesek lehettek, akikről semmit sem őriztek meg az írások. István volt az első, akinek alakja, ha nem ismerjük is pontosan az életútját, történeti munkáiban, feljegyzéseiben, leveleiben megvillan, hogy utána ismét eltűnjön a család. Valószínűleg 1565-ben született Kolozsvárott. Magasabb tanulmányokat olyan módon folytatott, hogy Sombori László a fia, Sándor mellé vette tanulótársnak. Sombori előkelő erdélyi nemes volt, akik a nagykancelláriában kezdte szolgálatát, magas tisztségeket töltött be, és tagja lett a fejedelmi tanácsnak. Pályája csúcsát akkor érhette el, amikor Kendi Sándorral és Kovacsóczi Farkassal tagja volt annak a háromtagú testületnek, amelyet Báthori István lengyel király nevezett ki, hogy Báthori Zsigmond kiskorúsága idején Erdélyt kormányozza.

Stephan Lermer - Szeretet ​és félelem
A ​szeretet és a félelem elválaszthatatlanul összekapcsolódik minden társas kapcsolatban. Hiszen félünk a számunkra fontos kapcsolat megszakadásától, a magánytól, másfelől félünk attól, hogy a kapcsolatban elveszítjük önmagunkat, személyiségünket. A pszichiáter szerző nem kisebb feladatra vállalkozik, mint arra, hogy útmutatást adjon félelmeink leküzdésére. Ennek eszközét magának a szeretetnek az elfogadásában találja meg. Ám annak, hogy képesek legyünk erre, előfeltétele: Az önbecsülés, A céltudatosság, Tartós emberi kapcsolatok kiépítése és ápolása, Önmagunk szerepének tudatos felismerése, A harmonikus partnerkapcsolatokra vonatkozó tizenkét szabály megszívlelése Mindezek birtokában félelem nélkül adhatjuk át magunkat egy kapcsolatnak, s felelősséggel dönthetünk sorsunkról.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (35)

R. Várkonyi Ágnes - Europica ​varietas - Hungarica varietas
Mit ​tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király? Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát? Mi volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között? Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és a Habsburg-császárt nagy előde példájára? Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben a Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő? Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot? Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával? Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszafoglalásáért? Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem? Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot? Miben vélte felismerni Bél Mátyás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját? És még jó néhány hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján. R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Közpkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönösen egymásrautaltságának története.

Castiglione László - Római ​művészet
Ma ​is, szokott pályáinkon járva, nemegyszer találkozunk a római művészet emlékeivel; elég, ha az óbudai amfiteátrumra, az aquincumi ásatásokra, Szombathely vagy Tác néhány éve feltárt gazdag római anyagára gondolunk. A római birodalom és a római művészet egészéről azonban sokunknak csak kusza és hiányos képe van. Castiglione László kézikönyve lényegében egy ismertnek hitt világ igazi ismeretével ajándékozza meg az olvasót, amikor a római művészet kezdeteit, gyökereit, eszményeit és rendeltetését történeti kialakulásában és fejlődésében igyekszik megmutatni. Az i. e. IV. századtól az i. sz. IV. századig rajzolja meg a római művészet történetét, és mutatja be legfontosabb, páratlan szépségű emlékeit. Castiglione a művészetet a történelem, a társadalom és a római ember gondolkodásmódjának összefüggésében szemlélteti és értelmezi. Számos emléken mutatja be a racionális és gyakorlatias római ember építőtechnikáját és építőművészetét, nagyvonalú és fölényes szellemű portrészobrászatát és bravúros technikájú, "modern" felfogású csendélet- és tájképfestészetét. Könyvének gerincét az I. és II. század, tehát a "klasszikus" római művészet alkotja: Itália és a birodalom fénykorának legtipikusabb művészeti jelenségei; művének utolsó fejezete pedig a késő római művészet kialakulását, a birodalom válságtüneteit ismerteti. Ebben a részben, éppen a megrendült világkép és az elvesztett stíluseszmény kapcsán, már olyan kérdéseket vet fel, amelyekre majd csak a sorozatnak egy másik kötete adja meg a választ. A szöveghez részletes időrendi táblázat kapcsolódik, mely Róma történelmének és művészetének legfontosabb eseményeit, illetve alkotásait tartalmazza. A csaknem 200 illusztráció, köztük 8 színes, változatos és élményszerű képet nyújt a bemutatott korszakról.

Castiglione László - Görög ​művészet
E ​tanulmányok egyúttal építőkövei voltak olyan nagyobb monográfiáinak is, amelyeket, bár jelentős új eredményeket hoztak, a tudományos ismeretterjesztés stílusában és céljából írt meg és publikált (pl. Görög művészet, 1961; A római császárkor művészete, 1962; Róma aranykorának művészete, 1967; Az ókor nagyjai, 1971; Pompeji, Herculaneum, 1979; Hellénisztikus művészet, 1980).

Sándor Pál - A ​klasszikus német filozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kortársak ​a németalföldi festőművészetről
Az ​európai kultúra kiemelkedő kora a XVI - XVII. század. Németalföld ebben az időben indította meg szabadságharcát a spanyol elnyomás és a feudalizmus ellen. A hatalomrajutott polgárság a művészetben is átvette az irányítást. A németalföldi festészet virágzása ebből az alapból sarjad. A jellemek ábrázolása, a hétköznapi élet különféle témái, az egyszerű ember munkájának megelevenítése egyaránt kiemelkedő értékei e művészetnek. Rembrandt, Rubens, Frans Hals az olasz reneszánsz legnagyobbjaival hasonlítható össze. E művészeti életről, ennek dokumentumaiból válogatta össze ezt a kötetet Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki maga is több tanulmányban foglalkozott e művészettel. Magyarázatai és jegyzetei igen jól egészítik ki a dokumentumokat.

Niederhauser Emil - Kenessey Béla - Az ​orosz felvilágosodás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyarok elődeiről és a honfoglalásról
A ​magyarok történetének korai századairól rendkívül kevés írott forrás maradt fenn. Ezeket a forrásokat, a kortársak és krónikások híradásait gyűjti össze e kötet az ázsiai pusztán vándorló nomád és félnomád népekről, a magyarok elődeiről, szkítákról , hunokról, avarokról és a tőlük kezdetben alig megkülönböztethető magyarokról, majd a magyarok vándorlásáról, a Kárpát-medence birtokbavételéről és a kalandozások koráról. A szerzők sorában pedig éppúgy megtaláljuk a történetírás atyját, Hérodotoszt , mint a hunok királyánál, Attilánál követségben járt Priszkosz rétort, Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárokat, arab utazókat és földrajztudósokat.

Friedrich Schiller - Szolón ​és Lükurgosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Sibylle Harksen - A ​nő a középkorban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

R. Várkonyi Ágnes - Europica ​varietas - Hungarica varietas
Mit ​tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király? Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát? Mi volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között? Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és a Habsburg-császárt nagy előde példájára? Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben a Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő? Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot? Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával? Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszafoglalásáért? Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem? Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot? Miben vélte felismerni Bél Mátyás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját? És még jó néhány hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján. R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Közpkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönösen egymásrautaltságának története.

Marczali Henrik - Emlékeim
Marczali ​Henrik az 1870-1900-as évek legjelentősebb magyar történetírója. Kivételes tehetséget örökölt, és kivételes korban született Rendkívül sokoldalú történetíróvá képezte magát, amihez tehetsége mellett hozzásegitette óriási szorgalma ís. Már tízéves kora előtt olvasott héberül, németül és latinul, ehhez járult a gimnáziumi évekből a görög és a francia, majd az angol is. 19 éves korábank kertüt az egyetemre. Minden érdekelte: a matematika, fizika, földrajz, de vegül is a történettudományok mellett kötött ki. Széles körű érdeklődése és tudása alkalmassá tette arra a szerepre, amit Horváth Mihály szánt neki, azazhogy összeegyeztesse a magyar és az egyetemes történetírást. Szakmájának legkorszerűbb eszközeivel dolgozott, a magyar történelem minden korszakáról volt maradandó mondanivalója, sőt az egyetemi oktatás reformjának, európai színvonalra emelésének is élharcosa volt. A kilencszázas évekig pályája töretlenül haladt előre. A kiegyezés utáni évtizedek prosperáló gazdasági-kulturális életében munkái, hatalmas tudása, nyílt, egyenes jelleme elismerésre talált, és támogatókat szerzett számára a magas tudományos és politikai körökben. Zsidó származása nem gördített akadályt elébe: teljesítménye alapján egyetemi tanár és akadémikus lett. Az ezredforduló idején azonban megváltozott a légkör körülötte és zsidó tanártársai körül. Mar korábban is folytatott tudományos vitákat, de azok mentesek voltak minden személyeskedéstől, szigorúan szakkérdésekről folytak. Később a viták elfajultak: többször megrágalmazták, meghurcolták, diákjainak egy része tüntetett ellene - a vádak azonban mindannyiszor alaptalannak bizonyultak, a rágalmak elhallgattak. Ő azonban többé már nem volt a régi. Életútja, munkásságának megtörése annak a liberális generációnak a sorsát is jelképezi, amelynek tagja volt. A reformkori liberalizmus legnemesebb hagyományait képviselő politikusok által támogatott ezen tudósnemzedéknek legtöbb tagja 1919 után megismerte mindannak a felbomlását, amire életét tette, aminek munkásságát szentelte. Marczali Henrik emlékirata őszinte, tiszta, okos könyv, egy szigorú ethoszú, de nem egy nyársat nyelt ember önvallomása: a műveltség és a rengeteg tapasztalat mellett az irónia, a humor és a szárnyaló szellem is ékessége.

Johann Wolfgang Goethe - Drámák
Goethe ​legnagyobb irodalomtörténeti tetteként a klasszicizmus német változatának kiművelését tartjuk számon. E német klasszika legtisztábban a drámában, Schiller klasszikus drámáiban és Goethe Egmont-jában, Iphigeniá-jában és Tassó-jában öltött formát. Ugyanez a Goethe fiatalon ugyanebben a műfajban a Strum und Drang szertelenség és formátlanságát fejezte ki. Az öreg Goethe pedig a Faust-tal a drámai költmény romantikus formái felé egyengette az utat. Goethe válogatott műveinek eddigi legteljesebb magyar kiadása, amely a költő halálának 150. évfordulójára lát napvilágot, ebben a kötetben a drámaíró Goethét mutatja be. A Faust kivételével - amely külön kötetben jelenik meg - Goethe összes fontos drámája megtalálható benne, két olyan is, amelynek eddig nem jelent meg modern magyar fordítása: a Clavigo és A természetes leány.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Monostori Imre - Szekfű ​Gyula a változó időkben
A ​terjedelmes mű művelődéstörténeti indíttatású, életműelemző és recepciótörténeti elbeszélés, ideológiamentes szintézis. A jeles történetíróról, koráról, műveiről, környezetéről, a róla írottakról és napjainkig(!) terjedő utóéletéről szól: mindezeknek a felidézése, rendszerbe foglalása, a gondolatok, a történések és történetek összekapcsolása, újraépítése révén. Bemutatása annak, hogy ebben a témakörben is - hasonlóan a Szerző által kutatott és publikált Németh László életművéhez - meglehetősen éles igenek és nemek feszültek, feszülnek egymásnak mind a mai napig, de a céhekhez nem tartozó kutatónak nem föltétlenül kell csatlakoznia egyik vagy másik szellemi-ideológiai vagy szakmai táborhoz. Hasznosabb, ha minden fontos momentumra és dokumentumra kiterjedő kutatásai során a föltárt, feldolgozott források, illetve azok primer értelmezései kínálnak támpontokat a következtetések levonásához. A könyv apparátusa névmutatót is tartalmaz.

Kollekciók