Ajax-loader

Zsu Demeter

Rate_positive 69 Rate_neutral 4 Rate_negative 1

2809 napja velünk van 1207 napja láttuk utoljára 1169 napja hibernálva van

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Rukkaracsony_300 Santa_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (90)

Virginia Woolf - Saját ​szoba
No ​de hát, szegezhetik nekem a kérdést, arra kértük, hogy a nőkről és regényekről beszéljen, mi köze ehhez egy saját szobának? Megmagyarázom. Miután felkértek, hogy beszélnék a nőkről és a regényről, leültem egy folyóparton, és eltűnődtem, mit is jelentenek ezek a szavak. Jelenthetnek néhány megjegyzést Fanny Burneyről; valamivel többet Jane Austenről; egy tisztelgést a Bronte nővérek előtt s hozzá a hólepte Haworth parókia rajzát; pár szellemességet, ha lehet, Miss Mitfordról; egy hódolatteljes utalást George Eliotra; egy hivatkozást Mrs. Gaskellre, és azzal meg is volnánk. Csakhogy másodszori ránézésre a szavak már nem látszottak ilyen egyszerűnek. A cím- a nők és a regény - jelentheti azt, s önök vehették is ilyen értelemben, hogy a nők és amilyennek látszanak, vagy jelentheti azt, hogy a nők és a regény, amit írnak; vagy jelentheti azt hogy nők és a regény, amit róluk írnak; vagy jelentheti azt, hogy e három kibogozhatatlanul összeszövődik, és önök azt várják, hogy ennek fényében tekintsem át őket.

Nemes Nagy Ágnes - Az ​élők mértana I-II.
Nemes ​Nagy Ágnes legteljesebb verseskötete, a több kiadást megért Összegyűjtött versek az Osiris Klasszikusok sorozatban kiegészül az Összegyűjtött prózai írásokkal. A korábbi kiadások - a legendássá vált 64 hattyú, a Metszetek, A hegyi költő, a Látkép gesztenyefával stb. - anyaga kibővült a hagyatékban maradt prózai írásokkal. Az egyes esszéciklusokhoz illesztve, szerkezetileg azonban külön csoportba rendezve olvashatjuk az író kortársakról szóló portrékat, megemlékezéseket és az "Irodalmi szénaboglya" eddig kiadatlan kisesszéit. A gyűjtemény tartalmazza az összes verselemzést, a költővel készített interjúkat, az erdélyi, a brüsszeli és az amerikai útinaplót és önéletrajzi jegyzeteit is.

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Szabó Magda - Szilfán ​halat
A ​nagyközönség Szabó Magdát elsősorban mint regényírót ismeri és szereti, talán nem is tartja számon, hogy költőként indult. A Szilfán halat teljes gyűjteménye Szabó Magda verseinek. A régi kötetekben megjelent költeményeken kívül mintegy ötven ismeretlen verset tartalmaz, köztük a Szüret című hosszabb elbeszélő költeményt, az utolsó háborús ősz és szüret egy epizódjának verses regényét.

Szabó Magda - A ​félistenek szomorúsága
Szabó ​Magda esszéi, tanulmányai, műhelyvallomásai a bizonyságok arra, hogy szakítanunk kell a tabukkal és a közhelyekkel. Mert milyen is volt valójában Vörösmarty ideálisra színezett anyja? Tényleg Lauráról szól _A merengőhöz_? Egy indokolatlanul elcsattanó pofon Mikszáth híres novellája, _„Az én pohárom"_ és a _Liliom_ összehasonlítására készteti az írónőt, aki kapcsolatot talál a _Szeptember végén_ és a korai Tóth Árpád-vers között is. Megismerhetjük a _Hajnali részegség_ előképét, variánsát, vagy a szinte ismeretlen Jókai-dráma elemzése alapján a nagy regényíró asszonyokhoz fűződő kapcsolatát. Tanárok, diákok tanulhatnak Szabó Magdától: hogy lehet másként látni mindazt, amit „megmásíthatatlannak" hittünk. Ugyanez a krimiszerűen izgalmas nyomozás köti le műhelyvallomásainak olvasóit is. _A macskák szerdája_ kapcsán fölfejti Csokonai debreceni kirúgatásának indokait, az 1990-ben megjelent és nagy sikert aratott _A pillanat_ című „horror pikareszk" regény keletkezéstörténete pedig nem csupán a vergiliusi mitológia fejtetőre állításának folyamatát tárja fel, hanem az _Újhold_ nemzedék tagjának, Szabó Magdának a kitárulkozása is. „Én, költő, Saboas, aki régen nem vagyok költő, akartam még egy legutolsó verset írni, amely részint az én hexameterben fogalmazott nekrológom, részint egy nemzedék sírfelirata".

Szabó Magda - Alvók ​futása
Szabó ​Magda első elbeszéléskötetében megrendítő, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk. Mintha egy nagy zegzugos labirintusában bolyonganánk, minden fordulónál más-más alakkal találkozunk, hol szelíd öregek vesznek körül, majd gyerekek: megfélemlítettek vagy magabiztosak, elrontottak vagy szeretetre sóvárgók, s végül a gyerekek és öregek problémái iránt többnyire érzéketlen közbülső nemzedék. Az író rá jellemző módon, mélyre hatoló pszichológiai érzékkel elemzi a három nemzedék együttélésének problémáit. Az elbeszélések nagy része az öregek és a gyermekek kapcsolatának szorongatóan izgalmas alakulásáról szól. Egymásrautaltságuk kölcsönös szeretethez vezet (Csibi, Kakasszó, Nenő), ha pedig a szeretet hiányzik, a történet vagy félelmetes árnyakkal népesül be (A mosolygó Bacchus), vagy pedig démonikus fordulatra készteti a gyermeket (Teréz, Domb utca). A kötet valamennyi elbeszélése egy-egy észrevétlenül kiteljesedő dráma, amely villanó fénnyel világít be a lélek rejtett zugaiba. Gyakran iszonyú energiákat sejtet meg, oly nagyfokú mohóságot és gyűlöletet, amely pusztuláshoz (Szent Róza ünnepe) vagy eltorzult kortól bátorítva pusztításhoz vezet (A zsidó kutya). Az Alvók futása kötet szép példája az író sokoldalú tehetségének, s érdekessége, művészi színvonala a legjobb Szabó Magda-regények egyenrangú társává teszi.

Szabó Magda - A ​pillanat
Volt ​egyszer egy büszke város, Trója, melyet a görögök örökre eltöröltek a föld színéről. Ám egy maroknyi trójai, élén a hős Aeneasszal útra kelt, hogy megtalálja új hazáját: így kezdődik a Római Birodalom eredetmítosza. Így kezdődik Szabó Magda regénye is, hogy Aeneast rögtön az elején, váratlanul a menekülés közben odaveszett feleségével, Creusával cserélje fel. A pillanat egy rendkívüli nő fájdalmasan szép és fanyarul groteszk története. Egy nőé, akiről mindenki azt hiszi, férfi. Történelmet ír, bejárja az alvilágot, látja a jövőt, de nem ismeri a szerelmet. Imádott és rettegett félistenként kell élnie, holott nem vágyik másra, mint hétköznapiságra. Halhatatlan, bár már megmenekülése pillanatában halott. Szabó Magda antik kulisszák közé helyezi a kiválasztottak magányának időtlen történetét. Színpompás fantáziája mitikus figurákat változtat hús-vér lényekké és sosemvolt isteneket bűvöl elénk. A mágiát minduntalan megtörő irónia és a kesernyés humor ízig-vérig mai művé, egy meghasonlott lélek modern eposzává avatja A pillanatot.

Szabó Magda - Drága ​Kumacs!
Annak ​idején, 1960 körül Hermann Hesse fedezte fel Szabó Magdát a nyugatnémet Insel könyvkiadónak, s így közvetve a Nyugatnak, a nagyvilágnak. Szabó Magda számára akkor és később is, a korabeli magyar kultúrpolitikának a „tiltás, tűrés, támogatás” hármasszabályával jellemzett viszonyrendszerében roppant fontos volt a külföldi ismertség, a nyugati visszajelzés, amely nemcsak az irodalmi életben, hanem egzisztenciálisan is valamiféle védettség- és biztonságérzetet adott neki. Részben ez is indokolhatja, hogy a leghosszabb, leghűségesebb, legbizalmasabb barátság – az Ókút-beli Agancsos mellett – egy külhoni magyar irodalmárhoz, műfordítóhoz, kritikushoz, a Neue Zürcher Zeitung munkatársához, Haldimann Évához fűzte. Persze ebben fontosabb körülmények is közrejátszottak: a nagy műveltségű, kifogástalan ízlésű, ízig-vérig európai barátnőt Szabó Magda rokon léleknek érezte; nemhiába írja neki egy helyütt: „rengeteget gondolok Rád, és néha eltűnődöm, milyen érdekes, hogy Neked semmit se kell és kellett soha magyarázni, mindjárt megértetted a játékaimat, mintha a kishúgom volnál...” Több évtizedes kapcsolatuk során csak nagy ritkán találkoztak személyesen. Érintkezésük legfőbb eszköze a levelezés volt. Az itt közreadott, 1970 és 2005 között keletkezett százhatvanöt levélből jól látható, hogy Szabó Magda a négyszemközti beszélgetés megfelelőjeként használta a kommunikációnak ezt a formáját: kendőzetlen nyíltsággal, őszinte fájdalommal vagy éppen sugárzó derűvel számolt be mindarról, ami történt vele és körülötte, hétköznapi életéről, utazásairól, betegségeiről, közéleti szerepéről, egyházról, pályatársakról, az irodalmi életről a rendszerváltás előtt és után, sikereiről és az őt érő méltánytalanságokról, imádott férjéről, Szobotka Tiborról, kedvenc kutyáiról-macskáiról, egyszóval bármiről, ami csak barátok közt felmerülhet. Ezekben a levelekben – ahogy Haldimann Éva írja – „benne van az egész élete, hiszen ebből a zseniből csak úgy folyt a téma és a szó”.

Szabó Magda - Liber ​Mortis
Szabó ​Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része a Liber Mortis (Halottaskönyv) címet viselő, 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett napló. 1982. február 26-án halt meg Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész, az imádott férj, Szabó Magda szemében a mellőzött és legalább posztumusz jóvátételt érdemlő zseni, s a napló - a magára maradt asszony és írótárs rögzített belső monológja - a gyászmunka megrendítő, intim, vallomásos dokumentuma, amely egy már-már mitológiai szerelemnek állít emléket. Szabó Magda hitt a halottak jelenlétében, az e világ és a túlvilág közötti átjárásban, és úgy beszél a naplóban Szobotkához, mintha ő hallaná, még ha nem válaszol is. Újra meg újra felidézi az együtt töltött harmincnégy év szépséges és fájdalmas eseményeit, felejthetetlen pillanatait; újra meg újra kinyilvánítja halálvágyát, létének értelmetlenségét, de ugyanakkor okot is talál a továbbélésre: feladatának tartja a holtában is jelenlévőnek érzett társ életművének gondozását, s ez ad neki erőt a folytatáshoz.

Esterházy Péter - Termelési-regény
"Mikszáth ​Kálmán intett a mesternek, hogy megy. 'Spiccer bár?' - kiáltott Ő, loholván egy elugrott labda után. A nagy anekdotázó, aki néhanapján* elképesztő élességgel mondta meg a véleményét a kormánynak is, a pártnak is, akinek realista ösztöne, eleven valóságérzéke megóvta, hogy a meghasonlottak, kiábrándultak útjára lépjen, akinek lelkére nyomasztóan nehezedett saját korának riasztó sivársága, mindazonáltal cinizmusba tokosodva ugyan, de az öregedő íróban is ott rejlett fiatalkori másának szép hősiessége, és akinek Tisza Kálmánhoz fűződő kapcsolatából a polgári irodalomtörténetírás mítoszt teremtett (igen, mert így akarta veszélyteleníteni metsző kritikáját: hisz hogyan lehetne az úri társadalom kegyetlen tollú szatirikusa az, aki Jókai svábhegyi villájának a teraszán csaknem minden szombaton és vasárnap Tiszának kibicel), nos ez az ember megvonta a vállát, és visszaintett a sportoló mesternek, hogy 'bedob még valahol néhány decit'. Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat; ún. játékos gyakorlat következett, de Ő, mint mindig, nem értette. 'Ne haragudj, fűzfa, nem értem.' Mire elmagyarázták neki, lassan, mint a gyerekeknek. 'Érdemes volt kitaníttatni téged, haver.' Ideiktatom az ő megrökönyödését: "Hogy-hogy néhanapján?! És közben?" - De ezt úgy értsük: hogy leesett az álla."

Thomas Gordon - P. ​E. T. - A gyereknevelés aranykönyve
Szigorúan ​vagy engedékenyen...? Ne döntsön a kedves Olvasó, hiszen a kérdés hamis: nem csak két út közül választhatunk. A Gordon-modell, azon belül is a P.E.T. sokévi tapasztalata mutatja, hogy az egyenrangú kapcsolattartás a gyereknevelésben is a legsikeresebb. Ez tehát a harmadik út - a nyílt, tiszta kommunikáció, mely az igények tudatosítására és kielégítésére, az érzelmek felvállalására, önmagunk és egymás tiszteletére épít. Hagyjuk a ködös elvárásokat, értőn figyeljünk önmagunkra és gyerekeinkre, mondjuk ki, amit szeretnénk - és boldog, erős, megbízható kapcsolatba jutunk gyermekeinkkel, legyenek kicsik vagy nagyok. Dr. Thomas Gordon (1918-2002) sokkal többet ért el, mint amiről pszichológus álmodhat. Négy évtizedes munkássága világméretű mozgalommá szélesedett, mára jelentősen átalakítva a nevelés szemléletét. Magyarországon közel félmillióan ismerik kapcsolati filozófiáját. Az emberi érintkezés minden területét feldolgozta könyvsorozatában. A társadalmi együttműködésre gyakorolt pozitív hatása miatt Nobel békedíjra jelölték.

Grecsó Krisztián - Mellettem ​elférsz
Grecsó ​Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (66)

Nagy László - Az ​erős fekete bég - Nádasdy Ferenc
- ​Egy nádorfi a "legmagyarabb század"-ból - Vázlat egy magyar reneszánsz főúr portréjához - Az "erős fekete bég" a végvári harcokban - A tizenötéves háború legendás hírű hadvezére - A gondolkodó katona - Epilógus - Nádasdy Ferenc életének fontosabb eseményei - Források és irodalom

William Gibson - Trendvadász
Cayce ​Pollard legendás amerikai marke­ting-guru, aki titokzatos hatodik érzéké­vel szerzett magának nevet a szakmában. Egy nagynevű PR cég meghívására érke­zik Londonba, amikor merőben szokatlan megbízást kap: fel kell kutatnia a legújabb Internet-őrület forrását, a titokzatos mpeg videofilmek fantom-alkotóját. A fanatikusok egyre népesebb tábora (melynek Cayce is oszlopos tagja) globális léptékű földalatti hálózatot alkot. Cayce új megbízója hisz abban, hogy a Klip az évszázad legnagyobb virtuális durranása - mellesleg nagyon is valóságos aranybánya... Ám miután betörnek londoni lakásába, meg­hekkelik az e-mailjeit és még a manhattani pszichiátere feljegyzéseinek is lába kél, Cayce kezdi gyanítani, hogy itt valaki - akinek sze­mélyét a legelképesztőbb csúcstechnológia álcázza -, egyre emeli a tétet. Cayce nem­sokára a marketing, a globáltőke és a mul­tinacionális maffiák parallel univerzumaiban találja magát, ahol a szálak végül egyetlen virtuális nyugvópontba futnak össze. London, Tokió és Moszkva utcáin, majd egy szovjet öko-katasztrófa kisértetzónáján át vezet Cayce egyre rázósabb útja a titok nyitjához. A titokéhoz, amely épp annyira felkavaró és ellenállhatatlan, mint maga a huszonegyedik század.

William Shakespeare - 5 ​Shakespeare dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tim Lihoreau - Modern ​fóbiák
"Fóbiák, ​amelyek nem is annyira vannak, mint inkább lehetnének. Nem is tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk ezen a tömérdek modern kori nyűgön és/vagy álnyűgön... Szép kis fricska a kényszeres félelmek vélt és valós tulajdonosainak, társadalmunknak, amely a kiváltó okokat termeli, hogy aztán végképp ne tudjuk eldönteni, hogy a szerző, az "áldoktor" a bolondját járatja-e velünk... Mindenképpen jól szórakozunk majd magunkon."

Melissa Hill - Míg ​el nem felejtem
Abby-t ​nagyon megviseli, hogy élete szerelme elhagyja egy másik nô miatt. Napjai nehezen telnek, szenved az egyedülléttôl. Aztán egy nap szerencsétlen baleset éri, amitôl károsodik a hosszú távú emlékezete. Ironikus módon mindenre emlékszik, ami a baleset elôtt történt, de az orvosok sze rint új emlékeket már aligha fog tudni elraktározni. Abby nem fogadja el a diagnózist, felveszi a harcot az emlékezete leépülése ellen. Családja és barátai kiállnak mellette, amiben tudják, segítik. Abby az ô támogatásukkal készít egy listát azokról a dolgokról, melyeket mindig is szeretett volna megtenni. Elkezd élni és élményeket gyûjteni, sôt, egy új sze relem esélye is megjelenik a színen… A sok-sok meglepô fordulat után az olvasó végül már nem tudja, mire is számítson… „A férfi nagyon jól nézett ki sötétbarna hajával és a még sötétebb színû szemeivel. A lány biztos volt benne, emlékezne rá, ha valaha is… Aztán a szíve hirtelen kihagyott egy ütemet és jeges félelem kúszott fel a gerince mentén. – Elnézést, mit is mondtál, honnan ismerjük egymást? – kérdezte, amikor nagy nehezen úrrá lett a hangján. – Hát New Yorkból természetesen – válaszolta, mintha ez ostoba kérdés lett volna. – Karácsony este! A Central Parkban találkoztunk, ahol a mókusok ellopták a szendvicsedet… Erre a szóra valami elkezdett bizseregni Abby elméjének hátsó zugában, valami, amit a lány nem igazán tudott megragadni. Amikor látta, hogy Abby még mindig nem ismeri fel, a férfi folytatta. – A délutánt azzal töltöttük, hogy megmutattam neked a várost. Kipróbáltuk a suttogó mutatványt a Központi pályaudvaron, aztán felmentünk a Rockefeller Center tetejére. Ne mondd, hogy nem emlékszel! Abby szíve zakatolt, dühödten törte a fejét, elkeseredetten próbált rájönni, mi ez az egész. Emlékezett rá, hogy New Yorkban volt, persze – emlékezett rá, hogy Zach és Claire lakásában lakott a kis Caitlynnel. És emlékezett arra is, hogy a család nagyon szép karácsonyt töltött együtt és éjféli misére mentek a St. Patrick Székesegyházba, de ennyi volt minden. – Abby? Jól vagy? A fenébe, úgy elsápadtál, fehér vagy, mint a fal! Ezek voltak az utolsó szavak, amiket Abby hallott, majd a fejében hirtelen csillagok szikráztak fel, és elfeketedett elôtte a világ."

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Clara Shih - A ​Facebook kora
Függetlenül ​attól, hogy üzleti vállalkozásunk vagy szervezetünk milyen célokat tűzött ki maga elé, ez a könyv segít, hogy a közösségi hálózatok kiaknázásával elérjük őket. A közösségi hálózatok elismert szakértője, Clara Shih, hatékony új ötleteket, bevált módszereket és könnyen hasznosítható teendőlistákat gyűjtött össze, telis-tele a való életben már bizonyított megoldásokkal. Shih könyvét vállalkozók, marketingesek, illetve értékesítési, ügyfélszolgálati, termékfejlesztési vagy munkaerő-felvételi területen dolgozó szakemberek egyaránt haszonnal forgathatják: a szerző bemutatja, hogyan mozdulhatunk el a közösségi hálózatok taktikai, követő használata felől a stratégiai, irányító megközelítés felé, és hogyan mérhetjük pontosan a sikert. A magyar változat a könyv jelentősen bővített második angol nyelvű kiadása nyomán készült, amely gyakorlati módszereket mutat be a hipercélzott hirdetésekre, a reménybeli vásárlók figyelmének felkeltésére a Twitter és a LinkedIn segítségével, a változó közösségi szabályok követésére, és így tovább. A kötetben ezen felül több mint három tucat világhírű szakértő működött közre vendégszerzőként; többek között Don Tapscott író, és a Harvard Business School professzora, Mikolaj Piskorski. Ebben a kiadásban vadonatúj fejezetek szólnak az ügyfélszolgálatról és az ügyféltámogatásról, amelyek ma a közösségi hálózatokra épülő üzlet leggyorsabban növekvő területei. Shih emellett külön tanácsokat ad a kisvállalkozásoknak, az egészségügyi és oktatási intézményeknek, a közhasznú szervezeteknek és a politikai kampánystáboknak is – így lesz ez a könyv az első számú, nélkülözhetetlen útmutató a közösségi hálózatok használatához minden szervezet számára.

Schobert Norbert - -10kg/hó
Minden ​nő álma, hogy rövid idő alatt megszabaduljon a fölös kilóitól a strandolás előtt. Ez egy olyan szupergyors zsírégető, szálkásító program, amely 4 hét alatt már látványos átalakulást eredményez. Testsúlytól, anyagcserétől függően sokan 10 kg-ot is fogytak már vele. Jómagam 4 éve, Lara születése óta - Norbi tiltakozása ellenére is - amikor formába kell hoznom magam, zömében csak Update1 ételeket, italokat, desszerteket fogyasztok. Gyakran kérdezik: "Nem nehéz megállni a 3-asok iránti elcsábulást?" A válaszom: "Nem! Nem éri meg, hiszen a tükör és a mérleg azonnal visszajelez, s a választék mára már óriási és finom." Azóta következetes Update1 étkezéssel tartom jóllakva, könnyen azt a formát, amit korábban 1-1 fotózásra csak kemény diétával és tornával tudtam elérni. Próbáld ki, s az eredmény Téged fog igazolni! Sok sikert, kitartást és hitet a saját álmaid megvalósításához! Egy boldog, kétgyermekes édesanya; Személyi edződ: Rubint Réka


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (39)

Szabó Magda - Bárány ​Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala
Szabó ​Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei. A Bárány Boldizsár (1958) című verses mese atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jóság és gonoszság harcának példázatos ábrázolásával gyerekirodalmunk legnemesebb hagyományainak örököse. A Sziget-kék (1959) utópiája gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt: fordulatos történetével az emberiség mindenkori nagy eszményei, az igazságosság, szabadság és bölcsesség hármasegységét tükrözi. A Tündér Lala (1968) főhőse, a tündérkirálynő fia, az ármánykodással, hazugsággal, különös törvényekkel és fegyelemmel kormányozott országból a földiek halandók, egyszerű emberek közé vágyódik, mert ráébred, hogy kívánságaink beteljesülése csak akkor igazi öröm, ha meg kell küzdenünk érte.

Szabó Magda - Megmaradt ​Szobotkának
1982 ​tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét. Kinyitotta a lezárt fiókokat, kiürítette a kéziratokkal tömött szekrények mélyét, és megtette azt, amit tennie kellett: életre keltette az igazi Szobotka Tibort. Ez a könyv regény, de nem regényes életrajz, sok tekintetben rendhagyó mű. Természetes módon mosódik egybe benne Szobotka Tibor szövege (memoárrészletek, naplófeljegyzések, gyermekkori írói kísérletek) a Szabó Magdáéval, kiegészítik egymást, szinte felelgetnek egymásnak. Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján. Ez a szerelem maga volt a teljesség, csata, amelyben a szerelmesek megnyerték egymást, s elvesztették önmagukat. Szobotka Tibornak már nem volt rá ideje, hogy megírja a memoárjait, alighogy hozzáfogott, a halál közbeszólt. A megkezdett munkát Szabó Magda folytatta; példátlan önfegyelemmel és lelkierővel rekonstruálta annak az írónak szenvedésekkel, kudarcokkal teli életét, akinek tehetségében, elhivatottságában jobban hitt, mint a sajátjáéban, olyan embert állít elénk, aki már réges-rég méltó arra, hogy véglegesen fölfedezzük, s akinek könyvei végre elfoglalják méltó helyüket a magyar irodalomban.

Kónya Judit - Szabó ​Magda
Debrecen, ​a "holtig haza", Kelet-Magyarország irodalmi nagyvárosa, amely annyi írónknak adott büszke hátteret kálvinizmusával, cíviseivel, szabadságharcos múltjával, pusztaközelségével - a nem debreceni szívet is megdobogtatja jelképei erejével. "Ha meglátom - írja a nagytemplomról Szabó Magda -, mégsem az jut eszembe, hogy kálvinista vagyok, hanem, hogy magyar." Szabó Magda életművében nagy jelentősége van a múltba fogódzásnak, az írói fantázia debreceni gyökérzetének. Az írónő innét hozta a család, a szépség és a meseszövés első élményét, hajlamát az igazságkeresésre. Pályája a háború utáni Budapesten kezdődött versekkel, majd mintegy tízévnyi kényszerű hallgatás után - regényekkel, rádiójátékokkal, drámákkal folytatódott. Méltán egyik legnépszerűbb, világszerte ismert írónk; leghíresebb regényeit - a Freskó-t, az Őz-et, az önéletrajzi ihletésű Ókut-at és a Katalin utcá-t számos nyelvre lefordították; drámáit sikerrel játszották a budapesti - és debreceni - színházak. Kónya Judit az írónő életpályáját, "debreceniségét", írói érzékenységének útját kíséri végig, maga is érzékeny figyelemmel. Külön méltatja Szabó Magda nemzedékét, a háború utáni "újholdasakat", az írónő évtizedek múltán előkerült régebbi verseit és a tanulmányíró, a tudós Szabó Magdát. Választ kapunk arra is, hogyan kapcsolódott az írónő egy-két művével az idősíkokat felbontó-megmozgató modern világirodalmi törekvések áramába.

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Születésnap
Mennyi ​mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

Tim Lihoreau - Modern ​fóbiák
"Fóbiák, ​amelyek nem is annyira vannak, mint inkább lehetnének. Nem is tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk ezen a tömérdek modern kori nyűgön és/vagy álnyűgön... Szép kis fricska a kényszeres félelmek vélt és valós tulajdonosainak, társadalmunknak, amely a kiváltó okokat termeli, hogy aztán végképp ne tudjuk eldönteni, hogy a szerző, az "áldoktor" a bolondját járatja-e velünk... Mindenképpen jól szórakozunk majd magunkon."

Melissa Hill - Míg ​el nem felejtem
Abby-t ​nagyon megviseli, hogy élete szerelme elhagyja egy másik nô miatt. Napjai nehezen telnek, szenved az egyedülléttôl. Aztán egy nap szerencsétlen baleset éri, amitôl károsodik a hosszú távú emlékezete. Ironikus módon mindenre emlékszik, ami a baleset elôtt történt, de az orvosok sze rint új emlékeket már aligha fog tudni elraktározni. Abby nem fogadja el a diagnózist, felveszi a harcot az emlékezete leépülése ellen. Családja és barátai kiállnak mellette, amiben tudják, segítik. Abby az ô támogatásukkal készít egy listát azokról a dolgokról, melyeket mindig is szeretett volna megtenni. Elkezd élni és élményeket gyûjteni, sôt, egy új sze relem esélye is megjelenik a színen… A sok-sok meglepô fordulat után az olvasó végül már nem tudja, mire is számítson… „A férfi nagyon jól nézett ki sötétbarna hajával és a még sötétebb színû szemeivel. A lány biztos volt benne, emlékezne rá, ha valaha is… Aztán a szíve hirtelen kihagyott egy ütemet és jeges félelem kúszott fel a gerince mentén. – Elnézést, mit is mondtál, honnan ismerjük egymást? – kérdezte, amikor nagy nehezen úrrá lett a hangján. – Hát New Yorkból természetesen – válaszolta, mintha ez ostoba kérdés lett volna. – Karácsony este! A Central Parkban találkoztunk, ahol a mókusok ellopták a szendvicsedet… Erre a szóra valami elkezdett bizseregni Abby elméjének hátsó zugában, valami, amit a lány nem igazán tudott megragadni. Amikor látta, hogy Abby még mindig nem ismeri fel, a férfi folytatta. – A délutánt azzal töltöttük, hogy megmutattam neked a várost. Kipróbáltuk a suttogó mutatványt a Központi pályaudvaron, aztán felmentünk a Rockefeller Center tetejére. Ne mondd, hogy nem emlékszel! Abby szíve zakatolt, dühödten törte a fejét, elkeseredetten próbált rájönni, mi ez az egész. Emlékezett rá, hogy New Yorkban volt, persze – emlékezett rá, hogy Zach és Claire lakásában lakott a kis Caitlynnel. És emlékezett arra is, hogy a család nagyon szép karácsonyt töltött együtt és éjféli misére mentek a St. Patrick Székesegyházba, de ennyi volt minden. – Abby? Jól vagy? A fenébe, úgy elsápadtál, fehér vagy, mint a fal! Ezek voltak az utolsó szavak, amiket Abby hallott, majd a fejében hirtelen csillagok szikráztak fel, és elfeketedett elôtte a világ."


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (10)

Szabó Magda - Megmaradt ​Szobotkának
1982 ​tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét. Kinyitotta a lezárt fiókokat, kiürítette a kéziratokkal tömött szekrények mélyét, és megtette azt, amit tennie kellett: életre keltette az igazi Szobotka Tibort. Ez a könyv regény, de nem regényes életrajz, sok tekintetben rendhagyó mű. Természetes módon mosódik egybe benne Szobotka Tibor szövege (memoárrészletek, naplófeljegyzések, gyermekkori írói kísérletek) a Szabó Magdáéval, kiegészítik egymást, szinte felelgetnek egymásnak. Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján. Ez a szerelem maga volt a teljesség, csata, amelyben a szerelmesek megnyerték egymást, s elvesztették önmagukat. Szobotka Tibornak már nem volt rá ideje, hogy megírja a memoárjait, alighogy hozzáfogott, a halál közbeszólt. A megkezdett munkát Szabó Magda folytatta; példátlan önfegyelemmel és lelkierővel rekonstruálta annak az írónak szenvedésekkel, kudarcokkal teli életét, akinek tehetségében, elhivatottságában jobban hitt, mint a sajátjáéban, olyan embert állít elénk, aki már réges-rég méltó arra, hogy véglegesen fölfedezzük, s akinek könyvei végre elfoglalják méltó helyüket a magyar irodalomban.

Szabó Magda - Bárány ​Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala
Szabó ​Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei. A Bárány Boldizsár (1958) című verses mese atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jóság és gonoszság harcának példázatos ábrázolásával gyerekirodalmunk legnemesebb hagyományainak örököse. A Sziget-kék (1959) utópiája gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt: fordulatos történetével az emberiség mindenkori nagy eszményei, az igazságosság, szabadság és bölcsesség hármasegységét tükrözi. A Tündér Lala (1968) főhőse, a tündérkirálynő fia, az ármánykodással, hazugsággal, különös törvényekkel és fegyelemmel kormányozott országból a földiek halandók, egyszerű emberek közé vágyódik, mert ráébred, hogy kívánságaink beteljesülése csak akkor igazi öröm, ha meg kell küzdenünk érte.

Szabó Magda - Mondják meg Zsófikának
„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.” Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe… És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">T</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Kónya Judit - Szabó ​Magda
Debrecen, ​a "holtig haza", Kelet-Magyarország irodalmi nagyvárosa, amely annyi írónknak adott büszke hátteret kálvinizmusával, cíviseivel, szabadságharcos múltjával, pusztaközelségével - a nem debreceni szívet is megdobogtatja jelképei erejével. "Ha meglátom - írja a nagytemplomról Szabó Magda -, mégsem az jut eszembe, hogy kálvinista vagyok, hanem, hogy magyar." Szabó Magda életművében nagy jelentősége van a múltba fogódzásnak, az írói fantázia debreceni gyökérzetének. Az írónő innét hozta a család, a szépség és a meseszövés első élményét, hajlamát az igazságkeresésre. Pályája a háború utáni Budapesten kezdődött versekkel, majd mintegy tízévnyi kényszerű hallgatás után - regényekkel, rádiójátékokkal, drámákkal folytatódott. Méltán egyik legnépszerűbb, világszerte ismert írónk; leghíresebb regényeit - a Freskó-t, az Őz-et, az önéletrajzi ihletésű Ókut-at és a Katalin utcá-t számos nyelvre lefordították; drámáit sikerrel játszották a budapesti - és debreceni - színházak. Kónya Judit az írónő életpályáját, "debreceniségét", írói érzékenységének útját kíséri végig, maga is érzékeny figyelemmel. Külön méltatja Szabó Magda nemzedékét, a háború utáni "újholdasakat", az írónő évtizedek múltán előkerült régebbi verseit és a tanulmányíró, a tudós Szabó Magdát. Választ kapunk arra is, hogyan kapcsolódott az írónő egy-két művével az idősíkokat felbontó-megmozgató modern világirodalmi törekvések áramába.

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Szabó Magda - Születésnap
Mennyi ​mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

Kurt Vonnegut - Bajnokok ​reggelije
Ez ​a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.

Szabó Magda - Freskó
"Pályám ​kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját. A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskó-t a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. A Freskó egyetlen nap története: Annuska, aki kezéből a festőművész ecsetjét kitépte a hatalom, aki dísztárgyak készítésével keresi a szülői házból való szökése után a kenyerét Pesten, anyja temetésére hosszú távollét után először látogat szülővárosába, s mikor ismét szembesül élete hajdani irányítóival és tanúival, zavart megrendüléssel éli át, senkinek nincs már hatalma felette, nem rettegni: szánni valók a családtagok, Tarba lakói, mindenki, aki egykor bántotta vagy akitől iszonyodott. Annuska úgy tér vissza a fővárosba, hogy nem visz magával mást, csak a szánakozást, a hajdani félelemmel együtt egész Tarba emlékként marad vissza a Pest felé futó gyorsvonaton. A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskó-val válaszolt." Szabó Magda


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók